Budapesti Corvinus Egyetem CSERESZNYE OLTVÁNYOK PRODUKTIVITÁSÁNAK EGYES TÉNYEZŐI

Átírás

1 Budpesti Corvinus Egyetem CSERESZNYE OLTVÁNYOK PRODUKTIVITÁSÁNAK EGYES TÉNYEZŐI Doktori (PhD) értekezés GYEVIKI MÁRTA Budpest 2011

2 A doktori iskol megnevezése: Kertészettudományi Doktori Iskol tudományág: Növénytermesztési és kertészeti tudományok vezetője: Dr. Tóth Mgdoln egyetemi tnár, DSc Budpesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kr, Gyümölcstermő Növények Tnszék témvezető: Dr. Hrotkó Károly egyetemi tnár, DSc Budpesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kr Dísznövénytermesztési és Dendrológii Tnszék A jelölt Budpesti Corvinus Egyetem Doktori szbályztábn előírt vlmennyi feltételnek eleget tett, z értekezés műhelyi vitájábn elhngzott észrevételeket és jvsltokt z értekezés átdolgozáskor figyelembe vette, ezért z értekezés nyilvános vitár bocsáthtó. Dr. Tóth Mgdoln z iskolvezető jóváhgyás.. Dr. Hrotkó Károly témvezető jóváhgyás 2

3 A Budpesti Corvinus Egyetem Élettudományi Területi Doktori Tnács március 8.-i htároztábn nyilvános vit lefolyttásár z lábbi bíráló Bizottságot jelölte ki: BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG: Elnöke: Pedryc Andrzej, DSc, BCE Tgji: Soltész Miklós, DSc, Kecskeméti Főiskol Porpáczy Aldár, CSc, NyME Opponensek: Szbó Zoltán, DSc, DE Szbó Tibor, PhD, Újfehértói GyKSzNK Kft. Titkár: Kohut Ildikó, PhD, BCE 3

4 4

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS A cseresznye szármzás és termesztésének története A cseresznyetermesztés jelentősége A cseresznyetermesztés helyzete világbn A cseresznyetermesztés helyzete Mgyrországon A cseresznye lnyhsznált A cseresznye és meggy lnynemesítés helyzete és fejlődési irányi Mgtermő fák szelekciój Klónlnyok szelekciój, nemesítése Interspecifikus hibridek Néhány fontosbb külföldi nemesítő műhely legjelentősebb eredményei Hzi lnykuttási eredmények A különböző növekedési erélyű lnyok értéke intenzív ültetvényben A cseresznye termőhelyi igényei A termőhelyi dottságok és z lnyválsztás jelentősége Alny-nemes kölcsönhtások Levélfelület-index (LAI) és fénybszorpció gyümölcstermesztési vontkozási A koron áltl elnyelt fény jelentősége A levélfelület-index (LAI) definíciój A LAI mérési és számítási módszereinek bemuttás Gyümölcsfák leveleinek szöveti felépítése Alnyok htás cseresznyefák levélzetének lkulásár Összefüggés gyümölcs méret, minőség és levélfelület között A cseresznye ültetvények öntözése, vízgzdálkodás, vízhsznált Vízfogysztás meghtározás ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérlet helyének bemuttás, éghjlti és tljtni jellemzése Az ültetvény növényvédelme, tápnyg-utánpótlás és öntözése A kísérlet nyg és módszere A kísérletben hsznált nemes fjták jellemzése A vizsgált lnyok részletes bemuttás A kísérlet felépítése A kísérlet értékelése során vizsgált tuljdonságok és belőlük számított muttószámok bemuttás EREDMÉNYEK Alnyok htás fák vegettív növekedésére A fák törzskeresztmetszete és koronmérete különböző lnyokon öt éves ültetvényben A cseresznyefák növekedésének dinmikáj különböző lnyokon törzskeresztmetszet terület lpján z első öt évben ( ) Az lnyok htás fák termőrefordulásár és produktivitási muttóir A termőgllyk számánk lkulás különböző lnyú cseresznyefákon A termőgllyk berkódás bokrétás nyárskkl A virágzás és gyümölcsberkódás lkulás különböző lnyú cseresznyefákon Alnyok htás terméshozmr, hgyományos produktivitási indexek lkulás Alnyok htás z egyedi gyümölcs méretére, z átlgos tömegre, és z oldhtó szárznyg trtlomr A levélzet jellemző tuljdonságink lkulás különböző lnyú cseresznyefákon A levelek méretének lkulás különböző lnyokon és hjtás típusokon

6 Különböző lnyok és hjtástípusok htás cseresznyefák fjlgos levél tömegére A cseresznyefák hlmozott levélfelülete és levélzet koronán belüli eloszlás A fák méreteihez viszonyított levélzet rányánk és levélfelület-indexnek z lkulás különböző lnyok htásár A trnspiráció és fotoszintézis lkulás vegetációs idő során különböző lnyú cseresznyefákon A levelek felszíni hőmérsékletének lkulás vizsgáltbn szereplő lnyokon Különböző lnyok htás Rit és Ver cseresznyefák sztóm konduktivitásánk lkulásár júniustól szeptemberig A nettó CO 2 sszimiláció (fotoszintetikus rát) lkulás különböző lnyokon A cseresznyefák párolgás-intezitásánk lkulás júniustól szeptemberig Alnyok htás cseresznyefák vízhsznosításár A Rit cseresznyefák npi vízfogysztásánk számítás EREDMÉNYEK MEGVITATÁSA, KÖVETKEZTETÉSEK Alnyok htás fák jellemző méreteinek lkulásár Alnyok htás termőrefordulásr és produktivitási muttókr Alnyok htás z ültetvény termőglly és termőrész sűrűségének lkulásár vizsgált lny-nemes kombinációk esetében A vizsgált lnyok htás nemes cseresznyefjták virágberkódásár és z első három termő év terméshozmár A gyümölcsminőségre gykorolt lnyhtás termőrefordulást követő első három évben Alnyok htás cseresznyefák levélzetének lkulásár Alnyok htás vizsgált nemes cseresznyefjták leveleinek trnszspirációjár és fotoszintetikus ktivitásár, vlmint fák vízhsznosításár Új tudományos eredmények ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK M 1. Tábláztok M2. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Rövidítések jegyzéke A fotoszintetikus rát (µmol/m2/s) AK Arny-féle kötöttségi szám b.ny. bokrétásnyárs E trnszspirációs rát (mmol/ m2/s) HT hlmozott termés (kg) h.h. hosszú hjtás KT koron vetület terület (m2) KV koron térfogt m3) LA levélfelület (cm2) LAT teljes levélfelület (m2) LAI levélfelület-index SLT specifikus levél tömeg TKT törzskeresztmetszet terület (cm2) VHE vízhsznosítási együtthtó 6

7 1. BEVEZETÉS A hzi cseresznyetermesztés z utóbbi években kezd ismét feléledni, egyre ngyobb telepítési szándék, fokozott érdeklődés tpsztlhtó hzi nemesítésű cseresznyefjták, és hzi lnykísérletek eredményei iránt. Köszönhetően z elmúlt 20 év kuttási munkájánk, már már kézzelfoghtó eredmények állnk rendelkezésre hhoz, hogy hzánkbn trdicionális, ngy térállású, gépi betkrítássl szüretelhető cseresznye- és meggyültetvények helyét átvegyék z intenzív termesztéstechnológiávl, korszerű fjták lklmzásávl létesített, kézzel szüretelhető ültetvények (Szbó et l. 2011). Már már hzi cseresznyetermesztést is elérte gyümölcstermesztésben áltlánossá vált szemlélet, miszerint versenyképesség kulcs kiváló gyümölcsminőség, csökkentett vegyszerhsznált, vlmint z ökológii szemléletű termesztéstechnológiák lklmzás. Így cseresznyetermesztésben is fokozott figyelmet kell fordítni z lterntív termesztéstechnológii eljárásokr, zok gzdsági és környezetvédelmi fenntrthtóságár. A jövedelmezőség érdekében fontos és egyben érdemes is z intenzív ültetvények kilkítás, kisebb fák, ígéretes, új fjták telepítése. Más kertészeti kultúrákhoz hsonlón cseresznyetermesztésben is számos, termesztési költségeket jelentős mértékben csökkentő, illetve z intenzitást fokozó termesztés technológii eljárást dolgoztk ki z utóbbi évtizedekben. Mivel elsősorbn kézi betkrítású fjról vn szó, termesztési költségek csökkentését gyümölcsfák méretének mérséklésével lehet elérni (Bujdosó 2006). Az intenzív ültetvények kilkításábn legngyobb szerepet z lnyhsznált játszik, nemes fjt és koron kilkítás megválsztás mellett. Az lny jelentős mértékben befolyásolj z oltvány további tuljdonságit, így például f méretét, termőrefordulás koriságát, produktivitást, gyümölcs minőségét, kórokozókkl és kártevőkkel szembeni ellenállóképességet, vlmint stressztűrést és mindezek áltl termesztés jövedelmezőségét. A mgyrországi intenzív cseresznyeültetvényekben elsősorbn középerős növekedési eréllyel rendelkező lnyt lklmzunk, mely rászemzett cseresznyefjtát korán termőre fordítj, jó gyümölcsminőséget, rendszeres és bő termőképességet vlmint rendszeresen végzett metszések htásár jó regenerációs képességgel rendelkező koronát indukál. Emellett fontos, hogy kiválsztott lny jól tűrje z dott termőhelyen lévő ökológii tényezőket, továbbá jó komptibilitást mutsson rászemzett fjtákkl (Hrotkó et l. 2005). A gyümölcstermesztésnek hzánkbn is egyre inkább kritikus pontjává válnk szárzbb vegetációs időszkból dódó elégtelen víz ellátottság, vlmint megnövekedett öntözési költségek. 7

8 Az intenzív cseresznyetermesztésben kiváló gyümölcsminőség eléréséhez elengedhetetlen z öntözés. Hnson és Proebsting (1996) megállpították, hogy 25 éves cseresznyefák vegetációs időszk ltt felmerülő vízigényének kielégítéséhez körülbelül mm/m 2 öntözővízre vn szükség, melyet megerősítenek Juhász et l.(2008/) hzi eredményei. Mérései szerint május hónpbn Korpony lnyú fák vízfogysztás 95 kg/hó/m 2, mely értéket ht hónpr átszámolv körülbelül 600 mm/m 2 vízfogysztást kpunk. Egyre növekvő jelentősége ellenére, nincs elegendő információnk z új lny-nemes kombinációk vízfelhsználásáról (Gyeviki és Hrotkó 2008), melynek ismerete gzdságos öntözés lpfeltétele lenne. Az utóbbi évtized munkái pozitív eredményeket muttnk z lnyok fjtkínáltábn és z új technológiák kidolgozásábn, de z lnyok htásánk vizsgált is elengedhetetlen feltétel z újonnn megjelenő, ígéretes nemes gyümölcsfjták termesztésbevonás előtt. A cseresznye lnyhsználttl kpcsoltos hzi kuttások kiemelkedő jelentőségűek bbn, hogy könnyebben megértsük z lny-nemes kölcsönhtás igen összetett rendszerét, és ez áltl megfelelő lny megválsztásánk jelentőségét. 8

9 A kuttó munk során következő kérdések megválszolását és feldtok elvégzését tűztük ki célul: Válszt kerestünk rr, hogy különböző lnyok milyen htást gykorolnk cseresznyefjták ( Pterus, Rit, Ver és Crmen ) fáink vegettív tuljdonságir, növekedésére és koron méretére. Vizsgálni kívántuk z lnyok htását fák genertív tuljdonságir: milyen htássl vnnk különböző lnyok fák termőrész-képződésére, virágberkódásánk mértékére egyedi terméshozm indexeire és ezen keresztül z ültetvény termőrefordulásár. Részletesen tnulmányozni szándékoztunk z lnyok htását fák levélzetére: miként befolyásolják z lnyok fák egyedi levélméreteit, fánkénti teljes levélfelületének méretét, és levélzet koronán belüli eloszlását. Válszt kerestünk rr, hogy z lnyoknk vn-e htás cseresznyefák fotoszintézisének és trnszspirációjánk intenzitásár és ezen keresztül fák vízhsznosításár. A kuttások során kpott eredmények szintetizálásávl teljesebb képet kívánunk lkotni rról, hogy hzi körülmények között mely lnyok lklmsk intenzív cseresznye ültetvény létesítésére. 9

10 10

11 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A cseresznye szármzás és termesztésének története Számos bizonyíték áll rendelkezésre,- így például svájci cölöpépítményekben, vgy z meriki őslkosok kőkorszkbeli brlngjibn tlált cseresznye mgok - melyek zt igzolják, hogy cseresznye és meggy fogysztásánk története egészen z őskorig vezethető vissz (Mohácsy és Mlig 1959). A termesztett cseresznyére vontkozó legrégebbi dtok botniki történészek szerint görög műveltség idejéből vlók, bár bizonyos elterjedt nézetek szerint Antóli észkkeleti részéről hozták be Rómi Birodlom Pontus régiójáb, i.e. 72-ben. A törökországi Giresun városát z ókori görögök Choerdes vgy Phrnci, később Kersous vgy Cersus néven ismerték. Az ngol cherry, frnci cerise, spnyol cerez, dél-olsz cers mind z ókori görög κέρασος, cseresznye szóból ered, mit Cersusszl zonosítottk. Először rómi időkben exportálták Európáb gyümölcsöt (Fust és Surányi 1997). A cseresznye (Prunus vium L.) vdon z európi kontinens olyn területein fordul elő, hol egyébként fjtái termeszthetők, tehát skndináv országoktól délre, kontinens vlmennyi országábn. Ezen kívül igen közönséges vdon termő növény volt Szovjetunió déli részein, illetve Dél-Ázsiábn, egészen Észk-Indiáig. Vdcseresznye zonbn ngy tömegben nem mindenhol tlálhtó meg, legngyobb mennyiségben Kszpi- és Fekete-tenger között, és ezektől délre fordul elő. Megállpíthtó, hogy cseresznye igen ngy területen terjedt el, és így lehetséges, hogy egymástól messze eső vidéken kezdték el termeszteni (Mohácsy és Mlig 1959). A cseresznye (mdárcseresznye) neve z vium szóból szármzik, lévén mdrk kedvelt gyümölcse. Korbeli írásokból kiderül, hogy P. cersus és P. vium két különböző fjnk számított, ugynkkor nem trtották lehetetlennek zt z elképzelést sem, miszerint két fj egymásból keletkezett. Mivel cseresznye eredeti hzájábn elterjedtebb, erőteljesebb és szívósbb volt, mint meggy, úgy gondolj, hogy tehát meggy cseresznyéből szármzik. Olyn elképzelések is megfoglmzódtk, hogy meggy z Észk-Iránbn és jelenlegi Türkmenisztán területén őshonos P. fruticos segítségével lkult ki. Más vélemények szerint egy hrmdik fj, Fekete-, és Kszpi-tenger mellékén őshonos Prunus cid lehetett kiinduló növény. Az utóbbi elmélet mellett szól erősen svnykás íze is. A meggyet görögök már i.e. 300 táján ismerték, de népszerű volt perzsák és rómik körében is (Békefi 2005). 11

12 2.2. A cseresznyetermesztés jelentősége A cseresznyetermesztés helyzete világbn A világ cseresznyetermése FAO évi dti lpján meghldj 2 millió tonnát évente. A cseresznye vlmennyi kontinensen elterjedt gyümölcsfj, világviszonyltbn is jelentős folymtosn bővülő ültetvényfelület mérete (Bujdosó 2006). A FAO évi sttisztiki dti lpján (FAO-fostt.fo.org) földrészek közül legtöbbet, 892 ezer tonn cseresznyét, Ázsiábn termesztenek, ebből mintegy 417 ezer tonn termesztésével Törökország áll világviszonyltbn cseresznyetermesztés élén. Második helyen Irán áll z ázsii országok közül, de egyre jelentősebb Kín cseresznyetermesztése is, mely 2009-ben 27 ezer tonn volt (FAO 2009) táblázt: A Világon megtermesztett cseresznye mennyisége országok szerint (1 000 t) Ország Törökország Irán USA Olszország Spnyolország Oroszország Románi Ukrjn Németország Frnciország Görögország Lengyelország Bulgári Chile Ausztri Mgyrország Kín Európi Unió Világ összes Forrás: Bujdosó (2006) dti és FAO (2009) dti Az meriki kontinens legngyobb termesztője z USA 400 ezer tonnávl. A második legjelentősebb cseresznyetermesztő ország Chile, hol évente közel 46 ezer tonn cseresznyét 12

13 termesztenek, elsősorbn export célr. Az Európi Unió országi közül legjelentősebb cseresznyetermelő országok Olszország (125 ezer tonn), Spnyolország (90 ezer tonn), Németország és Frnciország (42-43 ezer tonn) (2.1 táblázt). Az Európi Unió picin egyre gykrbbn tlálkozni jó minőségű meriki áruvl és Törökországból importált cseresznyével, vlmint egyre növekszik déli féltekéről szármzó decemberben és jnuárbn szállított cseresznye rány is (Kállyné 2003) A cseresznyetermesztés helyzete Mgyrországon A rendszeres mgyr gyümölcstermesztés XV. százdbn kezdődött. A gyümölcsök ismeretének, termesztésének emléke számos helységnévben is fennmrdt, így például: Cseresznyeülés, Cseresznyésprrg, Meggyestelek, Meggyeshlom stb. (Mohácsy és Mlig 1959, Surányi 1982). A cseresznyetermesztés több száz évre vissznyúló hgyományokkl rendelkezik. Jelentősége nem csupán bbn rejlik, hogy z egyik legízletesebb kor nyári csemege, hnem, gyógyhtásiról is jól ismert növényként trtották számon már évszázdokkl ezelőtt (Surányi 1982). Jelentős változást hozott blkáni fjták meghonosodás XVI. százdbn, mert z új nemes fjták hsznált egész Európ figyelmét mgyr gyümölcsre irányított. A mgyr kertészetekből külföldre,- legfőképpen Német-birodlomb, Bécsbe, Sziléziáb- szállított gyümölcsf oltványok, oltóágk ngy htássl voltk z ottni gyümölcstermesztés lkulásár. Bécsben főként kori fjtákkl kedveskedtek mgyrok, egyik bizonyosn Májusi kori szívcseresznye lehetett. A közép- és késői érésű mgyr cseresznye fjták, főként ropogós cseresznyeként ismertek és Európ szerte kedveltek voltk (Mohácsy és Mlig 1959). A főúri kertekben áltlábn sokféle cseresznyefjtát termesztettek, sok esetben kertészeteket fősszonyink személyesen irányították, s z innen szármzó gyümölcs méltán számított becses jándéknk (Gyuró 1980). Számos korbeli könyv is készült cseresznyetermesztéséről, pontos fjt leírásokkl, lnyhsználti tnácsokkl kiegészítve. Lippy (1664, idézi Mohácsy és Mlig 1959) Posoni kert c. könyvében nem csupán korbeli fjták tuljdonságiról számol be részletesen, hnem termőhelyenként d fjtjánlást, vlmint pontos tájékozttássl szolgál z oltás, ültetés időpontjáról, helyes metszés módjáról és idejéről is. A XX. százd elejéig Mgyrországon gyümölcstermesztés, és így cseresznyetermesztés is kifejezetten hgyományos lpokon fejlődött (Mohácsy és Mlig 1959). Rudini Molnár István jánlás lpján z ország szinte egész területe lklmsnk bizonyult cseresznyef ültetésére, de leginkább Pest, Pilis, Solt és Kiskun vármegyékben trtott előnyösnek cseresznye termesztését (Rudini-Molnár 1911). A 13

14 XX. százdbn már mind 65 gyümölcstermesztési körzetre kiterjedően, országos fjtjánlás készült Földművelésügyi Minisztérium és Pomológii Bizottság jóvoltából tömegtermesztésre jánlott fjták jegyzékében. A telepítést tervszerűség ellenőrzése mitt engedélyhez kötötték. Mind Gyümölcstermesztők Országos Egyesülete áltl 1939-ben készített összesítés, mind pedig háború után készült sttisztikák szerint is legjelentősebb cseresznye termesztő körzetek Mgyrország észki részén Htvn-Gyöngyös-Eger környékén, z Alföldön Csongrád megyében, Dunántúlon Pécs, Pks illetve Ngytád környékén, vlmint Dunknyrbn voltk (Brózik 1959, Kállyné 2003). Mgyrországon mindig is meghtározó volt házikerti cseresznyetermesztés. Az így megtermelt gyümölcs közel fele nem került kereskedelmi áruforglomb, így természetesen sttisztiki kimuttások sem muttnk teljesen vlós képet z összproduktumról. A 90-es években végbemenő privtizáció htásár z egész hzi gyümölcstermesztés drsztikus mértékben, közel felére esett vissz. A cseresznyetermesztés esetében ezen tényen még z 1995-ben kezdődő árugyümölcsösök rekonstrukcióját megcélzó központi intézkedés sem változttott jelentős mértékben, nnk ellenére, hogy ekkor mintegy 500 hektár új ültetvény került eltelepítésre. Mgyrország legjelentősebb cseresznye termesztő régiói továbbr is Pest megye észki része, Fejér, Bács-Kiskun, illetve Jász-Ngykun-Szolnok megyék (Kállyné 2003). Az elmúlt évben is jelentős csökkenésnek lehetünk tnúi cseresznyetermesztést illetően. Az árugyümölcsösök területe jelenleg meghldj z 1000 hektárt, z összes termés t. A Központi Sttisztiki Hivtl dti lpján cseresznyéből lig több mint 6 ezer tonn termett, mely évek átlgánk csk 50 százlék. A legtöbb cseresznyét Fejér megyében termelték (1 150 tonn), ezt követte Heves megye 842 tonn betkrított mennyiséggel. A ngyüzemi cseresznyetermesztés struktúráj z utóbbi években kezd átlkulni kisárutermelés jellegről z intenzív termesztési formák irányáb. Az utóbbi években nem csupán világ gyümölcspicán, de hzi viszonyltbn is nőtt friss fogysztásr lklms cseresznye iránti kereslet. Ennek tlán két legkiemelkedőbb ok, hogy drág kézi szüret és kevés cseresznye termesztésére lklms termőhely. A cseresznye bár hzánkbn kisebb jelentőségű, mint meggy, termesztési hgyomány zonbn jelentős. Exportr főleg friss fogysztásr vgy konzervnek, későn érő fjták jvsoltk, mivel korán érő fjták nem vehetik fel versenyt tőlünk délebbre eső országok termesztésével (Soltész 1997). Az európi pic változtlnul keresleti jellegűnek számít. Az olsz, spnyol, frnci szezont követően Mgyrország számár kedvezően kitölthető időszk következik - mintegy 2,5-3,5 héten keresztül -, melyhez később érő fjtákkl és megfelelő áruminőséggel egyránt rendelkezün (FruitVeb 2010). 14

15 2.3. A cseresznye lnyhsznált A cseresznye és meggy lnynemesítés helyzete és fejlődési irányi Az elmúlt ötven év szkirodlmi leírási lpján több mint 100 új cseresznye és meggy lnyfjtát nemesítettek különböző nemesítő műhelyekben. Az lnynemesítésben leggykrbbn hsznált fjok Prunus cersus L., és ennek interspecifikus hibridjei, míg P. vium L. és P. mhleb L szelektált genotípus vált ismertté z lnyértékelések eredményeként (Hrotkó et l. 2008). Az lnyszelekció első szkszábn főleg mgtermő fákt válsztottk ki. Mivel természetes állományból gyűjtött mgból kpott csemete heterogén és gykrn ismeretlen egészségi állpotú, ezért már egyre inkább terjednek megbízhtó tuljdonságú mgtermő fjták mgonci (Hrotkó 2002). Mint nemesítési eljárás, mgtermőfák szelekciój 80-s években legtöbb országbn befejeződött, így npjinkbn egyre gykoribbk szelektált klón lnyok. Ivrtlnul szporított új lnyokt minden Prunus fjból állítottk elő múlt százd közepétől, jelentősebb nemesítő műhelyekről (Bujdosó 2006) dott áttekintést (2.2. táblázt). A cseresznye lnykuttás elmúlt évét inkább z lnyértékelési munkák htározták meg, sem mint z új lnynemesítési progrmok. Számos ígéretes lnnyl folynk kuttások Európ szerte (Mldin et l. 1998, Drurt 1998, Hrotkó 2004, Eremin és Eremin 2002) Mgtermő fák szelekciój A cseresznye- és meggy lnyhsználtot npjinkig is leginkább mgról szporított csemeték előállítás htározz meg világszerte (Webster és Schmidt 1996). Mivel nemes cseresznyefjták mgjánk csírázási képessége többnyire nem megfelelő, ezért mgtermő klónokt több országbn is szelektálnk vdcseresznye (Prunus vium L.) genotípusok közül, melynek legfőbb előnye, hogy ezáltl egy sokkl homogénebb mgoncállomány kphtó. Minden jelentősebb cseresznyetermelő országbn létesítettek mgtermő ültetvényeket szelektált klónokból (Küppers 1978, Nyújtó 1987, Clverie 1996). A vdcseresznye mgonc erős növekedésű és igényes lny (Perry 1987), hsznált nálunk visszszorulóbn vn. Azokbn z országokbn, hol leggykrbbn hsznált cseresznye- és meggylny sjmeggy (Prunus mhleb L.), z előzőekhez hsonlón gykori volt mgtermő fák szelekciój. A sjmeggy lny nálunk kellően télálló, gyökerei meriki dtok lpján (Perry1987) ngyobb hideget viselnek el, mint vdcseresznye. A cseresznye- és meggyfák mérete sjmeggy lnyon eltérő lehet, hibrid mgoncokon igen erős, ngy fákt kpunk, míg z 15

16 ivrtlnul szporított lnyokon nemes fjták növekedése z lnytól függően középerőstől z erősig változó (Hrotkó 2002). A sjmeggy mgoncok között előfordulnk öntermékeny fjták is, mint például Heimnn X, Korpony, SL 405 (Sebőkné 1968, Küppers 1978, Hrotkó 1996, 2004, 2005, Clverie 1996). A meggy (Prunus cersus L.) lnyok mgról történő szporítás nem jellemző, és szkirodlmi dtok sem utlnk jelentős mgonc szelekciór (Perry 1987) Mgtermő meggyfák szelekciójávl m már lig tlálkozunk szkirodlombn Klónlnyok szelekciój, nemesítése A szporítási technológiák elmúlt ötven évben végbement fejlődésének köszönhetően mind sjmeggy, vdcseresznye és meggy lnyok közül számos utovegettív módon szporított klónlny áll rendelkezésre. A vdcseresznye szelekciój során kitűzött cél z egyöntetű növényállomány elérése volt. A kori termőrefordulás és növekedési erély tekintetében jelentős előnyöket nem értek el mgoncokhoz képest sem z F12/1 sem pedig Chrger vdcseresznye lny hsználtávl (Webster és Schmidt 1996). A vegettívn szporított sjmeggy klónok vlmivel szélesebb lehetőséget kínálnk növekedési erély szempontjából. A hzánkbn szelektált Egervár, Mgyr és SM 11/4 lnyok növekedést mérséklő htás és koriság is figyelemre méltó (Hrotkó et l. 2007). Mind vdcseresznye, mind pedig sjmeggy esetében előfordulnk genetikilg törpe genotípusok, melyek lnyként vló hsználtr zonbn nem bizonyultk lklmsnk (Webster és Schmidt 1996, Hrotkó 2004). Az egyik legígéretesebbnek tűnő csoportot vegettívn szporított meggy (Prunus cersus L.) lnyok dják, melyek régót ismert növekedést mérséklő lnyi cseresznyének. Európ szerte számos nemesítési műhelyben folyó kuttások eredményeként, már már rendelkezésre állnk különböző növekedési erélyű, srjdzásr nem hjlmos, nemes fjtávl komptibilis fjták. Ilyenek például Németországból szármzó Weiroot sorozt, z olsz CAB, és dán DAN sorozt fjtái (Schimmelpfeng 1996, Snsvini és Lugli 1998, Cllesen 1998), továbbá frnciországi Edbriz, z olsz Victor, és spnyol Msto de Montgn. A meggy lnyok többnyire pozitívn befolyásolják rájuk oltott nemes fjt gyümölcsméretét. 16

17 2.2. táblázt: Az utóbbi évtizedek növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyi (Wolfrm 1989, Hrotkó 1993, Vogel 1994, Frnken-Bembenek 1996, Cllesen 1998, Brgioni et l. 1998, Mldin et l. 1998, Snsvini és Lugli 1998, Eremin és Eremin 2002, Blzkov és Hlusickov 2004, Rozpr és Grzyb 2004, Moreno 2004, Bujdosó, 2006 nyomán) Ország Fj Előállított lnyok Ameriki Egyesült Állmok P. mhleb x P. vium Brokforest (MxM14), Brokgrow (MxM97) Belgium P. cnescens, P. insititi, P. dvidin Cmil, Inmil, Dmil Csehország P. vium x P. cersus P-HL sorozt Dáni P. cersus DAN sorozt Frnciország P. cersus Tbel Edbriz Lengyelország P. fruticos Frutn Mgyrország P. mhleb, P. fruticos Mgyr, Bogdány, Korpony, Prob Ngy-Britnni P. vium x P. pseudocersus Colt, HexploidColt Németország P. cersus, P. cersus fjhibridek Weiroot sorozt GiSelA sorozt Olszország P. cersus CAB sorozt Victor Románi P. cersus és fjhibridek IP-C sorozt Oroszország P. cersus, P. pdus és VC-13, LC-52, L-2, fjhibridek VSL-2 P. cersifer Adr Spnyolország P. cersus Reboldo, Stockton Morello, Msto del Montn Ausztráli P. cersus Stockton Morello Szlováki P. mhleb MA-KL-A, MA-kl Interspecifikus hibridek Az elmúlt időszk cseresznye- és meggylny kuttásábn legngyobb érdeklődést kiváltó eredményeket z interspecifikus hibridekkel folyttott kísérletek hozták. A Colt és hexploid változt Hexploid Colt vdcseresznye hibridek (P. vium x P. pseudocersus), P. vium x P. cersus keresztezéséből szármzó, növekedést mérséklő P-HL-A (P-HL soroztból), vlmint Pi-Ku-1 (P. vium x (P. cnescens x P. tomentos) ígéretes lnyok. A sjmeggy és vdcseresznye keresztezésből szármzó egyetlen sikeresnek mondhtó hibridsorozt z Oregonból szármzó MxM sorozt (Westwood 1978), melyek lklmsnk bizonyultk fél-intenzív, vgy intenzív ültetvények létesítéséhez. 17

18 A legígéretesebb hibridizációs eredményeket Németországbn, Giessenben érték el (Gruppe 1985). Az innen szármzó hibrideket számos nemzetközi és hzi lnykísérletben vizsgálják (NC 140, Europen Cherry Rootstock Tril) (2.3. táblázt) táblázt: A GiSelA sorozt fontosbb eddig értékelt és ismert klónji Klón Szármzás Fontosbb jellemzők GiSelA 1 (172/9) P. fruticos x P. vium Törpe, PDV, PNRSV hiperszenzitív, visszvonták GiSelA 3 (209/1) P. cersus x P. cnescens Törpe, toleráns PDV-re, PNRSVre, Ahrensburgból GiSelA 4 (473/10) P. vium x P. fruticos Féltörpe, ngyok pusztulások rjt, srjképző GiSelA 5 (148/2 ) P. cersus x P. cnescens Féltörpe, korán termőre fordul, legelterjedtebb GiSelA 6 (148/1) P. cersus x P. cnescens Féltörpe-középerős, korán termőre fordul GiSelA 7 (148/8) P. cersus x P. cnescens Féltörpe-középerős, szétterülő növekedést d GiSelA 8 (148/9) P. cersus x P. cnescens Féltörpe-középerős, szétterülő növekedést d GiSelA 10 (173/9) P. fruticos x P. cersus Törpe, PDV, PNRSV hiperszenzitív, visszvonták GiSelA 11 (195/1) P. cnescens x P. cersus Középerős növekedés, jó terméshozási tuljdonságok GiSelA 12 (195/2) P. cnescens x P. cersus Középerős növekedés, jó terméshozási tuljdonságok (195/20) P. cnescens x P. cersus Féltörpe, korán termőre fordul (318/17) P. cnescens x P. vium Alcsony pusztulási rányok Említésre méltó eredmények továbbá Belgiumbn, Grnd Mnilbn, előállított Dmil és Cmil, illetve Romániábn nemesített I.P. C1, VG1 és V.V.1 lnyok, de ezek kevésbé ismertek és nincs elegendő információ róluk Néhány fontosbb külföldi nemesítő műhely legjelentősebb eredményei Giesseni Egyetem Gyümölcstermesztési és Gyümölcsnemesítési Intézete A Giesseni Egyetem Gyümölcstermesztési és Gyümölcsnemesítési Intézetében 1965-ben kezdődött növekedést mérséklő lnyok előállítás. Ennek nemesítő munkánk keretein belül számos GiSelA lnyt szelektáltk, köztük GiSelA 5 növekedést mérséklő lnyt Prunus cersus Mill. Schttenmorrelle x Prunus cnescens Mill. hibridjeként. A GiSelA 5 lny rászemzett cseresznyefjták koronméretét 30-70%-kl mérsékli z ültetést követő első 6 18

19 évben z F 12/1 vdcseresznye lnyr szemzett fjtákhoz képest, később erőteljesebben növekszik, melynek köszönhetően 30-40%-os mérséklő htás figyelhető meg (Vogel 1995, Weber 1998, Cmelik et l. 2004, Frnken-Bembenek 2004, 2005, 2010). A GiSelA 5 lny termőhely szempontjából igényes lnynk számít, csk öntözött körülmények mellett és jó tljokon lehet eredményesen termeszteni. Ez zt jelenti, hogy olyn termőhelyeken, hol z éves cspdék mennyiség 500 mm körüli, elengedhetetlen z öntözés. Tljok közül humuszbn és tápnygbn gzdg tljokt kell előnyben részesíteni. Nem srjdzik, ngyon jó téltűrő képessége, toleráns pollen áltl terjeszthető vírusokkl szemben (Blmer 1998, Frnken-Bembenek 2004, 2005). Szintén figyelemre méltók GiSelA 6 és GiSelA 7 lnyok is. Ngyfokú tolernciát mutt mindkét lny PDV és PNRSV vírusokkl szemben. Rjtuk fák kitűnő termőképességűek, közepes növekedési eréllyel, korán termőrefordulnk (Hrotkó 2003). Hzi körülmények közötti tesztelésük számos kísérleti területen folymtbn vn. Müncheni Műszki Egyetem Gyümölcstermesztési Intézete, Weihenstephn A Müncheni Műszki Egyetem Gyümölcstermesztési Intézetében 1965-ben kezdődött meg növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyok nemesítése. A kuttók Dun Regensburg és Pssu közötti szkszánk ártereiből vdmeggy (Prunus cersus L.) típusokt szelektáltk, melyek legfeljebb 4m mgsr nőttek, túlnyomórészt bzális elágzásokt képeztek, virágzási erélyük és termőképességük ngy volt. A szelekciós munk első szkszábn Weiroot 10 és Weiroot 13 lnyokt emelték ki, később pedig Weiroot 53, Weiroot 72, Weiroot 158, és Weiroot 154 növekedést mérséklő lnyokt (Treutter et l. 1993, Schimmelpfeng 1996). Pomológii Kuttó és Nemesítő Intézet, Holovousy A csehországi Holovousy-i Pomológii Kuttó és Nemesítő Intézetben nemesítették P-HL-A lnyt. A Prunus vium L. Mill. X Prunus cersus L. között természetes úton létrejött hibridek közül szelektálták. A P-HL-A lnynk rászemzett cseresznyefjták növekedési erélyére kifejtett növekedést mérséklő htás 40-55% vdcseresznye F 12/1 lnyhoz képest (Blzkov és Hlusickov 2001, 2004, Weber 2003). Oltványink téltűrőképessége jó, nem srjdznk. A telepítést követő néhány évben hzi viszonyok között ngymértékű pusztulás volt tpsztlhtó. A legngyobb intenzitás mellet P-HL-A lnyr szemzett oltványok 5 x 1,5 m sor- és tőtávolságr telepíthetők (Blzkov és Hlusickov 2001 Grzyb et l ) 19

20 Pillnitzi Kuttó Intézet A németországi Pillnitzben előállított Prunus vium x (P. cnescens x P. tomentos) hibridek szelekciójából szármzik Pi-Ku 1, Prunus pseudocersus, P. cnescens x P. incis) hibridek szelekciójából pedig Pi- Ku 3. Mindkét lny középerős-féltörpe növekedésű, hzi kísérleti eredmények lpján lklmsnk látszik intenzív cseresznyeültetvények létesítésére. Oregoni Állmi Egyetem, USA Az oregoni lnynemesítési progrm egész sorozt MxM hibridet eredményezett (Westwood 1978). Hzi körülmények között leginkább z erős és középerős növekedési erélyű Broksec (MxM60), Brokgrow (MxM97) és Brokforest (MxM14) lnyokkl folynk kuttások Hzi lnykuttási eredmények Mgyrországon legáltlánosbbn elterjedt cseresznye és meggy lny sjmeggy (Prunus mhleb L.). A meggyfjták 95%-át, cseresznyefjták mintegy 65-70%-át sjmeggy lnyr szemzik hzi fiskolák (Hrotkó 1995, Bch et l. 1998). A XVIII. százdb vissznyúlón vnnk szkirodlmi dtok sjmeggy lnyként történő hsználtár vontkozón (Webster 1998). Az európi lnyhsználtbn különböző szelektált lfji terjedtek el, így például Mgyrországon főleg ngylevelű ssp. simonkii (Terpó 1968) lfjt hsználják lnyként, míg Nyugt-Európábn pedig ssp. mhleb (Terpó 1968) z elterjedtebb. Mindkét lfjbn igen ngy változtosság, mi lehetőséget dott számos mgtermő, illetve ivrtlnul szporított fjt szelekciójár. Hzánkbn Sebők Imréné és Nyujtó Ferenc (Sebőkné 1968, 1970, Nyújtó 1987) szelektáltk mgtermő fjtákt, főleg sjmeggyből, de vdcseresznyéből is létesült vírusmentes mgtermő ültetvény. Mgtermő fák szelekciój Az első lny-nemes kombinációk telén kerültek eltelepítésre Cegléden Nyujtó Ferenc irányításávl, dr. Probocski Endre tervei lpján. Alnykuttó munkájuk elsősorbn genertív, mgról szporított lnyok szelekciójár irányult. Nyujtó Ferenc kuttói munkásságánk eredményei meggy és cseresznye számár egyránt lklms sjmeggy lnyok CEMA és CEMANY. Ezzel párhuzmosn folyttott sjmeggy mgtermőf szelekciót Kertészeti Egyetemen Sebőkné (1970), eredményei közül Korpony öntermékeny sjmeggy 2009-ben állmi minősítést kpott. 20

21 Az egykori Fiskoli Termesztési Tnszékén bn kezdődött el egy újbb sjmeggy mgtermő fák szelekciójár irányuló nemesítési progrm, melynek fő célj beltenyésztéssel gyengébb növekedésű, öntermékeny egyedek előállítás volt. Ezek közül olyn mgtermő nyfákt válsztottk ki, melyek lnyként hsznált mgoncin nemes cseresznyeés meggyfjták növekedése mérséklődik, fák terméshozm jvul, és z ültetvény kiegyenlítettebb állományú lesz (Hrotkó 2002). A beltenyésztés htásár éppen zokt kedvező tuljdonságokt sikerült elérni, melyeket legfőbb nemesítési célként tűztek ki. Ezt munkát folyttt Gyümölcstermő Növények Tnszék fiskoli csoportj, hol z öntermékeny sjmeggyek beltenyésztéséből szármzó mgoncokt vizsgálták tovább (Hrotkó 2002). Klónlnyok előállítás Az egykori Fiskoli Termesztési Tnszéken Sebőkné és Hrotkó (1988) áltl szelektált sjmeggy mgfák mgonci erős növekedésűek voltk, bár z lnyklónok között kompkt vgy gyenge növekedésűek is előfordultk. Hrotkó (1982) kidolgozt hjtásdugványozássl történő szporításukt, mjd több termőhelyen elvégezték fiskoli és gyümölcstermesztési értékelésüket. Ezen klónlnyok közül erős növekedésű Bogdány, mintegy 10%-kl gyengébb z Egervár, míg középerős fákt lehet nevelni Mgyr és SM 11/4 sjmeggy klónokon (Hrotkó 2004.) A Kárpáti (1943) áltl leírt hzi csepleszmeggy fjhibridek közül már Probocski kiemelt egy klónt, melyet Hrotkó később cseresznye és meggylnyként értékelt. A 90-es években Fiskol Csoport Kárpáti (1943) áltl leírt lelőhelyeken számos Prunus x mohácsyn, Prunus x jvorke, Prunus eminens, P. fruticos genotípust begyűjtött, és közbeoltv értékelte zokt Sunburst cseresznyefjt lnyként. Az ígéretes genotípusok kiemelése megtörtént, klónozásuk folymtbn vn (Hrotkó 2004, Hrotkó et l. 2009). Külföldi lnyok értékelése Mgyrországon Az Érdi Gyümölcstermesztési Kuttóintézetben folyó cseresznye- és meggylny értékelés leginkább külföldi és hzi nemesítésű lnyok ( CEMA, C. 2493, Weiroot 13, P-HL-A, Weiroot 158, Weiroot 72, Weiroot 53, GiSelA 5 ) hzi nemesítésű cseresznyeés meggyfjtákr ( Germersdorfi 3, Lind, Ktlin, Pirmis ) gykorolt htásánk vizsgáltár terjed ki (Bujdosó és Hrotkó 2005, Bujdosó 2006). Hsonlóképpen hzi ökológii viszonyokhoz vló dptációs készséget is vizsgálták egyes külföldi nemesítésű lny esetében. Eredményeik lpján csoportosították z áltluk vizsgált sjmeggy és vdcseresznye lnyokt 21

22 növekedési erélyük és produktivitásuk lpján. Vizsgálták z lnyok htását termőrefordulásr, virágberkódásr, virágzási időre, és termésmennyiségre. A Budpesti Corvinus Egyetem, Gyümölcstermő Növények Tnszékének Fiskoli munkcsoportj z ország számos helyszínén folyttott z elmúlt 15 évben cseresznye- és meggy lnyértékelést. A legfőbb lnyértékelési és -nemesítési témák között szerepelnek különböző sjmeggy lnyok ( Korpony, Bogdány és Mgyr ), és beltenyésztett sjmeggy szármzéksorokból öntermékeny mgfák szelekciój. A külföldi lnyok közül termesztési értékvizsgáltok lpján z SL 64 sjmeggy és Brokforest ( MxM 14 ) sjmeggy fjhibrid kpott állmi elismerést 2006-bn. A legngyobb lnyválsztékot Ceglédbercelen telepített ültetvényben vizsgálják, mely 14 országr kiterjedő nemzetközi cseresznyelny értékelési progrm része, legfontosbb új lny soroztok ( Weiroot, GiSelA, MxM ) itt megtlálhtók Lpins öntermékeny fjt lnyként (Gyeviki 2004). A vizsgáltok különböző lnyok nemesre gykorolt htásár irányultk. Elsősorbn zok növekedési erélyére, srjképzésére, virágberkódási tuljdonságir, vlmint terméshozmr vontkoznk. Az eredmények lpján megállpíthtó, hogy jelentős különbségek dódhtnk z igen erős és törpe növekedésű lnyokon fejlődő fák között. 22

23 A különböző növekedési erélyű lnyok értéke intenzív ültetvényben Az intenzív művelési rendszer, nemes fjt és koron kilkítás megválsztás mellett, igen fontos szerepet játszik z lnyhsznált. A megfelelő lny jelentős mértében befolyásolj z oltvány további tuljdonságit, és ez áltl végeredményben z ültetvény gzdságosságát is. A törpe, féltörpe lnyok csk kiváló termőhelyen és rendszeres öntözéssel életképesek mi viszonyink között, mely megállpítást z elmúlt évben Mgyrországon folyttott lnykuttások eredményi támsztnk lá. Igen korán termőre forduló fát eredményeznek, de rjtuk lévő vázkrok és vesszők tengely felől gyorsn felkopszodnk. Éppen ezért ezt koronnevelés időszkábn erős kiterítő és elágzttó metszéssel szükséges ellensúlyozni, mivel később fák ezen z lnyon lig növekednek, és nem regálnk metszésre. A ngy termést tengely nem képes megtrtni, ezért feltétlenül támszrendszer szükséges. Komoly hátrányt jelent gyümölcsök számához viszonyított kisebb reltív levélfelület, mit termőrészek ritkításávl vgy gyümölcsritkítássl, illetve öntözéssel és tápoldtozássl szükséges kompenzálni. A középerős növekedésű lnyok m legsokrétűbben hsználhtó lnyok különféle termőhelyi viszonyok között. A viszonylg gyors kezdeti növekedés után termőrefordulást követően könnyen beállnk fák kívántos termőegyensúlyb, és szkszerű metszéssel jól krbntrthtók. Itt is ügyelni kell zonbn, hogy túlkötődéssel összefüggő gyümölcsméret csökkenést szükség esetén kompenzálni kell levélfelület rányosításávl. A legngyobb hiányosság ezzel csoporttl kpcsoltbn, hogy többségük csk külföldi szporításból szerezhető be. Az erős növekedésű lnyok közül sjmeggy mgoncok korábbi termőrefordulás mitt jánlhtók, elsősorbn gyengébb termőhelyen (homoktljok, mgs mésztrtlmú és ph-jú tljok), de z sem mellékes szempont, hogy cseresznyefák legtöbb fiskolábn ezen z lnyon szerezhetők be. Jobb tljon tvszi gyökérmetszés eredményesen mérsékli fák növekedését, ezzel módszerrel elsősorbn termőrefordulás előtt célszerű mérsékelni növekedést. Mivel hosszú termőgllyk termőrefordulás minden esetben három évet vesz igénybe, termőrefordulás késése sem jelentős, levél-gyümölcs rány viszont többnyire ideális, gyümölcsméret csökkenés veszélye kisebb. Azzl zonbn számolni kell, hogy erős lnyokon ngyobb fák nyári zöldmetszési igénye. A Mgyrországon leggykrbbn hsznált cseresznye lnyokt 2.4. táblázt szemlélteti. 23

24 2.4. táblázt: A legjelentősebb hzi cseresznye lnyok egyes tuljdonságink tábláztos összefogllás (Forrás: Hrotkó 2003) Alnyok fj Szporítás mód Növekedési erély Termőkép esség Rögzítés tljbn Télállósság Blumeriell rezisztenci CEMANY sjmeggy mgonc igen erős kiváló kiváló kiváló jó Vdcseresz nye vdcseresznye mgonc erős jó kiváló kiváló gyenge SL 64 sjmeggy vegettív erős kiváló kiváló közepes kiváló Bogdány sjmeggy vegettív erős kiváló kiváló kiváló jó Korpony sjmeggy mgonc középerős kiváló kiváló kiváló jó Mgyr sjmeggy vegettív középerős kiváló kiváló kiváló jó GiSelA 5 meggy hibrid vegettív féltörpe jó elégséges jó - Prob csepleszmeggy vegettív törpe kiváló gyenge kiváló közepes Érdi V. sjmeggy vegettív erős kiváló kiváló kiváló jó SM11/4 sjmeggy vegettív középerős kiváló kiváló kiváló jó GiSelA 6 meggy hibrid vegettív féltörpe jó elégséges jó - Egervár sjmeggy vegettív erős kiváló kiváló kiváló jó 2.4. A cseresznye termőhelyi igényei A termőhelyi dottságok és z lnyválsztás jelentősége Mint minden gyümölcsfj termesztésénél, így cseresznye esetében is termeszthetőséget, vlmint nnk gzdságosságát jelentősen befolyásolják z éghjlti tényezők (Mohácsy és Mlig 1959). A cseresznye sikeres termesztéséhez szükséges kedvező meleg mennyiség, bőséges npfény, mérsékelt cspdék mennyiség és nem túl párás levegő. A cseresznye érését, gyümölcs színeződését kedvezően befolyásolj jó fekvés. Tuljdonképpen z ideális termesztési terület cseresznye számár dombvidék, domboknk is déli, délnyugti szelíd lejtői, hol hideg levegő kdálytlnul lefolyht. A cseresznyetermesztése megkívánj nyílt, szellős, de védett helyet, mert z ilyen dottságokkl rendelkező területen kevésbé fordulnk elő jelentős kártevők. Mint hogy zt már előző kuttások eredményei is látámsztják, sikeres termesztés egyik lpfeltétele helyes lnyválsztás. Az lny megválsztásánál elsődleges szempont termőhelyhez vló lklmzkodóképesség, ezen kívül fontos termesztés gzdsági szempontji lpján kori termőrefordulás és ngy terméshozmok lehetősége is. A termőhelyi dottságokhoz vló lklmzkodáshoz zonbn elengedhetetlen tudni, hogy termeszteni kívánt gyümölcs fj/fjt milyen igényeket támszt egyes környezeti tényezőkkel szemben. 24

25 A cseresznye hőmérsékletigénye A cseresznye hőigénye eltérő vegetációs idő, illetve nyuglmi időszk ideje ltt, áltlábn zonbn elmondhtó, hogy cseresznye közepes hőigényű növényekhez trtozik. Az évi megfelelő átlghőmérséklet 8-10 C, téli nyuglmi időszkbn pedig fontos, hogy hőmérséklet ne süllyedjen -22 C, -25 C lá (Mohácsy és Mlig 1959). Az elmúlt 2-3 évtizedben előállított ngyszámú növekedést mérséklő lnysoroztok fgyérzékenyebbek, illetve kevésbé télállók hzi cseresznyetermesztésben stndrdnk számító sjmeggy lnyhoz képest (Bujdosó 2006). Fontos z enyhe ősz, megfelelő cspdékmennyiséggel, hogy vesszők és rügyek jól beérjenek. Ngyon fontos megfelelő termőhely, vgy termőhelyhez megfelelően lklmzkodó fjt kiválsztás, hogy termesztés szempontjából fontos környezeti tényezők közül mindegyik pozitívn tudjon érvényesülni. Hrotkó (2003) szerint fjtától függően cseresznye hidegigénye 7 C ltti órákt figyelembe véve ór között vn. Az első tvszi felmelegedéssel megkezdődik rügyek duzzdás, mi mgávl vonj hidegtűrés csökkenését. A megfelelő hőmérsékletnek ngy jelentősége vn virágzás során is, mivel túl lcsony, mind pedig túl mgs virágzás ltti hőmérséklet egyránt termékenyülési problémákt idézhet elő z ültetvényben (Bujdosó 2006). A virágzás ltti túlságosn lcsony (10 C ltti) hőmérséklet esetén méhek nem repülnek ki kptárból, így csökkent rovrporzás mértéke (Őrösi 1955). Dennis és Howell (1974) szerint cseresznyevirágok 50% - zöldbimbóbn -4,1 C on, fehérbimbóbn -3,2 C on, teljes virágzásbn -3 C -on fgy el. Igen érzékeny tisztulás utáni, kötődött termés, mivel ez 0 C ltt károsodik (Borsos 2009). A fehérjéket, cukrokt és színnygokt képző enzimek megfelelő működéséhez z optimális hőmérséklet C között vn. H hőmérséklet trtósn 17 C lá süllyed z érési időszkbn, z káros htást gykorol ezen enzimek ktivitásár. A túl mgs, C feletti hőmérsékleti értékek sem kedvezőek, mivel ez egyes enzimek túltermelődéséhez vezethet, és z érés szempontjából kedvezőtlen végtermékek képződnek (Feucht 1982, Bujdosó 2006). A cseresznye vízigénye A mgyrországi éghjlti viszonyok mellett elegendőnek bizonyul z évi mm cspdék hhoz, hogy gzdságos cseresznyetermesztést folytthssunk (Szücs 2003). Hilkenbuer (1964) szerint cseresznye nem trtozik kifejezetten vízigényes fjok közé, sjmeggy pedig kifejezetten jól tűri szárzságot. Az intenzív termesztési technológiávl egyre inkább előtérbe kerülő növekedést mérséklő lnyok viszont vízigényesebbek hzi cseresznye- és meggytermesztésben stndrdnk számító CEMA sjmeggy lnyhoz képest, mert gyökereinek jelentős része tlj felső rétegeiben helyezkedik el (Hrotkó 1999, Vogel 2000, Bujdosó 2004). A cseresznyefák vegetációs időszk ltt felmerülő vízfogysztás eléri 25

26 mm/m 2, így z esetleges, termőhelytől függő hiányt pótolni kell megfelelő mennyiségű és minőségi termés eléréséhez. (Hnson és Proebsting 1996). Juhász et l. (2008/b) eredményei intenzív termesztésben (1250 f/h) ezt megerősítik. A cspdék két esetben fejthet ki kedvezőtlen htást vegetáció folymán. Káros lehet virágzáskori túlzott cspdék mennyiség, mivel ez csökkenti megporzást, és elősegíti virágok gombás és bktériumos fertőzésének kilkulását. Hátrányos lehet betkrításkor hullott túl sok cspdék is, mely gyümölcsök repedéséhez vezethet (Hrotkó 2003). Megoldás lehet gyümölcsrepedés kiküszöbölésére z lmánál kevésbé bevált fólitkrásos módszer, mely gykorltbn költségessége mitt nem terjedt el. Repedési hjlmbn eltérés vn fjták között is, emellett megfelelő klciumszint is befolyásolhtj hjlmot. (Szücs 2003). A cseresznye tljigénye Szinte minden gyümölcsfjról elmondhtjuk, hogy termesztésükhöz mélyrétegű, jó vízés levegőgzdálkodású, humuszbn gzdg, semleges kémhtású, középkötött tljok legmegfelelőbbek. A cseresznye- és meggy intenzív termesztéséhez csk z lábbi tuljdonságokkl rendelkező tljok felelnek meg. Leglább 120 cm -es termőréteg; minimum 180 cm es mélységben lévő tljvíz; tlj leiszpolhtó frkciój 10-70% között termőréteg minden szintjében (lz szerkezetű, levegős tlj, de nem sivár homok); enyhén lúgos - semleges kémhtás (ph: 5,6-8,2); lcsony mésztrtlom; vízben oldhtó összes sótrtlom (EC) mximum 0,1%. (Szücs 2003, Hrotkó 1999, Hrotkó et l. 2009). A kedvezőtlen tljviszonyokhoz megfelelő lny kiválsztásávl lklmzkodhtunk. Az intenzív cseresznye ültetvények létesítésénél rendkívül fontos tlj megválsztás, melyet számos kuttási eredmény is látámszt. Vogel (1995), Lng et l. (1998) és Wustenberghs et l. (1998) szerint növekedést mérséklő lnyok vályogtljon fejlődnek legjobbn, és nem igzán tűrik z szályos időszkot. Deckers (1988) vizsgálti során megállpított, hogy hgyományos erős növekedésű lnyokr szemzett cseresznye- és meggyültetvényekben 15-20, míg növekedést mérséklő lnyokr szemzett intenzív ültetvényekben már 4-5. nyrs korbn jelentkeznek tljproblémák Alny-nemes kölcsönhtások Köszönhetően z elmúlt évszázd lnykuttási tevékenységének, m már ismert, hogy z lny és nemes egyránt htássl vnnk z oltvány különböző tuljdonságir. Így például z lnyok befolyásolják fák vegettív teljesítményét, z egyedfejlődési fázisok lkulását, genertív teljesítményt, gyümölcs minőségét, z öko- és ptorezisztenciát, vlmint 26

27 különböző betegségekkel szembeni ellenálló képességet. A nemes fjt viszont htássl lehet fák gyökérzetének méretére, hbitusár, hidegtűrésére és növekedésére (Hrotkó 1999). A termesztéstechnológi megválsztás során fontos, és mérlegelendő tényező z lnyok növekedési erélyre gykorolt htás. A csonthéjs lnyokt növekedésük lpján négy csoportb sorolhtjuk (törpe, féltörpe, középerős, erős) (Hrotkó 2003). A szkirodlom cseresznye- és meggyfjták növekedési erélyére - vdcseresznye F 12/1 klónjához képest - kifejtett 0-30 %-os növekedést mérséklő htássl rendelkező lnyt erős, 30-50%-os növekedést mérséklő htást indukálót középerős, z 50 70% törpítő htást okozót féltörpe, z ennél gyengébbet pedig törpe lnyoknk nevezi (Bujdosó 2006). Hrotkó (1999) véleménye szerint törpe lnyok növekedési intenzitás kezdetben ngy, mjd mint kitöltik rendelkezésre álló teret, növekedésük lelssul. Jellemző még rájuk kori termőrefordulás, és ezzel együtt gyors öregedés is. Az uxin, gibbelerin, bszcizinsv, citokinin és z etilén növényi hormonok felelősek hjtások növekedéséért, elágzásáért. Vlmennyi Prunus lny eltérő mértékben trtlmzz z öt növekedést szbályozó hormont. Hrotkó et l. (1998) véleménye szerint törpe növekedési erélyt túl lcsony uxinszint okozhtj. A növekedésre gykorolt lnyhtáson kívül termesztés számár kiemelkedően fontos z lnyoknk nemes fjták virágzási, termékenyülési és terméshozási tuljdonságir gykorolt htás is. A virágzási időre vontkozón igen eltérő vélemények tlálhtók vontkozó szkirodlombn. Pfnnenstiel és Schulte (2000) vlmint Stehr (2003) korábbi virágnyílást figyelt meg növekedést mérséklő lnyoknál. Blzkov és Hlusickov (2004) szerint minél ngyobb virágberkódás, nnál korábbi virágzási idő kezdete. Az intenzív koronformáknál virágok 15-25%-ából képződik gyümölcs, h viszont virágok több mint 25%-ából gyümölcs fejlődik, kkor túlkötődésről beszélünk. Túlkötődés htásár gyümölcsfák leveleiben utomtikusn megnövekszik fotoszintetikus ktivitás, de ez 20-30%-os sszimiláttöbblet sem elég ngy termésmennyiség kineveléshez, ezért prósodnk el gyümölcsök (Bujdosó 2006). A gyümölcsminőséget z lny közvetlenül és közvetve is befolyásolhtj. A cseresznyetermesztése során, hol nem áll rendelkezésre megfelelő gyümölcsritkítási módszer, ngy termőképességű lnyoknál túlzott gyümölcsberkódás z ok gyümölcsméret csökkenésének (Hrotkó és Füzesséry 1996). Bujdosó (2006) véleménye szerint növekedést mérséklő lnyokr csk genetikilg ngygyümölcsű cseresznyefjtákt jánltos szemezni, mert ez jelent grnciát z első osztályú gyümölcsök képződésére. A gyümölcsméretet befolyásolj z egy gyümölcsre jutó levelek szám is. Elegendő, h egy gyümölcsre leglább 4, optimális, h 8-9 levél jut. Növekedést mérséklő cseresznye- és 27

28 meggylnyokr szemzett nemesfjták esetében koronelemek felkopszodás mitt nehéz elérni ezt z ideális rányt (Hrotkó 2002). Korábbi kuttások eredményei lpján megállpíthtó, hogy z lnyhtás erős befolyásoló tényezőként játszik szerepet levelek morfológii és ntómii felépítésében, vlmint bizonyos növényélettni folymtok lejátszódásábn is (Gonclves et l. 2008). A különböző növekedési erélyű lnyok eltérő htást gykorolnk cseresznyefák hjtásrendszerére és ezen keresztül fánkénti levélborítottságr, z egyedi levél felületre, vlmint specifikus levél tömegre. Az erős növekedési erélyű lnyon lévő fák hjtásrendszere természetesen erősebb, mely eredményezheti ngyobb levélméret kilkulását. Juhász 2010-ben elvégzett kuttásink eredményei bizonyítják, hogy z lnyok htássl vnnk sztóm konduktivitásr, párolgásr és fotoszintézis intenzitásár. A növekedést mérséklő lnyok esetében, mint milyen például GiSelA 6 lcsonybb párolgási rátát, illetve sztóm konduktnciát tpsztltk, ellentétben egyes erős növekedésű sjmeggy lnyokkl szemben. Blzkov és Hlusickov (2004) dti szerint növekedést mérséklő lnyok egymástól eltérő mértékben veszik fel tápnygokt tljból. A GiSelA 5, Tbel Edbriz, P-HL-A és P- HL-B lnyok közül GiSelA 5 lnyr szemzett cseresznyefjták leveleiben mérték legngyobb nitrogén, klcium és foszfor, vlmint legkisebb kálium koncentrációt. Mivel tljbn vlmennyi tápnyg zonos mennyiségben állt z lnyok rendelkezésére, különbségek z eltérő tápnyg-felvételből dódtk (Borsos 2009) Levélfelület-index (LAI) és fénybszorpció gyümölcstermesztési vontkozási A koron áltl elnyelt fény jelentősége Az ültetvényekben mért fénybszorpció és nnk hsznosulásánk mérése biztosítj tudományos hátteret egy jól meglpozott gykorlti ültetvény fenntrtásához (Jckson 2003). A fény, mit nem nyel el koron, vlójábn nem is hsznosul. A f méretének, tőszámnk, helyes fitotechnikánk megválsztás, lényegében lpját képezi z ültetvényfelület gzdsági szempontok lpján történő optimlizálásánk. A gyümölcstermesztés lpvető célj, hogy npfény energiáját mximálisn felhsználv zt z ültetvény termőfelületében terméssé lkíts (Hrotkó 2002). Az elmúlt évtizedekben folyttott kuttómunkánk köszönhetően már számos dt áll rendelkezésre z ültetvények levélfelületének és fényfelfogás lkulásánk megismeréséhez, vlmint z optimális térállás meghtározásához. 28