Gézengúz Óvoda helyi nevelési Programja

Átírás

1 Gézengúz Óvoda helyi nevelési Programja Budapest, július 4. Készítette: Horváth Gabriella

2 Tartalomjegyzék Felhasznál irodalom Törvényi háttér Az óvoda adatai Helyzetkép Gyermekkép Óvodakép Személyi feltételek 3.oldal 4.oldal 5.oldal 6.oldal 7-8.oldal 9-11.oldal 12.oldal 1.sz. Melléklet Gézengúz Óvoda Környezetvédelem, néphagyományırzés helyi nevelési programja 2.sz. Melléklet Gyöngyszem Tagóvoda Lépésrıl, kompetencia alapú nevelés óvodai programja Legitimációs záradék 2

3 Felhasznált irodalom 1) 2009 május 8. Gézengúz Óvoda Helyi Nevelési Programja 2) Módosított Óvodai nevelés Országos Alapprogram ) Jogalkalmazás a közoktatásban RAABE 4) Óvoda vezetési Ismeretek RAABE 5) Az óvodai Nevelés Programja OPI ) Nagy Jenıné:Óvodai Nevelés a Mővészetek eszközeivel ) Formai Katalin: Ének az óvodában ) Néphagyományırzı Óvodai Program Gödöllı ) Balázsné Szőcs Judit: Mibıl lesz a cserebogár? ) Porkolábné Dr.Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában ) Nagy Jenıné: Óvodai programkészítés, de hogyan? ) Játékos természetvédelem Nodus ) Dr. Hegyi Ildikó:Siker és kudarc a pedagógiai munkában OKKER ) Kompetencia alapú óvodai program speciális módszerei, eszközrendszere. 15) SNI-s gyermekek integrált nevelése a szakértıi bizottsággal és az utazópedagógusok bevonásával 16) Gazdagné Papp Zsuzsanna módszertani könyvek 17) Tóth-Szılısiné: Mozgásfejlesztés 3

4 Törvényi háttér Az évi LXXXIX. törvény a közoktatásról /a VII. 16-i módosításokkal/ Gyermek oldaláról: Szülıi oldalról: Intézményi oldalról: /1996. Kormányrendeletben kiadott, 2009-ben módosított Óvodai Nevelés Országos alapprogramban megfogalmazottak 2009.évi LXXIX. tv. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXI tv, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 5. számú melléklet 255/2009 (XI.20) Kormányrendelet a módosított Óvodai Nevelés Országos alapprogramjáról Az Óvoda Nevelési Programja évben évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügy igazgatásáról Budapest Fıváros Közoktatás fejlesztési terve Pesterzsébeti Önkormányzat Oktatási Koncepciója 2/2005. (III.1) OM rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek Óvodai nevelési irányelve 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/E (1) pontja: - képességkibontakoztató, integrációs felkészítésben. 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D (1) pontja: - Ki vesz részt a képességkibontakoztató felkészítésben? 4

5 Az óvoda adatai Név: Gézengúz Óvoda Címe: 1202 Budapest, Zalán utca 11. Fenntartója: Pesterzsébeti Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Telephelyei: 1202 Budapest, Lázár utca Budapest, Vörösmarty utca 91. Alapító okiratszáma: Óvodai csoportok száma: 15 Gyermekférıhelyek: 365 fı A nevelési programot a nevelıtestület készítette, benyújtotta az óvoda vezetıje: Horváth Gabriella 5

6 Helyzetkép 216/2011.(V.19.) ÖK. számú határozat alapján a Képviselı testület támogatta az óvodák átalakítását a 2011/2012. nevelési évtıl. E határozat alapján 2.Régióként a Gézengúz Óvodába beolvasztásra kerülı intézmény a Gyöngyszem Óvoda. A Helyi Nevelési Program ezért átdolgozásra kerül. Az intézmény tevékenységi köre az alapító okiratban található. Összevont óvodánk három tagóvodából áll, jellemzıen családi házas, zöldövezeti környezetben. A Lázár Óvoda 1902-ben, a Zalán Óvoda 1973-ban, a Gyöngyszem Óvoda 1981-ben épült. Évek óta a szülık igényeinek megfelelıen kiemelt feladatnak tekintjük a környezetvédelem, a néphagyomány ápolását, valamint a családokkal való hatékony kapcsolattartást. Ezek a kiemelt nevelési feladatok határozzák meg a nevelési programunk feladatrendszerét. Mind a befogadó mind a beolvasztásra kerülı intézmény megtartja a saját nevelési programjának sajátosságát. Kiemelt feladat mindkét intézményben a kompetencia alapú nevelés. Ennek érdekében fejlesztjük személyi és tárgyi feltételeinket egyaránt. /pl.: továbbképzések, munkaközösség szervezése, természetes anyagból készült eszközök használata a csoportokban, mobil bútorok, speciális eszközök/. 6

7 Gyermekkép Célunk, olyan gyermekek nevelése, akik érzik, hogy ıket olyannak fogadjuk el, amilyenek. Érzelmi biztonságukat gondoskodásunk, szeretetünk adja. Célunk továbbá egy olyan nevelési program mőködtetése, mely segítséget ad a jól szervezett, tudatos nevelımunkához. Felméréseink, és a beválás vizsgálata azt mutatja, hogy jó úton járunk. További feladatunk a minıségi munka javítása. Alapelvünk, hogy a gyermek egyedi és önálló személyiség, így ennek megfelelıen érdeklıdése, igényei, fejlıdésének üteme sajátos személyiségébıl fakadó. Célunk, hogy gyermekeink személyiségének kiteljesedését a belsı késztetés, a tevékenységigény motiválja. Ragaszkodnak környezetükhöz, tudják, hogy ık is a természet részei, élvezik a mozgás örömét, természetes szükségletükké válik. Ismerkednek a népi hagyományokkal, szokásokkal, képesek felfedezni mindezeket, örülni, élményeket befogadni. Kiemelt jelentıséget tulajdonítunk a gyermeki személyiség komplex fejlesztésének: a (tanult) motívumok kialakításának, mivel a motívumok segítik az embert döntései meghozatalában a képességek fejlesztésének, mert a képességektıl függ a döntések kivitelezésének eredményessége. Nevelımunkánk során olyan motívumokat és képességeket kell fejlesztenünk, melyek eredményeként gyermekeink döntései megalapozottak lesznek, s döntéseik kivitelezésében pedig eredményesek. A gyermek fejlıdı személyiség, fejlıdısét genetikai adottságok, az érés sajátos tırvényszerőségei, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelıen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Valamennyi speciális kompetencia alapja az alkotó képesség, és a kompetenciának megfelelı tehetség. Ahány féle speciális kompetencia, annyi féle tehetség is létezik. Fontos a tehetséges gyermekek felismerése, fejlıdésük elısegítése és támogatása. 7

8 A sajátos nevelési igényő gyermekek a többi gyerekkel együtt történı integrált nevelésével segíteni a közösségbe való beilleszkedésüket. Segíteni a többi gyermek alkalmazkodását az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedésekhez. Gyermekeinket arra neveljük, hogy törekedjenek a jó kapcsolattartásra, fogadja el önmaga és társai különbözıségét. - Minden gyermek sajátos egyedi öröklött tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel rendelkezı egyszeri, megismételhetetlen, fejlıdı személyiség. Mivel fejlıdésük is egyéni ütemben zajlik, így fejlesztésük is egyénre szabott, differenciáltan irányított./ IMIP nevelési filozófiánk/ - A fejlıdést meghatározza: - - öröklött tulajdonságaik - - szociokultúrális környezete és a környezeti hatások Az óvodás évek alatt minden gyermeket személyiségének készségeinek és képességeinek megfelelı egyéni bánásmódban, fejlesztésben részesítünk. Nevelımunkánk eredményeképpen szeretnénk elérni, hogy személyiségükbe beépüljenek a pedagógusok által közvetített értékek, vidám, pozitív gondolkodású, kreatív önbizalommal rendelkezı, jó problémamegoldó gyermekké váljanak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelıen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlı hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erısítését, elısegíti a nemek társadalmi egyenlıségével kapcsolatos elıítéletek lebontását. A gyermekek fejlesztését pozitívan befolyásolja az óvoda nyitottsága, hisz így szorosabb és hatékonyabb kapcsolatot tudunk ápolni a családokkal. / IMIP partnerközpontúság /Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttmőködés kialakítása az iskolával. Iskolaválasztás támogatása (preferálva a kerületi iskolákat). Érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenetet segítı program kidolgozása (hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai mőhely, közös programok). A nevelés folyamatának hatékonysága az abban résztvevık elégedettségén mérhetı. 8

9 Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje, a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvó-védı, szociális, nevelı-személyiségfejlesztı funkció. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell alkalmazkodnia. Programunk célja, hogy széles körben megismertessen egy új átfogó pedagógiai rendszert, amely elısegíti a demokratikus gyermeknevelési gyakorlatok megvalósítását úgy a nevelésben, mint a gyermek családi környezetében. Támogatja a gyermekek azon jogát, hogy életkoruknak, érdeklıdési körüknek megfelelı tevékenységben vegyenek részt. A napjainkban világszerte zajló gyors változások erısítik bennünk annak a fontosságát, hogy gyermekeinkben felébresszük a tanulás iránti vágyat, amely végig kíséri ıket egész életük során. Annak érdekében, hogy felkészítsük a gyermekeket a belsıleg motivált tanulásra, helyi nevelési programunk igyekszik megalapozni a jelenkor, illetve a századunk kihívásaihoz elengedhetetlen attitődöket, készségeket és képességeket. Programunk felismeri, értékeli és bátorítja a gyorsan változó idıhöz való alkalmazkodáshoz szükséges tulajdonságok kialakulását, mint például: szembesülni a változással és elıidézni azt kritikusan gondolkodni és döntéseket hozni rátalálni a problémákra és megoldani ıket kreatívnak, fantázia dúsnak és ötletesnek lenni érzékenynek lenni saját közösségünk, országunk és környezetünk problémái iránt. Az önálló emberi élethez, ismeretben, akaratban egyaránt hatékony életvitelhez szükséges képességek fejlesztése, megalapozása. Programunk épít arra, hogy a család a szocializáció elsı színtere, figyelembe veszi a gyermekek egyéni igényeit, és tiszteletben tartja a kulturális sokféleséget, különös hangsúlyt helyezve: az élmények individualizálására arra, hogy tervezett foglalkozások keretében segítse a gyermekeket döntéseik meghozásában a család részvételére az óvodai nevelésben. 9

10 Célunk: hogy biztosítsuk az óvodás gyermek fejlıdésének és nevelésének optimális feltételeit. Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése Az óvoda funkciója: óvó-védı, szociális, nevelı- személyiségfejlesztı funkció Sokoldalú tevékenység biztosítása A helyi adottságok figyelembevételével a hagyományok ápolása, környezet megismerése, védelme, tisztelete Az SNI gyermekekkel, való együttneveléssel emeli a gyermekek tolerancia szintjét, segíteni az SNI gyermekek társadalmi beilleszkedését, társadalmi elfogadását Az SNI gyermek kapjon meg minden segítséget hátrányainak leküzdéshez figyelembe véve fejlesztésének igényeit A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek együtt nevelése emeli a gyerekek tolerancia szintjét, segíti beilleszkedésüket, felzárkóztatásuk, elısegíti a társadalmi elvárások megismerését. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történı beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiség vonások fejlıdését. Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Kompetencia alapú óvodai nevelés alkalmazása Minden gyermeket megillet a bizalom és személyiségének feltétel nélküli elfogadása, a szeretet, az együttérzés szükségleteinek kielégítése, a fejlıdést elısegítı egyéni bánásmód./imip minıségképünk/ Alapelveink, értékeink: Humanizmus Magyarságtudat Internacionalizmus /mások elfogadása/ Tudásvágy /kíváncsiság, továbbkérdezés, tovább gondolkodás/ Szolidaritás Élet és egészségvédelem Önállóság A természet szépségének szeretete és védelme Együttérzés, segítés Tolerancia, másság elfogadása, empátia, hitelesség a nevelıközösség alapelvnek tekinti a gyermek szeretetét, tiszteletét, elfogadását, fejleszthetıségét 10

11 az elfogadó, segítı és támogató óvodapedagógus személyisége és példaadása meghatározó biztonságot sugárzó felnıtt gyermek, gyermek gyermek kapcsolat, melyet pozitív megerısítés kísér a gyermeki autonómia tiszteletben tartása a gyermekek fejlıdésének segítése az egyenlı hozzáférés biztosításával az együttmőködésre, kölcsönös tiszteletre, bizalomra, megértésre, türelemre és gyermeki aktivitásra épülı nevelés a gyermekek egyéni fejlettségének figyelembe vétele, idıt hagyva és adva mindenkinek a folyamatban történı fejlıdéshez az elıítélet-mentes pedagógiai környezet kialakítása, kerülve a nemi sztereotípiák erısítését a szülıkkel együttmőködı segítı partnerkapcsolat kialakítása az óvoda teljes dolgozói körének részvételével egymás munkájának megismerése és megbecsülése, kölcsönös segítségnyújtásra való törekvés óvodánk az élmények, és a változatos tapasztalatok színtere legyen az alkotás, a kreativitás és közvetlen tapasztalás feltételeinek megteremtése és biztosítása közös tevékenységek során a gyermekek érzelmi, értelmi és testi nevelése a gyermekek a mindennapi tapasztalatszerzéseik során tanulják meg és gyakorolják a közösségi élet szabályait az óvodapedagógus az intézmény céljaival azonosulva, saját képességeit, kompetenciáit folyamatosan fejlesztve képezze magát, érdeklıdési körének és tehetségének megfelelıen minden dolgozónkkal szemben elvárás, hogy elıítéletektıl mentesen közeledjen a családokhoz pedagógusaink megismerik, és figyelembe veszik a családok eltérı nevelési szokásait. 11

12 Személyi feltételek szeptember 1.-tıl: Dolgozók Óvodapedagógusok száma Dajkák száma Létszám adatok 31 fı 19 fı Egyéb segítı munkatárs Óvodatitkár Gazdasági ügyintézı Főtı Kertész-karbantartó Külsı segítı szakemberek Családsegítı óvónı * Sajátos nevelési igényő gyermekek Logopédus speciális fejlesztésének megfelelı Fejlesztı pedagógus aktuális létszámban. Gyógypedagógus * Gyógytestnevelı 1fı 1fı 1fı 3fı 1 fı 3 fı 2 fı 1 fı 1 fı Nevelıtestületünk képzettségi és szakképzettségi mutatói: Képzettség iránya Fıiskolát végzett óvónık száma: Szakközépiskolát végzett óvónı: Másoddiplomás képzésben részt vett Szakvizsgával rendelkezık Óvodavezetés Minıségfejlesztés Gyógypedagógus Környezeti nevelı Gyermekvédelmi szakértı Szakképzett dajkák száma Képzésben résztvettek száma 31 fı 1 fı 3 fı 8 fı 14 fı 12

13 1.sz. Melléklet 13

14 Gézengúz Óvoda helyi nevelési Programja 14

15 Tartalomjegyzék Helyzetkép oldal Gyermekkép 13.oldal 1. Az óvodai nevelés célja 15.oldal 2. Az óvodai nevelés feladatai 15.oldal 2.1. Az egészséges életmód alakítása oldal Gondozás 16.oldal Testápolás 16.oldal Étkezés 16.oldal Öltözködés 16.oldal Mozgás 17.oldal Pihenés 17.oldal 2.2. A gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása 17.oldal 2.3. A gyermekek egészséges fejlıdéséhez szükséges környezet biztosítása oldal 3. Érzelmi nevelés-szocializáció 18.oldal 3.1. Tartalma, célja feladata oldal 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 20.oldal 4.1. Személyi feltételek 20.oldal 4.2. Óvodai IPR figyelembe vétele óvodai beiratkozásnál 20.oldal 4.3. Tárgyi feltételek 21.oldal 4.4. Az óvodai élet megszervezésében résztvevık 22.oldal 15

16 4.5. Napirend összeállításának elvei 23.oldal 4.6. A hetirend összeállításának szempontjai 23.oldal 4.7. Javasolt napirend 24.oldal 5. Az óvodai élet tevékenységének formái 25.oldal 5.1. Játék célja, feladata 25.oldal Hely 25.oldal Idı 26.oldal Eszköz 26.oldal Élmény 26.oldal Csoportlégkör 27.oldal Az óvónı feladata 27.oldal 5.2. Vers-mese 27.oldal A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése 28.oldal 5.3. Ének-zene, énekes játékok 29.oldal 5.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka 30.oldal A beszédkészség fejlesztése 31.oldal 5.5. Mozgás célja, feladata oldal A mozgás tartalma 33.oldal Szabad, spontán mozgás 33.oldal Szervezett testnevelés 34.oldal 5.6. A külsı világ tevékeny megismerése 34.oldal Tartalma 35.oldal Az óvoda új környezet a gyermekek számára 36.oldal Ajánlott témakörök 36.oldal Környezetalakítás 36.oldal 16

17 A gyermekek fogékonysága 37.oldal Környezetvédelem, néphagyomány ápolása 37.oldal A tevékenységek szervezeti formái 38.oldal Anyanyelvi készségek fejlesztése 38.oldal Hagyományaink, ünnepeink 38.oldal 5.7. A pedagógiai munka kiemelt területei 38. oldal 6. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 39.oldal 6.1. Kompetencia alapú óvodai programcsomag használata 39.oldal 6.2. Anyanyelvi nevelés 40.oldal 7. Munka célja, feladata 41.oldal 7.1. Munkajellegő tevékenységek tervezése és szervezése 41.oldal 7.2. Munkafajták 42.oldal Önkiszolgáló munka 42.oldal Közösségért végzett munka 42.oldal 7.3.Az óvodapedagógus feladata az életkori sajátosságok oldal figyelembevételével 8. A tevékenységben megvalósuló tanulás 47.oldal 8.1. A tanulás formái 48.oldal 8.2. A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére oldal 9. Az óvoda kapcsolatai 49.oldal 9.1. óvoda-család 49.oldal Kapcsolattartás formái 50.oldal Szülıkkel való kapcsolattartás együttmőködés 50.oldal 17

18 9.2. óvoda-bölcsöde 51.oldal 9.3. óvoda-iskola 51.oldal Kapcsolattartás formái 51.oldal Óvoda-iskola átmenet támogatása 51.oldal 9.4. Óvodánk külsı partnerei 52.oldal 10. Ügyviteli dokumentációs feladatok 53.oldal Óvodánk írásos dokumentumai 53.oldal 11. Az egyéni fejlettség ellenırzésének szempontjai 54.oldal 12. A pedagógiai munka ellenırzése, értékelése 54.oldal A nevelési program gyakorlati hatékonyságának nyomon követése 54.oldal A nevelımunka eredményessége és módszerei 54.oldal Ellenırzı személyek 54.oldal 13. A helyi program ellenırzése, értékelése 55.oldal Intézményi önértékelés, eredményesség 56.oldal Személyiségfejlesztı, felzárkóztató program 56.oldal 14. Gyermekvédelem Esélyegyenlıség 56.oldal A gyermekvédelem célja oldal 14.2.Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális Segítségnyújtással kapcsolatos munka 14.3.Együttmőködés kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel oldal 58.oldal 14.4 Esélyegyenlıség 58.oldal 15. A nevelési program nyilvánosságra hozatalának módja 59.oldal Költségvetés Legitimációs záradék 18

19 Mottó: Legyetek olyanok, mint a gyerekek mondja a Biblia Milyenek a gyerekek? Kíváncsiak, hiszékenyek, nyíltak, reménykedık, nem kész emberek alakulók. Az olyan ember, aki késznek, befejezettnek hiszi magát, végomlásba jutott. Lenni valamivé ez a helyes jelszó: Olyanná, aki már másmilyen, mint tegnap volt, de még nem olyan, mint holnap lesz. 19

20 Helyzetkép Az alapító okirat alapján az intézmény tevékenységi köre: Óvodai nevelés, ellátás sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése Fogyatékosság típusok: A) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, B) a megismerı funkciók vagy a viselkedés okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd Óvodai intézményi étkeztetés Óvodai nevelés intézményeinek programjainak komplex támogatása Munkahelyi étkeztetés Speciális képzési formák: személyiségfejlesztı, tehetséggondozó, felzárkóztató program Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítı és kiegészítı tevékenysége: Közoktatási intézményekben végzett kiegészítı tevékenységek o Helyiségek és eszközök tartós és egyedi bérbeadása Önkormányzatok elszámolásai Összevont óvodánk két tagóvodából áll, jellemzıen családi házas, zöldövezeti környezetben. A Lázár Óvoda 1902-ben, a Zalán Óvoda 1973-ban épült. Évek óta a szülık igényeinek megfelelıen kiemelt feladatnak tekintettük a környezetvédelem és a néphagyomány ápolását. Ezek a kiemelt nevelési feladatok határozták meg a nevelési programunk feladatrendszerét. Az óvodapedagógusok feladata, a sajátos igényő gyermekek együttnevelése az egészséges gyermekekkel szakemberek segítségével (pl. utazópedagógus). 20

21 Ehhez az óvoda minden dolgozójának szemléletváltásra van szükség. Ezt a feladatot csak együtt gondolkodva, egymásra építve, egymást segítve tudjuk professzionálisan elvégezni. A kisgyermekkorban történı pedagógiai támogatás jelentısen csökkenti a késıbbi iskolai kudarcokat. A folyamatos kapcsolattartás az iskolával, a kölcsönös hospitálások, a közös programok, a szakmai mőhely, a gyermek fejlıdésének után követése, segíti az óvodából iskolába való átmenetet. Ennek érdekében fejlesztjük személyi és tárgyi feltételeinket egyaránt. /pl.: továbbképzések, munkaközösség szervezése, természetes anyagból készült eszközök használata a csoportokban, mobil bútorok, speciális eszközök/ Csoportjaink heterogén és homogén összetételőek. A csoportszobák ill. öltözık, logopédiai szoba felszereltsége gazdag, esztétikus, tükrözi az egyéniséget és a csoport nevének jellemzıit. A Zalán Óvodában biztosítva van az önálló öltözı és mosdó csoportonként, a Lázár Óvodában önerıbıl kialakított jól felszerelt tornaszoba áll a gyerekek rendelkezésére. A logopédiai, fejlesztıpedagógusi illetve utazó tanári (gyógypedagógus) szoba mindkét óvodába esztétikusan kialakított, gazdagon felszerelt. Mindkét udvaron természetes anyagokból készült, és a szabványnak megfelelı eszközök állnak a gyerekek szabadtéri játéktevékenységéhez. Mindezek biztosítják a gyerekek egészséges életkörülményeit. Folyamatosan fejlesztjük az óvoda külsı és belsı esztétikáját a szülık támogatásával. A szülık szívesen vesznek részt az óvoda által szervezett programokon. /pl.: kirándulás, karácsonyi mősor, farsang, stb. / Ez az egyik alapja a család és az óvoda jó együttmőködésének! Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megilletı jogok, alapvetı szabadságok tiszteletben tartásának megerısítésére kell irányulnia, az egyenlı hozzáférés biztosításával: A gyermeket mint fejlıdı személyiséget-gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A fentiek alapján a nevelıtestület úgy döntött, hogy saját nevelési programját továbbra is fontosnak tartja, rendszeresen ellenırzi, felülvizsgálja, átdolgozza és szakmai munkájának alapjaként kezeli. 21

22 Gyermekkép Célunk, olyan gyermekek nevelése, akik érzik, hogy ıket olyannak fogadjuk el, amilyenek. Érzelmi biztonságukat gondoskodásunk, szeretetünk adja. Ragaszkodnak környezetükhöz, tudják, hogy ık is a természet részei, élvezik a mozgás örömét, természetes szükségletükké válik. Ismerkednek a népi hagyományokkal, szokásokkal, képesek felfedezni mindezeket, örülni, élményeket befogadni. A gyermek fejlıdı személyiség, fejlıdısét genetikai adottságok az érés sajátos tırvényszerőségei, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelıen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. A sajátos nevelési igényő gyermekek a többi gyerekkel együtt történı integrált nevelésével segíteni a közösségbe való beilleszkedésüket. Segíteni a többi gyermek alkalmazkodását az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedésekhez. - Minden gyermek sajátos egyedi öröklött tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel rendelkezı egyszeri, megismételhetetlen, fejlıdı személyiség. Mivel fejlıdésük is egyéni ütemben zajlik, így fejlesztésük is egyénre szabott, differenciáltan irányított./ IMIP nevelési filozófiánk/ - A fejlıdést meghatározza: - - öröklött tulajdonságaik - - szociokultúrális környezete és a környezeti hatások Az óvodás évek alatt minden gyermeket személyiségének készségeinek és képességeinek megfelelı egyéni bánásmódban, fejlesztésben részesítünk. Nevelımunkánk eredményeképpen szeretnénk elérni, hogy személyiségükbe beépüljenek a pedagógusok által közvetített értékek, vidám, pozitív gondolkodású, kreatív önbizalommal rendelkezı gyermekké váljanak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelıen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlı hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erısítését, elısegíti a nemek társadalmi egyenlıségével kapcsolatos elıítéletek lebontását. A gyermekek fejlesztését pozitívan befolyásolja az óvoda nyitottsága, hisz így szorosabb kapcsolatot tudunk ápolni a családokkal. / IMIP partnerközpontúság /Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttmőködés kialakítása az iskolával. Iskolaválasztás támogatása. Érintett iskolákkal közös óvodaiskola átmenetet segítı program kidolgozása (hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai mőhely, közös programok). 22

23 Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje, a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvó-védı, szociális, nevelı-személyiségfejlesztı funkció. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell alkalmazkodnia. Célunk: hogy biztosítsuk az óvodás gyermek fejlıdésének és nevelésének optimális feltételeit. Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése Az óvoda funkciója: óvó-védı, szociális, nevelı- személyiségfejlesztı funkció Sokoldalú tevékenység biztosítása A helyi adottságok figyelembevételével a hagyományok ápolása, környezet megismerése, védelme, tisztelete Az SNI gyermekekkel, való együttneveléssel emeli a gyermekek tolerancia szintjét, segíteni az SNI gyermekek társadalmi beilleszkedését, társadalmi elfogadását Az SNI gyermek kapjon meg minden segítséget hátrányainak leküzdéshez figyelembe véve fejlesztésének igényeit A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek együtt nevelése emeli a gyerekek tolerancia szintjét, segíti beilleszkedésüket, felzárkóztatásuk, elısegíti a társadalmi elvárások megismerését. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történı beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiség vonások fejlıdését. Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Kompetencia alapú óvodai nevelés alkalmazása Minden gyermeket megillet a bizalom és személyiségének feltétel nélküli elfogadása, a szeretet, az együttérzés szükségleteinek kielégítése, a fejlıdést elısegítı egyéni bánásmód./imip minıségképünk/ Alapelveink, értékeink: Humanizmus Magyarságtudat Internacionalizmus /mások elfogadása/ Tudásvágy /kíváncsiság, továbbkérdezés, tovább gondolkodás/ Szolidaritás

24 Élet és egészségvédelem Önállóság A természet szépségének szeretete és védelme Együttérzés, segítés Tolerancia, másság elfogadása, empátia, hitelesség 1. Az óvodai nevelés célja: Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése Sokoldalú tevékenysége biztosítása Az óvoda gondoskodjon a gyermeki szükségletek kielégítésérıl, érzelmi biztonságáról, testi és szociális és értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthetı szabad játékra. Helyi adottságok figyelembevételével a hagyományok ápolása, ırzése környezet megismerése, védelme, tisztelete A gyermekek fejlesztése az életkori és egyéni képességekhez igazodó mőveltségtartalmak közvetítése Az SNI gyermekeknél a sérülés arányában fejlıdjön az alkalmazkodó készség az akaraterı, az önállósság törekvés és az együttmőködés A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét. A hazájukat elhagyni kényszerülı családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, a interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét, az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmét. 2. Az óvodai nevelés feladatai 2.1. Az egészséges életmód alakítása Célja: A gyermekek testi fejlıdésének környezetéhez való optimális alkalmazkodásának elısegítése; Az egészséges életmód szokásainak megalapozása Feladata: A gyermekek gondozása, testi szükségletük és mozgásigényük kielégítése, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megırzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség- 24

25 megelızés és az egészségmegırzés szokásainak alakítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, megfelelı szakemberek bevonásával - a szülıvel, az óvodapedagógussal együttmőködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az SNI-gyermekek fejlesztésének szervezeti keretének megválasztását az alkalmazott speciális módszer és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Fejlesztésük a számukra megfelelı területeken valósuljon meg, fontos hogy ne terheljük ıket túl. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekeknél kiemelt fontosságú az egészséges életmód szokásainak kialakítása Gondozás A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermek jó közérzetét, ami minden tevékenységhez elengedhetetlen. Arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket, fokozatosság elvét betartva, ehhez lehetıség szerint HACCP betartásával biztosítjuk az eszközöket a gyermekek számára /pl.: folyékony szappan, stb. / Testápolás A gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozottságát, rendszeres, ill. szükségszerinti tisztálkodásuk igényének kialakulását szolgáljuk Étkezés Az óvodában a szülıket idıben tájékoztatjuk az óvoda étrendjérıl, hogy az étkezés változatossága érdekében a szülık összeegyeztethessék az otthoni étkezéssel. Az étkezés megszervezését, annak kulturált lebonyolítását fontos, gondozási feladatnak tekintjük. Az önálló étkezés, az önkiszolgálás szokásainak kialakítását fokozatosan végezzük, megfelelı idıt hagyva a gyerekeknek erre a tevékenységre. Az étkezésnél figyelembe vesszük a gyermekek speciális igényeit, egyéni tempóját Öltözködés Az idıjárásnak megfelelıen öltöztetjük, védjük a gyermekeket kialakítva a réteges öltözködés igényét. Szülıi értekezleten tudatosítjuk a szülıkben a kinti-benti ruha szükségességét. 25