Inkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában

Átírás

1 Inkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában

2 ha találkozol egy autista gyerekkel vagy emberrel,ne feledd ők egy kicsit másképp látják a világot..és azt se,hogy ők nem biztos,hogy alkalmazkodni tudnak hozzád...mert Neked kell hozzájuk. forrás:

3 Tartalom. Bemutatkozás- Tagintézményem bemutatása. Mi óvodapedagógusok mit tehetünk annak érdekében, hogy a más gyerekek jelenléte természetessé váljon az óvodai környezetben? Befogadóvá válásunk, sikereink. A siker első állomása az inklúzív szemlélet elterjesztése az óvoda egész közösségében. A gyermekekről alkotott szemléletünk teljes átstrukturálása. Részleges integráció, családközpontú bánásmód.

4

5

6 Miért fontos az inklúzióval foglalkozni? Megfelelő szakmai segítség, a szülőnek reményt és célt mutat a gyermeke fejlődésútját illetően. Családok más gyerekekkel- Ki a más? A más gyermek A más szülő Szeretetteljes, érzelem gazdag gyermekközpontú óvoda megteremtése, az óvodánkba a gyermekek szívesen járnak, a szülők elégedettek. A többségi gyermek és felnőtt közösség az együttélés során olyan humán értékekkel gazdagodjon, mint elfogadás, tolerancia, segítőkészség, értékelődjön fel az egészség, mint érték.

7 Miért fontos az inklúzióval foglalkozni? Az inklúzió éppen azért előnyös mindenki számára, mert nem a szélen álló, másféle gyerekek igényeit igyekszik kiszolgálni, hanem a sokféleséget. Egy ilyen szemléletváltás rendszerszintű átalakításokat kíván. Ha mindenki egyforma segítséget kap, az elsőre igazságosnak tűnhet, de vannak, akiknek (akkor és ott) nincs is szüksége arra a támogatásra, ami mások számára (akkor és ott) még kevés is lehet ha nem férnek hozzá vele ugyanahhoz, mint a többiek. Alapvetően más Pedagógus szemléletre van szükség.

8 Az inklúzív, a gyermekek harmonikus személyiségfejlődésének, a sikeres. próbálkozásait értékelő, elfogadó tagintézményi környezet kialakítása. Személyi és tárgyi feltételek: - Az előírásoknak megfelelő kialakítás. - A nevelőmunkát - óvodapedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, logopédus, konduktor, pszichológus, gyógypedagógus- a kollégák együttműködve, az óvodai keretekhez és lehetőségekhez igazodva tervezik és végzik prevenciós és korrekciós munkájukat./ DAJKA, Óvodapedagógusok, Szülők, SZMK,Partnerek/ - Tárgyi feltételrendszer- az Intézmény,a csoportban dolgozó felnőttek és a szülők segítségével is bővül. - Minden helyiség aktív használata: nyitott terek, nyitott ajtók. - Munkaidő, munkarend, rugalmasság, belső plusz kompetenciák felhasználása. - Támogató Fórumok. - Intézményi Munkaközösségek aktív támogatása, esetmegbeszélések.

9 Részleges integráció-integráció. Cél: Annak megértése, hogy nincsenek többiek, hogy minden gyermek más, és mindenkinek egyéni szükségletei, egyéni képességei vannak./tagintézményi munkacsoport megalakítása a program átdolgozására./ Ha az együttnevelés előkészítés nélküli, és hiányzik a gyógypedagógiai segítő kapcsolat, akkor spontán integrációról (másképp rideg integrációról ) beszélünk. Típusa szerint az integráció lehet: a) részleges integráció, amely többnyire a lokális és a szociális formát valósítja meg; b) teljes integrációnak pedig azt a formáját nevezzük, ha a nevelés-oktatás speciális megsegítéssel történik a nem sérültek csoportjaiban a nevelésoktatás teljes időtartamában.

10 Részleges integráció a Pitypang Tagintézményében. Mások a másságban. Tagintézményi szinten a tapasztalatunk az, hogy az autizmus első tünetei az eltérő viselkedésben nyilvánulnak meg, és nem egyértelmű. Az érintettek három fő területen küzdenek nehézségekkel: a kommunikációban, a társas kapcsolatokban és a szociális képzelet területén. A csoportban részlegesen integrált, egyéb pszichés fejlődési zavarral/magatartás szabályozási zavarral küzdő/ és autizmussal élő gyermekek csoportja / 9 férőhely/ Szakértői vélemény alapján. Az idő egy részében van együtt az adott gyermek vagy csoport a többiekkel. A párhuzamos csoportok napirendje rugalmas, bármikor be tud lépni az adott gyermek. Szokások, szabályok.

11 Mindennapi többletek. A pedagógiai integráció változatai azonos elveken nyugszanak, de természetesen más-más fogásmódokat igényelnek. Minden esetben közös a cél: a családok és gyerekek élete legyen teljes értékű, és ehhez a többségnek kell megteremtenie az önrendelkezésük lehetőségét. Van mód a természetes emberi igények kielégítésére.

12 A boldogságnak nem feltétele a tökéletesség, hanem következménye /Gyarmati Andrea/

13 Köszönöm a figyelmet! Csomorné Tóta Rita Pitypang tagintézményének Vezetője