T A R T A L O M j á t é k s z í n Brtókián B O L D I Z S Á R I V Á N Brtók jelenléte (1) H E R M A N N I S T V Á N Egy színpdi emlékmű Tháliábn (2) BREUER JÁNOS Népművelés - nem középiskolás fokon (4) A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I SZÖVETSÉG F O L Y Ó I R A T A V. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 1 9 7 2. FEBRUÁR FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N SZERKESZTŐ: CS. TÖRÖK M Á R I A Szerkesztőség: Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: 316-308, 116-650 Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk. Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin korút 9-11. A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlpirodánál (KHI, Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI 215-96162 pénzforglmi jelzőszámlár. Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, % évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12,- Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél Indexszám: 25.797 NÁNAY I S T V Á N Kozák András vrázslt (6) HÁMOS GYÖRGY Bátorítás történelmi drámár (7) NÉKO SZ-hppening 1. F Ö L D E S ANNA Gondolkodttó gitáció színpdon (11) 2. S Z I L Á D I JÁNOS Fényes szelek, másodszor (15) KOLTAI TAMÁS Tűnődés jelenlétről (17) BERKES E R Z S É B E T Erzsébet-np Debrecenben (19) SZÁNTÓ J U D I T Kollektív mítosz - kollektív nélkül (22) PÁLYI ANDRÁS Ldy Mcbeth mágiáj (24) SAÁD K A T A L I N Más belső rc (26) TAKÁCS I S T V Á N Figro József Attil Színházbn (27) BARTA A N D R Á S A Tüzes kndúr és Peer útj (30) r c ok és mszkok KOLTAI T A M Á S Lőrinc brát: Novák István (33) 71.4813 - Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél igzgtó f ó r u m T E L E G D I POLGÁR I S T V Á N A tények tisztelete vgy Kritiki tévedések vígjáték (34) PÁLYI ANDRÁS Korszerűsítés vgy korszerűség? (38) Hgyományos vgy új drmturgi? A CÍMLAPON: Somogyi Erzsi (Özv. Simonné) Srkdi Imre: Ház város mellett című drámájábn. (Pesti Színház) (Iklády László felv.) O S Z T O V I T S LEVENTE Elfogult rögtönzések ktuális témákr (39) vi l á gszínház 1. NÁNAY I S T V Á N Öreges diákfesztivál - tnulságokkl (41) 2. KÖRÖSPATAKI K I S S SÁNDOR Színházk Szlovákiábn (43) 3. S I K L Ó S OLGA Színházi esték Berlinben (46)
A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A Trtlomjegyzék 1971. IV. évfolym FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N SZERKESZTŐ: CS. T Ö R Ö K M Á R I A Rovton kívüli cikkek ACZÉL GYÖRGY Szocilist színház, szocilist műsorpolitik 12/1 BIZO GYULA Mdách Imre Trtubn (Az ember trgédiáj elődásától) 8/5 HERMANN ISTVÁN Az évd tnulsági drámák tükrében 7/1 ONT FERENC Színjáték és cselekvés (Részlet A cselekvés művészete c. készülő könyvből) 2/1 KOLTAI TAMÁS A vlóság htékony képmási (Évd végi jegyzetek) 6/1 KOMLÓS JÁNOS A kbréról - vicc nélkül 9/1 KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Viták mrgójár (Beszélgetés fitl rendezőkkel) 12/6 MAJOR TAMÁS Keressük z élő színházt 4/1 Munkásszínház vgy szórkozttó népszínház? (Beszélgetés József Attil Színház szereplőivel) 9/8 Műhelymunk és műhelyszellem (Beszélgetés kposvári Csiky Gergely Színház vezetőivel) 9/12 ROSZTOCKIJ, BOLESZLAV A hldó nemzeti és népi hgyományok jelentősége 8/2 SZILÁDI JÁNOS Mgyr drámák fesztiválj Szovjetunióbn 8/1 SZILÁDI JÁNOS Kettő hetvenötből (Az Egérút és H o g y állunk, fitlember? mgyr drámák szovjetunióbeli fesztiválján) 8/30 Hgyományos vgy új drmturgi? (Vit) Beszélgetés Peter Brookkl 11/8 CZÍMER JÓZSEF Drmturgi és korszerűség 7/12 HERMANN ISTVÁN A csinálmány és drmturgi 11/1 KERR, WALTER Üres kézzel vgy kitárt krrl? 11/5 KEMÉNY GYÖRGY Színházi viták - színházi stílusok 12/10 KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Ler király lesz-e színház? 9/15 KÖRTVÉLYES GÉZA Tánc színházbn, itt és most 7/17 OSZTOVITS LEVENTE Elfogult rögtönzések ktuális témákr 1. 0 11/1 OSZTOVITS LEVENTE Elfogult rögtönzések ktuális témákr 2. 12/4 PÁLYI ANDRÁS Színpdi htás és ktrzis 5/3 PLANCHON, ROGER Az új színpdi szövegek 12/1 1 VAJDA MIKLÓS Vjúdó drmturgi 5/1 Mgyr játékszín ALMÁSI MIKLÓS Egyenletek (Krinthy Ferenc egyfelvonásosi z Irodlmi Színpdon) 12/17 ANTAL GÁBOR Lírin líráról (Az Irodlmi Színpd négy műsoráról) 3/17 BÁLINT LAJOS Az új cirkusz 4/23 BÁTKI MIHÁLY Komlós Jánossl z,együtt játszó " közönségről 5/28 BÁTKI MIHÁLY irány Budpest (Irány New Hven - Tháli Színház) 8/21 BÁTKI MIHÁLY Thi Tóth László szerepei 12/27 BENKŐ TIBOR Fesztivál vgy színházi npok (Kposvári beszámoló) 9/23 BIZO GYULA A Mcskjáték ürügyén drámíró Örkényről 6/22 FEUER MÁRIA Demokrtikus oper és összművészet (Az ember trgédiáj z Operházbn) 3/19 Főiskol, színészképzés, zenés műfj (Beszélgetés Simon Zsuzsávl) 5/23 GÁBOR ISTVÁN Egy nyári bohózt tnulsági (Tulipán - Mrgitszigeti Prkszínpd) 10125 HERMANN ISTVÁN Színház születik (A Huszonötödik Színházról) 1/16 HERMANN ISTVÁN Bodnárné (Mdách Színház) 4/5 HERMANN ISTVÁN Bölcsek lfán (Pécsi Nemzeti Színház) 6/34 HERZUM PÉTER Stúdió Nemzetiben 5/z6 JÁNOSA LAJOS Az Ivnov láthttln főszereplői 5/9 JÓSFAY GYÖRGY Beszélgetés Mrkly Gáborrl 12/28 KEMÉNY GYÖRGY Hol vgy, Vány bácsi? (Csehov drámáj Szegeden) 8/30 KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Egy furcs pár (Rosencrntz és Guildenstern hlott - Nemzeti Színház) 7/28 KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Premier szentélyben (Thmos, Egyiptom király - Szombthelyi Iseum) 11/2 2 LOHR FERENC Hng és látvány (Az ember trgédiáj z Operházbn) 4/19 LUX ALFRÉD Az országjáró Mdách (Az ember trgédiáj Déryné Színházbn) 2/15 LUX ALFRÉD Líri montázs (A holdbéli csónkos - Tháli Színház) 8/23 MAJOROS JÓZSEF Csehov világánk új jelentései Horvi színpdán (A Vány bácsi Vígszínházbn) 1/11 MAJOROS JÓ ZSEF Töltsön egy estét Csehovvl (Pécsi Nemzeti Színház) 4/16 MAJOROS JÓZSEF O`Neill Vígszínházbn (Eljő jeges) 10/5 MEZEI ÉVA A Huszonötödik Színház stúdiójáról 5/9 MOLNÁR GÁL PÉTER Mjor Tmás cirkusz I. 2/4 Mjor Tmás cirkusz II. 3/1 Mjor Tmás cirkusz III. 6/5 MOLNÁR GÁL PÉTER Színházi holmi 4/28 NÁNAY ISTVÁN Vn-e mtőr színház? 10/19
NÁNAY ISTVÁN Gyors változások vgy egy szbdtéri látványosság (A Kssák-ház Stúdió elődás Rózsvölgyi Prkszínpdon) 11/20 NÁNAY ISTVÁN A színpdi mozgás 12/24 NEMES G. ZSUZSANNA Csongor és Tünde Szolnokon 8/28 NEMES G. ZSUZSANNA Rcine nyomábn (Berenice - Győri Kisfludy Színház) 9/29 OSZTOVITS LEVENTE Több mint húsz bábu - kibelezve (Mesél bécsi erdő - Vígszínház) 7/19 PÁLYI ANDRÁS Oidipusz, 197 0 (Szophoklész drámáj Mdách Színházbn és Debrecenben) 2/10 PÁLYI ANDRÁS Mellékszereplők és sttiszták 3/9 PÁLYI ANDRÁS Egy brátságos színház (A Cndid Szegeden) 4/8 PÁLYI ANDRÁS Színészek kereszttűzben (Jobb Gbi, Törőcsik Mri, Esztergályos Cecíli, Monori Lili, Sulyok Mári, Bodnár Erik) 6/27 PÁLYI ANDRÁS Adáshibák mrgójár 6/41 PÁLYI ANDRÁS Mit keres Tháli? 7/33 PÁLYI ANDRÁS Játszik-e tér? (Stúdióelődásokról) 8/14 PÁLYI ANDRÁS Simon Evrrd szelídsége (Olsvszky Év Peter Weiss Mrt-drámájábn Debrecenben) 8/34 PÁLYI ANDRÁS Vígjátékprofil? 9/18 PÁLYI ANDRÁS Színház televízióbn 10/23 PÁLYI ANDRÁS Szbd tér és szbdtér (Úri muri, István király, Donn Din, Dózs György) 11/17 RÓNA KATALIN A Bölcsek fán elődásánk stílusrétegei (Pécsi Nemzeti Színház) 6/36 SAÁD KATALIN Tou O mozdultvilág (Huszonötödik Színház) 6/32 SAÁD KATALIN Nyári játékstílus? 11/17 SPIRÓ GYÖRGY Ivnov Nemzetiben 4/11 SPIRÓ GYÖRGY Huby Miklós és kétfelvonásos (Álomfejtés és más drámák) 8/25 SPIRÓ GYÖRGY Mire lenne jó musicl? (Operettszínházi elődások) 8/32 SPIRÓ GYÖRGY Szentendre kritikus tüköre (Botcsinált bölcsek, Szüzesség cél-tüköre) 10/16 SZÁNTHÓ DÉNES Bohócok (Fővárosi Ngycirkusz) 4/26 SZÁNTÓ ERIKA Rómeó és Júli tíztől kettőig (Próbjegyzetek) 6/16 SZÁNTÓ ERIKA Pontok térben (Rosencrntz és Guildenstern hlott - Nemzeti Színház) 7/30 SZÁNTÓ ERIKA Rmjn - előzmények nélkül (Körszínház) 10/12 SZÁNTÓ JUDIT Elszlsztott lehetőségek (Örkény István Sötét glmbj Nemzeti Színházbn) 1/1 SZÁNTÓ JUDIT Mit kezdjünk romntikávl? (Ármány és szerelem) 7/24 SZÁNTÓ JUDIT Me g döglesztett knák (Döglött knák - Kton József Színház) 10/1 SZÉKELY GYÖRGY Egy prplé ürügyén (Rmjn) 11/23 SZILÁDI JÁNOS Négyen - ötven évről (Szovjet drámák mgyr színpdon) 5/5 SZILÁDI TANOS Bulgkov-Melière kálváriáj (Álszentek összeesküvése - Kton József Színház) 3/14 SZILÁDI JÁNOS Mit tehet z elődás? (A ngy hzugság - József Attil Színház) 5/13 SZILÁDI JÁNOS A jóság próbái (Az Arbát meséi Kton József Színházbn) 6/38 UNGVÁRI TAMÁS Korhűség és korszerűség (A mizntróp - Mdách Kmr-színház) 12/20 Út A medikusig (Beszélgetések Színművészeti Főiskolán) 5/17 WALKÓ GYÖRGY Hynutól Mengeléig - vgy mit felejtettünk el? (Woyzeck - Irodlmi Színpd) 8/19 Fórum és disput Fitl művészek m színházábn (Tnácskozás Békéscsbán) 3/24 HERMANN ISTVÁN Rendezőstílus és rendezőegyéniség 3/21 KEISZ JUDIT Tisztelt Szerkesztőség! 10/37 Kritikák után (Beszélgetés Kerényi Imrével) 2/23 LUX ALFRÉD Epik színpdon (A Tháli Színház törekvéséről) 1/20 SZILÁDI JÁNOS Miért szeretjük romntikát? 10/35 SZILÁDI JÁNOS Színházszerkezet - színházi látogtottság 7/9 A Kiss Mnyi-dosszié 7/38 Arcok és mszkok ANGYAL MÁRIA Dyk Mrgit munk közben 1/22 ANTAL GÁBOR Színész mszk mögött (Beszélgetés Keleti Lászlóvl) 9/25 BONIFERT MÁRIA Személyiség és szerep (Beszélgetés Huszti Péterrel) 8/30 GÁBOR ISTVÁN "Figyeltem tört ütemre is " (Beszélgetés Szoboszly Sándorrl) 7/43 LÁZÁR MAGDA Sulyok - két este 7/40 MALONYAY DEZSŐ Somló István emléke 7/36 MÁRTON VERA Svejk: Bodrogi Gyul 9/33 MOLNÁR GÁL PÉTER Bodnár Jenő órlánc (Bodonyi Bél, Sugár Ljos és Szél Richárd) 3/29 PÁLYI ANDRÁS A Szókrátész-szenvedély színház (Humnn Péterről) 2/22 SAÁD KATALIN Játéktér és látvány (Gyrmthy Ágnesről) 2/25 SAÁD KATALIN Johnn nővér komédiáj (Timár Év z Ördögökben) 5/40 Négyszemközt ANGYAL MÁRIA Ajty Andor - kettős szerepben (A szegedi Nplemente előtt) 2/16 ANTAL GÁBOR Sokszemközt színészetről 1/25
BENKŐ TIBOR Hofiról - Hofivl 3 BENKŐ TIBOR 4/3 A veszprémiek tíz éve 10/3 FÖLDES ANNA Koreográfusból rendező (Beszélgetés Szigeti Károllyl) 8 FÖLDES ANNA Winnie-t válllv (Beszélgetés Tolny Klárivl) 4/29 KOLTAI TAMÁS ónálló est - misztifikálás nélkül. (Beszélgetés fitl elődóművészekkel) 2/1 11/2 4 RÓNA KATALIN Évd végi tlálkozás Lendvi Ferenccel 8/44 SZEKRÉNYESY JÚLIA Egy díszlettervező rögeszméi (Beszélgetés János Ljossl) 8/40 Színház és közönség KULKA ESZTER-SZENTIRMAI LÁSZLÓ A Szegedi Nemzeti Színház nézői 1/29 SAÁD KATALIN Munkások színházról 5/39 SZENTIRMAI LÁSZLÓ Közönségvizsgált Szegeden 3/36 SZENTIRMAI LÁSZLÓ Munkásnézők Szegedi Nemzeti Színházbn 10/31 Színháztörténet ÁRVAY ÁRPÁD _Év volt z szerep" (Agth Brsescuról) 2/47 BERKES ERZSÉBET A teljes színpdért (Portrévázlt Mácz Jánosról) 1/32 BERKES ERZSÉBET A zöld szmártól Ayrus leányáig (Plsovszky Ödönről) 2/42 BERKES ERZSÉBET Léphetünk-e kétszer ugynbb folyób? (Az Új Tháli Társságról) 3 /45 BERKES ERZSÉBET A Kkukktojás" története (Plsovszky Ödönről) 10/4 ERDŐDY KÁLMÁN Amíg Trgédi eljutott színpdig 9/48 HEGEDŰS TIBOR Egy régi színlp - régi e m l é k e k 2 / 4 8 KUNSZERY GYULA A bltonfüredi színház 6/46 Műhely CSINÁDY ISTVÁN Anygok és eljárások Prágábn 50/47 DÁN RÓBERT A Szűzesség cél-tüköre forrási és lkotásmódj 7/46 KAZÁN ISTVÁN Moszkvi munknpló I. 3/41 Moszkvi munknpló II. 5/32 Moszkvi munknpló III. 6/45 KÖLLŐ MIKLÓS Mezítelen térben - pntomim 12/43 RÓNA KATAlIN A két Mári királynő (Gyárfás Miklós Mdách-átköltése) 4 / 36 SAÁD KATALIN A..Mrt " debreceni próbáin 8/35 Világszínház GÁL M. ZSUZSA ITI-kongresszus Londonbn 5/34 HERZUM PÉTER A vietnmi színjátszás és színművészet hgyományi 1/42 HERZUM PÉTER Mgyr elemek vietnmi színjátszásbn 5/38 JÁNOSA LAJOS PQ 71 10/46 TASZ ISTVÁN Svájci pillntkép Dürrenmtt-tl 2/38 JOÓ LÁSZLÓ Színház vásárcsrnokbn (Ronconi Őrjöngő Loránd rendezése) 9/39 KECSKEMÉTI KÁROLY A második színpd (Roose-Evns stúdiój Londonbn) 12/41 KOLTAI TAMÁS Jobb-e színház Bukrestben? 1/5 KOLTAI TAMÁS Prági színház cseh drám nélkül 4/38 KOLOZSVÁRI PAPP LÁSZLÓ Ht románii mgyr színház történetéről és jelenéről 22/39 KOVÁCS GYŐZŐ Tháli Kssán 6/44 KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Bulgárii benyomások 4/45 KÖPECZI BÓCZ ISTVÁN Szophoklész, Shkespere és Computer 11/3 LŐRINCZ ÉVA Az Adáshib Helsinkiben 11/36 Mgyr ősbemuttó Moszkvábn (Beszélgetés P. O. Homszkijjl) 7 / 44 MAJOR TAMÁS I A Np Színház 9/36 MEZEI ÉVA Éjjeli menedékhely prági Činoherni Klubbn 9/44 MIHÁLYI GÁBOR Klsszikusok ttrozás (Színházi beszámoló román és NDK-beli elődásokról) 10/40 NAGY PÉTER Az bszurd bszurdum (Párizsi levél) 9/40 NEMLAHA GYÖRGY Színházbn voltm Erdélyben 11/39 PÁLYI ANDRÁS Suszterek és szlmbáb (Vrsói beszámoló) 12/35 GEORGES SCHLOCKER A fitl színházk világtlálkozój (Fesztivál Nncybn) 9 / 4 1 SZÁNTÓ JUDIT Két hét Belgiumbn 5/42 SZÁNTÓ JUDIT Nyomozás tizenkét dühös fitlember ügyében 12/30 SZEREDÁS ANDRÁS A Bölcs Náthán Budpesten (A Deutsches Theter vendégjáték') 3/32 UNGVÁRI TAMÁS Ünnepi hetek Nyugt-Berlinben 334 VARANNAI AURÉL Blckwell mgyr trgédiáj 2/35 Könyvszemle ANTAL GÁBOR Végjáték (Mihályi Gábor könyvéről) 11/46 FÖLDES ANNA Szájhősök és bálnyák (Csurk IstVán drámkötetéről) 8/46 FÖLDES ANNA Lenni és nem lenni (Fejes Endre drámáiról) 11/43 GÁBOR ISTVÁN A mgyr drám útj (1945-57) (Siklós Olg könyvéről) 3 / 44 LUX ALFRÉD Színházi kereksztl (Lengyel György ntológiájáról) 1/45 SAÁD KATALIN A tánc mint drámi elem (Körtvélyes Géz és Vályi Rózsi könyvéről) 1/45 SAÁD KATALIN Egy irodlmár színházbn (Tn Kott Shkespere-könyvéről) 1/47 I
Díszletek - Jelmezek - Kellékek CSÁNYI ÁRPÁD Csehov: Ivnov 4/borító 2/9-11 EICHBAUER, HELIO Rodriguez: Csládi lbum 10/44 FEHÉR MIKLÓS Ödön von Horváth: Mesél bécsi erdő FEHÉR MIKLÓS Edlis: Hol vn testvéred, Ábel? 7/borító 5/borító FORRAY GÁBOR Mdách-Ránki: Az ember trgédiáj GYARMATHY ÁGNES Szophoklész: Görög trgédiák JÁNOSA LAJOS Puccini: Ginni Schicchi KÖPECZI BÓCZ ISTVÁN 4/borító 2/26-28/borító 8/borító Gribojedov: Az ész bjjl jár 2/33 KÖPECZI BÓCZ ISTVÁN Mdách: Az ember trgédiáj 8/5 RAJKAY GYÖRGY Rmjn 9/borító SCHÄFFER JUDIT Csehov: Ivnov SZINTE GÁBOR Rejtő Jenő: Tulipán TAKADA, ICHIRO Shkespere: Hmlet VÁGÓ NELLI Bulgkov: Álszentek összeesküvése VASARELY, VICTOR Rcine: Berenice 5/borító 11/borító 10/borító 12/borító 6/borító VYCHODIL, LADISLAV K. Cpek: A fehér kör 10/43
játékszín Brtókián BOLDIZSÁR IVÁN Brtók jelenléte Hiszen Brtók z év minden npján és np minden órájábn jelen vn Mgyrországon. Tlán csk kor hjnli órákbn nincsen olyn perc, mikor rádióbn vlmelyik műve fel ne csendül-ne - vgy nem is ide illő, nem is hozzá méltó ige ez: fel ne zendülne, zúduln, horknn, sikoltn, üvöltene, szétzúzv még m is, fél évszázddl első felhngzásuk, negyeddel mester hlál után szokványokt és megszokásokt, felbolygtv zt, mi bennünk kényelmes és belenyugvó, zt, mi hmis hrmóniár, kellemetes összecsendülésekre vágyik, és teremtve helyette fájdlms, mert igz, vlóságos, mert nehezen elviselhető, békét bontv békességet lkotó összhngot. Hiszen nincsen este, hogy lemezjátszónkr fel ne tennénk egy-egy új Brtóklemezt; hiszen kápráztosn sikerült, teljes hnglemezkidásánk mostnábn jelennek meg újbb és újbb drbji, vgy most vn pénzünk, hogy megvegyük őket. Az egész ország most htol be ezeken lemezeken keresztül br-tóki mű eddig rejtett geológii mélységeibe, most térképezi fel füle, tudt, lelke számár brtóki zene eddig bejártln tájit. Hiszen" - így kezdtem ezeket mondtokt. Lehet-e Brtók még jobbn is jelen? Vgy megfordítv: jelen vn-e zok tudtábn, kik még mindig Zöld kukoric, Kti"-vl forrlják fel vérüket, és Rózsbokorbn jöttem világr"- szerű dllntyúktól érzelmesednek el, és trtják rádásul igzán mgyrnk, mint - Horváth Teri cslfint lkításábn - Brtókiánbeli prsztsszony htvn évvel ezelőtt. Mert közben természetesen egész idő ltt Kzimir rendezte rendhgyó szín-műre gondolok, Tháliából. E drb ót és e kísérlettől kezdve Brtók jobbn jelen vn Mgyrországon, mint előtte. Éppen ezért, mert mindennpi és minden órányi jelenlétéről szóló mondtokt hiszennel kell kezdeni. Hál Kzimir Károly kereső szellemének, művészi nyugtlnságánk és színházvezetői nyughttlnságánk, és hál Kozák András Brtókká lényegült lkításánk, Brtók élete, személye, drámáj, trgédiáj és ktrzis közelebb került közönséghez. És zenéje? Egy kis türelmet, hiszen éppen erre vontkozik hiszen. Amit Tháli bemutt, zt dokumentumdrámánk nevezi: jelenetsor Brtók Bél életének eseményeiből, ellentmondásiból, idézetek le-veleiből, drbok és egészek emberi kpcsoltiból, völgyek és hegyek sorsánk hullámzásából, egy villnt betegségéből, csk egy sírkő fényképe hlálából, és végül nem legügyesebben ki-nyitott kpu hlhttlnságár. Már így leírv, tehát csontig fogysztv is, csup izglom, fölkelti várkozást, csigázz z érdeklődést. De drámi mű-e? Legkönnyebb egyszerűen úgy felelni, hogy új drmturgi világ minden színpdán és világszínpdon, Brtókián is ebbe tág műfjb trtozik. Vgy így: Brtók küzdelme zenei meg nem értéssel, művészi vetélytárskkl és lesipuskásokkl, politiki ellenfelekkel és ellenségekkel, Brtók ngyon mgyr dilemmáj menni vgy mrdni", ngy európi sikerek és z meriki megpróbálttások, mindez együtt nem drám szónk hgyományos értelmében, de színpdi művé teszi z újszerű, szokványokt merész képzelő-erővel félrelökő rendezői megoldás. Ez is sok, de nem elég, ám ettől is jobbn jelen vn Brtók Budpesten, és vele együtt kortársi és kor, mindenekelőtt csillgtárs zenei égbolton és nemzet firmmentumán, Kodály Zoltán, kit z ugyncsk fitl Hrsányi Gábor megvesztegetően tökéletes mszkkl, beszédmodorrl, fejtrtássl elevenít meg, külsőségeiben. Jelen vn szín-pdon egyegy jelenetben vgy háttér-be vetített fényképen, miről nem tudom, szükségese, százd első évtizedeinek egész Mgyrország: Mihlovich, Zenekdémi értetlen igzgtój és Thomán tnár úr, fitl láng-ész útrbocsátój; itt vnnk ngy krmesterek, kik útját egyengették: Tngo Egisto, Szenkár Dezső, Ferencsik János - vlmennyit Rátonyi Róbert játssz olyn komolyn, hogyn csk egy víg-játéki színész képes. Felvonulnk régi Mgyrország jellegzetes lkji, egy ismeretlen nevű, nótázttó lispántól, túlméretezett Bngh páteren át egészen Horthy Miklósig, kit természetesen Kovács Károly lkít, otthonos biztonsággl, figur egész strmmságánk és bárgyúságánk érzékeltetésével. De főképpen jelen vn másik Mgyrország: Ady Endréé és Blázs Béláé és József Attiláé és Reinitz Béláé és Tóth Aldáré és mindzoké, kik ngy nemzedéki és nemzeti drámábn Brtók, tehát z igzság, Brtók, tehát hldás, Brtók, tehát művészet oldlán álltk. Drám", csúszott ki z író-gépem billentyűi lól szó. Brtók éle-te drámi volt, hgyományos drmturgi értelmében, ám ettől ról szóló színpdi mű még nem lesz drám, se szónk hgyományos, se újbb jelentésében. A Brtókián mégis tele vn drámisággl, közönség részt vesz cselekményben, megtörténik z irodlom és színpd ritk és ngy hittitk: néző zonosul hőssel. De mivel is zonosul? Brtók jellemével, hjthttlnságávl, hjlíthttlnságávl, meglkuvási képtelenségével. Ez nem csk ", mégis így kell mondnom: h csk ennyi voln, Kristóf Károly gondosn, ngy nygismerettel és tereptájékozottsággl összegyűjtött életrjzi nygából szbályos, ódrmturgii színművet is lehetett olyn írni. Ilyen már sok vn, mgyr drámirodlombn is, ennél Brtókián,több, mert z zonosulás jellege más. Itt kerül vissz, elgondolkozttó mozzntként zene kérdése. Brtók elválszthttln zenéjétől. H Brtókot mondunk, zenét mondunk, ugynúgy, mint Bch, Mozrt, Beethoven nevére, ugynúgy, mint Petőfiére, József Attiláér verset. H Brtókián kár legklsszikusbb és ezért még mindig legközvetlenebbül htó drámi módszerrel ábrázolná Brtóknk, z embernek drámáját és muttná fel emberi példáját, egy ütemnyi muzsikánk sem kellene cl-hngzni. Nem hiányozn senkinek, mert nem erről voln szó. Most kerüljük meg z sztlt, és üljünk le másik oldlár. H Hrmdik zongorversenyt hllgtom, megrendülök, pokolr zuhnok és mennybe szállok, de nem sokt számít, tudom-e Brtók életének összecspásit, ismerem-e jellemének kristályszerkezetét. A (nem létező) prózi drámábn z emberrel zonosulnék, (szerencsére létező) zongorverseny közben zenével. A Tháli elődás közben színpd és közönség között jön létre drám. A néző zonosul hőssel. A hős Brtók. De Brtókkl nem lehet zenéje nélkül zonosulni. Az újfjt drmturgi lehetővé teszi, hogy zene z operet-
té vgy musicllé válás nélkül szerves része legyen cselekménynek - de hiszen nincs is igzi cselekmény, tehát szerves része folymtnk, mi éppen zene révén lép elő cselekménnyé. A nézők zonosulnánk zenével, de csk kevesen tudnk. A többség kénytelen ráébredni, hogy mese ról is szól. Ő mg színpdon nem biztos, hogy Brtók oldlán álln. Mármint nem kkor, mikor jellemének szilárdságávl, politiki bátorságávl, eszméinek tisztságávl zonosulht, hnem mikor zenéjével. A Brtókiánábn közönség drámi ellenlábs. Mert igz, hogy Brtók mindennp jelen vn rádióbn és lemezjátszón-kori, jelen vn mint elvont foglom, mint hűség és művészet eszménye, mint tiszt forrás". De zenéje még nem vált olyn otthonossá fülben, mint neve köztudtbn. A brtóki zene, mely egyszerre mi, holnpi és ezeréves, mely egyszerre hngzvr és összhng, zűr és megnyugvás - gondoljunk Illyés ngy versére! -, mely egyszerre népi és felséges, még nem fogllt el illő és méltó helyét mgyr társdlombn. Vgy pinóbn szólv: közönségben. Erre z ellentmondásr eszméltet rá Brtókián. H Kzimir jelenetsort elhozná máig, szájb rágn. Így elindít egy belső folymtot. Az elődások drámi feszültsége színpd és nézőtér között, z zonosulás mgs fok felébresztifelébresztheti vágyt teljes zonosulás iránt. Brtók személye és zenéje együtt közönség olyn rétegeihez jut el - Tháli ngy mester bbn, hogy bevigye színházb z embereknek zt részét, mely túlnyomónk mondhtó, és melyet - ezt már nem Helti, hnem z Unesco - non-public"-nek, nem-közönségnek" nevez. Ezeknek lelkében vn Brtók jobbn jelen Brtókián ót, mint előtte. Hogyn? Úgy, hogy színház. Mások törvényei, mint logikánk, és mások, mint z irodlomnk. Például úgy, hogyn Kozák Brtókot játszik Brtókánábn nélkül, hogy játszná. A Brtókot megszemélyesítő színész zongor mellé áll, színflk mögül kilép egy fitl zongorművész, ő ül zongor mellé, ő játszik. Az ujjivl. Az rcávl Kozák András játssz Brtókot. A két ember ott, színpdon, még kettő, de már nézőtér első sorábn eggyé válik. Mert z elődás jó színház. És mert jó színház, társdlmi szerepe vn. HERMANN ISTVÁN Egy színpdi emlékmű Tháliábn A Tháli új otthonb költözött, z egy-kori Rdius mozi, mjd többféle szín-ház helyiségébe, és Brtókiánát válsztott bemuttó elődásként. Nem véletlen ez, hnem összefügg főrendező és színház útjávl, tehát Kzimirévl és Tháliáévl. Kzimir Károly ugynis rendkívül érdekes pályát futott be. Elindult zzl meggyőződéssel, hogy mgyr színházk műsorpolitikáj igencsk szűkös. Így tehát elkezdte kitpogtni: mi hiányzik. Az ötvenes évek végén hiányzott görög drám, és Kzimir színpdr hozott görög drámákt már Miskolcon is (előtte Vihr társrendezője volt Nemzetiben), mjd megteremtette nyári körszínpdot és ortóriumszerűen elődt z Oidipuszt. A fitl Kzimirnk teljesen igz volt, és h felfogásmódjávl itt-ott lehetett is vittkozni, kétségtelenül új színt és új hngot jelentett mgyr színpdon. A későbbiekben is folyttt hiányok kitpogtásánk útját. Nem óhjtok teljes felsorolást dni, csupán egy-két jellegzetes példát szeretnék megemlíteni. Még Vígszínházbn z ő kezdeményezése volt Sheridn A ráglom iskoláj című vígjátékánk elődás. Ezért is sok gáncs érte, pedig igz volt, egyrészt zért, mert h mgyr színpdon nem szoktuk is meg i8. százdi ngol vígjátékot (ngyon sok érdekes vn i8. százdi ngol vígjátékbn, s nemcsk Sheridn, hnem Goldsmith műveiben is), végre vlki megpróbálkozott vele, mégpedig szellemesen, ügyesen és ktuálisn. Az ktulitásr sokn nem is mertek gondolni, hiszen éppen egy nyomott " időszkbn hozt színre Sheridnt Kzimir, és közegellenállás is, vlmint mgyr színházi hgyományok egyoldlúság is kdályozt sikert. Ismét csk nem teljesség igényével említeném meg, hogy Kzimir Tháliábn Mgyrországon hosszú idő után először nem Phedrát hozt Rcine-drbok közül színre - melynek ngyobb hgyomány volt -, hnem mgyr színpdon szoktln módon Britnnicust. Ebben is igz volt. Tehát klsszikus örökségből is vlhogy úgy igyekezett válogtni, hogy szoktlnt, újt mondjon, új és ngy fákb vágt fejszéjét, mely bizony néh bele is tört ezekbe fákb. Azután érték kritikák egyegy évd sikertelenségei lpján, megrendezték Tháli színházpolitikájánk temetését, de Tháli újr meg újr feltámdt, megint hozott vlmi újt. De nemcsk klsszikus drbokkl kpcsoltosn vn meg Kzimirbn ez z újító kedv. Néh hrmincs évekbeli újdonságokt vesz elő, mint milyen pl. pisctori színpdi látás. Emlékezzünk csk Pisctor Háború és békéjének bemuttójár Vígszínházbn, mjd sokkl hlványbb pisctori Ameriki trgédiár Tháliábn. Áltlábn szeretem zokt z embereket, kik válllják zt is, hogy megbukjnk, mert vlmi újt krnk, és ez z új, mégpedig koncepcionálisn új most Kzimirnál népművelő színház. Ennek lehetőségét kell elemezni hhoz, hogy Brtókián koncepcióját megérthessük. Elődje nyilván dokumentumszínház volt, mely csknem egy évtizede elsősorbn német színpdokon urlkodott, és mely olyn különböző értékű műveket hozott létre, mint Hochhuth A helytrtój, Peter Weiss Mrt-j és Az Oppenheimer-ügy. Közülük főleg Peter Weiss drbj bizonyult időállónk, mert z egyetlen olyn drám volt dokumentumdrámák közül, mely nemcsk jól volt el-gondolv, nemcsk okos drb volt, hnem költészet is volt mélyén. Ennek mintájár próbált meg Kzimir A mgyr kérdést, melyet minden szempontból vérszegénynek trtok, és mely messze ltt mrdt legközepesebb dokumentumdrámák színvonlánk is. A dokumentumdrám zonbn nem elég, és Kzimirnk igz vn, mi-kor dokumentumdrámát htározott, nem csupán történelmi, hnem áltlános népművelő szándékkl igyekszik feltölteni, trtlmsbbá tenni, és így sokoldlúságát biztosítni. Éppen dokumentumdrám művészi fogytékosságit krj pótolni zzl, hogy művészről, illetve művészekről mutt be drbot; hogy drám művészvilágbn játszódik; hogy szerepel benne nép és költő, zenész és gyűjtő, kommunist politikus és kurzuspolitikus, tehát Lukács és Bngh páter, Huby Jenő és Horthy Miklós, székely prsztsszony (rvszsággl és álszeméremmel), vlmint igen sok népi zenész (még szünetben is muzsikálnk), és Kodály Zoltán, ki szintén vlmi-
féle góbés észjárássl jelenik meg színpd közepén, és kényszeríti ki zenészekből dllmikt; díszletként ott vn Zenekdémi ngyterme és megnnyi vetített kép, továbbá rengeteg egyéb szereplő, kik közül legtöbben már régen sírjukbn nyugosznk. Az egész elődás tehát népművelő dokumentumjátéknk készül - Kzimir Károly hittel válllj ezt - Kristóf Kroly szövegével, melyet időnként színez " néhány Ady-versidézet, néhány zongorán elődott Brtók-mű (főiskolások játsszák), néhány József Attil-vers, keverve kordokumentumokkl, memoár-részletekkel és z említett diákkl és élőképekkel. Mindez zt is jelenti, hogy színpdilg keveredik itt z új tényszerűség és Pisctor politiki színpd, z irodlmi színpd, ltern mgic stb. Akármennyire gúnyosn hngzik ez z óriási keveredés és kvrgás, mindennek lehet értelme. Illetve lehetne, hiszen Kzimir népművelő színpdot kr teremteni, és e z z első ilyen válllkozás. Cskhogy mi z eredmény? A népművelés és színpd viszony kétségtelenül egyike legbonyolultbb problémáknk. A film megjelenése előtt, de még után is, színpd volt z egyik legfontosbb népművelő fórum. Elsősorbn záltl, hogy mint színpd, drámirodlmt közvetítette, illetve mint elődószínpd, költészetet. Abbn pillntbn zonbn, hogy szín-pd másodlgos lett, és egy népművelő elődás illusztrációjként kezdett szerepelni, nem volt igzi htás. Legfeljebb htárszituációkbn fordult olysmi elő, hogy bloldli fitlság Vjd Jánostársságbn meghllgtott egy lényegileg ntifsiszt trtlmú elődást, és után Ascher, Mjor, Gobbi, Bánki Zsuzs hsonló szellemben szvltk verseket. Ez zonbn kivétel volt. A színpdnk mindig főszereplőnek kel-lett lennie, kár elődószínpd, kár pedig drámi színpd volt. Így z eddigi tpsztltok nép-művelő színpddl kpcsoltosn ngyon is problemtikusk voltk, és Tháli mostni produkciój nem oszltt el e sorok írójánk kételyeit. Elismerem, legmgsbb színvonlon és legngyobb átgondoltsággl csinált itt meg Kzimir zt, mit legutóbbi, legsikeresebb rendezései lklmávl már nyilvánvlón átgondolt: nem színpdr termett szövegből színpdot teremteni. Itt természetesen Klevlár, R m jnár stb. gondolok. De mi vezetett ott sikerhez? Az, hogy z nyg mélyén vlódi költészet volt. Akárhogyn kivontolt jellege volt is színháznk, költészet mégis megmrdt és átütött. S így színpd igzán főszereplővé vált, mégpedig nem egyszerűen népművelés, tehát ismeretek közlése értelmében, hnem mint költészeti értékek hordozój. S mi történt Brtókiánábn? A költészet másodlgos lett, illusztráció, irodlomtörténetileg esetleg végső fokon helytálló illusztráció, de nem evidensen témához trtozó. És ugynez történt zenével is. Brtók zenéje sem főszereplő, hnem htodrngú mellékszereplő Brtókiánábn, még kkor is, hogyh zenéről vn szó, z elődás legngyobb részében. Amint zene néhány tktus illusztrációként belekerül drbb, hirtelen felmerül problém: miért nem lehet ezt zenedrbot tovább hllgtni? Az idézetek soh nem jelentik művet, nincs olyn mű, melynek jellegzetességeit idézetekkel kimeríthetjük, vgy kár csk megközelíthetjük, mert mű mindig egész. Itt viszont művekből töredékeket kpunk, egy életút illusztrációjként. Cskhogy ezt z életutt ezekért z idézetekért nem érdemes megtenni. Sjnos teljes verset sem ngyon hllunk, hnem pusztán citátumokt. Az z érzésünk támd, h o g y itt modern kultúrcittológi egy formáját űzik, noh szándék egészen más. Lehet-e zenészről művészit írni? Lehet természetesen, hiszen Doktor Fustus sem más, mint zenei elemzések sorozt. Csk egy ngy különbséggel. A Fustusbn közvetlen zenei idézetek nem játsznk komoly szerepet, zeneszellem gondolti, szellemi rcr vn átfordítv. Az kísérlet, mit Tháli produkált, zért érdemel figyelmet, mert mgánk Brtóknk levelezéséből igyekszik ezt szellemi rcot rekonstruálni, és szellemi és zenei tmoszfér megidézésével látámsztni. Noh áltlábn osztom Bálint György véleményét, ki úgy támsztj lá zt nézetét (éppen Ady Lédához írt leveleinek kidás kpcsán), mely szerint levelek minden ngy ember esetében cslódást okoznk, h o g y Npóleon Mári Lujzához írott eme sorit citálj: Tegnp megnyertem borogyinói cstát, kicsit náthás vgyok, ngyon szeretlek " - Brtók levelezésére ez tlán legkevésbé vontkozik. De ennek ellenére levelek jó része mögött ott vn drám, melyet z igzi költészet kibogozn. Például Brtók-Kodály vit, menni vgy mrdni vitáj, vló- Kozák András mint Brtók (Tháli Színház: Brtókián) (MTI fotó - Keleti Év felv. ) bn huszdik százd egyik legérdekesebb és legelgondolkozttóbb drámáj lehetne, és ebből kpunk egy villnást, mjd egy levélolvsást, s zután folyik tovább dokumentált élet. Pedig mi minden vn emögött is. Vjon meddig kell z őrzőknek strázsán mrdniuk? Vgy mikor vnnk igzán strázsán? Tehát Brtókián, mely először hozt létre igényes színvonlon népmű-velő színházt, egyben zt is megmuttj, hogy mennyire nem lehet színházt megfosztni reltív önállóságától. A népművelés feldt természetesen sokoldlú információ. A színpdé nem elsősorbn z információ. A népműve-lés bemutthtj Brtók életét ngyon sok szempontból, színpd minden szempontból " krj, holott feldt és lehetősége csupán drámi költészet szempontjából gyümölcsöző mozzntok bemuttás. Így kerülnek színpdr olyn ném figurák, mint Pásztory Dittáé, holott ném és mjdnem ném figurák, melyekkel színpd tele vn, vgy komikusk, vgy ngyon meghtározott funkcióbn érvényesülhetnek csk. Ezért önti el zután sttisztéri színpdot, sőt, még néhány szvs szereplők, mint Szilágyi Tibor lkított Bngh páter is, sttisztériává lcsonyulnk, noh Szilágyi finomn tlál el egy érdekes vonást: rekció jólelkű szolgáját. Akinek lkításán z egész elődás nyugszik, Brtókot megszemélyesítő Kozák András. Ez ngyon tehetséges színész itt egész különös figurát hoz, mi ngyon sok mindent megértet Kzimir felfogásából, de ngyon keveset do-
kumentumjellegből. H dokumentumhoz hűek mrdnánk, kkor Brtók sjátos mgányosságát - és érzelmeinek htáresetekben és kkor sem lángoló módon, de ngyon is definitív érvényre jutttását - hoznánk színpdr. Kozák zonbn - mivel színész és nem Brtók - zártság mögül folytonos izglmt, lelki túlhevültséget hoz színpdr, mi Brtók zenéjében megvn, de Brtók lkjábn soh. Így egy ngyon érdekes színészi lkítást láttunk, mely önmgábn vitte z estét", de ellentmondott játék dokumentumépítkezésének, más szóvl, művészet itt áttörte dokumentumot. Csk z kár, hogy nem Brtóké, nem drbíróké, nem z együttesé, hnem Kozáké. S ennek z lkításnk z értékei egyre jobbn megvilágították, hogy zok, kik dokumentumot játszottk, mint Reinitzet lkító Inke László mg kedélyes kávéházi figurájávl, vgy Blázs Bélát lkító Szbó Gyul mg kissé egzltált lángolásávl, és többi szereplő is, mint kitűnő mszkot viselő, Kodályt lkító Hrsányi Gábor, végül is sttisztériává lettek színpdon, noh szerepmennyiségük jóvl több. Mindezeket zért érdemes megjegyezni, mert úgy tűnik, Kzimirnk és Tháliánk két útj vn. H népművelő szerepet kr betölteni úgy, hogy igz költészetet fedez fel és zt színpdilg sugározz, kkor tovább lehet járni z úton. De Brtókián muttj, hogy z ellenkező lehetőség nem létezik. Olyn lehetőség, hol művészet idézethlmzzá válik, kortmoszfér-érzékeltetéssé, hol művészet megmrd dokumentum keretei között és színvonlán --művészi értelemben nem létezik. Ezzel tnulsággl és e tnulság jó felhsználásávl ngyon értékes színpdot lehet teremteni. De h ezt tnulságot nem vonják le, szerintem hosszú zsákutc elé néznek, melyből nehéz kitlálni. BREUER JÁNOS Népművelés - nem középiskolás fokon A Brtókián Tháliábn Brtók Bél, Kodály Zoltán, Ady Endre, József Attil, Blázs Bél és más kortársk írási lpján", vgyis csk tiszt forrásból merítve eleveníti meg Tháli Színház Brtók Bél drámi fordultokbn éppenséggel nem szűkölködő életét. Mégis elképzelhető, hogy zene-történészből ellenszenvet vált ki szín-pdi lkotás, mivelhogy szereplői szín-tiszt igzt mondják ugyn - zz, mi szájukb dtik, z vlh vlóbn el is hngzott -, de nem teljes igzt. A drb ngy számú mellékfiguráj árnyltlnná, egysíkúvá lesz. Joggl teszi szóvá tehát, produkcióért máskülönben lelkesedő Keszi Imre, hogy Mihlovich Ödön, Zenekdémi hjdni főigzgtój, nem mindig volt gylágyult (például kkor sem volt z, mikor Brtókot és Kodályt intézetébe tnárnk kinevezte); joggl teszi szóvá produkciót egészében elítélő Kroó György, hogy Dohnányi Ernő beállítás roppnt egyoldlú (mgm is soklltm nyegleségét); s hdd jegyezzem meg én is, hogy Rdni Miklós kiemelkedően tehetséges igzgtój volt z Operháznk, nem pedig vlmi opportunist, sunyi zenediplomtáj Horthy-korszknk. A muzsikus szót emelhet z ellen, hogy zeneművek töredékesen hngozznk el, megróhtj z elődást, hogy A csodáltos mndrinból elhngzó idézet koreográfiáj légből kpott, s zenei nyggl nem korrespondeál. (Ez is szóvá tétetett már.) Háboroght kár zon, hogy hmisk zongorák, vgy kár felett, hogy Rátonyi Róbert A csodáltos mndrin vlódi zongorkivontából idézve, Brtók áltl soh le nem írt fntázihngokt játszik. Megengedem, drmturgot bossznthtj z eredetileg groteszknek, humornk szánt népi életképek göregáborosr átváltott hng-j: színpd értője sokllhtj filozófiát, hosszúnk ítélheti Geyer Stefi jeleneteit. (Bár ehhez tudnivló, hogy olyn terjedelmes, filozofikus levelezést - leglábbis fennmrdottt - Brtók senki mássl nem folyttott, mint milyen Geyer Stefihez fűződött kpcsolt nyo mán ránk hgyományozódott.) A kifogásolhtó részletek számát távolról sem merítettem ki. Cskhogy egy önálló életet élő műlkotás nem zonosíthtó egyszerűen benne fellelhető részletekkel, h-nem végső soron mint egység, mint kompozíció, ritmussl, formávl s - mindenekelőtt - gondolttl felruházott művészi teljesítmény, sokklt több vlmennyi sikeres vgy vittott részleténél. H mármost nézőként figyelem Brtókián elődását, igyekszem nemcsk színpdon történteket észlelni, hnem zt is, mi nézőtéren megy végbe. S z első, mit rögzítenem kell, hogy közönség rendkívüli koncentrációvl és kti-vitássl vesz részt játékbn. Nincs köhögés, torokköszörülés - influenzidőben! -, nincs zörgés cukorkás stniclivl. Másrészt, nem dermedt, nem hlott ez csend, nézőtér színpddl együtt lélegzik, együtt él. Gondolom, színpdon látottkklhllottkkl vló zonosulás más-más szinten is végbemehet nélkül, hogy e szintek néző rekcióit - átélésének lehetőségeit - lényegesen befolyásolnák. Akik ismerik drb vlmennyi forrását - leveleket, dokumentumokt, személyeket, zeneműveket, Brtók életének konfliktusit, hrcit -, zok, meglehet, ínyenc módr értékelhetik kézirtot összeállító s kritikák egy részében érthetetlen nonimitásb szorított Kristóf Károly munkáját, értékelhetik, teszem, zt z eljárást, mint életrjzot, formát" bontv állít egymás mellé összetrtozó, bár más-más időpontbn elhngzott gondoltokt. Károsodás zokt sem éri zonbn, kik nem trtoznk bevtottk, szkmbeliek kicsiny köréhez, s nem voltk z országos Brtók művelődési verseny résztvevői sem. Élményszerűvé, élmény forrásává Brtókián nem z dtközlés és z dtok észlelése, felfogás, rögzítése révén válik. Nevel, nem pedig oktt. Nem kell tudni, ki volt Mihlovich, Dohnányi, Rdni vgy éppen Bngh páter. A dolgok megértéséhez beérhetjük nnyi információvl, mennyit egy-egy mellékfiguráról drb d. A frontok ugynis világosk, egyértelműen kitűnik, hogy ki áll Brtók képviselte hldás oldlán, s ki vele szemben, művészi áltlánosításhoz pedig ennyi is éppen elegendő. Az elődás szenvedélye, intenzitás, Kzimir Károly vibrálón feszült rendezése - gondolom - tudós és tudtln nézőt egyránt megrgd. A játék ritmus,
megnnyi szorongtó és feloldó pillnt szüntelen továbblendíti fntáziánkt. A Tháli színpdán ismert és becses dokumentumokból vlmi új minőség született. Nem tudom, szerencsés-e ezt minőséget Kzimir megfoglmzás szerint népművelő színháznk " nevezni. A népművelő" szándék ngyon is tiszt ugyn, de Brtókiánár vontkozttv vlmiképp zt sugllj, hogy itt divetítéssel és zenei illusztrációkkl színezett TIT-elődást kp néző Brtók Bél élete és művei" címmel, pedig éppen ez z, mit nem kp. Tudtlnságomt tudtosn ismerve, színház tudorivl hogyn is merhetnék műfji kérdésekben vitáb szállni? Arr hivtkozhtom csupán, még h drmturgi elméletében vló jártsságnál ez z lp kevésbé szilárd is, hogy egy igzi drámát, egy ember s egy mgtrtás trgédiáját és késő didlát éltem át sokd-mgmml Brtókián elődásán. Másfelől persze elismerem, hogy mi Tháli színpdán történt, z népműve-lés jvából, s nem középiskolás fokon". Meglehet, hogy színházbn ez bszurdum, hogy ilyen válllkozásr kudrc vár, de szerintem ez z este mégis ngyszerű. Bármilyen szinten, színvonlon szemléljük is zenei népművelést (máshoz nem tudok hozzászólni), állti-dó, szorongtó közös gond: mi legyen z ismeretnyg és érzelemnyg " rány. Tháli Színház: Brtókián, Hrsányi Gábor (Kodály), Hámori Ildikó (Kodályné) A világszerte ngyr becsült mgyr iskoli ének-zene tnításbn ez z rány mindinkább eltolódik z ismeretnyg jvár, gyermekek egy sor zeneelméleti kérdésben jártosságr tesznek szert, még h fogcsikorgtv is, sjnos nélkül, hogy zeneművészet, muzsik élménye megérintené őket. De nem ismeretlen másik véglet sem. Ugyncsk nemzetközi elismerésnek örvendő ifjú-sági hngversenyeink egynémely orátor tudtlnságát gőgösen válllv úgy próbálj zene érzelmi htását fitl hllgtóságb szuggerálni, hogy közben semmit nem mond, mert nem is tud z emóciók létrejöttének módjáról. Ez sem Tháli Színház: Brtókián. Hrsányi Gábor: Kodály, Kozák András: Brtók (MTI fotó - Keleti Év) vált ki kisebb ellenérzést, mint fenti, technicist, elméletközpontú metódus. A zenei népművelést lehető legtágbbn értelmezve, ez kérdés mgyr zenekultúr kulcskérdése. Meglehet, hogy színházi lpnk ehhez köze nincs. A tém vittás múgy is jóformán minden rendelkezésünkre álló fórumon szinte egyidőben indult meg, mi már önmgábn is jelzi fontosságát és időszerűségét. H zonbn zenekultúr tömegbázisáról szóló, mind szélesebb körben gyűrűző vitához színházi produkció szól hozzá, felforrósítv zenei népművelés szárznk tetsző módszereit, élménnyé hevítve ismereteket, dtokt és tényeket, mgm részéről z ilyen válllkozást cskis köszönteni tudom, szívesen otthgyom ruhtárbn mindzon előítéleteket, melyek színházb járás évtizedei során bennem kilkultk. Örömmel elfogdom Brtók-képnek zt, teljességre természetesen igényt nem trthtó, újrfoglmzását, mire éppen színház specifikus kifejezési köre képes. Természetesnek veszem, hogy legteljesebb képet színház Brtók Béláról, z emberről dj, s leghloványbbt zeneszerzőről, hiszen z emberről, hrciról, kudrciról és győzelmeiről rengeteg hiteles dokumentum között válogthtott Kristóf és Kzimir. A zeneszerző lkotó tevékenységéről szó-ló, Brtóktól szármzó dokumentum viszont nemcsk kevés, hnem egyben roppnt szűkszvú. Az lkotás folymtánk felületes ábrázolását múgy is túlságosn sok muzsikusfilmben láthttuk már hhoz, hogy kottppír fölött ábrándozó zseni látványát színpdon élvezni ne kívánjuk. Az emberről dott portré zonbn tiszt, igz és megrendí-
tő. Annk is z, ki minden vonást is-mer - mert nem ismerte képet meg-mozdító Kozák Andrást -, s még inkább megrendítő lehet nnk, kit most először érint meg Brtók hzfiság és nemzetközisége, eszméinek demokrtizmus, ntifsiszt mgtrtás - emberi ngyságánk egész mivolt. Brtók lkj htlmssá nő ezen színpdon. S ehhez rendkívüli ízléssel és tpintttl teremtették meg játék lkotói Brtók környezetét is. Holmi intimpistás jólértesültség szerencsésen nem került válllkozásb. Erre nincs is semmi szükség, hiszen nézősereg érdeklődését nemes mtéri mindvégig ébren tudj trtni. Épp olyn távol áll Brtókiánától szárz tudományosság vgy éppen tudálékosság is. Megint csk od kell visszknyrodnom, hogy produkció élményt d vitthtó részleteivel, vitthtó lkításivl is, s ki z elődás után elhgyj színházt, nem érzi, hogy iskolpdb ültették, okttták, nem érzi, hogy gitálták, pedig mit látott, nemcsk népművelés", politizálás is volt, mégpedig jvából, átlelkesítve, élményszerű formábn. Engedtessék meg, hogy hozzá nem értésem jogánk teljes fenntrtásávl köszöntsem ezt z izglms, lebilincselő produkciót, kár szbályos, kár nem z, még h lehetetlenre válllkozik is. Brtókián (Tháli Színház) Összeállított: Kristóf Károly, tnácsdó: ifj. Brtók Bél, rendezte: Kzimir Károly, zenéjét összeállított: Blum Tmás, díszlet: Rjki György, jelmez: Márk Tivdr. Szereplők: Keres Emil, Rátonyi Róbert, Horváth Teri, Simon Zsuzs, Sütő Irén, Kozák András, Komlós Juci, Keleti László, Mécs Károly, Hrsányi Gábor, Kollár Bél, Polónyi Gyöngyi, Szbó Gyul, Esztergályos Cecíli, Kovács Károly, Szilágyi Tibor, Kutzky József, Hámori Ildikó, Ngy Attil, Inke László, Peti Sándor, György László, Tándor Ljos, Csíkos Gábor, Bory Ljos, Krsi János, Fenyő Aldár, Gálvölgyi János, Jni Ildikó, Mrkovits Bori, Reviczky Gábor, Sáfár Anikó, Ambrus András, Bsilides Brn, Brcs Endre, Gyimesi Tivdr, Hngi Márt, Jurik Ilon, Klocsi Ferenc, Vidó János, Zámori László, Vlli Péter, Kocsis Mihály, Pethes Csb, Romod Attil. NÁNAY ISTVÁN Kozák András vrázslt Lehetetlen válllkozás. Megidézni egy kort, mely szemtnúk, z át- és túl-élők közvetlen szembesítése mitt túl közeli, de ugynkkor megszépítő és hmisító legendáktól, történelemmé merevüléstől túl messzi is; és felmuttni egy olyn emberi sorsot, életutt, mint Brtóké. Hogyn lehet Brtók Bél emberi tisztságát, konok következetességét, művészi láztát, puritánságát, személyének ngyságávl tisztábn levő szerénységét színpdon megjeleníteni? Hogyn lehet pontos dokumentumok, levelek, feljegyzések esszenciális lkjából élő embert lkotni nélkül, hogy szerepet játsznánk? Hogyn lehet pénzt kereső zongorvirtuóz, mgánytól kínlódó művész, provincilizmustól, kisszerűségtől, demgógiától, ncionlizmustól és fsizmustól szenvedő, z elől menekülő, de sem Mgyrországon, sem zon kívül élni nem tudó humnist, népzenekuttó tudós brtóki szintézisét leglábbis sejtetni? A sok hogynr és lehetetlenre d lenyűgöző válszt Kozák András. Az ő Brtók-megidézésére nem lklmzhtó máskor szokásos minősítések egyike sem. Nem éli szerepét, nem lkítj, nem szerepet játszik, de nem is illusztrál. Csk vn. Ő, Kozák András. És vele Brtók Bél. Kozák nem Híres Ember külsőleges megnyilvánulásit kereste és muttt meg. Nem hsonlítni krt. Brtók elveivel, mgtrtásánk belső indítékivl, művészi és emberi trtásávl zonosult. És létrejöhetett kivételes tlálkozás, mikor Kozák nem egy másik személy gondoltit közli - zz, szerepét játssz, egyszerre élve és ugynkkor természetszerűleg mgától is elidegenítve figurát -, hnem sjátjit. Olyn gondolti, érzelmi, mgtrtásbeli zonosság ez, melyben két személy közötti distnci színpdi kciók többi szereplőjéhez vló kpcsolt, illetve viszonyítás, vlmint z ismeretnyggl történő állndó szembesítés révén csk néző tudtábn jelenik meg. Ennek z zonosságnk és kettősségnek egyik legkifejezőbb pillnt, mi-kor felhngzik Cntt profn híres felvétele. Brtók mondj - hnglemezről - kolind szövegét, mjd Kozák folyttj verset. A szövegmondás ritmus ugynz, hngsúlyok ugynzok, de Brtók zonos hngmgsságú, monoton interpretálását felváltj színész fitlosbb, érzelemmel telibb hngvétele. Már nem Brtóké, még nem Kozáké. Brtók lényének átsugárzódását szinte megfoghttln külső jelekkel érzékelteti, erősíti Kozák. A trtásávl, hngsúlyivl, rezdüléseivel. Az elődás kezdetekor belép szín-pdr, zongorist mögé. Áll, áll mind-ddig, míg zongorist játszik. Egy perc, öt, nem tudom. Így exponálni egy hőst, szó és mozdult nélkül, elképesztően nehéz. Csk fitlkori zene szól, s tuljdonképpen ez muttj be Brtókot. Meg Kozák trtás. Az jellegzetes egyenes derekú, mégis kicsit hjlott hátú, nyugtlnítón nyuglms, vibrálón mozdultr kész testtrtás. Fejét egy csöppnyit felveti. S ez, hogy felveti, hogy előreszegződik z áll, ez már nemcsk Kozák Andrásé, ez Brtók Béláé. A konokságáé, z elszántságáé, megtörhetetlenségéé. Ez trtás többször kp különleges súlyt z elődás folymán. A csodáltos mndrin kölni bemuttójánk jelenetében - mely egyébként produkció legsikerületlenebb idézete" - bl proszcénium előtt ül Kozák és éli-élvezi zenét. Tpsr szólítják, nem megy. A kölni közönség egy része füttykoncertbe kezd, s ekkor Kozák vonási megkeményednek, és dcos fejtrtásávl válllj füttyöt, számár sikerrel felérő bukást. Amikor z meriki vízumhoz foglmzz z életrjzot, zongor előtt ül. A jobb vállát kissé megrogysztj, ettől z egész ember törődött lesz, de feje, z áll mégis megtörhetetlené. Ritkán ül z elődás ltt Kozák András. H igen, mint például Huby Jenővel folyttott vit jelenetében, széken teljesen hátrül: egyenes hát, nem ereszti el mgát; ezáltl ülve is ngyobb, mint z álló Huby. A vit legforróbb pillntibn z indultok ki-buggynásit sem látványos cspkodássl, külsőségekkel ábrázolj. Bl kezével szék hátsó lábát szorítj, válszi visszfogottk, pontosk, élesek, felhábo-
rodás, düh vissztrtottságánk képe görcsösen szorító kéz. Kezével máskor is érzékletesen jellemez. Brtók fitl éveinek szorongásit, készülődését, kételyeit lényegében kezével jelzi; jellegzetes mozdult, kéztrtás: jobb kezével ökölbe szorított blját szorongtj. Későbbi időszkok lelkiállpotánk ábrázolásár összekulcsolj kezeit, nem imár, csk ujjit pihentetve. Tökéletes szövegmondás. Sehol egy ponttln értelmezés, egy hmis hng-súly. Egy-egy szób, hngsúlyb véleményt, mgtrtást tud sűríteni. Az egyik jelenetben Kálmán Imre kifejti, hogy szimfóniát csk kkor fog írni, h már z operettekkel sok pénzt szerzett. Kozák- Brtók megkérdezi: pénzt? Ebben kérdésben és hngsúlybn Brtók pénzről vllott nézete és kérdéskör képtelensége sűrítetten jelenik meg. Egy-egy rezdülése, mint megnősülését nyjánk tudomásár hozó, odvetett mondtát kísérő büszke, kópés, mégis bocsántot kérően kisfiús mosoly - többet jelez, mint egy egész jelenet. Brtók egyedülvlóságát, kiemelkedő voltát nemcsk Kozák bszolút puritánság jellemezte. A többiek szerepjátszás, hrsányság, z ábrázolt személyek jellegzetes mozdultink, esetleg hű mszkjánk, külsejének másolás, felidézése - rendezés ellenpontozó szándék szerint - éles kontrsztot jelentett z ő eszköztelenségével. Ez lól tlán z egyetlen kivétel népdlgyűjtés szimultán jelenete, hol Kodály-Hrsányi kegyes hzugságot sem megvető, lispánnl brtyizó módszerével szemben Brtók becsületes, feldtot pontosn is-mertető, unszoló, de nem erőltető próbálkozás sokkl nehezebben ér célt. Ez kettős jelenet két brátot külön-külön is jellemezte, és részben zt is megmuttt, hogyn egészítették ki egymást. Egyedülálló szellemi-művészi lkotó folymt Kozák Andrásé. Egy mgtrtást, egy tiszt emberi sorsot tudott felmuttni és elfogdttni - sokszor szín-pdi megvlósítás más mozznti el-lenében is - záltl, hogy képes volt Brtók szellemét megérteni, önmgán átszűrni, képes volt z olyn emberek humánumát, lobogását szembesíteni m mindig mindenről lekésünk" állpotávl kik másként hgyják itt ezt világot mint hogyn tlálták, s ezek szintézisét önnön lényével sugározni. HÁMOS GYÖRGY Bátorítás történelmi drámár Csák végnpji Nemzeti Színházbn A színház belázsodott. Hosszú élete során nem most először és nem is utoljár. A láz színháznál nem betegség jele; bizonyos hőemelkedés nélkül - melyet jó esetben nézőtér zonnl megkp színpdtól - nem is lenne érdemes felhúzni függönyt. A láz már más: jelezhet betegséget, de ugynúgy örvendetes változást is. Mint mikor kisgyereknek kibújnk fogi. A színház mostnábn erősen lázs; ggódó és örvendező professzorok fogják pulzusát. Az egyik zt mondj, új és éles fogi nőnek - másik vkbélgyulldásr gynkszik. Mivel nem kedvelem prbolát, nyombn megfejtem: kritikusokr gondolok. Számukr láz mindenképpen veszélyes: függetlenül ttól, hogy szín-ház megerősödve vgy elgyöngülve vészeli-e át. A láz elhomályosítj látást, s mgsr cspv: már víziókt is okoz-ht. A színház vizionálht, de kritikus soh; tehát nem látht olysmit szín-pdon, mi színpdon nincs jelen. Mindezt zért bocsátom előre, hogy figyelmeztessem z olvsót: következőkben mit nem fogok tenni. Sem Mdách-Keresztúry-drámát, sem Mrton Endre rendezését -- sem bűnjelként, sem libiként nem fogom felhsználni sem-milyen színházi teóri mellett vgy ellen. Ahogy ez npjinkbn - szinte minden bemuttó lklmávl - nem helyeselhető szokássá vált. Csupán mint drámát igyekszem vizsgálni, nélkül, hogy erőfeszítést tennék nnk bizonyításár, hogy szíves fogdttás melyik szín-házi elmélet mlmár hjtj vizet. Korunk színpd nem kedvez történelmi drámánk; mgyrázt egyszerű: történelem, mint tém, kiment divtból. Nyuglmsbb korokbn tisztelték és hittek benne. Azt mondták: történelem z élet tnítómestere. M már világosbbn látjuk, hogy z élet történelem tnítómestere. A történelem nevelhető - különösen drámi, irodlmi lkotásokbn - megfogdj jelen idő tnulságit, kívánságunkr készségesen változttj meg mgát. Mdách is két- Mdách-Keresztury: Csák végnpji (Nemzeti Színház). Rendező: Mrton Endre. Moór Mrinn (Zách Klár) és Őze Ljos (Zách) szer írt meg Csák végnpjit: öt évvel szbdsághrc előtt, és tizenkét évvel szbdsághrc bukás után. Más-más történelmi korszkbn másképp látt Csákot és Róbert Károlyt, másképp z Omodékt s trgédiájukt. Hogy mikor látott helyesen: nehéz lenne eldönteni. De hogy miért látt őket két-féleképpen: z áltl átélt történelem " elég világossá teszi. Nehéz megérteni, hogy dilektikus és történelmi mterilizmus megszületése előtt, hogyn be-szélhetünk egyáltlán történelemtudományról, hiszen gzdsági és társdlmi erők egy nézőpontú, tudományos vizsgált nélkül: történelem lig fel-foghtó célú háborúk, vereségek, győzelmek és békekötések sorozt, s történelmi nekdoták füzére. A korbeli és hiteles " feljegyzések és krónikák nem történelmet továbbították z utókornk, csupán krónikás vgy feljegyző véleményét történelemről, illetve tuljdon koráról. A véletlen is játszott ezekkel feljegyzésekkel; eltüntetve vgy felszín-re hozv őket. A forrásmunkák mrxist kritiki nlízise előtt nem ngy túlzássl elmondhttuk: z egész történelem - véletlenül történt. A történelemtudománybn m már megnyugttóbb helyzet, bár z időn-ként szenvedélyessé váló viták rr intenek, hogy elbizkodottságr itt sincs okunk. A történelmi drám válság zonbn, történelem lelepleződésével ", elkerülhetetlenné vált. Kiikttódv ízlésvilágunkból romntik: régi típusú történelmi drámák szerkezetét nem volt mi hjts, fűtőnygukt sen-
Mdách-Keresztury: Csák végnpji (Nemzeti Színház). Rendező: Mrton Endre. Pápy Erzsi (Erzsébet), Mdrs József (Miklós) és Sinkó László (János) Sinkovits Imre (Csák), Mdrs József (Miklós) ki sem bányászt ki. Korunk történelmi drámáit gőz feszítő ereje helyett z elektromosság hozz mozgásb: z érzelmi telítettség helyett z intellektuális töltés. Ironikusk lettek vgy prbolisztikusk; esetleg prbolisztikusn ironikusk. Érdekes jelenség, hogy míg z iróniát hmr tudomásul vettük és élvezni is tudtuk: prbolár gynkodni kezdtünk. Azt vetettük szemé-re, hogy mást jelent, mint mit mond. A zvr bból keletkezett, hogy z lkotók - oktlnul megijedve ttól, hogy rjtkpták" őket jelbeszéden - zt bizonygtták: minden szereplőjük zonos történelmi önmgávl, s z áttételes értelmezés csk tévedésből fkdht. H hiszünk nekik: művük értelmében s értékében kellett voln kételkednünk. Szerencsére nemigen hittük el, hogy nem volt más céljuk, mint hogy történelem egy-egy érdekes epizódjánál elidőzve: nemesen elszórkoztssnk bennünket s bővítsék történelmi ismereteinket. A fársztó mgyrázkodás, kritikusi éberség ", s tlán néző ellenállás is közrejátszott bbn, hogy prbol jellegű történelmi játék nem erősödött meg színpdjinkon. Az ironikus hngvételű történelmi drám pedig vlószínűleg zért nem bontkozott ki, mert drámíróinkbn kevés z ironizáló hjlm, s ki rendelkezik vele, még nem próbált ki történelmi drámábn. Így történhetett meg, hogy z elméletileg elképzelhető két korszerű történelmi drámtípus között besiklott Nemzeti Színház színpdár - egy elméletileg el-képzelhetetlen ". Nem is jelképes, nem is irónikus, sőt nem is mentes romntikától. (Számomr művészi elméletek kkor szerzik legngyobb örömet, h kijátsszák őket.) Keresztúry Dezső felfedezte, mi legbensőbb ok nnk, hogy z önmgukt túlságosn is komolyn vevő történelmi regényeket, drámákt nem tudjuk igzán komolyn venni. Túlságosn könnyű benne dolg drámírónk, mikor régmúltbn élt hősei között igzságot oszt, mikor z igzság jobb és bl oldlán helyezi el őket, irányítj vitáikt s megjövendöli eszméik győzelmét vgy bukását. Fölényessége és biztosság: mosolyogttó. Nem hősei tetteiből és jelleméből bontj ki z igzságot, vgy köztük járv láthttln látnokként inti őket jövőre. Egyszerűen úgy kerekedik fölébük, hogy ismeri történelemkönyvet, melybe hősei mjd belekerülnek. Százdok múlv igzt d nnk, kiről minden iskolás tudj, hogy igz lett. A jó drámíró elfelejti történelemkönyvet, tudtlnnk" tetteti mgát. A Csák végnpjí drámi izzását z okozz, hogy Keresztúry egyenlő erejű, sőt - szubjektíven - egyenlő igzságú ellenfelekként állítj szembe egy-mássl Károlyt és Csák Mátét. S bekövetkezik történelmi drám revelációj: ott kezdjük el újr történelmet, hol rozgonyi cst után, tizennegyedik százd elején félbehgytuk. A drámi építkezés hibátln: látjuk z öregedő Csák Mátét ssfészkében (z író, drám érdekében, elfelejti történelmi leckét, hogy zsrnok és fékezhetetlen oligrch) indultos igzságit hjtogtv z ősi vérről, z idegen királyról, szbdságról, z Árpádok jussáról. S látjuk z ifjú, világfi királyt plotájábn másfjt, s számunkr érthetőbb igzsági között - központi htlomról, z egységről, z Európához kpcsolódás szükségességéről. Cikázik kép plot és ssfészek között, s perel egymássl kétféle igzság. Mindig z kerít htlmáb, melyik éppen elhngzik. Azután, drám csúcspontján, megtörténik személyes tlálkozás is. Mindzt, mit eddig környezetüknek
Mdách-Keresztury: Csák végnpji (Nemzeti Színház). Rendező: Mrton Endre. Sinkó László (János), Őze Ljos (Zách), Sinkovits Imre (Csák), Tyll Attil (Zsámbokréti), Rksányi Gellért (Drugeth) és Mdrs József (Miklós) mondtk el, most elmondják egymásnk. A drámírás és rendezés felejthetetlen perceinek lehetünk tnúi: Károly és Csák Máté vitáj mgyr történelmi drámák egyik legszebb jelenete. Ami történelmi benne: ncionlizmus ős-képlete s veszedelmességének megsejtetése egyfelől; másfelől korlátln egyedurlom ősképlete és veszedelmességének megsejtetése. Ami emberi benne: egymás ngyságánk megérzése s reménytelen kísérlet egymás gondolt-rendszerébe vló behtolásr. Ami virtuózn drámi, hogy küzdelemben egyik sem győzi le másikt, s vitájukt nézőnek kell folyttni. Ami meghökkentően modern: történelmi igzság (és mindenféle igzság) szüntelen rejtőzködése, s kétségbeesett erőfeszítésünk rejtőző igzság felkuttásár. Olyn történelmi drámát láttunk te-hát, mely dós mrdt z ítélettel vgy kétségben hgyj nézőt történelem mozgásirányát illetően? Tuljdonképpen olynt. Az írót nem ggsztott túlságosn, hogy nézőt - távozván ruh-tárból kétségek fogják gyötörni: I. Károlynk vgy Csák Máténk volt-e igz? A néző nem zért megy színház- b, hogy ilyesmiről értesüljön. Sokkl többről értesült: születése közben figyelhette meg történelmet. Keresztury és Mrton Endre művészete jelen idejűvé tette számár múltt. Az jó vrázs-lt történt vele, hogy együtt ggódhtott, bizkodhtott z Omodékkl, Csákokkl., Záchokkl, szegény kis Erzsébettel, Árpád véréből z utolsóvl, néppel és főurkkl: istenem, mi lesz velünk? Milyen igzi színház ez. S vjon nem mond mánk semmit? Igen komoly dolgokt mond, de nem meg-szívlelendően", s nem is nehezen felfejthető jelképekbe burkolv. Olyn egy-szerűen mondj, hogy csk később jutott eszünkbe: Záchéknk és többieknek válsztniuk kellett virágszál Erzsébetben megtestesülő - s vlmi misztikus közösséget jelentő - Árpád-illúzió és z új eszmékkel fellépő, kemény és okos Károlybn megtestesülő történelmi relitás között. Hogy módosult és mélyebb értelemben ez kérdés m is eleven: se prbol, se z ktulizálás gynújáb " ne keverje művet. Ami történelemben egyszer igz és érvényes volt: hsonló történelmi szituációbn minden mesterkedés nélkül önmgától ktulizálódik. Éppen, mert drám két pólusát, Károlyt és Csák Mátét igen htározott jelentéstrtlom veszi körül: z egyiket történelmi relitás, másikt félmisztikus illúziók, melyek elfoszlásukbn is megérintik szívet - bizonytlnná válik köztük ingdozó megítélése. Zách Feliciánt csk romntik terminológiájávl lehet árulónk nevezni, mert z illúzióktól történelmi relitáshoz pártolt, Irglmtln sorsát - mely feleslegesen ngy helyet fogll el műben - nem szívesen fogdjuk cl z árulót megillető büntetésnek. S mint minden drmturgii-szemléleti hibánk, ennek is vnnk következményei. A Károly figuráját megformáló Avr István z urlkodás mesterségére jól felkészült, fölényes ifjúnk z országlás gondjitól meg- edzett, bölcs és emberséges királlyá válását igen finom művészi eszközökkel - szinte csk hnggl, mozgássl, megkomolyodó rcávl - rjzolj meg. Utolsó mondtink igzságát megbékélésről, megbocsátásról, felemelkedésről -mégis, véres árnyék homályosítj cl. Röviddel e szép szózt elhngzás előtt felesleges részletezéssel értesülünk Zách-nemzetség förtelmes kiirtásáról, s meghtón szépen játszó Moór Mrinn
Mdách-Keresztury: Csák végnpji (Nemzeti Színház). Rendező: Mrton Endre. Szersén Gyul (Dávid) és Pápy Erzsi (Erzsébet) (Iklády László felv.) révén nnyir megszeretett Zách Klár kegyetlen kivégzésének nturlisztikus mozzntiról. Úgy érzem, ebben z eszmékre koncentráló műben, éppen károlyi eszme" tisztább csillogás érdekében, jobbn háttérben mrdhtott voln Záchok sors. Mint hogy ugyncsk z eszmék hű kirjzolódás érdekében - z lkotók irglmsk voltk Csák Máté jellemének színezésénél is. Sőt, ngy ellenféllel, Károllyl szemben - kinek csk" eszméi és politiki sors vn - Csák Máté figuráját z lkotók emberi sorssl tették gzdggá, árnylttá. A ngy drámát, költői kéz-re vlló, líri vonultok hálózzák be - trgikus nyi sorstól trgikus szerelmi sorsig. Az előbbiben modern trgikát" tlán először színpdr állító Gobbi Hild nyújt felejthetetlen lkítást zzl, hogy nem úgy szenved szín-pdon, hogyn z Árpádok véréből szármzó Omodé fiúk elvesztését sirtó nyához méltó voln", tehát méltósággl és látványosn, hnem olyn csendesen és egyszerűen, hogyn egy egészen hétköznpi ny (h vn ilyen) sír fi hlálán. A szerelmi sors, mellyel író és rendező megjándékozt Csákot és nézőt: történelemkönyvek jellegzetesen középkori, gátlástln oligrcháját modern drámi hőssé vtj. Csák ngy- szerű megformálój, Sinkovits Imre színészi plettáján fellelhetők mindzok színek, melyekkel z öreg Csák többértelmű" szerelmi fellobbnását z ifjú Erzsébet iránt jellemezni lehet. Nem csupán egy tizennegyedik százdi Nplemente-drámát" látunk. Az öregedő, mgányos, hrcos dúvd nemcsk zért szereti meg törékeny fitl lányt, hogy sorsánk és érzékeinek mgányosságát feloldj szerelemmel. Azért is szere-ti", mert Árpád utolsó gyönge srj fontos politiki ütőkárty kezében. A politiki és szerelmi játék brvúrosn megírt összefonódás kitűnő lklom drámát mindvégig kézben trtó és megemelő Mrton Endrének rr, hogy fájdlms szerelmi lír és politiki iróni nnyir ellentétes hngultivl szívet káprázttón játszdozzék szín-pdon. Elrgdó muttványához sok segítséget kp finomn psszív Pápy Erzsitől, ki éppen ezzel művészi ön-megtrtózttást kívánó psszivitássl illeszkedik be hibátlnul drám mondnivlójáb. Gáti József egyszerű játékávl és mindent kifejezni tudó hngjávl többet mond el nekünk, mint egy rvsz pápi diplomtát; egy egész szellemi légkört, egy ájttosn kegyetlen korszkot. Csányi Árpád díszletei s zoknk szinte észrevétlen változási új és új trtlmú világokr nyitnk képet színpdon. Olyn hngtlnul és meglepően, hogyn z álom képei váltják egymást. Schäffer Judit kitűnő jelmezei is hozzájárulnk hhoz, hogy ennek romntikusnk álcázott modern történelmi drámánk lényege világossá váljék előttünk. Tudom, szólnom illene Mdách ihletéséről is Keresztury-drámábn. De ez külön tnulmányt kívánn. Ezért most csk egy gykorlti kérdésről: vlószínű, hogy Keresztury Dezső ezzel ngyon jelentős történelmi drámávl csk Mdách lobogój ltt hjózhtott be Nemzeti színpdár. S vrázslt nézőre is átterjed: megindultn figyeli Mdách gondoltit, noh tudj, hogy Keresztury tolmácsolj őket, s inkább csk szép szándékukhoz és szellemükhöz, mintsem trtlmukhoz híven. Esztétiki elemzésnél nem szívesen élek hsonlttl, most zonbn - sorokkl vló tkrékoskodás érdekében - mégis megteszem. Egy sikerült szívátültetésre emlékeztet Keresztury drám-operációj. Egy fejlettebb történelmi tudtú, modernebb idegrendszerű drámábn Mdách régi szíve dobog. S csk zért doboght ilyen egyenletesen, s előreláthtón hosszú ideig, mert vércsoport zonos, s vele rokon sejtek és szövetek szívesen fogdták be mguk közé.
NÉKOSZ-hppening 1 FÖLDES ANNA Gondolkodttó gitáció színpdon Beszélgetés Jncsó Miklóssl Alkotóbn és kritikusbn egyránt friss még premier láz: mikor ezek sorok íródnk, két npj szerepel még csk Fényes szelek z új otthonáb költözött Huszonötödik Színház műsorán, innen vgyunk még z első kritikákon. De ugynkkor, bemuttó minth visszhozt voln nemcsk megidézett kort, de három év előtti vitákt is. A Fényes szelek bemuttóját, Jncsó Miklós szín-házi bemuttkozását megelőző várkozás beigzolódott: még produkcióvl vgy nnk egyes elemeivel vittkozók sem tgdják, hogy vlmi történt szín-házi életünkben. Ennek lényegét, természetét kívántm kideríteni Jncsó Miklóssl folyttott beszélgetésemben. táznánk: mit tekint színháznk? Hol látj műfj vgy művészeti ág htárit? Hiszen z utóbbi időben z elméleti viták és színpdi kezdeményezések is szinte elsöpörték hgyományos kereteket. pen nnyi különbséggel. hogy ez mi elődásunk, remélem, mi korunk eszméinek szintjén - tehát leninizmus mellett - és mi korunk kifejezési esz-közeivel gitál. Gondolom, hogy ezt kérdést elsősorbn bosszú snittekre lpozzák. Vlószínűleg ez is közrejátszik. De Akkor kiegészítem zzl, hogy Fényes szelek már filmváltoztábn sem egyszerűen z 1947-ben játszódó események krónikáj volt, hnem főként történet szélsőségesebb pontjin jelezte, hogy rról szól, hogyn látjuk ezt múltt. Az új változt, éppen gitációs jellege áltl, még szorosbbn kötődik jelenhez. Tudtosn nem z eltelt negyed-százd történelmi vlóságát ábrázolj, hnem rról szól, rr gitál, hogy hogyn kell összetrtni zoknk forrdlmi erőknek, melyek vlóbn át krják lkítni világot. Mindz, mit z irodlmi színháztól vló eltérésről olvstm, és mit mgm is láttm, érdekel mint nézőt és mint művészt. De én mgm nem vgyok színházi ember, sőt nem is értek klsszikus értelemben vett színházhoz. Éppen ezért nem is válllkozhttm voln nnk folyttásár, még kevésbé meg-újításár. Annk ellenére, hogy filmjein: kritikusi közül, főként külföldön, többen vlóbn fölfedeztek nálm bizonyos tetrlitást, s még zt is megkérdezték, nem voltm-e zelőtt színházi rendező. áltlábn egész rendezői modoromr s filmképeim dekortivitásár értik, és tlán rr, hogy mozgás megnövekedett szerepe folytán vizuális htás, melynek elérésére törekszem, közelebb áll bletthez. Ez zonbn még nem ok rr, hogy színházi szkembernek vgy éppenséggel színház megújítójánk vlljm mgm. A válllkozás, melybe Hernádi Gyulávl Első kérdésnek zt terveztem, ho- együtt belefogtunk, jóvl szerényebb és gyn szánt rá mgát színházi rende- reálisbb. Megpróbáltuk más formábn, zésre. De mielőtt idejöttem, elolvstm más közegben elképzelni Fényes szeleket. Binco e Nero munktársánk, Nedo Ivldink dott nyiltkoztát, melyben zt vllj, hogy vlh színházi rendezőnek készült, hogy sohsem került távol színpdtól, s mivel népi tánccl, fogllkozott, megmrdt egy teátrális jellegű világ közelében. Nem tudom, tekinthetem-e ezt én is válsznk? Ne hrgudjon, ezt zért így túl elvontnk, áltlánosnk. érzem. Mégsem véletlen, hogy történet egyes elemei rendkívül élesen, polemikusn vetik fel z elméleti és módszerbeli torzulásokt. Természetesen nem. Cskhogy ezeknek z elemeknek sem társdlomkritiki funkciój leglényegesebb z elő-dásbn, hiszen ehhez mélyebb, hitelesebb nlízisre lenne szükség. Hnem inkább mementó jellege, figyelmeztetés. Mindez kár z ideológii vitábn vló reális, tehát leninist állásfogllásnk is tekinthető. A mi korunkbn csk gondolkodttv érdemes gitálni! És ennek z elképzelésnek megvlósítás eredményezte premiert Nem tudom, véletlenül vgy tudtosn Huszonötödik Színházbn. kerüli témáról szólv Brecht nevét... Nyilván. De ettől ez még nem színház. Szerintem legtlálóbbn Kovács András foglmzt meg munkánk eredményét, ki kollégiumi estnek látt. V Az igzság még ennél is egyszerűbb, lmivel triviálisbbn én zt mondtm, hogy Vlószínűleg soh nem került voln sor tlán sikerült egy NÉKOSZ-hppeninget erre kirándulásr, h nem dódik egy ilyen létrehoznunk. A meghtározás mindenesetre frpösztönző lklom. A kezdeményezés nem is z enyém volt, hnem Gyurkó Lászlóé. páns. A benne levő térbeli és időbeli elaz ő ötlete volt, hogy djuk elő Fényes lentmondás még kívülállók érdeklődését is szeleket Huszonötödik Színházbn. felcsigázná. De még ez sem zárj ki zt, Engem zonnl vonzott terv, és mint hogy zt z élményt, mit színházbn lehetőségem nyílt rá, belefogtm. De még kptunk - színháznk tekintsük. Szerintem Fényes szelek pontos most, bemuttó után is, szeretném legfeljebb: elődás. hngsúlyozni, hogy én létrejött elődást megfoglmzás Amelynek célj nem egy irodlmi lkotás, nem tekintem színháznk. Vlószínűleg meghökkenten nézek egy drám bemuttás, hnem közvetlen vissz, mert Jncsó még ngyobb nyo- gitáció. Mondhtnám zt is, hogy z egész elődás, melyet létrehoztunk, z irodlmi mtékkl folyttj. dptáció tgdásár épült, és szorosn z Semmiképpen nem... Ezt feltétlenül gitáció műfjáb trtozik. A szónk bbn szeretném, h megírná! z értelmében, hogy proletkult hsznált. Akármennyire meglep, csk kkor Csk ép szállhtnék ezzel vitáb, h előbb tisz- Tudtosn. Kritikusim néh megtisztelnek zzl, hogy Brecht-tnítványnk neveznek, de én nem is ismerem műveit és elveit hhoz eléggé, hogy mesteremnek vlljm. Sőt, bevllom, nem is szeretem igzán. Tudom, hogy z gitációs műfjnk ő klsszikus. De nekem túl német, túl precíz, túl evidens. Zvr, hogy szituációból külön kiemeli tiszt ideológiát. Az ő módszere sját korábn gyökerezett. De mi korunk és mi igzságink, nézetem szerint, ehhez túl komplikáltk. Ami pedig z elidegenedést illeti, újbbn túlságosn divtb jött. Tlán éppen ennek divtnk ellenhtásként fogllkoztt mostnábn egyre inkább z gitáció érzelmi htás s ennek eszközei. Konkrétn mire gondol? Az irodlmi mű elsődleges szerepét áltlábn rendezői gondolt, z együttesek mozgáskoncepciój vette át. Erre egyébként, mennyire ismerem, jó né-
hány péld vn világbn. Peter Brook zseniális elődásszínházától kezdve Living Thetre stílusáig számtln jobb-rosszbb egyéni változt. Mi természetesen nem krtuk egyiket sem követni, még kevésbé másolni. Az én koncepciómt feldt szbt meg: z, hogy Fényes szeleket kellett újrlkotnom. És itt z gitáció eszközeként fedeztem fel újr z éneket, táncot. Nemcsk Fényes szelekben, új filmjeimben is fogllkoztt ezeknek z érzelmi htás. Nem félt ttól, mikor újr elővette Fényes szeleket, hogy film körüli viták, indultok már túlságosn kifogták szelet vitorlából? Hogy z lkotó együttes és közvélemény is túl vn rjt? átgondolásár. És z új Fényes szelek már ebben periódusbn született. Éppen ezért kellett filmből kiindulv nekünk is továbblépnünk. Mg múlt természetesen nem változott. De mi eredetileg is rr kérdésre kerestük válszt, hogy hogyn látj nemzedékünk ezt múltt. És mi látásmódunk természetesen mindig jelenhez kötött. Kérdésem, ggályom csk z, hogy vjon ki nem látt filmet, z tudj-e ezt logikát, z elődás menetét követ-ni? Világos-e számár szituáció, szereplők kciój, megoszlás stb.? Megvllom, ezen nem gondolkodtunk. Ugynúgy filmből indultunk ki, mint mikor vlki egy regényhez nyúl. Akkor is fel szokták egyébként vetni, hogy mennyiben illusztráció z új műfjbn született lkotás, hogy mit d nnk, ki nem olvst. Cskhogy Fényes szelek, bármilyen közvéleményt felkvró, remek film volt nnk idején, mégsem olyn lp-mű", mint Bűn és bűnhődés. A rendező nem léphet fel ugynolyn jogosn z eredeti mű ismeretének igényével, mint z, ki egy közismert, néző műveltség-nygáb nyilvánvlón beletrtozó klsszikushoz nyúl. Még kkor sem, h joggl feltételezi, hogy Huszonötödik Színház kisebb létszámú közönsége vlószínűleg ngyrészt film szélesebb közönségköréből kerül ki. Már csk zért sem, mert egy hiányzó könyvélmény áltlábn könnyebben Pontosn tudtm, hogy nem lehet filmet megismételni. És ez nemcsk műfji-techniki lehetőségekre vontkozik, hnem film gondoltkörére is. Hiszen zon vlóbn, korrl együtt, mi is túl vgyunk. De csk kkor, h konkrétn és felületen közelítünk témához. H mélyebben vizsgáljuk, egy forrdlmi mozglom vitái soh nem érnek véget, hnem állndón új szkszb jutnk. Az új szkszbn másként is kell őket megközelíteni, s bizonyos értelemben módosulht z állásfogllás is. Ebben vontkozásbn nyilvánvlón ngy szerepe vn két mű keletkezési időpontjánk. A Fényes szelek filmváltoztánk születését nem lehet bármikor, s mert elválsztni 1968 frnciországi májusá- pótolhtó Huszonötödik Színház nézői jobbár tól. Nem is krom. De szeretném zért fitlok. Akik, elképzelhető, hogy nemcsk elmondni zt is, hogy forgtókönyv - történelmi élmény-nyggl nem május előtt készült. Igz, problémák már rendelkeznek, de még film bemuttás idején sem voltk elég érettek egy ilyen benne voltk levegőben. Nyilván-vló, bonyolult szellemi válllkozás követésére. hogy z 1947-ben játszódó, mjd-nem A szöveg szerkezetében tudtosn korbeli tényekre épülő sztorib később számoltunk fitlokkl, és gondoltunk belejátszott jelen idejű élménynyg z rr is, hogy nem rendelkezhetnek mi ktuális történelem. nemzedékünk élménynygávl, s éppen De kkor tlán még stáb sem ezért nem várhtjuk el tőlük jel-szvk, sejtette, hogy htvnnyolc május ilyen dlok kiváltott nlóg sszociációkt. Az cezúr lesz, hogy három év ltt meg- ő kedvükért iktttunk be néhány, születik - például éppen frnci film- történteket térben-időben meg-htározó, z időben vló lebegést félre-érthetetlenül művészetben - htvnnyolc mitológiáj. Azót nyilvánvló, hogy itt egy megvilágító szövegrészt. Bár fitlok érdekében, z elődás mjdnem korszkos cezúráról beszélhetünk. A világ htlmon levő kispolgárság értelmezhetősége igényével szóltm, most elhtározt, hogy véget vet reni- mégis kénytelen vgyok ellentmondni. Megvllom, számomr nemegyszer tenskedésnek. Én htlmon levők retorzióit ki- túl direktnek tűntek ezek kommentárok, váltó mozglmkr gondolok. Pontosb- és feloldották korábbn kilkított bn rr, hogy ezek sikere is, kudrc is, feszültséget. Minth ilyenkor meg-szkdt voln színpd és nézőtér körákényszerítette bloldli erőket mguk célkitűzéseinek és módszereinek zött z ármkör. De lehet, hogy ezt csk én éreztem így. Mindenesetre, megjegyzésem nem erre, nem kommentálásr, hnem egyszerűen színpdi szituációk egyértelműségére, világosságár vontkozott. Például rr, helyes-e, hogy színpdi változt eltekint fitlok két táboránk filmbeli megkülönböztetésétől. Hogy kollégisták és z egyházik sem kosztümben, sem színpdi mgtrtásbn nem htárolódnk el egy-mástól. - Az dott színpdon, rendelkezésemre álló együttessel nem oldhttm meg másként - vitázik Jncsó. - A film relitásból indul ki, és ott indokolt, szükséges z kcióbn részt vevők két táboránk körülhtárolás. Az új változt viszont tudtosn játékszerűbb, nem ábrázolj, csk megidézi múltt, s szereplők z események sodrábn többször is lkot cserélnek. Az egyetlen megkülönböztetett módon - ebben z esetben: relisztikusn - ábrázolt figur pp. A többiek csk színpdon tárgylt gondoltok szolgáltábn öltik mgukr ppdiákoknk nem jelmezét, hnem szerepét. Lehet, hogy h Nép-stdionbn vgy leglább z Érkel Szín-házbn rendezem meg Fényes szeleket, és nem kényszerülök ilyen ökonomikus" megoldásr, kkor továbbr is rgszkodom konfrontáció képi szétválsztásár. Itt zonbn lehetetlennek és feleslegesnek is éreztem. Sokt töprengtem rjt, hogy vjon nem történelmi szereposztás esetlegességére utl-e ezzel megoldássl, mely félreérthetetlenül jelezte számomr, hogy mindenkiből minden lehet". Utlhttm voln erre is. De z igzság z, hogy lehetőségek, méretek sugllták megoldást. Lehet, hogy belemgyrázás, de számomr ez zt is jelentette, hogy közvetlenül felszbdulás után még töretlen volt (potenciális) ifjúsági egység, csk később, torzulások idején kerül előtér-be konfrontáció. Ezzel már közelebb jár hhoz, mi bennünket vezetett. Ez gondolt tlán más formábn, de megfordult fejünkben. Mégis szeretném hngsúlyozni, hogy rendezés számomr egy elképzelés relizálás, mely nem szkdht el lehetőségektől, sőt ellenkezőleg - zokból táplálkozik. A kis létszámú színészgárd dt például zt z ötletet, hogy Zl Márkr több szerepet - funkciót - bízzk.
Jelenet Hernádi Gyul és Jncsó Miklós: Fényes szelek című elődásánk utolsó perceiből (Huszonötödik Színház) Úgy tudom, ilyen megoldássl már világ színpdin több együttes, több elődás élt. Vlóbn. Nem is felfedezésnek mondom, hnem csk. hogy z elődás kilkult struktúráját megvilágítsm. Számomr például z események logikájából, Zl szerepéből következett, hogy ő z kollégist, ki későbbiekben eljátszhtj rendőrt. De mivel filmbeli fehér ingesek vezetőjének szerepét is színészre és nem Huszonötödik Színházzl együtt dolgozó mtőr fitlokr krtm bízni, végiggondoltm: pp nem játszhtj, Kristóf sem. Zl viszont már korábbn lkot és funkciót cserélt. Ról éppen ezért már tudomásul vette néző, hogy z, kinek gondoltit éppen tolmácsolj. Tehát rábíztm fehér ingesek szószólójánk szerepét. Úgy beszél erről, minth ez megoldás is munk közben lkult voln ki. Ez zt jelenti, hogy színházbn is megőrizte improvizációs munkmódszerét? Lényegében igen. Azzl különbséggel, hogy itt próbák során folymtosn lkult ki z elődás. Tuljdonképpen máig sincs teljesen kész, minden részletében érvényes drbpéldányunk. Vnnk szövegrészek, melyeket csk szereplők tudnk. Most, premier után, volt színészeknek, kiknek becsületigyekszünk pontosn rekonstruálni z szór kellett elhinni, hogy lesz drb, és lesz szerep is. elődást, hogy meglegyen. H már szerepnél trtunk... Érdekes Hogy tudtk enélkül próbálni? Voltképpen nem is drbbl módon Jncsó-filmekben mindig vn kezdtünk, hnem közös énekléssel, z-után néhány remek szerep, színészi remeklés, de Györgyflvy Ktlin koreográfusunk ugynkkor Ön mégsem tuljdonít túl ngy segítségével mozgáspróbákkl folytttuk fontosságot figurák jellemének. Mgm tudom pontosn ennek z munkát. Én főiskolán még megtnultm sem ellentmondásnk feloldását. De igz, Gellért Endrétől, hogyn kell drbot hogy mguk filmek rendszerint feloldják. értelmezni, szerepet elemezni. Azt Mégis sokszor vetődik fel, hogy válsztott zonbn mgmnk kellett form nem d lehetőséget nézőnek z kikísérleteznem, hogy hogyn próbál érzelmi zonosulásr. rendező kész szövegkönyv nélkül. Én zt szeretném, h néző nem egy Hogyn sikerült z együttessel el- egy hőssel, hnem struktúrávl fogdttni ezt sjátos munkmód-szert? zonosuln. Ezúttl dlok, táncok bő Egyetlen mgyrázt, hogy kezdettől sége is struktúr plsztikus megjelenítémindenki hitt válllkozásbn. A gyerekek sét szolgálj. vlóbn szívvel-lélekkel dolgoztk velem. A Fényes szeleknél szerintem mint-h Látták, sőt élvezték is, hogy minden vriálná z effektusokt. Úgy érzem, hogy próbán történik vlmi. Hogy lkul z z elődás egyes szkszibn igen-is elődás. Esténként Hernádi Gyulávl, történet teremti meg z zonosulás film forgtókönyvét nyersnygnk feltételeit, és ilyenkor struktúr egy-egy tekintve, véget nem érő vitákbn folytttuk eleme jellemmé trnszponálódik. Lehet, munkát. Megpróbáltuk felidézni hogy ez koncepció ellenére lkult így? kollégist emlékeinket, böngésztük z új Mindenesetre z dottságok követpublikációkt. Másnp zután próbán keztében. A színpd részletei és lehetőderült ki, hogy jó-e, mit kigondoltunk. Nehezebb dolguk
ségei htárt szbtk nnk, hogy hogyn ütköztethetek például struktúrákt. A filmnél blosok hrci módszerét szvknál szemléletesebben dokumentálj z utó felborítás. Ilyen eszközök-kel Huszonötödik Színházbn nem él-hetek. Ilyenkor előtérbe kellett.. hogy kerüljön szituáció, és mindenképpen embereket, nézeteket kellett ütköztetnem. De tudomásul vettem zt is, hogy z emberi gy bsztrkciór vló hjlndóság ebben vontkozásbn korlátozott, és másfél-két óri időtrtmbn már feltétlenül igényli drámi jellegű közléseket is. Enélkül lnkdn figyelem, csökkenne htás. Tehát Ön szerint Fényes szelek cselekményelemei kompromisszumnk tekinthetők? így nem mondnám. Pontosbb, h úgy foglmzom, hogy számoltm z ember szellemi konstrukciójánk zzl sjnáltos hibájávl, hogy képtelen z elvont érzelmi kötésre. Hogy nem tud gondolttl önmgávl zonosulni, csk h vlki hordozz. Ez nem változtt zon, hogy számomr Gbi története nem önmgábn érdekes, hnem mint egy struktúr része, mely megmuttj, hogy milyen pályát futht be vlki, ki tiszt lélekkel került be forrdlomb. H drámi jellegű közlések másodrendűek, milyen szerepet tuljdonít gesztusoknk? A mozgás számomr mindenkor struktúr jellemző kifejezési formáj. Rendkívül jellemzőnek, történelmileg is hitelesnek, soktmondónk érzeni például tps funkcióját. Megvolt hozzá történelmi élményünk, emléknygunk. Soktmondó hlottfeltámsztó csettintgetés is. Ennek mozdultnk megsokszorozódás, htás szinte hátborzongtó. Ezt viszont kizárólg véletlen sugllt. Prób közben töprengve pttintgttm, kerestem megoldást. Már jócskán túlmentünk z dott jeleneten, mi-kor egyszer csk rájöttem, hogy ez spontán kézmozdult felhsználhtó, és tlán ez hordozz jelenet gesztusbeli megoldását. Lehet, hogy már provokálom, és legszívesebben zt felelné nekem, mit Mdách Imre Arny Jánosnk, hogy krt fene", de számomr ez mozdult hlál elbgtellizálását jelenti. A gyiljobb Gbi és Iszly Emese Fényes szelekben ( Huszonötödik Színház) (Iklády László felv.)