T A R T A L O M. játékszín

SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T T A R T A L O M X I. É V F O L Y A M 3. S Z Á M 1 9 7 8. M Á R C I U S F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N játékszín KERESZTURY DEZSÖ Régimódi tört énet (1 ) F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A FÖLDES ANNA A hrmdik Vendégség (3) NÁNAY ISTVÁN A rendező felelőssége (7 ) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: 316-308, 116-650 MIHÁLYI GÁBOR A kollektív bűn trgédiáj-komédiáj (11 ) PÓR ANNA Blnchine-est z Operábn (15) GÁBOR ISTVÁN Jegyzetsorok vidéki operelődásokról (18) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút 9-11. Levélcím: 1906. postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI 2 1 5-9 6 1 6 2 pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 1 44,- Ft, fél évre 7 2, - Ft Példányonkénti ár: 1 2, - Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H - 1389 Budpest. Postfiók 149. Indexszám: 25.797 BELIA ANNA Ödön von Horváth Kposváron (23) N. I. Nyájs erőszk - háromnegyedes ütemben (26 ) négyszemközt MAGYAR FRUZSINA - DURÓ GYŐZŐ Beszélgetés Bbrczy Lászlóvl (30) színháztörténet GYÖRGY ESZTER A Színháztörténeti Múzeum jubileum (34) 78.0218 - Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó világszínház KOLTAI TAMÁS A pesszimist Brook vidám Übüje (37) Cí mo l d l o n : Régimódi tör ténet Mdách Színházbn Hátsó bor ítón: Drég ely László díszlete Lope de Veg: Vlenci b o l on d j i című k o mé d i á jánk vígszínházi elődásához ( lklády László felvételei ) GEROLD LÁSZLÓ Bemuttók Újvidéken és Szbdkán (40) SZIKORA JÁNOS Beszélgetés Krishnn Nmbudirivel (43) ERDÉLY MIKLÓS M i t keres Einstein tengerprton? (46)

játékszín KERESZTURY DEZSŐ Régimódi történet Szbó Mgd drámáj Mdách Színházbn Lehet, hogy vlóbn nem drámtermő műveltség mgyr? A nép, z egyén csk átéli, elszenvedi mifelénk drámákt, de ábrázolni nem tudj? Csk eljjgtni egy hsonlíthttln lírábn, elmesélni kitűnő novellábn, kisregényekben? Nincs hozzá igzi világképe? A kérdést sokféleképpen fel lehet tenni, sok-féleképpen válszolni is lehet rá; z eredmény ugynz mrd. Történelmünk, de mi életünk is zsúfoltn drámi; igzi drám zonbn ebből forró - tlán túlságosn is forró -- életnygból lig születik. Szbó Mgd műve sem z, no-h keményebb kézzel megformálv lehet-ne, s bár ő mg is drámánk minősíti. H egyáltlán voln értelme műfjromboló korunkbn z ilyenfjt besorolás-nk : színmű" fiókj kínálkoznék Régimódi történet műfji otthonául. Félreértés ne essék, megjelölést nem értékbeli minősítésnek szántm. Rokonszenves, hogy kitűnő írónő egyszerűen csk drámánk nevezi művét. Hiszen nnyiféle kcifántos, tetszetős formulát tlálhtott voln sjátságos, újszerű műfjok" inflációjábn: édesbús fordultok ", társskép, közepén ősnyávl ", ismétlődő sorsok füzértánc"; esetleg vlmilyen hngultos főcím ltt drb mostni címe: régimódi történet". Szbó Mgd megmrdt z egyszerű drámánál: ebbe mnpság minden belefér, miben vlmiféle lssuló, gyorsuló, egy-egy felszikrázó ki-sülésben összecsomósodó s elsimuló cselekmény vn, mi rendezőnek, színésznek egyránt jó lehetőséget kínál rá, hogy megmutss, mit tud. A Régimódi történet kiválón lklms vázlt rr, hogy újr meg újr létrehozz tárgy, író, színhely, szerepek, cselekmény, rendező, színész és közönség boldog tlálkozását. Színdrb tehát. Kevés z igzi mgyr drám színházi életünkben. Annál több tehetséges színész, z ötletes rendező, szkmájábn járts és képzelőerővel is rendelkező díszlet- és jelmeztervező, meg mohó érdeklődésű színházb járó. Érthető tehát, hogy h egy-egy regény, elbeszélés, novellfüzér vgy kár csk mgányos novell komoly sikert rt, hmrosn megjelenik színpdinkon is. Kezdjük ugyn már kinőni mindenáron formbontó divtokt, de távol vgyunk még ttól, hogy vlmiféle új műfji rendet, szbályztot hozzunk létre. S h egyes szerzőink - - köztük nem megfontoltlnul Szbó Mgd is - visszhjolnk hgyományos színpdi vlóságábrázolás eszközeihez, új munkáikbn ott érezhetők z elmúlt vihrok nyomi. Ez nemcsk természetes, de jó is. Így őrizzük meg elevenen múltból zt, mi meghldv feltámszthtó. Ilyen meghldv-megőrző mű Régimódi történet címet viselő regény is. Sulyok Mári (Rickl Mári ) és Márkus László (Jblonczy Kálmán) Szbó Mgd Régimódi történetében (Mdách Színház) Sokrétű korrjzot d, de nem terebélyesedik műveltségtörténeti példtárrá, sokágú cselekményben fonj össze sokféle lkjánk sokféle sorsát nélkül, hogy áttekinthetetlenül burjánzóvá tenné regény sűrű vegetációját; jellemrjzokt d, de körvonlk kiszínezését rábízz z érdekeltté tett olvsór; beszélteti lkjit, de ezzel inkább csk eleveníti jeleneteit, s nem ereszti őket z nekdotázás bő levére. Az életképek, környezetrjz, z lkok régi ismerősök; nemcsk cslád történetek személyes tpsztltából, (hnem z irodlomból is; hng elevensége, z élmény hitele, társdlombírált - némi szelíd honvágy-

Horesnyi László (Mjtényi Bél), Schütz Il (Gizell) és Almási Év (Jblonczy Lenke) Szbó Mgd drámájábn (Iklády László felvételei) lkkl egymásb is fonódik. A férjek mindkét esetben elvesztegetik vgyont. Az első férj zonbn, kártyás-dzsentri Jblonczy fi keménykezű polgársszony gyereke; második, jószívű bohém kereskedőfi már nem kártyás, csk rossz kereskedő, s z pi boltot viszi csődbe. A dzsentri-llűröket játék folymán gzdg bnkárfi veszi át, ki ugyn párbjt vív szerelmes lányért, de pj prncsár cserben is hgyj. A második történet fitlsszony zonbn újr eljut mgát vállló s kötelessége elől meg nem futó önálló egyéniség rngjáig. Tehát rideg ngymm modern más lesz. Szbó Mgd ért z ilyen látszólg pró jelekben megnyiltkozó, mélyértelmű változások éreztetéséhez. Minth vlmi igen gondosn, ngy tárgyi tudássl és képzelőerővel szerkesztett zenemű két tételét hllgtnánk: ugynz egészen másképpen, ugynbbn közegben, de egészen más jelentéssel ismétlődik meg; z egész tele vn párhuzmos változtokkl, multságos, érdekes betétekkel, színűket váltv ismétlődő epizódokkl. Ezért nem válik unlmssá - bár nem mentes bizonyos egyhngúságtól - z zonos motívumok vissztérése. Szbó kitűnően ért jelenetformáláshoz, kifogyhttln megfeszülő és htásos csttnókkl lezárt vgy új érdeklődést keltő színpdi helyzetekben. Megvn ennek persze z veszélye, hogy drb szétesik. Ezt veszélyt z pró kpcsok hálój és z egész drbot egybetrtó szimmetrikus főszerkezet erősen csökkenti: mindkettő hozzáértéssel végigvitt lelemény. A két lptörténetet nemcsk z zonos helyszín, változtosságábn is egynemű hngult trtj össze, hnem két főlk is : Rickl Mári, debreceni kereskedő-ptrícius ivdék és lány, csúnyácsk, de kedves, boldogtln sértettségből és rgszkodó melegszívűségből gyúrt Gizell, ki végigvergődi pártábn mrdt házilány minden keservét, s végül megtlálj szerepét z unokhúgától elhódított, ngyszívű, rossz kereskedő mellett. A Mdách Színház némileg összevont két szép, fitl nőlkot is: kereskedő-ngysszony unokáját, Jblonczy Lenkét és unokmenyét, Gcsáry Emmát. Nemcsk záltl, hogy sorsuk lphelyzete hsonló, hnem főként záltl, hogy ugynzzl színésznővel lkítttj szerepeket. Ez rendkívül hálás, de ngyon nehéz feldt. Almási Év még nem tud egészen megbirkózni vele, bár z elmúlt években sokt fejlődött. Szép jelenséggyl enyhített - komolyság, diszkrét, de htározott távolságtrtás egyénivé, te-hát újjá, mguk módján elevenné vrázsolják z irodlmi ősképeket. Szbó Mgd igen tudtos, megtépázottságukbn is tisztelt műfjok belső vlóságát, nehézkedési erejét jól ismerő író. Ngy sikert rtott regényét tehát úgy lklmzt színpdr, hogy nnk lehetőleg minden mozzntából átmentsen leglább vlmit. A színpdon különösen htásos fordultokt felerősíti; cselekményt színpd egészen más közegében is elevenné teszi; zt, mit jobb szó híján regény világánk, légkörének, hngultánk nevezünk, színpdon is felidézi, vgy leglább lklmt, lehetőséget nyújt felidézésére. A színpdr állítás jól sikerült. Nem utolsósoron zért, mert Szbó Mgd rá merte bízni mgát színházi élet sodrásár: színészeknek kiváló szerepvázltokt írt, hogy legyen mit mguk életével megtölteniök, díszlet-és jelmeztervezőnek, hogy tetszetős és trtlms látványt idézhessenek fel, rendezőnek, hogy jó ritmust és összjátékot biztosíthss s közönségnek, hogy némi visszfájó vágykozássl, de ítélkezve is, némi iróniávl elmélázv, meg-megdöbbenve, fel-felnevetve, de végül is egy kellemes est derűjével nézhessen végig vlmilyen történetet, mely már elég messze vn tőle hhoz, hogy légkörét ne érezze túl csípősnek, s még elég közel, hogy lenge hibáivl és érdes erényeivel együtt szívébe zárj. Első látásr úgy fest, minth korrjzi elemek átültetésére csupán díszlet- és jelmeztervezőnek dn lehetőségeket z írónő. A rideg, megzvrodott életű környezet folytonos jelenlétét igen szellemesen érzékelteti Szinte Gábor színpdképe. A hátteret körben egy város látképe szegi be; ebbe bárki beleképzelheti mg Debrecenét. A színpd-teret nézőtérrel párhuzmosn mozgthtó drótrács válsztj ketté; ennek dekorálásávl, mozgtásávl, no meg néhány függöny segítségével gyorsn és könnyen jelezhetők színváltozások. Milkovszky Erzsébet érezhető gyönyörűséggel öltözteti színészeit z érett szecesszió jelmezeibe. A látványosság erejével htnk fitlok ünnepeit, multságit, játszdozásit felidéző, Ligeti Mári koreográfiájár ügyesen, kicsit né-h túlhngsúlyozottn mozgó tömegek. Szbó Mgd zonbn itt sem engedi át másoknk fő mondnivlót. Két, lényegében zonos lpképletre - nehéz helyzetéből sikerületlen házsságb menekülő és sszonyként boldogtlnná váló szerelmes lány történetére - épített drámát perget le színpdon; úgy, hogy két történet megváltozott színezetében kor - mgyr százdforduló - változásánk jellemző elemei is előtűnnek, de úgy mégis, hogy két történet igen erős szá

ből trtlmssá is lett. Tudj, mit csinál, kezében trtj képességeit. Tlán túlsá g osn is. Az lkváltozásnk, z átlényegülésnek z sokfélesége hiányzik belőle, mely két rokon sors lényegi eltérésének képét hitelesen élővé tudná tenni. A két szerepben ugynz színésznő cseréli jelmezeit, hjviseletét, hnghordozásit: igen ápoltn, össze-szedetten, jól megcsináltn, de megcsináltn. Elegáns szépsége zonbn elbűvöli nézőket. Schütz Il lkításábn nem szép jelenség, hnem rendkívül sokszínű egyéniség rgyogás, hitele ejt foglyul. Mer és tud kicsinyesen komisz, önfeledten oddó, keserűen önironikus és mgbiztos gyengédséggel htározott lenni. Botldozó sutságát elmélyíti egy-egy heves kitörés. Megvn benne pátosztln ngy trgik és humor fel-oldozó uráját hordozó ngy komik minden lehetősége. A drb tengelyfiguráj gyeplőt trtó rideg feleségből kemény ngy-mmává nőtt Rickl Mári; z elődás fő hordozó oszlop, e szerep megelevenítője Sulyok Mári. Személyiségének szinte eszköztelen htlmsságávl ő fogj igzán össze drb szövevényes-változó világát. Nemcsk hlványbb, de hozzá méltó prtnerek, csoportoztok jelenlétében is vele vn tele színpd. Kíméletlen szívósságábn is érző ember, mert inkább kötelességtudó, mint kegyet-len, inkább másokért, mint mg érdekében erős. Tele vn nyers büszkeséggel, előítélettel, számítássl, de erejét tpsztlt célozt, gondosságát ngyvonlúság ellensúlyozz, előrelátás és áldoztválllás teszi rokonszenvessé: vlmi bból nemes drágkő szilárdságból, mi hozzá hsonló cslád- és nemzet-fenntrtó okos mgyr ngysszonyokt olyn mgs piedesztálr állított irodlmunkbn is. Csthó Kálmán oly ngy sikerű Te csk pipálj, Ldányijánk derűs-humoros ngysszony lkját olyn sűrű, olyn nehéz, átütő színekkel ár-nylj komorbbr, melyeket Bernrd Alb lkjáról hozott mgávl, de vlmilyen vonzón szrksztikus humor felfelcsillnó fényeivel enyhíti is sötétségüket. A drb óriási szereplőgárdát vonultt fel; rendező: Lengyel György jó idő- és rányérzékkel - bár néh túlságosn is meglssuló-elidőző, máskor túl-hjszoltn felgyorsuló tempóbn, egyszer-egyszer ngyon is teátrálisn csoportosítv - mozgtj színészeit. Szbó Mgd dilógusformálásánk tudtosságár jellemző, hogy mellékszereplők szájáb mindig d egy-egy jellegzetes mondtot, mi megeleveníti őket. Persze, h szerep megfelelő színészre kd. Hdd emeljek itt ki sokságból csk néhány nevet: modorosságitól megszbdult Márkus Lászlót derűs-esett idősebb Jblonczy szerepében; dobogó mindenesként oly kivételes Kelemen Évát, szegény iskolnővérek főnöknőjének szófukr szerepét humoros-fölényes-okos-bájos művészetének többletével felrgyogttó Gombos Ktlint, pipiskedést torzképig felngyító Márton Andrást, vidéki táncmester szerepében. Bálint Andrást, ki z elő-dás egyetlen vlóbn trgikus mélységeket felvillntó jelenetét idézte színpdr, egy megviselt kisipros - koporsókészítő - szerepében, néhány mondttl is élő lkot formáló Fillár Istvánt, s plébánosként mindig megbízhtó Bsilides Zoltánt. A Régimódi történet világábn sokkl több z örvényes mélység, mint mennyi felszínre bukik. Sodrás főként felszínt teszi mozglmssá. Az elődás inkább kellemes, mint megrázó. De ilyen keserédes, jó esték nélkül nincs eleven színházi élet. Szbó Mgd: Régimódi történet (Mdách Színház) Rendezte: Lengyel György. Díszlet: Szin-te Gábor. jelmez: Milkovszky Erzsébet. Mszk: Bjki István. Koreográfi: Ligeti Mári. Zenéjét Liszt Ferenc, Chopin műveiből és korbeli dllmokból összeállított: Plásti Pál. Szereplők: Sulyok Mári, Álmási Év, Márkus László, Schütz Il, Menszátor Mgdoln, Székhelyi József, Kelemen Év, Lonty Mrgit, Rákosi Mári, Kádár Flór, Sfrnek Károly, Zsolny András f. h., Szoboszly Év f. h., Pobozsényi Ágnes f. h., Hűvösvölgyi Ildikó, (lombos Ktlin, Hegedűs Erzsi, Szly Edit, Márton András, Horesnyi László, Bálint András, Gáti Oszkár, Lelkes Ágnes, Jutkovics Krisztin f. h., Vrg Irén, Vdni Év, Medgyessy Pál f. h., Böröndi Tmás f. h., Vándor József, Fillár István, Bsilides Zoltán, By Gyul, továbbá Frnkovics Péter, Szbó Ferenc, Dienes Kálmán, Simándi Péter, vlmint Füsti Molnár Év, Horineczky Erik, Kincses Károly, Lmnd László, Molnár Zsuzs, Molnár Mózes, Orth Mihály, Seress Gbi, Szirtes Ágnes, Újhelyi Olg, Várkonyi Szilvi főiskoli hllgtók és Medvei Ági, Szokol Péter, Tóth István. FÖLDES ANNA A hrmdik Vendégség Az utókor minden írói életművet megrostál, és, mg etiki-esztétiki szükségletei szerint rngsorol. De ugynezt végzi folymtosn és kegyetlenül kortársi kritik, sőt - drámíró esetében színház is. Páskándi Géz könnyű kézzel, leleménnyel, meghökkentő termékenységgel létrehozott színpdi lkotásink sor közelmúltbn szinte provokált is ezt differenciálást. A mércét ugynis első hzi bemuttój lklmából olyn mgsr állított szerző, hogy árnyékábn egyszerűen nem jutott hely később Szeretők hullámhosszon című bulvárkomédiánk vgy z izglms színpdi lehetőségeket félig kiknázó, jellemeket és gondoltokt éppen hogy összefércelő A kocsi rbjink. Csk A rejtekhely bemuttáskor éreztük z írói látásnk zt megborzongtó, eszméltető vrázsát, történelem jelen idejű tnulságink belülről vló átélését, mire Páskándi Géz első premierjén felfigyeltünk. Ezért kopott cslódások évdán és várkozás árm-szüneteiben lssnként Vendégség epiteton ornnsává z elmrsztló mgsztlás, hogy Páskándi máig legjobb drbj ". 1971-ben békéscsbi bemuttót gyorsn követte Pesti Színház Várkonyi Zoltán rendezte, ngy visszhngot ébresztő elődás, de ezzel évekre végetért kitűnő drám színpdi pályfutás. Nem olyn régen Páskándi még rezignált keserűséggel említette egy interjúbn, hogy pesti bemuttó ót senki sem érdeklődött Vendégség iránt. A véletlen, mely nnyi jó kezdeményezésnek útját szegte, ezúttl szerző - és néző kezére játszott: egy műsor-rendi változás rr ösztönözte Berényi Gábort, hogy újrolvss és újrgondolj Páskándi drámáját, és dcolv mindenáron ősbemuttór " törekvő presztízsszemlélettel, ht évvel z első bemuttó után Győrött színpdr állíts vendégként Vendégséget. Nem XVI. százd humnist hittudósánk, Dávid Ferencnek történetét, gondoltink színpdi emlékművét, hnem elárulttásánk történelmi korszkon túlsugárzó, ktuális trgédiáját.

A Vendégséggel kpcsoltbn tlán még szokottnál is zökkenőmentesebben működött z emlékezet korrekciój. A kritik nnyiszor foglmzt meg zót már idézett igzságot, mely szerint Vendégség Páskándi főműve, hogy ezzel utólg nemcsk knonizált drám rngját, de mintegy közös nevezőre is hozt bemuttót értékelő különböző véleményeket. Evidenciánk tűntette fel zt, mi nnk idején korántsem tűnt nnk. Mert vlójábn, meglepetés ihlette lelkes fogdttás - mely egy-szerre szólt mgyr színpdr érkezett erdélyi írónk, Páskándi vitthttln tehetségének és mgánk műnek - nem volt nnyir egyértelmű, mint hogy utólg megszépítő messzeségből és műsorfüzetből kirjzolódik. Igz, hogy Mgyr Nemzetben Antl Gábor már békéscsbi bemuttó lklmából megfoglmzt, hogy Vendégség z elmúlt esztendők tlán legkiválóbb mgyr nyelvű színpdi lkotás", de már Népszbdságbn Kolti Tmás elismeréssel, ám erős fenntrtásokkl fogdt drámát. A beszállásolt besúgó és besúgóját eltrtó áldozt helyzete kétségkívül drámi. Páskándi zonbn ott véti el modellt, hogy Socino eleve besúgó, Dávid Ferenc pedig eleve áldozt. Összecspásuk formális: drb kezdetén már minden el vn döntve. Drám helyett így hitvitát kpunk: z árulás és besúgás lélektnáról, zárt eszmerendszerek megszilárdításánk és megújításink ellentmondásiról stb. Mindez kétségkívül izglms, de megmrd tézisek szintjén. " (1972. jnuár 5.) Léty Ver elemzi legmélyebben drám konfliktusrendszerét és morális igzságát A jó áruló című kritikájábn - mostni fel-újításon látott koncepció is ezzel vn látszólgos összhngbn -, z önbecspás, kétségbeesett önigzolás vgy erkölcsi megsemmisülés drámáját, jó áruló ellehetetlenülését " állítj közép-pontb. A továbbikbn Páskándi szemére veti, hogy z áthllások néh túlságosn is hngosk ". (Élet és Irod-lom, 1972. jnuár 15.) Ht esztendő vlószínűleg kevés hlhttlnság igzolásához, de elég hhoz, hogy egy áthllásokr lpozott színpdi hitvit elvuljon. Ezzel szemben Vendégség nem vult el. Ellenkezőleg, művel vló hrmdik tlálkozás legpregnánsbbn zt igzolt, mit Pályi András nnk idején két felfogásbn megismert figurák és szerepek eltérő értelmezéséből vezetett le, hogy tudniillik Páskándi drámáj, ez jól megszerkesztett, pontos drmturgiájú drám " legtöbbet záltl jelenti - jelentheti - színjátszásunk számár, hogy szó legjobb értelmében vett librettó", melynek első budpesti elődás csk Ngy Sándor Tmás (Socino) és Mester János (Dávid Ferenc) Páskándi Géz Vendégségében (győri Kisfludy Színház) propozíció". Propozíció, mely egyben felveti differenciáltbb, sokoldlúbb, és drám konfliktusánk, dilógusink kibontás érdekében fokozott mértékben utonóm színjátszás szükségességét. (Színház, 1972/4.) Berényi Gábor propozíciójánk ", z új Vendégségnek egy hónppl bemuttó után vártnál jóvl kisebb sjtóvisszhngj. Említésre és tán vitár is méltó, hogy Mészáros Tmás, ki egyébként Mgyr Hírlp újévi számábn érdeme szerint fogllkozik rendezői koncepcióvl és z elődássl, z elismerő mondtok után szoktln szeméremmel emlékezik meg Páskándi-drámák közt különleges helyet elfoglló drbról: A Vendégség zonbn ngy lkotás, s csk z ildomos időbeli távolság hiány gátol ennél egyértelműbb jelző hsználtábn. " Megfoglmzását legfeljebb zért nem vittnám, mert nem hiszem, hogy Mészáros egészen komolyn gondolt voln,ngy " jelzőt körülfonó understtementet ". Hiszen fellengzősebb, ünnepélyesebb jelzőt még tlálhtnánk Vendégségre, egyértelműbbet zonbn ligh. És ezt jelzőt bemuttó ót eltelt évek leglább nnyir látámsztották, mint drám különböző spektusit előtérbe állító elődások. A színlp ( ktonákon kívül) ht szereplőt tüntet fel, ennyi kell Páskándink történet elbeszéléséhez, de mg drám három figur küzdelmére épül. Nem sokkl budpesti bemuttó után Páskándi egyetlen Mgyrországon kkor hozzáférhető kötetének ( A z eb olykor emeli lábát, Kriterion, 1970.) ismeretében egy interjúbn feltettem neki kérdést, vjon miért fordult költő, z bszurd vgy tktikusn bszurdoidnk nevezett jelenetek írój történelemhez, és miért éppen XVI. százdhoz? A mgyr irodlomból szinte legkedvesebb fejezetem reformáció irodlm - válszolt kkor Páskándi Géz szinte diákkorom ót fogllkoztt. S hogy miért éppen Dávid Ferencet válsztottm hősnek? Azért, mert z ő életében láttm legizglmsbbn megjelenni z eszményhez vló rgszkodás és z újítás dilektikus küzdelmét." Akkor tudomásul vettem és elfogdtm ezt mgyráztot. Azót úgy érzem, már z én kérdésemben benne rejlett gondoltinkt mellékösvényre terelő felelet lehetősége. Páskándi témválsztásához kulcsot vlójábn nem ez, és nem is drám néhány soros kommentárj, hnem Illyés

Gyul A reformáció genfi emlékműve előtt című verse kínálj. H drámíró csk válllt feldtot végzi el, és szerény eszközeivel " zseniális hitvlló Dávid Ferencnek állít emléket, könnyen beteljesül művén költő átk: Törlődjetek be kőbe és iőbe! " De lllyés verse Dávid Ferenc tnítóit és társit idézve rról vgy rról is szól, hogy Dávid Ferenc nevét nem főműve, Rövid mgyrázt, miképpen z Antikrisztus z igz Istenről vló tudományt meghmisított őrizte meg, hnem küzdelem, melyet gondolt szbdságáért vívott. Dávíd Ferenc is zok közül vló volt, ki nem eszméivel, hnem mgtrtásávl lett péld. És egy hosszú, hrcos emberi élet mgtrtásoknk egész skáláját kínálj témánk. Páskándit Dávid Ferencben tlán nem is küzdő, hnem kényelmetlen ember" izgtt. A z z embertípus, melyről hős, Dávid Ferenc így nyiltkozik: Azok kényelmetlen emberek, kiktől nem zt válszt kpják, mit ők szeretnének, zok kényelmetlen emberek, kik nem dnk nyuglmt lelkiismeretnek, kik mindig kérdeznek, még kkor is, midőn mindenki minden válszt mindenre megdott már. Ezek sose ölnek, ezeket mindig megölik." Páskándi drámájábn megidézett történelem lényege, z ntitrinitáriusok rcionális vlláskritikáj és tolernci érvényesítésére irányuló törekvése, éppen csk háttérben rjzolódik ki. A Szentháromság-tgdók felekezetének megoszlás, z új fejedelem, Báthori Kristóf konzervtív stbilizációs politikáj olyn történelmi relitások, melyeket drám nem kérdőjelez meg. Páskándink z erdélyi történelemhez vló viszony ebben drbbn lényegében ugynz, mint mitológii témákt újrteremtő kortársink mítoszhoz. Az történelmi tény, hogy Dávid Ferenc sorsát egy fejedelem és Blndrt György megbízásából otthonáb telepített besúgó, Socinus Fustus pecsételte meg, csk elindított z író fntáziáját. Azután, történelmi vlóság esetlegességeit elhgyv, megszerkesztette szituáció, börtönné lett otthon színpdi modelljét. Mjd gondoltbn végigélte, hogyn fogdhtt püspök nál egy nemzedékkel fitlbb, vele sokáig egy hiten levő vendéget, kiről kezdettől tudt, hogy milyen célok vezetik. Dávid Ferenc jelleméből, meggyőződésének erejéből következett, hogy ezt meglázó helyzetet is küldetése újbb állomás-ként foghtt fel: először. érvekkel, Joó Ktlin (Mári) és Ngy Sándor Tmás (Socino) Vendégségben (Domonkos Sándor felvételei) mg vllott igzávl kívánt meggyőzni vendégét. Eszmei vitár zonbn két férfi kívülről determinált kpcsolt csk korlátozott lehetőséget d. Socinus Fustus, drbbeli Socino válllt fel-dt: mind szorosbbr fonni hálót Dávid Ferenc még mindig impozáns lkj köré. Az áldozt cselekvési köre nyilvánvlón behtárolt; Dávid Ferencnek elvben módj vn vádlottból vádlóvá válni", és méltósággl fogdni hitéért rámért hlált, de htlom mechnizmusánk működését nem tudj feltrtózttni. A tényeknek ez pszichológii eszközökkel is feldúsított rekonstrukciój vlójábn csk z emlékmű nyersnyg lehet. Dávid Ferenc ígzi drámáj ott kezdődne, hol szembenéz hirdetett tnok kudrcávl, vlláskritikár válllkozók táboránk trgikus megoszlásávl, mg felelősségével. És ott folyttódn, hol belép drámáb egy hrmdik, költött személy: Mári, cseléd-lány, kit püspök - tudván-tudv - z árulóvl együtt hsznált testi vágyi kielégítésére. Páskándi zonbn nem ezt drámát, különösen nem z először vázolt konfliktust írt meg. Pontosbbn: nem ezt Németh László-i drámtípusb sorolhtó, lllyés drmturgiájávl is megközelíthető történelmi drámát írt meg. Dávid Ferenc szeméhes döntést követelő drámáj szinte csk Vendégség hrmdik felvonásábn izzik fel, mikor hős végzete már beteljesült, de még egyszer, utoljár megnyílik előtte menekülés - szökés - útj; ő zonbn úgy dönt, hogy lelkiismerete, jelleme és múltj szerint döntenie kell. Válllj feltrtóztthttln végzetet. Páskándi korunk ihlette, korunkt intő drámájánk igzi hőse Socino. A kiválón képzett, hitvitákbn megedzett, külföldet járt unitárius teológus, kit körülményei kergettek Blndrt doktor és ktolikus fejedelem szolgáltáb. Socino nem zsoldosnk, nem besúgónk született. Megbíztás válllásához is szüksége vn - felismert kényszerhelyzet prncsán túl - vlmiféle etiki önigzolásr. Hogy z ügy érdekében, belső meggyőződésből, hitből teszi, mit tesz: H ez megvn, kár ölhetek is. " Dávid Ferenc elárulttás Socino önálttásánk kudrc révén válik drámává. Kettőjük vitájábn teológii tételek és érvek eleve háttérbe szorulnk, már csk zért ig, mert Socino mg besúgói tisztétől irtózv, először még menekül vendéglátójánk gondoltitól. Nem ttól fél, hogy vllási meggyőződésében megingthtj Dávid Ferenc, hnem ttól, hogy püspök eretneknek bélyegzett nézeteivel és érveivel dtokt szolgáltt önmg ellen, s ezzel rákényszeríti őt, z árulózlk szegődött teológust válllt kötelezettségének teljesítésére. A továbbikbn' nem Szentháromság tn és tgdás, hnem kettejük kpcsolt kerül drámi küzdelem középpontjáb: Dávid Ferenc vllási tételekről szeretné meggyőzni Socinót, Socino viszont árulásánk etikájáról püspököt. Egyszerre győzködné önmgát és kiszemelt áldoztát is. Előbb csk feszeng, zután már támd és védekezik, felkészültségével és tárgyilgosságávl tkródzik, de legfőképpen zzl, hogy z ő, tényekre lpozott jelentései még mindig hívebben szolgálják Dávid Ferenc érdekét, mint vegettív lét lsó szintjéről besúgóvá felkpszkodott cselédlány, Mári gyűlölet sugllt irományi.

Páskándi drámájábn eleve lemond cselekmény kimenetelének feszültségforrásáról, de nem éri be z áruló leleplezésének sémájávl sem. III. Richárdról zonnl tudjuk, elhtározt, hogy gzember lesz. Socino sem rejti drmturgii eszközökkel mg megbíztását. De gzember voltánk beismerésétől ngyon is távol vn. Az egymást követő összecspások kezdettől Socino mentségeit sorolják, zt dokumentálják. Feltárják z áruló kiszolgálttottságát, hogy hogyn szorongtj őt Blndrt György, hogyn ellenőrzi, sürgeti jelentéseit Mári. Socino szíve szerint szolgálni szeretné Dávid Ferencet, szubjektíve őszintén kpszkodik mestere kicsikrt szeretetébe, és nnk vigsztlásul elejtett szvivl próbálj összergsztni cserepekre hulló önbecsülését. Könyörgése Könnyítsd meg z én nehéz árulásomt" - mégsem válik megindítóvá, mert drám igzság egyértelmű: nehéz árulás semmivel sem megbocsáthtóbb, mint z, melynek végrehjtását nem kísérik erkölcsi megfontolások. Dávid Ferenc, ki szorultságábn leglább megválszthtt mg árulóját, hlál árnyékábn végül is legyőzi Socinót. Legyőzi, mert bebizonyított számár, hogy z árulás minden szituációbn végleges és menthetetlen erkölcsi bukást is jelent. A kényszerhelyzet, cselekvést megideologizáló illúzió, kisebb rossz elve mindig csk z önálttást könnyíti meg, morális csőd be-vllását késlelteti, de bűn súlyát nem veheti le z áruló válláról. A személyes erkölcsi felelősség problémájánk ktuális társdlmi érvényéhez nem kell kommentár. A fsizmus korszkát követő erkölcsi felelősségre vonásr tipikus kibúvó prncsr tettem" igéje volt. Minél bonyolultbbk egy korszk politiki és erkölcsi konfliktusi, nnál összetettebbek z egyéni cselekvést motiváló objektív és szubjektív körülmények, nnál kézenfekvőbb, hogy gyenge ember z objektív körülményekre és szubjektív szándékokr vló hivtkozássl próbáljon kibújni sját döntésének következményei lól. Nem lehet véletlen, hogy kor-társ NDK irodlom egyik legérdekesebb lkj, Heiner Müller is ezt Socino-problémát, jó áruló konfliktusát állítj reflektorfénybe mg modern Philoktétészdptációjábn. Az ő Neoptolemosz is zzl megkötéssel szegődik Odüsszeusz mnipulációink szolgáltáb, hogy csk meggyőződése szerint kíván cselekedni, hogy nem válllkozik cselre, hzugságr. De ttól kezdve, hogy hllgt Odüsszeusz szvár, és válllj, hogy tróji háború didl érdekében, Herklész nyilánk megszerzésére tőrbe cslj sebzett veteránt, szövetségre lép hzugsággl. Ezáltl nemcsk z áldozt, de tőrvető útj is megpecsételte-tett, s végül is - szophoklészi modelltől eltérően - Philoktétész gyilkosává válik. Neoptolemosz kezében krd, Socinóébn lúdtoll, de Socino felelőssége és bűne semmivel sem kisebb. A különbség ebben vontkozásbn legfeljebb nnyi, hogy Socino mg árulásávl leglább zt lehetővé teszi, hogy Dávid Ferenc mg válssz meg tornyát" - hóhérát. Mindez győri Kisfludy Színházbn látott új értelmezés révén vált ennyire egyértelművé. Amikor vendég rendező Berényi Gábor megtisztított szöveget néhány historikus kitérőtől, de helyreállított drám Budpesten némileg megrövidített, szikár szövegét. Az így létrejött drmturgii eltolódás fokozott hngsúlyt d drám egyetemesebb, z ábrázolt kortól lényegében független eszmei mondnivlójánk, és tlán szorosbbr is fűzi egymássl főszereplők körét. Berényi Gábor legelőször drám szereposztásávl hökkent meg. Az tény, hogy Socino szerepét ( Pesti Színházbn Drvs Iván játszott) egy mjdnem pálykezdő fitl színészre bízz, ki megjelenésében lig különbözik nézőtéren ülő huszonévesektől egycspásr megváltozttj drámán belüli erőviszonyokt, és áthngolj küzdelem jellegét is. Nem tudom, hogy szereposztás reális győri lehetőségeit felmérve válsztott-e Berényi Gábor Socinónk ngyon szuggesztív, szép orgánumú Ngy Sándor Tmást, s így, két hősnek színpdon kilkuló kpcsoltrendszeréből jutott-e z elődás új drmturgii szerkezetéhez; vgy eleve mester és tnítvány viszonyábn gondolkodott, s ehhez z újrolvsott drbhoz kereste meg megfelelő színészeket. Nem hiszem, hogy két lehetséges eljárás között értékkülönbség lenne. Mert igz, hogy rendezői színház drbértelmezéssel kezdődik, de tény, hogy színészben vló gondolkodássl folyttódik. (Emlékszem, hogy meghökkentett, mikor Brook Szentivánéjielődás után megtudtm, hogy gólylábon mozgó figur ötletét társult egyik tgjánk ez nem mindennpi készsége sugllt, és szereplőváltozás esetén Brook, drámán és szerepen belül mrdv, zonnl módosítj figurávl szemben támsztott játékkövetelményeket.) Ngy Sándor Tmás nem ölt történelmi mszkot, nem is próbálj mgát sokt tpsztlt, kiábrándult teológussá tenni: megmrd tipikusn mi fitl értelmiséginek, ki éppen csk z első lázdáson jutott túl, és társdlmi beilleszkedés ngy próbtételébe bukik bele. Megvllom, én nem fedeztem fel szemüveges, hosszú hjú Ngy Sándor Tmás és Hmu és gyémánt főszerepét játszó Cybulski hsonltosságát, de Mészáros Tmás mgyr hírlpbeli ötlete ngyon is pontosn szituálj figurát. Ennek mg ifjúkori bűnét, lázongását jóvátenni kész, krrierre predesztinált ifjúnk vergődése, körültekintő önigzolás keservesen őszinte, s ezért sem érződik eleve eldöntöttnek drám. Socino minden jószándékú gesztus, z ljssággl szemben táplált gynkvás, morális fenntrtás e konfliktus kegyetlen relitásár figyelmeztet, és rr, hogy Socino erkölcsi bukásávl jobb sorsr érdemes szellemi értékek mennek veszendőbe. Ngy Sándor Tmás olyn tisztán és nnyir belülről éli át figurát, hogy nem Socinót, hnem socinók útját gyűlölteti meg. Dávid Ferenc lkját z új koncepció bizonyos értelemben háttérbe tolj, és Mester János fegyelmezetten láveti mgát drám igzságánk. Méltóságteljesen és stílusosn ábrázolj püspököt; z egyetlen, mit lkításából hiányolunk, z Páskándi szövegből is kihll-htó szellemi sugárzás. Mester Dávid Ference inkább megingthttlnul tisztességes öregember benyomását kelti, mint szellemi fölényben lévő, még mindig példdó intellektusét. Az elődás hrmdik pillére - Joó Ktlin. Máriáj több árnylttl nyersebb, durvább, tehát tszítóbb is, mint Pesti Színházbn látott Szegedi Erikáé. Ezt tényt lehet vittni, lehet dicsérni is. De mindenképpen elismerést érdemel z pontosn bemért, megszerkesztett, pszichológiilg hitelesített út, mit ez különös ösztönlény bejár győri elődásbn. Joó Ktlin fiziki létezésre redukált kciókkl indítj figurát, kitöréseiben kizárólg kiszolgálttott test szv nyilvánul meg. A két férfi fölött megszerzett sszonyi htlom és Blndrtától kpott börtönőri meg-bíztás zután úgy váltj meg Máriát, hogy eszmélése mg kárhozt: z

emberré soh nem nőtt sszonyi álltból tudt kontrollj nélkül tomboló gyűlölet szinte démoni vonásokt hoz fel-színre. A Vendégség első megközelítésben kizárólg gondolti drám. Az elődás sikerének kulcs megfelelő értelmezés, z író szemléletének és ítéletének kompromisszummentes válllás. A Berényi Gábor rendezte győri elődásnk is ez legszembetűnőbb erőssége. De méltánytlnság lenne, h nem szólnánk színpdi produkció mjdnem töretlenül szöveghű stílusáról, rról, hogy Berényi drb kínált kereteken belül hibátlnul érvényesíti mg kipróbált kisrelizmusát z elődásbn, és ugynkkor felül is tud ezen emelkedni. Ezt bizonyítj, többi között, három összezárt hős étkezésének prólékosn relist, ném rítus, hol hétköznpi cselek-vések hitelessége összeötvöződik mozdultok jelképességével, s kép ezáltl feltöltődik drám feszültségével is. A bkncshúzás prózi kciój is szertrtássá szublimálódik színpdon, mikor mester és z áruló tnítvány visszájár fordult emberi kpcsoltánk jelzésére, kifejezésére hivtott. Tlán csk z utolsó jelenetben, Dávid Ferenc lefogtásánk beteljesült végzetét látv éreztük, hogy rendező figyelmét látvány zökkenőmentes megszervezése elvont drámától. Vt Emil díszlete szerkezetében is, jellegében is pontosn olyn, milyennek mű megköveteli. Egyszerű szépsége nemes nyg, nyers f esztétikumából és puritán látvány meg-komponált összhngjából következik. A hrmdik Vendégség perdöntő bizonyíték drám érvényének, megújulásr lklms erejének. De győri elő-dás eredményeit elismerve is hiszem, hogy még mindig mrdtk műben kiknáztln színpdi trtlékok. Berényi például liglig élt drámábn rejlő groteszk htás lehetőségekkel, melyek pedig egy későbbi bemuttó stílusánk komplementer színeit jelenthetik, s még szorosbbr fűzhetik színpdi és színpdon túli vlóság időtlen kpcsoltát. Dávid Ferenc emlékműve után Győrben most töretlenül átélhettük Socino trgédiáját. Meglehet, hogy következő felújítás megteremti mjd zt színpdi szintézist is, melyre Páskándi szövege ugyncsk lehetőséget d. Hiszen mű jelenből jövőbe ívelő színpdi története, teljes bizonyossággl meg-jövendölhető utóélete még csk most kezdődik. rendezte. Rögtön z első kérdés: miért ezt drbot muttt be színház? Tegyük fel, hogy ezzel kosztümös történelmi A rendező felelőssége drámávl kívánt eleget tenni műsorpolitiki, közönségnevelő célkitűzéseinek. Ez elvileg helyeselhető, nnál is inkább, mivel drb jól játszhtó, ugynkkor ktulitásokkl bíró mű. Bár z ngol A rendező feldtáról, kiemelkedő sze- történelemnek ez z epizódj, két kirepéről, fontosságáról többnyire csk rálynő közötti viszály, kissé távol áll kkor esik szó, mikor htásos rendezői mgyr átlgnéző érdeklődésétől. Az nkoncepció sikerre visz egy-egy gyengébb gol nézők legtöbbjének nemzeti történel lpnygot" - vgy ugyncsk mrkáns mük ismeretében leglább z nem jelent rendezői koncepció Csehov- vgy külön problémát, hogy eligzodjnk Shkespere-drámát buktt meg. Most ngyszámú szereplő között, nálunk vihárom színházi fiskó, három gyengén szont ez sokkl nehezebben megy. Küsikerült elődás kpcsán szeretnénk szól- lönösen Bolt drbjábn, sűrítő dráni rendezői felelősségről, elgondolkozv mkonstrukciójábn, hol történelmi z elmulsztott lehetőségeken. események éppen csk felvillnnk, és nézőre vár, hogy z epizódok, szereplők Éljen királynő! kvlkádjábn rendet tegyen. H történelmi játék történetiségével Kezdjük József Attil Színház produkciójávl. Robert Bolt: Éljen királynő! cí- imigyen némileg bj vn, kkor nyilván drb játékosság vgy mához szóló mű történelmi játékát Benedek Árpád NÁNAY ISTVÁN Bánffy György (Willim Cecil) és Szemes Mri (I. Erzsébet) Robert Bolt: Éljen királynő! című történelmi játékábn (József Attil Színház)

üzenete kelthette fel z lkotók érdeklődését. Az kettősség, mi régi idők és mi korunk eseményei közötti nlógiákból dódht. A drb brvúros technikávl megszerkesztett mű, mi éppen szerkezetében hordj z áthllás lehetőségét, nem konkrét szvkbn, szituációkbn. Márpedig József Attil Színház elődás éppen drb szerkezetének pontos interpretálásávl mrd dós, tehát elvetette már hngolás lklmát. Mrd még bemuttó indokként brvúros színészi lkítások lehetősége - s ez elsősorbn két színésznő esetében vlóbn lehetőség -, zonbn több mint két tuctnyi szereplőt mozgtó drbbn csk kkor vlósulhtn meg, h rendező mind huszonnégy szereplőt drám lényegéből dódó hierrchikus rendbe tudná állítni, h megteremtené mű megkívánt ironizáló játékstílust, egyszóvl, h drbot helyesen értelmezve állítná színpdr. Ennek zonbn csk nyomivl tlálkozhtunk József Attil Színház színpdán. Robert Bolt két évtized eseményeit sűríti össze. Mári, ktolikus skót királynő és Erzsébet, z nglikán Angli királynője hrcol egymás ellen és egy egységes ngol birodlomért. A két királynő soh nem tlálkozott egymássl, drám úgy fejlődik ki köztük, hogy effektív összeütközésük nincs. A nyilvánvló történelmi ellentétet átszínezi mindkét királynőnél mgánélet és közélet konfliktus. Leegyszerűsítve képletet: Mári királynői mivoltát lárendeli nőiségének, Erzsébet pedig női, mgánemberi érzéseit elfojtj közérdekre hivtkozv, vgy romntikusbbn: h z állm érdekei mitt z nem lehet férje, kit szeret, kkor senki sem lesz. A két nő viszonyát Mári szvi jelzik legpontosbbn: többet élt z, ki átöleli hlált, mint ki hetven éven át kitér z élet elől". Erzsébet z erősebb, s bár csodálj, irigyli hogy Mári hbzsolj z élet örömeit, hogy lovkkl bánik, hogy nyüzsögnek körülötte férfik koholt vádk lpján kivégezteti. A szerző és néző szimpátiáj Máriáé, de Erzsébet emberi drámáj érdekesebb és őt igzolt történelem. Ezt bonyolult, szövevényes drámát Bolt szimmetrikus szerkesztésű, filmes áttűnéstechnikár építő jelenetezésű drbbn eleveníti meg. Nem véletlenül oly hngsúlyosk szerző utsítási, mik szereplők kiemelésére, jelenetek gyors váltásár szolgáló világítás fontosságáról szólnk. Hiszen z egyetlen elvont térben játszódó drb cselekmé- nye két párhuzmos szálon fut és ezen belül jelenetek egymásr rímelnek. A drb lényege, kétféle, mégis ugynzon mechnizmus bemuttás csk kkor érvényesül, h jelenetek nem különállók, hnem egymásb mosódnk htárok, földrjzik, z időbeliek és színpdik egyránt. Ezt szolgálj tükörjelenetezés, mikor zonos szituációk ismétlődnek Máriánál és Erzsébet-nél, vlmint gyors váltások. Természetesen nem szentírás szerző világítási előírás, lényeg kiemelése történhet más módon is egy szovjet elődásbn például egyzon színésznő játszott két királynőt, ezzel jelezve két mechnizmus belső zonosságát -, de romntikus és érzelmes történelmi tblóvá degrdálódik drb, h figyelmen kívül hgyják mű szerkezetéből dódó színi követelményeket. A József Attil Színházbn Fehér Miklós lépcsőzetes tere semleges, színváltások jelzésére zászlócsere szolgál. Kemenes Fnny jelmezei pedig pompáztosk. Így díszlet és jelmezek együttese olyn ellentétet, ugynkkor egységet lkot, mi jól meglpozhtná lényegre törő elődást. A rendező felfogás zonbn drb ellen dolgozik. A jeleneteket, hogy z egy hgyományos történelmi színmű elődásához illik, világos színpdon, méltóságteljes ki- és bevonulásokkl szggtj szét. Emitt z elődás tempój rendkívül lssú, ritmus döcögő, hiszen néhány perces jelenettől ngyobb egységekig terjedők z epizódok, ennek megfelelően jelenetváltások esetenként ránytlnul ngy időt vesznek igénybe, s néh fontosbbk lesznek, mint mguk villnásnyi jelenetek. Ugynkkor nem él rendező tükörjelenetezés előnyeivel. Péld rá két pp beállítás. John Knox, presbiter egyházfő - Bolt leírás szerint - példbeszédek, gyilkos gúny, mgánkívüli dühkitörések regiszterein játszv ostorozz Máriát. Durhm lordpüspöke rvszkodó, kerülőutkon is célhoz érő, de példbeszédeket és direktebb ráhtásokt sem megvető egyházfő. Ngyon sok kettejük mg-trtás közötti rokonság, mindenek-előtt közös bennük gúny. Hrkányi Endre mint lordpüspök megszóllttt gúnyos, szrksztikus hngot, ám John Knox lkjábn sem Dégi István, sem tőle szerepet átvevő Fülöp Zsigmond nem érzett rá figur sokszínűségére. Egyetlen hngjuk vn, megszállott üvöltésé. S mivel szereplő- változás történt, nyilvánvló: figur megformálásánál rendezői félreértésről vn elsősorbn szó. A drb különben tele vn olyn gúnyos, már-már groteszk elemmel, mi történelmi drbot sok helyütt idéző-jelbe teszi. Péld rá z jelenet, mikor Lord Morton, Skóci kormányzój, Máriánk és Erzsébetnek egyként ellensége, mert pillntnyi érdeke úgy kívánj, Erzsébetnek beszámol Mári vár-fogságb vettetéséről. Azonbn küldönc érkezik egy levéllel, melyből értesülnek Mári szökéséről, sőt rról is, hogy ngol földön tlált menedéket. S ekkor elkezdődik vlmi sztócskodás: nekem nem kell, vigyed te, nekem sem kell, csinálj vele, mit krsz. Ahogy lbdáznk egy emberrel, félelmetes, ugyn-kkor kegyetlenül groteszk megírv. A színpdon szánlms jelenet válik ebből, mindenekelőtt Lord Mortont megelevenítő Soós Ljos kiábrándítón hiteltelen játék mitt. De mert z elő-dás egészére jellemző groteszk humor figyelmen kívül hgyás, természetesen nemcsk színész luds ebben, hnem rendező is. A drb lphngját leginkább Bánffy György és Szemes Mri tlált el. Bánffy Willim Cecilt, Erzsébet tnácsosát játssz. Bánffy egyszerre hű lttvló és sját boldogulását építgető ember, megmozdulásibn nemcsk mindenes diplomt rvszkodását, de mnipulációink leleplezését is dj. Ettől kettősségtől Cecil mester történelmi lk és egy áltlános érvényű mgtrtás megtestesítője egyszerre. Bánffy György játékstílus drbból következik, és jól muttj, miképpen lehetett voln z elődást mivá, élővé tenni. Erzsébet királynő szerepében Szemes Mri is megpróbálkozik ezzel játékmóddl. Nál zonbn z érzelmes sszony és kemény királynő különválik. Különösen z első részben élesek váltási, így ezek nem nnyir groteszk hngvételt erősítik, sokkl inkább egy hgyományosbb vígjátéki stílusból eredeztethetők. Ennek szerepépítkezésnek z áldozt drb befejezése: túl könnyedre hngolódott egyetlen félreértett gesztus, hngsúly mitt. Miután Máriát lefejezték, Lord Cecil Spnyol Ármád mjdni legyőzését előrevetítve Angli világtörténelmi jelentőségéről szól. Cecil:... Hogyn történhetett? - kérdezik szerte világbn. És ágyúink dják

meg válszt: Erzsébet műve volt. Ez cseng mjd egész Európ fülében évszázdok múltán is. ( K o n g ó csendben keményen, tompán kopog Erzs é bet h ngj) Erzsébet: Meglehet, Cecil mester, könnyen meglehet. (Mjdnem vicsorogv) Hát ztán? Az elődásbn nem volt kongó csend, Erzsébet ebben verzióbn nem sűrítette egyetlen mondtb, egyetlen hát ztán " b felemásul sikerült életének minden keserűségét, szkepszisét. Szemes Mri vállát megvonv, könnyedén lép túl mindenen. Ám ez gesztus és hngsúly z egész elődássl hrmonizált, bból következett! Végezetül két próság " : József Attil Színház jelenlegi színészgrnitúrájából képtelen kiosztni húsz férfiszerepet, ezért eleve kudrcr ítélt válllkozás. A rendező gykrn lehetetlen helyzetbe hozz színészeit. Hogy megint egy példát említsek: táncjelenetben koreográfiánk ligh nevezhető primitív lépegetésre kényszerít segédszínészt és vezető színészt egyránt. A drámi jelenet nevetséges, de néző mégsem nevet, inkább szégyenkezik színészek helyett is. Örvény A Nemzeti Színház éjszki elődáson muttt be Ireneusz Iredyński műveiből készített összeállítását Örvény címmel, Emődi Ntáli drmturgii közreműködésével, Vdász Ilon rendezésében. Üdvözölni kellene kezdeményezést, hogy stúdióelődás keretében néhány színész lehetőséget kp színház más produkcióibn nem kmtozttott tehetségének megmuttásár. Ám hogy z első lklom kpcsán mégsem egyértelmű lelkesedésünk, nnk szervezési, drbválsztási és mindenekfölött rendezői oki vnnk. Az elődás színhelye z emeleti foyer. A ruhtár felőli rész színpd, büfé felőli nézőtér. Az oszlopok htárolt keskeny helyen tíz-tizenkét sor szék vn, s mivel tér nem emelkedő, hrmdik sortól hátrfelé néző jobb eset-ben csk hllj, de nem látj történteket. Mindezt negyven forintért. A tér-szervezés szbályos kukucskáló színpdi, holott minden vlmirevló stúdiószín-háznk egyik lényeges törekvése éppen nézőtér és színpd közötti távolság csökkentése, többek között zért is, hogy minden néző egyformán jól lásson. Ez stúdiószínpd minth z ellenkezőjére törekednék. A drbválsztás sem szerencsés. A lengyel szerző eredetileg nem is szín-pdr szánt írásiból szerkesztették össze z est irodlmi nygát. Két monodrámát egy önkényesen három részre szét-szbdlt dilóg fog közre. A három mű közös vonás, hogy szereplők önvizsgáltot kénytelenek trtni, szembe kell nézniük sját mgukkl, elrontott életükkel Ez közös vonás elég lenne hhoz, hogy egymás mellé kerüljön három mű, de ngyon kevés hhoz, hogy egységes drbot komponáljnk belőlük. Ezt csk erőszkosn lehet elérni, nem kevés belemgyrázás árán. Ezt tették z lkotók, drmturg és rendező. A dilógbn Asszonyok két idős nő, két testvér tépi-kínozz egy-mást. A szüntelenül tenni-venni, mozogni, cselekedni kényszerülő fitlbb és bolondság és álmodozás htárán élő idősebb testvér múltt vlltj: miért nem látogtják meg lányi születés-npján fitlbb sszonyt; hov tűntek z ismerősök z életből, fggtj hlottit z idősebb. S közben keményen odvágnk egymásnk, bolond nő nem is olyn bolond, mint milyennek látszik, fitlbb nem is olyn jó, másoknk élő ember, mint hogy állítj mgáról. Ezt z ön- és egymást snyrgtó vlltást szkítj meg két monológ, tiszt szerelem boldogságát kereső férfié Tiszt szerelem meg szerelmét el-áruló nőé - Mári. A férfi megtlálj boldogságát: egy gyönyörű kuttóbiológusnő megszereti jelentéktelen külsejű, kivert kuty tekintetű férfit, de z beteges kisebbrendűségi érzésből háromszoros gyilkossá válik, megöli felesé-gének férfiismerőseit A hlálos beteg nő, Mári pedig elmondj semtikus élettörténetét, melynek meghtározó fordulópontj: z ifjúsági mozglomb bekerülő lány lengyel személyi kultusz időszkábn feldj politiki tisztán-látását megőrző szerelmesét, s ettől kezdve mindenből kiábrándulók sblonj szerint pereg z élete. A három önvizsgált nem kr egységet lkotni, kkor sem, h drmturg három írás jellegzetesnek vélt kulcsmondtit kiemeli és z elődás végére biggyeszti, rendező pedig minden szereplőt behoz színpdr, egymás után elmondtj ezeket mondtokt, miközben mintegy hlál örvényébe kerülve lssn keringenek körbe férfi, nő, z idősebb sszony, csk fitlbb sszony áll mereven, szembenézve közönséggel, és konokul hjtogtj: Élek, élek." Didktikus kép, tipikus példáj nnk, hogy fölösleges látvánnyá trnszponálás miképpen rontj le z eredeti írói nygot. A következetlen, átgondoltln rendezői bevtkozásr számtln péld vn díszlethsználttól színészek mozgtásáig. A két öregsszonyt egy, világítástól függően üvegvgy tükörfl mögé ülteti rendező; csup mozgás fitlbb sszony lecövekelve, egy helyben mrd csknem végig, z idősebb lenge rózsszínű ruhájábn felfelrebben, ki-kiszld közönséghez; óriási fehér pmutgombolyg gurul el fitlbb sszony kezéből, minth ezek z sszonyok z élet fonlát fonogtó párkák lennének; férfi tükörként funkcionáló üveg-flbn vizsgálj mgát, mikor belép színre, tükörhöz fordulv kezd beszélni, hol látszik közönség, de véletlenül" visszfordulv megpillntj z igzi közönséget, s rendező eljátsztj színésszel, hogy vlódi és tükrözött kép kettősége mitt zvrb jön; vllomás közben férfi felveszi gombolygot, s mint szerelmeséhez, hhoz beszél; mjd oldlról behoz színész egy széket, hogy z szöveg dott pontjin -- de színészi lkítás belső felépítésével nem 'összhngbn - ülőlklmtosságként vgy bírósági kihllgtásokkor rendszeresített dobogó krfáj-ként szolgáljon; nő önvllomását egy krosszékben ülve ritmikilg és hng-színben egyként monoton elődásbn mondtj el színésznővel rendező. A dilógusbn többször szó esik bútorok átrendezéséről, fitlbb sszony pótcselekvésként mániákusn átrendezi szobát. Ilyenkor hngszóróból bútor-tologtás zját hlljuk, de színésznő ülve mrd. Ez így két drb jelzésrend-szere. Abbn, mit Iredyński írt, z sszony zért mozog, mert ez lételeme; bbn, mit itt eljátsznk, ez egy becketti jelenet. A kettő zvrón össze vn keverve. Hogy z est mégsem kudrc, z mindenekelőtt Kálmán Györgynek és részben Csernus Mrinn-nk köszönhető. A férfi vllomását Kálmán György olyn szuggesztíven, történet enyhén krimiizglmkr épülő feszültségét z emberi önfeltárulkozás szellemi izglmávl párosítv dj elő, hogy kárpótol szín-házi est elmrdásáért. Ahogy Kálmán foyer oszlopához nyúl, hogy zt

Szegedi Erik (Erfili) és Lukács Sándor (Florino) Lope de Veg: Vlenci bolondji című komédiájábn (Vígszínház). (lklády László felvételei) megsimítj, hogy szex", szexuális" szvk előtt prányi szünetet trt, hogy boldog beteljesülést jelző mondt után megnylj száj szélét - minth csk kinn mrdt voln nyelve -, hogy gyilkosságok felidézésekor egyre inkább elkpj z újr átélt izglom, hogy láthttlnul is izzd tenyere, hogy eljut megnyugvásig, tökéletes boldogságot nyújtó szerelem élményének tudtáig - z hihetetlenül pontos lélektni tnulmány. S ezt lélektni-színészi brvúrt z sem zvrj, hogy bírósági tárgylás közegébe helyezték drbot, melyben közönség bíróság, hllgtóság, holott férfi szviból, jelleméből, szituációból nyilvánvló, ez z ember ezt vllomást nemhogy ngy-közönségnek, de még egy zárt tárgyláson sem mondj el, ez lényegében intim önvllomás. Csernus Mrinn z idősebb sszony szerepében zt villódzó kettősséget ábrázolj kliniki hitelességgel, ugynkkor bszolút színházi módon, hogy ez z sszony z őrület, z életet még megszépítő álmok és kegyetlen éleslátás metszéspontjábn létezik. Az egyik létezési formáról másikr vló váltási félelmetesek és nevetségesek, de nem túljátszottk. Kár, hogy Zolny Zsuzs nem képes egyenrngú prtnerré válni. Várdi Hédi Mári, szerelmét feldó nő monológját szinte csk felmondj. Vlenci bolondji A Vígszínház hbkönnyű komédiávl lepte meg közönségét szilveszterre. Lope de Veg drbjánk, Vlenci bolondjink Kpás Dezső rendezte elődás vlóbn olyn, mit csk egy szilveszteri mámoros éjszkán lehet élvezni. A színház zonbn repertoárján trtj, így meg kell vllni, józnbb npokon kiábrándító élményt nyújt. Legfőbb bizonyíték ennek közönség fgyos hngult. Mél unlom nézőtéren, jobb sorsr érdemes színészek művi humorpetárdák elpukkntásár tett erőlködő igyekezete színpdon, olykor nézőtéren is. A drb Lope de Veg rutin tuct-áruj, mégis z elődásnál sokklt több lehetőséget rejt mgábn. Még kkor is, h drb lpötlete se nem új, se nem eredeti. De ki bolond, z-e, ki be vn zárv vgy ki szbdon jár, z, ki kényszerből vgy ki önként húzz mgár bolondok öltözetét?" kérdés eldöntése, vgy zoknk z embereknek bemuttás, kik olyn külső, belső körülmények közé kerülnek, melyből z egyedüli kiút z őrület, tébolyd, igen izglms, modern" problém, és ennek kibontásár ez drb is lklms lehetne. (Különösen, h meggondoljuk, hogy színház műsorán szerepel hsonló problemtikájú Kkukkfészek, ám Vlenci bolondji komédii lp-hng, hppy endes feloldás mitt egy más megközelítésű, de Kkukkfészek-nél nem kevésbé nyugtlnító feldolgozás lehetőségét is kínálj.) Ehhez zonbn el kellett voln mélyedni drbbn, s nem megrgdni felszínnél, rutinnál. Érthetetlen, hogy miért mrd rendre kiknáztlnul szöveg humor, helyzetek komikum, miért helyettesíti rendező szituáció-teremtést mindenféle és különböző szín-vonlú külsődleges ötletekkel. Miért gondolják, hogy egy három-négy méter-ről elvégzett és rosszul kivitelezett ugrás, egy htásos hnyttesés vgy egy kétméteres fáról vló leugrás, hintázás összecsomózott kötélen, egy hölgy kötélmászás, z orvos jojózás helyettesítheti komédi lényegét, figurák jellemrjzát? A rutinmegoldások urlják z elő-dást, ez szceniki ötletekre éppen úgy vontkozik, mint színészi játékr. A nézőtér bevonás játékb - Vlenciáb érkezők nézőtéren át jutnk színpdr unlomig kopttott, és nem jobb, nem kifejezőbb, minth színpd egyik járásáról lépnének színre szereplők. Nem ettől lesz modern z elő-dás! Mint hogy z sem korszerűség jellemzője, h szereplők konzekvensen kibeszélnek nézőtérre, kár kell, kár nem, kár vn funkciój, kár nincs. Nem hgyományos félre" szövegek-ről vn szó, hnem zokról psszusokról, melyek szituációbn hngznk el, sőt szereplőtárshoz címzettek, mégis közönséghez fordulv kántálják. Hogy mennyire nem tudott mit kezdeni rendező drb lényegét jelentő bolondokház szituációvl és hely-színnel, jelzi z ápoltk felemás ábrázolás. Az esetek legtöbbjénél nincs eldöntve, vlóbn dilis vgy csk tetteti bolondériát. A kétféle állpot közötti htárvonl megrjzolás zoknál főhősöknél is hiányzik, kik éppen bolond módr normális vgy normális bolondság kettős állpotábn leledzenek, zz szerelmeseknél. A két fő-szereplő, herceggyilkosság elől menekülő Florino és kirbolt, levetkőztetett Erfili szerepjátszás is elmrd, emitt két ember egymást kerülgetése, egymásr tlálás és vlóság felisme-rése nem lkot folymtot, és így z egyik legmultságosbb, csknem mi értelemben vett groteszk humorú jelenet, hogy kölcsönösen rájönnek másik épeszűségére, htástln mrd. Eb-ben természetesen színészek, Lukács Sándor és Szegedi Erik éppúgy elm-

rsztlhtók, mínt rendező, mert ők is megelégszenek - kárcsk z egész elődásbn - rutinmegoldásokkl, z érthető szövegmondássl, htásos, tempermentumos mozgássl. A drb drmturgii fordulópontjink mrkáns kidolgozás is elmrd, így például Lope de Veg-i bonyodlomtetőzés -- egy szimtoló Florino képmásávl megjelenik tébolydábn és z ifjú nemest csk egy hjszál válsztj el leleplezéstől, de Florino kétes kimenetelű froclizó játékb kezd, mondván, legjobb védekezés támdás, különösen, h z ember bolond, vgy z álruhás látogtóról kiderül, hogy z nem más, mint megöltnek hitt herceg - lpos, deklmáló jelenetté silányul fntáziátlnság, kidolgoztlnság, ritmiki, érzelmi váltások hiány mitt. Ami dicsérhető: Drégely László játékos utc- és ngyvonlú, vlószerű tébolyddíszlete. Ez látvány jó kerete lehetett voln Lope de Veg-drbok komédii ptronji szerint száguldó, mégis gondolkodttó elődásnk is. Robert Bolt: Éljen királynő! (József Attil Színház) Fordított: Szántó Judit. Díszlet: Fehér Miklós m. v. Jelmez: Kemenes Fnny. Rendezte: Benedek Árpád. Szereplők: Kálly Ilon, Szemes Mri, Horváth Sándor, Bánffy György, Ujréti László, Kló Flórián, Dégi István, Fülöp Zsigmond, Vogt Károly, Kránitz Ljos, Kovács Gyul, Strub Dezső, Soós Ljos, Hrkányi Endre, Láng József, Thi József f. h., Emőd György f. h., Horváth Gyul, Vész Ferenc, Turgonyi Pál, Téri Árpád, Zolty Miklós, Köves Ernő, Pálos Zsuzs, Dncsházy Hjnl. Ireneusz Iredyński: Örvény (Asszonyok, Tiszt szerelem, Mári). (Nemzeti Színház, stúdióelődás) Fordított: Peterdi Ngy László és Spiró György. Díszlet: Csányi Árpád. Jelmez: Schäffer Judit. Drmturg: Emődi Ntáli. Rendezte: Vdász Ilon. Szereplők: Zolny Zsuzs, Csernus M- rinn, Kálmán György, Várdi Hédi. Lope de Veg: Vlenci bolondji (Vígszínház) Fordított: Dobi Péter. Díszlet: Drégely László. jelmez: Jánoskúti Márt. Rendezte: Kpás Dezső. Szereplők: Lukács Sándor, Mszly István, Sztmári István, Szombthy Gyul, Frks Antl, Blázs Péter, Kovács István, Ngy Gábor, Korcsmáros György f. h., Gálffi László, Szilágyi István, Imre István f. h., Szegedi Erik, Bánsági Ildikó, Bánflvi Ágnes. M IH ÁL YI G ÁBO R sértetiesen nyikorgó kétszárnyú jtó, felette z emeleten blkon, z Arny Apostol A kollektív bűn szállod erkélye. A díszlet z első pillntásr elárulj trgédiáj-komédiáj rendezés véleményét Güllenről és gülleniekről, gülleniek világáról. Nem túl beszédes ez díszlet? - kéraz öreg hölgy látogtás Szolnokon dezhetnénk. Vjon ezt z ítéletet nem z elődás egészének kellene végkövetpál István szemében rendezés nem keztetésben megfoglmzni? Pál zonpusztán mesterség vgy hivtás szó bn végig megőrzi látszt és vlóság művészi, tökéletes műlkotásr vló kettősségét. Güllen polgári tisztességes, törekvés értelmében. Rendezőként ennél becsületes embereknek látsznk, úgy is többet kr, célj olyn színház, mely viselkednek, beszélnek, minth tényleg túlmutt önmgán, már templom is, zok volnánk. Vlójukról budiháttér melynek fli között megtörténhetik árulkodik. A ppot lkító színész őszintén mondhtj kenetteljes szvit, vlódi bűn felmuttás, lejátszódhtik kollektív értéküket háttér múgy is megmuttj. bűnbánt szertrtás. Pál ngyon utálj güllenieket, és Vn-e értelme ilyenfjt bűnbánó" szegényekként sem trtj őket Grál-loszínháznk? Vn-e értelme szép, kényel- vgoknk. A drám elejére egy kis némes életünket megzvrni elkövetett mjátékot rendez. Várkozó, untkozó bűneink emlegetésével? Ami megtörtént, emberek lődörögnek, üldögélnek megtörtént. Minek újr meg újr színpdon. Luise kissszonyt hol z egyik, felhánytorgtni múltt? hol másik budibn mielőtt tényleges Pál rr morális optimizmusr épít, drb elkezdődne - látjuk feltűnni, eltűnni hogy tettek következményei nem m- Güllen város polgárivl. Bájit olcsón rdnk el. Tegnpi vgy holnpi vét- árulj, z egyiktől mindössze egy pkli keinkért előbb-utóbb, így vgy úgy, fi- cigrettát kp. A gülleni morál tömör zetnünk kell. Mindnyájn pokolr vet expozíciój ez kis előjáték. tetünk, csk nem mi kerülünk pokolb, Ebben z értelmezésben egy pillntig hogy zt középkor niv embere hitte, sem hihetjük, hogy gülleni polgárok Bosch pokl belénk égeti mgát. A pokol morális trtás ellent tud állni bennünk vn. multimilliomosnő jánltánk, pénz Pál rendezéseiben egyre htározot- prostituáló htásánk. Persze kis pisztbbn ezt poklot idézi színpdr, pon- kosság és gyilkosság mégsem ugyn-z. tosbbn mg pokollátomását, úgy, De csk idő kérdése, hogy megérjen hogy benne él. Méghozzá nyugtlnító, bennük z elhtározás ngy ljsság felkvró, félelmetes őszinteséggel és elkövetésére. Pál rendezése nem köve-ti merészséggel. teljesen Dürrenmtt instrukcióit, ki A szolnoki műsorfüzet borítój Bosch szerint nem szbd őket gonosznk ábpokolvízióját reprodukálj. Srtre ót rázolni, semmiképpen sem. Előbb úgy tudjuk, hogy modern pokol nem fel- htároznk, hogy visszutsítják z jántétlenül nyújt ilyen ijesztő látványt, ltot; igz, dósságb verik mgukt, de gyötrelem színhelyének néh egy elegánsn nem zzl szándékkl, hogy Illt megberendezett szlon is megfelel. öljék, hnem könnyelműségből, zzl z Dürrenmtt drámájábn egy kisvárosb érzéssel, hogy mindent rendbe lehet még költözik pokol. A városkát Güllennek hozni. A második felvonásbn néző még hívják, mi szótár szerint mgyrul bízht bbn, hogy mindent rendbe lehet trágyát, trágylét, pocsolyát jelent. A még hozni. A fordult csk hrmdik díszlettervező Njmányi László és Pál felvonás elején következik be, pjtbeli városnévben rejlő metforát kis jelenetben. Csk ekkor indul be végzet árnyékszékek, illemhelyek képében je- feltrtóztthttln gépezete." lenítik meg. A díszlet egy székesegyház Pálbn nincs ennyi jóindult gülleniek homlokztár emlékeztető htlms f- iránt. Az ő polgári már zzl tudttl építmény, melynek lsó része keréken verik mgukt dósságb, hogy mjdcsk guruló, mozgthtó kis bódékból, ár- kd köztük vlki, ki kp-htó lesz nyékszékekből áll. Ezek kis székes gyilkosságr. Ismerik egyházk", budik jelenítik meg konrdsweileri erdő fáit, bokrit, polgármesteri hivtlt, Ill sztócsüzletét, sekrestyét és rendőrőrszobát. Középütt kí

Jelenet Dürrenmtt: Az öreg hölgy látogtás című drámájánk szolnoki elődásából mást. Csk bbn reménykednek, hogy másik megszorult kényszerül mjd tett végrehjtásár. Ill előtt már második felvonás elején világossá válik, hogy gülleniek előbb-utóbb elfogdják Clire jánltát, nem rémeket lát, mikor ttól trt, hogy polgártársi megölik őt. Pál rendezésében z öregsszony bejelentésétől kezdve érzékeljük, hogy nem bízhtunk polgárok tiltkozásábn. Legngyobb meglepetésünkre szolnoki Güllenbe z öreg hölgy képében nem görög trgédiák végzetes királynője" érkezik meg - hogy drám Tnáránk szvit idézzük -, s hogy nnk idején Vígszínházbn Sulyok Mári is megjelenítette, hnem egy kedves, némileg bogrs, gzdg meriki rokon. Sem megjelenésében, sem fellépésében nincs semmi félelmetes, semmi hátborzongtó". Temessy Hédi Clire-je milliárdos jánlt megtételének pillntábn sem válik félelmetessé. A kísértő pénzösszeg gülleniek szemében hóbortos ötletnek tűnik, mit z erkölcs nevében természetesen vissz kell utsítni. Az jánlt komolyságát nem Clire bejelentése, hnem csk beszédet követő jelenet érteti meg polgárokkl. A szerzői instrukciókkl ellentétben csk most kerül elő Clire útipoggyászából koporsó, melyet kísértetiesen nyikorgó cspójtón át hoz be két gyászhuszár, és min Ill neve olvs-htó, zzl hogy élt... évet". Ezt látv gülleniek döbbenten észlelik, hogy z üresen hgyott helyre már csk z évszámot kell beírni. A koporsót ztán két kötélen mgsb emelik, s z el-háríthttln végzet jeleként végig - egészen Ill megöléséig - ott lóg gülleniek feje fölött. A félelem tmoszféráj már itt, z első felvonás végén szkd rá színpdr, és úgy válik egyre nyomsztóbbá, hogy érezzük, gülleniek vgyonosodás mint sietteti Ill trgédiájánk beteljesedését. Az idill hngultábn trtott első felvonás ebben döbbenetes felvonásvégben csp át vártlnul rettenetbe. Pál rendezői beállításábn z öreg hölgy lkj óhttlnul veszít súlyából. Nem ő, hnem pénze idézi elő trgédiát. Funkciój számlbenyújtó szerepére korlátozódik. A ngy kísértő nem ő mg, hnem z áltl feljánlott pénz. Ajánlt beindít egy mechnizmust, s így nem ő, hnem z áltl beindított gépezet öli mjd meg Ilit. Ettől perctől fogv nincs többé cselekménymozgtó szerepe trgédiábn, történések puszt szemlélőjévé válik. Dürrenmtt modern Medeiánk képzelte Clire-t, Temessy Hédi megformálásábn zonbn már csk kisvárosi Medeiát" kpunk, vlóságos Medei-pródiát. A drámhősöknek ezt devlválódását mind gykrbbn figyelhetjük meg világ színpdin. Pál rendezése is ezt vonultot követi, ő is elkeseredetten hiányolj világunkból z emberi ngyságot. Hngsúlyozni szeretnénk: Szolnokon nem z történik, hogy Temessy Hédi nem nőtt fel szerepéhez, hogy nem tudt megvlósítni szerepében rejlő lehetőségeket. Temessy mást játszik, mint mit néző olvsmány, színházi emlékei lpján vár. Ez meghökkent, cslódást okoz, olynnyir, hogy szinte nehezünkre esik észrevenni zt, mit el-játszik. Mert végül is tgdhttlnul gzdgon bontj ki előttünk Clire Zchnssin lkját. Visszidézi számunkr régi vdmcskát, szerelmes, boldog fitl lányt, régi Güllent, mely z emlékezés megszépítő képében úgy él z sszony tudtábn, mint mg mennyország. Temessy Hédi szvink keserű kicsengésével zt is érzékelteti, m már tudj, hogy még ezekben boldog órákbn is mennyi volt nivitás, z illúzió. Güllenbe egy élőhlott sszony tér vissz, ki ifjúság édenéből, mennyországából kitszítv megjárt z élet poklát. Güllenbe részben zért tér vissz, hogy elhencegjen vgyonávl, összeköttetéseivel, sikereivel, vlhogy úgy, hogy hzlátogtó kül-földre szkdt hzánkfii szokták. Temessy Hédi szinte csk hnghordozásávl érzékelteti, hogy ez z sszony csk megjátssz gülleniek számár sikeres, boldog embert, vlójábn már honfitársink csodált sem okoz számár vlódi örömet, már gyűlölni sem tudj őket, legfeljebb megvetni, lenézni. Hiáb keresi fel újr z egykori boldog órák helyét, konrdsweileri erdőt, hiáb ül mellette Ill, csk z emlékek térnek vissz. Már itt is csk z érzések hiányát érzékeli, s ez z ő személyes pokl. Ezt poklot, hogy élőhlottá vált, ugynolyn érzésmentes, szenvtelen hngon vllj meg Illnek, hogy z emlékeket idézi. Azt krj, Ill értse meg, hogy ő miért áll bosszút, miért követel életet életért cserébe. Pontosbbn, konrdsweileri erdőben Clire csk nnyit mond volt szerelmének, hogy z ő élete is pokollá változott. Hogy mi ez pokol, ezt Temessy Hédi fokoztosn bontj ki előttünk, fokoztosn tárj fel előttünk Clire trgédiáját, utolsó kísérleteit, hogy még megpróbáljon emberként érezni vlmit. Szenvtelen játékábn érzékeljük, hogy Clire bosszúját sem szenvedély fűti. Már Illt sem tudj igzán gyűlölni. O iránt sem érez semmit. A régi szerelem nem múlt el, mert ez volt élete első és utolsó ngy érzése, csk megkövült benne. Ahogy bosszú hrgj is kiégett, csk tudt mrd, ez volt z utolsó értelmes cél z sszony életében. Ezt követően nem mrd hátr számár más, mint hogy Ill sírj mellett mg hlálát várj. Temessy Hédi némileg romntikussá színezi Clire lkját, még szánlmt is kelt iránt. Vitthtó értelmezés - de megvlósítás következetességét és színvonlát nem lehet kétségbe vonni, és bele is illik rendezői koncepciób. A milliomosnő lkjánk értelmezésében Pál bból mondtból indult ki, melyet rezonőr szerepét játszó Tnár mond Illnek: Tudom zt is, hogy egy szép npon min-

ket is meglátogtht egy ilyen öreg hölgy, és ugynrr sorsr juthtok, mint mg". Pál zt krj, hogy szolnoki polgár felismerhesse Temessy Hédiben mg öreg hölgyét, meggzdgodott meriki rokont. A színház műsorfüzetében el is mondj: A nyugti civilizáció, kpitlist társdlom válságánk bírált m már Dürrenmtt huszon-egynéhány évvel ezelőtti mgánügye." Arról nem érdemes vittkozni, hogy ez mgánügy" hány millió ember közügye még m is, hiszen továbbikbn Pál is kifejti, hogy drám értelmezését megpróbálj úgy kitágítni, hogy bb mi hzi Güllenjeink is beleférjenek. Cskhogy ez tágítás, prdox módon szűkítést eredményezett: világméretű dimenzióitól fosztott meg z elődást. Egy démonivá növesztett Clire - véli Pál nem is jogtlnul -- csökkenti gülleniek felelősségét. Hiszen mit tehetnek z egyszerű polgárok egy szinte már természetfölötti jelenséggel szemben. Dürrenmtt szinte minden felelősséget z ősgonoszr, z ördögi öreg hölgyre hárít, és hjlndó is megbocsátni esendő polgárink. Igz, Pál sem menti fel Clire-t, de bosszúját jogosnk érzi. Véleménye szerint z igzi bűnösök gülleni polgárok, kik korábbn fitl lányt is romlás útjár tszították, most pedig elkövetik gyilkosságot. A drámánk ez z értelmezése zzl művészi következménnyel jár, hogy minden figyelmünk gülleniek bűnére és Ill trgédiájár szegeződik. A drám rról szél, hogyn jut pokolr Ill és vele együtt gülleniek. Amilyen mértékben devlválódik tehát Clire szerepe z elődáson belül, úgy értékelődik fel Ill lkj. Dürrenmtt mg is hősnek látj lllt.,,h Clire Zchnssin mozdultln hősnő kezdettől fogv írj -, öreg brátj viszont cselekmény folymán válik hőssé. Ez stny sztócs z első percben mit sem sejtve áldoztul esik hősnőnek; bűnös, de z véleménye, hogy z élet mg törölte el minden bűnét; fféle jelentéktelen nyárspolgár, egyszerű férfi, kiben zonbn lssn feldereng vlmi, félelem és borzlom legszemélyesebb élményévé válik; vlki, ki z igzságszolgálttást önmgán éli át, mert bűnösségét beismeri; ki hlálávl válik jelentékennyé. (Hlálánk ábrázolásából nem szbd ngyszerűség elemének hiányozni.) Hlál értelmes és értelmetlen egyszerre. Értelmessé vlójábn csk z ntik világ mitikus birodlmá- őrző állndó figyelő jelenlétükkel - még-is Az ö r e g h ö l g y : T e m e s s y H é d i bn válhtnék, történet zonbn Güllenben játszódik. Npjinkbn." Ezt z idézetet zért is közöltük ilyen terjedelemben, mert látni fogjuk, rendezés, színészi lkítás itt már pontosn követi z író elképzeléseit. Az lllt lkító Iványi József ezúttl szinte mrdéktlnul fel tudott nőni nehéz szerepéhez. Tlán csk z első felvonásbn éreztünk még némi elfogódottságot játékábn. De ez bizonyár fel fog oldódni későbbi elődások során. Igz, zvrtság benne rejlik szerepében, hiszen Ill nem felejthette cl, milyen körülmények között szkított volt szerelmével, és zt is tudj, hogy polgártársi elsősorbn tőle várják, hogy milliomosnőtől ngyobb pénzösszeget szerezzen város számár. Vlh ő volt felül, most ő kerül kérelmező szerepébe, érthető, hogy nem minden ggodlom nélkül tekint Clire érkezése elé. Zvrt toporgásávl, rcánk hol örvendő, hol ggódó kifejezésével jeleníti meg Iványi z Ill lelkében dúló érzelmi kvrgást. Clire vártln megérkezése, különös kedvessége, meglepő szókimondás, kísérteties megjegyzései, furcs kísérete tovább növeli Ill zvrát, mit túlzott kedvességgel igyekszik plástolni. A második felvonásbn Iványink Ill egyre növekvő félelmét kell megjelenítenie. A rendezés kétségtelenül megteremti - méghozzá ngyon is szemléletes eszközökkel - ennek fokozódó hlálfélelemnek z indokit: mgsbn ott lebegő koporsóvl, temetői koszorúkt cipelő smsszerek időnkénti feltűnésével, gülleniek fokozódó jólétének szembetűnő jeleivel, mjd áldoztukt ez hlálfélelem mindenekelőtt Iványi játékábn válik érzékletessé. Olyn mélyen, olyn belülről éli át ezt rémületet, hogy szinte mgunk bőrén is érezzük, mint htlmsodik el rjt félelem, mint fokoztosn megérti: Polgárok, Rendőr, Pp, Polgármester mind életére törnek, és már senkinél sem számítht védelemre. A felvonásvég ezúttl is döbbenetes. Ill menekülni kr, de güllenieket rejtő bódék, egy személytelenné, rctlnná vált htlom jelképeiként megmozdulnk, nyomáb szegődnek, minduntln elállják z útját, Ill egyre ngyobb rémülettel tpsztlj, hogy mindenütt flkb ütközik. Végre mégis kiér pályudvrr, de ddigr bódékból ki-léptek gülleniek és nyomáb szegődtek. A szerzői instrukcióvl ellentétben most már nem állják körül, látszólg fizikilg nem kdályozzák meg, hogy felszálljon vontr, de Iványi űzött rettenetéből megértjük, hogy ttól trt, h felszáll vontr, egyik földije hátulról lelövi. Másrészt, s ez tlán lényegesebb indok, Iványi Illje zt is megérti, hogy sors elől nem menekülhet. A vont eldübörög, és mgsból leereszkedik színház vsfüggönye, jelezve, hogy Güllenből nem lehet elmenni. Pál rendezésében - Ill önmegdásávl itt dől el végképp főhős sors. Nem hrmdik felvonásbn, Peterék: pjtájábn, mint zt Dürrenmtt drám utószvábn jövendő rendezőinek jvsolj. A hrmdik felvonás szolnoki elődásbn már egyértelműen rezignáció, z, elkerülhetetlenbe vló beletörődés bélyegét viseli mgán. Amint felmegy vsfüggöny, Clire Zchnssint látjuk gyloghintójábn. Hófehér menysszonyi ruhájábn úgy fekszik ott, mint egy élettelen kirkti bábu. Clire is megértette, hogy sem régi szerelem idézése, sem bosszú nem tudj őt többé érző emberré visszvrázsolni. Már nem játssz tovább güllenieknek boldog, sikeres külföldi rokon szerepét - egy végsőkig elkeseredett félhlott mgyrázz cl Tnárnk és z Orvosnk, szinte teljesen szenvtelenül, minden részvétre képtelenül, hogy városuk érdekében tett humnist erőfeszítéseik, életük áldozti tökéletesen értelmetlenek voltk, romlás erőivel, mindent elborító morális zülléssel szemben mit sem ér derék, jobbító igyekezetük. A bosszú műve is feltrtóztthttln. Temessy hngj itt mégis fel-

Dürrenmtt: Az öreg hölgy látogtás. Ppp Zoltán és Iványi József (MTI fotók) erősödik, felizzik régi gyűlölet hmv, érezzük, élvezni krj, hogy htlmábn trtj várost, hogy bosszút állht megrontott életéért. A drám lényegét megfoglmzó mondt hngzik itt el: A világ ringyót csinált belőlem, most én csinálok bordélyházt világból." Némi tehetetlen, elkeseredett hrgot is érzünk Temessy hngjábn - nem gülleniekre hrgszik, őket csk megveti, hnem világr, minden emberség, jóság, szépség, tisztság megrontójár. Ill is rezignációvl veszi tudomásul, hogy sors megpecsételődött. A szenvedés kinyitott szemét, megismerte világ (pontosbbn gülleni világ) feneketlen ljsságát, romlottságát, felismerte mg kis sztócséletének tökéletes értelmetlenségét, hogy mg is pokolb jutott. Megérti, hogy szerelmének elárulásávl nemcsk Clire, de mg életét is jóvátehetetlenül tönkretette. Megérti zt, hogy nincs miért tovább élni. Egyet tehet, hogy válllj bűnösségét és vele járó bűnhődést; szenvedést, mit átélt és gülleniek ítéletét. A mg bűnösségének, felelősségének válllásávl Ill vissznyeri emberségét, emberi méltóságát, erkölcsi fölényét bírái fölött. A minden illúzióját elvesztett Ill már csládj árulásán sem háborodik fel, ezt is keserű rezignációvl veszi tudomásul. Még leszereli Tnár humnist lelkiismeretének utolsó erőtlen lázongását z utolsó hullámverések egy elnyugvó tengerben -, ztán búcsú jelenetei következnek. Ill először csládjától és várostól búcsúzik el: Dürrenmtt brvúrosn fosztj meg ezeket jeleneteket minden érzelgősségétől. Ill és csládj zt játsszák egymás előtt, minth csk egy kis árttln utókázásról lenne szó. Nem törnek fel z érzelmek Clire és Ill búcsújánk jelenetében sem. Most már nem kis sztócs keresi multimilliomosnő kegyeit, Ill szenvedés jogán most már mg is trgikus hős, egyenrngú társ hjdni szerelmének. Két kiégett ember idézi fel múltt, régi boldogságot, régi szenvedést, zt, mi vlh szép és fájdlms volt életükben, ezt is szenvedélytelen rezignációvl, mint mi nem okoz már semmi igzi örömet, sem fájdlmt. Ugynilyen megdássl beszél Ill hmrosn bekövetkező hláláról, mely pontot tesz kisszerű, értelmet-len életének végére. I11 mellett gülleniek trgédi egyenrngú főszereplői. Dürrenmtt írásink, drámáink vissztérő gondolt, hogy z egyéni bűn npjinkbn mindig mgánügy mrd, közösség ügye kollektív bűn. Az egyént még felelősségre lehet vonni, de vjon hogy vonhtó felelősségre egy egész közösség z áltl elkövetett bűnért? És hogyn ábrázolhtó mindez színpdon? Az öreg hölgy látogtás is ezeket kérdéseket tárgyl-j. Vlóbn, Ill kis bűnénél ezerszer súlyosbb gülleniek kollektív bűne. A szolnoki elődás is ezt kollektív bűnt kívánj felmuttni z elődást elindító kis előjátéktól hrmdik felvonás meg-rázó záróképéig. Ahol gülleni fehér kesztyűs, gyilkos férfik felemelik fejük fölé Ill holttestét. Ott állnk, mgsb emelt krjukkl áldoztukt trtv. A színpd elsötétül, csk hátulról megvilágított fépítmény most egy monumentális ktflk képzetét kelti, z emelvényen pedig ott áll Clire hlál ngyl-ként, ki bevégezte bosszú művét. A kollektív bűn gülleniek kis egyéni bűneiből dódik össze, z elődás ezeket kis trgédiákt, Polgármester, Pp, Rendőr és többi polgár drámáját is ngy gonddl, többnyire őszinte átélésről tnúskodó színészi játékkl eleveníti meg. Nincs terünk z elődás minden epizódlkításáról külön-külön szólnunk. A népes szereplőgárdából mégis kiemelnénk Zách János, Ppp Zoltán, Hollósi Frigyes, Körtvélyessy Zsolt és Flvy Klári nevét. Sokáig nem fogjuk elfelejteni Flvy utolsó némjelenetét, hogy mgsból, z blkból figyeli, mint mondják ki gülleni polgárok z ünnep-lésnek álcázott gyűlésen férje hlálos ítéletét. Bűntudtos, ridt rcát látv, mi minden jut eszünkbe... például tör-vénytelenségek korszk, mikor nem egyszer tpsztlhttuk, hogy legközvetlenebb hozzátrtozók is pálcát törtek z árttlnul elítéltek felett, cskhogy mguk bőrét mentsék. Végezetül még egyszer, szinte összefogllásképp z elődás stílusáról. Dürrenmtt mg drámáját komédiánk nevezi, komédián persze mindig trgikomédiát ért. Pál rendezésében műfj-megjelölésben trgédiár esik hngsúly, de groteszk, komikus hngsúlyok, színek sem hiányoznk z elődásból. Ezeknek érvényre jutttását zonbn két vk lkjától eltekintve nem színészekre, hnem díszletre (Njmányi László díszleteit már dicsértük), jelmezekre (Milkovszky Erzsébet telitláltir) és kilkított szituációkr bízz. A színészektől őszinte beleélő játékmódot követel, zt, hogy szerepükkel zonosulv, önmgukt dják. Erre z őszinteségre minden színész képes. Ez mgyrázz, hogy Pál rendezéseiben oly ritkán hllunk hmis hngokt. Második szolnoki rendezéséből már szinte teljesen el is tűntek.

PÓR ANN A Blnchine-est z Operábn Egy jeles frnci író szerint úgy tűnik, nincs táncnál spontánbb művészet... ", de míg mi mgyrok folyttásképp önkéntelenül Berzsenyi szvit idéznénk nemzeti táncunkról: Titkos törvényit mesterség nem szedi rendbe, csk mg szb törvényt és lelkesedése htárt", ddig frnci toll így folyttj: De z ember páról fiúr szálló kemény szbályztok hosszú láncoltávl oly mesteri tudássl öntötte formáb természet eme izzó Lill, Sterbinszky László és Pongor Ildikó Csjkovszkij-Blnchine-blettben tűzfolymát, hogy z kdémikus Párty ( M g y r Ál l m i O p e r h á z ) blettművészet technikáj és kifejezése m már éppolyn kimunkált, mint bármely más poéti művészet törvényei. ráfii kísérletezései számár. Rövid idő mérmes vllomás, észrevétlen felsejlő Szbdság kötöttségben." ltt tudott kiforrni és beérni. Mire nosztlgi. Csjkovszkij ismert muzsikáj Ehhez hsonló eszmefutttások üdvö- hrmincs években klsszikus blett és hgyományos klsszikus mozzölték Blnchine New York City Bl- XIX. százdi megmerevedése ellen lázdó gásformák összefonódásából sjátosn letjének 1953-s ngy párizsi vendég- vnt-grde már elvihrzott, Fokin személyes lírájú táncköltemény szüle-tett szereplését. Ezidáig z kdémikus blettreformj lezjlott, lázsn kísér- meg. Ez szüzsé nélküli, csk moz" táncnk receptjeit igyekeztek egyre-másr letező, z expresszionizmus és szürre- dultok költészetével htó tiszt tánc zenéhez hsonlón befogdór bízz továbbdni, közben pedig tör-vények lizmus vívmányit mgáb fogdó és " szbd sszociációk megindulását. Nekünk újrfelfedezése volt z igzi tét zárul z természetszerűleg még stíluskeveredést, említett gondoltsor. eklekticizmust is hordozó periódus után, különös, szubjektív sszociációvl zene és mozgás e vártlnul újszerűvé vált Az meriki blett ngymestereként Gygilev Blett feloszlását követő szövődményéből önkéntelen olyn érzésünk években, nyugti blettvilágbn tisztelt, z kdémikus blett reformátotámdt, mint mikor Brtók Amerikábn írt rként üdvözölt George Blnchine Petip-örökséget újrértékelő időszk Concertójábn korábbn százszor elkopott következett be. klsszikus blett örök Mekkájából, két szép vgy, gyönyörű vgy Mgyrország" Blnchine szinte ezt megelőzve, már évszázdr vissztekintő pétervári, ledllm tökéletes átváltozássl egyszerre ningrádi ngy iskolából indult el fél év- Gygilev Blett számár komponált utolkiteljesedő irány, csk meg-rendítő, nosztlgikus vllomás százd világhódító útjár. A mi leningrádi só műveivel később " neoklsszicizmus felé vezető úton ként csendül fel. Kirov Színház elődje, hjdni Mriinszkij Ebben szinte mgától értetődő Színház már százd első évtizedei ót indult cl. Mjd mikor néhány esztendei egyszerűséggel, mondhtnánk klsszikus blettművészet dinmikus ki- európi (Párizs, London, Monte Crlo tánccl beszélgető" költemény-ben benne stb.) lkotótevékenység után 1933-bn röpítőfészkének bizonyult. Ezúttl különös ttétellel, ngy Petip-trdíción Lincoln Kirstein meriki blettszk- érezzük z elvihrzott expresszionizmus és nevelkedett, mjd onnn vntgrde tö- ember meghívásár végleg letelepszik szürrelizmus szublimált emlékeit. A zene rekvésekkel kiszkdt zseniális grúz New Yorkbn és meglpítj z meriki árdásávl együtt születő és elhló, folymtossággl lélegző szármzású táncművész és muzsikus blettiskolát, már megtlált letisztult végtelen mozgásvriációk szinte improvizációnk Blncsivdze Párizson át (zót B- sját hngját és kori pétervári inspilnchine néven) Amerikáb szármzv, rációkhoz vissznyúlv megteremti htó hullámzásábn, díszlet nélküli háttér százd modern irányztibn megmártózv cselekmény nélküli táncműveket, előtt, színház helyett inkább koncerthez bletteket, melyek közeledő táncbn lehetetlen nem benne hozz most hozzánk megújítv is szimfoni k u s iskolteremtő mesterének tisztelik éreznünk Isdor Duncn hjdni, zenével hűségesen megőrzött trdíciót. világszerte. Első meriki lkotását, együtt születő mágikus improvizációink Rendkívül gyorsn kiteljesedő krriert tnítványi számár 1934-ben fel-szbdító htását. Minth Isdor minjárt meg. 1924-ben szovjet vntgrde-ból Csjkovszkij Vonósszere-nádjár den színpdi htást, eszközt elsöprő for indulv érkezett Párizsi orosz vntgrde komponált S z e r e n á d o t láthttuk z est rdlm, tiszt tánc spontneitásánk kkori fellegváráb, Gygilev Bletthez, eszménye ezúttl egy évszázdos kötöttnyitószámként. hol már húszesztendős korábn szinte Aki mit sem tud z lkotó életútjáról, séggel kimunkált mtériábn, klsszikorlátlnul szbd lehetőség nyílt zt is megérinti mű látszólgosn szélsőséges koreogbsztrkt vonlink, formációink szövevénye mögött rejtőzködő sze-

kus tánc újr felfedezett nygáb átplántálv támdn fel újr. - Különös körforgás ez táncművészet fejlődésének. A XIX. százdi kdémikus blett elleni forrdlmt egy ír szármzású meriki leány hozt át Európáb, százd első évtizedeiben, és most több mint fél évszázd elmúltávl klsszikánk egy sjátos, z isdori eszméket is mgáb szívott változtát szármzttj át hozzánk ugyncsk Amerikából egy orosz bletten nevelkedett művész. A mű indításábn már benne rejlik sjátos világ; már tudjuk, ez z lkotás hódolt klsszikus táncnk, de mögötte vlmi más is... sokt megjárt mű-vész vissztekintése. - Amikor függöny felmegy ködbe vesző kék háttér előtt álló psztellkék színű hosszú tüll-ruhás blerinák sori szokásos, hgyományos blettet ígérnek, h klsszikustól finomn elütő párhuzmos lábtrtás és felfelé fordított tenyérrel rézsút mgsn trtott jobb kr, sejtelmesen távolb (búcsút, üdvözletet vgy áldást?) intő titokztos mozdultln póz nem vetítené előre z egész költemény sjátosn egyéni tmoszféráját. Ez mű Blnchine művészi hitvllásánk, tiszt táncnk ( úgy vélem, hogy blett legpoetikusbb művészet, mely önmgábn is nnyir kifejező, hogy nincs szüksége htározott szüzsére") első és tlán egyik legtökéletesebb meg-vlósulás. Ngy egységes csoportok, szólóvriációk, kettősök, hármsok, né-gyesek váltkozásávl folyondárszerű összefonódásokkl, tlálkozásokkl és különválásokkl, zene dllmvilágán és ritmusán túlmenően prtitúr szerkezeti felépítését, szólmok és hngszercsoportok belépését is követve, táncosokból mintegy láthtóvá váló muzsikáló zenekrt teremtve bontkozik ki mozdultokká átlkult zene költészete. Az első tétel indulás már tisztán exponálj műfj koncepcióját. A sejtelmes kezdő póz után zene indulásávl kifelé fordulnk lábk (első klsszikus pozíciób) és leheletfinom természetességgel, hgyományos kezdő blettgykorltokkl mozdulnk el krok; megindul tánc. Mjd csoportos tutti pillnti után zenekrbn megjelenő szólmot csoportból kétoldlt hátulról előrefutó két táncosnő rövid feltűnése, mjd zenével együtt csoportb vló finom szerves visszolvdás ábrázolj, vrázsltosn lebegő, vibráló feszültségűvé téve táncot, mivel néző most már várj, igényli z is- mert zene szólmivl együtt megjelenő táncvriációkt. És minél törvényszerűbben, szinte kifogyhttln mozgásfntáziávl, zenével ámultos zonosulássl jönnek be" várt mozgáshtások, nnál jobbn fokozódik ráismerésből és megismerésből születő hrmóniérzetünk. Amikor két első tétel, Szontin és Vlcer elhngzás után úgy érezzük, hogy tökéletesen áttekintjük mű menetét és z élmény tovább nem fokozhtó, kkor zene hrmdik tétele (z Elégi) helyett vártlnul negyedik, Finálé tétel indul el. És minth most derengene fel kezdő sejtelmes pózbn előrevetített hngult folyttás; egy rejtett, lig jelzett cselekmény-foszlányt, egy beteljesületlen tlálkozást vélünk mgunk előtt látni. A Vlcer befejeztével színpdkép bl előterében földre omlott táncosnő mgár mrd, és színpd másik oldlán szemét befogó nőlkkl összefonódottn kimért lépésekkel előrehldó férfi jelenik meg, mint hogyh régtől fogv járná így sorstól vezérelt ismeretlen útját. A nőhöz érve férfi megáll, látóvá válik és különös szépségű kettős, hárms tánc lkul ki közöttük. Mjd egy-egy pillntr más nőlkok is át-röppennek férfi életén, de sors monoton ritmusú járást folyttv továbbvezérli. Az ismét mgár hgyottn földre omlott táncosnőt negyedik tételben (Elégi) hullámokbn beármló csoport tgji mgukhoz ölelik és hold-fény felé vezető poteózisbn mgsb emelve kiviszik színről. - A mgától értetődő egyszerűség, könnyed elegnci mögött csk utólgosn tudtosítjuk mesteri koreográfii és kompozíciós tudást, kivitelezésben rejlő techniki tökélyt. A techniki brvúr nincsen exponálv, rejtve mrd, mint hogyn nincsenek exponált szólist sztárok. Minden művet szolgálj. A táncosok mgsrendű hngszerek. A szólisták ki-emelkedő, mjd ismét z együttesbe olvdó szólmok. Blnchine sjátos együttesi stílusábn szólisták miközben rendkívüli felkészültséget igénylő feldtokt oldnk meg, önként válllt fegyelemmel, mű érdekében lemondnk virtuozitásuk szembetűnő csillogttásáról, bizonyos bevált színpdi sikerfogásokról. A közösségi szellemben, kollektív munkábn megnyilvánuló művészi lázt nyugti blett szk-mi erkölcsének áldásos megújulását jelentette. Egy korábbn pályos művészeti periódusb friss levegőt hozott. A nemzetközi blettrepertoár egyik újbb művének bemuttásávl mindig újr vizsgázik blettegyüttesünk és vele együtt két évtized táncosképzése is. H z elmúlt évdbn Petip- és Lnder-művek bemuttásánál már felfigyeltünk npjinkr beérett rohmos fejlődésre, kkor most látott műsorrl ismét újbb csúcsok felé ívelt együttesünk útj. Volt, mikor úgy hírlett, Blnchine műveinek techniki kifinomultságbn, muziklitásbn és bensőséges finom összjátékbn rejlő különös vrázsát, tmoszférájánk illnó prfümjét igzán csk sját tnítványi tudják élményszerűen felidézni. Az itt látott Szerenád elődás blettegyüttesünk tökéletes stílusérzékéről, áhíttos oddásáról (mi több, modern művészképzés egyik fontos eredményéről, táncművészek ngyfokú képlékenységéről") tnúskodott. Mindkét szereposztás személyes vrázzsl átittott, tökéletes élményt nyújtott. Kékesi Mári áttetsző szőkeségével most is mint tiszt klsszicitás ideális megelevenítője mű visszfogott lírájánk finom árnyltit érzékeltette. Szőnyi Nór minden szerepével kibontkozó személyiségének újbb vonzó oldlit tárj fel: fitlos báj különös, gzellszerű nemes trtássl párosult. H-vs Ferenc lktához úgy látszik különösen közel áll Blnchine stílus, mert régen láttuk ilyen nemes elegnciávl, bensőséges lírávl, tökéletes szépséggel meg-oldott szerepben. Keveházi Gábor szemlátomást élvezettel oldódott fel koreográfi muziklitásábn, táncosságábn. Szumrák Ver kulturáltn illeszkedett számár tlán túlságosn is lebegő és visszfogott stílusb. A második szerep-osztásbn Párty Lill tökéletes zonosulássl úszott, muzsikált testére szbott koreográfiábn. H megjelenik színen, vlmi sjátos örömteli vibrálás veszi körül. Ezúttl Vlcerbn kiteljesedő, fel-feltörő szárnylásbn finom játékossággl szőtte át szerep líráját. Tlán érdemes egy percre megállni e művésznő sokoldlú személyiségénél. Ez finom muziklitású, romntikus vénájú, klsszikus táncosnő ugynolyn hitelességgel tudott teljesen ellentétes szellemiségű, szélsőségesen modern szerepeket elődni. Felejthetetlenné tudt tenni Béjrt Tvszünnepében termékenység vrázsló kiválsztott leány szerelmi extázisát és Rvel Bolerójábn Fodor Antl koreográfiájánk szggtott lüktetését. Pongor Ildikó királynői gráciávl, Menyhárt Jcqueline, Sterbinszky László

és Sipeki Levente htásos biztonsággl oldott meg szerepét. A műsor második számként mesternek Sztrvinszkij Apollon musgete című neoklsszikus blettzenéjére komponált kori, még 1928-bn Gygilev Blett számár készült koreográfiáját láttuk. Sztrvinszkij, ki ritkán volt elégedett koreográfusok zenei felkészültségével, z Apollót, mint tökéletesen sikerült lkotást", mint z kdémikus táncművészet megújításár" vló első kísérletet üdvözöle. Blnchine-ben végre ugynis olyn koreográfusr lelt, kiről életrjzábn úgy nyiltkozik, hogy képzett muzsikus lévén... könnyedén felfogt zeném legkisebb részleteit is, és szép koreográfiájábn tisztán megvlósított szándékimt...". Az Apolló llegorikus cselekményes tánc. Apolló születését, neveltetését látjuk prológusbn, mjd Apollónk, múzsák vezetőjének" táncát látjuk három múzsávl. (Klioppé költészet, Polühimni némjáték, Terpszikhoré tánc megszemélyesítője.) Az llegorikus táncok után Apolló felvezeti múzsáit Prnsszusr. - Ez koreográfi, melyet áltlábn neoklsszicizmus első korszklkotó remek-műveként trtnk számon, kétszeri látásr (mindkét szereposztás értékes teljesítménye ellenére) sem tudott igzán mélyebben megrgdni. Tisztelettel dóztm kiváló muziklitásánk, rgyogó koreográfii szerkesztésének, de mg mondndó, Sztrvinszkij követelte hűvös mértéktrtás, dionüszoszi elemek leigázás", z llegorikus mitológii lkok szrksztikus ábrázolás nem tudott z érdeklődésen túlmenő emóciót kiváltni. Nem éreztem hrmóniát z egyes kecses mozgások és rideg modern létrdíszlet között sem. Ami eb-ben műben z egész koreográfi zeneiségén túlmenően vlóbn mrdéktln élvezetet nyújtott, három múzs szépséges táncábn folyondárszerűen össze-fonódó girlndok, vgy Apolló és Terpszikhoré rgyogó tiszt vonlú kettőse, ezek jellegzetes lkotói erények meglátásom szerint z estén bemuttott két tiszt cselekmény nélküli táncbn sokkl gzdgbbn, egységesebb stílusbn teljesedtek ki, mint ebben kori műben. (Tudomásom szerint ezt művet z évek során történt számos felújítás lklmávl különböző más kosztümökkel és díszletek kel is dták elő. Elképzelhető, hogy más környezetben egységesebben htott tánc stílus.) - Úgy gondoljuk, hogy ez mg korábn cskugyn kor- Jelenet Csjkovszkij-Blnchine: Szerenád című blettjéből (Mgyr Állmi Operház) (MTI fotók) szklkotó mű, mint modern, tiszt vonlú, lényegre koncentráló, puritán neoklsszicizmus zászlóbontás, mely kkortájt, hrmincs évek idején, mikor párizsi Operházbn Lifr neoklsszicizmus mindinkább színpdi htás, zsúfolt díszlet, kosztüm külsőségeiben tobzódott, cskugyn mérföldkövet jelenthetett. De időközben mg z lkotó gzdg életműve is meghldt z kkori lkotást, melyre, mint vllj, úgy tekint vissz, mint élete fordulópontjár". (Csk érdekességként és sját töprengéseink dlékként jegyezzük meg, hogy egyik kiváló meriki mélttój már húsz évvel ezelőtt megjegyzi, hogy z Apolló z mű, mellyel kpcsoltosn szélsőségesen eltérnek z értékelések. Vn, ki ezt trt-j Blnchine legszebb művének, kd-nk viszont mások, köztük jelesen képzett kritikusok is, kik teljes mértékben elvetik.) Dózs Imre htározott pntomimikus, plsztikus erővel kontrsztosn frizírozott múzsvezető Apollójár második estén Keveházi Gábor htároztlnbb jelentésű, játékosn táncos ifjonti Apollój következett. A vezető múzsává vtott Terpszikhoré szerepében Pongor Ildikó kecsességében is htározott briliáns lkításár Kékesi Mári líri, trtózkodó táncmúzsáj felelt második változtbn. Az első szereposztás mrkánsbb, htározottbb irányát leginkább Orosz Adél már-már groteszk pntomimikus felhngokkl ábrázolt Klliopé lkításábn véltük felfedezni. Szemben második szereposztásbn Szőnyi Nór hlkbbn jelzett, stilizáltbb megvlósításávl. A két szereposztásbeli változt már-már kirjzolódó felfogásbeli egysé- gétől viszont mindkét esetben elütött hrmdik múzs, Polühimni ellenkező előjelű felfogás. A mrkánsbb környezetben ugynis Párty Lill könnyed scerzószerűen játékos múzsáját láttuk, míg második változtbn Szumrák Ver ( psztellebb felfogású közegben elütő) mrkánsbb, relisztikusbb, gunyorosbb múzsáj jelent meg. Ilyenformán mindkét estén külön-külön mg nemében élvezetes produkcióként szemléltük ugyn művészeink jeles teljesítményét, de z összképet, hngulti és stílusegységet illetően továbbr is zvrbn mrdtunk. Az est utolsó szám C-dúr szimfóni, z Amerikából vendégkoreográfusnk meghívott mesternek párizsi Ngyoper számár z együttes kiváló szólistgárdáját érvényre jutttó, Plis du Cristl (Kristályplot) címmel lkotott reprezenttív koreográfiáj. Bizet ifjúkori mű-vére, klsszikus szellemben fognt C-dúr szimfóniár komponált ngyvonlú kompozícióbn teljes pompájábn kibontkozott koreográfi ngymesterének kifogyhttln mozgásfntáziáj és egyéni krkterű kompozíciós brvúr-j. Blnchine mindent tud klsszikus táncról, mit ngy fehér bletteket komponáló", előtte járó nemzedékek egymásnk hgyományoztk. Az lpokhoz vissznyúlv rgdt meg z esszenciát; megtisztított XIX. százdi operi rekvizitumoktól és knonizált mozgáskonvencióktól z kdémikus táncot és megteremtette belőle táncos, muzsikus hitvllásánk kifejezőeszközét, térbe kivetített mágikus vonlk titkos nyelvezetét

A négytételes mű első három tételében (Allegro vivo, Adgio, Allegro vivce) blettkr egészét és más-más szólistgárdát szerepeltető, szinte önálló versenyműveket látunk. Kisebb-ngyobb csoportok egymássl vló tüneményes tlálkozás, zenével tökéletesen összeolvdó váltkozások után z egymástól krkterben eltérő tételeket együtt fergetegesen kirobbnó Allegro vivce összegezi negyedik tételben. A párizsi Ngyoper csillgink prádéjként komponált műben szólistgárdánk mindkét szereposztásbn tökéletes illúziót tudott nyújtni. Egyéniségüket tökéletesen megőrizve, sőt, úgy tűnik, gzdgítv tudtk beleolvdni z egységes sjátos stílusb. Az első Allegro vivo tételben Szőnyi Nór és Keveházi Gábor fitlos táncosság elrgdón összecsengő párt lkotott. A második változtbn Sterbinszky László precíz, de kevésbé felszbdult prtnere volt ki-tűnő táncosnőnek. A szólópárok z első és második szereposztásbn egyránt remekeltek (Kszás Ildikó, Hevesi Imre, Ngy Ktlin, Urbán István, Gál Gbriell, Bihl István, Blogh András). A második tételben Kékesi Mári és H-vs Ferenc tökéletesen összehngolt művészpár felejthetetlen, érett szépségű Addgióját hgyt emlékül. Pongor Ildikó finom vonlú, tökéletes tisztságú tánc és Mészáros László szépen kimunkált produkciój kettős tánc második változtábn kissé trtózkodóbb, tárgyilgosbb légkört idézett. A hrmdik tételben egyránt élveztük Orosz Adél és Dózs Imre kiválón összecsengő mesteri virtuozitását, mjd ugynennek z Allegro vivcének második szereposztásbn Párty Lill pezsgőszerűen csillámló elevenséggel és vele együtt prtnerének, Erdélyi Sándornk új árnyltokkl gzdgított változtát láttuk. Felsorolást érdemelnek mindkét est kitűnő szóló-párji is (Musitz Ágnes, Behumi Ferenc, Szbó Judit, Erényi Bél, Krdos Edit, Hus Sándor, Fehér Ildikó, Ngy Ktlin, Glánti Zsolt). Végül negyedik tétel biztos technikájú szólistái, Dvorszky Erzsébet és Forgács József, vlmint Ngy Ktlin és Hrngozó Gyul zárták rend- kívüli prádét. Blnchine szimfonikus blettjeinek mgyrországi bemuttását már meg-előzte e műveknek hzi koreográfusink munkásságát megtermékenyítő htás. Ilyen volt többek között Fodor Antl (modern táncelemekre épülő) Bch E-dúr hegedűversenyére komponált szép koreográfiáj, vgy z elmúlt évdbn GÁBOR ISTVÁN Seregi Lászlónk Bernstein Szerenádjár komponált egyéni hngvételű, gzdg Jegyzetsorok fntáziájú, neoklsszikus lkotás. Most vidéki operelődásokról végre megismerhettük z ötletet dó eredeti műveket is. Az áhíttos zonosulássl befogdott lkotások korszkzáró beteljesedést és további ígéretet jelentenek. Az idén z opertársulttl is rendelkező három vidéki színház egy-egy bemuttóvl, Blnchine-est (Mgyr Állmi Operház) illetve felújítássl kezdte meg évdját. A Bemuttó 1977. december I0-én és 17-én pécsiek Hindemith és Lortzing egyfelvonásosiból trtottk premiert, Csjkovszkij: Szerenád (Vonósszerenád) szegediek Muszorgszkij népi zenedrámáját, Koreográftáját tervezte: George Blnchine. Betnított: Ptrici Nery és Denise Grimm Borisz Godunovot dták elő, debreceniek Cpt m. v. Próbvezető blettmester: Forgách pedig Puccini Pillngókissszonyánk József. Díszlet és jelmez: Jen Lurct tervei felújításávl bővítették repertoárjukt. nyomán: Csikós Attil. Mindhárom elődás bizonyos szempontból December 10-én vezényel: Sándor János. Táncolják: Kékesi Mári, Szőnyi Nór, jelentős állomást jelöl meg társult Szumrák Ver, Hvs Ferenc, Keveházi életében: pécsi Nemzeti Színház Gábor és blettkr. fölfedezése fontos zenei esemény is December 17-én vezényel: Fráter Gedeon. egyben, szegedi Nemzeti Színház ngy Táncolják: Párty Lill, Pongor Ildikó, kórust mozgtó művek Menyhárt Jcqueline, Sterbinszky László, létszámú Sipeki Levente. elődásábn szerzett újbb tpsztltot, debreceni Csokoni Színház pedig Sztrvinszkij: Apolló (Apollon musgete) igyekezett újrfoglmzni színpdon és Koreográfiáját tervezte: George Blnchine. zenében egyránt Puccini művészetét. Betnított: Ptrici Nery m. v. Próbvezető blettmester: Forgách József. Díszlet és jelmez: Stewrt Chney tervei nyomán: Csikós 1. Attil. Hindemithet zenetörténet nem elsődecember 10-én vezényel: Sándor János. sorbn operszerzőként trtj számon, Táncolják: Dózs Imre, Pongor Ildikó, noh német komponist élete minden Párty Lill, Orosz Adél, Bán Teodór, fontos korszkábn szerzett egy-egy Gábor Zsuzs, Plli Ágnes. December 17-én vezényel: Fráter Gedeon. operát. Ezt művét, A hosszú krácsonyi Táncolják: Keveházi Gábor, Kékesi Mári, ebédet, melyet most pécsiek játszottk Szumrák Ver, Szőnyi Nór, Neumnn elsőként nálunk, három évvel hlál előtt, Ilon, Székely Krisztin, Gulácsi Ágnes. 1960-bn írt; első bemuttój egy év múlv zjlott le. Ezt z lkotását stilárisn már előkészítette egy három esztendővel B i z e t : C-dúr szimfóni (Symphonie in C ). Koreográfiáját tervezte: George Blnchine. korábbn keletkezett operáj, A világ Betnított: Ptrici Nery m. v. Prób- hrmóniáj, Kepler életét meg-elevenítő vezető blettmester: Ugry Klotild. Díszlet és mű. A hosszú krácsonyi ebéd mg világítás: Csikós Attil. rendkívüli szűkszvúságávl, tömörségével, December 10-én vezényel: Sándor János. Táncolják: Szőnyi Nór, Keveházi Gábor, érdekes hrmónivilágávl egy értékes Kszás Ildikó, Hevesi Imre, Ngy Ktlin, életpály összegezésé-nek is tekinthető. Urbán István, Kékesi Mári, Hvs Ferenc, Zenei eszköztár, mely korábbn - egyik Boros Erzsébet, Kutni Róbert, Sebestyén Ktlin, László Péter, Orosz Adél, Dózs mélttój szerint - legtöbb esetben Imre, Musitz Ágnes, Behumi Ferenc, Szbó személytelen", mi bizonyos fokig Judit, Erényi Bél, Dvorszky Erzsébet, hideggé, trtózkodóvá teszi műveit", itt Forgách József és blettkr. új kifejezési móddl gzdgodik, December 17-én vezényel: Fráter Gedeon. Táncolják: Szőnyi Nór, Sterbinszky László, személytelenség személyes hngb vált át, Gál Gbriell, Bihl István, Rigó Klár, sőt, olykor szubjektívvé is válik. A végső Blogh András, Pongor Ildikó, Mészáros leszűrődés jeleire utl bensőséges László, Kollár Eszter, Hencsey Róbert, hngzás mellett zenekr szolisztikus Lászy Andre, Szkály György, Párty Lill, Erdélyi Sándor, Krdos Edit, Hus szerepe és z énekbeszédnek nem teljesen Sándor, Fehér Ildikó, Glánty Zsolt, Ngy eredeti, de Hindemithnél mindenképpen Ktlin, Hrngozó Gyul és blettkr. újszerűnek htó megoldás.

Az lpmű, melyre Hindemith operáj épült, z újbb meriki drámíró-triász egyik jelentős tgjánk, Thornton Wildernek egyfelvonásos, A hosszú krácsonyi ebéd - más fordításokbn vcsor -, mely lig egyetlen ór ltt egy meriki cslád történetének kilencven évét öleli fel. Ez z időszk, 1840 és 1930 között, zért is pereghet le ilyen gyorsn, mert Byrd cslád életében kevés nevezetes esemény történt. A motívumok vissztérnek, megismétlődnek; újból és újból elhngzik, hogy ezen helyen, hol most Byrdék ház áll, vlmikor indiánok tnyáztk, és ngymm kislány korábn még sebtiben összetákolt tutjon kelt át Mississippin. Közben ugyn új ház épült, csládb új és új emberek, férfik, nők jöttek, születtek és meghltk, de körforgás változtln. Az életnek e hosszú lkomáj, ez kilencven évig trtó krácsonyi ebéd nem hoz tehát sok változást cslád életébe, még h közben háborúk törtek ki és szűntek is meg. Ez librettó Hindemith számár lighnem rr is lklmt teremtett, hogy mg ngy kérdését is föltegye : hldt-e vlmit előre világ, miót őt oly sok sérelem érte hzájábn, Németországbn, honnn nácik elűzték, és hová csk jóvl háború befejezése után tért vissz. A Hindemith áltl oly bensőséges lírávl ötvözött személyes kérdésre és vllomásr htásosn rímel Lortzing operáj, A z operprób, ez száztíz évvel korábbn keletkezett könnyed kis vidámság. H Thornton Wildernél és Hindemithnél kilencven esztendő ltt z élet szkdtln körforgás volt, Lortzingnál néhány ór ltt is sok minden történik. A zeneszerető grófi fmíli mű-kedvelő operelődásr készül, prsztmuzsikusok nyekergetik zeneszerszámikt szoblány tudálékos irányításávl, mjd szokásos álöltözetes báró jelenik meg szolgájávl, és válllkozik egy-egy szerep eljátszásár, hogy né-hány multságos epizód után minden prócsk kis bonyodlom megoldódjék és víg hppy enddel záródjék komédi. Lortzing pécsi föltámsztásánk zért is örülhetünk, mert ez múlt százd első felében élt német zeneszerző, ki megteremtette német vígoperát, műveivel sjnáltosn hiányzik mgyr dlszínházk repertoárjából. Pedig ez fjt könnyen fölfoghtó, dllmos, áttekinthetően egyszerű és derűs zene érdekes színfolttl gzdgíthtná mgyr szín- Jelenet Hindemith: A hosszú krácsonyi ebéd című operájából (pécsi Nemzeti Színház) pdokt. Lortzing zenei fntáziáj nem jár mozrti mgsltokon, de nem is sekélyes; kedvesen npsütötte biedermeier muzsikáj körülbelül zt szerepet töltötte be német színpdokon, mint kortárs Donizettié z olszoknál. Híd volt Lortzing két ngy német zene-szerző, Weber és Wgner között. Nem világmegváltó és nem reformátor ugyn, de végtére is zenei nyelv megújítói között helyük vn zoknk is, kik elődjeik munkáját mgsbb fokon folyttták, hogyn Lortzing is például Dittersdorfét és másokét. Librettóibn vn vlmiféle mi szóvl élve -- konformizmus", z életnek szinte rjongó igen-lése; Szbolcsi Bence szvivl fejedelmi szív melegségét" hirdeti, és sját bevllás szerint sem kíván többet, mint néhány kellemes órát szerezni becsületes embereknek. Muszorgszkij operájánk históriáj önmgábn is izglms fejezete zenetörténemek, kezdve egy szűkebb zenei kör bíráltától, sőt elutsításától RimszkijKorszkov pártfogásáig és Sljpin színre lépéséig z oper címszerepében. Ennek lpján négyféle Borisz-változtot ismerünk, Muszorgszkij eredeti változtit, z ős-boriszt, mjd két lengyel képpel és kromi erdőben játszódó jelenettel gzdgított verziót, zután Rimszkij-Korszkov és jóvl később Sosztkovics átdolgozásit. De ezen belül is sokféle változt létezik, kisebbngyobb kihgyásokkl, képek cseréjével, például z első lengyel kép kiikttásávl, és Muszorgszkij eredeti elgondolásához vissztérve, z úgynevezett forrdlmi jelenettel, nem pedig Borisz hlálávl fejezve be z elődást. Ahogyn z olsz és frnci oper- szerzőket Shkespere, úgy termékenyítette meg z orosz komponistákt Puskin drámköltészete. Tőle merített Muszorgszkij is, kezdetben szorosn tpdv sok képből álló, szerteágzó drámához, később jobbn elszkdv ttól, új színekkel, szereplők kel gzdgítv cselekményt. A témát, XVI. százd fordulóján bekövetkezett orosz történelmi eseményeket, Fjodor cár öccsének, Dimitrij cárevicsnek meggyilkolását, Borisz urlkodását földolgozt már Lope de Veg, mjd z orosz irodlombn Puskinon kívül Osztrovszkij és Alekszej Tolsztoj, több tervről, drámtöredékről -például Schilleré-ről - nem is beszélve. De megjelent Dimitrij lkj z operszínpdon is. Igz, ezekben művekben Borisz lkj még háttérbe szorult, hogy mg tépelődéseivel, mrdosó önvádjávl Puskinnál és Muszorgszkijnál keljen mg teljességében életre. H z előbb zt mondtuk, hogy Lortzing nem volt zenei reformátor, Muszorgszkij feltétlenül megújított nemcsk sját nemzete, hnem Európ operművészetét is. A XIX. százdi orosz muzsikánk ez z újkori Monteverdije múlt százd htvns, hetvenes éveiben elsőként állított népet, tömeget kulissz és sttisztéri helyett cselekmény középpontjáb. Mg vllott, hogy nemcsk ismerkedni szeretnék néppel, hnem testvérévé is válni". Mennyire emlékeztet ez Brtók egy vllomásár, vezérlő eszméjére", nnk Brtóknk, ki ugynbbn z évben született, melyben Muszorgszkij meghlt. Ezt robusztus erejű, z orosz népi dllmvilágbn gyökeredző muzsikát hí-

ven jellemzi Szbolcsi Bence, mikor Zenetörténetében ezt írj: Az élet végletes kontrsztjink rettenetes erejű, szinte személytelen ütközése és egymásb rohnás nyers, döbbenetes, először megpróbált hrmóniákbn és ritmusokbn; gyors villnások és gyors elborulások, vkító fény és fekete ár-nyék, kcj és hörgés, bűn és lelkifurdlás - s hozzá, keretül, ngy tömeg-víziók, brbári fény, ázsii dobok és moszkvi hrngok zúgás közepette, szimfóniák bizánci rnybn és szláv feketében." Tegyük ehhez hozzá Sljpinnk, címszerep első, döbbenetes htású lkítójánk személyes vllomását: Szerintem z Isten ugynolyn óriás-nk teremtette őt, mint Michelngelo Buonrotti szobrit." Sljpinr egyébként hivtkozunk még Borisz szegedi elődásávl kpcsoltbn. Rimszkij-Korszkov bráti érzésektől vezettetve, Muszorgszkijnk mintegy végkrtát végrehjtv, hngszerelte át és egészítette ki Muszorgszkij több művét, mindenekelőtt Borisz Godunovot. Munkásságát zonbn z vád érte, hogy meghmisított z eredeti szándékot, mert nyersnek és brbár-nk vélt hrmónivilágot megszelídítette, Wgner stílusához, törekvéseihez igzított. Mg Rimszkij-Korszkov, támdásokr válszolv, terjedelmes élet-rjzábn zt írt: Sjnálom, hogy Muszorgszkij dühödt tisztelői kissé megnehezteltek rám... Pedig Borisz átdolgozásávl nem semmisítettem meg z eredeti változtot, nem festettem át mindörökre nnk régi színeit. H mjd vlkinek z gondolt támd, hogy z eredeti jobb, értékesebb z én átdolgozásomnál, kkor z enyémet elvetik, és Boriszt z eredeti prtitúr szerint fogják játszni." Ez gondolt vlóbn föltámdt, körülbelül hrminc évvel zután, hogy Rimszkij-Korszkov 1896 novemberében Zenehllgtók Társságábn sját átdolgozásábn és vezényletével bemuttt z operát; ennek bemuttónk egyik zenetörténeti érdekessége, hogy Vrlmot Sztrvinszkij édespj énekelte. Nos, 1928-bn Leningrádbn, később Londonbn, Hmburgbn, mjd egy újbb eredeti Borisz-hullám következményeként 1956-bn Milánóbn - címszerepben Nicol Rossi-Lemenivel, z orosz szármzású bsszistávl - elővették z eredeti prtitúrát. Így tért vissz Muszorgszkij változtához z Operház is, mikor i975 márciusábn Boriszt újból elődt, ezúttl vissz- állítv mindkét lengyel képet is. Ez törekvés persze nem kötelező érvényű, és világ sok dlszínházábn RimszkijKorszkov-féle átdolgozást játsszák. Ezt tették Szegeden is. Puccini egyik legnépszerűbb, vlószínűleg leggykrbbn játszott operájánk, Pillngókissszonynk története nem kíván hosszsbb bemuttást. Legföljebb zt érdemes mi librettó- és operszerzők figyelmébe jánlni, hogy milyen szenvedélyes, már-már ádáz erővel küzdött meg Pucccini szöveg minden egyes soráért, egészen ddig, míg Londonbn látott Belsco-egyfelvonásosból előzményeivel, Pierre Loti orientlisztikus különlegességeket érzékeltető regényével, John Luther Long Mdme Butterfly című elbeszélésével együtt két gykorlott szerző, Gicos és Illic tollán elfogdhtó librettó született. Azért említjük föl ezt, utlv Puccini levelezésére, keserves küzdelmére, szerzőtársivl vló viskodásár, mert mi mgyr oper egyik problemtikus kérdése éppen megfelelő szövegkönyv hiány. M ligh kd olyn komponist, ki ilyen késhegyig menő küzdelmet folyttn szövegírójávl, de sjnos, kevés z olyn szerző is, ki kész voln meghjolni egy ngyobb egyéniség, zeneszerző krt előtt. Pedig Puccini máig és még vlószínűleg sokáig trtó népszerűségének egyik titk ebben vn: mérnöki pontossággl és gonddl megszerkesztett librettóbn, bbn tudtosságbn, hogyn egy-egy jelenetét fölépítette, indított és befejezte. Ezen tényen mitsem változtt z, hogy Pillngókissszony z 1904-es milánói bemuttón csúfosn megbukott. Jellemző módon premiert követően z egyik lp ezt dt kritikáj címéül: Pillngókissszony, cukorbeteg oper, vgy egy utóbleset következménye", szellemtelenül utlv rr tényre, hogy operájánk komponálás közben Puccinit súlyos utóbleset érte, és emitt nyolc hónpon át betegeskedett. A zeneszerzőt zonbn, h letörte is rossz és vlószínűleg előzőleg gondosn megszervezett fogdttás, változtlnul éltette hit műve értékeiben. Ezért írt nővére csládjánk, hogy A bukás ellenére elég nyugodt vgyok. Tudom, hogy élő és őszinte operát írtm, mely biztosn fel fog támdni." Egy másik, két nppl később írott leve-lében még htározottbbn leszögezte: A sjtó és közönség mondht, mit kr, rám dobhtják z összes»küvet«, mint István vértnúr, mégsem sikerül nekik eltemetniük, sem pedig megölni z én Pillngókissszonyomt, mert ő új életre támd, elevenebb és egészségesebb lesz, mint vlh." Azt már fölös-leges is hozzátenni, hogy z idő Puccinit igzolt. Noh z oper értékelésébe, közismertsége mitt, sok kitűnő hzi és külföldi elemzése után szószporításnk tűnik részletesen belebocsátkozni, nnyit zért érdemes még megállpítni. hogy ez mű mg tömör drámiságávl z operirodlom egyik csúcspontj. Azzá teszi különlegesen bensőséges szerelmi líráj, z érzelmeknek z mgsb cspó lángj és hevülete, melyet sokn ugyn érzelgősnek trtnk, de mi zért m is átélhető szenvedélyeket fejez ki. A Pillngókissszonynk, ennek jpán Solvejgnek hűsége, megtisztítv nnk egyedi, egzotikus vonásitól, npjink közönségétől sem idegen, és z meriki tengerésztiszt, Pinkerton hideg cinizmus, z érzelmek megvásárlás, következmények előli menekülés ugyncsk közel vn mi világhoz. Ez mű ugyn százd kezdetén múlt százd utolsó évtizedeinek kissé elkésett remekműve és üzenete, de mert remekmű, keletkezése ót meg tud küzdeni mindenféle modern ármlttl, stílussl. 2. Hindemith és Lortzing operáit fitl, kezdő rendező, Konter László állított vendégként színpdr Pécsett. A hosszú krácsonyi ebédben folymtosságot, keletkezést és z elmúlást, változásbn változtlnságot, mű sötét színeit következetes logikávl ábrázolt, szereplőknek rövid szövegük és jelenlétük ellenére igyekezett egyéni krktert dni. Az időváltozás közvetlenebb szemléltetésére Konter segítségül hívott egy, z eredeti műben nem szereplő figurát, egy pntomimlkot. Ő z, ki z oper jelzéseit világossá teszi, némjátékávl előlegezi, mjd kommentálj cselekményt, z élőket blról bevezeti Byrd-házb, távozókt pedig elkíséri jobb oldli jtóig. Ez jelképes figur, ki nyombn függöny felgördülésekor ott tlálhtó színpd előterében, terített sztl előtt, egy idő után, mint bűvészins Goethe versében, túlnő életre keltőjén, és fölöslegesen önállósodni látszik. Olykor szinte kér-

kedik elenlétével, fölébe mgsodik cselekménynek, élénk gesztusivl eltereli rról figyelmet. A jó gondoltot kevésbé szertelen, mértéktrtóbb meg-oldásnk kellett voln követnie. A jogosn szertelen játékr Lortzingegyfelvonásos d lehetőséget, és Konter László élt is kínálkozó lklomml. Ez háromnegyed órás színpdi bohóság tele vn multságos, már-már képtelen ötletekkel, kezdte flusi muzsikusok álmos bejövetelétől, nyekergéseitől zsinórpdlásról leeresztett terüljsztlkámig. Ez lkom, mely véget vet játéknk és fátyolt borít bonyodlmkr, hűen kifejezi Lortzirgnk már idézett szándékit, mi-szerint csupán néhány kellemes percet kíván szerezni hllgtóságánk. Ugyn-kkor Hindemithnél egyhngún körülült krácsonyi sztlr ráfelel rendezés zzl, hogy lám, mégis vn értelme z életnek; bbn, hogy néző ezzel kellemes érzéssel távozht színházból, Konternek is érdemei vnnk. Műves munkáiról, gondolti gzdgságáról ismert prózi rendező, Giricz Mátyás muttt be Borisz Godunovot Szegeden. Miután ezzel z elődássl színház egyben Ngy Októberi Szocilist Forrdlom htvndik évfordulóját is köszöntötte, nyilvánvló volt z elhtározás, hogy z oper reprezenttív módon kerüljön színpdr. Giricz rendezéséből világosn kitűnik, hogy pontosn ismeri kort, melyben Borisz szereplői élnek, küzdenek, hrcolnk htlom megszerzéséért és megtrtásáért, és ennek Puskin áltl már pontosn meghtározott konfliktusnk z ábrázolás mind tömegjelenetekben, mind Borisz tuskodásábn jól nyomon követhető. De rról Borisz Godunovról, ki Szegeden már koronázási jelenet kezdetén kékesszürke, hálóköntösszerű mezében színre lép, és kit szemünk láttár öltöztetnek föl prólékos részletességgel, nem tudni pontosn, hogy miféle ember. Az-e, ki vlóbn csk kényszerből, tömeg nyomásár hgyj mgát megkoronázttni, vgy egy okos, számító politikus, ki orosz III. Richárdként játszik tömegek hngultávl, és vonkodás csk egy politiki mnőver része. Tétovság későbbiekben sem tűnik cl, és változtlnul kétségek között mrd néző Borisz igzi emberi mivoltát illetően. A rendezésnek ezenkívül is vn néhány olyn megoldás, mely fölösle- gesnek látszik. Ilyen Bordl közben hordógörgetés, z sztl feldöntése, z sztlterítő meghempergetése színpd porábn. Hsonlóképpen túlzásnk éreztem kromi erdőben játszódó, úgynevezett forrdlmi jelenetben z elfogott bojár megkínzását. A színpdon lábánál fogv egy fár kötözik, fejjel lefelé lógtják, felső testét lemeztelenítik, egy csúf boszork ingerkedik vele stb. De tömeg kitűnő mozgtás, jelenetek tudtos megkomponálás, és sok részletérték feltétlenül kiemeli ezt produkciót z átlgos operelődások sokságából. A Borisz Godunovot Szegeden, mint említettük, Rimszkij-Korszkov-féle változtbn dják elő, z első lengyel kép indokolt elhgyásávl. Az elődás forrdlmi jelenettel, tehát Muszorg- szkij szándékit figyelembe véve ért véget, bár műsorfüzet tnúság szerint egy korábbi meggondolás Borisz hlálávl tett voln pontot cselekményre. Kertész Gyul Pillngókissszonyrendezése Debrecenben hgyományos jó eszközökkel él, és rendezőnek gondj vn rr, hogy ngyon pontosn és tudtosn megrjzolj krktereket; szerelmes, hűséges és szenvedő Csocsoszánét, z önhitt, önelégült, játékb készségesen belébocsátkozó Pinkertonét, z oddó Szuzukiét, kínos ügyben krt ellenére részt vevő meriki konzulét, Shrplessét. Érdekes z elődás fináléjánk megoldás is: hlálb készülő Csocsoszán letépi mgáról nykábn függő keresztet, mely eddig Pinkertonhoz trtozását jelképezte, mjd spnyolfl mögött átöltözik. Mgár veszi zt Gregor József Muszorgszkij Borisz Godunovjánk szegedi elődásábn ( Hernádi Oszkár felv.)

J e l e n e t debreceni Pillngókissszonyból (Krnusz Ti bor és Mohos Ngy Év) Greguss Ildikó jelmezei z ellentétet hngsúlyozzák két életform között; modern szbású európi öltözetek műnek m is átélhető érzelmi töltésére utlnk, jpánok viseletei viszont zt keleties koloritot domborítják ki, melyből vlmivel kevesebb is elegendő voln. 4. fehér kendőt, melyet szerelmük beteljesedésekor viselt, ugynkkor öltözete meriki. Ebben kettősségben zonbn megtörik szándék, és kissé logikátlnná válik: cserbenhgyott jpán nő egyrészt megtgdj kpcsoltát Pinkerton hitével és életformájávl, más-részt nosztlgikusn emlékezik és emlékeztetni krj egykori szerelmesét is múltr. Az elődásnk vitthtó mozznt kissé túlhngsúlyozott keletiesség, mi ugyn benne vn zenében - tudjuk, hogy Puccini milyen lposn tnulmányozt jpán muzsikát -, de szituációk már nem kizárólg és pregnánsn keletiek. Az orientlizmus fölhsználás díszletben, mozgásbn, játékbn vlmennyi Pillngókissszony-elődás egyik problemtikus pontj, és ennek csökkentése, játék európibbá tétele semmiképpen sem gyöngíti, sőt megerősíti z elődás hitelét. 3. A két pécsi bemuttó díszleteit, ugyncsk vendégként, Székely László tervezte; Hindemith-oper borongós hngvételét végtelenbe nyúló előcsrnokkl, kopár színpddl, sötét tónusú díszletelemekkel htásosn fejezte ki, Lortzing-műben jól igzodott műsorszerkesztésnek és rendezésnek hhoz helyes elképzeléséhez, hogy z előbbi modern lkotást egy múlt százdi bohósággl ellenpontozz. Ennek megfelelően rengeteg díszletelem mozog, ját-szik, szerepel z elődásbn, és mind-egyiknek megvn jól kiszámított funkciój. A színpdon láthtó lklmi színpd kusz összevisszság, mennyezetről égi mnnként leereszkedő sztl szellemes tervezői lelemény. A két operához szintén vendégként - Vágó Nelly tervezte jelmezeket; Hindemith szereplőinek bemuttásábn szűkszvúságr és cslád tgjink bemuttásár szorítkozott, néhány jellegzetes, z idő múlását is kifejező ruhdrbbl. A z operprób kosztümjeiben zonbn megjelennek már sztír kedves és multságos vonási is, és itt mindenki megkpj mgáét gúnybn, kifigurázásbn, vígjátéki ábrázolásbn. A szegedi Borisz Godunov-elődás díszleteit és jelmezeit Gyrmthy Ágnes tervezte, nyilvánvlón rendezői koncepcióvl egyetértésben. Ennek megfelelően rendezéssel együtt vitthtó z z elképzelés, hogy egy székesegyház vonlit sejtető építmény mindvégig színen vn, és vlósággl történet fölé mgsodik. Ezzel ugynis színpd erőteljesen korlátozz mű érvényét z egyházi htlomr, melyet egyébként ez lépcsőfeljártos, inkább Bjzzók-beli vándorkocsir, mintsem székesegyházr emlékeztető házikó nem is elég meggyőzően hngsúlyoz. A tervezői tömörítés z elődásbn egységbe vonj zt is, mi egymástól eltérő és ellentétes voln. Néhány jelmez, főként nép öltözetének tláló megfoglmzás mellett kevésbé sikerült címszereplő kosztümjének terve; Borisz ruházt nem igzít el bbn, hogy ki is tuljdonképpen ez z ember. A Pillngókissszony debreceni elődásához ugyncsk vendég, Horváth László készítette díszleteket; debreceni színpdkép nemcsk bőbeszédű, hnem túlburjánzó is. Sok benne növényzet, dekoráció, mely mégsem kelti dekortivitás htását. Azokhoz ngy drámi pillntokhoz, melyeket rendező például második és hrmdik felvonásbn htásosn megteremt, nem nyújt elegendő segítséget ez nem túlságosn tetszetős, kissé hrsány színpd. Zenei megfoglmzásábn is példmuttó Hindemith és Lortzing operáink elődás Pécsett, és ez mindenekelőtt Breitner Tmás vezetésének köszönhető. Hindemithnek távolról sem könnyű művét zenekr és z énekes-gárd Breitner Tmás vezénylete ltt világos értelmezésben dj elő, áttetsző egyszerűséggel, visszfogott zenei effektusokkl, szépen énekelt dllmívekkel. Nem kritikusi bizonytlnság, hnem szerepeknek rendkívüli tömörsége és szinte percre kimérten zonos ideje késztet rr, hogy külön elemzés nélkül felsoroljuk z operábn kitűnően közreműködő énekesek nevét, Ágoston Editét, Pirók Éváét, Boll Tiborét, Mrczis Demeterét, Kovács Zoltánét, Kő-vári Anikóét, Eszéki Zsuzsáét, Németh Józsefét, Gyuli Editét, Albert Miklósét. vlmint egy pntomimfigur tehetséges megfoglmzójként táncos Szbolics Éváét. Lortzing egyfelvonásos több lehetőséget kínál z önálló játékr, egyed típusok életre keltésére, és recenzensnek is rr, hogy teljesítményüket külön méltss. Kitűnően komédiázik bennfentes szoblány-krmester szerepében Ágoston Edit, és figuráj lklms rr hogy szelíden utljon mi színházi nomáliákr. Multságos álöltözetes szerepet hoz színpdr egy házsodni vágyó gróf szerelmes unoköccseként Kovács Zoltán, szolgájként pedig Boll Tibor Berczeli Tibor grófi cslád fejét, Kő-vári Anikó feleségét, Eszéki Zsuzs lányukt krikírozz ki ügyes színész fogásokkl, jelentékeny hng birtokábn. A Borisz Godunovot fitl krmester Cser Miklós vezényelte z áltlm látott szegedi elődáson, és bár megfogt hllgtóságot színpdérzékenységével indokolhtón gyors tempóivl, mű világos értelmezésével, látnivló, hogy dirigensnek, ki Pál Tmássl fölváltv vezényli z elődásokt, még sok gykorltr vn szüksége zenekr é: színpd összhngjánk megteremtésé

ben. Az elődáson egyébként kis létszámú színházi kórust, figyelemre méltó módon, szegedi egyetemisták és áltlános iskolások együtteseivel egészítették ki, méghozzá igen jól; diákok énekkri egységes összhtásbn olvdnk bele színházi produkciób. Néhány jelentékeny lkítás mellett, mint milyen Pimenként kitűnő Sinkó György. Mrinként rendkívül szépen éneklő és ezzel szerep súlyát megnövelő Lengyel Ildikó, Xéniként Vámossy Év, Sujszkij hercegként Réti Csb, trónkövetelőként feldtát jól értelmező Juhász József, Bolondként z értékes hnggl éneklő és jól is lkító Bárdy Sándor - csk zt nem tudni, hogy miért kell láb nélkül, nturlisztikus htást fölerősítve becsúszni színpdr -, két szereplőről külön kell szólni. Nem zért, mert jók. Kisebb problém Kenesey Gáborrl, ki Vrlmot énekli; itt főképpen rról vn szó, hogy z énekesnek ehhez szerephez nem lklms hngj, ezért htástln megjelenítés is. Gregor Józsefről viszont zért kell külön írni, mert meggyőződésünk, hogy ő vidéki operjátszás legngyobb erőssége, ki immár európi színvonlú lkításokkl örvendezteti meg Szegeden kívül Budpesten is nézőit. Gregornk nemcsk különlegesen szép bsszus hngj vn, hnem ngyszerű lkító készsége is. Csk utlunk rr, hogy olyn kisebb szerepben is, mint milyent például Vántus István operájábn, z Arnykoporsóbn kpott, megnövesztette figurát. Borisz zonbn z áltlm látott vsárnp délutáni elődáson cslódást keltett. Néh úgy htott, minth Pomádé király jelent voln meg - ezt szerepet is énekelte egyébként, Székely Mihállyl rokonít-htó tehetséggel és pompás komédiázó kedvvel -, nem pedig z önmgát mrcngoló, önvádtól sújtott cár. A bevezetőben már utltunk Sljpin címszereplésére Muszorgszkij operájábn; ki-tűnő Sljpin-életrjzábn Jnkovszkij részletesen leírj, milyen ngy műgond-dl készült erre szerepre ngy orosz énekes. Fjodor szenvedélyesen tnulmányozt Puskin cár-drámáját, megismerkedett Krmzin műveivel. De mind-ezt kevésnek érezte. A legtökéletesebben be krt htolni Borisz személyiségének rejtelmeibe, cl krt igzodni Godunovnk, z urlkodónk tettei között..." írj Jnkovszkij, mjd elmondj, hogy milyen további történelmi kuttásokkl folyttt előkészületeit szerepre Slj- pin. Nos, nem zt kérjük számon Gregor Józsefen, hogy nem fordult történelemtudományhoz - lehet, hogy megtette -, hnem hogy ezt z elmélyülést szerepformálás lig engedi sejtetni. Szinte már természetes, hogy gyönyörű, melegfényű hngj ebben z operábn is megfelelően érvényesül, de hiányznk z lkításból ngyságnk zok vonási, melyek nélkül Borisz csk báb-figur, és nem történelem egyik lkítój lehet. Debrecenben Pillngókissszonyt Szbó László vezényelte, kinek zenei munkásságábn örvendetesen megfigyelhető fokoztos oldódás, merevségből vló fölengedés. Ennek jó példáj ez z elődás, melyben színesen szárnylnk Puccini dllmi, z érzelmeknek is tág terük vn, és hol zenekr is szokottnál bensőségesebben játszik. A címszerepet Hegyes Gbriell meggyőzően állított elénk, Csocsoszán lkjánk tudtos fölépítésével, mgs érzelmi hőfokon, szép énekhng kíséretében; tlán csk híres ngyáriár nem fordított elég figyelmet és energiát. Horváth Bálint Pinkertonj jelentős színészi és énekesi teljesítmény, nnk minden színárnyltávl, könnyed életelvűségével, lírájávl és mgár döbbenésével. Kissé fkó középhngjiért bőséges kárpótlást nyújt zoknk mgs hngoknk érces kiéneklésével, melyek sok kiváló tenoristánk büszkeségévé válnánk. Vrg Mgd Szuzukij nemesfényű, szép lkítás, nem-különben jelentős Krémer József éneke és játék is Shrplessként. Az elődás jó színvonlát muttj, hogy z olyn kisebb szerepekben is, mint milyen Goróé, Ymdori hercegé vgy Bonzóé, Kecskés Sándor, L. Bíró János és Börcsök István nemcsk helyükön vnnk, hnem figyelmet is keltenek. Az együttes munk újbb eredményes lépéseire utlnk ezek mozzntok, rr, hogy Debrecenben kilkulóbn vn egy jó színvonlú ensemble-kultúr. Remélhető, hogy további elődások nem cáfolnk rá erre megállpításr. HELYREIGAZÍTÁS Lpunk 1978/2. szám 24. oldlán tévesen Vdász Ilonánk tuljdonítottuk Királypince Philoktetész elődását, melyet vlójábn Ttár Eszter rendezett. Az 1977/12. számunk 37. oldlán közölt képláírásbn betűhibávl jelent meg Demján Év neve A hibákért elnézést kérünk, BELIA ANNA Ödön von Horváth Kposváron 1932-ben Ödön von Horváthtl interjút készített egy Willy Cronuer nevű újságíró, ki müncheni Wilhelmgymnsiumbn, mjd Relgymnsiumbn z író iskoltárs volt. Beszélgetését Horváthtl így kezdi: Gykrn szemünkre hányják nekünk, fitloknk, hogy kedveljük z iróniát és sztírát - mértéktelenségünk jelének trtják ezt, tisztelettudás és z elrgdttás hiányánk. Pedig vlójábn ennek épp z ellenkezője igz. Isten tudój, hogy nem elbizkodottságból érzünk bűntudtot, nem fontoskodásból; sztírábn és z iróniábn világ és z élet egyfjt megrgdási módját látjuk, és végső soron z önkritik egy formáját is, mely utt muttht nekünk. (...) Elszigetelnek bennünket, és ngyközönség tekintetét kizárólg múlt felé irányítják. Az évfordulók és jubileumok ünneplése, hlottkr vló emlékezés közben elfeledkeznek rról, hogy létezik egy ifjúság, mely új formákt és új ideálokt követel." Horváth osztj ezt nézetet, sőt ebben tlál igzolást sját, kritikávl vló nehézségeire is: Tökéletesen igz vn. Ezzel mgyrázom, hogy drbjim sjtó egy részében megrökönyödést váltottk ki. Fölróják nekem, hogy közönséges vgyok, undorító, cinikus, és más erőteljes jelzőkkel illetnek. Pedig nem veszik észre, hogy nekem nincs más célom, mint tények rögzítése." Ödön von Horváth tehát relist szerzőnek trtj mgát, pontosbbn olynnk, ki hű vlósághoz. Hogy ez vlóság milyen volt húszs évek végi, hrmincs évek eleji Bécsben, bécsi VIII. kerületben, zt mi már pontosn tudhtjuk, mert történelem rántott le ról mszkot. Horváth kkor látott át kedélyesség és vlcerzsongás rózsszín páráján kiszolgálttottság mélységeiig. Ödön von Horváthról S Z Í N H Á Z 1970. februári számábn Lázár Mgd írt tnulmányt, Mesél bécsi erdő 1971-es vígszínházi bemuttóját pedig S Z Í N H Á Z 1971. júliusi számábn Osztovits Levente mélttt. A kposvári Csiky Gergely Színház Asher Tmás rendezte elődásávl két cikkben is fogllkoztunk, mivel z évd jelentős elődásánk ítéljük.

Mert ezek kispolgárok csk látszólg mozognk olyn mgbiztosn mguk VIII. kerületében és gyönyörű kék Dun prtján. Azt hiszik, h félműveltségük forizmáib és ltin szólásib kpszkodnk, békebeli" monrchi ngypolgáránk levetett életideálji szerint élnek, megmentik emberi méltóságukt z emberhez egyre mélttlnbbá váló világbn. Közben észre sem veszik, hogy mguk is lépten-nyomon kegyetlenséggel, gresszíven válszolnk z őket körülvevő világ elembertelenedésére. Ezért nem pródi Horváth Mesél bécsi erdő című műve, hnem álrcos trgédi. Álrc wiener Volksstückből" átvett form, kedélyesség látszt, trgédi ezeknek hősöknek vkság, mellyel önnön emberségüket teszik elhsználttá. Trgédi ktrzis nélkül, hiszen nem érezhet néző megtisztulást olyn drb láttán, melyben nincs pozitív figur, melyben hppy end csk növeli undorát, ettől z önmgár ismerni képtelen világtól. Asher rendezői szeme meglátt Ödön von Horváth legjobb drbjánk expresszionist vonásit, s ezeket vonásokt erőteljesebbé téve, szerzői utsítások lehető legpontosbb betrtásár törekedve játsztj el kifordított Volksstück kifordított melodrámáját úgy, hogy trgédi lesz belőle. Az expresszionist drám hősei, ellentétben nturlist drámáéivl, lázdnk társdlmi determináltságuk ellen, mint hogy itt is lázd főszereplő Mrinne neki rendelt jórvló hentessel vló házsság ellen. Hogy lázdás szánlms bukásr vn ítélve, nem-csk rjt múlik persze, de megpróbál-ttási közben ő is, kezdetben rokonszenves figur, ellenszenvessé válik. Viszolyogttó hárpi z nygi nehézségekben, képtelen önmgát megvlósítni, mert még elképzelései is csk ddig érnek, csk olysmit szeretne tnulni, mit filmsztároktól leshetett el szájtátv. H néző sjnálj is Mrinne-t megjárt poklok mitt, végül is megnyugttónk érzi megoldást, hogy brutális hentes oldlán élje le z életét. A szende Mrinne lángr lobbnó szerelme Alfréd, lump" iránt, vdházsságból születő gyerek, kit Mrinne hrcosn válll (egy ideig...), z elhgytás és elárulttás, mjd prostituálódás, végül kisbb hlál, ki minderről semmit sem tehet - tökéletes melodrámi eseményfüzér. Ezt melodrámát először Ödön von Horváth fordítj visszájár zzl, hogy nem szoknyvdász z igzi csábító, hnem Mrinne; másodszor zonbn Pogány Judit teszi kegyetlenül árnylttá színészi játékávl. A niv lktú Pogány Judit nem elő- Jelenet Mesél bécsi erdő kposvári elődásából (előtérben Helyey László, Pogány Judit és Kolti Róbert) ször kp ilyen szerepet. Az Ördögökben, z Oszlopos Simeonbn, z Ivnovbn már sokt felvillntott bból, hogy milyen megrázón képes megformálni női ki-szolgálttottság kettős trgédiáját: szerelemben vló meglázottságot és társdlom prédájául vettetést. A Mesél bécsi erdőben tökéletesen felépíti VIII. kerület biztonságából kimerészkedő, de sját erejét fölmérni nem tudó, z ön-megvlósítást mindig máson számonkérő lányt, ki egyszersmind Volksstück süsses Mädel"-je is, csinos, bájos, tlpresett, vonzó, igzi bécsi nő". Pogány Judit egy-egy félrenézéssel, fél szipogássl mond el mindent Mrinneról, ki olyn sokszor mrd kiégetten és ridtn egyedül bbn világbn, melyhez trtozik. Tétovság, hogy véglegesen szkítson ezzel környezettel, állndó rosszkedve, melyről nem tudni, hogy meglkuvásból fkdó önvád vgy tehetetlenség következménye-e, megrendítő lkítássá teszi ezt munkáját, mely később vissz-tekintve is bizonyosn jelentős fordultnk tetszik mjd pályáján. Korosodó és ifjú hölgyek egyránt rjongnk piperkőc módr öltözött szoknyvdászért, ki jellegzetes lkj ennek funánk. Alfréd zonbn mindenféle hölgyeknél jobbn kedveli lóversenyt és biliárdot. Az özvegy segédhivtli irodfőtisztné nyugdíját és trfikjánk jövedelmét kmtozttj lóversenyen, egészen ddig, míg meg nem teszi zt bllépést, hogy átengedi m-gát Mrinne-nl vló szerelemnek. Tetszik is neki lány, nehezen álln ellent heves szerelmének, de zt várj, hogy Mrinne döntsön. Érzi egy kicsit, hogy nem éppen férfis mgtrtás, s ez kedvét is szegi. A végén zonbn ebből z ügyből is szinte érintetlenül kerül vissz eredeti helyére, mint föltételezhetően z élet más eseményeiből. Helyey László fizikum, mozgás, iróniár vló hjlm indokolj, hogy rendező őt válsztott szerepre. Orgánum is tökéletesen igzodik hhoz z idegen szvkkl fűszerezett, jólértesültséget mímelő városi szlenghez, mellyel figurát Horváth jellemzi. Helyey kicsit kívül mrd visszájár fordított melodrámán, olyn lkot állít elénk, kinek nincs ugyn kőből szíve, de vlójábn semmi sem képes belőle szenvedélyt, építőt vgy rombolót, kicsiholni, szeretetreméltó svihákság lá rejti cinizmusát, jópofsággá modulálj egyetlen életelvét, kényelmet.

A jópofság tlán legfontosbb kelléke VIII. kerületi csendes kis bécsi utc életének - persze bbn is tudv htárokt. Ott kkor vn becsülete vlkinek, h d mgár", zz méltóságteljesen közvetlen, kedélyesen szigorú erkölcsű, dolgos, szorglms ember, ki csk ünnepnpokon engedi meg mgánk hámból vló kirúgást Dun-prti pikniken vgy kertvendéglő lugsábn. Mrinne pj ilyen is; bűvész-kellékkereskedő és bbklinik-tuljdonos Tündérkirály - üzletének neve rgdt rá ilyen groteszkül szomszédi körében joviális özvegyember. Vjd László remek játékábn zonbn némi nosztlgi keveredik nyárspolgár méltóságteljességébe rossz házsság és merev erkölcs mitt elmulsztott élmények iránt. Vlószínűleg emitti bosszújából is olyn kegyetlen lányávl, de hhoz már ostob, hogy előre lásson: lány éppoly boldogtln lesz Oszkár, hentes oldlán, mint ő volt néhi feleségéén. Vjd ngy színész, s ez figur is következetesen átgondolt egészében és részleteiben egyránt. Ugynz z ember készülődik szomszédsszony egyéves gyászmiséjére, cicázik trfikos-nővel, roppn össze kptosn bárbn, mikor lányát pucér táncosnőként megpillntj (ddig felhőtlenül örült táncosnők pucérságánk), lobogttj jó-kedvűen z lvóbbát unokájánk. Mégis, nem ennyi, hnem sokkl több rcú. Alpfigur ebben bestiáriumbn Oszkár, hentes, ki mindenütt másutt mulyánk számítn reménytelen szerelme és z eljegyzési megszégyenülés mitt, itt zonbn mészárszék nygi biztonság tekintélyt is d neki. Kolti Róbert szolgáltkész kereskedőt lkít, ki éppolyn türelmes vevőivel, mint hűtlen menysszonyávl -- korrektül kezeli ezt z ügyet is, mint minden üzletét. De türelme és jóság, mint minden ebben drbbn, csk látszt, mert elő-előtör niv szdizmus. Mrinne gyermekének hlál z ő számár boldog befejezéssé teszi történet végét, s szinte brutális kegyetlenséggel fojtj zokogást lányb, mjd elégedetten nevetve erőszkolj meg. A néző beleborzong: hogy tud ennyi kifinomult kegyetlenséget előhozni mgából ez békességet sugárzó mosolyú fitlember. Démonin gonosz Ngyny is. Az ő látszttisztessége zonbn nemi erőszknál is ngyobb bűnt tkr: gyilkos. Sándor Böske vendégként játssz el ezt szerepet. Úgy trónol kétes tisztessége Hunydkürti István és Olsvszky Év Ödön von Horváth drbjábn (Fábián József felvételei) erős várábn, megföllebbezhetetlensége erődjében, hogy meghátrál előtte tisztesség is. A kedélyesség hgyományit is őrzi szigorú erkölcsökkel együtt: vidámn tngóhrmonikázik kisbb holtteste fölött, kinek kocsiját ő állított huztb, hogy hlálr fázzon. Rbságbn trtj vele élő lányát, Alfréd nyját, ki kétségbeesetten tipeg-topog nyegle fi és zsrnok nyj közt. Molnár Pirosk játék tele vn láztos szeretettel mindkettejük iránt, kéztördelése csk időnként változik fi krrierjét sját megváltásként remélő sszony bántó türelmetlenségévé. Fnyr humorrl, sok esendőséggel állítj elénk Olsvszky Év trfikosnő, Vléri sszony lkját, Kun Vilmos comme il fut nyugdíjs kpitány. A típustárlt sok színéből előrgyog Kri Györgyi és Gőz István epizódlkítás, s fenyegetően vetíti előre jövőt Hunydkürti István porosz egyetemistáj. A Puer Gyul díszletével vló első tlálkozás nézőtérre lépéskor meghökkentő. A zenekr hngol, derűs háromnegyedes kkordok állnk össze rézfúvósok szólmiból. A színpdon pedig Puertől megszokott tág horizontú, mély lélegzetvételre késztető levegős terek helyett nykt behúztó, hátt meggörnyesztő, tekintetet ridttá tevő, rideg dobozt látunk. Csk még ngyobb kontrszt, mikor csengő-bongó dllmok" ltt egy üres tekintetű szendvicsember jön be szerzői utsításból szármzó tárgyilgos felirttl, mely ábrázolás helyett felsorolj z operetti rekvizitumokt:,,kint Wchubn. A közelben,folyik kék Dun." A negédes dlocskábn megénekelt Wchu pedig görgőkön gurul ki doboz flából, nyombn meg is hzudtolv z idillt, nyombn rányitv szemet szereplők közhelyklisékből szerkesztett beszédének ürességére. Bécsies kedé-

lyességük gynússá válik ebben környezetben, és egy-egy elejtett mondtuk már árulkodik rról, hogy mindennpiságuk, normálisságuk" ltt kicsinyesség, gonoszság, sőt bűntett szkdéki rejlenek. Expresszionist színházr vll szendvicsember szerepeltetése, hiszen ez ném szereplő díszlet része. Mint hogyn több jelenetben tlálkozunk hsonló rendezői gondolttl: görkorcsolyázó kislány legtöbbször némán olvd z utcképbe, Mxim törzsvendégének látszó homoszexuális is szótlnul díszletezi" végig bárjelenetet. Asher rendezése követi horváthi elvet, mely szerint színház célj nem megtisztítás, hnem tudtr ébresztés. Azzl, hogy letépjem z álrcot tudtról, természetesen felkvrom gyilkos szándékokt. Ettől vn, hogy z emberek drbjimt gykrn tszítónk és undorítónk tlálják, pontosn zért, mert nem élhetik át gyilkos ktusokt mguk egyszerűségében. Bűn-tettekkel kerülnek szembe, melyek ott zjlnk szemük láttár, és nem tudnk közbelépni." Ez közbelépési kényszer helyettesíti ktrzist, s tlán ettől is érezzük olyn modernnek negyven éve hlott Ödön von Horváthot. Asher Tmásnk köszönhetjük, hogy Horváth áltl eszményinek trtott szintézissel, relizmusévl és z iróniáévl rgdt meg z életet", s cskugyn újr fölfedezte őt színpdon is nekünk. Horváth huszonegy befejezett drámi művet írt. Következő számink trtlmából: Almási Miklós: Dosztojevszkij Vigszínházbn Iszli Zoltán: Rszkolnyikov, terrorist Földes Ann: A Tóték útj Tháliától Tháliáig Pályi András: Egy színháztlnított színpd Zétényi Lili: Beszélgetés Cserhlmi Györggyel Nyájs erőszk - háromnegyedes ütemben Amikor belép néző kposvári szín-ház nézőterére, önkéntelenül behúzz nykát. Olyn érzése vn, minth beverné vlmibe fejét, minth hodály méretű színházterem összeszűkült voln. Ezt z érzést nyitott színpdon láthtó piszkosszürke furnér dobozdíszlet okozz. Ez doboz" szűk és lcsony, csk nézőtér felőli oldl nyitott. A látvány egyszerre idézi mgát hgyományos dobozszínházt és sugll körülhtároltságból eredően vlmi nyomsztó légkört. Azz utl kposvári színház produkcióin végighúzódó kettős művészi törekvésre : hngsúlyozz színház színház voltát és zt is, hogy ez színház nem illúzióvilág ábrázolásár szolgál. A dobozbn mellesleg" egy ember is áll: egy felkiáltójelszerűen sovány, elnyűtt, nykábn lógó tábláktól meggörnyedt vállú szendvicsember. Ödön von Horváth Mesél bécsi erdő című népszínjátékánk elődását ezzel képpel exponálj rendező, Asher Tmás és díszlet- és jelmeztervező, Puer Gyul. Aztán megszóll z édesbús bécsi vlcer, szendvicsember táblái tudtul dják z időpontot és helyszínt: 1930., Bécs. Közben zjtlnul felemelkedik doboz bl oldli fl és egy jólöltözött, klpos úr betolj z első jelenet kis kocsir helyezett díszletét": egy sztlt, két ülőlklmtosságot, zsákot; z sztlon kenyér és ludttej, z sztl mellett két szereplő, z Any és Alfréd. Kezdődik cselekmény. Hmisíttlnul kedélyes, z pró hétköznpi gondok ellenére is kellemes polgári-kispolgári élet folyik zárt dobozbn. Bécs nyolcdik - kárcsk Pesten, ott is Józsefvárosnk nevezett - kerületének kisemberei, kereskedők, nyugdíj-sok, kistisztviselők, másokból élősködők teszik mindennpos dolgikt, gyászolnk és házsodnk, élvezik z első tvszi meleg np örömeit, esténként szórkoznk kedvelt kiskocsmájukbn. Ezeknek kisembereknek z életét kis-polgári életvitelt meghtározó álszent morál igzgtj, mely kifelé rigorózus, befelé mindenre felmentést d, s mely egymáshoz hsonltossá teszi őket. Aki ez lól nyolcdik kerületi életform lól ki kr bújni, ki konformizmus béklyójából szbdulni szeretne, nnk szembe kell nézni kisemberek nyájs terrorjávl. Mint hogy Mrinne-k, drb főszereplőjének is, ki sivár házsság elől menekülve kisszerű érzéseinek, vágyink nyílt és szbd válllásár szán-j el mgát. De sors - mégh csk filmekről ellesett álomvilág után kpszkodik is - ebben környezetben törvény-szerűen bukás. Es z is törvényszerű, hogy bukás számár nem hlál, testi megsemmisülés, hiszen nem elpusztítni krják hozzátrtozói, bráti, ismerősei, hnem felsegíteni. S merő szeretetből és jókrtból betörni, mgukhoz hjlítni. Pusztulni ebben morális légkörben nyájtól vló elbitngolás következményének", bűnjelnek", Mrinne sem-miről sem tehető gyerekének kell. Ödön von Horváth 1930-bn gyilkos kórképet dott z kkori Bécsről, z kkori társdlmi szituációról, rról melegágyról, mely kitermelte z elkövetkező évek politiki és háborús őrületének minden tényezőjét. De mert ki-tűnő író, áltlábn is pontos kórrjzot készített konszolidált körülmények között z indultit, vágyit, érzéseit látsztok, kedélyesség, jólneveltség mögé lefojtó társdlmi rétegről, kispolgárokról. Asher Tmás ngyon komolyn vette z írót, drbját és mondndóját. Nem-csk szöveghez volt hű, színmű csk-nem minden szerzői utsítását is pontosn betrtott. Csk néhány ponton - szigorún mű szellemében - mélyítette tovább, pontosított szituációkt. Rendezésének legfőbb jellemzője, hogy z indítóképben is felfedezhető kettősséget - nyolcdik kerületiek életének gemütlichségét és unheimlichségét - mrdéktlnul és egyszerre ábrázolj. Egy pillntr sem teszi idézőjelbe történetet, nem ktulizál, és mi mindennél fontosbb: elkerüli melodrmtizálásnk még lehetőségét is. A szereplők szinte szeretnivlók z elő-dásbn. Éppen mitt válik megrendítővé produkció, hogy ezek szeretnivló emberek, kiknek kisebb-ngyobb botlását is könnyen megbocsáthtnánk, mosolyogv és szeretőn, krtlnul és ösztönösen válnk gyilkossá szó átvitt és vlódi értelmében. Ez kettősség nézőre úgy ht, hogy miközben ngyszerűen mult, szórkozik, együtt dúdolj zenekrrl, sze-

replőkkel bécsi vlcer ndlító dllmát, belefelejtkezik kiskocsmi multás hngultáb, újr meg újr megborzong, mert finomn, lig észrevehetően, de mindig érezhetően ott z ellen-pont is. Ennek egyik jellemző példáj z első felvonás kirándulás-jelenete. A színpd z előző epizód után kiürül. A jobb oldli oldlfl felemelkedik és négy szürkésdrpp öltönyös, puhklpos férfi nyugodt léptekkel behoz egy szőnyeget. Olyt, milyet tornórákon hsználnk, de mégsem egészen, mivel szőnyeg zöld műfűvel vn borítv. A. helyszín most egy tisztás. A néző jót derül z ötleten, ugynkkor négy férfi mgtrtás vlmi más légkört sugll, ellentét feszül játékos helyszínjelzés és férfik jelenléte között. Különösen kkor, mi-kor ezek férfik - és időnként sszonyok is - minden átdíszletezést ezekkel pontos, kimért mozdultokkl, nesztelenül végeznek, mint kik jól tudják dolgukt, úgy jelennek meg és mrdnk ott még z átdíszletezés után is. A zárt doboztér, z órműszerűen mozgó flk, néh fél jelenet ltt is nézőnek háttl álló személytelen urk egyetlen mechnizmus részei. Mindenekelőtt színházi gépezet részei, ugynkkor z elődás belső erőterét kilkító külső környezet érzékeltetői is. A zöldfüves dombocskávl díszített színpdr tódulnk piknik résztvevői, hátizsákostul, gyerekestül, grmofonostul. Ricsj, lármás jókedv, Oszkár, mészáros felállítj fényképezőmsináját, társság dombon tipródv tblót képez. S míg helyezkednek, pózb vágják mgukt, egy rövid hjú, kimeredő szemű fitlember lig észrevehetően, többiek mögül, z emberek közötti réseken kibújv mindjobbn tbló középpontjáb kerül. Pontosbbn nem is ő, hnem puskáj. Úgy igzítj mgát pózb, hogy félig kitekeredve jobb vállán lévő pusk és bután, de félelmetesen kimeredő szemű feje látszik csk, de ez biztosn fotográfi középpontjáb kerül. Ugynez fitlember, Erich - ki egyébként játékkereskedő, bbklinik-tuljdonos Tündérkirály rokon-, Oszkár és Mrinne eljegyzésének bejelentését követő áltlános jókedv kellős közepén felpttn, tábori kulcsát mgsr trtv pttogó, rekedtes hngon tósztot mond: Ebből tábori kulcsból külön is iszom vlmire! Sok boldogságot, jó egészséget és sok-sok derék német gyermeket kívá- nok nektek! Heil!" - és jobb krját fellendíti. Mindkét epizód könnyen csábíthtn nyilvánvló ellenpont-jelenet kivgy túljátszásár, fsizmus születésének szájbrágósn nyomtékos jelzésére. De Asher ezeket z epizódokt nem emeli ki többi közül: fényképezés után változtln vidámság, minth észre sem vették voln Erich helyezkedését, és pohárköszöntő is viccelődésbe megy át. Ezáltl pontosn zt társdlmi közeget jelzi rendező, melyből z erichek kinőhetnek. Erich egy közülük, de nem egy velük. Erich figurájáb belefér z, hogy nem szereti z operettet és művészetnek A Krmzov testvéreket trtj, hogy lövészversenyre készül, munkjogot (!) tnul, és hogy nem tud mit kezdeni kislányokkl. Most még z első világháborút megjárt osztrák Kpitány vn fölényben második világháborúr készülő porosz Erich-kel szemben, de nemsokár már Erich képletesen és vlóságosn is - hiszen Vléri trtj ki - közülük lép történelem porondjár. Hunydkürti István mesterien váltogtj Erich énjeit: többiek közt kissé idegenül mozgó, már-már szánni, sjnálni vló diákét, és egy-egy villnásr z ebből társdlmi, lélektni szituációból kinövő, meregető szemű kis fsisztáét. Ehhez hsonló ellenpontozó htású hrmdik felvonás Mxim bár jeleneté-nek egyik epizódj. A kispolgári mo- rál álszenteskedéséből következik, hogy legrejtettebb, leginkább elfojtott érzések, vágyk csk bizonyos szituációkbn szkdnk fel. Ilyen szituáció lehet bordély, z ivás, és ezek művésziesített" formáj, lokál. A Mxim bárb érkező társság - Tündérkirály, Kpitány, Mister, Vléri sszony -, vlmint vendégek fokozódó szbdosság közepette élvezik mind meztelenebb revüszámokt. Az egyik szám után egy mokány, gresszivitásr hjlmos, feljzott férfiú vigyázzb vágj mgát és rákezd Deutschlnd, Deutschlnd..." dllmár. Mindenki vigyázzbn áll, vendégek, lányok, homoszexuális, mixer, részeg és süvöltve énekelnek. Közben z éneklést kezdeményező szín-pd előterében álló homoszexuális férfi mellé lép, állnk egymássl szemben, vd indult látszik z gresszív lk rcán, másiknk - ki háttl vn közönségnek - csk elomló trtás lesz feszesebb. Az-tán pillntnyi csendben frksszemet néz két: férfi, feszültség pttnásig nő, végül z gresszív bjtársisn rávág másik felsőkrjár, z viszonozz, mjd békésen szétválnk. A nyolcdik kerület lkóink világát áltlábn kettősségek jellemzik. E kettősségek felfedését gykrn kposvári elődásokr többé-kevésbé jellemző nturlisztikus effektusok segítségével végzi Asher. Az első felvonás második jelenete Piknik és fényképezés kék Dun prtján (Ödön von Horváth: Mesél bécsi erdő)

Somogyi Géz és Pogány Judit Mesél bécsi erdő kposvári elődásábn (Fábián József felvételei) nyolcdik kerület egy csendes utcájábn játszódik, blr mészárszék, jobbr bbklinik és Vléri sszony trfikj. A jelenet elején egy gömböc kislány kigörkorcsolyázik mészárszékből bbklinikához. Véres kezű, htlms termetű segéd lép ki után, Hvlitschek, hosszú késsel kezében. Pnszkodik z jtóbn álló Oszkárnk, tuljnk, ki egy késsel körmét piszkálj, hogy z but dög", mármint kislány, Id, leszólt hurkáját. Id megszeppenten kikorcsolyázik. Megjelenik Kpitány és gyb-főbe dicséri ugynzt hurkát. Néhány szvs epizód ez csupán, de z prólékosn kidolgozott részletekből összeálló elődás ellentéthálóját pontosn jelzi. Simon Géz Hvlitschekje termetét, kinézését meghzudtolón szelíd, süt ról butság, hogy egykedvűen tömi mgáb hurkát. Oszkár is mg megtestesült szelídség, de hogy Kolti Róbert körmeit piszkálj, hogy Idár néz, hogy Kpitány bókját hllgtj, megérezteti Oszkár figurájánk ellent-mondásit is. Csákányi Eszter görkorcsolyázó Idáj kompenzáló, impertinens butság megtestesítője. Igzi megnyiltkozás z, mikor z eljegyzést ünneplő ifjú párt felköszönti. Ledobj felső ruháját és ott áll fehér blettmezben. Az ügyetlenül, sután elődott versike és táncszám kínos perceket okoz z ünneplés tetőpontján. Csákányi színészi brvúrrl oldj meg jelenetet, nem kis mértékben záltl, hogy válllj, sőt trgikusn groteszkké növeli fiziki dottságink nturális vlóság és szerep lényege közötti ellen-tétet. A Kpitány régi, békebeli Bécs képviselője. Kun Vilmos ellenpontozó eszközei legfinombbk. A messzire trtott újság muttj, gyöngül szeme, szférák zenéjének említésekor már egy zongorkkordtól is menekülne. S mi-kor Oszkár nyjánk hláláról beszélgetnek kedélyesen, csend áll be, Kun Vilmos Kpitányát kínosn érinti hlál szónk még z említése is. Igzi rcát Kpitány kkor muttj meg, mikor társságot Mximb invitálj. Kun Vilmos rcán egy rgdozó kéjes vonási jelennek meg, egyszerre szól ez ki-fejezés várhtó pikáns látványnk és Tündérkirály és Mrinne botrányt sej-tető tlálkozásánk. Kun Vilmoshoz hsonlón finom eszközökkel, lázttl formált meg két látszólg kevésbé látványos, de mű belső egyensúlyánk megteremtéséhez nélkülözhetetlen szerepet Molnár Pirosk és Kiss István. (Egyúttl ez két szerep megformálás bizonyíték közösségi színházi form erejére, rr, hogy fontos, de kisebb szerepeket is - nem kényszerűségből, h-nem művészi meggondolásból jelentős színészegyéniséggel tudják eljátsztni. S ez sem színház, sem színész számár nem jelent gondot.) A Tündérkirály személyisége egymgábn is csup ellentét. A kispolgári morál nevében kitgdj lányát, Mrinne-t, mert rossz hírbe hozt őt z eljegyzés utáni flörtjével. Ugynkkor kispolgári moráljávl nem ellenkezik, hogy ő viszont Vléri sszonnyl flörtöljön. Az egyik pillntbn' rózsszínű hrisnytrtóját keresi utcát felverő kiáltásokkl, másikbn fekete ünneplőben indul gyászmisére. Sirtj megholt feleségét, ugynkkor átkozz is élete elrontás mitt. Vjd László rendkívül sok-színűen vlósítj meg váltásokt, kettősséget. Amikor gyászmisére indulv tlpig feketében megjelenik és így szól Oszkárhoz, leendő vejéhez: Mid vn? Megint bonbon? Ngyon kedves, ngyon figyelmes! (Megkóstolj) Annász! Prím!" - ebben benne vn egész lénye. Berobbn színre, lerohnj körülötte levőket, fnylog, hogy ismét megszokott dolgokkl tlálkozik, mégis kpv kp z lklmon, hogy potyázzon, flánkul, hbzsolv kpj be z édességet. Nem kevésbé jellemző tisztáson le-zjló groteszk szerelmi jelenet. Vléri sszony z őt elhgyó Alfrédot szeretné visszkprintni, ezért spiccesen vetkőzni kezd. Ekkor lép be fürdőköpeny-ben Vjd Tündérkirály. Évődő pár-

beszéd, mjd Vléri - Olsvszky Év elvonul átöltözni. S miközben kettejük között folyik diskurzus, Vjd zöld műfüvön fekszik és szgolgtj Vléri sszony fűzőjét, Vléri pedig kintről tüzeli férfit. Aztán z sszony torngykorltokt végez, mjd Tündérkirály ölébe hjtj fejét. És Vjd eljátssz ngyhngú, középkorú férfiút, ki kínálkozó lklmt elszlsztni nem krj. de kinek vágyi már nehezen lángolnk fel. Vjd és Olsvszky kettőse z elődás motorj. Ők nnk bizonyos kellemes Bécs légkörének megtestesítői. Ahogy kiskocsm lugsábn Kun Vilmossl és Mistert megszemélyesítő Somogyi Gézávl multoznk, külön tnulmányt érdemelne. Körvonlibn bécsi, kiskocsmi jókedvet megtestesítő multás ez, de vlójábn tősgyökeres mgyros duhjkodás. Míg Vjd és többiek szívet szggtón sirtják régi Bécset, hngozttják, hogy csk itt lehet élni, mert csk Bécs z én hzám", részegen, kidülledt szemmel vigyázzb áll színpd másik felén Erich, sliccét gombolj, própénzt vet W.C.-bejárt melletti széken lévő ppírdobozb Hvlitschek. Ismét z ellenpontozás: részegségben elszbduló álhzfiság képi ellenpontj. A drb középponti hőse különb életre vágyó Mrinne - Pogány Judit játssz. Két férfi, kétféle életlehetőség között kell válsztni. Oszkár, mészáros olyn életet nyújtn számár, mint csendes kis nyolcdik kerületi utc bármely lkój. Alfréd, lump, ide-od cspódó, mások munkájávl mnipuláló férfi oldlán pedig vlmi más lehetőség is kínálkozik. Mrinne butság, z unlom elől menekül. De nincs menekvés. Alfréd nykán csk nyűg, dolgozni nem tud, mert semmihez nem ért, strichelni nem kr és nincs is hozzá gusztus, mrd behódolás z unlomnk, konvencióknk. De milyen áron! Pogány Judit szürke, jelentéktelen figuránk indítj Mrinne-t. De rögtön, hogy megismerjük, mikor Oszkár először megcsókolj és Pogány ráförmed: Nem kell mindig hrpni!", mjd néhány mondttl később egykedvűen kérdezi: Mi szerelem?" - jellemzi két ember kpcsoltát. A szelíd, csendes, jólnevelt Oszkár vlódi lényéről is megsejtünk vlmit, de megérezzük Mrinne elégedetlenségét is. Amikor Mrinne meglátj Alfrédot (Helyey László), Pogány Judit ijedten rebben el, de ztán tisztáson már szinte csk egy- más tekintetét keresik. Pogány Judit gyermekien nyílt lesz ekkor. A kék Dun prtján lejátszódó egymásr tlálásukkor lány lesz kezdeményező fél, lerohnj Alfrédot. Olyn kéjvágyó, mohó, hogy tpsztlt, kuty módon nőt végigszglászó, mjd mind jobbn birtokb vevő Alfréd is visszhőköl. Aztán nturlist hűségű lbérleti szobábn lezjló veszekedésnél ismét z Mrinne áll előttünk, ki első megjelenésekor Oszkárrl pörölt. Pogány Judit Mrinne változásánk, furcs fejlődésének minden stációját kivételesen biztos stílusérzékkel eleveníti meg. Különösen z önállóságr kényszerült Mrinne sorsát ábrázolj megrázón. Ahogy bárónő tenyérből jósoló vk húgától irtózik, hogy meg-lázottn, szinte pőrére vetkőztetve énekelni kezd bárónő előtt, mjd egyre mgbiztosbbn minden dcát belesűríti z igénytelen bécsi dlocskáb, vgy hogy bűnét", gyerekszülést vállló ember megszóll gyónáskor, hogy számon kéri istentől életének lkulását, hogy kezdetben egyenes trtás mind merevebb, mjd egyre rfináltbb lesz, hogy Mxim bárbn pjávl tlálkozik - remek színészi és színházi pillntok. Pogány Judit lkításábn nincs meg többieknél bemuttott vibrálás, kettősség. Mrinne ebben z elődásbn még leginkább trgikus figur. Azt folymtot, hogy külön úton járni próbáló embert lelkilegtestileg megnyomorítják, hogy Mrinne tette válllásánk áldoztává válik, hibátlnul, töretlen drámi ívben állítj elénk Pogány Judit. Minden hng-j tiszt, érzelmi fedezete vn, könnyen melodrámi htásokr csábító szerepet végig htározott kontúrok között trtj. Az elődás legfélelmetesebb része, mikor hrmdik felvonásbn mindenki megegyezik másikkl Mrinne sorsáról. Oszkár és Alfréd kilkudják z árt, Alfréd lemond Mrinne-ról, Oszkár ismét összehozz őt Vléri sszonnyl. Alfréd ngynyj véletlenül" megöli Mrinne gyerekét (Sándor Böske holt gyerek teteme fölött didlmsn hrmonikázó, egyszerűségében is mitikus lkká mgsodó Ngy-ny lkjábn z elődás egyik legmegrgdóbb, legmegrázóbb élménye!). Vléri rábeszéli Tündérkirályt: jobb békesség, no meg lány mint ingyen munkerő, truccolásnál, szívszélhűdésnél. Ekkor érkezik meg Mrinne, kiégve, meggyötörve. És elkezdődik kibékülés. Oszkár kijelenti: Én szíves örömest megbocsátok neked!" Kolti ezt olyn szelíden és vlóbn megbocsátón tudj mondni, hogy z felér egy rculcspássl. De folyttj: Csk hát z gyerek..." És ez már nem is pofon, ez már olyn, minth kis körömpiszkáló kést forgtná meg nőben. És közben ott teszi szépet, mint kis pincsikuty liheg Vléri körül kitrtás reményében Helyey László Alfrédj. S Mrinne megtéréséhez mindez még nem elég. Amikor kiderül, hogy gyerek hlott és mindenki mgától értetődő könnyedséggel, mintegy fellélegezve npirendre tér dolog fölött, Tündérkirály gügyögő ngyp szerep helyett betegséget válsztj, Alfréd és Vléri lóverseny nyereményekkel, z Any és Ngyny sját viszályukkl vnnk elfogllv, Mrinne ismét istent káromolj: Tőlem mindig csk elvett z Úr. Engem úgy ver, mint kutyát!" Oszkár szeretetteljes hngon, de nem titkolt megelégedettséggel vigsztlj:.. téged Isten nem hgyott egyedül... vnnk körülötted, kik mégis szeretnek... Most minden rendbe jön. Megmondtm, Mrinne, z én szerelmemet nem kerülheted ki..." És egyre jobbn öleli, mrkolássz nőt, z megpróbál szbdulni, de Oszkár erősebb, mg lá gyűri, felhúzz szoknyáját, felfeszíti lábát és megerőszkolj. Ismét szól z édes bécsi vlcer. Mrinne sors megpecsételődött. Győzött kedélyesség álrc mögött, lttombn htó kisszerűség nyájs lelki-testi terrorj. N. I. Ödön von Horváth: Mesél bécsi erdő (Kposvári Csiky Gergely Színház) Fordított: Mészöly Dezső. Díszlet-jel-mez: Puer Gyul. Rendezte: Asher Tmás. Szereplők: Helyey László, Molnár Pirosk, Sándor Böske m. v., Kiss István, Olsvszky Év, Kolti Róbert, Csákányi Eszter, Simon Géz, Kun Vilmos, Pogány Judit, Blák Mrgit, Vjd László, Kóki Mári, Szegő Zsuzsnn, Hunydkürti István, Kri Györgyi, Czkó Klár, Frks Rózs, Somogyi Géz, Blogh Tmás, Gőz István, Hunydkürti György, Imre Emm, Cselényi Nór, Dni Ljos, Bsilides Brn, Serf Egyed, Simon Zoltán, Hunydkürti Ilon.

négyszemközt Beszélgetés Bbrczy Lászlóvl 1941-ben született Budpesten, 1959-ben érettségizett Mdách Imre Gimnáziumbn. Lboráns, segédmunkás, könyvtáros volt 1961-ig, míg felvették Színművészeti Főiskol rendező szkár, Mrton Endre osztályáb. 1966-bn diplomázott (Brecht-Gorkij: Any) Pécsett, ide szerződött főiskol után. 1969-ben budpesti Nemzeti Színház rendezője, hol már 1968-bn is rendezett vendégként. 1972től kposvári Csiky Gergely Szín-házbn dolgozott, mjd 1973-bn ide is szerződik, 1974-től pedig itt lesz főrendező. Kubábn színésztnfolymot vezetett, és rendezett is (Kivétel és szbály). A tv és rádió is rendszeresen fogllkozttj. Jelentős rendezései: Pécs - A helytrtó, A kukázusi krétkör, Mcskjáték (ez utóbbit már vendégként rendezi); Nemzeti Színház - Trtuffe, Mindent kertbe, Gyilkosok ködben, A kegyelmessszony portréj; Kposvár - Koldusoper, Kurázsi mm, Egy csepp méz, A konyh, A válllkozó, Troilus és Cressid; Szolnok (vendégként) - Mkr, Krnevál utáni éjszk. H repertoárját megnézzük, szembeötlik, hogy Brechttől négy drbot is rendezett. Most készül z ötödik Brecht-bemuttór, Blr. Igen. A kposvári stúdióbn játsszuk drbot; de mielőtt tovább kérdeznének erről, megmondom, hogy készülő produkcióról nem szívesen beszélek, mert meddig csk lehet, igyekszem mozgásbn trtni elképzeléseimet. Másrészt nem szeretném, h egyesek szvmon fognánk, és utólg számonkérnének vlmit z elődáson bból, mit előzőleg nyiltkoztm. Azért mrdjunk Brechtnél - z eddigi rendezései lpján. Erényének trtják, hogy élettel tölti meg Brechtet, eljátssz" drbjit. Nem hlványítj el ez brechti filozófiát? Vgy ez játékosság" éppenséggel felerősíti zt? Szerintem Brecht teli vn élettel, nem kell töltögetni. Drbjink többsége persze provokálj hgyományos polgári színházhoz szokott közönséget, de jó Brecht-elődások mindig szórkozttók, élvezetesek is. Brecht olyn színházt krt, mely gondolkodik és gondolkodtt; tudtosságot követelt színésztől és nézőtől egyránt. A hzi vitákbn zonbn ez gondolkodttó színház vlhogy zonosult z unlmssl. Cskhogy lehet gondolkodni unlmsn, de lehet érdekesen is. Brecht z utóbbit teszi. Az viszont kétséges, hogy lehet-e érdekesen nem gondolkodni. Brechtet tehát játsznunk kell, de nincs értelme, hogy vlmiféle dogmtikus Berliner Ensemble-stílusbn játsszuk. A rendezőnek mindenkor tekintettel kell lennie rr színházi közegre, melyben z elődást létrehozz, de ez nem jelenthet lemondást brechti szellemről. Nem lenne szerencsés, h műveit hzi szín-pdi hgyományinkhoz közelítvén, Brechtben például Helti Jenőt fedeznénk fel. - A rendezéseivel kpcsoltbn mikro- relizmust, illetve nturlizmust emlegetik. Elfogdj-e ezt besorolást; illetve : egyáltlán érzi-e mgát vlmilyen stílus-irányzthoz trtozónk? - Nem, nem hiszem, hogy stílusok, irányztok ilyen egyszerűen jellemezhetik munkámt. Sokféle drbot rendezek, mint mindnnyin, és ezek formilg is igen különbözőek. Az igz, hogy z elmúlt években három olyn Osborne utáni ngol drámát is színpdr állítottm, melyeket nturlistánk, újnturlistánk is lehet nevezni, de úgy érzem, hogy főként trtlmi okokból érdeklődöm irántuk. Ezek drbok látszólgos hsonlóságok ellenére is lpvetően különböznek klsszikus, mondjuk Huptmnn nevével jelezhető nturlist művektől. Központi tém z ipri társdlom fogskerekei közé szorult ember kielégületlensége, kitörési vágy, lázdás. A konyh és A válllkozó esetében konkrét színpdi kompozíció imitálj ezt helyzetet. És játszó személyek kénytelenek szemünk előtt működtetni vlóságos konyhát, felépíteni egy htlms és bonyolult sátrt; vgyis színpdi cselekvésekre bontv jelenik meg munk. Azt hiszem, művészetnek - színháznk is - folyton kísérletet kell tennie rr, hogy szembenézzen létünk gyötrelmes oldlivl. Az világ, melyben élünk, tuljdonképpen kiveti mgából zt, mit klsszikus költészetnek, szépségnek hívunk. Sokkl keményebben, zártbbn, beszorítottbbn élünk, mint hogy ezt tudtosítjuk vgy művészetünkben tudtosodik. Shkespereben keressük z integritást, miről z életünkben le kell mondnunk. A klsszikusok iránti rjongás sokszor menekülés vlóságos világból. Izgtnk zok művek, melyek enélkül zseniális menekülés nélkül megpróbálnk szembenézni zzl, mi tényleg vn". Mindig új meg új viszonyok között 'kell megkeresnünk humánumot, és ezt te-szik m ezek dühös" ngol szerzők. - Mi véleménye színházi stílusról egy- áltlábn? Vlmi él, mozog, lkul, ztán elneveződik - stílus lesz. De z ember nem dolgozht jól stílusktegóriák lpján. Különösen m nem. A fitl mgyr színházbn még nem érett meg vlmi megfoghtó új stílus. Irányok és bizonyos jellegzetességek vnnk, de igzi ngy formákt ( lukácsi értelemben vett korszkos formrendszert) nem látok. A mgyr színház nnyir szűk mezsgyén mozog létezhető színházk végtelen sokság között, hogy legkisebb eltérésről is zt képzeljük, hogy korszkos váltásról vn szó. Azt hiszem, prózi téren lelkünk mélyén még mindig kommersz, bulvár-nturlist színházi hgyományok ülnek, és ezektől próbálunk meg folyton elrugszkodni. - H rendezői stílust nehéz is megfogni, de rendezési stílusról vgy - h tetszik - rendezői munkmódszerről beszélhetünk. Az Önben lejátszódó rendezői folymtbn rációnk vgy z emóciónk vn ngyobb szerepe? Azt hiszem, hogy rációnk. Egy drbot mindig elemző módon közelitek meg, szinte csvrjir szedem szét, és csk ezután próbálok átfogó elképzelést kilkítni ról. De z elemzés és z elődás szintézise között mindig vn egy ugrás, és - eddig úgy tpsztltm - minél ngyobb ez z ugrás, nnál sikerültebb lesz produkció. Vgyis itt történik vlmi, miről nem tudok számot dni. A színészektől is elemző megközelítést vár el? Vgy elegendőnek érzi, h meg tudják vlósítni z Ön elképzeléseit? Nem érzem elegendőnek. Vn egy történetem, mi - zt hiszem - elmond mindent, mit ebben kérdésben fontosnk trtok. A Trtuffe-öt rendeztem Kton József Színházbn. A címszerepet Kálli Ferenc játszott. A mi Trtuffe-ünk robusztus, bővérű, mohó, krrierist volt, egyfjt reneszánsz szörny, kit z érzékei hjtnk. Az egyik jelenetben eszembe jutott, hogy Kálli egy rózsávl jöjjön be. Illett képhez, fekete ruhájához, z egész elődás hngultá-

hoz; feszültséget véltem teremteni zzl, hogy undorító mnipulációi közepette még egy virággl is játszik. A rózs ott volt Kálli kezében, de sehogy sem krt életre kelni, játéknk kitláció szg volt, és már zon gondolkoztm, hogy kihgyom. Nem sokkl bemuttó előtt z egyik próbán Kálli egyszer csk felemelte rózsát, megszgolt, megkívánt, és érzékien belehrpott. A játék z elődás egyik legelevenebb pillntává vált. Hozzá kell tennem, hogy h esetleg nekem jutott voln eszembe ez hrpás, és. instrukciót dok rá, játék nem lett voln olyn jó, mint így, színész intuíciójából születve. - A kposvári színház érdemeként említik, hogy színészek kitűnő összjáték megteremtésén túl sját személyiségük elmélyítésére is sikerrel törekszenek. Összefügg-e ez zzl, hogy Ön egy interjúbn z egyéniség védelmét hngsúlyozt? Megfigyelte-e már, hogy z áltlános munkán kívül egy drbnevelő htássl volt színészekre? - Egy jól megoldott szerep és vele járó siker rr inspirálj színészt, hogy rögzítse z eszközöket, melyekkel sikert elérte és legközelebb újr éljen velük. Mi négyen, színház rendezői ngyon különbözőek vgyunk. Ez jó is, meg terhes is színésznek, ugynis nem ülhetnek bbérjikon, mert egyik rendező után jön másik, ki másképpen dolgozik. Nem szellemében, hnem típusábn más rendezőkről vn szó, kik különböző krkterű elődásokt rendeznek. Szóvl, elég nehéz társult éle-te, mi zért jó, mert nem lehet elkényelmesedni. De rossz oldl is vn dolognk, mert előfordul, hogy egy színész még ngyon benne vn egy drbbn, és még tlán nem is élte ki z összes lehetőségeit, mikor már el kell kezdenie vlmi mást. Ez fársztó, és visszájár is fordulht: h vlki már nem tlál ihletforrásokt, könnyen rutinhoz folymodik. A problém Kposváron szín-házi munk üzemjellegéből, vezető színészek túlfogllkozttottságából, drbok gyors lefutási ideiéből fkd. Ideálunk sokoldlú, eszközükben gzdg, ötletes színész. A kollektív munkát nem úgy képzeljük e1, hogy nnk végeredményeként rc nélküli, esztergályozott emberkék legyenek színpdon. A színház rendezői legfontosbb feldtuknk trtják zoknk forrásoknk felkuttását, melyekből színész gzdgság táplálkozik. - Az Önök elődásibn egyre összehngoltbbá váló ensemble játékot figyelhetünk meg. Ennek kilkításához elegendő-e egy-egy más színházkból. És mi legfontosbb: drb próbfolymt, vgy ezen túli munkát is színház sikeresen működit. Kposváron. megkövetel? - Önt teoretikus rendezőnek. trtják. Mit - Az természetes, hogy egy együttes nem jelent z Ön számár teóri? egy próbfolymt során, hnem - Zvrb ejtő kérdés. Azt szeretném, h bemuttók soroztánk htásár lkul. A munk zöme zonbn próbán történik. De zért keressük z lklmt - egyelőre időhiánnyl küszködünk - próbán kívülí fogllkozásokr. Igzán zt trtnám ideálisnk, h próbákkl zonos súllyl lehetne jelen egy színház életében produkciókon kívüli, csk mgávl színészettel fogllkozó tevékenység. Ön kporvári műhely egyik vezetője. Ez poszt elsősorbn etiki vgy szkmi követelményeket ró Önre? Esetleg kettő elválszthttln? Tuljdonképpen kettő szétválszthttln, de én mégis zt mondnám, hogy etiki követelményeket jelent ez elsősorbn. Az, hogy ez gárd itt együtt vn és csinálj ezt színházt, emögött egyfjt társdlmi trtás vn. És itt jórészt nem olyn emberek dolgoznk, kik máshonnn kiszorultk, és nem tudnánk mást csinálni. Nekem mint főrendezőnek z együttműködésnek és összetrtozásnk ezt szellemét kell elsősorbn fönntrtnom; és tlán ezt fontosbbnk érzem, mint zt, hogy éppen milyen produkciót rendezek. Persze megismétlem - két dolog gykorltbn elválszthttln. Hiszen bármilyen nemes és követésre méltó elveket kép-visel is vlki egy színházon belül, h rossz vgy érdektelen elődások vnnk mögötte, egész tevékenysége nem ér egy hjítófát sem. Az Önök színházábn négy kiváló rendező is működik. Kilkult-e egészséges vgy egészségtelen versenyszellem Önök között? Mi négyen ngyon hjtjuk egymást, de zt hiszem, pozitív értelemben. Hogyh vlki nem zért dolgozik, mert ő kr lenni z isten, hnem mert jó szín-házt kr csinálni, kkor konfliktusok megoldhtók. H viszont rról vn szó, hogy Ici z úr csárdábn, kkor egy jól sikerült elődás bunkó többiek el-len. Egy jó színházbn rendezők nem lehetnek egymás ellendrukkerei, mert z szétzilálj társultot, és előbb-utóbb művészi teljesítmény látj kárát. Vidéki.színházbn nem érzik elszigeteltnek mgukt? - Nem. És ténylegesen sem vgyunk elszigetelve. Egyrészt színházzl meglehetősen sokt fogllkoznk kritikák, másrészt ngyon sokn jönnek Pestről és gykorlti színházi embernek trtnánk. De be kell vllnom, hogy erőteljesen fogllkozttnk filozófii, esztétiki, színházelméleti problémák. Azt gondolom, hogy m egy rendező, színházvezető, h jól krj csinálni dolgát, kénytelen korszerű műveltséghez, tájékozódáshoz nélkülözhetetlen ismereteken túl is fogllkozni színházi ideológiákkl. A teóri színházbn közvetlenül gykorlti funkciókt lát el. Tehát nélkülözhetetlen... - Egyben szervezőerő is? - A színház erősen központosított, sok ember fegyelmezett együttműködését feltételező üzem. Méghozzá olyn emberek együttműködéséről vn szó, kiket művészi lkotás, z egymásr utltság százféle sokkj npont szétzilál. Egy színházbn zonbn z nrchiánál csk bürokrtikus rend rosszbb, mert ez megöli fntáziát, z lkotókedvet. A jó színházvezetőnek létre kell tudni hozni vlmilyen egyensúlyi helyzetet rend és szbdság között. A jó színházbn olyn szellemnek kell kilkulni, mely világosn, átélhetően és mozgósító erejűen kitűzi célokt, orientál z esztétiki, szkmi, ízlésbeli kérdésekben, szilárd, elfogdhtó értékrendet suglmz, érzékelteti z átfogó társdlmi törekvéseket, segíti z egyének fejlődését (tehát pedgógii trtlm is vn) és - horribile dictu - befolyásolj színházón belüli mgtrtást. Végül, de ngy nyomtékkl., sikereket is hoz társultnk és társult tgjink, vgy-is elnyeri társdlom jóváhgyását. Ehhez z elrémítő meghtározáshoz zonnl hozzá kell tennem, hogy nem vlmiféle előre kitlált, pontokb szedett lelki szolgálti szbályztról vn szó. Ennek szellemnek társult gykorlti tevékenységéből kell megszületnie. Az esetek többségében semmi vgy ngyon kevés foglmzódik meg ebből, folytonosn lkul, konfliktusokbn újjászületik. Egy jó társultbn ritkán beszélnek erről, egyszerűen érzik, hogy jelen vn. Persze előbb-utóbb felmerül dolog tudtos és módszeres kifejtésének igénye, és ebből vlmiféle színházi ideológi lesz. Természetesen ezek házi hsználtú ideológiák nem feltétlenül dnk válszt színházművészet ngy kérdéseire. Ugyn-

kkor nyilvánvló, hogy XX. százd jelentős színházi teóriái eredetileg kiválón működő házi hsználtú hipotézisek voltk - Sztnyiszlvszkijtól Brook-ig. Elsődleges céljuk egy együttes teremtése, társult művészeinek szellemi, szkmi integrálás volt. M eredményes színházt csk zok vezethetnek, kik képesek ilyen szellem kilkításár. Sjnos Mgyrországon nincsenek ebbe z irányb muttó hgyományok. Nyilván voltk teóriák, de tudomásom szerint ezek nem jutottk el tudtos megfoglmzásig. Azok színházk, melyek működéséből vlmi hsonló következhetett voln, túlságosn rövid életűek voltk ( Tháli Társság és Pünkösti Mdách Színház), és vezetőik, köztük Hevesi Sándor is - úgy tűnik - inkább z irodlom felől közelítették meg kérdéseket. Azt hiszem, mgyr színház mostnábn jutott el rr fokr, hogy tudtosn, mintegy elméleti szinten is megfoglmzni kényszerülj ön önmgát. Nem mindegy, hogy ez milyen színvonlon történik. Ezért hsznosnk trtom, h ismerjük és megpróbáljuk teljes mélységében megismerni más színházi kultúrák ilyen teljesítményeit. Világosn kell látni zonbn, hogy itt nem tőlünk idegen színházi formák erőszkos elfogdttásáról vn szó; színháznk sját, illetve z őt körülvevő színházi kultúr gykorltából kell kiindulni. A Sztnyiszlvszkij-rendszer túlhjtott, félreértett mgyrországi bevezetése", mjd gyors - hbár kimondtln - félretevése jól példázz, hogy mit nem szbd csinálni. Egyszerűen rr gondolok, hogy világ ngy színházi mozglmink ismerete miközben bővíti eszköztárunkt, segíti sját elgondolásink nívósbb megvlósítását. Elméletek lpján nem lehet jó műveket létrehozni, de ebből nem következik z, hogy el kell vetni minden teóriát. H m egy színházbn tgdják z ideológi jelenlétét, z jó esetben nnyit jelent, hogy z ösztönösen, kimondtlnul vgy szándékosn ködösítve működik, vgy - rossz esetben - nem működik, de kkor bj vn. - A z t szoktuk mondni, hogy egy színház- zonyos vezetési módszerekkel. Mgyrországon is létezett még nemrégen olyn típusú színházvezetés, hol direktor, producer vgy intendáns kkor htlomml rendelkezett pénzénél, politiki súlyánál fogv, hogy úgy viselkedhetett színházán belül, mint egy középkori vár-úr - pllosjogot is beleértve. Mg volt rend és z nrchi egy személyben. S h htlm némi kultúrávl, stílussl és hozzáértéssel párosult, z ilyen színházvezetést körülvevő rettegés dolgok természeténél fogv könnyen fokozódhtott bbonás tiszteletté, olykor rjongássá is. Az ilyen típusú színházvezetők képe mélyen bevésődött mgyr szín-házi kultúráb. M is hllhtók nosztlgiávl elmondott nekdoták egy háború előtt élt színházi diktátorról, ki premier előtti estén felállt kártysztltól, megtekintette főpróbát, és néhány órás munkávl - átrkv, húzv, betoldv, átosztv, dicsérve és fenyegetve - sikeressé blöffölt reménytelen leosztású produkciókt. Noh z illető művészi eredményeiről nem tud Európ színházi krónikáj, nem szbd nivnk lennünk: társultánk lidérces kiszolgálttottság képes volt összetrtni z embereket, és rend-kívüli egyéni teljesítményekre is ösztönözhetett. Az néhány elkésett és félszeg színházi sátán" pedig, ki megkísérli klsszikus megfélemlítő módszerek-kel vezetni intézményét, multságos gyorssággl kényszerül meglepő és sokszor groteszk kompromisszumokr, tekintélye látsztánk fenntrtás végett. A hjdni egzisztenciális rettegés, úgy tűnik, lssn bizonytln szorongássá szelídül. M már nyolc-tíz éve még ki-válón működő fegyver - z, hogy fitl művészek meghtároztln ideig trtó vidéki száműzetésre és feledésre ítéltethetnek sem olyn htásos; és nem-csk zért, mert bebizonyosodott, hogy vidéken is lehet országos jelentőségű mű-vészi eredményeket elérni, hnem zért is, mert megnövekedett tömegkommunikáció fővárostól távol élő művészeknek is egyre növekvő nyilvánosságot biztosít. A jvuló közlekedés - különösen z utó jelentősen csökkenti távolságokt, és bn közösségi szellemnek kell lennie, kkor ezzel provinciális életform fenyegető lehet eredményes működése is. Ugynkkor szorítását. Mgyrországon hgyomány z egyszemélyes - Ön többször hitet tett politikus drbok vezetés. - Nem z egyszemélyes vezetéssel vn bj - nemigen tudok elképzelni más életképes vezetési formát -, hnem bi- mellett. Ön szerint színház csupán közvetítője vgy hordozój is politikumnk? - A kérdést több oldlról lehet meg- közelíteni. Egy jelentős társult természetszerűleg közvélemény érdeklődésének fókuszáb kerül, tehát nő politiki szerepe. De színház mint intézmény mélyebben is hordoz mgábn politikumot; mert tőkével működő válllkozásról vn szó, így gzdsági meghtározottsági ngyon rigorózusk és jellemzőek; mert zonnl és folymtosn kell biztosítni mg iránt z érdeklődést, te-hát igen erősen függ közönség elvárásitól; és végül, mert igen különböző képzettségű és fogllkozású embereknek szokásosnál szorosbb és feszítettebb együttműködése hozz létre, tehát függ ttól is, hogy z dott kultúrábn hogyn lehet ezt z együttműködést megvlósítni. Azt gondolom, hogy egy országr színházi kultúráj jellemzőbb, mint más, fenti kötöttségektől kevésbé függő mű-vészetek teljesítménye. Ebből következik, hogy színházinknk vn vlmilyen öntörvényű struktúráj, mit nem könnyű megváltozttni, mert túl sok mindent kell hozzá megváltozttni társ-dlombn. Csk egy látványos példát mondok: z ország kulturális vezetése egy időben htározottn hrcolt z operett ellen, mert z volt véleménye, hogy ez z idejétmúlt műfj túlságosn ngy szerepet játszik mgyr színházi élet-ben. (Más kérdés, hogy ezt hrcot milyen eszközökkel folyttt.) De ebből hrcból végül is z operett került ki győztesen, és h jelentősége már nem is kkor, mint vlh volt, még m is Csárdáskirálynő z produkció, melyről mgyr színház külföldön leginkább is-mert. A színházi élet számos más területén jól láthtó ez z öntörvényűség. Lehet szbályozni műsorterveket, leváltni személyeket, kicserélni társultokt, és végül óriási energiávl megszületik ugynz, mit meg krtk szüntetni. Színházi életünknek ez történelmileg kilkult rendszere mgábn képvisel vlmit, és mit képvisel, z politikum; és ez politikum olyn vissz-húzó elemeket is trtlmz, melyektől jó lenne megszbdulnunk. H elemezni krjuk mgyr színházi élet szerkezetét (itt elsősorbn szellemi összetevőkre, színház kulturális jellemzőire gondolok), zonnl leküzdhetetlennek látszó nehézségekbe ütközünk. Hsználhttln közhelyeken és lig hsználhtó legendákon túl néhány bizonytln körvonlú suglmzás z, mi színházi hgyományként ránk mrdt. Minden színházi hgyomány lpkérdése z, hogy hogyn játszott színész. Kétségtelen, hogy színházművészet mulndó, de hogy ennyire, z csöppet sem természetes. Elmondok egy példát:

Moszkvábn 1977 tvszán egy színészotthonbn egy idős, nyolcvnon felüli színésszel tlálkoztm, kiről zt mondták, hogy húszs években Mejerhold társultábn dolgozott. Lecsptm rá és fggtni kezdtem, de sehogy sem állt kötélnek. Egyre csk Sztnyiszlvszkij dicséretét zengte, hmisíttln orosz pátosszl. Szpor körbepislogásiból rr kellett következtetnem, hogy rég-volt színházi viták megkövesedett emléke lehetetlenné teszi beszélgetést. Később úgy dódott, hogy kényelmes, szépen berendezett ebédlő egyik srkábn kettesben mrdtunk. Ekkor vártlnul zt mondt, hogy ő megmuttj, mi volt z biomechnik. És rosktg bácsi elkezdett játszni: evést imitált plsztikus, különösen elnyújtott, ellen-pontozott mozdultokkl, mjd látv érdeklődésemet felpttnt, székét elhúzt z sztl mellől, leült, mjd rémülten felállt, védekezően felemelte széket, mjd támdásb ment át, eltűnt és újr megjelent; játszott, olynnyir, hogy rendkívüli színházi élmény lig tudt legyőzni bennem z egészségéért vló ggodlmt. Végül, nélkül, hogy fiziki erőfeszítés következményei láthtók lettek voln rjt, inkább megifjodv s fel-hevülten visszült z sztlhoz, s mint vlmi titkot közölte velem, hogy ez biomechnik: nyet mechnik, et zsizny I" ( nem mechnik, ez élet!"). Nem krok htásos és igzságtln összehsonlításokt tenni. A biomechnik mg korábn is nnyir mrkáns stílus volt, hogy bizonyár mindenki-nek, ki vlh csinált, életre szóló emléke mrdt ról. És ez kevésbé jellegzetes színészi eszközökkel kpcsoltbn nem várhtó el. Mégis mi z, mire emlékezhetnénk, mondjuk, húszs évekből? Vörösmrty és Bjz hmleti intelmek szellemében csiszolgtták z induló mgyr színjátszást. Á természetes, z egyszerű színjátszást, z együttes játékot, z irodlmi mű iránti láztot kérték számon, vgy-is megtették szükséges első lépést hzi színjátszás művészetté nemesedése érdekében. A később logikusn következő lépések zonbn minth elmrdtk voln. Hogyn játszott Újházy? Egyszerűbben, természetesebben, mint körülötte levők. Hogyn Pethes? Még egyszerűbben, természetesebben. A Vígszínház természetesebb és könnyedebb, mint Nemzeti, Törzs Jenő minden ddiginál egyszerűbb, természetesebb, Hevesi Tháliábn... stb. Hogyn játszottk többiek, csöppet sem egyszerűek: Bjor, Ódry, Csortos különösen, egyénien és mégis természetesen, hisz másként nem lehettek voln ngyok. Műveltek vlmi egyéni biomechnikát", miről senki semmi lényegeset nem tudott és nem tud mondni, és mi velük együtt eltűnt mgyr színházból. Világos, hogy természetesség lpkövetelmény, de színész kortól,. stílustól, egyéniségtől függően más és más módon éri el nnk látsztát. De hogyn? Ez z igzi stíluskérdés. A hzi kritiki tudtbn ezeknek mélyen színházi problémáknk lig vn nyom, és sjnos ugynez helyzet szkmi tudttl is. Pedig sokrcú modern színházművészet minden jelentős teljesítménye mögött htározott és eredeti válsz rejlik z lpkérdés-re: hogyn játszik színész? Mi z operettstílust kivéve nem rendelkezünk világos és követhető színházi hgyományokkl. Nem minth nem lettek voln olyn törekvések, melyekből hgyomány lehetett voln. Gyárfás Miklós, főiskoli tnárunk, ki csodáltrméltó szenvedéllyel és pedgógii ügyességgel tudt felhívni figyelmünket színház leglényegesebb dolgir, egy-szer behozott néhány kritikát egy hrmincs évekbeli mgyr Hmlet-elődásról, és z elítélő, mássl fogllkozó, but kis írások sori között felsejlettek egy merész és izglms színházi kísérlet körvonli. És hány olyn törekvés bukott meg vgy vált sikeressé, melyet színházi köztudt nem jegyzett z gyon-politizált, személyeskedő színházi vihrok közepette, vgy zért, mert elütött közhelyes átlgtól, vgy mert egyszerűen foglmi sem voltk rá. S nemcsk z extrémitások vesztek el. Ismeretes, hogy Hevesi sokt fogllkozott drbokb beálló új színészekkel, s mennyire fel-készülési idő engedte, megpróbált befolyásolni társultát; de hogy hogyn és milyen irányb, z eltűnik z nekdoták homályábn. Jób Dánielről mondják, hogy szigorú volt, és sokt követelt színészektől, de hogy mit, zt sejteni is lig lehet. Németh Antl világított és vetített, de hogy mit kért társulttól kkor, mikor együttest krt teremteni, erre nem tláltm eddig még utlást sem. Lehet, hogy nem volt semmi feljegyezni vló, lehet, hogy nincs mire emlékeznünk - de nem hiszem, mert személyes tpsztltim vnnk rról, hogy egy mgsrendű és egészséges színházi kultúrábn évtizedekre htó eredmények hogyn foszlnk szét ostobán semmihe. Mert milyen viszonyunk múltunkhoz, sjnos olyn jelenünkhöz is. Csk egy jellemző példát mondok. A Mdách Színházbn htvns években bemuttók soroztán keresztül kidolgoztk egy játékstílust (Pártos Géz és Ádám Ottó), melyben meglepő elevenséggel és sikerrel szólltk meg újr színpdon százdforduló elfelejtett vgy porosnk ítélt szerzői: Bródy, Füst Milán, Szép Ernő és Szomory. Á színház mű-vészei nem félbemrdt, elgyávult kritiki relistákt vgy gügye irodlmi bohócokt láttk ezekben szerzőkben, szemben sommás és értetlen irodlmi ítéletekkel, hnem vlmi olyt, mi Molnár-Lengyel Menyhért nevével jelezhető, kommersszé vált színházi irodlomml ellentétben vlódi, máig érvényes költői értékeket trtlmz. Felválllták belülről és értően felületesen modorosnk látszó stílust, és segítettek megteremteni z ennek legjobbn megfelelő színészetet. Ngyszerű és gyönyörű elő-dások jöttek létre, de kritik fnylgott, vgy h dicsért is, kkor is vlmi régi dolog ügyes felújítását várt, és nem érzett mást, mint könnyes nosztlgiát. Pedig XX. százdi mgyr drámirod-lom egyik legjellegzetesebb vonultánk újrfelfedezéséről volt szó; ezekről groteszkbe hjh) érzelmes, szenvedélyes és nem kevés iróniát, öniróniát trtlmzó művekről kiderült, hogy színpdi költészet remekei, melyektől - megkockázttom ezt z állítást is - egyenes út vezet Örkény érzelemgzdg bszurdjihoz. S közben született egy olyn szín-házi stílus, mely htározott, sjátosn mgyr, és mégis kpcsolódik világ ngy színházi ármltihoz. Nem tudok rról, hogy kár szűk szkmi vgy tágbb kulturális közvélemény megfelelően értékelte voln ezt teljesítményt. Néhány színházbn ngy sikerre vló tekintettel megpróbálták utánozni ezeket z elődásokt játékstílus kellő mélységű elsjátítás nélkül, s már mint-h nem mrdt voln más, mint egy szecessziós divthullám homályosuló emléke. Szporíthtnám példákt, szín-házi életünk ösztönössége, öntudtlnság tuctjávl produkálj megválszolhttln kérdéseket. Csk néhányt muttób: miért vn z, hogy mgyr színház, szemben körülöttünk élő népek színházi kultúrájávl, nnyir legprimitívebb dzsentri és polgári illúziók kiszolgálásár rendezkedett be, hogy még egy olyn erős egyéniség, mint Móricz Zsig-

színháztörténet mond is mgától értetődő természetességgel csonkított meg műveit színházi elfogdhtóság érdekében; és miért ht ez szellem még npjinkbn is? Miért szkdt nálunk ennyire ketté színpdi szórkozttás és művészet" foglm? Miért értékeli túl hgyományosn politiki vezetés színház közvetlen társdlmi htását, és ugynkkor miért becsüli le (szintén százdos hgyomány) színházkt, és kezeli őket sokszor elképesztő értetlenséggel? Mindezt mi többé-kevésbé természetesnek trtjuk; de h igzán belegondolunk, kkor bizony nem tekinthető nnk. Úgy tűnik, hogy színházi életünk-ben kultúrforrdlom még egyáltlán nem fejeződött be. Én úgy látom, hogy egy színház politiki htását fentebb vázolt mélyebb értelemben kell felfog-ni. S helyét, értékét mgyr színházi kultúrán belül z döntheti el, hogy mit tesz szkmi téren tudtos, színvonlsbb együttes munk kilkítás érdekében, mennyire képes bátrn, htározottn válllni művészi céljit, s mennyi-re képes mi mgyr társdlombn létező szellemi tendenciák kifejezőjévé válni. GYÖRGY ESZTER A Színháztörténeti Múzeum jubileum Huszonöt éves Színháztörténeti Múzeum, de nem színházi múzeum eszméje. Az sokkl régebben született. Egy mgyr színháztörténeti múzeum lpítás ügyében múlt százd végén emeltek először szót. Rkodczy Pál rendező és neves színházelméleti szkember hívt fel figyelmet színháztörténeti emlékek összegyűjtésének fontosságár. 1881-ben Fővárosi Lpok zínészetünk történetének ügyében címen dott szót Rkodczynk, hogy kifejtse nézetét, miszerint mgyr színészet története csk úgy írhtó meg, h előbb elvégzik z emlékek összegyűjtésének és feldolgozásánk lpmunkáltit. Az emlékek összegyűjtése és források feltérképezése nélkül ugynis nincs színháztörténet. Az így összegyűjtött emlékeket lenne mjd Mgyr Fruzsin és Duró Győző hivtv megőrizni vlmely színészeti közintézet". Négy évvel később Váli Bél színháze számunk szerzői: történész, ki Szinnyei József bizttásár BELIA ANNA Színházi Intézet munk- írt mgyr színészettörténetével elnyerte Kisfludy Társság pálydíját, Mgyr társ Szlonbn sürgette színészeti múzeum DURÓ GYŐZŐ egyetemi hllgtó létrehozását. ERDÉLY MIKLÓS építész Az első lépés 1890-ben történt, h még FÖLDES ANNA újságíró, Nők Lpj nem is múzeum, de már mindenesetre rovtvezetője egy önálló színészeti kiállítás érdekében. A hivtásos mgyr nyelvű színjátszás GÁBOR ISTVÁN újságíró, Mgyr megindulásánk centenáriumár kiállítást Nemzet munktárs rendeztek Városligetben. Ebből z GEROLD LÁSZLÓ újságíró, z újvidéki lklomból számtln színészettörténeti Mgyr Szó munktárs emlék, de jvrészt színészek személyes emléktárgyi, tisztelőiktől kpott GYÖRGY ESZTER színháztörténész, jándékik kerültek bemuttásr. A kiszínházi Intézet osztályvezetője állítás rendezési elve z egyes színészek gyűjteményeinek bemuttás volt, tukeresztury DEZSŐ író dományosság igénye nélkül. A mgyr KOLTAI TAMÁS újságíró, SZÍNHÁZ színészet múltját csupán néhány köteg színlp és régi zsebkönyv képviselte. munktárs MAGYAR FRUZSINA, Pécsi Nemzeti Hogy ez kiállítás még mennyire konszínház drmturgj gykornok cepciótln volt, zt jól érzékeltetik Jászi Mri sori:... mikor Városligetben zt MIHÁLYI GÁBOR újságíró, Ngyvilág szánlms kis színészkiállítást rendezte rovtvezetője NÁNAY ISTVÁN újságíró, SZÍNHÁZ vlki - melyen z én Ember trgédiáj képeim voltk z összes kiállítni vlóim munktárs Felekiék színpdon kpott kincsei egy külön szobát töltöttek meg". PÓR ANNA irodlomtörténész M mégis számon trtjuk ezt kiállíszikora JÁNOS Színház- és Filmművészeti Főiskol hllgtój S tást, mert z első ilyen volt hzánkbn, s két évvel megelőzte ngy bécsi színházi világkiállítást. Ezt követően 1919-ben került újr előtérbe színészeti múzeum ügye. Erődi Jenő színházi szkíró Színházi Élet 1919. április 17-i számábn z kkori idők hngjánk megfelelő htározottsággl vetette fel színháztörténeti múzeum létrehozásánk igényét. A Színházi Élet már több ízben tört lándzsát Színészeti Múzeum létesítéséért, z ktulitás most ismét előtérbe hozz kérdést. A Közokttásügyi Népbiztosság mű-vészi élet kiépítését krj, tehát vlószínűleg rákerül figyelme erre nevezetes kultúrkérdés megoldásár is... Erélyes kéz, hozzáértő elme vegye gondozásb mgyr színművészet értékeit, régi korból fennmrdt tárgykt. Mentsük meg őket pusztulástól, megsemmisüléstől... E relikviákt mind létesítendő Színészeti Múzeum részére leltározv, rendezve kell átdni. Jól figyeljünk: ne Nemzeti Múzeum vegye oltlmáb, hnem kifejezetten Színészeti Múzeum! Fejtsen ki e téren z újonnn meglkult Színészeti Szkszer-vezet széles körű propgndát, szerezze be z összes, idetrtozó és régi színészek birtokábn lévő emléktárgykt... ezzel ténnyel egy régi dósságot törlesztünk mgyr színművészet számár." Tudjuk, nem jvslttevőn, nem szervezőkön múlott, hogy nnyi más tervvel együtt Színháztörténeti Múzeum sem vlósult meg. Az első sikeres lépés Hevesi Sándor nevéhez fűződik. 1925-ben Ptki József nemzeti színházi tgnk z irányításávl megkezdődött z igzgtó áltl kezdeményezett házi múzeumnk felállítás. A nemzeti színházi emlékgyűjtemény ereklyéinek egy részét színházi cukrászdábn s z első emeleti páholyfolyosón, más részét Csokoni utc 3. sz. ltti ház hrmdik emeletén két ngy teremben helyezték el. (Az emlékgyűjteményt háború ltt átvitték z Emke-házb, s ott erősen megrongálódott. Mrdék Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Osztályár s mjdni Országos Színháztörténeti Múzeumb került.) Ebből nemzeti színházi ereklye-tárból s mgángyűjtők tuljdoniból rendezték meg 1937-ben z Iprművészeti Múzeumbn Nemzeti Színház fennállásánk 100 éves évfordulójár z emlékkiállítást. A kiállítás mintegy ezer tárgy segítségével muttt be szín

ház történetét, idézve z lpítás előtti éveket is. Az előzőekhez képest szkszerű, trtlms kiállításhoz ktlógus is készült. mely másfél évtizeddel később jó segédkönyve volt színházi emlékek felkuttásár induló Országos Színháztörténeti Múzeumnk. A változást mgyr színházi múzeum ügyében egy szomorú esemény hozt meg. 1951. február 12-én meghlt Bjor Gizi Nemzeti Színház örökös tgj. Ezután gondolt Gobbi Hild színművésznő rr, hogy z üresen mrdt Stromfeld Aurél úti villlkásbn emlékmúzeumot kellene berendezni. Mindenekelőtt egykori tuljdonos, Bjor Gizi emlékére, de nem feledkezve meg z elődökről sem, kiket két ki-mgsló színészegyéniség, Jászi Mri és Márkus Emíli képviselne. Gobbi Hild fárdhttln szervezőmunkájánk és z áltl toborzott rendezői gárd kitrtó energiájánk köszönhető, hogy Bjor Gizi hlálánk évfordulóján, 1952 februárjábn megnyílt múzeum, z első mgyr színháztörténeti emlék-hely. Ezt követően merült fel újr nnk gondolt, hogy létre kellene hozni már régót óhjtott Színháztörténeti Múzeumot is. Az elmúlt háborús évek szomorún bizonyították, hogy mgántuljdonbn levő emlékek mennyivel inkább ki vnnk téve pusztulásnk, mint közgyűjteményekben őrzöttek. A Bjor Gizi Múzeum szervezése ugynkkor zt is bebizonyított, hogy még mindig mennyi színészettörténeti emlék vn szerte fővárosbn, z országbn. E tpsztltok nyomán mind nyilvánvlóbbá vált, hogy még fellelhető emlékeket mielőbb össze kell gyűjteni, és zokt feldolgozásuk után bemuttni közönségnek. Ezt htlms munkát már csk központilg szervezett és szkszerűen irányított pprátussl lehetett elvégezni. Ezért 1952 tvszán Népművelési Minisztérium megbízt dr. Hont Ferencet múzeum megszervezésével. Még ugynez év őszén elkészültek tervek, zokt elfogdták, s biztosították működéshez szükséges pénzügyi lpot is. Az Országos Színháztörténeti Múzeum 1952 novemberében hivtlosn is megkezdte működését. Első időben Petőfi Sándor utc 2. sz. ltti bérházbn kptk egy négy-szobás lkást múzeumi célr. Az öt-tgú munktársi gárd megkezdte gyűjtős lehetőségeikhez, képest feldolgozó munkát is. Még ugynebben z évben hét és félezer tárgyt gyűjtöttek be. 1953 júniusábn pedig megkpt múzeum kiutlást Krisztin körút 57. sz. ltti épület első emeletére, hová ugyn egy Részlet z 1976-os grzi mgyr színházművészeti kiállításból ideig még nem tudtk beköltözni, mert Fővárosi Elektromos Művek csk később szbdított fel szóbn forgó területet. Időközben Bjor Gizi Múzeumot mint állndó emlékkiállítást z Országos Színháztörténeti Múzeum felügyelete lá rendelte kkori főhtóság, Múzeumi Főosztály. 1953. június 3o-án megjelent múzeum első kidvány, Színháztörténeti Értesítő, s ugynbbn z évben hgyt el nyomdát Színháztörténeti Tnulmányok című sorozt első kötete is. 1954. ugusztus 22-én végül beköltözhetett múzeum Krisztin körúti épületbe. Még z év decemberében létszámábn is megnövekedett intézmény megnyitott első kiállítását A m g y r színészet hősi hrc, 1790-től 1849-ig címen. A kiállításhoz tárltvezető is készült. Döntő változást hozott múzeum életében, mikor 1957. március 1-én egyesítették z Állmi Filmrchívumml és megszüntetett Színház- és Filmművészeti Szövetség Tudományos Osztályávl. Az intézmény Színház- és Eilmtudományi Intézet nevet kpt. Ekkor költözött múzeum épületébe szövetség tudományos osztály és könyvtár. A kettős intézet 1959-ben szétvált, s Krisztin körúton mrdt Színháztudományi Intézet. Az Országos Színháztörténeti Múzeum pedig z intézet Történet-Gyűjteményi Osztályként dolgozott tovább. Egy évvel z osztálykeretben vló működés után z ún. Emlék-tár nyolcvnhétezer tárgyt trtott nyilván. Gyűjtötték színészekhez kpcsolódó tárgyi emlékeket, képzőművészeti lkotásokt (festmények, szobrok, grfikák), fotókt, díszlet- és jelmezterveket, színlpokt, kézirtokt és 1955-től hngnygot is. A múzeum gyűjtő és feldolgozó tevékenysége mellett szeles körű ismeretterjesztési munkát is végzett.-kiállításin állndó tárltvezetéseket trtott, s míg teremviszonyok engedték, rendszeresen trtottk képpel és hnggl illusztrált színháztörténeti elődásokt is. A múzeum munktársi tudományos ku-

ttásik eredményeit z Országos Színháztörténeti Múzeum soroztibn Színháztörténeti Füzetek, Színháztörténeti Könyvtár, Színháztörténeti Tnulmányok mjd Színháztudományi Intézet kidványibn tették közzé. A múzeum utolsó kiállítását 1968-bn bontott le, hogy termeit munkszobákká lkítsák át. Az intézeten belüli ki-állítási tevékenység ezzel megszűnt, s múzeum életében újbb periódus kezdődött. A múzeumi munk súlypontj ettől kezdve egyre inkább áttolódott gyűjtőfeldolgozó tevékenységre. Erre z időre múzeum tárgyi állomány kkor mértékben megnőtt, hogy korábbn egységes gyűjteményt különböző szkgyűjteményekre válsztották szét. Á hetvenes évek legelején megkezdett munk eredményeként m múzeumi osztály kilenc önálló gyűjteménnyel rendelkezik, melyek élén szkképzett muzeológusok állnk. A múzeum gyűjtési körébe trtozik minden mgyr vontkozású színházi és színészi emléktárgy, kézirt, nyomttvány, fénykép, színházi vontkozású képzőművészeti lkotás, díszlet- és jelmezterv, rekonstrukciós és eredeti tervek lpján készített mkettek, történeti értékű jelmezek, ritk hngfelvételek és bábok. M múzeum gyűjteményei csk-nem 150 000 tárgyt őriznek. Legfitlbb, de egyben legngyobb érdeklődést felkeltő gyűjtemény bábgyűjtemény, melynek vásári bábjátszásr vontkozó nyg már több hzi és kül-földi kiállításon is szerepelt. Az utóbbi két évben erőteljesen gyrpodott szceniki gyűjtemény. A Kulturális Minisztérium Színházi Főosztályától kpott vásárlási keret lehetővé tette, hogy gyűjtemény történeti nygát, melyben Telepy György, Spnnrft Ágoston, Keméndy Jenő stb. művei is megtlálhtók, mi tervező művészek lkotásivl is gyrpítsák. A múzeum reméli, hogy rendszeres, mi szín-pdi képzőművészetet dokumentáló gyűjtemény gyrpításár jövőben is mód lesz. A múzeum egyik leggzdgbb gyűjteménye 80 000 egységet mgáb foglló fotótár. Noh z rchívum már fényképezés kezdeti éveiből is őriz képet, mégis legértékesebbek két világháború közötti évek produkcióit megörökítő soroztfelvételek. A múzeum színlpgyűjteménye z Országos Széchenyi Könyvtár hsonló A gyűjtemény legrégibb színlpj 1795-ből jellegű együttese után legngyobb z országbn. Számos ritkságot őriz, mint például Kelemen-féle színtársult idejéből, 1795-ből szármzó kézírásos és nyomttott színlpokt, s 1837-ből Pesti Mgyr Színház megnyitás lklmár kidott színlpot. A múzeum lpítás ót rendszeresen gyűjti működő színházk színlpjit, plkátjit mint színháztörténet egyik legfontosbb forrását. (itt kell megjegyeznünk, hogy ez z egyetlen gyűjteménye Mgyr Színházi Intézet múzeumánk, mely rendszeresen rchiválj mi mgyr színházi élet egyfjt dokumentumát. A többi gyűjtemény, például fotórchívum, kézirttár jelenlegi működési feltételek között nincs bbn helyzetben, hogy módszeresen gyűjthetné mi színházk produkciós és működési dokumentumit. Éppen ezért múzeum legsürgetőbb feldti között trtj számon npjink színháztörténeti értékű emlékei rendszeres gyűjtésének mielőbbi megszervezését, m még esetleges gyrpítás módszeressé tételét.) Az egyre nyomsztóbb helyhiánnyl küzdő múzeum (munkszobák, rktárk, kiállítótermek) hetvenes évek közepén kezdett erőteljesebb külföldi kiállító te- vékenységet folyttni. Ennek keretében mi mgyr színházművészetet és mgyrországi vásári bábjátszás emlékeit ismertették meg z NDK, Csehszlováki, Ausztri és Frnciország érdeklődő közönségével. Ugyncsk hetvenes évek közepén múzeum újr megindított Színháztörténeti Könyvtár című soroztát, és növelte dttári kidványink számát is. Nem történt viszont előrelépés színháztörténeti kiállító tevékenységben, z ismeretterjesztő munkábn. Kiállítási és klubhelyiségek hiányábn még mindig csonk múzeumi munk, mert nnk hárms követelményéből - gyűjtés, feldolgozás, bemuttás - csk z első kettőnek felel meg. A múzeum ezen helyzeten jövőben változttni kíván. A Bjor Gizi Színészmúzeum épületének számár nemrég kiutlt emeleti szintje jövőben jobbn szolgálj mjd színházi-színháztörténeti ismeretterjesztés célját. Az épület emeletén olyn kiállítási és elődótermet óhjtnk kilkítni, hol z egymást követő temtikus kiállításokkl, kiállításokhoz és npi színházi élet eseményeihez kpcsolódó elődásokkl z eddiginél ngyobb és minőségileg szélesebb körű közönséget vonzn. A jelentős színháztörténeti év-fordulókhoz kpcsolódó időszki ki-állítások vgy egy-egy színháztörténeti korszkot ismertető bemuttók, hnggl és képpel illusztrált elődások, közönség bevonásávl folyttott kereksztlbeszélgetések mind olyn feldtok, melyek megvlósításávl Színháztörténeti Múzeum mrdéktlnul betölthetné feldtát. Munkálhtn z elődök emlékét ismerő és őrző, zok eredményeit megbecsülő, igényes és mi színházt értő, szerető közönség nevelésén.

világszínház KOLTAI TAMÁS A pesszimist Brook vidám Übüje Peter Brook újbb tevékenysége szálk sokk szemében. Á legélesebb kritikát lighnem Kenneth Tynntól kpt z utóbbi időben, kivel Thetre Qurterly szerkesztői terjedelmes beszélgetést folyttnk lp 1977/25. számábn. Tynn nem tlál mentséget Brook párizsi kísérleti éveire. Htározott álláspontj főképp zért meglepő, mert hét év ltt bemuttott elődásokból, nyilvánosság elé vitt gykorltokból és műhelymunkákból sját bevllás szerint egyedül Az ikeket látt. Még meglepőbb, hogy egy-szeriben visszfelé is kérdőjeleket hint cl Brook pályáján. Lényegében már Ler király (1962) és Mrt/Sde (1964) ót problemtikusn k lát sok mindent. Sőt egészen kezdetektől megjelöli zokt z elődásokt, melyek lpján levonhtj több mint három évtizedes pály egészére vontkozó végkövetkeztetést. Eszerint Brook rendezői lpvonás mizntrópi és morális semlegesség. Nem célom Tynn fejtegetéseinek ismertetése, de mivel z ngol színházi élet egyik jelentős képviselője (egy időben Nemzeti Színház fődrmturgj), és sok érdekes megjegyzést tesz, úgy gondolom, hsznos érinteni néhány állítását. Két okból is. Egyrészt zért, mert érvei gykrn helytállónk tűnnek, még-is z z érzésem, hogy z eredeti felisme-résektől prekoncepcionális úton jut cl következtetésig, zz nem nnyir tényekkel, mint tények sjátos interpretálásávl éri el célját. Másrészt Tynn fejtegetései mindenképpen lklmsk rr, hogy közelebb kerüljünk mi Brook r e n d e z ő i rcultához. Brookot m nem könnyű megérteni. Tynn mint dvoctus diboli jó kísérő lehet ezen z úton. Tynn érvei lényegében három gondolt köré csoportosulnk: 1. Brook háború utáni ngol színház l e g s z í n h á z i b b " rendezője, igzi stiliszt, proszcéniumszínpd utolsó mohikánj, ki főként másodrendű Shkespere-drámákkl, trükkös tetrlitássl és vizuális fntáziájávl remekelt, soh-sem gondoltivl vgy filozófiájávl. 2. Amikor világról gondolkodik, sokkl kevésbé mély, mint milyennek hiszi mgát, politikábn pedig kifejezetten gyermekes. Kilépve z intézményes ngol színházból, melyből vétetett, bezárkózott világtól távoli színházi műhelyekbe. (Már kkor, mikor Angliábn z US-t rendezte - egy pr excellence politiki dokumentumot.) 3. Azzl, hogy bezárkózott párizsi kísérleti műhelybe, elmélyítette mindig is meglevő világnézeti pesszimizmusát és morális semlegességét, mitől csk kkor szbdulht, h elveti z utóbbi évek kctjit, és vissztér sját gyökereihez, z intézményes ngol színházhoz, melynek szüksége vn rá. Véleményem szerint Tynn zzl követ el logiki (és némiképp etiki) vétséget, hogy úgy tesz, minth Brook öntudtlnul sodródott voln tccsvonlon" z intézményes ngol színház üdezöld gyepszőnyegén - kívülre, és ezáltl rossz társságb keveredett. Az mentlitás, hogy gyere hz, peter, minden meg vn bocsátv " (nem tréf, csknem szó szerint így szerepel z interjúbn), enyhén szólv lekezelő és fölényeskedő. Minth nem tudná Tynn, hogy Brook htvns évektől kezdve számtlnszor pnszkodott z intézményes színházi rendszerre, mely profitr dolgozik, és nem d lehetőséget hosszn trtó kísérleti munkár. Ezért J el enet Pete r Brook Ü bü ki rál yából hozt létre Királyi Shkespere Társulton belül LAMDA-stúdiót, mjd mikor ez z út nem bizonyult folytthtónk, otthgyt z intézményes színházt és Angliát. Tynn meglehetős szrkzmussl felel rr kérdésre, hogy Brook miért hívt létre párizsi Nemzetközi Színházkuttó Központot: Mert nemzetközi lpítványok finnszírozz á k. " Vlójábn tényleg erről vn szó: ez volt z egyetlen lehetséges módj nnk, hogy megszbduljon z intézményes színháztól. Nem vitás, hogy ezt z elhtározást legnehezebb megérteni. Az intézményes ngol színház korlátln lehetőséget biztosított egy olyn rendezőnek, mint Brook. A világ legjobb színészeit mindenekelőtt. Es pénzt hhoz, hogy olyn elődást hozzon létre, milyet kr. Cskhogy Brook pontosn ebből ábrándult ki: meghtározott számú próbávl létrehozott elődásból, mely soroztbn ismételhető, esténként reprodukálhtó, és utztthtó világbn. A Ler király idején még hitt benne, együtt is utzott társulttl - Szentivánéji álom idején már nem. Ez z utóbbi volt búcsúj, csúcs nnk, mit z ngolok ngy színjátszásnk " neveznek. Tudtos búcsú volt mesteremberek színjátékánk híres pillnt, melyben Theseus megpirongtj Hyppolitát lekicsinylő szviért, már htározott

A nép házflk" mögé húzódik Übü pp elől utlás rr, hogy ngy színjátszásnál is lehet fontosbb. Tynnnek ugynkkor sok mindenben igz vn. Például bbn, hogy Brook nem teoretikus gondolkodó, h-nem színházi ember, és hogy inspiráció-ért gykrn fordul másokhoz, nélkül, hogy epigonná váln. Így építette be mg munkájáb pályájánk kezdeti szkszábn Crig színházi elveit, később - htvns évek elején - Artud, mjd Grotowski elméletét és gykorltát. Ezt ki lehetne egészíteni zzl, hogy nincs sját színházi rendszere", mindenkitől tnul és mindenkinél tovább lép, de úgy, hogy htás nem múlik el nyomtlnul. Nehéz egyetérteni Tynnnel ott, hol Brook pesszimizmusát" tgllj. Már szóhsznált sem legszerencsésebb;. erről nekünk is vn tpsztltunk. Tynn rádásul már drbválsztásnál fölfedezni véli Brook kozmikus pesszimizmusát - Srtre Zárt tárgylásától kezdve. A Titus Andronicus szerinte legmélyebben pesszimist Shkespere-drám: rról szól, hogy mi lesz z emberből, h társdlomból hiányzik minden morális gátlás. A Golding-regényből megfilmesített A legyek ur nnk prboláj, hogy mi történik z emberi természettel egy látsztcivilizált társdlmon kívül: brutálissá, szdistává és knnibálivá válik. A Mrt/Sde-bn Tynn szerint Sde nihilizmusát hngsúlyozt Brook, Mrt társdlmi forrdlmiságávl szemben. A Lerben tendenciózusn kihgyt Gloster megvkítás ellen tiltkozó szolgák jelenetét. (Ez z ellenérv nálunk is elhngzott Ler budpesti vendégjáték ide- jén.) Senec Oedipusáért is megrój Tynn Brookot, mert hogy hiányzik drbból Szophoklész megváltó filozófii kegyelme", és itt Jocst nem ksztj föl mgát, hnem fölszúrj méhét, honnn bűn kiszkdt. (Itt zért meglepődünk egy pillntr, mert z Oedipus megrendezésére Nemzeti Színház hívt meg Brookot, melynek kkoribn Tynn fődrmturgj volt. Erről említést is tesz, mondván, hogy mikor htvns években meghívtuk Nemzeti Színházb, hogy Szophoklész Oidipuszánk ellentettjeként rendezze meg Senec Oedipusát, nem lepett meg, hogy zonnl elfogdt, és zt mondt, hogy szívesen válllj". Szerencse, hogy Tynn nem teszi hozzá: Jól kiszúrtm vele... h tudt voln, hogy ezzel is csk rossz pontjit gyűjti nálm...!") Még elég hosszn folyttj Tynn. Az Athéni Timon ( melyet nem láttm") egy másik mélyen embergyűlölő drb", mely Brook véleményét demonstrálj z emberi természetről. A motivációk közé trtozik, hogy többször kije-lentette: nem hisz szvk révén lehetséges kommunikáció erejében, ennek eredménye" z orghst, egy olyn nyelv létrehozás, mely nem-nyelv, s csupán hngokból áll, melyeknek egyetlen létező nyelvvel sincs kpcsoltuk. A világnézeti pesszimizmus betetőzése Az ikek, mit Tynn végre látott, ám látvány ngy, zvrb ejtő szomorúsággl" töltötte el, és rról győzte meg, hogy Peter vissztért korábbi lpgondoltához, mely szerint h z embereket megfosztják életszükségleteiktől, társdlmi konvencióktól, kkor megdöbbentően viselkednek. S itt egy példát is hoz rr, hogy milyen nyilvánvló Brook morális semlegessége, vlmint z, hogy vlójábn távol vn z ábrázolt vlóságos társdlmi problémáktól. Az elődás műsorfüzete ugynis leírj, hogy miót Colin Turnbull, z ikekről szóló könyv szerzője utoljár Ugndábn járt, s tnúj volt törzs kiábrándító erkölcsi lezüllésének, eltelt néhány év, és mennyire tudjuk, z ikek még mindig léteznek". Amennyire tudjuk? - kérdezi Tynn fölháborodv. - Úgy értem, itt vgyunk, fölszólítnk bennünket, hogy érezzünk együtt velük és rendüljünk meg helyzetükön, de z elődás részt-vevői közül senki sem vette fárdságot, hogy utánnézzen: vjon csk-ugyn léteznek-e még?" Az erkölcsi fölháborodás rendkívül humánusnk látszik, különösen h össze-

vetjük Brook egy korábbi szkeptikus" nyiltkoztávl színház lehetőségeiről és korlátiról (mert zért ne felejtsük el, hogy nem egy UNESCO-bizottsági ülésről vn szó, hnem színházról): "M tisztábn vgyunk zzl, hogy színház semmiféle konkrét megoldást nem tud zokr konfliktusokr, melyeket meg-mutt. Vlh nivn ebben reménykedtünk, és ez természetes: művészek évszázdokon át úgy érezték, hogy ki vnnk tszítv felelős világból. Ami-kor z US-t játszottuk, mindig zt kérdezték tőlünk:»úgy gondolják, hogy elősegítik vietnmi háború befejezését?«minth erről lett voln szó. Minth ez lehetséges lett voln. (...) A színháznk mint olyn fórumnk, hol bizonyos szituációkt muttnk be, csk kis közösségeken belül vn értelme... Jól meg kell értenünk, hogy h megpróbálnánk tenni vlmit Henry Kissinger politikáj ellen, ez teljesen hiábvló lenne... Ez már nem lenne színház. Ez már forrdlom lenne. A színház kkor válik felelőssé, h ismeri befolyásánk h árit." Tynn mikor zt látsztot kelti, hogy Brook egy színházi elődássl nem árul el vlódi érzékenységet z ikek sors iránt, vgy hogy nem képes megoldni problémájukt (de nem teszi hozzá, hogy z emberiség is képtelen megkdályozni milliók éhhlálát), közel jár hipokrízishez. Amikor pedig számonkéri, hogy előkelő idegenként miért nem térnek vissz, szánkozni szerencsétlen törzs sorsán, érzésem szerint lelkiismeretmegnyugttó filntrópi htásos trükkjét lklmzz. Töprengek, vjon mit szólt Tynn, mikor hírt kpott rról, hogy Brook Jrry Übü királyánk színre vitelét tervezi. Bizonyár bólintott: igen, nyárs-polgári középszerűség világméretű di-dláról szóló pmflet beleillik pesszimist" és mizntróp" Brookról föl-épített elméletbe. Különösen, h vlki nem látj z elődást. Mert h esetleg megnézi, kkor már nyktörőbb muttványokt kell végeznie hhoz, hogy igzolj prekoncepcióját. Brook Übüje meglepetés. Az elődás címe: Übü. Az első részben z Übü királyt játsszák, szünet után A megláncolt Übüt. A két felvonás időtrtm (húzások nélkül) egy-egy ór. A két drb egymásnk felel. Az első dikttúr pmfletje, második demokráciáé. A világkép még egyértelműbbnek tűnik: Jrry nyomán, íme, Brook nihilizmus. S meglepetés: egy fölszbdítón játékos elődás, melyben nihilizmusnk, pesszimizmusnk nyom sincs. Még szorongásnk se. Az Übü király hősei, htlmskodásb belehjszolt, tohony Übü pp és z rnyrögöket bevásárlócekkerbe gyűjtögető Übü mm nem látsznk sem rettenetesnek, sem vissztszítónk, sem veszélyesnek. Brook vissztér drb fognttásához, diáktréfához. Minth egy diákszínház elődását látnánk. Otthonról hozott ruhák szolgálnk jelmez gynánt. Félretposott cipők, ngymm mmusz, térdben foszló, ócsk ndrág, micispk, vedlett bőrdzseki. Hsznált ruhákból ritkán árd ennyi meghittség. Nyilvánvló finom iróni. Lumpenék játsznk htlomml. A játék eszközei kéznél vnnk külvárosbn. Mindenekelőtt téglák. Tégl vcsorár felkínált lengyel becsinált, ptkánykrmonádli és kelvirág szhrbn". Téglából épül föl z picinyke flusi ház, melynek fl mögött kuporog rettegő nép, Übü pp országlásánk hlltán. Téglákon lépkednek menekülők, mikor mocsáron gázolnk át... A másik fontos kellék z elektromos vezetékek (vgy sodronyok?, esetleg hjókötelek?) fölspulnizásár hsználtos cséve. Kettő vn belőle: egy ngyobb és egy kisebb. Ügyes játékokt tudnk. H lpjukkl egymásr rkják őket, és Vencel király tetejükbe áll háznépével, kkor z ostromló Übü-pereputty körbe-körbe ezen jön föl mint csig-lépcsőn (guggolásból indulnk és folymtosn egyenesednek ki). A ngyobbik cséve guruló oldlár állítv: csládi ágy támláj; h elindul: mögüle kndikál ki z ősök feje kísértetjelenetben; h végiggördül tetején álló Übü ppávl: szó szoros értelmében lehengerli z útjáb kerülőket. Az elődás megszámlálhttln ötlete kár Szentivánéji álombn - mgából játékból fkd. És színészek fiziki ügyességéből. A Bouffes du Nord szín-ház csupsz színpdán csk két lecsphtó süllyesztő képviseli technikát", egyéb trükk nincs. A világítás végig tiszt, erős és egyenletes fehér fény. Minden további effektus" forrás színész. Brook z improvizációktól (így hozták létre Az ikeket) vissztér szigorúbbn rögzített szituációhoz. A diák-színházk szbdság nem szbdosság, mesterség professzionist elsjátításá vl párosul. Megfigyelhető, hogy részben hsonló Athéni Timon ót, három év ltt, mennyit fejlődtek színészek. Vlójábn ngyon nehéz elmondni" z elődást: nnyir nincs benne nekdotikus elem vgy rággtott üzenet". Egy biztosnk látszik: tévednek zok, kik szerint Brook szerző eredeti intencióit vlósítj meg (zonkívül, hogy szellemében diákos). H mást nem - Jrry jegyzetein kívül -, elég Théátre de l'oeuvre bemuttójánk szemtnúit, például Arthur Symonst elolvsni hhoz, hogy megbizonyosodjunk z ellenkezőjéről. Jrry elképzeléseinek és z ősbemuttó külső képének polgárhökkentő szürrelizmus ligh ihlette meg Brookot. Nem érdekli lát ványszínház, és újr elutsítj ngy színjátszást". Még mindig időszerűnek látszik, mit Szentivánéji álom után mondott: A mi szemünkben óriásink lát-szik különbség silány színjátszás és ngy színjátszás között. Ég és föld. Más szemszögből ez egyáltlán nem lényeges. Nem z fontos, hogy mit csinál színész, és milyen szintet ér el, hnem z, hogy néző mit tesz hozzá mg részéről; színész erőfeszítése, hogy kifejezzen vlmit, csk néző ktív részvéte-lével és együttműködésével érhet el sikert." Két csoport - színészek és közönség tlálkozás és föloldódás: ebben hisz m Brook. Ez tlálkozás, h létrejön, elődásink mondnivlój. Aki látt társult friki útjáról készült filmet (például tlálkozást egy kis törzzsel, melyik kkor látott először idegent, törzsön kívülit), z tudj, hogy mit értsen ezen. Az Übü elődásán sem történik más. Übü pp és Übü mm nem ijesztget bennünket. Akkor sem, mikor shkespere-i királydrámák véres pródiájábn ők vnnk fölül, és kkor sem, mikor megszelídült világbn nem urlkodni, hnem szolgálni krnk. Morális semlegesség? Inkább részvét. Brook, mint mindig, megértőnek muttkozik szenvedélyek és szenvedések között sodródó ember iránt. Ebben ngyon egyszerű, minden hivlkodást és külsőséges htást elutsító elődásbn minth megállítná levegőben Jrry pofonr lendülő kezét, és ismét fölfedi Szentivánéji álom Oberonjánk félig síró, félig nevető clown-rcát, mint trpézról elénk tárt mg lkott művét, szmárrá lett Zuboly és Titáni tündérkirálynő nászát: voilŕ, ilyen tréfákt csinál velünk világ.

GEROLD LÁSZLÓ Bemuttók Újvidéken és Szbdkán Hűtlen hűség Molnár Ferenchez Míg nézőtér lámpái lssn kilsznk, nyitott színpdr bl oldli jtón keresztül ngy ívben berepül három brn műbőr utzótásk, mindegyiken egy-egy htlms piros betű: G., T., Á. E z már-már kmszos lezserség sehogy-sem illik díszes vendégszob" látványához, z rnysárgár festett, égkék huztú grnitúrához - knpé és két-három krosszék -, puh szőnyeghez, z rnyozott keretbe fogllt, htlms, flon függő tükörhöz, kristály csillárhoz, brn-sárg mintás plüssel borított flkhoz és háttérfl földig érő mézsárg bársonyfüggönyéhez. De illetlen z is, hogy fekete-fehérbe öltözött lkáj egy pillntr megfeledkezve jellegzetes professzionális merevségéről egy vártln mozdulttl rrább rúgj táskákt. Ezt követően berobog z operettszerző trió Gál-Turi-Ádám -, kockás útiköpenyben, kockás ellenzős spkábn, húszs évek überrokk-divtjához illő utósszemüvegekkel Amikor később szmokingosn, kezükben hbos borotvpmccsl, rcukon ujjnyi krémmel társlognk, járnk fel-lá, kkor lesz világos, hogy kezdeti lezserség tovább folyttódik kimértséget prncsoló flk és bútorok között. Ekkor már egyértelmű, hogy mi előttünk lkul, nem egészen zonosíthtó Molnár Ferenc-i drámvilág stíljére olynnyir kínosn ügyelő elődások megszokott látványávl. Érezhető diszhrmóni helyszín és gesztusok között. Ez kkor válik egészen nyilvánvlóvá, mikor lkáj bejelenti, hogy szomszéd szobáb végre hzérkezett Blog Annie mű-vésznő, várt primdonn és még inkább várt zeneszerző-menysszony. Annie énekel. A szöveg szerint nézők csk hllják, de nem látják primdonn és z idősödő, szerelmet kunyeráló bonviván, Almády párjelenetét. Molnár utsítás szerint nézők z rccl feléjük forduló szerzőhárms mimikájából és mozdultiból értesülnek rról, mi történik szomszéd szobábn. Ljubomir Drškić, z újvidéki elődás rendezője nem elégedett meg molnári ötlettel. Fejes György és Frgó Árpád Molnár Ferenc: Játék kstélybn címü drbjánk Újvidéki elődásábn Fellebbenti fenékfl függönyét, és láthtóvá teszi Annie és Almády jelenetét. Az ötlet nemcsk bizrrságávl lep meg, hnem zzl is fenyeget, hogy molnári drmturgiábn ezúttl is fölöttébb fontos szerepet betöltő polgár-bizsergető kétértelműség - megtörtént, nem történt meg -, s ezzel együtt vlóság és játék, z igzság és helyébe lépő hzugság kettőssége lól kihúzz tljt. És vlóbn, Drškić ötletének következményeképpen Játék kstélybn hártyányi bölcseleti rétege még jobbn elvékonyodik. De Drškić válllj ezt kockáztot. S válllhtj is, mert ő igzi molnári cserét kínál. Játékot játé-kért. Amit látunk, z vitthttlnul szerelmi jelenet. Cskhogy nem erotikus, h-nem komikus. Az égőpiros ruhábn levő Annie mesterkélt pózbn áll tükör előtt és - nem éppen fülbemászón - énekel. Almády lig néhány lépésre áll tőle, és dühében - mert z imádott nő nem törődik vele, rá se figyel, csk énekel - rágni kezdi kezében szorongtott égőpiros szekfűcsokrot. Az indítás bohózti. Ilyen folyttás is. Csk néhány mozznt ennek közönséget félreérthetetlenül be-tájoló, koncepciót nyomtékosító jelenetnek: z Almádyvl kcérkodó, játszdozó Annie-ról nevetés ritmusát követve csúszik le ruh, kárcsk néhány perccel később, z ágyon fekvő nőre ugrni készülő Almádyról ndrág. A bonviván térdig érő, zöld csíkos lsóndrágbn, lábszárát ékesítő zoknitrtóvl indul hódítni. Ebben szerelésben kerül sor szerelmi beteljesülésre is, mi zonbn burleszkbe illő mozdultok folytán kifejezetten komikus. Akárcsk mi-kor Annie megtgdj szerelmet, s Almády kisgyerek módjár z ágyr veti mgát, fetreng, jjong. Vgy mikor viszont Annie engedékenyebbé válik, s egymássl szemben ülve úgy ütögetik össze mgsb emelt tenyereiket, mint két infntilis kmsz. Az egész jelenet fergeteges, minden részletében elő-re pontosn kitervelt és mégis spontneitás látsztát keltő, egy pillntig sem ordenáré, kkor sem, mikor Almády, miközben mesterkélt szenvedéllyel lihegi: erre csókr emlékezzél még sokáig, sokáig", z ég felé meredő primdonn-fenékbe hrp. Nem útszéli, mert rendezői és színészi rájátszások félreérthetetlenül multttóleleplező bohózti mechnizmus megoldásivl egy operettvilág kriktúráját dják. A komikus htást még kifejezettebbé te-

szik háttérfl tükörkockái, melyek ripcskodás és krikírozás közötti gesztusrendszer különben tlán észrevehetetlen elemeit is látttják. Míg z egyszerre könnyűvérű és erkölcsösnek látszni kívánó, hű és hűtlen, százszázlékos nő és nem kevésbé ostob primdonn, meg szerepköréből régen kikopott, de mégis bonviváni gesztusokt hsználó, szerelemsóvár és hódítónk már nevetséges, z életben is színpdi mozdultok szerint cselekvő, élő hősszerelmes nevetést fksztó jelenetében rendező molnári figurákt és viselkedésüket krikírozz, ddig hrmdik felvonás próbjelenetében hmis színjátszói stílust, színpdi szenvelgést, z ürességtől kongó ngy szvkt és szín-flhsogtó széles gesztusokt leplezi le vérbő, ezúttl is színpdi helyzetből és szerepekből következő komédiázássl. A két jelenet nemcsk külön-külön komikus, hnem htásukt még fokozz z, hogy néző második jelenetre - mi vlóbn színműírói remeklés - friss emlékként ráfényképezze z elsőt. Kiegészítik egymást: előbb helyzet- és jellem-, mjd pedig stíluspródi mit látunk, drškići koncepció két központivá emelt jelenete. S bármennyire multságosk különkülön is., egymásr fényképezve is, szórkozttás csk közönséget cslogtóbódító felszín. Drškić ugyn molnári ötleteket visz színpdr, de egyszersmind le is leplezi ezt drmturgiát, pőrére vetkőzteti molnári szín-művet. Szándék hmisíthttlnul Molnár Ferenc-i - htni kr közönségére. Ez mindkettőjüknek teljes mértékben sikerül is, de rendezés fel is fedi z írói htásmechnizmus titkát, látttj bohózti szerkezetet. Az eszközök mi groteszk, trgikomikus, perszifláló színjátszás kelléktárából kerülnek ki. Ugynz szándék vezérli rendezőt, mint ötven évvel ezelőtt Molnárt. Cskhogy Drškić mi korunk színvonlán, esz-közeivel csinál színházt. Ezért fogd-htjuk el m is fenntrtás nélkül, mit Schöpflin Aldár írt Nyugtbn z 1926-os ősbemuttó után: Vlóbn játék, csknem súlytlnul könnyű, fordultos, megállás nélkül, folyton mozgó és mindenekfelett példátlnul multságos." Mert ez kkor is igz lehetett, s most is igz. Csk két elődás eszközei - két kor színjátszásánk megfelelően különböznek, mások. A drškići koncepció szerint nem Turi és Annie, hnem Annie és Almády F. Várdy Hjnlk és Ferenczi Jenő Molnár-vígjátékbn főszereplők. Annie: F. Várdy Hjnlk, Almády: Ferenczi Jenő. Mindketten szerepet és szerep kriktúráját is eljátsszák. Annie F. Várdy Hjnlk lkításábn szép és elkényeztetetten kcér, tud játszni férfivl, és ostobán hgy-j, hogy Almády mg lá teperje, kr-j klndot és megjátssz, hogy minden z ő krt ellenére történt, hódít és hgyj, hogy meghódítsák, szeszélyes és tudtos nő, mjd hrmdik felvonás próbjelenetében zt is bebizonyítj, hogy született színésznő. Ferenczi Jenő Almádyként inkább hrsánybb eszközöket hsznál, mi érthető is, mert Annie rfináltbb, Almády vehemensebb lkt. Ferenczi szerep mnírjit, széles gesztusokt, ngy szvkt játssz el, de érezteti figur kisszerűségét, ürességét. A szerelmi jelenetet úgy csinálj végig, mint egy színpdi szerepet. A próbjelenetben ugynzokkl mozdultokkl játssz stíluspródiát, mint melyekkel Annie-t krt meghódítni hjnli órán. A rendezői elképzelés szerint Turi jelentősége némileg csökken. Szükségszerűen megmrd játék irányítójánk, de elég gykrn rezonőri szerep-körbe vonul. Frgó Árpád játék korrekt, próbjelenetben ő is felszbdul, F. Várdy Hjnlk és Ferenczi Jenő lendületes komédiázás őt is mgávl rgdj. A szerzőtárs, Gál: Fejes György. Igzi rezonőr figur pesszimist, multságosn kicsinyes, de kellő időben regáló, jópof humorávl, játékbn vló állndó ktív jelenlétével. A leghálátlnbb Ádámnk, fitl és ngyon szerelmes zeneszerzőnek szerepe. Drškić koncepciój zonbn módot d, hogy szenvelgés és szenvedés lól elővillnts ennek mgtrtásnk komikumát. Blázs-Piri Zoltán zonbn csk ritkán él ezzel lehetőséggel. Pásthy Mátyás jó érzékkel muttt meg L kájbn hszonlesőt. Nem fféle öreg bútordrb, hnem vizsl ügyességű borrvló-vdász, A főiskolás Kovács Frigyes Titkárj elsősorbn szerep beteges szolgáltkészségének krikírozásávl épül be z elődásb, egészíti ki rendező egyszerre molnári és Molnár-ellenes koncepcióját. Remenyik Zsigmond-ősbemuttó Hozzátok ide teheneket! - kiáltj vgy inkább fájdlmsn nyögi színpd előterének bl oldlár állított sárgréz ágyról már lig mozduló ngybeteg, hlni készülő Blöse úr, Remenyik Zsigmondnk Don Quijote páncéljáb bújt és őrületébe menekült drámhőse, kinek testére Cervntes lovgjánk nkronisztikus páncélj, lelkére pedig mnchi előd, kissé mindnnyiunk őse, eltökéltsége tpdt immár elválszthttlnul. Amikor ez z utolsó kívánságszerű kérés - Hozzátok ide teheneket! -- felszkd kiterült, hmrosn mjd kiterített Blöse úrból, kis tehenészet-tuljdonosból, ki egykor elhtározt, hogy, világ mögé, társdlmi elkülönülések mögé, politiki jelszvk mögé" tekint, mert tudni krj, voltképpen hogyn is állunk z erkölccsel, vllássl és becsülettel, csládi élet tisztságávl és mgántuljdon szentségével", z életével, hitvese hűségével, villnyszámlávl, és egyáltlán z egész világegyetemmel", és fényehgyott sárgréz ágy rácsi között hnghullámok szinte érzékelhető, láthtó - mint z expresszionisták cégéréül hsznált Munch Kiáltás című metszetén, körkörös terjedési ábráj szerint elindul nézőtér felé, kkor már Blöse Hugó régen túl vn menekülésnek hitt szerepjátszáson, zon kiváló pirndellóifüst Milán-i drámi megfoglmzásbn ismert remek negyedik henriki ötleten, minek immunitást nyújtó v-

rázsát Blöse z éjjeli, zenés kocsm Tolsztoj Élő holttestének felvételeire készülő komédiás ripcsi közt olyn ráérzéssel ismert fel. H lenne vlmilyen ruhám... Vlmilyen ruhám, miben nem ismernének... H lenne vlmi ál-ruhám, kkor nem kellene összevissz bujkálnom minduntln... Egy álruh, miben új életet kezdenék..." Akkorr már z egykori mentőötletből olyn vég-leges életform lkult ki, mi többé nemcsk megmenti válllóját, hnem el is pusztítj zt. Olyn örök immunitást nyújt, mint hlál, mert mg hlál. Ez sárgréz ágy végállomás, mielőtt hitelre szerzett rózsszín - ez divtszín! - koporsóbn végképp eltűnik világból. Ide jutott Blöse úr, ki előtt egyértelműen világos, hogy ő sohsem jutht már el Afrikáb, hová Rudi, cslád szégyene" hívt leánykereskedőnek. Erejéből csk rácsos sárg-réz ágyig tellett, pedig mikor z álruhötlet megfognt hitelezőktől hemzsegő fejében, menekülés lbirintusink térképeit vizsltó gondoltibn, mi-kor társdlomból vló kivonulásnk ez lehetősége felötlött benne, kkor még rr gondolt, hogy ő, Blöse Hugó felveszi versenyt világgl, megvédi házát és jószágit. De versenynek vége lett. S vesztes pedig nem világ, mivel ő Don Quijote-i páncélbn és el-szántsággl krt szembeszállni, hnem ő mg, Blöse Hugó, húsz tehenes tehenészettuljdonos, kit felflt gzdsági válság, s ki így sem jószágit, sem házát, de még önmgát sem tudt megvédeni. Ám ezt csk ő tudj Blöse-házbn - és természetesen Rudi, cslád szégyene - s ezért kéri-követeli elerőtlenedő hngon teheneit, Virágot, mely szomorú, kár cselédlány, sohsem bőg, csk fárdtn áll jászol előtt", Gyöngyit, mely szeszélyes és meg--bízhttln", és legfőképp Niobét, mely vk és olyn fájdlmsn bőg, hogy mjd megszkd tőle z ember szíve", leglább őket, mert tudj, hogy számár nincs tovább. A tőle lig néhány méterre, szomszédos szobábn levő hozzátrtozói, csládtgji, rokoni és házánk bráti nem sejtik ugynezt véget. Vgy h sejtik is, úri nemtörődömséggel nem vesznek ról tudomást, minth nemis őket fenyegetné. Jelképszerű Blöse úr rácsos rézágy, mi tuljdonképpen nem zonos szegénység, nincstelenség jelképes vságyávl, bár ez is lehetne Blöse-cslád állpotát ismerve és lssn beteljesülő sorsát tudv, hnem módos polgári cslád egykori divtos hálószobbútor drbj, de mely itt, ebben drámi és színpdi konstellációbn mgányt idézi rácsoztávl -- mellette z elmrdhttln, újonnn vlószínűleg még rózsszínben pompázott két nchtksztli, rjt szintén elmrdhttln, tlán ezüst vgy inkább csk 'ezüstösre futttott, már jócskán kopotts keretbe fogllt régi fotográfi és z ominózus éj-jeli lámpák. Ugynúgy jelképpé emelkedik színpd előterének jobb oldlár állított szlongrnitúr is. Kerek, frgott sztlk, rjt fodrokbn leomló csipke sztlterítővel, közepén ennek fodrihoz igzodó, pró, csilingelő gömböcskékben végződő rojtokkl egy meggypiros színű felső terítő, melyről éppúgy látszik, hogy nem új, mint szintén frgott két szék és pmlg ugyn-csk meggypiros huztáról, ezeknek támláin csipke kézimunkákról; bl oldli szék és pmlg között egy másik sztlk áll, rjt szórkozást és jókedvet szolgálttó tölcséres grmofon. Az ágyon Blöse Hugó, mellén Don Quijote nemrég még menedéket nyújtó, most szuszt kiszorító páncéljávl. Egyedül. Csk - némileg háttérben - Rudi, cslád szégyene" vn ott. Két tenyerét fej felőli rácsos ágytámlár kulcsolv, állávl kezére támszkodv figyeli érdeklődő-szánó tekintettel Blöse úr góniáját. A szlonbn" pedig z énekes hlott", Blöse Hugó legközelebbijei": felesége, z erény mintképe", miót férje beszüntette vidéki útjit, fi, motorversenyző és sikksztó hivtlnok", lány, ki szende, szelíd és but", finom zsemleszgú Toncsi néni, ki átutzó pároknk szobákt d ki rövid időre", különben öntudtos és nézeteiben htározott", Pli bácsi, ki minden hájjl meg vn kenve", Kurin plébános, ki kedves nekdotákkl multttj" híveit, ngymm, kinek élete legngyobb eseménye volt, mikor fitl-sszony korábn férje krján kisétált z álltkertbe, ott letérdelt előtte z elefánt és szerelmet vllott neki", dr. Morte, ki mindent megtesz, mi tőle telik, könnyű hlál érdekében". De előbb zért - többiekkel együtt, míg szomszéd szobábn Blöse Hugó teheneit kéreti és gonizál - jól bepálinkázik és beszendvicsezik. Elsősorbn önmgávl, hsávl törődik, éppúgy, mint z egész díszes gyülekezet. A színpdkép kellékek, tárgyk, színek, ruhák, gesztusok, hngok nyelvén közli ebben jelenetben nézőkkel: ez blöseség két lehető véglete. Az gonizálás és jóízű, pálinkávl lpozott fltozás, kétségbeesés és kcgás egy tőről, egy mentlitásból srjd. De míg Blöse megpróbált kilépni társdlomból, hogy ne legyen se polgár, se csládfenntrtó, se rokon, se dófizető, se hdköteles, ki szeretett voln surrnni z őt körülvevő világból, elmenni Rudivl, cslád szégyenével" leánykereskedőnek Afrikáb, ddig többieknek eszük ágáb se jut kilépni z életüket, életformájukt, gondolkodásukt jelentő társdlmi htárok közül, holott ők is tisztábn lehetnek csőddel, mit képtelenek elkerülni, de minden törekvésük rr irányul, hogy máz lá rejtsék polgári jólét krchját. Félreérthetetlen állpot, htározott vonlkkl jelzett szituáció. Mélypont, melyről nincs felemelkedés. Eszelősség és csodvárás. Kétségbeejtő, elpusztító téboly és túlélést remélő illúziókergetés. És ebben helyzetben csk két vlós pont vn: Rudi és tehenek. A cslád szégyene és Virág, Gyöngyi, Niobe, meg többiek. Azzl különbséggel, hogy tehenek egyenként eltűnnek, elviszik őket hitelezők, Rudi pedig, ki ült fegyházbn..., iszákos, kicspongó, fjtln", s,,mindezeket nem is titkolj" mrd. És vitthttlnul vn benne sátáni ötlet, hogy mikor Blöse sárgréz ágyról kiáltv-nyögve kéri: Hozzátok ide teheneket!", kkor Rudi veszi át játékmester szerepét. Ellenállást nem tűrően prncsolj meg jelenlevőknek, álljnk Blöse blk lá, és z elrekvirált tehenek helyett bőgjenek. A végóráján levő, lázálmokt kergető Blösének zok szolgálttják z illúziót, kik mguk is z illúziók kenyerén tengődnek. Az elődás, melyet ifj. Szbó István rendezett, egyértelműen bizonyítj: ez Remenyik-drám is színpdképes, megjelenítése nem csupán kegyeletdás, hnem fontos színházi válllkozás, tett. Céltudtosn vezetett, eszközeit tudtosn válsztó, jó, bár nem hibátln elődás szbdkiké. Ügyesnek bizonyult rendező drmturgii bevtkozás: meghúzt és felbontott z első két, irodlmilg, olvsmánynk élvezetes, de színpdilg sttikus jelenetet. Kár, hogy drám záró részében nem élt jobbn tömörítés lehetőségével. Ifj. Szbó István biztos kézzel szervezte meg z elődás folymtosságát, jó érzékkel

játsztj be z egész színpdot, ttól függetlenül, hogy kellékekkel és szereplők-kel zsúfolt vgy sivárn üres tér-e. (Á nyitó jelenetben mximálisn zsúfolt játéktér, mjd fokoztosn üresedik, s végül csk koporsó mrd színen.) A rendezés láthtón kerülte z expresszionist és brechti megoldásokt, felirtokt, fényreklámokt, forgó hirdető-oszlopot, melyeket szerzői utsítás előír. A Szerző megbízottj szerepét áthngolt: Szbónál inkább higgdt konfernszié, míg Remenyiknél hrsánykodó vásári kikiáltó. Ezen módosításon lehet vittkozni, de rendezés koncepciójánk következetessége kkor is vitthttln. A befejezés koporsó-kálváriájábn zonbn kevés fintor, z elő-dásbn groteszk kétrcúság. Hibáit, megtorpnásit zonbn feledtette biztos színészi összjáték s néhány, elsősorbn z istállóbn játszódó és Blöse hláltusájánk végtelenül szuggesztív htású jelenete. Ez két jelenet Blösét lkító Brácius Zoltán teljesítményének is csúcs. Különben játék felemás. Amikor szenvedését, kétségbeesését hngoskodássl kívánj érzékeltetni, kkor többnyire hmis, mikor befelé fordul, önmgánk vll, kkor hiteles. Don Quijoténk jobb, meggyőzőbb, mint Blösének. Az elődás kimgslón legjobb lkítását Rudit tolmácsoló Koric Miklóstól láttuk. A játék biztos irányítój, gyilkosn cinikus, igzi cslád szégyene", kinek semmilyen erkölcsi gátlás nincs, viselkedésnormáit nem társdlom, hnem ő htározz meg. Mindenkin átnéző, mindenkit megvető, csk Blöse iránt mutt megértő részvétet. Á népes társultból említést érdemel Árok Ferenc, mert korrektül oldj meg Szerző megbízottjánk egyáltlán nem látványos feldtát és Krn Mrgit, mert Blösénéként ráismerésig egyéni és tipikusn kispolgár. Amikor menysszonyi ruháb öltöztetett tehenek láttán hitelezők megkérdezik, mi történt Blösééknél, Krn ön-mg és z egész blöseség történetét d-j, töményíti egyetlen mozdultb: Egy kis szoárét trtunk, egy fféle búcsúestét, tetszik tudni..." Az igzi főszereplő zonbn díszlet-és jelmeztervező, szegedi Gyrmthy Ágnes, ki kellékek és színek jó érzékű válogtás mellett elsősorbn zzl szolgálj z elődást, hogy z eszközök nyelvén, egyszerre jelképek és képzettársítások erejével htó látványt visz színpdr. SZIKORA JÁNOS Beszélgetés Krishnn Nmbudirivel Krishnn Nmbudirivel kor ősszel tlálkoztm z olszországi Bergmóbn. Ebben z Alpok lábinál fekvő ősi városkábn gyűltek össze világ minden tájáról zok fitl színházi emberek, kik különböző kultúrák jellegzetes színészi munkmódszereiről kívántk ismereteket, tpsztltokt szerezni. Krishnn Nmbudiri neve sokuk számár ismerősen csengett. Nem csod, hiszen több mint 25 éve ismert lkj nemzet-közi színházi életnek. Krishnn Kerlábn született, Indiánk zon vidékén, hol ktkhli, z indii színházművészetnek ez sjátos gesztusrendszerrel dolgozó, többnyire Rámájn és Mhábhárt eposzok epizódjit megelevenítő drmtikus táncformáj is kilkult. Kezdetben táncos volt Rvi Shnkr, világhírű szitárművész bátyjánk, Udy Shnkrnk társultábn. Velük járt be Amerikát, Kndát, Afrikát, de föl-léptek Kínábn és Szovjetunióbn is. Később önállósított mgát, és sját iskolát nyitott Kerlábn. Az utóbbi években mint tnár és táncos járj világot, hogy z indii táncszínház lpelemeivel megismertesse nyugti színház művelőit. Tevékenysége zonbn nem csupán z idegen kultúr átdásábn merül ki; lelkes tnulmányozój, Indiábn Pedig értő terjesztője nyugti blettművészetnek. Kulturális csereegyezmények keretében például több ízben járt Csehszlovákiábn és Szovjetunióbn, hol koreográfiát tnult. Adtok, tények egy emberről. A kép nem teljesebb egy röntgenfölvételnél. A beszélgetések, melyeket Krishnávl folytttm hol vendéglőben, hol kávézás vgy épp két bemuttó közben, és melyekkel szerettem voln ismerősebbé tenni mgm számár z állndó, udvris indii mosoly mögé húzódó emberi rcot, beszélgetések, melyeket emlékezetem egyetlen egységes párbeszéddé sűrített, elveszítvén ezáltl hllgtás vgy elhllgtás pillntibn kifejezésre vágyó gondoltokt, beszélgetések, melyeket most lemásolok, z élő ember teljes lkjánk hlvány körvonlit rjzolják e röntgenkép" köré. - Hogyn lesz vlkiből ktkhli táncos Indiábn? - Ez ritkán függ z illető elhtározásától. Többnyire szülei döntik el. - De elvileg bárki előtt szbd út? Arr gondolok, hogy ksztrendszer mrdványi itt már nem érvényesülnek? Volt idő, mikor ez volt döntő szempont. Kilkulásánk kezdetén ktkhli például Nmbudiri brhmnok kiváltság volt, és később is csk felsőbb osztályok tgji tnulhtták. Természetesen ezek kötöttségek már megszűntek. - És Önnel mi volt helyzet? - Apám csládjábn igen sok híres színész volt, de szüleim nem krtk beleegyezni bb, hogy táncos legyek. - Miért? - Nézze, ezt táncot z risztokráci támogtt, és miután ők eltűntek társdlmi életből, ktkhli táncosok és mg ktkhli is igen nehéz helyzetbe került. - Végül mi történt? - Abbn z időben, mikor én gyerek voltm, ngy társdlmi és politiki mozgolódás kezdődött. Nem sokkl zelőtt zjlott le Oroszországbn szocilist forrdlom, melynek htás Indiábn is érződött. Az emberek, különösen pedig fitlok, lázdozni kezdtek feudális rendszer ellen. Ez mozglom rádásul összekpcsolódott függetlenségért vívott hrccl brit urlom ellen. Mindez persze rám is ngy htássl volt. Elszöktem hzulról, és Mdrszb mentem. Itt egészen más légkör fogdott, és igen sokt kellett hrcolnom. Elnézést, nem krom megzvrni, de milyen jellegű hrc volt ez? - Hrc pénzért, élelemért... Ménnyi idős volt ekkor? - Tizenöt éves. Ott Mdrszbn kerültem kpcsoltb z első tnítómml. Ez egyébként elég későn történt, mivel ktkhli tnulását áltlábn nyolc-tizenkét év körül kell elkezdeni. - Ki volt ez tnító? - Egy igen híres guru: Giopinth. Később pedig Klmndlm Giovindnkutty volt mesterem. - Szeretném, h mesélne egy kissé bővebben rról, hogy milyen volt ezeknek tnítóknk módszere, mellyel mesterséget tnították. Ngyon ortodox. mit jelent? Az szokás, hogy szülők láírnk egy szerződést, melyjen beleegyeznek

után ezt fölmértem, hozzálátok, hogy kiműveljem zt. Az ortodox ktkhli tnítás nem ilyen. A tnítvány vgy képes elsjátítni z nygot, vgy nem. A tnárok egyszerűen nem tnítnk, hnem csk bemuttnk. H tnítvány nem érti vgy nem tudj pontosn megfigyelni gykorltot, kkor megverik vgy más Tegnp láttm egy kisfilmet, melyben hsonló büntetést kp. Azt hiszem, z én részleteket mutttk be egy ktkhli iskol módszerem jobb. Sok olyn tnítványom életéből. A sok izglms gykorlt mellett, mint vn már, kiknek igen jó nevük vn például szemgolyó torn, fölkeltette Indiábn. figyelmemet z oljmsszázs. - Mi legfontosbb ktkhlibn, mit Igen, ez ngyon fontos dolog, de csk meg kell tnítni? z esős évszkbn lklmzzák. Ennek z - A ktkhlibn minden fontos. Min lényege, hogy tnítvány testét htvn den. A lábmunk, testmozgás, geszvgy kilencven npon keresztül minden reggel egy különleges gyógy-fűvel tusok, z rckifejezések, egyszóvl mindlecsutkolják, ztán gyökérolj keverékkel z, mi történet megjelenítéséhez szüklposn bedörzsölik. Ezt nyolc évig séges. Nincs lényegtelen mozznt. A tnítás kpcsán még érdekel vlmi. A csinálják. Ngyon segíti test rugtnár és tnítvány között vn egy-fjt nyosságát. bb, hogy gyermeküket nyolc vgy még több évre guru kezébe dják. És ezután elkezdődik világ legszigorúbb színházi tnítás. Hjnli háromkor kell fölkelni, után különböző gykorltok és tnulás következnek este tízig. Közben reggeli, ebéd és vcsor ideje csk rövid szünetet jelent. És mennyi ideig trt áltlábn tnuló képzése? Áltlábn nem lehet előre látni, hogy kinek hány évre vn szüksége. A tnítás ddig trt, meddig tnár zt nem mondj: n jól vn, most már mehetsz. Néh elég nyolc év, néh tíz vgy tizenöt is szükséges. Persze, tnulást zután is folyttni kell. Olyn mindennpos gykorltokr gondol, melyek állndó felkészültséget biztosítnk táncosoknk? Igen, ezekre ngy szükség vn. Ön milyen gykorltokt végez? - Néhány lábmunkát és testgykorltot. Ezeket mjdnem végzem. minden reggel el- Es egyéb gykorltok? Persze, többi is fontos. De fiziki készenlét mellett z embernek állndón gondolkozni kell zokon történeteken is, melyeket táncol. Az ember gondolkozv fejleszti tovább mgát és technikát, mit megtnult. - Hogyn kezdett el tnítni? - Nézze, h z ember egyszer megtnult vlmit, előbb vgy utóbb sor kerül rr is, hogy tudását vlkinek átdj. Így kezdtem el én is tnítni, miután már hivtásos táncossá váltm. Vjon z Ön tnítási módszere különbözik ttól metódustól, mit tnári lklmztk vgy hsonló zokhoz? - Természetesen igen ngy mértékben különbözik. - Kíváncsi vgyok, hogyn tnít. - Nos, először igyekszem megérteni tnítványt, tnítvány képességeit. Mi- - Hogyn lehetséges szemgolyó festése? Vn egy különleges indii virágszirom, melyből mindig trtok mgmnál. Ezt kell szétdörzsölni tenyérben, és z így keletkezett finom porrl festem szemgolyómt. - Nem fájdlms ez? Nem károsítj szemet? És hogyn tudj eltávolítni festéket? - Semmi problém. A festék egy idő után mgától fölszívódik. - Egyébként ngyon élveztem z elődást. - Pedig körülmények sok tekintetben egészen mások voltk, mint egy eredeti ktkhli elődásnál. A legfontosbb különbség, hogy ktkhlit nyílt színen és nem teremben játsszák, és főleg nem egy ór hosszt, hnem egész éjszk. - Egész éjszk? Hogy bírj ezt fiziki megpróbálttást táncos? - Ilyenkor több táncos gyűlik össze, és váltjuk egymást. Mindenki egy-egy epizódot táncol, többiek pedig ezltt pihennek. Ngyon fontos különbség még, hogy nem hsználunk villnyvilágítást, hnem táncost egy kis emelvényen lobogó oljmécses világítj meg. A tűz természetes játék minden htást mészetesen minden tnítvány ngyon megsokszoroz; ilyen megvilágításbn hsznos tnár számár. De mit ért Ön félelmetesebbé válik táncos rc, lenyűgözőbb kosztüm díszítésének csilhsznosságon? logás, élénkebbek színek. Megpróbálom pontosbbn kifejezni... - Ezt éppenséggel itt is meg lehetett voln Úgy gondolj, hogy segíti tnárt? csinálni. - Nem kifejezetten erre gondolok, hnem - A fotók mitt csináltm villnyfényrr, hogy... tökéletesíti, fejleszti tnárt. ben. A htás gyengébb, viszont ponto Azt hiszem, hogy tnítvánnyl vló sbbn meg lehet figyelni technikát. És fogllkozás z, mely hsznos számommost ez volt cél. r. De tnítvány mg nem tökéletesít, - Fi már zvró körülményeknél trtunk, nem is fejleszt, hiszen tnítvány mg is nem volt például szoktln, hogy mgépp fejlődésben vn. Ahhoz, hogy vlki netofonzenére kellett táncolni? önállón elkezdje pályáját, leglább tíz Szoktln éppen nem volt, mivel évig kell képeztetnie mgát. De legkülföldi útjim lklmávl ritkán nyílik lpvetőbb törvény z, hogy jó ktkhli lehetőségem rr, hogy énekeseket és táncossá válni csk egy teljes emberöltő zenészeket is vigyek mgmml. De terltt lehet. mészetesen z igzi mégiscsk z élő zene. - A mi bemuttón elég közel ültem Elképzelheti; ktkhlibn z énekes kpcsolt, melynek áltlábn z trtlm, hogy tnár bizonyos dolgokkl megismerteti tnítványt. De vjon nem két-irányú-e ez kpcsolt? Nincs-e tnítványbn is olysvlmi, mely z Ön számár hsznos lehet? - Milyen értelemben?... Mert ter- színpdhoz és láttm, hogy egészen vérbe borult szeme. Csk nem történt vlmi bj? Ennyire igénybe veszi szemet játék vgy túlságosn fárdt tlán? - Nincs semmi bj. Festem szemgo- lyómt.??? - A ktkhli táncos hosszú órák ltt készíti el mszkját. Az rcot áltlábn zöldre kell festeni, és kikészítéshez hozzátrtozik szemgolyó festése is. A zöld és piros szín különleges viszonybn vnnk egymássl, zöld rcbn mozgó piros szemgolyó sokkl kifejezőbb. énekli történetet, táncosnk pedig pontosn kell szöveget követni, hiszen ez táncdrám lényege; z egyidejűleg fölhngzó énekelt szöveg zonnli és pontos átfordítás" test nyelvére. Jó, hogy szób került ez test-nyelv". Erről keveset tudok. A ktkhlink sjátos jelrendszere vn. Ennek lpelemei z úgynevezett mudrsok. A mudrs egy speciális kéz-trtást jelent. A mudrsok között vnnk

olynok, melyek áltlános foglmkt jelölnek, vnnk, melyek érzelmeket, és vnnk bizonyos természeti formákt imitáló mudrsok. Pontosn huszonnégyet ismerünk belőlük. De h két kezemmel két különböző mudrst közlök, ezek együttesen egy hrmdik, bővített jelentést hoznk létre. Rádásul mudrsokt táncosok különböző trtlmú fejtrtásokkl, szemjátékokkl kombinálják, melyek mind-mind újbb jelentést hoznk létre. Az elemek kombinációs lehetősége végül is egészen fntsztikus; több mint kilencszázezer vriáció létezik. A ktkhli gesztusvilág tehát egy tökéletesen önálló nyelvet lkot. A Mhábhártánk például egymillió sor vn, de erek között egy olyn sincs, mit egy ktkhli táncos ne tudn sját nyelvére átfordítni és eltáncolni. - Eddig jóformán csk technikáról holt s ó; fiziki gykorltokról, jelekről. De nem beszéltünk például z érzelmekről. Arról, mit táncos érez. Persze kérdés, vjon beszélhetünk-e egyáltlán olysfjt és mélységű érzelmi átélésről táncos esetében, mint z európi prózi színészet kpcsán? - A ktkhlibn is vn érzelem. A táncos nemcsk kifelé, jelek útján közli z érzelmeket, hnem önmgábn is föl-kelti zokt. Vn zonbn egy hárms lpelv; ktkhli zt tnítj, hogy először mozdul kéz, mozdultot követi szem, tekintet nyomábn mozdul szív. Ez így persze túl mechnikusnk hngzik, de mindenesetre jelez egy fontossági sorrendet. Izglms lehet ktkhli gesztusnyelvének története. Vjon mudrsok eredete ismert vgy m már ismeretlen? Igen, ismeretes, mivel z egész hindu színházi trdíció egy írott művön lpul. Ezt Brth, szent írt, körül-belül kétezer évvel ezelőtt. Ez mű Ntysstr, mely színlátszás fő törvényeit fogllj össze. Már ebben szöveg-ben is megtlálhtó néhány gesztus (mudrs) leírás. A ktkhli kilkulás tehát Brth nevéhez fűződik? Nem. A ktkhli tuljdonképpen három gyökérből táplálkozik; z egyik z ősi sznszkrit színház hgyomány, ehhez fűződik Brth neve. A második forrás hrci művészet, hrmdik pedig Nmbudiri brhmnok szertrtási. Tuljdonképpen Nmbudirik voltk zok z emberek, kik meglpították, szervezték és fejlesztették ktkhlit. A Nmbudirik földtuljdonosok Krishnn Nmbudiri ktkhli-játék (Szikor János felvétele) osztályához trtozó brhmnok, vgyis ppok voltk és különböző kiváltságokt élveztek Kerlábn. A Védák lpján végzett szertrtásikbn szintén lktinzták mudrsokt. A ktkhlink tehát vllásos trtlmtln? Ez nemcsk ktkhlir érvényes. Indiábn vlmennyi más művészeti form, ide értve zenét, festészetet, szobrásztot, táncot és színházt, igen szoros kpcsoltbn vn hindu vllássl. A hindu emberek számár vlmennyi művészeti form egy médium, melynek segítségével érintkezhetnek Istennel. - Ebben vontkozásbn tehát úgy is szemlélhetjük ktkhli táncost, mint közvetítő személyt ember és Isten között? - igen, mondhtjuk így is. Például hgyományos ktkhli táncos z elő-dás előtt három-négy órávl hozzálát felkészüléshez, melyben nemcsk z öltözködés és mszk elkészítése szerepel, hnem igen lényeges elemként z lvás is. Ez z lvás zért fontos, mert ezltt táncos úgy érzi, hogy istenné változik át. Vgyis ilyenkor töltődik, fel zoknk z isteneknek, félisteneknek z érzelmeivel, kiknek történetét kis idő múlv eltáncolj. Ön egyébként, mikor gyermekfejjel tnulni kezdte k tkhlit, hitt ebben vllásos trtlombn? - A tnulás teljesen független volt ttól, hogy én hivő vgyok vgy sem. A ktkhli és vllás lpjukbn fonódtk össze, de m már, mi engem illet, nem tuljdonítok fontosságot ennek vllásos trtlomnk. - És vjon ktkhli indii nézői? - Sok minden megváltozott Indiábn. Az embereknek több idejük mrd rr, hogy vllásról meg egyéb dolgokról gondolkozznk. A ktkhli vllásos trtlm m már hlott, ktkhli pedig már nem szertrtás, hnem hivtás. Fejlődésére nemcsk vllás, hnem z idö is htott. - Ezt hogy érti? - Mondok egy példát. A trdicionális sznszkrit színházbn elképzelhetetlen volt, hogy vlki z ölést megjelenítse színpdon. Ez szent Brth tnítás szerint tilos volt. De hogy múlt z idő, ktkhli művelői kezdték figyelmen kívül hgyni Brth előírásit, és ktkhlibn gyönyörű ölési jeleneteket lkottk. Az ölés m már gyönyörűen vn ábrázolv ktkhlibn. - Milyen ölésről vn szó? - Ez z ölés kihívássl kezdődik; mjd jó és gonosz, krkter viskodni kezd egymássl, végül pedig jó krkter megöli gonoszt. Az ölés színpdr kerülésének z lehetett z lpj, hogy zokbn z időkben Kerlábn sok urlkodó volt, kik állndón viszálykodtk egymássl. Tlán zok jelenetek, melyek ezeket z urlkodókt ölés közben muttták be, inspirálták népet rr, hogy fölkeljen elnyomó uri ellen. Ez persze nem meglpozott tény, de én mindenesetre hiszek benne. Mondok mást; Kerlábn z utolsó urlkodó felosztott országát rokoni között, ő mg pedig elzránd o kolt. Idővel rokonok és z urlkodóhoz közel álló emberek között ellenségeskedés tört ki, mely hrcb cspott át. Ez z urlkodó osztályon belüli viszály viszont rr serken-tette népet, hogy föllázdjon ellenük. Itt is tehát ugynz form figyelhető meg. - Tudom, sokt utzik világbn, és így bizonyár tpsztlt, milyen erős keleti színház htás nyugt színházi életére. Ön szerint vjon mi lehet z ok ennek fölfokozott érdeklődésnek.? - Azt hiszem, ez nem kizárólg npjink jelensége, hnem már százd elején elkezdődött folymt. A nyugti modern táncművészetre? Például igen ngy

htássl voltk keleti színház táncformái. Például Ted Shwn, kit z meriki modern tánc tyjánk trtnk, százd elején sját társultávl meglátogtt Jpánt, Kínát, Indonéziát, Indiát, hol elsjátították z érdekesebb táncformák technikáját. Vissztérve Amerikáb, Ted Shwn ezek lpján lkított ki z új táncstílust, sját iskolát nyitott, és elkezdte tnítni zt fjt modern táncot, mely még npjinkbn is igen népszerű Amerikábn és más országokbn. Természetesen m is kdnk olyn híres rendezők, mint például Jerzy Grotowski vgy Eugenio Brb Dániábn, kikre erősen htott keleti színház és részben ktkhli. Európábn és Amerikábn most mindenütt kísérletezés folyik, melynek z célj, hogy új színházi nyelvet tláljnk. Ebben tlán keleti színház formnyelve is segítséget nyújtht. Gondolom, számos színházi ember tett már fel Önnek hsonló kérdéseket. Mégis, mi tpsztlt, mi érdekli leginkább színházi embereket keleti színházbn? Leginkább mozgás és z z energi, mely testből szbdíthtó fel. No és kifejezés, mivel keleti színház tlán kifejezőbb form, mint nyugti. És ugynkkor ebben igen gzdg hgyományink vnnk. Igen, tlán ezek z okok. g Ú y gondolom, hogy kultúrák egymásr htás nem egyirányú folymt. Miltt keleti színház fölfrissíti" nyugti trdíciókt, ezzel egyidőben nyilván érvényesül egy másik mozgás is, melyben nyugt szín-házi hgyomány fejti ki htását kelet szín-házi fejlődésére. Természetesen, ez mozgás létezik. Ebben Indi is érdekelt. Nálunk például nincs hgyomány blettnek. Udy Shnkr volt ennek műfjnk z úttörője, ő például Ann Pvlovnától tnult koreográfi lpelemeit. A blett terjesztésében egyébként én is igyekszem kivenni részem. Olszországból hová utzik tovább? Los Angelesbe hívtk, Provisionl Thetre színészei számár fogok elődásokt és bemuttókt trtni. Után Peter Brook szeretne velem dolgozni Párizsbn, de még nem dtm válszt. Régót vgyok távol csládomtól. - Mgyrország? Még nem jártm ott, de ngyon szívesen ellátogtnék egyszer. Viszontlátásr. ERDÉLY MIKLÓS M it keres Einstein tengerprton? Gondolkozás Robert Wilson operáj ltt A helyükre igyekvő közönséget nyitott színpd egyik srkábn két mozdultln lk fogdj. Egy ülő fekete férfi és egy sztl mögött álló fehér nő. Szokványos ntiteátrális htáskeltésre gondolhtnánk, h nem húzódn ez mozdultlnság sokkl tovább, mint zt hsonló esetekben megszoktuk. A ngyon hosszn' trtó ugynz z idő múlásávl észrevehető jelentésmódosulásokon esik át. A ném prológ eleinte úgy ht, mint mi z elkövetkezendők számár kér csendet és komolyságot. Tizenöt perc eltelte után ezt z értelmezést már rész-ben el kell ejteni. Régi pedgógii fogás, hogy tnár ktedrán mozdultlnul várj z osztály elcsendesedését. A htlom önfegyelme fegyelmezettséget teremt. A zsöllyévé vált iskolpdbn is elül mozgolódás, közönség következő néhány óráját társult kezébe helyezi le. Az elődó kétségtelen htlm bból z egyszerű tényből dódik, hogy ki megvette jegyét, elismerte, hogy szüksége vn z elődásr és z elődókr. Ebből következik, hogy színházbn z önkéntes fegyelem elve z iránydó. A htlmi helyzet mégsem egészen egy-értelmű, mi igzán kkor derül ki, mikor megfizetett irányítók, nem törődve várkozó csönddel, továbbr is mozdultlnul mrdnk, mi áltl újr visszvetik bérlőkre z irányító szerepet. Azok jogikt követelhetik: látni krnk vlmit. Bizonyos idő eltelte után színészek tűnnek rkoncátlnnk záltl, hogy nem csinálnk semmit. A következő :hosszú percekben frks-szemet néznek béreltek és bérlők. Ez-áltl végül is színészek vissznyerik z elfogultln elődáshoz szükséges sértetlen önérzetüket. Ez bossznkodó kcrászások ideje; vlki néző-téren tüntetően újságot kezd olvsni, nem tudv, hogy ezzel megerősíti z elő-dás egyik később fellépő - motívumát, mjd többen elhgyják nézőteret. Akik mrdnk - többség -, mrdásukkl teljes bizlmukról és emberi jogikról" biztosítják z elődókt. A két színész csöndes gyötrelmének" szuggesztivitás újbb jelentésmódosulást idéz elő. A mozdultln színésznő sztlon támszkodó ujji lig észrevehető, görcsös mozgásokt végeznek, miáltl képes elhitetni, hogy mi itt kínzó, z számár leginkább z. Továbbá zt, hogy társult mindenért, mi történik s főleg mi nem történik, felelősség teljes súlyát viseli. További idő elteltével feszültség nő, színészek bén készültségi állpot közönségre is átrgd, s három emeletes Oper páholyibn és krzton veszélyeztetettség érzése lesz úr-rá. A színpd gondolti háttérfüggönyén" homályosn előhívódnk fenyegetettség kotikus képzetei, s nélkül, hogy ezekből bármit is vizuálisn bemuttnánk, nézőtéren szinte pánik előszele fújdogál. Mikor már feszültség fokozhttln, végre iszonyú hng-erővel megszóll zene. Az odáig mozdultln színésznő ktivitási rohmot kp. A rövid megkönnyebbülés után tpsztlnunk kell, hogy egyáltlán nem kerültünk jobb helyzetbe. A zene nem más, mint négy-öt hngból álló hngcsoport fülsiketítő ismételgetése, színésznő ktivitás sem több, mint energikus dobbntásokkl és ideges könyökrándulásokkl trkított, előre-hátr vló kilátástln menetelés, újr csk végkimerülésig. Igzolv látszik, hogy z ismétlődés és semmi között nincs lényegi különbség, de míg z előbbi szorongást kelt, z utóbbi kétségbe ejt. Egyre világosbbá válik, hogy nem történésnek, hnem mgánk kizökkent időnek" drámáját látjuk itt, mit zene sem képes helyretolni". Sőt kizökkent idő" és z átszkdt brázdájú hnglemez nlógiáj teszi átélhetővé z izgtott megfeneklettség urlkodó érzését; egy olyn korból szármzó képzetet relizálv, mikor még hnglemeznek és kizökkent" pick-up-nk még híre-hmv sem volt. Shkespere-Arny János vjon miképpen sejtette meg z idő spirális szerkezetét, melyből kizökkenés rotációs monotóniáb fulld, fejlődés ármlásához hngolt lélek z elbizonytlnodás, szorongás s téboly állpotáb kerül? Az ismétlődő ugynbbn fölgyülemlik ktsztróf, és folymtos megújulás lehetőségétől megfosztott lélek fölmorzsolódik. H vlkinek nézők közül még kétsége voln, hogy z idő drám főszereplője, zoknk kedvéért megjelenik színpdon egy másik nő, kinek nincs más szerepe, mint hogy kiszámíthttln időközökben hirtelen megnézze

króráját. Ezáltl színpd tere irányt kp, s drám ideje várkozási idővé trnszformálódik; ebbe tér-idő kontiniuumb tolt be észrevehetetlen lssúsággl reltivitáselmélet jól ismert vont, mivel z időmérés reltivizmusát Einstein oly gykrn példázt. A játék zonbn nem tolódik cl semmilyen tudományos sterilitás felé, egy réteget fönntrt bármennyire hlványn is - egy pillntnyi élethelyzet számár; minth vlmely - tlán tengerprti - üdülőhely vsútállomásán várkoznánk; világítás és szereplők öltözete utl erre. Á drb címétől vló távolság megegyezik többi elem egymástól vló sszociációs távolságávl Ez távolság nem ngyobb és nem kisebb nnál, mit figyelmes néző még felfogni képes. A króráját türelmetlenül nézegető színésznő és csig lssúságú mozdony egy időordinátát mint egy merőlegest emel z előre-hátr rszoló másik színésznő térordinátájár. Ebbe rendszerbe sétál be Sheryl Sutton Wilson-színház különleges képességű fekete csillg, fehér micispkábn, kék teniszcipőben, s lepedő méretű újsággl közvetlen ktulitás levegőjét ársztv. Kecsesen, el-elkdó ritmusbn lépked végig színpdon egy olyn növény gynútln életerejével, mely hírekből szívná ki életnedveit. A kitárt újságlpok hírei közül zonbn nem tud válsztni egyet sem, mely kizárólgos érdeklődésére számot trthtn. Meghtározott koreográfi szerint siklik tekintete főcímről főcímre, zzl z ismert fejmozgássl, mellyel z emberek világszerte npont átfutják" npi híreket, és melyektől nem lesznek okosbbk". Az ismétlődő fejmozgás vlószínűleg teljesen zonos, de mégsem gépies. Az érdeklődés és z érdekeltség személyes jogosultságát és indultát áltlánossá vtj, miáltl érezhetően - velünk telik meg színpd. A közös érdekeltség Jenne D'Arc-jként hld z élen fekete színésznő, megzvrodott tájékozódó képességünket felmuttv és kielégítő tájékozttást követelve. Ekkor már nem krunk emlékezni veszélyre, semmitől sem trtunk, tüntetők nyuglmávl követeljük jelen minimumát: tájékozttást. Már nem közönségnek szól, hnem trnszprensként ht lssn dőlő, mgs oszloprács, melyből konzolosn kinyúló fél hídon egy kisfiú billeg. A kisfiú helyzete már nem nézőkre trtozik. A közönség lélekben fel-sorkozott z elődók mögé, és további jelképek már zoknk szólnk, kiket illet: felelősöknek, zoknk, kik tehetnek vlmit. Ők zonbn nincsenek nézőtéren. A színházb zárt láthttln tüntetés előkészület és lelki gykorlt. Megfejtendő mindenekelőtt, hogy korunk legmbiciózusbb művészeti energiáj világszerte miért éppen színházbn gyűlik fel; miért színpdon, mi különben oly ástg leheletű. Nem esik-e vissz még néhány százdot, h z utcán produkál, nem kelt-e visszás, mesterkélt htást benzinkutk tövében ágáló vásáros játék, nem válik-e elkerülhetetlenül modorrá, és nem oltj-e ki próféciát rendszerint túlzó, önironikusb átcspó hngvétel? Meggyőződéssel kijelenthető: kelt, válik és kioltj. Személyes érintkezésben is ismert jelenség, hogy némán tárolt meggyőződés erő, míg kimondv bnlitássá válik. Az is gykrn előfordul, hogy z, ki meggyőződését kívánj kifejteni, érzékelve kijelentéseinek hmis csengését, mondt közben idézőjelesíti mondnivlóját, és sietve úgy tünteti fel önmgát, mint vlmely hitelét vesztett eszmény pillntnyi játékos tolmácsolóját, hirtelen megtgdv dédelgetett mgánigzságit. Az újbb színházi játékokbn zok z erejüket vesztett hitvllások válnk gőzzé, melyek különben elreteszelnék z utt z olyn beármló új eszmék elől, melyek nem is biztos, hogy eszmék. Az új dologbn tlán éppen z, hogy lélekben eszmék helyére nem eszmék kerülnek. A hgyományos (erkölcsi) szemléletet számonkérő és z rr hivtkozó játékos lázongás inkább megváltozott szerkezetű világlélek öntisztító működésének tekinthető; z utcán őrök", és szív" kibeszéli mgát, hogy továbbikbn ne feszélyezzen. Más szóvl és nyersebben: kompromittálni hivtott z emberekbe mélyen beivódott hgyományos eszményeket. Á vlóság ugynkkor ngy mgbiztossággl, rendelkezésünkre álló foglmkkl lig megrgdhtó módon szerveződik, és tállj z egyén számár risztóbbnál risztóbb lterntívákt. A poros színház kínálj zt z eszmei, morális lerkódást, melyet közönség porszívóként felszív, de kevéssel z elődás után egyetlen mozdulttl ürít. Hogy mégis különös ktivitássl szerveződnek világszerte z ilyen társultok, nnk nem lehet más ok, mint z, hogy privát lázdás már nem képes elég htékonyn protestálni z áttekinthetetlen és szorongtó intézményekkel, Einstein tengerprton. Jelenet Robert Wilson elődásából (Fodor Tmás felvétele) kiszámíthttln veszedelmekkel szemben; veszélyeztetettség átfogó és ugynkkor személyre szóló. Nem árt felvázolni zt színpdi háttérfüggönyt", mely előtt minden elődás lezjlik, nnál kevésbé, mert minden nyilvános elődás kénytelen leglpvetőbb és legktuálisbb közös bj szövegösszefüggésében megjelenni. A régi vigsz: hol ngy szükség, ott közel megoldás", jelenleg ördögi visszáját muttj. A meredeken szporodó emberiségnek rendelkezésére állnk zok tömegpusztító berendezések, melyekkel z egyensúlyt helyreállíthtj. Még élesebben: z emberiségnek rövidesen semmi másból nem lesz elég (sem élelemből, sem tiszt vízből, sem energiából), csk olyn fegyverekből, melyek képesek ezt tömeges igényt tömegekkel együtt megszüntetni. Ilyen helyzetben természetes - h még vlmi természetes lehet -, hogy hrsány és ddogó k is közösségek próbálnk tiltkozni vk véletlen pokliptikus következményei ellen. Ddogók zért, mert z összefüggésekbe nem látnk bele, hrsányk zért, mert bizonytlnságuk bevllásávl nem krják még inkább detronizálni gyöngeség tiltkozó hngját. A formbontásnk. nevezett, energikusnk tűnő mozglom - már láthtó nem volt más, mint gyengeség, z öregedés lefátyolozás. A látszólgos rombolás régi szemérmes és kcér

kísérlete, hogy bújttv még htást érjen el. A vlódi ráncokt vádlón mű-ráncokkl kendőzték, zt látsztot keltve, minth z örökifjú eszményeket csk világ vlmely bűnös tévedése csúfítná el. A világ zonbn nem tévedhet, mert mint társdlom tudományos kritiki elmélete kimuttt, nem eszmék irányítják, nem is irányították soh. Csupán eszmékben cspódott ki z kényszerűség, mely árván hgyj legkifinomultbb elgondolást is, h z már nem képes rá mármint kényszerűség-re - vontkozni. Eszerint gondolkodás története nem más, mint egyfjt szellemi opportunizmus története, mi fürgén - minél fürgébben, nnál szellemibben - foglmzz meg z lkuló szükségszerűt. Robert Wilson Einstein tengerprton című operáján nem érződött, hogy vlmi régen meglevő nevében felelősségre vonná most lkulót. Meglepő, hogy veszélyeztetettségnek ezen felső fokán meg sem próbál gitálni humánum nevében. Nem tesz mást, mint hogy egyfjt belső mgtrtást szuggerál bénító veszélyhelyzettel szemben. Módszere - lehet mondni: stílus - eltér z úgynevezett formbontó színházknál megszokottól. Az eltérés világosn érzékelhetővé válik, h összevetjük Richrd Foremn együttesének Párizsi Őszön Wilson társultávl párhuzmos bemuttkozásávl. (Vgy, kár Szjn Mgyrországon néhány éve látott színházávl.) Ezek z úgynevezett formbontó színházk már jó ideje különös htártáncot járnk nosztlgi és behódolás között. A múlt öntudtos kritikáj minduntln múlt iránti nosztlgiává bágyd. Hol didlmsn tűzik fel megmásíthttln tények zászlját múlt romjir, hol ezeket bizonyos megmásíthttln tényeket keserűen szembesítik régi teljesület-len elvárásokkl. A bizonytlnságot nem tudj elfedni játékstílus; z exttikus zkltottság, mi z ilyen elődásoknk elmrdhttln jellemzője, érezhetően zt mély meggyőződést kívánj közvetíteni, mi éppen hiányzik A rossz lelkiismeretű polgárt könnyű olysmivel ijesztgetni, mit mg ön-elégült tompságábn bűnösen figyelmen kívül hgy, és mit tiszt szívű, forrdlmi hevületű színjátszók, íme, most szemébe vágnk. A figyelmes szemlélőnek zonbn feltűnik: mennyire kivehetetlen vád értelme, olyn jól ismert mgukból kikelt vádlók rtikulációj; felmerül benne gynú, hogy ezzel z unlomig ismert hnghordozássl egyébként sem lehetne mást, mint közhelyeket közvetíteni. A form-bontás ezek szerint csk olyn töredékességet jelent, mi be nem vllott, tán teljesen fel sem ismert tnácstlnságot leplezi, sőt leleplezi; helyett, hogy - h már így vn kifejezné. Tudnunk kell megkülönböztetni zt fjt töredezettséget, melyet kikelő új repeszt hgyományos formán, ttól tákoltságtól, mi z ürességet tkrgtj. Másképpen: belülről szétfeszülő formát kívülről összetörttől; még h megzápult trtlom illt előbb-utóbb feltétlenül eligzít is e kérdésben. A formbontás két típusát ritkán látni olyn tisztán egymás közelében, mint Párizsi Őszön Wilson-, illetve Foremn-színház elődásin. Mindkét elődás mg módján vkmerő. Amíg Foremnnél vkmerőség hgyományos eszközeivel tlálkozunk (meztelenség, obszcenitás, ntidrmturgi, látványos túlzsúfoltság), ddig Bob Wilson más oldlról hívj ki közönség tűrőképességét: nem prüdériájávl játszik - zt már nyugti közönség múgy is szinte teljesen elvesztette -, hnem z időérzékenységével; egyrészt bbn z értelemben is, hogy z idő pénz"; fogysztásr hjszolt közönség számár ingerlőek háromnegyedórás állóképek. De más szempontból is kitüntetett szerephez jut z idő. Hiszen h vlminek híján vgyunk, z idő z, mit igzán jól kell beosztnunk. Bizonyos helyzetekben kkor tkrékoskodunk legjobbn z időnkkel, h gondolkodási időt kérünk. Einstein kisétált tengerprtr; z emberi gy teljesítőképességeinek htárihoz. A ráció zonbn, úgy látszik, nem nyújt védelmet, minth semmi kpcsolt nem lenne z emberi élet biztosításávl. A történelem menetének lényegén nem változtt, hogy z ember gondolkodó lény; háborúk úgy folynk, mint hngyáknál, csk - hál kiváló technikánk kényelmesebben és htékonybbn. A gondolkodás nem emelte ki z embert természetes kiválsztás törvényének htály lól. A természetes kiválsztás vált természetellenessé záltl, hogy immár z emberi fj fennmrdását nem vlmely életképesebb fj megjelenése veszélyezteti, h-nem önmg. Ilyen helyzetbe hngyák nem kerülhetnek; ez kifejezetten emberi sjátosság". H z ember öngyilkos álltnk bizonyul, zért kizárólg túlfejlett gyveleje felelős. H z ész ésszerűtlennek bizonyul - természet nem trt rá igényt. A könyörtelen teremtő z életet mindig is kijátszott z élet ellen, hogy fejlődésre kényszerítse, iszonyú pzrlást végzett, hogy horribilis mennyiségekből egy kevés minőséget nyerjen. Megváltozott, és ezután már csk öncélún pzrol, mint vlmi dorbézoló földbirtokos? A színpdon méltóságos lssúsággl váltják egymást vlóság emblémtikus képei: börtönök, bíróságok, hálószobák, népünnepélyek, titkárnők, építkezések, űrhjók. Mindegyikük bszurditássl mérgezett. Egymás vontkozásábn esetlegesek, képtelenek és életveszélyesek. Einstein rr tnított, hogy egy jelenség kkor értelmezhető, h nemcsk sját rendszeréből vizsgáljuk. Kell tlálni olyn külső szempontot - koordinát-rendszert -, melyből lényege megrgdhtó. Hosszú meditációs időt dv, z elődás eléri, hogy ne onnn lássuk mgunkt, hol vgyunk. Jóllehet, bból koordinátrendszerből nézve, mit ez elődás sugll, minden szennyezettségnek látszik: nnyir, hogy fellelhetetlen, mi szennyeződött tuljdonképpen. Az oper vége felé hrminc percig figyelhetjük, mint z üres színpdon egy vízszintes fénycsík függőlegesre fordul. Megint Einsteinre gondolv megsejtjük, mit kell tisztán trtni: tekintetet, mi szempontot képes váltni. Az elő-dás ezt tekintetet mozdítj ki elborultságából. Nem kell tehát visszhúzódnunk prtoktól; bele kell gázolni tengerbe.