A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében 2012. I. negyedév A foglalkoztatott létszám 12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 6% +3,0% 0 Komló 3%= < X < 6% 0% < X < 3% Szigetvár -2,7% +7,7% Szentlőrinc Pécs -0,9% Mohács X <= 0% +1,9% Sellye +11,0% Siklós +1,9%
A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerőpiaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2012 első negyedévére vonatkozó adatfelvételre 2012. január 4. és január 20. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a 2011. december 30.-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Baranya megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint (a 15-74 éves népesség körében) 2011. IV. negyedévében Baranya megyében 138,0 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,0%-os csökkenést jelent. A munkanélküliek 2011. IV. negyedévi átlagos száma 25,7 ezer volt, egy év alatt 12,7%-kal emelkedett. A 15-74 éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 45,5%-ot tett ki, 1,9%-ponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az aktivitási ráta 0,9%-ponttal süllyedve 54,0%-ra csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató lényegesen elmaradt az országos átlagtól: előbbi 4,7%-ponttal, utóbbi 2,2%-ponttal) Az ugyanezen adatforrás szerinti a megye munkanélküliségi rátája 15,7%-ot tett ki, ami 2,0%-ponttal magasabb az előző év azonos időszakinál, az országos átlagnál viszont kedvezőtlenebb 5,0%-ponttal. A legalább 5 főt foglalkoztató Baranya megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma 2011. III. negyedévében 80,0 ezer főt tett ki, amely 2,7%-kal kevesebb volt az előző évinél, miközben országos szinten csak 0,1%-os visszaesés volt tapasztalható. Az alkalmazásban állók száma a versenyszférában (47,7 ezer fő) 1,4%-kal fogyott, emellett a költségvetési szféra 29,3 ezer fős létszáma lényegesen, 6,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az alkalmazásban állók 85,4%-át teljes munkaidőben foglalkoztatták, létszámuk 4,6%-kal csökkent az előző évihez hasonlítva. A részmunkaidősök esetében viszont jelentősen, 9,9%- kal nőtt a létszám az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. 2
A részmunkaidős foglalkoztatás leginkább a humán egészségügyi, szociális ellátás ágazatban jellemző, ahol minden harmadik munkavállaló az átlagosnál rövidebb munkaidőben dolgozott. A kereskedelem területén pedig minden ötödik alkalmazott dolgozott részmunkaidőben. Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Baranya megyében 1 Megnevezés 2010.IV. 2011.IV. 2010.IV. 2011.IV. n.év n.év n.év n.év a népesség %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) 393,8 391,5 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) b) 303,1 303,3 77,0 77,5 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) 166,5 163,7 42,3 41,8 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 143,7 138,0 36,5 35,2 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 22,8 25,7 5,8 6,6 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 82,2 80,0 20,9 20,4 Inaktívak száma (ezer fő) b) 136,6 139,6 34,7 35,7 Baranya megyei székhellyel 2011. szeptember végén 63 312 gazdasági szervezet szerepelt a KSH nyilvántartásában, 2,8%-kal több mint egy évvel korábban. Ebből a vállalkozások száma 57 000 volt, így ezer lakosra 146 vállalkozás jutott (ez a mutató alacsonyabb az országos átlagnál, amely 164). A regisztrált szervezetek 28,7%-a, (18 151) társas vállalkozásként volt bejegyezve, nagyobb hányaduk, 61,4%-uk (38 849) pedig egyéni vállalkozásként volt nyilvántartva. A regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti számát tekintve a legtöbb vállalkozás a mezőgazdaság (12,8 ezer) területén lett bejegyezve. Másodsorban legnépszerűbb az ingatlanügyek (9,8 ezer) ágazata. Hasonló nagyságrendű (6 ezer feletti) a vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ág területén. A felmérés eredményei A 2011. IV. negyedévi adatfelvételbe a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 369 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 38 és 70 között mozgott. A megkeresett szervezetek 88,3%-a, mintegy 308 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. 1 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, ill. Statisztikai tükör (2010. III. n.év. és 2011. III. n.év. a) 2010, ill. 2011. január 1-jén. b) IV. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti III. negyedéves évközi adatai. 3
A megkérdezett cégek 76%-a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a gazdálkodók az érintett munkavállalók mindössze 21,6%-át foglalkoztatták a felmérés időpontjában, december 31-én. A közepes létszámnagyságú vállalkozások a minta 21,8%-át tették ki, de az itt foglalkoztatottak az érintett létszám több mint a felét (49,9%-át) adták. A nagyvállalkozások a minta kis hányadát tették ki 2,3%-át, ugyanakkor az érintett munkavállalók 26,2%-át foglalkoztatták. (Az adatok az összes létszámot, közfoglalkoztatással együtt tartalmazzák). A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatottak száma vállalati nagyság szerinti bontásban felmérésben résztvevő foglalkoztatottak Vállalati méret munkáltatók száma (db ) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) 126 40,9 631 4,4 Kis (10-49 fő) 108 35,1 2 453 17,2 Közép (50-249 fő) 67 21,8 7 446 52,2 Nagy (250 fő felett) 7 2,3 3 745 26,2 Összesen 308 100 14 275 100 Az előző felméréshez képest összességében 4,4%-kal (13 cég) nőtt a választ adó munkáltatók száma. A 308 megkérdezett munkáltató 2011. december végén 14,3 ezer főt foglalkoztatott, ez 5,8%- kal kevesebb a 2011. IV. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. Az előző negyedévi felméréshez képest a nagy (250 főnél többet foglalkoztató) szervezeteknél alkalmazottak aránya 2,7%-ponttal csökkent, míg a közepes szervezeteknél dolgozók hányada 2,3%-ponttal nőtt. A kis kategóriájú szervezeteknél 0,6%-ponttal csökkent, a mikro vállalkozásoknál pedig 1%-ponttal emelkedett a foglalkoztatottak hányada.. A válaszadó 308 gazdasági szervezet a 2011. III. negyedév végén regisztrált 2 gazdasági szervezet 0,5%-át képviseli. 63,3 ezer A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (79 cég) kerültek ki, Baranya gazdaságában ez az ágazat a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (58 cég), a mezőgazdaság (40 cég), a szálláshely-szolg., vendéglátás (30 cég) és az építőipar (24 cég) területéről. A feldolgozóipart leginkább az élelmiszergyártás (13 cég), a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (15 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (11 cég), a gumi, műanyag termékek gyártása (11 cég), valamint fafeldolg., papírtermék gyártása (9 cég) reprezentálja. 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2011. III. negyedév. 4
Nemzetgazdasági ág A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Mikro (0-9 fő) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fő) Közép (50-249 fő) Nagy (249 fő felett) db % db % db % db % Összesen =100% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 18 5,8 16 5,2 5 1,6 1 0,3 40 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 1 0,3 0 0,0 1 Feldolgozóipar 25 8,1 29 9,4 24 7,8 1 0,3 79 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3 1,0 6 1,9 3 1,0 1 0,3 13 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 1 0,3 5 1,6 5 1,6 0 0,0 11 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 2 0,6 7 2,3 0 0,0 0 0,0 9 Vegyi anyag, termék gyártása 0 0,0 2 0,6 1 0,3 0 0,0 3 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4 1,3 3 1,0 4 1,3 0 0,0 11 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 8 2,6 2 0,6 5 1,6 0 0,0 15 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 Gép, gépi berendezés gyártása 1 0,3 1 0,3 3 1,0 0 0,0 5 Járműgyártás 1 0,3 2 0,6 2 0,6 0 0,0 5 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 5 1,6 1 0,3 1 0,3 0 0,0 7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0 0,0 1 0,3 5 1,6 0 0,0 6 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 0 0,0 2 0,6 2 0,6 1 0,3 5 Építőipar 8 2,6 14 4,5 2 0,6 0 0,0 24 Kereskedelem, gépjárműjavítás 35 11,4 20 6,5 3 1,0 0 0,0 58 Szállítás, raktározás 2 0,6 1 0,3 0 0,0 3 1,0 6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 18 5,8 8 2,6 4 1,3 0 0,0 30 Információ, kommunikáció 2 0,6 1 0,3 0 0,0 0 0,0 3 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 1 0,3 1 0,3 1 0,3 0 0,0 3 Ingatlanügyletek 1 0,3 1 0,3 1 0,3 0 0,0 3 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 6 1,9 3 1,0 2 0,6 0 0,0 11 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 5 1,6 5 1,6 0 0,0 0 0,0 10 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 0 0,0 2 0,6 3 1,0 0 0,0 5 Oktatás 0 0,0 0 0,0 8 2,6 1 0,3 9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 3 1,0 2 0,6 3 1,0 0 0,0 8 Művészet, szórakoztatás 1 0,3 1 0,3 0 0,0 0 0,0 2 Egyéb szolgáltatás 1 0,3 1 0,3 3 1,0 0 0,0 5 Összesen 126 40,9 108 35,1 67 21,8 7 2,3 308 A KSH évkönyv ágazati statisztikája alapján Baranyában az alkalmazásban állók száma 111,7 ezer fő volt, így ez 12,8%-os reprezentáltságot jelent. A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott összlétszám többségét, 25,3%-át a feldolgozóipar adta, a szállítás, raktározás 16,4%-os súllyal, az oktatás 10,7%-os, a mezőgazdaság 9,8%-os hányaddal szerepel. Jelentősebb munkaadóként említhető még a kereskedelem, gépjárműjavítás területe (5,6%), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (6,9%). 5
Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó adatokat a KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a mezőgazdaság; a feldolgozóipar; a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; a szállítás, raktározás; az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a felkeresett mintában. Az építőipar; kereskedelem, gépjárműjavítás; az oktatás; a humán-egészségügyi ellátás; az információ, kommunkáció; a szálláshely-szolg vendéglátás; az ingatlanügyletetek; a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; a közigazgatás; az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területe az átlagosnál kisebb arányban szerepel a felmérésben. A 2012. I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint 2009. évkönyv Reprezentációs arány (%) Mezőgazd., erdőgazd., halászat 1 406 5 356 26,3 Bányászat, kőfejtés 115 147 78,2 Feldolgozóipar 3 612 19 193 18,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 980 1 099 89,2 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 494 1 849 26,7 szennyeződésmentesítés Építőipar 479 7 164 6,7 Kereskedelem, gépjárműjavítás 803 15 673 5,1 Szállítás, raktározás 2 337 5 895 39,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 533 4 647 11,5 Információ, kommunikáció 43 1 386 3,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 206 1 843 11,2 Ingatlanügyletek 113 1 455 7,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 261 3 068 8,5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 197 5 334 3,7 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 428 9 342 4,6 Oktatás 1 529 15 019 10,2 Humán-egészségügyi, szociális ell. 446 10 689 4,2 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 17 1 393 1,2 Egyéb szolgáltatás 276 1 105 25,0 Baranya megye összesen: 14 275 111 657 12,8 A mintában érintett válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma Baranyában 46 főt tett ki. Ennél nagyobb átlagos létszám csak a megyeközpont körül, Pécs körzetében fordul elő (116 fő). A többi térségben szinte mindenhol ennél jóval alacsonyabb. Az átlagost leginkább a siklósi körzetben közelíti meg a foglalkoztatotti létszám 39 fő, a szentlőrinci körzetben pedig már csak átlagosan 7 fős cégek vannak. Az átlagos létszám az előző negyedévi felméréshez képest mindenhol csökkent, átlagosan 5 fővel, de a szigetvári térségben átlag feletti a csökkenés, 18 fő. 6
Kirendeltségek A megkeresett cégek és a foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban A felmérésben résztvevő munkáltatók A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma Átlagos foglalkoztatotti létszám száma (db ) megoszlása (%) száma (db ) megoszlása (%) (fő) Pécs 62 20,1 7 182 50,3 116 Komló 70 22,7 2 605 18,2 37 Mohács 24 7,8 321 2,2 13 Siklós 46 14,9 1 811 12,7 39 Sellye 43 14,0 979 6,9 23 Szigetvár 35 11,4 1 169 8,2 33 Szentlőrinc 28 9,1 208 1,5 7 Összesen 308 100,0 14 275 100,0 46 A válaszadásban leginkább Komló és Pécs területén gazdálkodó cégek voltak érintettek. E két kirendeltség munkáltatói tették ki a mintában szereplők közel felét, viszont e két térségben jelentkezett a foglalkoztattak közel kétharmada. Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenő 38 12,3 51 16,6 Stagnáló 203 65,9 179 58,1 Növekedő 67 21,8 78 25,3 Válaszadók száma 308 100,0 308 100,0 A vállalatok többsége, 65,9%-a, 3 hónap múlva is változatlan stagnáló létszámmal tervezi működését az előtte álló negyedévben. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. A változatlan létszámmal számolók hányada az előző negyedévi felméréshez képest csökkent 2,9%-ponttal. Az alkalmazott létszám szűkítését 3 hónapos távlatban prognosztizálók hányada 12,3%-ra csökkent (az előző felméréskor 16,3% volt arányuk). A létszám bővítését tervezők hányada 21,8%, 6,9%-ponttal nagyobb, mint az előző felmérésnél volt. 7
Egyéves időtávban az előrejelzés szerint létszámcsökkenésre a cégek 16,6%-a számít. Az előző év IV. negyedéves felméréskor a megkérdezettek kisebb hányada, 15,3%-a számított létszámcsökkentésre. A létszámbővülést, növekvő tendenciát tervező munkáltatók aránya a jelen felmérés szerint 25,3%. Az egy évvel korábbi felméréskor a bővíteni szándékozók aránya kisebb volt (20,7%). A stagnálást becslők tábora az összes munkáltató többségét, közel kétharmadát teszi ki, 58,1%, arányuk kisebb, mint az előző negyedévi felmérésünkkor volt. Visszatekintve a 2011. IV. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai ténylegesen, s ezen belül is a foglalkoztatási tendenciák mint már megszokhattuk másként alakultak, mint ahogy azt munkáltatóink várták. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban (2011. IV. negyedévében) ténylegesen 494-en léptek be új munkavállalóként és 915 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát valójában 421 fővel csökkent a felmérésben szereplő cégek összlétszáma. Ezzel szemben az októberben lebonyolított felmérésünk alkalmával, ugyanerre az időszakra tehát 2011. IV. negyedévére a bekövetkezettnél lényegesen kevesebb, 215 fős belépést és szintén kevesebb, 520 fős kilépést prognosztizált az akkor megkérdezett 13 munkáltatóval kisebb és 879 fővel több foglalkoztatottal bíró munkáltatói kör. Mostani felmérésünk eredménye szerint, 2012. március végére a megkérdezett munkaadók összességében a létszám 761 fős (5,3%) növekedésére számítanak a 2011. december 31.-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 993 új belépés mellett 232 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszáma a 2011. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Baranya megyében várható létszám egy év múlva 14417 várható létszám 3 hónap múlva 15036 aktuális létszám: 2011.dec. 31-én 14275 10000 11000 12000 13000 14000 15000 fő A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám jelentősebb emelkedésére a mezőgazdaságban lehet számítani (592 fő). Ezen kívül a feldolgozóipar (67 fő), a közigazgatás (57 fő) és az egyéb szolgáltatások (47 fő) területén lesz várhatóan létszámbővülés március végére. Az alkalmazotti létszám kismértékű szűkülésére számítanak a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek területén (10 fő). A létszámalakulást vállalati méretkategóriánként tekintve elsősorban a nagy foglalkoztatók jeleztek 3 hónapra előre létszámbővülést 12,6%-os mértékben, itt jelenik meg a többlet közel kétharmada, 473 fő. A mikro vállalkozásoknál 39 fős, 6,2%-os, a kisvállalkozásoknál 143 fős, 8
5,8%-os bővülés várható. Legkisebb mértékű pozitív változást a közepes méretű munkaadók prognosztizáltak (1,4%, 106 fő). A három hónapos előrejelzés létszámadatait kirendeltségi körzetenként vizsgálva szinte mindenhol létszámbővülés a jellemző, egy kirendeltségi körzet kivételével. A szigetvári térségben lehet számítani a foglalkoztatás szűkülésére minimális mértékben (4 fő). A legnagyobb változás a Pécs térségében tervezett 505 fős létszámgyarapodás. Létszámnövekedést jeleztek előre a munkáltatók Sellye térségében 114 főt, a siklósi körzetben 83 főt, a komlóiban pedig 44 főt. A mohácsi és szentlőrinci térségben nem számottevő az előrejelzés (13 és 6 fő). Afoglalkoztatott létszám3 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 6% 3%< X < 6% +1,7% Komló 0%< X < 3% X <= 0% Szigetvár -0,3% Sellye Szentlőrinc +11,6% +2,9% Pécs +7,0% Siklós +4,6% Mohács +4,0% 9
A 12 hónapos előrejelzés adataiból kitűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban kevésbé javul. A megkérdezett cégek összesített tervei szerint ugyanis, 142 fős, 1%-os létszámbővítési várakozásról tájékoztatnak az előttünk álló egy év vonatkozásában. Kirendeltségenként vizsgálva eltérő nagyságú, ellentétes irányú létszámmozgások tapasztalhatók a megye hét körzetében. Létszám csökkenés várható a pécsi munkáltatók körében 68 fő és Szigetvár térségében 31 fő. Létszámgyarapodással számolnak Sellye (108 fő), Komló (77 fő), Siklós térségében (34 fő). A szentlőrinci (16 fő) és a mohácsi foglalkoztatók pedig csak 6 fővel nagyobb létszámot valószínűsítenek egy évre előre. Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 6% +3,0% 0 Komló 3%= < X < 6% 0%< X < 3% X <= 0% Szigetvár -2,7% Sellye Szentlőrinc +11,0% +7,7% Pécs -0,9% Siklós +1,9% Mohács +1,9% Létszámnagyság alapján a 12 hónapra előre vetíthető létszámbővítés többsége a kis kategóriájú foglalkoztatók körében fordul elő (148 fő, +6%). A mikro- (29 fő, +4,6%) és kisvállalkozások (75 fő, +1%) bővítési szándéka ennél szerényebb mértékű. A legnagyobb vállalkozások ezzel szemben létszámszűkítést terveznek (110 fő, -2,9%) egy év távlatában. A 12 hónapra előre jelzett 142 fős foglalkoztatotti létszámbővítés ágazatok szerint bontva, elsősorban a feldolgozóipar területén jelentkezik, ahol 119 fővel lesz több alkalmazott egy év múlva. Számottevő még a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 30 fős valamint az építőipar 25 fős alkalmazotti létszámgyarapodása is. Csökkenést prognosztizáltak egy év múlva a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (22 fő), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (22 fő), valamint az oktatási ágazat (20 fő) munkáltatói. 10
Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. Az első negyedévre a munkáltatók 993 belépést és 232 kilépést prognosztizáltak különböző munkakörökben. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások nagy része szokás szerint a betanított-, illetve a segédmunkásokat takar, az első negyedév folyamán belépők 74%-a (738 fő), a kilépők harmada (72 fő) közülük kerülhet ki. Nagyobb létszámfelvétel a fém- és villamosipari foglakozásúaknál (41 fő), várható az első negyedévben. Az irodai ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásokban (48 fővel), szociális gondozási és munkaerő-piaci foglalkozásúaknál (44 fővel), a járművezetők és mobil gépkezelőknél (29 fővel), az építőipari szakmákban (14 fővel) bővül a foglalkoztatás. A várható kilépések nagyobb számban az irodai, ügyviteli, ügyfélkapcsolati, adminisztrátori munkakörben dolgozókat (41 fő), járművezetőket és mobil gépkezelőket (25 fő), a fém- és villamosipari foglakozásúakat (23 fő) érintik A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR 2 számjegyű csoportokban (10 fő felett) járművez.mobil gépek kezlői feldol.ip.gépkezelők építőip. fogl. fém és vill.ip.fogl. ker.vendl.ip.fogl. irodai ügyviteli fogl. szoc.és merőpiaci szolg. fogl. 3 5 8 12 14 19 16 23 25 29 0 20 40 60 fő 80 41 41 44 58 kilépők belépők A következő három hónapra, a 2012-es év első negyedévre prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve nagyobb (10 fő feletti) létszámbővítési szándék fordul elő a következő munkakörökben: szociális gondozási és munkaerő-piaci foglalkozásúak (36 fővel) lesznek várhatóan többen, emellett a fém és villamosipari (18 fővel), építőipari foglalkozásúak (11 fővel) körében várható létszámfelvétel. A 761 fős létszám bővülés 90%-a az egyszerű segédmunkások foglalkoztatását takarja (többségüket közfoglalkoztatás keretében). 11
Várható tendenciák a közfoglalkoztatás adatai nélkül A megkérdezett cégek jelenlegi december végi zárólétszáma a közfoglalkoztatottak nélkül összesen 14 206 fő. A közfoglalkoztatás az össz létszámnak csak alig több mint 0,5%-át (69 fő) teszi ki, nem jelentős. Főként, a közigazgatás védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazat területén tevékenykednek, de az egyéb szolgáltatás ágazat is részt vesz a közfoglalkoztatásban. A vállalati méretkategória szerint elsősorban a kis és középméretű cégeknél jelenik meg a közfoglalkoztatás, de a foglalkoztatottak számának megoszlásában csak elenyésző, tizedszázaléknyi a kimutatható különbség. Kirendeltségi bontás szerint a közfoglalkoztatottak felét a siklósi kirendeltségi körzet cégei alkalmazták, ezen kívül a pécsi és szigetvári munkáltatóknál álltak alkalmazásban 2011 december 31-én. A közfoglalkoztatottak 3 hónap múlva várható létszáma összesen 699 fő lesz az előre jelzések szerint. A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma (közfoglalkoztatás nélkül) vállalati nagyság szerinti bontásban Vállalati méret Foglalkoztatottak száma jelenleg 2012. dec. 31-én Foglalkoztatottak száma 3 hó múlva várható 2012. márc. 31-én száma (db ) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) 624 4,4 663 4,6 Kis (10-49 fő) 2 412 17,0 2 527 17,0 Közép (50-249 fő) 7 426 52,3 7 494 52,3 Nagy (250 fő felett) 3 744 26,4 3 653 26,1 Összesen 14 206 100,0 14 337 100,0 A három hónap múlva, március végén várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül kevésbé emelkedik csak 0,9%-kal lesz több a jelenlegi decemberi zárólétszámnál. Kirendeltségek A foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban (közfoglalkoztatás nélkül) Jelenlegi létszám 2011. dec. Várható létszám 3 hó múlva 2012. márc. Jelenlegi létszám 2011. dec. 12 Várható létszám 3 hó múlva 2012. márc. 3 hónap múlva várható változás száma (fő) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) száma (fő) (%) Pécs 7163 50,4 7171 50,0 8 100,1 Komló 2597 18,3 2641 18,4 44 101,7 Mohács 321 2,3 334 2,3 13 104,0 Siklós 1778 12,5 1809 12,6 31 101,7 Sellye 979 6,9 1003 7,0 24 102,5 Szigetvár 1160 8,2 1165 8,1 5 100,4 Szentlőrinc 208 1,5 214 1,5 6 102,9 Összesen 14206 100,0 14337 100,0 131 100,9
A foglalkoztatásban a 3 hónap múlva várható növekvő tendencia kirendeltségi szinten különböző mértékben érvényesül. Két kirendeltségi körzetben prognosztizálták a munkáltatók minimális mértékű létszámbővülést, Pécs és Szigetvár térségében. A többi körzetben is mindenhol emelkedő tendenciájú a foglalkoztatás: - Mohács körzetében a legnagyobb mértékű (4%), de a hozzá tartozó létszám csak 13 fő. - A létszámot tekintve a legnagyobb változás 44 fő Komló körzetében, de itt ez csak 1,7%-os növekedést jelent. Nemzetgazdasági ágak szerint a 3 hónapra előre jelzett növekedés közfoglalkoztatás nélkül leginkább feldolgozóipart, a mezőgazdaságot érinti, de emellett előfordul több ágazatban kis létszámú szűkülés is. A felmérésben szereplő munkáltatóknál alkalmazottak száma (közfoglalkoztatás nélkül) Nemzetgazdasági ágak Alkalmazottak száma (fő) jelenleg 3 hó múlva várható változás dec 31. márc 31. (fő) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1 406 1 433 27 Bányászat, kőfejtés 115 115 0 Feldolgozóipar 3 612 3 679 67 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 980 977-3 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 494 494 0 Építőipar 470 486 16 Kereskedelem, gépjárműjavítás 803 803 0 Szállítás, raktározás 2 337 2 336-1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 533 531-2 Információ, kommunikáció 43 45 2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 206 208 2 Ingatlanügyletek 113 110-3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 261 251-10 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 197 198 1 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 395 400 5 Oktatás 1 528 1 531 3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 446 449 3 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 9 9 0 Egyéb szolgáltatás 258 282 24 Összesen 14 206 14 337 131 A pályakezdőkkel kapcsolatos vélemény A munkaerő-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél a pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikról, véleményükről érdeklődtünk partner munkáltatóinknál: Megnevezés Egyetértők Aránya száma (%) azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk 117 38,0 betanításuk sok időt vesz el 55 17,9 olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő 67 21,8 könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok 81 26,3 13
nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 29 9,4 tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb 35 11,4 bérük a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 54 17,5 betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát 70 22,7 hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 17 5,5 hosszú távon nem lehet rájuk számítani 39 12,7 A válaszadóknak tíz állítás közül kellett kiválasztani azokat, amelyekkel egyetértenek. Igen nagy hangsúlyt kapott a pályakezdők alkalmazására kérhető állami támogatások jelentősége. A legtöbben azzal értettek egyet (38%), hogy azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk. A megyébe tartozó 7 kirendeltség közül 4 kirendeltség munkáltatói ezt tartották első helyen a legfontosabbnak. Egy évvel korábban is megkérdeztük a vállalkozásokat ugyanerről, s az akkori véleményekből is hasonló eredmény volt kimutatható. A kérdésre választ adó munkáltatók második legnagyobb része (26,3%-a), azt a véleményt tartotta fontosnak, hogy könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok. Előző felmérésünkkor 28% volt ez az arány, így egy évvel ezelőtt ez a kérdés harmadik helyen szerepelt. Harmadsorban 22,7%-uk nyilatkozott arról, hogy betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát. Jelenlegi felmérésünk szerint 3%-ponttal kevesebben értettek egyet ezzel az állítással, mint az előző évben, így ez eggyel előrébb lett sorolva. Negyedik helyre került az olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő elnevezésű állítás 21,8%- kal. Egy évvel ezelőtt 30,2%-uk nyilatkozott így, és akkor ez a második helyen szerepelt. Ötödik helyre került a betanításuk sok időt vesz el állítás, 17,9%. Ez az arány csökkent az előző év januári értékeléshez képest. Csak hatodik helyen szerepel az a szakmai szempont, hogy a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek. A válaszadó munkáltatók 17,5%-a adta egyetértését ehhez (előző évben 19%- uk). Kevesen értettek egyet a következő kijelentésekkel: tapasztalatlanságukból adódóan lassúbb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük (11,4%), hosszú távon nem lehet rájuk számítani (12,7%), nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen (9,4%), hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni (5,5%). Pécs, 2012.03. 02. Készítette: Schleer Lászlóné Jóváhagyta: Janovics László igazgató 14
Melléklet A 2012. évi I. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 13 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői 8-2 6 21 Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások 3-3 0 Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez 23 kapcsolódó) 11 11 24 Oktatók, pedagógusok 5-4 1 25 Gazdálkodási jellegű foglalkozások 0-1 -1 26 Jogi és társadalomtudományi foglalkozások 1 1 31 Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 2-3 -1 32 Szakmai irányítók, felügyelők 1 1 35 Szociális gondozási és munkaerőpiaci szolgált. foglalk. 33-8 25 Üzleti jell. szolgáltatások, ügyintézői, hatósági ügyintézők, 36 ügynökök 4-4 0 39 Egyéb ügyintézők 6-5 1 41 Irodai ügyviteli foglalkozások 34-28 6 42 Ügyfélkapcsolati foglalkozások 14-13 1 51 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások 16-19 -3 52 Szolgáltatási foglalkozások 3-2 1 61 Mezőgazdasági foglalkozások 13-5 8 62 Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások 559 559 71 Élelmiszeripari foglalkozások 2-1 1 72 Könnyűipari foglalkozások 3-4 -1 73 Fém- és villamosipari foglalkozások 41-23 18 75 Építőipari foglalkozások 14-3 11 81 Feldolgozóipari gépek kezelői 12-5 7 83 Helyhez kötött gépek kezelői -2-2 84 Járművezetők és mobil gépek kezelői 29-25 4 91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 24-7 17 92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások 106-49 57 93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások 49-16 33 Összesen: 993-232 761 (fő) 15
Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően 1998. január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. 16
Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 17
2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új fogalma Nyilvántartott álláskereső: Az Flt. 2005. november 1-jei módosításával összefüggésben azok a személyek, akik a korábban alkalmazott regisztrált munkanélküli fogalomnak megfelelnek, és a munkaügyi szervezet illetékes kirendeltségével új típusú álláskeresési megállapodást kötöttek. (Az átmeneti időszakban ide értjük azokat a regisztrált munkanélkülieket is, aki esetében ez a megállapodás még nem köttetett meg.) 18