Gézengúz Óvoda helyi nevelési Programja

Gézengúz Óvoda helyi nevelési Programja Budapest, 2009. május 8. Készítette: Horváth Gabriella

Tartalomjegyzék Felhasznál irodalom 7-8.oldal Törvényi háttér 9.oldal Az óvoda adatai 10.oldal Helyzetkép 11-12.oldal Gyermekkép 13.oldal Óvodakép 14.oldal 1. Az óvodai nevelés célja 15.oldal 2. Az óvodai élet megszervezésének elvei 15.oldal 2.1. Személyi feltételek 15.oldal 2.2. Óvodai IPR figyelembe vétele óvodai beiratkozásnál 16.oldal 2.3. Tárgyi feltételek 16.oldal 2.4. A megszervezésében résztvevık 17.oldal 2.5. Napirend összeállításának elvei 18.oldal 2.6. A hetirend összeállításának szempontjai 18.oldal 2.7. Javasolt napirend 19.oldal 3. Az óvoda kapcsolatai 20.oldal 3.1. óvoda-család 20.oldal 3.1.1. Kapcsolattartás formái 20.oldal 3.1.2. Szülıkkel való kapcsolattartás együttmőködés 20.oldal 3.2. óvoda-bölcsöde 21.oldal 3.3. óvoda-iskola 21.oldal 3.3.1. Kapcsolattartás formái 21.oldal 3.3.2. Óvoda-iskola átmenet támogatása 21-22.oldal 3.4. Óvodánk egyéb kapcsolatai 22.oldal 3.5. Szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés 23.oldal 4. Az óvodai nevelés feladatai 23.oldal 4.1. Az egészséges életmódra nevelés 23.oldal 4.1.1. Gondozás 23.oldal 2

4.1.2. Testápolás 24.oldal 4.1.3. Étkezés 24.oldal 4.1.4. Öltözködés 24.oldal 4.1.5. Mozgás 24.oldal 4.1.6. Pihenés 24.oldal 4.2. A gyermek egészségének védelme 25.oldal 4.3. A gyermekek egészséges fejlıdéséhez szükséges környezet biztosítása 25.oldal 5. Érzelmi nevelés-szocializáció 26.oldal 5.1. Tartalma, célja feladata 26-27.oldal 6. Értelmi nevelés 27-28.oldal 6.1. Kompetencia alapú óvodai programcsomag használata 28.oldal 6.2. Anyanyelvi nevelés 28-29.oldal 7. Az óvodai élet tevékenységének formái 29.oldal 7.1. Játék célja, feladata 29.oldal 7.1.1. Hely 29.oldal 7.1.2. Idı 30.oldal 7.1.3. Eszköz 30.oldal 7.1.4. Élmény 30.oldal 7.1.5. Az óvónı feladata 33-31.oldal 7.2. Irodalom-anyanyelv /Vers-mese/ 31.oldal 7.2.1. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése 31-32.oldal 7.3. Zenevarázs /Ének-zene, énekes játékok/ 32-33.oldal 7.4. Vizuális /Rajzolás, mintázás, kézimunka/ 33-34.oldal 7.4.1. A beszédkészség fejlesztése 34.oldal 7.5. Mozgás célja, feladata 34-36.oldal 7.5.1. A mozgás tartalma 36.oldal 7.5.1.1. Szabad, spontán mozgás 36.oldal 3

7.5.1.2. Szervezett testnevelés 36.oldal 7.6. A külsö világ tevékeny megismerése 37.oldal 7.6.1. Tartalma 37-38.oldal 7.6.2. Az óvoda új környezet a gyermekek számára 38.oldal 7.6.3. Ajánlott témakörök 38-39.oldal 7.6.4. Környezetalakítás 39.oldal 7.6.5. A gyermekek fogékonysága 39.oldal 7.6.6. Környezetvédelem, néphagyomány ápolása 40.oldal 7.6.7. A tevékenységek szervezeti formái 40.oldal 7.6.8. Kommunikációs készségek fejlesztése 40.oldal 7.6.9. Hagyományaink, ünnepeink 40-41.oldal 7.7. A pedagógiai munka kiemelt területei 41. oldal 8. Munka célja, feladata 42.oldal 8.1. Munkajellegő tevékenységek tervezése és szervezése 42.oldal 8.2. Munkafajták 42.oldal 8.2.1. Önkiszolgáló munka 42-43.oldal 8.2.2. Közösségért végzett munka 43.oldal 8.3. Az óvodapedagógus feladata 44-47.oldal 9. Tanulás célja, feladata 48.oldal 9.1. A tanulás formái 48.oldal 9.2. Iskoláskor elıtti 49.oldal 9.3. Iskolaérettség kritériumai 49-51.oldal 10. Ügyviteli dokumentációs feladatok 51.oldal 10.1. Óvodánk írásos dokumentumai 51-52.oldal 11. Az egyéni fejlettség ellenırzésének szempontjai 52.oldal 11.1. Szociokultúrális háttér 52.oldal 11.2. Önállóság fejlıdése 53.oldal 11.3. Játék 53.oldal 4

11.4. Szociális magatartás 53.oldal 11.5. Kommunikációs képesség 53.oldal 11.6. Kognitív képesség 53.oldal 11.7. Motorikus képességek 53-54.oldal 12. A pedagógiai munka ellenırzése, értékelése 54.oldal 12.1. A nevelési program gyakorlati hatékonyságának nyomon követése 54.oldal 12.2. A nevelımunka eredményessége és módszerei 54.oldal 12.3. Ellenırzı személyek 54.oldal 13. A helyi program ellenırzése, értékelése 55.oldal 13.1. Intézményi önértékelés, eredményesség 55.oldal 13.2. Személyiségfejlesztı, felzárkóztató program 56.oldal 14. Gyermekvédelem célja, feladata, módja 56.oldal 14.1. A gyermekvédelem célja 56-57.oldal 14.2.Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális Segítségnyújtással kapcsolatos munka 57-58.oldal 14.3.Együttmőködés kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel 58.oldal 15. Szolgáltatásaink 58.oldal A nevelési program nyilvánosságra hozatalának módja Költségvetés Legitimációs záradék 5

Mottó: Legyetek olyanok, mint a gyerekek mondja a Biblia Milyenek a gyerekek? Kíváncsiak, hiszékenyek, nyíltak, reménykedık, nem kész emberek alakulók. Az olyan ember, aki késznek, befejezettnek hiszi magát, végomlásba jutott. Lenni valamivé ez a helyes jelszó: Olyanná, aki már másmilyen, mint tegnap volt, de még nem olyan, mint holnap lesz. 6

Felhasznált irodalom 1) 1999.Januárjában készült III.sz.Összevont Óvoda helyi nevelési programja 2) Óvodai nevelés Országos Alapprogramja 1996. 3) Jogalkalmazás a közoktatásban RAABE 4) Óvoda vezetési Ismeretek RAABE 5) Az óvodai Nevelés Programja OPI 1989. 6) Nagy Jenıné:Óvodai Nevelés a Mővészetek eszközeivel 1997. 7) Formai Katalin: Ének az óvodában 1974. 8) Néphagyományırzı Óvodai Program Gödöllı 1997. 9) Balázsné Szőcs Judit: Mibıl lesz a cserebogár? 1992. 10) Porkolábné Dr.Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában 1992. 11) Nagy Jenıné: Óvodai programkészítés, de hogyan? 1996. 12) Játékos természetvédelem Nodus 1994. 13) Dr. Hegyi Ildikó:Siker és kudarc a pedagógiai munkában OKKER 1996. 14) Kompetencia alapú óvodai program speciális módszerei, eszközrendszere: Tőz Víz Föld Levegı Módszertani füzetek: 1-9. A világ befogadásának elérhetısége 1.-Játsszunk? A világ befogadásának elérhetısége 2.-Ének zene A világ befogadásának elérhetısége 3.-Bábjátékok A világ befogadásának elérhetısége 4.-Néphagyomány A világ befogadásának elérhetısége 5.-Kiegészítés a komplex fejlesztési tervekhez 7

A világ befogadásának elérhetısége 6.-Játékok bábokkal, meseládikóval A világ befogadásának elérhetısége 7.-Varázseszközök az óvodában A világ befogadásának elérhetısége 8.-Kóstolgató A világ befogadásának elérhetısége 9.-Játék-tánc-élet Óvodai nevelés Kompetencia terület - Elméleti alapvetések 15) SNI-s gyermekek integrált nevelése a szakértıi bizottsággal és az utazópedagógusok bevonásával 8

Törvényi háttér Az 1993. évi LXXXIX. törvény a közoktatásról /a 2003. VII. 16-i módosításokkal/ Gyermek oldaláról: - 4. - 10. - 84. Szülıi oldalról: - 13. - 14. - 16. - 59. Intézményi oldalról: - 18. - 6. - 8. - 24. - 65. - 69. - 74. - 37. - 39. - 40. - 45. - 47. 137/1996. Kormányrendeletben megjelent az Óvodai Nevelés Országos alapprogramban megfogalmazottak 51/2004. (III. 23) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos alapprogramjának módosításáról Az Óvoda Nevelési Programja 1989. évben 1997. évi XXX. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügy igazgatásáról Budapest Fıváros Közoktatás fejlesztési terve Pesterzsébeti Önkormányzat Oktatási Koncepciója 2/2005. (III.1) OM rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek Óvodai nevelési irányelve 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/E (1) pontja: - képességkibontakoztató, integrációs felkészítésben. 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D (1) pontja: - Ki vesz részt a képességkibontakoztató felkészítésben? 9

Az óvoda adatai Név: Gézengúz Óvoda Címe: 1202 Budapest, Zalán utca 11. Fenntartója: Pesterzsébeti Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Tagintézménye: 1202 Budapest, Lázár utca 18 Alapító okiratszáma: 297/2008. (IX. 11) Óvodai csoportok száma: 7 Gyermekférıhelyek: 165 fı A nevelési programot a nevelıtestület készítette, benyújtotta az óvoda vezetıje: Horváth Gabriella 10

Helyzetkép Az alapító okirat alapján az intézmény tevékenységi köre: 8510 Iskolai elıkészítı oktatás 80111-5 óvodai nevelés 80112-6 sajátos nevelési igényő gyermekek integrált óvodai nevelése 55231-2 óvodai intézmény közétkeztetés Halmozottan hátrányos helyzető gyerekek esélyegyenlıségének biztosítása, integrálása 2008. szeptember 01-vel a Kompetencia Alapú Óvodai Nevelési Program Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítı és kiegészítı tevékenysége: 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítı tevékenységek o Helyiségek és eszközök tartós és egyedi bérbeadása. 75192-2 Önkormányzatok elszámolásai Összevont óvodánk két tagóvodából áll, jellemzıen családi házas, zöldövezeti környezetben. A Lázár Óvoda 1902-ben, a Zalán Óvoda 1973-ban épült. Évek óta a szülık igényeinek megfelelıen kiemelt feladatnak tekintettük a környezetvédelem és a néphagyomány ápolását. Ezek a kiemelt nevelési feladatok határozták meg a nevelési programunk feladatrendszerét. Az idei nevelési évtıl mindenkinek új feladata, a sajátos igényő gyermekek együttnevelése az egészséges gyermekekkel szakemberek segítségével (pl. utazópedagógus). Ehhez az óvoda minden dolgozójának szemléletváltásra van szükség. Ezt a feladatot csak együtt gondolkodva, egymásra építve, egymást segítve tudjuk csak professzionálisan elvégezni. 11

A kisgyermekkorban történı pedagógiai támogatás jelentısen csökkenti a késıbbi iskolai kudarcokat. A folyamatos kapcsolattartás az iskolával, a kölcsönös hospitálások, a közös programok, a szakmai mőhely, a gyermek fejlıdésének utánkövetése, mind segítségünkre lesz ebben. Ennek érdekében fejlesszük személyi és tárgyi feltételeinket egyaránt. /pl.: továbbképzések, munkaközösség szervezése, természetes anyagból készült eszközök használata a csoportokban, mobil bútorok, speciális eszközök/ Csoportjaink heterogén és homogén összetételőek. A csoportszobák ill. öltözık, logopédiai szoba felszereltsége gazdag, esztétikus, tükrözi az egyéniséget és a csoport nevének jellemzıit. A Zalán Óvodában biztosítva van az önálló öltözı és mosdó csoportonként, a Lázár Óvodában önerıbıl kialakított jól felszerelt tornaszoba áll a gyerekek rendelkezésére. A logopédiai szoba mindkét óvodába esztétikusan kialakított, gazdagon felszerelt. A logopédiai, fejlesztıpedagógusi illetve utazó tanári (gyógypedagógus) szoba mindkét óvodában esztétikusan kialakított, gazdagon felszerelt. Mindkét udvaron természetes anyagokból készült, és részben a szabványnak megfelelı eszközök állnak a gyerekek szabadtéri játéktevékenységéhez. Mindezek biztosítják a gyerekek egészséges életkörülményeit. Folyamatosan fejlesztjük az óvoda külsı és belsı esztétikáját a szülık támogatásával, a szülık szívesen vesznek részt az óvoda által szervezett programokon. /pl.: kirándulás, karácsonyi mősor, farsang, stb. / Ez az egyik alapja a család és az óvoda jó együttmőködésének! A fentiek alapján a nevelıtestület úgy döntött, hogy saját nevelési programot készít! 12

Gyermekkép Célunk, olyan gyermekek nevelése, akik érzik, hogy ıket olyannak fogadjuk el, amilyenek. Érzelmi biztonságukat gondoskodásunk, szeretetünk adja. Ragaszkodnak környezetükhöz, tudják, hogy ık is a természet részei, élvezik a mozgás örömét, természetes szükségletükké válik. Ismerkednek a népi hagyományokkal, szokásokkal, képesek felfedezni mindezeket, örülni, élményeket befogadni. A gyermek fejlıdı személyiség, fejlıdısét genetikai adottságok az érés sajátos tırvényszerőségei, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelıen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. A sajátos nevelési igényő gyermekek a többi gyerekekkel együtt történı integrált nevelésével segíteni a közösségbe való beilleszkedésüket. Segíteni a többi gyermek alkalmazkodását az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedésekhez. - Minden gyermek sajátos egyedi öröklött tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel rendelkezı egyszeri, megismételhetetlen, fejlıdı személyiség. Mivel fejlıdésük is egyéni ütemben zajlik, így fejlesztésük is egyénre szabott, differenciáltan irányított./ IMIP nevelési filozófiánk/ - A fejlıdést meghatározza: - - öröklött tulajdonságaik - - szociokultúrális környezete és a környezeti hatások Az óvodás évek alatt minden gyermeket személyiségének és képességeinek megfelelı egyéni bánásmódban, fejlesztésben részesítünk. Nevelımunkánk eredményeképpen szeretnénk elérni, hogy személyiségükbe beépüljenek a pedagógusok által közvetített értékek, vidám, pozitív gondolkodású, kreatív önbizalommal rendelkezı gyermekké váljanak. A gyermekek fejlesztését pozitívan befolyásolja az óvoda nyitottsága, hisz így szorosabb kapcsolatot tudunk ápolni a családokkal. / IMIP partnerközpontúság /Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttmőködés kialakítása az iskolával. Iskolaválasztás támogatása. Érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenetet segítı program kidolgozása (hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai mőhely, közös programok). 13

Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje, a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvó-védı, szociális, nevelı-személyiségfejlesztı funkció. Célunk: Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése Sokoldalú tevékenység biztosítása A helyi adottságok figyelembevételével a hagyományok ápolása, környezet megismerése, védelme, tisztelete Az SNI gyermekekkel, való együttneveléssel emeli a gyermekek tolerancia szintjét, segíteni az SNI gyermekek társadalmi beilleszkedését, társadalmi elfogadását Az SNI gyermek kapjon meg minden segítséget hátrányainak leküzdéshez figyelembe véve fejlesztésének igényeit A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek együtt nevelése emeli a gyerekek tolerancia szintjét, segíti beilleszkedésüket, felzárkóztatásuk, elısegíti a társadalmi elvárások megismerését. Óvoda-iskola átmenet támogatása Kompetencia alapú óvodai nevelés alkalmazása 2 csoportban (Lázár Óvoda Kamilla csoport, Zalán Óvoda Kismackó csoport) Minden gyermeket megillet személyiségének feltétel nélküli elfogadása, a szeretet, az együttérzés, szükségleteinek kielégítése, a fejlıdést elısegítı egyéni bánásmód./imip minıségképünk/ Alapelveink, értékeink: Humanizmus Magyarságtudat Internacionalizmus /mások elfogadása/ Tudásvágy /kíváncsiság, továbbkérdezés, tovább gondolkodás/ Szolidaritás Élet és egészségvédelem Önállóság A természet szépségének szeretete és védelme Együttérzés, segítés Tolerancia, másság elfogadása, empátia, hitelesség

1. Az óvodai nevelés célja: Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése Sokoldalú tevékenysége biztosítása Helyi adottságok figyelembevételével a hagyományok ápolása, ırzése környezet megismerése, védelme, tisztelete A gyermekek sokoldalú harmonikus fejlesztése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele Az SNI gyermekeknél a sérülés arányában fejlıdjön az alkalmazkodó készség az akaraterı, az önállósság törekvés és az együttmőködés Óvodai programcsomagok: 1. óvoda-iskola átmenet 2. inkluzív pedagógia, differenciálás 3. játék, erkölcs, érzelmi nevelés Kompetencia: Ismeret + Képesség + Attitőd 2. Az óvodai élet megszervezése 2.1. A személyi feltételek 2007. szept. 1-tıl az alábbi szerint módosultak: Nevelıtestületünk tagjai: 1 fı óvodavezetı két diplomás 1 fı óvodapedagógus két diplomás 10 fı óvodapedagógus fıiskolát végzett 2 fı óvodapedagógus további szakképesítést végzett (gyermekvédelem) 1 fı középfokú óvodapedagógus (jelenleg fıiskolát végez) 1 fı szakiskolával rendelkezı dajka 5 fı szakképzett dajka 2 fı dajka 1 fı 4 órás részmunkaidıs dajka 1 fı utazó tanár - SNI-s gyermekekhez 1 fı fejlesztıpedagógus 1 fı logopédus Egyéb munkakörben 2 fı segíti óvodánk mőködését: 1 fı óvodatitkár 2 fı főtı, kertész, karbantartó 4 órában 15

2.2. Az óvodai IPR figyelembe vételével a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai beiratkozását, mind a gyermekvédelmi felelısök, mind a védınıi hálózat munkatársai a RÖK mentoraival együtt kísérik figyelemmel. Az óvodai csoportjai vegyes korcsoportúak. Nagy figyelmet fordítanak a törvény betartására, hogy az óvodai csoportok között ne haladja meg a HHH-s gyermekek aránya a 25%-ot. A szülık munkába állását segítjük azzal, hogy az óvoda nyitva tartása érdekében elıre felmérjük az igényeket a szülıi nyilatkozat alapján. 2.3. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek megteremtését a tagóvodákban az egyéni arculatnak megfelelıen alakítják ki az óvodapedagógusok. Minden csoportban jellemzı az egyéni sajátosság /pl.: színharmónia, csigabiga, mackó, néphagyomány, stb. / A mőanyag kiegészítıket folyamatosan cseréljük le természetes anyagból készült eszközökre. Az udvarokon már részben a szabványnak megfelelı eszközöket használják a gyerekek, melynek karbantartására nagy figyelmet fordítunk, a szabványmódosítás folyamatban van. Mivel még nincs a Zalán utcai óvodában tornaterem, ezért sportudvart hoztunk létre. Az óvoda udvarát díszkerítéssel tesszük biztonságossá. Az integráltan fejlesztett gyermekek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. A gyermekek állapotához igazodó képesség, készségfejlesztı eszközrendszert kell építeni. Mobil bútorok beszerzése, folyamatos cseréje, elsıdlegesen abban a két csoportban, ahol bevezetésre kerül a kompetencia alapú programcsomag. Fejlesztı eszközök folyamatos beszerzése, vásárlása. Szakkönyvek beszerzése, könyvtárfejlesztése (szükséges feltételek megteremtését a költségvetés függvénye és pályázati lehetıségek határozzák meg.) Fejlesztı pedagógus alkalmazása (heti két alkalommal segíti a fejlesztésre szoruló gyermeket, elkészíti a fejlesztési tervet, tanácsot ad az óvodapedagógusnak az egyéni fejlesztési terv csoporton belüli megvalósításában. 16

2.4. A megszervezésben résztvevık /melyek TEAM-ben átfedve mőködnek/ Nevelıközösség: az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Kiemelt feladata a hátrányos helyzető gyermekekkel való kiemelt foglalkozása, a tehetséges gyermekek kibontakozása, egyéni fejlesztése. Attitőd- béli jellemzık: empátia, szeretetteljesség, nyitottság, érzelemgazdagság, tolerancia, következetesség Dajkák: legfontosabb segítıink. Munkájukat mindenkor a gyermekek óvodai életéhez, neveléséhez, fejlıdéséhez rendelt feladat határozza meg. Segítséget nyújtanak a gyermekek gondozásában, szokások kialakításában. Az óvónı és a dajka partnerként látja el a csoportot, összhangban dolgoznak. Logopédus: mindkét óvodában külön kialakított logopédiai szoba található, mely lehetıségekhez képest jól felszerelt. A kolléganık állandóan továbbképzésre járnak, ahol megismerik a beszédfejlesztés új technikáit. Munkaközösségek: óvodánkban két munkaközösség mőködik /integrált nevelés és kompetencia alapú nevelés/. Az IMIP-ben meghatározott fejlesztendı feladatok javítása érdekében. TEAM: mindenki, aki gyermekekkel kapcsolatban van /család, nevelı, szakemberek/ a gyógypedagógus és az óvodapedagógus irányításával Gyermekvédelmi felelısök: mindkét tagóvodánkban külön gyermekvédelmi felelıs tevékenykedik, a kerületi továbbképzéseken aktívan részt vesznek, szakirányú tanfolyamot végzett, illetve végez mindkét felelıs. Kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályával, a Családsegítıvel, Gyermekjóléti szolgálattal, ill. az orvosi és védınıi hálózattal, feladataik a munkaköri leírásban határozzuk meg A szülıi közösség: minden csoportban a szülıi szervezetvezetıt választ, kik önmaguk által meghatározott feladatok alapján mőködnek. A kirándulásokon, egyéb rendezvényeinken a szülık aktívan részt vesznek. Nevelıtestület együttmőködése: rendszeres team munkát végzünk az intézményben (munkacsoportok kialakítása, esetmegbeszélések, hospitálások stb.) 17

2.5. A napirend összeállításának elvei A gyermekek napirendjét stabilitás és rugalmasság jellemzi. A stabil pontokat, a rendszerességet az azonos idıpontban visszatérı tevékenységek jelentik (étkezés, pihenés, szabadon választható tevékenység). Az Kompetencia Alapú Neveléshez igazodó napirendben az idıkeretek rugalmasan alakíthatók. Téli hónapokban természetesen a gyermekek több idıt töltenek a csoportszobában, mint nyáron. A gyermekek csoportban történı elhelyezésének szempontjai. A gyermekek kora, a meglévı csoportok létszáma, és a szülık igényei alapján alakítjuk. Csoportjaik összetétele homogén és heterogén, mindkét formában biztosított az egyéni bánásmód, tehetséggondozás és az iskolai élethez szükséges képességek kialakítása 2.6. A hetirend összeállításának szempontjai A csoportokban dolgozó két óvodapedagógus összehangolt munkája tükrözıdjék az összeállításban. Jelenjen meg: a változatos tevékenység heti egy alkalommal a testnevelés, mint kötelezı foglalkozás havi két alkalommal kirándulás, séta, élménynyújtás, tapasztalatszerzés a csoportok összehangolása nevelési területek megszervezése (projekt szemléletben oldjuk meg a nevelési feladatokat) 18

2.7. Javasolt napirend Hetente 2 alkalommal helyet és idıt kell biztosítani az utazó gyógypedagógus részére. Idıkeret 5.30 órától 12.00 óráig 12.00 órától 15.00 óráig 15.00-17.00 óráig TEVÉKENYSÉGEK 3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek SZABAD JÁTÉK SZABAD JÁTÉK SZABAD JÁTÉK -Mozgásfejlesztés -Mozgásfejlesztés -Mozgásfejlesztés (kötelezı vagy (kötelezı vagy (kötelezı vagy kezdeményezett) kezdeményezett) kezdeményezett) -Felajánlott választható -Felajánlott választ- -Választható vagy tevékenységek ható tevékenységek kötelezı -Folyamatos reggeli -Folyamatos reggeli tevékenység -Egyéni -gyógypedagógus -Folyamatos reggeli fejlesztések -gyógypedagógus -logopédia JÁTÉK A JÁTÉK A JÁTÉK A SZABADBAN (idıjárástól függıen) Ebéd (kötött formában elıtte testápolás) PIHENÉS SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevékenységek) SZABADBAN (idıjárástól függıen) Ebéd (kötött formában elıtte testápolás) PIHENÉS SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevékenységek) SZABADBAN (idıjárástól függıen) Ebéd (kötött formában elıtte testápolás) PIHENÉS és/vagy felajánlott tevékenység SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevékenységek) JÁTÉK SZABADBAN (idıjárástól függıen) A JÁTÉK SZABADBAN (idıjárástól függıen) A JÁTÉK SZABADBAN (idıjárástól függıen) A 19

3. Az óvoda kapcsolatai 3.1. Óvoda-család Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, kiegészíti azt. A családdal együtt összhangban formálhatjuk a gyermeki személyiséget az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Az óvodapedagógus tájékoztassa a szülıket az óvodában történtekrıl, ugyanakkor ismerje meg a családok életmódját, a gyermek helyét a családban. A szülık kérését, javaslatait mindig vegye komolyan, reagáljon azokra, biztosítsa a folyamatosságot az óvodai és családi élet között. 3.1.1. A kapcsolattartás formái: A nyílt napokon a nevelési feladatok összehangolása Családlátogatások egyéni beszélgetések a szülıkkel (itt a pedagógusok megismerkedhetnek a családok nevelési szokásaival) Fogadóórák a személyesebb jellegő tájékozódás céljából A szülıi értekezletek jó alkalmak csoportos találkozásokra, ahol az óvoda elvárásaival, rendjével kapcsolatosan a szülık is elmondják javaslataikat, gondolataikat Óvoda-iskola átmenet kapcsán az iskolaigazgatók, tanítók részvétele a szülıi értekezleteken (tájékoztatás az iskolák programjáról) Közös óvodai programok a szülıkkel: o Óvodai fórumok szervezése Nyílt napok Szülıi kreatív délutánok óvodapedagógusokkal 3.1.2 Szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés Személyes kapcsolat kialakítása minden szülıvel A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása (esetenként szülıvel) Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlıdésérıl, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyermekek alkotásainak megmutatása elemzése, szülık részvételi lehetıségének biztosítása a foglalkozásokon, fogadóórák biztosítása Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erıforrásainak feltárása Szülıi közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. farsang, karácsony, pünkösdölı, anyák napja stb. 20

Partnerközpontú mőködés, szülıi igények kiszolgálása felmérések alapján (év elején az újonnan jövı gyermekek szülei igényeinek felmérése, év végén az iskolába menı gyermekek szüleinek elégedettség felmérése) 3.2.Óvoda-bölcsıde A két intézmény gyermekközpontú tevékenysége és szemlélete teszi lehetıvé, hogy a kisgyermek alkalmazkodása új környezetéhez problémamentes legyen. Az óvoda pedagógusok és a gondozónık közösen felelısek az átmenet zavartalanságáért. 3.3. Óvoda-iskola Fontos a kölcsönös nyitottság, a folyamatos kapcsolattartás, egymás munkájának megismerése és tisztelete. Törekszünk arra, hogy a gyermekek zökkenımentes iskolakezdése érdekében a tanítók minél jobban tájékozódjanak óvodánk céljairól /programunk fı célja egyéni fejlesztéseink, eltérı képességek figyelembevétele stb./ Gyermekek fejlıdésének utánkövetése, közös programok, hospitálások a programban résztvevı intézményekkel. 3.3.1. A kapcsolattartás formái: Szakmai kapcsolatok szorgalmazása (munkaközösségeken való részvétel) Hospitálások Iskolaigazgatók látogatása a nagycsoportban szülıi értekezleten Tanítónık látogatása a csoportban Nagycsoportosok látogatása az iskolába Tapasztalatgyőjtés, nevelıi értekezleten való részvétel Gyermekvédelmi esetek megbeszélése Partnerigény felmérése Esetmegbeszélések Projekt tervezése, gyakorlati megvalósítása 3.3.2. Óvoda-iskola átmenet támogatása Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka alkalmazása (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképességi zavarok kialakulásának megelızése, megoldási késztetés, monotónia, tőrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) 21

Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetőek elınyben részesítésével, a sajátos nevelési igényővé minısítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása, a HHH-s gyermekek nyomon követése Az érintett iskolákkal közös esetmegbeszélések, szakmai mőhely, közös programok Rendszeres óvoda-iskola kapcsolattartás A gyermekek fejlıdésének utánkövetése legalább az általános iskola elsı évében 3.4. Óvodánk külsı partnerei Fenntartóval: Pesterzsébet Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával, kiemelten az Oktatási Osztállyal Pedagógiai munkát segítı intézményekkel - Pesterzsébet Pedagógiai Intézet - Nevelési Tanácsadó - Népjóléti Osztály - ÁNTSZ - Családsegítı - Speciális képességeket vizsgáló bizottságok, intézmények - Kerületen kívüli óvodai intézményekkel való kapcsolat, akik ezekben a programokban részt vesznek Közmővelıdési Intézményekkel: - Csili Mővelıdési Központ - Állami Bábszínház - Lajtha László Zeneiskola - Pesterzsébeti Múzeum - Fıvárosi Nagycirkusz - Szabó Ervin könyvtár Egészségügyi szervekkel: - Óvodaorvos, védını, kik hetente egyszer látogatják az óvodát - Évente egyszer orvosi szőrıvizsgálaton vesznek részt a gyerekek - Hallásvizsgálat évente egyszer, problémás esetben nem csak nagycsoportban - Tanköteles korú gyermekek alkalmassági vizsgálata - Fogorvos prevenciós vizsgálata, gyermekek kezelése egyénileg - Igény szerint gyógytornász - RÖK 22

3.5. Szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés Személyes kapcsolat kialakítása minden szülıvel A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása (esetenként szülıvel) Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlıdésérıl, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyermekek alkotásainak megmutatása elemzése, szülık részvételi lehetıségének biztosítása a foglalkozásokon, fogadóórák biztosítása Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erıforrásainak feltárása Szülıi közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. farsang, karácsony, pünkösdölı, anyák napja, kisebbségi ünnepek stb. Partnerközpontú mőködés, szülıi igények kiszolgálása (évente egyszer a szülık igényeinek felmérése) 4. Az óvodai nevelés feladatai 4.1. Az egészséges életmód alakítása Célja: A gyermekek testi fejlıdésének környezetéhez való optimális alkalmazkodásának elısegítése; Az egészséges életmód szokásainak megalapozása Feladata: A gyermekek gondozása, testi szükségletük és mozgásigényük kielégítése Az SNI-gyermekek fejlesztésének szervezeti keretének megválasztását az alkalmazott speciális módszer és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Fejlesztésük a számukra megfelelı területeken valósuljon meg, fontos hogy ne terheljük ıket túl. 4.1.1. Gondozás A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermek jó közérzetét, ami minden tevékenységhez elengedhetetlen. Arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket, fokozatosság elvét betartva, ehhez lehetıség szerint HACCP betartásával biztosítjuk az eszközöket a gyermekek számára /pl.: folyékony szappan, stb. / 23

4.1.2. Testápolás A gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozottságát, rendszeres, ill. szükségszerinti tisztálkodásuk igényének kialakulását szolgáljuk. 4.1.3. Étkezés Az óvodában a szülıket idıben tájékoztatjuk az óvoda étrendjérıl, hogy az étkezés változatossága érdekében a szülık összeegyeztethessék az otthoni étkezéssel. Az étkezés megszervezését, annak kulturált lebonyolítását fontos, gondozási feladatnak tekintjük. Az önálló étkezés, az önkiszolgálás szokásainak kialakítását fokozatosan végezzük, megfelelı idıt hagyva a gyerekeknek erre a tevékenységre. Az étkezésnél figyelembe vesszük a gyermekek speciális igényeit, egyéni tempóját. 4.1.4. Öltözködés Az idıjárásnak megfelelıen öltöztetjük, védjük a gyermekeket kialakítva a réteges öltözködés igényét. Szülıi értekezleten tudatosítjuk a szülıkben a kinti-benti ruha szükségességét. 4.1.5. Mozgás A mindennapi szabad mozgás alkalmával a gyermekek a természetes nagymozgásokat egyénileg gyakorolják a mozgásfejlesztı eszközökön mind a csoportszobában, mind az udvaron. A néhány percig tartó napi szervezett mozgástevékenység jól szolgálja a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. Nagymértékben kihasználjuk a szabadban történı mozgás lehetıségét. 4.1.6. Pihenés Lefekvés elıtt alapos szellıztetéssel, meséléssel teremtjük meg a nyugodt légkört a gyerekek számára. 24

4.2. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermekeket fokozott gondoskodással elkülönítve gondoskodunk mindaddig, míg szüleik meg nem érkeznek A fertızések terjedése érdekében gyakori szellıztetést végzünk, a higiéniai szokások betartása még fokozottabb figyelmet fordítunk. A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást, ezért a szervezett mozgásos tevékenységek a prevenciós fejlesztı tornák vezetése segít a gerincdeformálódások megelızésében. Ehhez kollégáinkat szakirányú továbbképzésre küldjük, mellyel segíthetik a többiek munkáját. Edzési lehetıséget biztosítunk a szabadban minden évszakban /rollerezés, biciklizés, szánkózás, korcsolyázás, stb. / 4.3. A gyermekek egészséges fejlıdéséhez szükséges környezet biztosítása A tárgyi környezet megfelel az egészségügyi elıírásoknak, ezek adják az alapot az óvodába folyó nevelıi munkánkhoz. Az udvar a legfontosabb fejlesztési területünk, melyre a nyár folyamán játékeszközök kerültek a szabványi elıírásoknak megfelelıen. Elkészült a Zalán óvoda új közös homokozója, melynek árnyékolása folyamatban van. A csoportszobák esztétikusak, jellemzi ıket a színharmónia. Alkalmassá tették az óvodapedagógusok a szabad játékra, étkezésre, alvásra, pihenésre. A mozgásos tevékenységeket a csoportszobában nyitott ablaknál végezzük. Az öltözık berendezése, világítása megfelelı a szellıztetés biztosítása lehetıvé teszi a nyugodt öltözés, vetkızés feltételeit. A Lázár óvodában minden gyermekeknek saját szekrénye, a Zalán óvodában minden csoportnak saját öltözıszekrénye van. A mosdókban életkornak megfelelı mérető eszközök segítik a szükségletek önálló kielégítését, függönyök felszerelésével gondoskodunk az intimitásról. Saját fogmosó felszerelés, féső áll a gyermekek rendelkezésére. Az SNI gyermekek sérülésének típusa és súlyossága határozza meg a fejlesztés eredményét. 25

5. Érzelmi nevelés szocializáció 5.1. Tartalma: Óvodánkban az érzelmi biztonság, otthonosság, derős, szeretetteljes légkör megteremtését biztosítjuk. Ennek érdekében fejlesztjük a gyermek erkölcsi érzelmeit /szeretet, barátság, tisztelet/, a gyermek erkölcsi tulajdonságait /együttérzés, bátorság, stb. /, intellektuális érzelmeit /kíváncsiság, felfedezés, stb. / Az esztétikai érzelmek alakításában a harmonikus környezet, a népi mővészeti alkotások nyújtotta élményekre építünk. Mindezeket a néphagyományırzés és természetszeretet együttes hatásrendszerével tudatosan ébren tarjuk, fejlesztjük. Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig tart. Biztosítjuk az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı és megtartó képességek formálását. A természeti és társadalmi környezetünkben olyan feltételek megteremtése a cél, melyben alkalom nyílik az egymáshoz való viszonyításra. Ezáltal a reális én-kép, pozitív értékrend, a helyes viselkedés fejlıdik. Minden csoportnak van hagyománya, szokásrendszere, ami egyéni színezető légkört biztosít a gyerekek számára. Az SNI gyermekeknél sérülésük arányában fejlıdjön alkalmazkodó készségük, akaraterejük, önállóságra törekvésük, együttmőködésük. Célja: Már az óvodába lépéskor kedvezı érzelmi hatások érjék el a gyermeket Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlıdését és éntudatának alakulásának, engedjen teret énérvényesítı törekvéseinek Az óvoda teremtsen lehetıséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a másság elfogadására segítse az SNI gyermekek beilleszkedését segítse a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek beilleszkedését 26

Feladata: A szocializáció szempontjából különös jelentıségő a közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak /mint pl.: az együttérzés, a segítıkészség, az önzetlenség, a figyelmesség/ és akaratának /ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának/ fejlıdését. A szocializáció szempontjából óvodánkban törekszünk a közös élmények, változatos tevékenységek biztosítására. Közösségfejlesztı munkánkat az odafigyelés, meghallgatás, saját érzéseink elmondása, mások érzéseinek elfogadása, meghallgatása jellemzi, így a gyermek örömteli optimizmusa fejlıdik. Külön gondot kell fordítani arra, hogy az SNI gyermek minden segítséget megkapjon hátrányinak leküzdésére. Ehhez nyújt segítséget a gyógypedagógus. Lehetıséget biztosítunk a HHH-s gyermekeknek, hogy az intézmény által szervezett programokon részt vegyenek. Kiemelt feladat: Sok kísérletre, gyakorlatra, közvetlen tapasztalatra kell szert tennünk. Azokban a csoportokban, ahol a program bevezetésre kerül, a Horváth Dubecz féle mérés alapján a gyermekeket 4 területen értelmi, szociális, kommunikációs, testi mérjük, és 3 féle differenciálási szintre osztjuk. A felosztás a segédanyagokban találhatók (tőz, víz, föld, levegı + módszertani és mérési füzetek) 6. Értelmi nevelés Célja: a gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése, alapozása. Ennek érdekében építünk a gyermekek spontán szerzett tapasztalataira, ismereteire, egyénileg és közösen szerzett élményeikre. Az integrált gyermekek sérülésének típusának függvényében a gyógypedagógus útmutatása alapján az óvodapedagógus fejleszti a gyermeket. 27

Iskola életmódra való felkészítés korszerő óvoda pedagógiai módszerekkel.(a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zenefelhasználásával.) 6.1 A kompetencia alapú óvodai programcsomag használata gyerekek képességszintek, képességfajták szerinti fejlesztésére; A kompetencia alapú programcsomag a gyermekek számára önfeledt, boldog gyermekkort jelent melyben: o Kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak o Zenében és festésben átélhetik a mesék, versek, szárnyaló világát o Átérezhetik a hagyományok üzenetét o Bábozhatnak, dramatizálhatnak o Nap mint nap változatos színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítı, befogadó, elfogadó felnıttek jelenlétérıl, a közösségrıl, az ıket körülvevı világról, a környezetrıl, a természet csodáiról, a számok, mennyiségek birodalmáról o Játszva tanulhatnak egymástól és a felnıttektıl o Kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják o A megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges o Figyelembe vesszük a gyermek saját törvényeit is Feladataink: a gyermekek megismerése ismeret szintjének felmérése változatos élmények, tevékenységek biztosítása egyéni fejlesztés /felzárkóztatás, tehetséggondozás/ egyéni fejlesztéshez szükséges szempontsor, ill. módszerek kidolgozása differenciálás 6.2. Anyanyelvi nevelés Az egész nevelıi munkánkat áthatja az anyanyelvi nevelés, annak szerves része. Nevelési programunk tudatosan ráirányítja a figyelmet az anyanyelv szépségére. A hagyományápoló tevékenységek által a gyermekek intenzívebben részesülnek az anyanyelv élményeiben. Biztosítjuk az oldott, derős légkört a beszédkészség fejleszthetısége és fejlesztés érdekében. Az óvodába lépéskor különbözı szintő beszédfejlettséggel rendelkeznek a gyermekek ezért célunk, hogy szakember segítse a felmérésben munkánkat. 28

Ennek érdekében a csoportok heti rendje, nevelési terve összhangban van a logopédusi munka, illetve ütemtervével. Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezıkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlıdésének elısegítése). Kiemelt feladatunk, hogy megszerettessük a könyveket, verset, mesét. 7. Az óvodai élet tevékenységének formái 7.1. Játék Célja, feladata: A gyermek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása az intellektuális mozgásos és társas kapcsolatokon keresztül. A játék az óvodás gyermek legfıbb tevékenységi formája, az örömforrás számára a személyiség fejlıdés legfontosabb színtere. A gyermekjáték közben ismerkedik a világgal, tapasztalatokat szerez, reagál az İt körülvevı környezet eseményeire. A játék összeköttetést jelent élı és élettelen környezettel, amely ismeretszerzést is jelent a gyermekek számára. A játék tevékenységhez megfelelı helyet, eszközöket, idıt és élményeket biztosítunk óvodánkban. A gyermek önmegvalósítása érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának figyelemmel kisérése és a szükséges fejlesztési módszerek kidolgozása /egyéni fejlıdési napló vezetése/. A gyermek önmegvalósítása érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának figyelemmel kisérése és a szükséges egyénre differenciált, a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó fejlesztési módszerek kidolgozása (egyéni fejlıdési napló vezetése) 7.1.1. Hely A csoportszoba és az udvar. A gyermek számára a szabad mozgást, játékának térbeni kibontakozását segíthetjük elı. A gyermek igényeinek figyelembevételével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat biztosítunk, ügyelve arra, hogy a különbözı játszócsoportok ne zavarják egymást. Az udvaron elsıdleges szempontunk a gyermek természetes mozgásigényének kielégítését szolgáló terek berendezése, kialakítása, a szabványi elıírásoknak megfelelı játékeszközökkel. Ezen belül megteremtjük a néphagyomány és a természetvédelem feltételeit is. 29

7.1.2. Idı A játékidıt a napi rend sajátosságaiból adódóan folyamatosan biztosítjuk a várakozási idı kiküszöbölésével. A napirendben szereplı tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába. /kivéve nagycsoportban a kötelezı foglalkozást/ A napirendben szereplı személyiségfejlesztı, tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéb tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába./kivéve nagycsoportban a kötelezı foglalkozást, ám itt is hangsúlyos az egyénre szabott differenciált irányítás). 7.1.3. Eszköz Fı szempont, hogy a játékok legyenek esztétikusak, igazodjanak a gyermekek életkorához, segítsék elı a sokoldalú fejlıdést. Fontos, hogy fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra ösztönözzék a gyermekeket. A játékeszközök választásában az óvónıi igényesség és szakmai hozzáértés érezhetı. A játékokat lehetıleg természetes anyagokból készítjük, illetve vásároljuk. Kapcsolódjanak a természeti környezethez, informáló hatásúak legyenek. Az eszközök között helyet kapnak a régi paraszti élet használati tárgyai. A gyerekek rendelkezésére állnak mozgásra inspiráló játékeszközök is. Az SNI gyermekek részére speciális fejlesztı eszközöket biztosítunk. 7.1.4 Élmény A gyermek játékát az élmény motiválja, az elsıdleges tapasztalatot a család és a közvetlen környezet nyújtja. Az otthonról hozott élményeket változatosabb közös eseményekkel gazdagítjuk. Ezeket tudatosan, tervszerően beépítjük a nevelımunkába. Cél, hogy az én-tudat mellett a magyarság-tudat és a környezethez való megfelelı hozzáállás viszonyát is megalapozzuk. Az otthonról hozott élményeket változatosabb közös eseményekkel gazdagítjuk. 7.1.5 Az óvónı feladata: nyugodt légkör biztosítása (a nyugodt légkör feltétele a magatartási normák alakítása, a társas együttélés szabályainak betartásával) különbözı fejlettségő gyermekek együttjátszásának segítése, az egyéni sajátosságoknak, a gyermek igényeinek megfelelıen: 30

egyéni fejlesztés felzárkóztatás tehetséggondozás részvétel a közös játékban (az együttes játékban az óvónı lehet egyenrangú társ, alárendelt, irányított vagy mintaadó modell). Az együttjátszás nem lehet beavatkozás, nem korlátozhatja a gyermek önállóságát. Az óvónı a játéktevékenységbe beépülı modell, biztonságot áraszt, képes hitelessé tenni önmagát. Tudatosan alkalmazza a metakommunikáció, a testnyelv kifejezı eszközeit. Ötletek, lehetıségek, helyzetek teremtése a sokszínő játéktevékenység kialakulásához Egyezkedések, választások, döntések segítése Csoportszoba mobilitása 7.2 Irodalom- anyanyelv (Vers mese) Célja: A gyermek érzelmi-értelmi-erkölcsi fejlıdésének segítése pozitív személyiség jegyeinek megalapozása, a mese élmények, versek segítségével. Fontos, hogy szívesen hallgassanak verset, mesét, mondókát, váljon az irodalmi élmények érzékeny, aktív befogadójává, ébressze fel a vágyat a könyv, színház, Múzeum iránt. Az óvónı feladata: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal A nap folyamán többször kezdeményezzen irodalmi tevékenységeket Elıadás módját jellemezze a helyes hangképzés, hangsúlyozás, hanglejtés, a jól megválasztott beszédtempó, a helyes nyelvtani szabályok. Elıadása legyen összhangban a metakommunikáció jelzéseivel Állandó hely legyen az irodalom kezdeményezéseire 7.2.1 A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése: A nyelvi képességek fejlesztésének leghatékonyabb eszköze a mese, a vers, a bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást, és a nyelvtanilag helyes beszédet. 31

A népi mondókák segítségével tisztítható a magán és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelı artikulációja, a hangkapcsolatok minden törvényszerősége. A gyermekek mesékbıl, versekbıl sok új fogalmat ismerhetnek meg a bábjátékban, dramatikus játékban kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket, a munkaközösség kutatómunkával készített győjteménnyel segíti a kollégákat a népi versek, mondókák megismerésével. Az integrált gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztését a fogyatékosság típusa határozza meg, melynek függvényében más-más területet kap nagyobb hangsúlyt. Az óvoda-iskola átmenet közös pontja ebben a témában a drámajátékdrámapedagógia alkalmazása. A tanítókkal közös konzultáció e témakörben. Hospitálások. 7.3 Zenevarázs (Ének, zene, énekes játékok) Célja: Felkelteni a gyermekek érdeklıdését a közös éneklés és játék örömének megéreztetésére, a zene megszerettetésére. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése. Az esztétikai, zenei ízlés és mozgáskultúra formálása. Az SNI gyermekek AKUSZTIKUS nevelésében, a fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A hallási figyelem és észlelés fejlesztése, dalos játékokban fejleszti a koncentrációt, finomítja a gyerekek hallási érzékelését. Minden kínálkozó alkalmat kihasználunk az egyéni illetve csoportos énekléshez. Részt veszünk hangszeres bemutatókon. (Lajtha László Zeneiskola). Vendégül látjuk a Lázár Vilmos Általános Iskola kórusát. Hospitálást szervezünk az ének-zene tanárnıvel. Zenei intelligencia fejlesztése, amely sokat segít az írni-olvasni tanulás során. Az óvónı feladata: A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelı válogatása Kötött és kötetlen formában ismerteti meg a gyerekekkel a közös éneklés örömét, a dallam a ritmus, a mozgás szépségét 32

Kihasználja a mondókák lehetıségét arra, hogy a ritmikus szövegben ismétlıdı beszédhangok pontos észlelésére, tiszta képzésére, a jó beszédritmus érzékelésére maguk is ráérezzenek a gyerekek A zenei anyagokban elıforduló szavakkal, fogalom párokkal gazdagítják a gyermekek szókincsét A programunkban meghatározott jeles napokhoz igazodva ismertetjük meg a gyerekeket a népi játékokkal, mondókákkal, néptáncokkal A gyermekek életkorához és igényeihez igazodó változatos népi hangszerek alkalmazása (szüret, Lucázás, betlehemezés, regölés, farsang, húsvét, fákvirágok napja, föld napja, pünkösdölés, gyermeknap) 7.4 Vizuális (Rajzolás, mintázás, kézimunka) Célja: A gyermeki fantáziavilág és élmény gazdagításával tér, forma, színképzet, a képi gondolkodás, önkifejezés fejlıdésének elısegítése. Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, fogékonyság megalapozása. A gyermekek a hagyományos óvodai ábrázolás eszközei és technikái mellett ismerjék meg és használják a régi gyermekkor játékkészítı és népi kismesterségeket ırzı technikákat, eszközöket. Alakuljon kézügyességük, finommotorikájuk, vizuális alkotó készségük és esztétikai igényük a múlt és a jelen értékei iránt. Alapozódjon meg a mővészeti látás képessége. Az SNI gyermekek fejlesztésében a fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A gyermek állapotához igazodó képesség és készségfejlesztı eszközök biztosítása szükséges. Minden segítséget kapjanak meg hátrányai leküzdéséhez. /pl.: agyagozás, mint terápiás eszköz/ Az óvónı feladata: A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés feltételeinek megteremtése Tervezhetı tevékenységek minıségének fejlesztése Az élménynyújtás, tapasztalatszerzés a tárgyi világ megismerési formáinak biztosítása 33

Építsen a gyermekek kíváncsiságára, adjon választási lehetıséget, mind témában, mind technikában A népi kismesterségek, népviseletek, a környezet megfigyeltetésével gazdagítsa az élményanyagot Állandó és elérhetı helyen legyenek a vizuális alkotáshoz szükséges anyagok, melyeket a gyermek a nap bármely szakában használhat A foglalkozásokat kötetlen formában tervezze, kezdeményezze, építve a gyermek természetes érdeklıdésére, tevékenység vágyára Alkotó tevékenységhez megfelelı helyet alakítunk ki, ahol önkifejezésük nyugodt légkörben történik Kirándulásokon, sétákon, nagyon sok egyéni és közös élménynyújtásra törekszünk Természetes anyagokat győjtünk a késıbbi felhasználásra, megmunkálásra Folyamatosan közvetítjük a családok felé az ábrázolási lehetıségek biztosításának fontosságát 7.4.1 A beszédkészség fejlesztése: Ösztönözzük a tevékenységekhez és azok tartalmához kapcsolódó beszédet, elısegítjük a gondolkodás, nyelvi kifejezıképesség sokoldalú fejlıdését. A beszéddel kísért ábrázolási tevékenység az eszközhasználat és a technikák módjának közlése segíti a beszédfejlıdést és bıvíti a nyelvhasználat szógazdagságát. 7.5 Mozgás Célja: A gyermeki mozgásigény kielégítése, a testi képességek, a fizikai erınlét fejlesztése Rendszeres mozgással, az alkalmazkodó, tájékozódó képesség és az akarati tulajdonságok fejlesztése Az összerendezett mozgás kialakulásának elısegítése, az egészséges életvitel alapozása A természetes mozgáskészségek fejlesztése és stabilizálása Az egészséges testi fejlesztés, ami a következık szerint taglalható: - testi képességek, ellenálló képességek alakítása - térbeli, idıbeni tájékozódás fejlesztése - egyensúlyérzék, ritmusérzék, motorikus képesség fejlesztése - mozgás mőveltség, mozgáskoordináció fejlesztése, különösen a népi és egyéb játékok által 34

- rendszeres, aktív mozgáshoz szoktatás - egészséges életmódra való készségek, jártasságok alapozása - prevenciós egészségmegóvás - nagy és finommozgások és fizikális erınlét fejlesztése Az SNI gyermekek fogyatékosságából fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása. Terhelhetıségüket biológiai állapotuk, az esetleg társuló fogyatékosságuk személyiségjegyeik befolyásolják. A sportok közül az úszást, korcsolyázást ajánljuk élettani hatása miatt. Mozgási intelligencia fejlesztése, mely nélkül egész életében csetlik, botlik, ügyetlennek érzi magát a gyermek. Az óvónı feladata: mozgásra ösztönzı, biztonságos és tiszta környezetet, szabad tereket biztosítunk a tervezett és szervezett mozgásra amennyiben az idıjárás engedi kora tavasztól késı ıszig a szabad levegın mozognak óvodásaink (játszóudvar, kiránduláson, séták alkalmával, stb.) a jó hangulatú, szervezett testnevelést szolgálja: - körültekintı szervezés - játékos hangvétel - rövid, érthetı utasítások - kevés várakozási idı - pergı ütemő foglalkozás A mozgás az óvodáskorú gyermek életeleme. Az érés folyamatában a fejlıdı gyermek természetes szükséglete. Tudatosan fejleszti az észlelési funkciók összerendezését, a testi képességek, az ügyesség sokféle formáját. A mozgás nem szőkül a testnevelés foglalkozások körére. Jelen vannak az óvodai élet minden terén. A rendszeres testnevelés kedvezıen befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légzı és keringési rendszer teljesítıképességének, a csont és izomrendszer teherbíró képességeinek növeléséhez. Fokozatosan törekszünk, hogy minden gyermek elfogadja a testnevelés foglalkozásokon a kötelezı részvételt. A kötelezettség természetesen nem jelenthet kényszert a gyermek számára. Alkalmanként szükségessé válhat, hogy a szomszédos csoportból a kicsikkel és a nagyokkal külön-külön foglalkozzanak az óvónık. Indokolja a szétválasztást, hogy váltóversenyt, sorversenyt csak nagycsoportosokkal tudnak játszani. 35