MTA NYTI KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI TERV ( )

Átírás

1 MTA NYTI KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI TERV ( ) 1. Az intézet küldetése és stratégiai céljai Az MTA Nyelvtudmányi Intézetének alapfeladata a magyar, az uráli, az általáns és alkalmaztt nyelvészet, tvábbá a fnetika területén nemzetközi színvnalú kutatáskat végezni; a magyar nyelv nagyszótárát elkészíteni, archív anyagát gndzni; a magyar nyelv váltzatait, kisebbségi nyelveket, és az európai integráción belüli nyelvplitikai kérdéseket vizsgálni. Kiegészítő feladatai: nyelvi krpuszk és adatbázisk létrehzása, számítógépes alkalmazásk nyelvészeti alapjainak megalktása, közönségszlgálat, szakértői vélemények készítése. Az ELTE-MTA Elméleti Nyelvészet Kihelyezett Tanszék révén részt vesz a felsőktatásban is. 2. A stratégiai kutatási irányk meghatárzása Alapkutatás A1. Nyelvelméleti mdellalktó és leíró vizsgálatk, a nyelvi alrendszerek interakcióinak mdellezése A2. Eltérő dkumentáltságú európai és ázsiai nyelvek térbeli és időbeli váltzatainak leírásai, tiplógiai és kntaktlógiai vizsgálata Alkalmaztt és interdiszciplináris kutatásk B1. A magyar nyelv nagyszótára újabb (6 8.) kötetek megjelentetése, a szótár hzzáférhetővé tétele nyilváns elektrnikus felületen B2. Nyelvi hátránys helyzet kutatása és stratégiák kidlgzása: elsődlegesen cigány és siket gyermekek ktatási esélyeinek kutatása, standardizáció és ktatási módszertan kidlgzása. A magyarrszági és Kárpát-medencei kisebbségi nyelvek, pl. a határn túli magyar, valamint a hazai kisebbségek nyelveihez fűződő két- és többnyelvűség tanulmányzása. B3. Az emberi elme, az agy és a nyelv közti relációk kutatása a releváns nyelvészeti, neurlingvisztikai és pszichlingvisztikai elméletek kereteiben; veszélyeztetett nyelvek terepmunkán alapuló szcilingvisztikai vizsgálata; új nyelvhasználati színterek, egyéni repertárk leírása Nyelv- és beszédtechnlógiai fejlesztés C1. A magyar nyelv digitális életképességének hsszú távú megteremtése (krpuszépítés, lexikgráfiai és terminlógiai erőfrrásk készítése, elemző eszközök készítése); nyelvi örökségünk digitális feldlgzása (beleértve a veszélyeztetett rkn nyelveket is) C2. Szemantikus technlógiák kifejlesztése a nyelvi közlések tartalmának számítógépes megértése céljából. Szlgáltatás a szakmai és a szélesebb közönség számára D1. Szakmai infrmációs közpnt fenntartása (hnlap, levelezőlista, könyvtár), nyilváns elérésű adatbázisk fejlesztése és üzemeltetése D2. Aktív részvétel a felsőktatásban (MTA ELTE elméleti nyelvészet prgramk: BA, MA, dktri képzés) D3. Közönségszlgálat és nyelvi tanácsadás, a helyesírási tanácsadó prtál (helyesiras.mta.hu, Helyes blg) valamint az Utónévprtál fejlesztése és üzemeltetése Az alábbi táblázat a fő stratégiai értékeknek tarttt szempntk szerint jellemzi a fent megjelölt stratégiai kutatási iránykat: 1

2 Szlgáltatás Nyelv- és beszédtechnlógiai fejlesztés Alkalmaztt és interdiszciplináris kutatás Alapkutatás Nyelvi leletmentés Társadalmi hasznsság Nemzetközi jelentőség Nyelv- és beszédtechnlógia Történeti/rknsági kutatás Kmparatív stúdium Kísérletes módszer A1 A2 B1 B2 B3 C1 C2 D1 D2 D3 3. Teljesítménymutatók rendszere alapkutatás: publikációs mutatók (mennyiség, minőség), idézettségi mutatók, egyéb láthatóság (knferencia-előadás stb.) pályázati sikeresség 2

3 alkalmaztt kutatás: publikációs mutatók, idézettség, egyéb teljesítménymutatók (pl. adatbázisk növekményének mértéke / adatbázisk mélységi és mennyiségi mutatói) pályázati sikeresség gazdasági és/vagy társadalmi hasznsulás mértéke nyelv- és beszédtechnlógiai fejlesztés: gazdasági hasznsíthatóság webes látgatásk/lekérdezések száma pályázati sikeresség egyéb társadalmi hasznsulás mértéke 4. Stratégiai cselekvési tervek meghatárzása: intézeti szintű prgramk és prjektek éves bntásban A 2. pntban vázlt stratégiai kutatási iránykhz illeszkedően a következő öt éves periódusban a már futó prjektumk mellett újak indítását is tervezzük, tvábbá mind a már futó, mind pedig a tervezett kutatási prgramk finanszírzására intenzív pályázati tevékenységet irányzunk elő. Éves bntásban: 2016 új prjektumk indítása: Argumentumszerkezet és eseményszerkezet (pályázat: NKFIH, ), új kutatócsprt létrehzásával [A1] A magyar és más nyelvek magánhangzó-harmóniai mintázatainak tanulmányzása elméleti nyelvészeti és kísérleti módszerekkel (pályázat: NKFIH, [A1] A krai nyelvfejlődés neurkgnitív előrejelzőinek vizsgálata (knzrciális pályázat: NKFIH, ) [B3] már benyújttt és tervezett pályázatk: NKFIH: a készülő új magyar etimlógiai szótár elektrnikus váltzatának véglegesítése, és a nymtattt váltzat előkészítése [B1] ERC Advanced Grant Az uráli nyelvek mndattanának váltzása aszimmetrikus kntaktushelyzetben [A2] H2020: MEMOS Többnyelvű reginális útinfrm rendszer fejlesztése [C1] H2020: Virtual Language Museum [C1] H2020: ELEXIS Európai lexikgráfiai infrastruktúra megteremtése [C1] tudmánys rendezvények: Beszédkutatás knferencia 2017 új prjektumk indítása: A magyar siket jelnyelv leíró nyelvtana (pályázat: NKFIH) [B2] a rmani (cigány) nyelv dialektális váltzatsságának felmérése rszágs szinten [B2] technlógia fejlesztése a nyelvi közlések tartalmának számítógépes megértésére a számítógépes (disztribúciós, vektrs) szemantika legújabb módszereivel [C2] pályázatk: ERC Advanced Grant összehasnlító mndattani kutatásk [A1] NKFIH: A magyar mndatintnáció labratóriumi fnlógiai kutatása [A1] NKFIH: Krai neurkgnitív markerek és az anyanyelv-elsajátítás kapcslatának nymnkövetéses vizsgálata (a krai nyelvfejlődést kutató prjektum flytatására) [B3] 3

4 Afáziás és Alzheimerrel élő személyek mndatmegértésének összehasnlító kutatása szemmzgáskövető rendszerrel és mndattani tesztekkel intézményközi pályázat [B3] MTA Infra2: szemantikai nyelvtechnlógiai infrastruktúra kiépítése [C1] tudmánys rendezvények: Pragmatics Rundtable (az SZTE-vel közösen) [A1] az Internatinal Assciatin f Chinese Linguistics éves knferenciája (IACL-25) (az EL- TE-vel közösen) [A1] nemzetközi knferencia az uráli nyelvek szintaktikai váltzásairól [A2] 2nd Internatinal Cnference n the Sci-ecnmic and Ethncultural prblems f Siberia and the Arctic regins [A2] CAPSS (Challenges in analysis and prcessing f spntaneus speech) Wrkshp [C1] ICSH (13th Internatinal Cnference n the Structure f Hungarian) [A1] 2018 új prjektumk indítása: A przódia szerepe a nyelvelsajátításban (tervezett NKFIH-pályázattal) [A1, B3] pályázatk: nemzetközi együttműködési prjektum (Alexander vn Humbldt-Stiftung) a már futó Grammatika és pragmatika együttműködési prjektum kiegészítésére és kiterjesztésére [A1] NKFIH: a beszélő személy spntán beszédének jellemzői [A1] MTA Lendület: kriminalisztikai fnetika MTA Infra2: kutatási infrastruktúra-fejlesztés gépi szövegértéshez [C1] tudmánys rendezvények: GLOW Cllquium (a generatív nyelvészet legnagybb presztízsű nemzetközi knferenciája) [A1] 7th Internatinal Cnference n Samyedlgy [A2] 2019 új prjektumk indítása: A pragmatika és a grammatika interakciója és a mndatfajták (pályázat: NKFIH, ) [A1] Dimenzinális nyelvtörténeti vizsgálatk középmagyar élőnyelvközeli krpuszn (pályázat: NKFIH) [A2] ICSH (14th Internatinal Cnference n the Structure f Hungarian) [A1] pályázatk: MTA Lendület: Nyílt frráskódú szftver fejlesztése az intnáció stilizációjára [A1] NKFIH: a BEA spntánbeszéd-adatbázis tvábbi fejlesztése és anntálása [C1] tudmánys rendezvények: Cmparative Germanic Syntax Wrkshp [A1] Beszédkutatás knferencia 5. Külső környezet, belső adttságk, üzleti tervezés 5.1. Külső környezet A NYTI hazai visznylatban meghatárzó, sőt megkerülhetetlen jelentőségű, nemzetközi elismertsége is nagy mértékben növekedett az elmúlt években. Társintézményeinkkel és száms nemzetközileg is jegyzett külföldi intézménnyel kapcslatunk kiváló. A NYTI több vnatkzásban is a hazai nyelvtudmány közpnti intézményeként és fnts európai tudmánys közpntként működik. 4

5 Az egy kutatóra jutó közpnti költségvetési támgatás a humán és társadalmtudmányi intézetek között a NYTI-ben a legalacsnyabb, ráadásul a 0 Ft mértékű dlgi támgatást nem tudja ellensúlyzni a hazai pályázatkból nyert, egyébként jelentős, az éves költségvetés ⅓-át elérő összeg - elsősrban a rezsihányadkra vnatkzó megszrításk miatt. Ez alapvető nehézségként jelentkezik a kutatómunka biztnsága terén és kmly likviditási prblémákkal jár. Ugyanakkr a jövőben nyilvánvalóan sikeresebbeknek kell lennünk a külföldi (elsősrban EU-beli) pályázatk elnyerésében, amire a ptenciál adtt Belső adttságk Az intézet kutatói állmánya képzettségét, szakértelmét, aktivitását tekintve megfelel a stratégiai tervek állíttta követelményeknek, alkalmas azk megvalósítására. Fiatal kllégák flyamats bevnása ugyanakkr feltétlenül szükséges. Az intézet infrastruktúrája nagyrészt megfelelő. Az épület ugyanakkr építészeti és műszaki felújítást igényel, amit a augusztus március közötti időszakra tervezünk, az MTA közpnti finanszírzásában. Az infrmatikai infrastruktúra tvábbi fejlesztésén flyamatsan dlgzunk, az előrehaladás üteme a pályázati sikeresség függvénye. Ugyanakkr a pályázati frráskból beszerzett eszközállmány működtetése, karbantartása már nem biztsíttt, csak saját bevételből tudjuk őket működtetni, ami ismét csak tvábbi pályázatkból lehetséges. A fentebb említett alulfinanszírzttsági prblémák veszélyeztethetik a stratégiai célk elérését. Pályázati tevékenységünk és sikerességünk jónak mndható, de tapasztalataink szerint ez nem elégséges a prbléma hathatós megldására. Ugyanakkr a személyi költségkeret is feszített, azaz nem hagy lehetőséget a stratégiai igények megfelelő és gyrs követését lehetővé tevő új alkalmazáskra e téren is a pályázati sikerességtől függünk. Veszélyt jelent aznban terveinkre az üzleti szféra által kínált nagybb jövedelmek, amelynek köszönhetően már eddig is több ígéretes fiatal munkatárs távztt az Intézetből Üzleti tervezés Az üzleti tervezést nagy mértékben megnehezíti, hgy az irányítószervi támgatás csak bért és járulékkat tartalmaz (mely jelenleg is gyakrlatilag 100%-s lekötöttségű), dlgi költségkeretet nem, ez állandó likviditási prblémát kz (v.ö. a fenti 5.1, 5.2 pntkkal). Az intézet saját bevételei (minthgy gazdálkdási tevékenységet nem végzünk) elenyészőek, így a nyilvánvalóan állandó hiányt pályázati bevételekkel kell lefedni, ezek visznt nem tervezhetők, még rövid távn sem. Tvábbi nehézségekhez vezet, mint azt épp a vizsgált időszakban kellett megtapasztalnunk, az utófinanszírztt pályázatk elszámlásának és a külső finanszírzó általi pénzügyi teljesítésnek az akár több éves (!) elhúzódása, de a névleg előfinanszírzó OTKA/NKFIH is sk esetben jelentős késéssel bcsátja rendelkezésünkre az éves keretösszegeket. Biznys pályázatk pedig, mint a nemrég befejezett nagy összegű JelEsély TÁMOP pályázat, egyáltalán nem biztsítják rezsiköltség kifizetését. Ebben a helyzetben az üzleti tervezés gerince nem lehet más, mint az intenzív pályázati tevékenység. Különösen az EU-s frrásk bevnására irányuló pályázati tevékenységet kell erősítenünk a következő időszakban. Ehhez nagy segítséget jelentettek az EUHUNKPT pályázatk, melyekre a jövőben is számítunk. Az Intézet műszaki infrastruktúráját az MTA infrastruktúrafejlesztési pályázataiból valamint a pályázati keretekből flyamatsan fejlesztjük. A kiadásk ptimalizációján is flyamatsan dlgzunk, ugyanakkr e téren kmly csökkentésre nincs lehetőség, hiszen az elkerülhetetlenül a szakmai munka minőségének rvására menne. A bér- és járulékkeret feszítettségét pedig egyfelől ismét csak pályázati álláshelyekkel, másfelől az esetenként (elsősrban nyugdíjazáskr) felszabaduló álláshelyeknek a stratégiai kutatási iránykhz történő allkációjával próbáljuk kezelni. 5

6 Látunk ugyanakkr lehetőséget arra, hgy a költségvetési frrásk közpnti elsztási rendszerének módsításával a fent vázlt gazdálkdási nehézségek egy részét rvslni lehessen erre vnatkzólag egy javaslatt terjesztünk itt elő. Az intézet pénzügyi tervezési lehetőségei rendkívül kötöttek, mivel az egy alrendszerbe tartzó költségvetési intézmények pénzügyi tervei jelenleg merev függési visznykn alapulnak. Az intézet dinamikus pénzügyi stratégiára törekszik, ami akkr teljesülhet, ha az MTA mint fenntartó szintén dinamikus pénzügyi stratégiát követne, tehát nem mereven knstans pénzkereteket rendelne az intézetekhez, hanem egy előre meghatárztt arány szerinti mbil keretet, egyfajta pénzügyi kiegyenlítő zónát tartana fent. Ezzel lehetne kiegyensúlyzni azt a tervezhetőséget negatívan beflyásló variabilitást, melyet az intézet pályázati és egyéb bevételeinek előre nem látható évenkénti váltzásai kznak, miközben a működési, dlgi költségek nagyjából állandóak, a személyi keret pedig maradéktalanul le van kötve. Egy megfelelő arányszámt kellene megállapítani arra, hgy a fenntartó milyen mértékig hajlandó a dlgi, működési költségek finanszírzásáhz hzzájárulni, ehhez alapul véve egy az intézet összköltségvetéséhez mért, feltételezett pályázati bevétel hányadt. E hzzájárulási mérték megállapítása után, amikr egy adtt évben az intézet pályázati bevételhányada meghaladja az alapul vett arányszámt, akkr a fenntartó részéről a finanszírzás ennyivel csökken, amikr visznt az intézet adtt évi pályázati bevétele elmarad a megállapíttt aránytól, akkr az alapul vett mértékkel növekedne a fenntartó pénzügyi intézmény éves ráfrdítása, a pénzügyi kiegyenlítő zóna keretén belül. 6. Az intézkedések nymn követése, a stratégiai akciók megvalósulásának mérése, ellenőrzése 6.1. Minőségbiztsítás: tudmánys értékelési rendszer Szabályzatba fglaltuk a kutatócsprtk és kutatók értékelési rendszerét ( mely egységesen kezeli a csprts és egyéni értékeléseket, pntsan meghatárzva a felelősségeket, időszakkat és értékelési szempntkat. Az intézeti és a pályázati kutatócsprtk értékelését, valamint az egyéni kutatói értékeléseket különválasztva flytatjuk le. Két szempntcsprtunk közül az elsődlegesbe a tudmánys teljesítményre vnatkzók tartznak (3 csprtra bntva: alap-, illetve alkalmaztt kutatás, valamint fejlesztés, mindegyikhez a jellemző teljesítményeket felsrlva), a másdlagsba a tudmánys ptenciál, a tudmánys közéleti tevékenység, a gazdasági-társadalmi hasznsulás és az intézményi jelentőség. A táblázatba rendezett szempntkhz 3 fkzatú minősítési rendet társítttunk. A nem megfelelően vagy tartósan eredmény nélkül működő kutatócsprtkat nem tartjuk fenn A stratégiai tervek megvalósulásának kntrllja A szakmai teljesítményértékelés mellett flyamatsan figyelemmel kísérjük a külső környezet és a belső működési feltételek váltzásait, így különösen: a finanszírzási helyzetet, a pályázati eredményességet, az infrastrukturális valamint a humánerőfrrásk terén esetlegesen bekövetkező váltzáskat. Szükség esetén az igazgató (az igazgatótanács bevnásával) intézkedéseket tesz krrekciókra annak érdekében, hgy a fentebb részletezett stratégiai célk megvalósuljanak, pl. belső erőfrrás-átcsprtsítás, a kutatócsprti pályázati tevékenység közpnti támgatása, belső pályázatk kiírása, intézeti szintű pályázatk. Budapest, április Kenesei István igazgató

7 Melléklet: Az intézet stratégiai tervsémája Kaplan & Nrtn (2000) alapján, a Kaplan (2010) által javaslt, a közszféra intézményeire való alkalmazhatóságt szem előtt tartó módsítással Célk, elvárásk: kiemelkedő kutatási eredmények hatékny frrásfelhasználás gazdaságs működés versenyképes prjektek intenzív pályázati tevékenység a szakmai munka rendszeres értékelése Célk, elvárásk: gazdasági-társadalmi hasznra vezető kutatási eredmények, ill. azk alapkutatási megalapzása az eredmények megsztása, ismeretterjesztés közönségszlgálati munka innvatív kutatás és fejlesztés támgatása ismeretterjesztő és ktató tevékenység fejlesztése közönségszlgálati munka flyamats fejlesztése Pénzügyi frrás: Fenntartó Társadalmi igények: Fgyasztó Küldetés és stratégia alapfeladatk nemzetközi színvnalú elméleti, alkalmaztt és interdiszciplináris kutatásk a magyar nyelv nagyszótárának készítése kisebbségi nyelvek, magyar nyelvváltzatk vizsgálata kiegészítő feladatk nyelvi krpuszk és adatbázisk létrehzása nyelv- és beszédtechnlógiai fejlesztése és innváció közönségszlgálati munka, ismeretterjesztés, felsőktatása Célk, elvárásk: sikeres kutatási prjektumk sikeres pályázati tevékenység publikációs eredményesség Célk, elvárásk: a stratégiai célk eléréséhez szükséges tudásbázis megléte kutatási és fejlesztési inváció külső pályázati tevékenység támgatása belső pályázatk kiírása pen access publikáció támgatása céliránys erőfrrás-allkáció a kutatók mtiválása a minősítésbeli előlépésre knferemciák, wrkshpk szervezése knferencia-részvétel támgatása elektrnikus ismeretfrrásk minél szélesebb körének elérhetővé tétele Működési flyamatk Tanulás és fejlődés 7