T A R TA LO M. játékszín

SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T T A R TA LO M X. É V F O L Y A M 1 0. S Z Á M 1 9 7 7. O K T Ó B E R F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A SZILÁDI JÁNOS Történelmi drámák - mi vígjátékok (1 ) játékszín SZÁNTÓ JUDIT Hős, ki többet ér egy lklomnál (7) SZÉKELY GYÖRGY Mítosz - játék (9) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: 316-308, 116-650 SZÁNTÓ ERIKA Szegedi Ler (12) RÓNA KATALIN Mindenki kikpós (15) SAÁD KATALIN Nyári közönség? (17) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút 9-11. Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI 21 5-9 6 1 62 pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr" Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H - 1389 Budpest. Postfiók 149 Indexszám: 25.797 PÓR ANNA Eldorádó (20) RÉVY ESZTER Operi esték Mrgitszigeten (23) SZŰCS MIKLÓS Készülődés Győrött (24) rcok és mszkok HEGEDÜS GÉZA Básti Ljos példdás (27) négyszemközt GERVAI ANDRÁS Beszélgetés Örkény Istvánnl (33) 77.2122 - Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó műhely R O M H Á N Y I LÁSZLÓ Szép mgyr komédiák (36) világszínház A c í ml p o n : Básti Ljos és Sinkovits Imre N é me t h László: VII. Gergely című trgédiájábn ( Nemzeti Színház) (Iklády László felvétele) A hátsó b o r í t ó n : A londoni Nemzeti Színház Olivier ter me UNGVÁRI TAMÁS Jegyzetek z meriki színházról (39) HÁMORI ANDRÁS Csodszínház színházi csodák nélkül (44)

SZILÁDI JÁNOS Történelmi drámák - mi vígjátékok Álrcos vígjátékok Míg z ötvenes évek végén, htvns évek elején drámirodlmunk gondolti, művészi szinkronitást tudott teremteni művészet és társdlmi vlóság között, s korszk ngy társdlmi, emberi kérdései dekvát módon tükröződtek művekben, htvns évek második felétől ez szinkronitás fokoztosn csökken. E csökkenés mögött, okként, eredőként nem z lkotói energiák kifárdás, nem művészi nemzedékváltás húzódik meg. Elsődleges kiváltóként semmi esetre sem. A meghtározó társdlmi vlóság átrendeződése. Ezekben z években ngy, nyílt társdlmi átlkulások korszk végéhez közeledik, mozgás lssúbbodik is, rejtettebbé is válik. A konszolidáció oldj és kdályozz z ellentétek nyílt megütközését, és nyomábn kilkuló társdlmi légkör - pozitív indulti töltettel - mg is természetesíti z ellentétek, z ellentmondások nyílt megjelenésének, megütközésének elfedését. A társdlmi vlóság, társdlmi mozgás átformálódás drámirodlom vlóságérzékelő rendszerének újjálkítását követeli meg. Az átrendeződés pedig - átmenetileg szinte kikerülhetetlen jelenség - jelenkort mg közvetlenségében vállló drámák vonultánk érezhető leszűkülésével jár. Egy nemzeti drámirodlom egésze zonbn még ilyen körülmények között sem mondht le kor vlóságánk esztétiki birtokbvételéről; legfeljebb rról lehet szó, hogy ez birtokbvétel - művészi elemzés -- nem közvetlen, hnem közvetett úton (utkon) jön létre. Drámirodlmunk utóbbi évtizedének története is ezt, közvetett utk, módok felerősödését muttj: történelmi drám és temtik megnövekedett népszerűségét, és vígjátékirodlom belső szerkezetének átrendeződését. Meglehet, első pillntásr úgy tűnhet, szentségtörés történelmi drámát és vígjátékot egyszerre említeni. A történelmi drám, történelmi temtik már önmgábn vlmi mgsztost, vlmi rendkívülit jelez - nekünk, mgyroknk., még fokozottbbn is. A vígjátékhoz viszont egészen más hngultok, nézői, olvsói elvárások " társulnk -- s még fokozottbbn " kitétel ez esetben is érvényes. Gykorlt és hgyomány lkított ki ezeket reflexeket színháznézőkben. A színházvezetés pedig - olykor mg kultúrpolitiki gykorlt is - épített erre nézői reflexrendszerre és ezzel, krtlnul, tovább erősítette különállást, más minőség elméletileg ugyn soh meg nem foglmzott, de gykorlti tényként felhsznált állpotánk konzerválását. Az elmúlt évtized nem jelent elsöprő áttörést, gátk még ligh omlottk le, de kezdeményezések - művek és bemuttók - sorozt muttj, hogy megindult z átrendeződés folymt, hogy elégséges tpsztlti nyg hlmozódott fel z elmélet számár egy új elemzés elvégzéséhez. A vígjátékirodlom belső szerkezetének módosulás szorosn összefügg jelenkort mg közvetlenségében vállló drámák megfogytkozásávl. Még pontosbbn zzl, hogy művészileg fedezetlenül mrdt funkciót részben vígjáték válllt mgár. A Molnár Ferenc-i hgyományú vígjátékirodlom ezt megnövekedett társdlmi felelősséget már nem volt képes érvényesíteni. Azok z írók, kik e hgyomány korszerűsített változtát képviselték - ne feledjük, hosszú éveken át z ő műveik jelentették mgyr vígjátékirodlom folytonosságát - jórészt visszvonultk. (Gyárfás Miklós például kísérletet tett vígjáték ilyen értelmű megújításár - Egérút -, de sikeres kísérletet nem folyttás, hnem, sjnáltos módon, z elhllgtás követte: hosszú évek ót sem ő, sem Tbi László nem jelentkezett új művel.) A vígjátékhoz fordulók immár nem Molnár Ferenc-i hgyományok útján járnk. Illyés Gyul, Örkény István, Szkonyi Károly, Csurk István, Páskándi Géz - névsor nem teljes - műveiben népi komédi, groteszk, sztír, z bszurd jellemzői muttkoznk meg. Kcgttó játékok sor született meg z elmúlt évtizedben. Nevetünk Bölcsek fn csrkodó hősein, Kulcskeresők temetőkpunál lndoló pilótáján, z Adáshib legngyobb csodár is érzéketlen, beszűkült tudtú szereplőin, z Eredeti h e l y s z í n tehetségtelen filmrendezőjén, de vn ebben nevetésben vlmi visszfojtottság is, vlmi indult, vlmi keserv is. Nem ok nélkül, nem lptlnul. Vígjáték felsoroltk mindegyike, de úgy vígjáték, hogy egyetlen változttássl trgédi lehetne bármelyik. Tévedés ne essék, nem vlmi soh nem volt jelenik itt meg z újbb mgyr vígjátékokbn: sírás és nevetés kettőssége, trgédi és komédi átválthtóság Shkespere vígjátékibn is kísért. Ami ezekben z említett - és nem említett - művekben elemzést érdemlő, z htárhelyzet állndósulás: keserves vígjáték " vonulttá szerveződése. Szinte kármelyik lkotást tekintjük, zt látjuk, hogy drámi lpszituációból bomlik ki történet, s hogy ez drámi lphelyzet oly mértékben duzzd, ngyítódik fel, hogy túllép drámán - vígjátékká válik. A Bölcsek fán nevetségessé trnszponált története m é l y é n népiesek és urbánusok " történelmi tényű, de történelmietlen értékű, felesleges és pusztító trgédiájánk komor lehetősége húzódik meg. A Kulcskeresők nevetségessége mögött z önsorsrontás tágbb trgédiáj sejlik. A z Adáshib z elértéktelenedett életek keserves nevetsége. A z Eredeti helyszín tehetség és tehetségtelenség, kontrszelekció drámáj. Drámák tehát - vígjátéknk álcázv. Ez igz. De vjon megfordítv is z? Úgy is, kkor is, hogy h lehántjuk róluk z álcázást - vígjátéki túlmozgtást, túlpörgetést-, kkor drámák lesznek? Fölösleges lenne elvégezni kísérletet: nem lesznek zok. A túlmozgtás, drámi lphelyzet túlmozgtásánk megszüntetése lényegtől fosztná meg z lkotásokt. A túlmozgtás ugynis nem zért keletkezik, mert z író meg krj kerülni drámát. (Egyes esetekben szerepet játszht ez megfontolás is, ezt fölösleges lenne elvittni, de hogy z egész vonult megszületésében nem ez lehet meghtározó, z egészen biztos.) Az ok más. A vígjátéki fölfokozás, szituációk megemelése, figurák már-már kriktúrszerű eltúlzás itt művészi kiemelést jelenti. A vígjáték behtol z áthtolhttlnná vált világb, földuzzsztj jelenségeket, fölngyítj jellemvonásokt, s ezáltl z lkotó számár megteremti drmtizálhtóság - z esztétiki birtokbvétel - lehetőségét. A visszfordítás esélye ezért nem dott: túlzás lefosztás műről z esztétiki birtokbvétel lehetőségét szüntetné meg. Csk egy péld. Szkonyi Károly Adáshib című drbjábn már bemuttókor is kifogásolt kritik Krisztus szerepeltetését, Cskhogy földöntúli htlmsság bevonás játékb z kiemelés, z túlzás, mely révén ez z egész elembertelenedett, beszűkült világ, lét- és életform művészileg megjelenít-

hetővé válik. H ezt kiemelést - túlzást - elvesszük műtől, kkor z Adáshib emberi világ elemezhetetlenné torzul. Lukács György A modern drám fejlődésének története című művében zt mondj, hogy még fejlődő ember, ki még csk útbn vn vlmi felé, nem lehet drámi, mert számár minden csk epizód, s hogy A trgikus ember z egyetlen emberfjt, ki életének egy klndj áltl symbolizálhtó. " Újbb vígjátékink, élve műfj biztosított lehetőségekkel, épp ezt korunkbn kivételes lehetőséget teremtik meg: z egy klndj áltl szimbolizálhtó embert. Fóris, Örkény Kulcskeresők című drbjánk hőse is ilyen egyetlen klndj áltl szimbólummá terebélyesedő figur. Kitűnő pilót ez Fóris, csk egy hjszálll mindig mindent jobbn szeretne megcsinálni, mint zt szbd és lehet. Olyn légifelvételt kr készíteni vsúti hídról, milyet tlán már nem is lehet - és átrepül Ausztriáb. Nem hjlndó tudomásul venni lipcsei repülőtér risztó jelzéseit - és leszáll mezőgzdsági repülőtéren, tehenek közé. Most, hrmdszor - ez z utolsó lehetősége, hogy gépet vezessen - minden simán megy: gép kifogástlnul működik, z idő rgyogó. És kkor Fórist ismét elfogj kísértés: úgy leszállni, hogy legjobbk se tudnk. Már mjdnem sikerül muttvány, mikor gép egy pöfföt" kp hátáb, és tervezett gyönyörű lndolás helyett futbllpályán ér földet - és temető kpujánál áll meg. Ridlom, pánik, vereség. Szégyen, felháborodás, gylázt. Igen, egy ideig mindez. De ztán fordul kock. A Fóris lkásábn összegyűltek, miközben történtek szinte vlmennyiüket hátrányosn érintik, cskhmr nem csupán megbékélnek vereséggel, de győzelemmé kiáltják ki. Győzelemmé kicsinyes, z értetlen és szűkkeblű világgl szemben, melyik nem hjlndó megérteni és értékelni Fóris különleges teljesítményét. Fejtetőre állított világ ez, fölforgtott értékrendű., De épp ez fölforgtás, z értékrend illogikus lklmzás nyit teret z esztétiki elemzés számár, teszi lklmssá figurát rr, hogy szimbólummá váljon. Itt vn ez Fóris. Itt él negyven-egynéhány éve Budpesten, ezer-egynéhány éve Kárpát-medencében. Tehetséges, jórvló ember, kinek szép álmi vnnk, ki gyönyörűen krj csinálni dolgát, csk egy pöff " - - történelem? - mindig beleront terveibe. Tehetne mást nnyi kudrc után, mint zt, hogy z álmir ügyeljen, és győzelemmé kiálts ki rossz megvlósulást? Nem tehet mást - mondják Fóris bráti, mindzok, kik itt, vele együtt élnek. Cskhogy ez nem tehet mást " egy fölforgtott értékrendet jelent. Meghmisított világot. Zsákutcát. Hzugságot. Ezt viszont már nem ők mondják, hnem velük, z ő életükkel, sorsukkl mondtj Örkény. A nézőtéren ülőknek. Azoknk, kik m élnek itt Kárpátmedencében. Örkény megpörgette világot: tlpáról fejére állított. Ezzel nevetségessé tette. De mert erről fején álló világról zt is kideríti, hogy számunkr ez legszebb, legjobb - veszélyessé is. De itt már ngyon ingoványos tljr érünk. A vígjátéki túlzás, kiemelés ugynis zon túl, hogy megteremti drmtizálhtóság - szimbólummá emelés - lehetőségét, torzít is. A drámi szituációk megemelése, figurák már-már kriktúrszerű eltúlzás szétroncsolj vlóság természetes kpcsoltrendszerét, és mesterséges képződményeket hoz létre. A meghtározó, épp e mesterséges jelleg következtében, leszűkítés, vlóság sokszínű gzdgságánk részbeni elvesztése. Ezért kárpótlást " jellemző vonások mély művészi elemzése dht, de h ez nem relizálódik, kkor történet kiüresedik, elszegényül. Szárz György A z élet vize című műve ez utóbbir lehet péld. Az örök életet dó csodszer körüli hercehurcát komédi és trgédi kettősében kibontó történetbe nem épülnek be zok z emberi trtlmk, melyek vlóbn fontossá és jelen-tőssé tehetnék számunkr küzdelmet. Az ötlet vn és mrd, elegánsn ugyn, de egyre érdektelenebbül, egyre közönyösebben, egyszerűen zért, mert fényében semmi nem válik láthtóvá, megélhetővé. A komédi és trgédi átválthtóság, htárhelyzet állndósulás - s hogy z előzőekben foglmztuk -: keserves vígjáték" vonulttá szerveződése drámirodlmunkbn nem z egyhngúságot jelenti. Ellenkezőleg. A mgyr vígjátékirodlom Molnár Ferenc-i hgyományávl történő szkítás, mi lpfeltétele volt z új törekvés kibontkozásánk, épp többszínűséget eredményezte. Úgy is, hogy más hgyományokhoz kpcsolódás, továbbfolyttás és kiteljesítés lett válllt művészi feldt, és úgyis, hogy új kezdeményezések születtek. A népi komédi világánk újrélesztése Illyés Gyul műveiben drámirodlmunk nyeresége. A művészi formnyelv gzdgítás - mi mindig új területek esztétiki meghódítását is jelenti - Örkény színpdi játékink egyik jellemző erénye. Azoknk műveknek - Tóték, Mcskjáték, Vérrokonok, Kulcskeresők -, melyekkel nálunk groteszk polgárjogot nyert, s melyek fel-szbdulás utáni mgyr drám jelentős nemzetközi sikerei is. Szkonyi Károly hgyományosbb építkezésű lkotási - Adás-hib, Hongkongi prók - egy másfjt lehetőség jó írói példái. Elemzési szempontunkból külön figyelmet érdemlő Csurk István drámírói munkásság: z ő művei - A z idő vsfog, Szájhős, Döglött knák, Ki lesz bálny?, Eredeti helyszín, Versenynp - jelentik tlán keserves vígjáték " legkövetkezetesebb képviseletét. Nem csupán zért, mert egy belső szervezettséggel épülő drámírói munkásság művekben megtestesülő bizonysági drbok, hnem zért is, mert érzékletesen reprezentálják z új vígjátéktípus kilkulását. E folymt, belső változás következtében - érdemes lenne nyomon követni, hogy z első drbok ( A z idő vsfog, Szájhős) sztirikus felhngú vígjátéki világ, épp htárhelyzet állndósulás mitt, nem vígjátéki trtlmkkl töltődik fel z újbb művekben - vígjáték átfordíthtóság drámáb Csurk lkotásibn kísért leginkább. H össze kellene fogllnunk például z Eredeti helyszín gondolti cselekménytrtlmát, lig-h vígjátéki szüzsét rögzítenének szvk. A vígjátékirodlom belső átrendeződése új helyzetet teremt társdlmi fogdttás és értékelés terén is. A vígjáték hiány-cikk színházk táján. Á nézők szeretik, követelik vígjátékot. Önmgábn zonbn ez nem jelenti zt, hogy nézők értik, érzékelik mgyr vígjátékirodlom funkciómódosulását. A hgyományok, beidegződések, vlljuk meg, nem túl kedvezőek. A vígjáték nézői tudtbn jórészt könnyed, felhőtlen szórkozássl zonos. Nem mgyr színháznézők szellemi kultúrájánk lekicsinyléseként, nem elmrsztlón írjuk le mindezt. A színháznéző olyn, milyenné színház neveli. A nézők színházkultúráj színházbn lkul ki. Nem z elképzelt, vágyálombn meglevő, hnem vlóságosn működő színházbn. A nézők számár z színház létezik, melyikbe jegyet lehet váltni. A színháznézők mi színházi kulturáltság, hgyomány, beidegződése nem egyértelműen kedvez z új törekvésű vígjáték-

nk. És nem is z problém, hogy néző szórkozást vár színházbn - de sok fölösleges vit folyt már erről! -, hisz ez z igénye legkomorbb trgédi esetében is jogos, hnem hogy vígság mögött képes-e megélni nemes emberi, társ-dlmi trtlmkt, zok teljes totlitásábn. S ez z, mit lá-húzottn kell hngsúlyozni. Vígjátéki hgyományink ugynis épp rr bizttják befogdót, hogy szellemes, de könnyű-súlyú poénok, bátor " bemondások romlékony ízével regálj le vígjátékbn megtestesülő nem vígjátéki trtlmkt. És itt már döntő feldt színházr hárul. A másfjt trtlmú vígjátékkultúr kilkítás ugynis zon túl, hogy ehhez megfelelő művekre vn szükség - színház kötelessége. Úgy is, hogy színházvezetés mg műsorpolitikájábn meg-felelő helyet biztosítson z új típusú vígjátékoknk, és úgy is, hogy megvlósításbn - rendezésben, színészi játékbn - z eredeti művészi feldtválllás célj és értelme ne menjen veszendőbe. Egy bevált vígjátéki sblonokr lpozó rendezés ugynis - hogy csk egy veszélylehetőséget említsünk - úgy lúgozhtj ki művet (kár egyetlen szó megváltozttás nélkül), hogy legkulturáltbb néző sem ismeri fel nnk igzi rcultát. A tét nem kármilyen: egy trtlmsbb, összetettebb vígjátékkultúr megteremtése lehetőség. A tegnp és m htárán A hzi és külföldi drámirodlombn - z epikát is nyugodtn említhetnénk - évek ót tpsztljuk történelmi temtik növekvő népszerűségét. A hngsúlyt növekvésre, z erősödésre kell tennünk, történelmi temtik ugynis mindenkor színházművészet szerves része. Több ok mitt is. A drámirodlom klsszikus műveit kötelessége színháznk műsorr tűzni, természetesen történelmi témájú klsszikust is. A művészeti ág belső élete nemegyszer lkul úgy, hogy rendezők egy része épp vlmely klsszikus lkotásbn érzi legteljesebben megfoglmzhtónk sját művészi törekvéseit. (Néhány éve mgyr színházművészetben Csehov Sirály című drámáj töltött be ilyen szerepet.) De történelmi temtik jelen vn kortárs lkotók művei révén is. E hárms összetevő okán történelmi temtik színház-. kultúr állndó elemének minősíthető. Hogy mégis évek ót, cikkek, tnácskozások elemzik történelmi drám kérdéskörét, z zért vn, mert hgyományosn szokott rányok megváltoztk. Drámirodlmunkbn és színházkultúránkbn egyránt megnőtt történelmi témát tárgyló művek szám, és ez z ránymódosulás minőségi változást jelent. Nem önmgábn kizárólg, és nem csupán számszerűség mitt. Igz, történelmi drámák számszerű megnövekedése is lpot dhtn z elemzéshez, de most nem egyszerűen erről vn szó. A vígjátékkl kpcsoltos - ngyon vázltos - fejtegetésünkben utltunk rr, hogy z utóbbi években jelenkort mg közvetlen vlóságábn vállló drámák vonult leszűkült, s hogy művészileg fedezetlenül mrdt funkció egy részét vígjáték válllt át. E gondoltsort folyttv zt mondhtjuk, hogy történelmi temtik megnövekedett népszerűsége mögött is ez jelenség húzódik meg: z elláttlnul mrdt művészi feldt részbeni átválllás. És ebből következik történelmi drámák elemzésének szüksége is, z, hogy évek ót színiévdok gondolti hngsúlyit történelmi művek képviselik. Hogy történelmi drám nem pusztán nézők feltételezett -- vgy épp vlóságbn meglévő - romntikus igényeit kívánj kielégíteni, hnem tegnp történetével m gondjir is figyelmeztet, nem új jelenség. Igz, történelmi temtik művészet történetében másfjt szerepet is betöltött már: z elfordulást, menekülést mától. Történelmi drámáink újbb vonultát zonbn mi problémáinkr vló válszdás keresése jellemzi. Ez viszont, mondtuk mgunk is, történelmi drám, történelmi temtik természetes sjátj. H pedig ez igz, kkor nyugodtn föltehető kérdés: miért vn szükség történelmi drámák ilyen kiemelt tárgylásár. A válsz ismét z rányokbn keresendő. Mert igz, történelmi drám történelmi esemény, történelmi személyiség olyn szubjektivizált művészi újrteremtése, hogy sorsábn, küzdelmében, győzelmében és bukásábn mi emberi, társdlmi trtlmk testesülnek meg, de h ez z egyébként természetes form egy korszk művészetében hngsúlyozottá válik, kkor nnk különleges oki vnnk. És történelmi drám - funkcióátválllás zonosságán túl - itt kpcsolódik ismét vígjátékhoz. A történelem mint mű-vészi példtár ugynis drámíró számár ugynzt biztosítj, mint vígjátékírónk kiemelés, túlzás: m esztétiki birtokbvételének lehetőségét. Nem mi történet sját életünkkel is rímelő közvetlenségével, hnem történelmi péld közvetettségével. A történelmi drám, történelmi temtik, utltunk már erre, önmgábn vlmi mgsztost, vlmi rendkívülit jelez. A színháznézők szerte világon hsonló élményeket táplálnk mgukbn történelmi drámák iránt; mi. mgyrok, csk nnyibn különbözünk tőlük, hogy bennünk ez z előzetes várkozás még egyértelműbb, még felfokozottbb. Kevés vígságú történelmünk, honnn legtöbb író témáját meríti, szinte önmgábn jogerőre emeli nézői beidegzettséget, s ezt csk tovább erősíti nemzeti múltnk z művészi szemlélete is, melyik jórészt csk hősöket és árulókt, mártírokt és áldoztokt ismer múlt százdok történetében. Vgyis kevés történelmi vígjáték termett mgyr drámirodlombn. Az fjt történelmi vígjáték pedig, melyik humoros szituáció emberi léptékű helyzetében merné megmuttni múltunk ngyjit - és itt most nem is csk politiki személyiségekre kell gondolni -, és nemzeti történelem egy-egy eseményét, bízvást ismeretlennek nevezhető. A Gyuli Várszínház, mely egyre inkább rngos színházi műhellyé növi ki mgát, s mgyr történelmi drám jelentős lkotói műhelye színházkultúránkbn, e téren is változást ígér. 1975-ben muttták be Gyulán Görgey Gábor Törököt fogtunk című trgikus komédiáját. A tizenhtodik százdbn játszódó történet egy Gypjs nevű végvár ktonságánk ngy üzletét meséli el. A ktonák, kik hiáb várják zsoldot, mert császári biztos csk levágott török fejekért fizet - török pedig éppen nem támd -, egyezséget kötnek htlomért, címért versengő ellenfeleikkel, kik kényelmetlenné vált riválisikt vár lá küldik... Az üzlet kiválón működik, Gypjs váránk népére bőség korszk köszönt. Nem sokáig. A ngy jólétben feltámdó vitézi virtus ugynis levágtj velük pompás üzletmenetet ünnepelni kró török küldötteket, és bosszú nem késik. Hetekig állj z ostromot vár, mjd mikor elfogy z élelem, puskpor, z életben mrdt védők kitörnek várból... Görgey Gábor nem tudt, nem krt következetesen végigvinni sját válllását, és z első rész groteszk, nem kevés bszurditássl fűszerezett vígjátékiságát második részben nemzeti trgédiák mgsztos hősiességével igyekezett feledtetni.

A Törököt fogtunk zonbn így is új hng. S ezt z epikábn már otthonosbb hngütést z 1977-es gyuli bemuttók között Hernádi Gyul és Páskándi Géz művei (Szép mgyr trgédi, illetve Távollévők) képviseli. Tévedés ne essék, nem rról vn szó, hogy bárki is olyn műveket igényelne, melyek humor álrcábn megkérdőjelezik nemzeti múltunk ngy értékeit, nevetségesség jegyében kigúnyolják történelmünk kiemelkedő egyéniségeit. Nem, erre nincs és nem is lesz soh szükség. De szükség vn nevetésre, szükség vn trgikus történelem leszűkült értelmezésének tágításár. Azok, kikről közterek szobrit mintázták, emberek voltk. Küzdöttek, hrcoltk, éltek, szerettek, bíztk és cslódtk, lkomát ültek, gyermeket nemzettek - éltek ember-módr: ezt tudni és bemuttni is kötelesség. De térjünk vissz eredeti kiindulópontunkhoz. Azt, hogy történelmi drám, történelmi temtik mgsztosság már önmgábn lklms rr, hogy benne megfoglmzódó gondoltot rendkívüli fontosság kiemeltségével ruházz fel, mguk z írók is érzékelik. 1976-bn Gyulán tnácskozást rendeztek történelmi drámáról, és Szbó Mgd felszóllásábn egyértelműen foglmzt meg z lkotó felelősségét, mondván, csk kkor szbd történelmi temtikához fordulni, h vlóbn különlegesen fontos gondoltot kr z író megfoglmzni. Szbó Mgd intése jogos, hisz nem csupán történelmi temtik lejártás veszély, hnem mgánk történelemnek z elsilányítás. A történelmi drám legtöbbször kiemelkedő személyiség trgédiáját ábrázolj. S ez megint csk olyn lehetőség, mely jelenkori történetben, mg drámi tisztságábn lig élhető meg. Lukács György már idézett, 1911-ben megjelent könyvében modern drám egyik fő problémájánk tett és cselekvő viszonyát minősítette. Azt, hogy cselekvőnek mennyire sjátj tett. A modern kor, z elidegenedés megszünteti cselekvő és tett közvetlen kpcsoltát. Ezért, mondj Lukács György, Az új drám hősei - régiekhez képest - inkább pssivek, mint ctivek; inkább történik velük vlmi, mintsem ők tennének vlmit, inkább védekeznek, mintsem támdná-nk; heroizmusuk legtöbbször kétségbeesés, kényszer heroizmus, nem bátor nekilendülésé." És mindez zért vn, mert... z ember csk ütköző pontj ngy erőknek és z sem z övé, mit tett ". A történelmi drám, kiemelkedő személyiség épp ezeknek bonyolultságoknk feloldását kínálj fel z írónk, s olyn szituációt d múltból, melyben cselekvő, tett és következmény művészi konkrétságábn képes formáb önteni megérzett konfliktusit. Sütő András Csillg máglyán című drámáj reformáció korábn, tizenhtodik százdbn játszódik. Történelmet tár elénk hát drám, hitújító Kálvin János történetét, ki hrc, küzdelem, győzelem és vereség útján európi htlommá fejleszti reformációt. Annk Kálvin Jánosnk történetét, ki imádkozik és hdjártot vezet, ki pp, ki bibliát és kormányzói pálcát trt egyszerre kezében. És mellette jóbrát Szervét Mihály történetét rjzolj mű. Szervét Mihályét, ki nem htlom, hnem szbd emberi gondolkodás hirdetője. Orvos, gondolkodó és író egyszerre. Niv ember Szervét Mihály. Őszinte és gynútln. Azt hiszi, jobbító szándék zonosság elmoss másféle megítélés ellentétét. Téved. A reformáció útján hld ő is, mint Kálvin, de mert túl mer lépni Kálvin szbt htárokon - ellenfele lesz. És ez z, mit Szervét nem tud, mit nem kr elhinni. Úgy gondolj, vitábn, z észérvek erejével kell meggyőzniük egymást. Ismét téved. Kálvin, s mit teremtett, kálvinizmus, kkor már htlommá, dogmává merevedett. Olyn dogmává, mely számár integrálhttlnná, tehát legyőzendő, eltiprndó ellenséggé vált más gondolt. Így is történik. Szervét hiáb hivtkozik Kálvin egykori szvir, mert Kálvin nem z egy-kor mondottk igzságár pellál, hnem Rész és Egész dilektikáját állítj Szervét ellenébe, s z Egész nevében hlált mond Részre. Ez drámiság forrás. Kálvin z Egész képviseletét hngozttj, és csk Rész fölmuttását hgyj meg Szervét jogául. Pedig fordítottj z igz. Kálvin mg gondolti teljesítményét z ügy, reformáció teljes megteremtésével zonosítj. A htlms építmény kész: építeni rjt nincs többé mit. Már csk válllni és támdni lehet, védelmezni vgy rombolni. A folymt lezárult, mozgás helyett sttikusság lett z urlkodó. Szervét épp ezt tgdj. A folymt, történelmi folymt - állítj - állndó: reformáció nem változtthttln mg sem, hnem további építést, gzdgítást követelő. Százdokkl előbbi történelem Csillg máglyán cselekménytörténete, de drámát nem lehet bezárni történelembe: gondoltiság túlnő z dott történelmi szituáción, és mát hívj vitár, mi életünkkel, mi sorsunkkl perel. Nem közvetlenül. A drám konkrét helyzetei, lkji lefordíthttlnok és nem helyettesíthetők be mi konkrét szituációkkl, mi személyekkel. A mű gondolti miságát nem részletek, nem z lkok behelyettesíthetősége dj, hnem z lkotás egésze. Az megélt, megkínlódott sors, mit Kálvin János és Szervét Mihály története testesít meg drámábn. Összetrtozók, brátok és sorstársk. Elítélni egyik másikt csk úgy tudj, h önmgát ítéli el. Szervét nem tudná megtenni, Kálvin megteszi: elítéli z Egész nevében Részt, reformáció történelmi ügye nevében reformációt tovább gzdgítni krót. Szervét trgikus hlál nem csupán zt jelenti, hogy reformáció, melyik z értékmentés, szebb, gzdgbb emberi élet nevében fordult szembe bigott ktolicizmussl, mg is értékpusztítóvá válik, hnem zt is, hogy két, történelmileg egymáshoz szövetségesként rendelt erő küzdelmében közös ügy kerül veszedelembe, nnk ereje, igzság csorbul, rom-lik. A történelmi drám miság áttételes, közvetett miság. Ereje példszerűségben és nem konkrét zonosságbn rejlik, bbn, hogy mg tiszt drámiságábn tudj felépíteni konfliktushelyzetet. Szbó Mgd Az szép, fényes np című műve például z esztergomi fejedelmi udvrb vezérli nézőit, hol 994-ben Vjk keresztelési szertrtásár készülődnek. Egy korszk, pogányság, klndozások korszk zárult le, és egy másik, z állmlpítás, kereszténység kor kezdődik. A mgyrság sorsdöntő fordulój ez, olyn történelmi változás, mely mg jelképiségében lklms nnk htlms változásnk z érzékeltetésére, mi felszbdulás éveiben játszódott le hzánkbn. S hogy ez, válsztott történelmi tém mi gondoltisággl történő felruházás nem z elemzés feltételezése csupán, zt z írói nyiltkozt is megerősíti. Ugyn hogy írtm voln meg én ezt drbot, h nem élem át második világháborút, s nem leszek szemtnúj nnk, milyen egy robbnásszerű ideológii változás ntómiáj?" Hsonló érvényű nyiltkozt idézhető Illés Endrétől, ki egy interjúbn Spnyol Izbell című drámájáról szólv zt mondt, hogy hősei fitlok, kik... egy világbirodlomr

szövetkeznek, és életük elkövetkező húsz évében egy kiskirályságot vlóbn világbirodlommá emeltek. Hogy milyen áron? Ez drám," Érdekes és tnulságos nyiltkozt Illés Endréé: érzékletesen muttj történelmi drám és konkrét történelmi tém, esemény kpcsoltát. A spnyol világbirodlom születése z történelmi eseménysor, melyben drámi történet lejátszódik, de hódításnk ez kápráztos látvány, mely kis játékkirályságokból világbirodlmt teremt, lig érdekli Illés Endrét. Ami őt fogllkozttj, z nem hódítások összeszámlálás, h-nem nnk művészi elemzése, hogy milyen áron" született meg birodlom. Ezt elemzi, ezt kuttj drám. A cél és esz-köz, strtégi és tktik viszonyát. Azt, hogy strtégi áldoztul esik tktikánk, hogy nemes szándékot megcsúfolj önnön gykorlt. Példáinkkl s számuk gyrpíthtó lenne - történelmi drám gondolti jelenidejűségének erősödését krtuk igzolni. A történelmi temtik e mindenkor jellemző sjátosságánk hngsúlyozottbbá válás változásokt hozott mgávl műformábn is, de ezek változások nem jelentik zt, hogy történelmi drám zonossá váln kulcsdrámávl. Fontos ezt hngsúlyozni, mert minden olyn kísérlet, mely kulcsdrám behelyettesítő feloldásávl krj megfejteni művek belső világát, gondolti rendszerét, torzít és hmisít. E művek mi érvényességét nem hősök leleplezése " (behelyettesítése) és nem helyzetek zonosítás dj, hnem meghrcolt sorsok tükrében megmuttkozó példszerűség. És ezt szolgálják változások is. Az, hogy bizonyos - tudtos - elngyoltság tpsztlhtó művekben, történelmi miliő részbeni kidolgoztlnság, részletek hitelességének elhnygolás - mindezt színpdr állítások legtöbbször még tovább hngsúlyozzák, de leginkább z, hogy drámák történetileg hiteles cselekményt is háttérbe szorítón mennyire gondolti drámák. Ebből szempontból érdemes lenne részletezőn összevetni Illyés Gyul Dózs-feldolgozásit. Illyés művészetét végigkíséri Dózs-motívum. Már hrmincs években versbe álmodj Dózs lkját, mjd 1956-bn drámát ír ról. A Dózs György ngyszbású történelmi drám, kísérlet nemzeti hős újbóli megmintázásár, jó értelmű nemzeti tudt erősítésére. A történelem kvrgó színpompáját idézi színpdr drám: látványigénye legngyobb színházk lehetőségeit követeli, s egyes jelenetei csk szegedi szbdtéri színpdon bonthtók ki teljességükben. Az 1972-ben keletkezett Testvérek, mint lllyés mg mondt.. kmrdrbnk is szűkre szbott ". Vlóbn z. De csk formábn. A trtlom, mű gondolti válllás nem kisebb mnnál. A Testvérek - ellentétben Dózs György htlms epiki tblóivl - egyetlen, ngy lélegzetű, három felvonást átívelő vit. A két testvér, Dózs György és Dózs Gergely össze-cspókibékülő, újr összecspó és újr kibékülő párbeszéde. Két zonos szándék és két különböző, végsőkben mégis együtttrtó elhtározás rjzolj ki mű gondolti summáztát. 1514-ben vgyunk, török ellen meghirdetett szent háború " esztendejében. Dózs György keresztes hdk vezére lesz, Gergely pedig, ki Krkkób induln egyetemre, hogy mérsékletre intse indultos testvérét, állndón hlogtj z indulás npját. Vittkoznk. Arról vittkoznk, hogy mi teendő. György török elleni hdjártot kdályozó urk ellen krj fordítni sereget, Gergely pedig ellenzi. Elbukott prsztfelkeléseket idéz, mondván, nem ért meg z idő hrcr, mert prsztmozglmknk nincs történelmileg reális progrmjuk. Csk rombolni tudnk, építeni nem. Ezért vn z, hogy bár nem egy ütközetet megnyernek, háborút elveszítik. Filozófii vit? Az is. De nemcsk z. A filozófii igzság z életigzsággl szembesül. Mert igz, nincs történelmi progrmj zászló lá gyűlteknek, de vn életük, megnyomorított, elviselhetetlen. Olyn, mellyel szemben hrcbni hlál is értelmes, felemelő megoldás. Ez két testvér vitájánk tárgy, de ebben vitábn Illyés Gondolt és Tett kpcsoltát is próbázttj. A forrdlmi gondolt és forrdlmi tett viszonyát. Hisz György és Gergely polémiájábn nem kisebb kérdés merül fel, mint z, hogy válllhtó-e forrdlmi tett kkor, mikor forrdlmi mozglom még nem képes kitermelni mgából reális történelmi progrmot biztosító ideológii lpot. Ezen vitáznk testvérek, nem egyikük didláért, hnem közös ügy győzelméért. Hrcolni tudtunk egymássl úgy, hogy nem elpusztítni, elgáncsolni krtuk egymást, hnem fölemelni. Mint kerekes kút páros vödre, z is segítette másikt, ki épp lefelé hldt. " György mondj e szvkt, de tnulság - kell-e hngsúlyozni - nem csupán övék. A történelmi temtik felfedezése" A történelmi drám - mondjuk így - divtj " mgyr színházkultúrábn nem drámirodlom, hnem színház kezdeményezése nyomán született meg. Hogy hgyományápolás vgy z kkor épp kevés számú új mgyr drám mitt támdt műsortervi szorítás, vgy történelmi temtikábn rejlő gondolti ktulizálás fontosnk érzett lehetősége vezette-e színházkt, rr m nehéz válszolni. A korbeli kritik - beleértve e sorok írójánk jó tíz évvel ezelőtti véleményét is -- hgyományápolást érezte meghtározónk, s Mózes veszprémi felfedezése után (1966) vlóbn országos méretűvé váló búvárkodásbn nemzeti drámirodlmunk gzdgítását minősítette szorgoskodás legfőbb értelmének és céljánk. Az kkori és későbbi, már következmények tpsztltit is hsznosító megítéléseken lehetne - nem is hszontlnul -- meditálni. De számunkr most nem ez lényeg. A lényeg most csk z, hogy történelmi temtik iránti megkülönböztetett érdeklődés színházból indult ki, s hogy drámirod-lom figyelmét Mózes messzecsengő kritiki és nézőtéri sikere irányított történelmi temtikábn rejlő lehetőségekre. Mondtuk már, és mondjuk újr, nem új lehetőségek ezek: gondolti ktulitás mindenkor történelmi drám sjátj volt. De kkor ez mindenkori lehetőség drámirodlom belső gondjink feloldását segítette: z egyre bonyolultbbá váló társdlmi vlóság újrlkotását múlt idejű történet tisztságábn, áttekinthetőségében. A lehetőség megrgdás gzdg és színes történelmi drámvonult kilkulását eredményezte, A centrális mgot klsszikus történelmi drámák hgyományit követő, és zt megtrtv korszerűsítő művek jelentik. Azok z lkotások, melyek történelmi események hiteles keretei közt rjzolják hőseik küzdelmét. Ide sorolhtók Illyés Gyul Tiszták, Testvérek című drámái. (Csk zárójelben jegyezzük meg, hogy drámformi újításit Illyés nem történelmi drámákbn, hnem vígjátékokbn lklmzt.) Sütő András Egy lócsiszár virágvsárnpj, Csillg máglyán című művei. Illés Endre Spnyol Izbell című lkotás. Szbó Mgd Kiálts, város!, A z szép, fényes np című

drbji. Páskándi Géz Vendégség című műve - és sor még folytthtó. A történelmi temtik másik vonultát zok művek jelen-tik, melyekben történelem már nem mg szuverenitásábn muttkozik meg, hnem vgy úgy, mint egy ktuális problém dekvát megjelenítési közege (Fekete Sándor Hőség hv), vgy vlóság és képzelet olyn szervesítésében, mely sjátos modellhelyzet kilkulását eredményezi (Gyurkó László, Hernádi Gyul, Mróti Ljos művei). A történelmi drám vonultánk e típus ironikusbb hngvételével, történelmi tények szbdbb kezelésével különbözik klsszikus hgyományokr építkező másik törekvéstől. A drámi történés lpját képező konfliktushelyzet legtöbbször történelmileg is hiteles tény, de kibontásbn, feldolgozásbn z író már nem köti mgát történetiséghez, hnem sját művészi fntáziáj és modellhelyzet törvényszerűségei szerint építi fel drámát. A konkrétum és elvontkozttás, z bszolutizálás kettőssége - történelem modellhelyzetté trnszponálás - jellemzi Hernádi Gyul 1976-bn bemuttott A tolmács című drámáját. A mű lpj, mint Hernádi drbjink esetében nnyiszor, történeti tény. Münzer Tmás élete egy korszkábn megpróbálkozott zzl, hogy htlom elleni hrcot htlom szbt törvényeken belül folytss. 1513-bn elválllt egy inkvizíciós perben védelmet. A vád z volt, hogy egy jobbágycslád diszni felfltk egy csecsemőt. Münzer zt krt igzolni, hogy démonok disznókt szállták meg. Már-már megnyerte pert, mikor mégis minden visszájár fordult, és disznók helyett gzdáikt ítélik el és ksztják föl. Az igzság htlmon belül érvényesíthetetlenné vált, és ez helyzet szükségszerűen forrdlmiság válllásár késztette Münzert. A mű e jelzett belső problemtikáj erős rokonságot mutt Sütő András Egy lócsiszár virágvsárnpj című drámájávl. A drámi lphelyzet, z igzságot z dott htlom törvényes eszközeivel érvényesíteni kró hős kikerülhetetlen bukás, illetve szükségszerű eljutás nyílt lázdáshoz, mindkét műben zonos. Ennek ellenére két drám két külön világ. Sütő András egy vlódi élethelyzet kibontásából indítj el történetet, és relizmus gzdg eszköztárát vonulttj fel hőse életútjánk megjelenítéséhez. Hernádi egy történelmileg konkrét szituációt emel ki - disznópört -, mi mi ember számár z bszurditást jelenti, és drámi történet ennek z bszurditásnk lebontás, konkretizálás - modellizálás. Nem egyszerűen zzl, hogy perbe fogott négylábúkt emberek lkítják, hnem hogy jelzésként hsznált disznófejek csk álrcok. Olyn álrcok, melyek bárki fejére rákerülhetnek, és rá is kerülnek. Abbn jelenetben, mikor pert vezető Sprenger mintegy víziószerűen újrgondolj per történetét, és mg is eljut Münzer tktikájánk felismeréséhez, csup disznó-fejes ember jelenik meg. A tolmács különös drámiságát z bszurditásbn megjelenő elvontság és z zt feloldni kívánó, történet folymán egyre hngsúlyosbbá váló konkrét mozzntok belső dinmikáj dj. A modellteremtés egy másfjt lehetőségét muttják Gyurkó László színpdi művei. A Szerelmem, Elektr és A búsképű lovg... nem történelemből merítik témájukt, hnem világ-irodlom ngy lkotásit ktulizálják - modellteremtés törvényszerűségei szerint, Szigorún véve tehát nemis lenne szbd történelmi drámák közé sorolni őket, de történelmi művek e vonult olyn htárhelyzeteket teremt, mely ezt mégis lehetővé teszi. Annál is inkább, mert z lkotások belső világ - épp modellteremtés zonosság jegyében - lpvető egyezéseket mutt. A Szerelmem, Elektr konszolidáció, bűn és bűnhődés kérdéskomplexumát kuttv z ellenforrdlom utáni Mgyrország, szövetségi politik megszületésének olyn modelljét teremti meg, mely művészi törekvésében történelmi drámák vonultávl (és törekvésével) zonos fognttású. A búsképű lo vg... - Cervntes Don Ouijote című művének színpdi változt - pedig vereségekből, kudrcokból mindig újrépülő mi hős-típus megteremtésének modelldrámáj. A történelmi drámák hrmdik válfjánk z úgynevezett lklmi drámák minősíthetők. Történelmi évfordulók, egy-egy tájegység nevezetes ünnepei mindenkor lklms események voltk drámírók megbíztásár. Mg szó - lklmi - m már nem túl veretes trtlomml társul. Pedig él szónk még m is egy másik jelentése is, melyik ünnepit, kivételest jelent. Igz, legtöbbször temtikábn is kötött megrendelések nem feltétlenül remekművek melegágyi, de nem kizáró oki sem. Szbó Mgd Kiálts, város! című drámáj ilyen lklmi lkotás - htszáz éves Debrecen megünneplésére íródott, de szuverén értékű drám, történelmi drámák vonultánk egyik rngos lkotás. S h tágbb értelemben is, de sok lklmi mű került színpdr Gyulán is. A történelmi drámák negyedik vonult - erről már esett szó - történelmi vígjátékok. Egy élő, még mozgásbn, változásbn lévő művészi folymt ktegorizálás " meglehetősen hálátln kritiki válllkozás - és jórészt reménytelen is, hisz változás, formálódás következtében menet közben készült kritiki sktulyák" szűknek, túlhldottnk minősülnek. Ezzel együtt - s ezt válllv - szükségesek kritiki behtárolások, összegzések, z összefüggések felfedezése mitt is, meg zért is, mert lklmsk tudtosításr. (Mostni elemzésünkben történelmi drám hrmdik és negyedik vonultánk ilyen kiemelése például cskis z ktulitássl indokolhtó : keletkezési formáció egy - elméletileg leglábbis - elhnygolt változt lehetőségének hngsúlyozásávl, vlmint történelmi vígjátékbn rejlő történelemszemlélet gzdgításánk kiemelésével.) A kritiki elkülönítés szükségszerűen z eltérő vonások kiemelésével jár. Ugynkkor zonbn zt is jelezni kell, hogy történelmi drám különböző lkváltozti közt erős, megtrtó zonosságok is vnnk. Nem egy esetben például egy szerző különböző művei jelentik típuscsládokt. De zonos z sjátosság is, hogy z utóbbi időben mind gykrbbn tpsztlhtó nem kiemelkedő történelmi személyiség drámi hőssé emelése. Másrészt zonos z is, hogy mikor történelmi temtik megnövekedett népszerűségéről beszélünk, kkor nemcsk rr kell gondolnunk, hogy színházk szívesen fogdják történelmi drámát, de rr is, hogy nézők is örömmel váltnk jegyet ezekhez művekhez. És ebben mozzntbn történelmi tém színpdi újrteremtésének egy másik fontos sjátosságár szükséges felfigyelni. Arr, hogy történelmi drámák, miközben elgondolkodttnk máról, megismertetnek múlttl is. A világtörténelem, nemzeti történelmünk nézői ismeretének hsznos forrási történelmi drámák: tnítnk történelemben, népben, nemzetben gondolkodni.

játékszín SZÁNTÓ JUDIT Hős, ki többet ér egy lklomnál Hegedüs Géz Lckner Kristóf című drámáj Soproni Ünnepi Heteken Az iskolábn nem tnítják Lckner Kristófot. A Sopront járt műemlékbrátoknk egy szép középkori eredetű lkóházt jelent, egy domborművet, egy utctáblát... A mgyr állmpolgárok kilencvenkilenc százlékánk név semmit sem mond. Keveset tudunk történelmünkről. A ngy fordultok, z egész országot érintő trgikus vgy hősi események ben-ne élnek köztudtbn, pedig ezek ngy ármltok kisebb közösségeket érintő, egyes embereket mgsb emelő és mélybe rántó drámákt sodortk mgukkl, melyek mind közfigyelmet érdemelnének. Nemcsk zért, mert hozzánk trtoznk, történeti közünk vn hozzájuk, hnem mert egyránt kínálnk izglms élményt és mi tnulságokt. Érdekes összefüggésrendszerük mind egy-egy sjátos, külön világ, mely bonyolult hjszálcsövességgel illeszkedik bele ngy egészbe: mgyr és z egyetemes történelem mozgó folymtosságáb. A korszerű történelmi drám mibenlétéről e helyütt nem elmélkedhetünk hosszsn, de nnyi bizonyos: ngy életrjzi freskók ideje lejárt. A mi közönség fogékonyságához, nlitikus korunk szelleméhez zok művek jutnk cl, melyek hőst nem stációdrám módján kísérik végig élete látványos fordultin, hnem egy példszerű szituációvl konfrontálják. H néhány sikerült és sikeres új történeti drámánk felől fggttuk voln bemuttásr készülő színházkt, pontos válsz nem úgy hngzott voln, hogy eljátszunk egy drámát Géz fejedelemről és István királyról, Zrínyi Miklósról vgy Bjcsy-Zsilinszky Endréről. A drmturg zt mondt voln: Látunk mjd egy drámát két állmférfiról, páról és fiúról, kik egy ország sorsát megfordító esemény küszöbén döbbennek rá, hogy szögesen ellentétes célok érdekében készítették elő fordultot; egy másikról, ki ráeszmél, hogy szét-tgolt országbn minden orientációs lehetőség, minden kiút - zsákutc; egy hrmdikról, ki korábbi énjeit megtgdv és egyben sját legnemesebb lehetőségeit kiteljesítve z dott helyzetben nem válsztht eredményesebb gesztust mártírhlálnál. És milyen fájdlmsn gzdg mgyr történelem z efféle trgikus és drámi helyzetekben, mennyi kiknáztln lehetőséget kínálnk súlyos százdok... Hegedüs Géz, z értelmezett tények szerelmeseként, regényeiben, hngjátékibn, színműveiben számos ilyen zugb világított már be. Legújbb drámáj, Lckner Kristóf mint válllkozás Szbó Mgd kiváló és mélttlnul elsüllyedt Győry Emil Lckner Kristóf szerepében művére, Kiálts, város!-r emlékeztetett, már zelőtt is, hogy szöveg konkrétn is utlt voln Debrecennek Sopronhoz hsonló különleges helyzetére. Szbó Mgd drámájábn fiktív hősök itták ki z utolsó csöppig keserű pohrt, melyet, történeti sorsukt válllv, elfogdni kényszerültek. Sopronbn vlóbn élt egy ember, város legngyobb polgármestere, Lckner Kristóf, kit sors lklmssá tesz rá, hogy város egyszerre országosn tipikus és mégis sjátosn egyedi helyzetéből fkdó drámiságot műl-

Hegedüs Géz Lckner Kristóf című drámáj soproni Petőfi Színházbn (Győry Emil és Vári Év ) (Lobenwein Tmás felvételei) kotásbn is vállir vegye. És h dott esetben művet színpdr állító Pécsi Nemzeti Színháztól kérdik meg, miféle drámár készülnek, pontos válsz nem z lett voln, hogy egy XVII. százdi polgármestert krnk népszerűsíteni (ámbár mg ez hős : német szármzású, mgyr érzelmű polgár, kiváló jogász, költő, filozófus, áldott kezű ötvös, jeles állmférfiúi-politikusi erényekkel rendelkező közéleti ember, önmgábn is figyelmet érdemelhet). A drámilg igzán fontos zonbn helyzet, mellyel hős birkózik: megóvni z osztrák htáron elterülő ipros-kereskedőváros viszonylgos függetlenségét, lkóink békéjét és jólétét küszöbön lesben álló császári és távolbbról fenyegető erdélyi seregektől, egyben megőrizve mindkettővel város fennmrdásához elengedhetetlen jóviszonyt. Hegedüs Géz tudós és művész biztos érzékével látt meg Lckner életútjábn zt, mi mi közönség számár igzán érdekes lehet. Művét Sopron város tnács rendelte, város hétszáz éves jubileumár. Ebben formájábn lklmi drám született, mely elsősorbn hgyományikt példszerű, irigylésre méltó szenvedéllyel kuttó-ápoló sopronik-hoz szól (véleményem szerint sokkl többükhöz, mint mennyien két estén megnézhették). Az író mű első részében erőteljesen emelte ki Lckner pályájánk vörös fonlát: z állndó egyen-súlyozást várost fenyegető erők között. Kettős missziój Ferdinánd császár-királyhoz, illetve Bethlen Gáborhoz, mikor is egyiket másik ellen kijátszv biztosítj vcogv nevető hrmdik: Sopron érdekeit - kellően kiterjesztve-kiélezve lpszituációj lehetne egy olyn drámánk, mely immár nem értékes helyi esemény, szó nemes értelmében vett lklmi játék, hnem közfigyelmet keltő, eredeti mgyr bemuttó. Mind z nygbn, mind Hegedüs nygkezelésében megvn rá lehetőség, hogy egy későbbi, végérvényes megfoglmzás szbdbbn törjön ki z életrjzi tényekből, és z egész mű fókuszává vlóbn példszerű szituációt vss. Lckner Kristóf mgánélete szerencsétlen volt. Apj érdekházsságot tervelt ki számár, egy nál idősebb, gzdg özvegysszony oldlán, kihez Lckner nemcsk ifjn és szegényen, hnem mgyr nemesként, birodlmi grófként és polgármesterként is tiszteletteljes és lojális volt. Tpinttosn titkolt előtte, mihez szerelemre, gyermekre vágyó, teljes emberként jog volt: kpcsoltát házuknál szolgáló fitl prsztlánnyl. Es mikor Orsoly sszony hlál után htvnéves fővel immár törvényesen is mgához köthette szerelmesét, z értetlen, korlátolt közvélemény, z örökségre leső rokonok elválsztották őket egymástól. Ez - már csk városi közösség ktív szerepe, vlmint Lckner válsztásánk meghökkentően bátor, felvilágosult gesztus mitt is - sokkl több lehetne szűk mgánügynél. A drám jelen formájábn zonbn mégis z mrd, és így két rész elválik egymástól: polémikus szenvedélyű, közérdekű problémákt feszegető első részt egy helyenként melodrmtikus Nplemente előtt-változt követi, melybe z első részben felvetett kérdések, mint időközben megoldottk-lezártk, még áttételesen sem szivárognk át. Egy újbb változtbn, mely z egész nygot, kár tények sokkl merészebb kezelésével, Lckner közéleti küldetésének, Sopronszituáció péld érté-

kű felngyításánk rendelné lá, ez mgánéleti konfliktus éppenséggel problémkomplexus egyik pillérévé lkulhtn. Egy ilyen végleges érvényű átfoglmzás minden bizonnyl gondolti elmélyüléssel is járn, ismét csk tények merészebb kezelése következtében. Sopron helyzete speciális helyzet, és Lckner Kristóf Sopron polgármestere. Feltételezhető, hogy vlóságbn nem is járt eszében más, csk mi megbíztás és hévvel válllt küldetése volt: város érdekeinek védelme. Egy igzán drámi hős formátumú személyiségnek zonbn szembe kell néznie konfliktus mélyebb vonultivl is. Sopron - Mgyrországon vn. Sopron polgármestere - három részre szkdt, mgát mégis egy hzánk vlló Mgyrország egyik vezető funkcionárius. A drámi Lckner Kristófnk - ki rádásul múgy is nemcsk közéleti ember, hnem tudós és politikus is -- el kell gondolkodni soproni és z összmgyr érdekek viszonyáról, civits sempruniensis " és Mgyrország mjdni közös jövőjéről, még kkor is, h ezeket gondoltokt npi cselekvésében nem vgy csk töredékesen tudj képviselni. (Hegedüs egyébként tisztábn vn ezzel. Finom eszközökkel jelzi például, hogy bár II. Ferdinánd és Bethlen Gábor Sopron szemszögéből pillntnyilg egyform veszélyt jelent, két személy, illetve z áltluk reprezentált politiki és eszmei tendenci között lpvető különbség vn. Az író meri és tudj ezt ábrázolni, noh z dott helyzetben ez Lckner számár úgyszólván közömbös. Íme mg, melynek kibontásávl z egész drám gondolti súly megnövekedhetnék.) Ebben formábn tehát lklmi drám Hegedüs Géz műve, de z indult és z elkötelezettség, mellyel ppírr vetette, jóvl több lehetőséget hordoz. Alklmi megbíztást válllt P écsi Nemzeti Színház is, mikor előkészítette produkciót, mely székhelyétől távol, inkább csk szűk, helyi érdeklődésre számítv, mindössze két estén került színre. Annál dicséretesebb z példszerű gond és oddás, mellyel z dott szöveget életre keltették. Nógrádi Róbert rendezése hibátln stílusérzéket mutt: z el-ütő részeket egyenletes, finomn lefojtott, tomp hngvétellel teszi egységessé. Az első szkszbn mű legértékesebb elemeinek: z áltlános érdekű politiki szituációnk, helyenként szellemesen poentírozott dilektikánk érvényesítésére törekedett, kerülve minden festői historizmust, ngyhngú pátoszt, történelmi jellemábrázolás közhelyeit; két legjobbn megoldott jelenet, kettős misszió Bécsben és Besztercebányán színpdilg is emlékezetes mrd. A második részben hsonló eszközöket lklmzv tereli privát drám látványos fordultit csendes bensőség felé. Ugynez z lkotó módon kikovácsolt stílusegység jelentkezik mi színjátszásunk egyik legérdekesebb egyéniségű színészének, Győry Emilnek játékábn is: olyn Lckner-figurát teremtett, mely ngy vonlibn, egy kiérlelt változtbn is megállná helyét. Megvn benne ennek z úgyszólván reneszánsz sokoldlúságú férfink vlmennyi vonás, de elsősorbn mégis: humnist. Humnist politikábn, humnist z író-sztl mellett, humnist házsságbn és humnist szerelemben; humnist, XVII. százdi és XX. százdi értelemben egyránt. Mellette Dávid Kiss Ferenc Ferdinándj emelkedik ki; pálykezdése ót nem láttm ilyen sokszínűen fényleni hjlékony intellektulitását, dinmikáját, színészi lényében bujkáló titokztos, fenyegető vibrálásokt, mint itt, egyetlen jelenetében. A többiek inkább csk korrekt játékot nyújtottk, jelezve figurák mrkáns körvonlit. Alklmi drám, lklmi elődás - tisztelet és dicséret érte kezdeményezőinek és meglkotóink. Lckner Kristóf zonbn, cskúgy, mint ról írott színjáték - többet megérnének ennél. A soproni polgármester drámájánk egy hűtlenebbül hívebb változtávl szívesen tlálkoznánk még, több helyen, hosszbb szériákbn. SZÉKELY GYÖRGY Mítosz - játék Mgyr Pssió Gyulán Azon z estén gyuli Gróz-prkbn hideg volt. A fél tizenegyes kezdés sem ígért sok jót, s még z is késett tévéfelvétel körüli techniki nehézségek mitt. Igz, ezltt z idő ltt jól szem-ügyre lehetett venni játék helyszínét: szerb templom sárgásbrn oldlfl előtt emelt nyers deszkemelvényt, rjt három kétágú létrávl (á középső mgsbb mellette kétoldlt állóknál); mögötte, templom oldlbejárój körül z odkészített, odtámsztott kellékeket, felirtos táblákt. És mgukt kezdésre váró színészeket, egyszerű nyersvászon öltözékekben, mint hátsó tkrás mögül ki-kinézve, egy s más kelléket megemelve, odébb rkv készülődnek z elődásr. Ezltt, több-kevesebb zjjl, nyugtlnsággl, elhelyezkedett közönség is z emelvény előtti teret három oldlról körülvevő, sorról sorr emelkedő pltókon. Néhányn már csk földön kptk helyet. Végül is megkezdőd-betett játék. Lssn jelentek meg z elődás összes szereplői, még nem szerepükben, inkább csk színészként, fürkészve néztek körül, minth ismerősöket keresnének, komoly, kimért mozgásuk bizonyos lpritmust teremtett. Azután felhngzott egy unisono dllm, érdekes tgolásbn mondott-énekelt szöveggel - nem utoljár z este folymán - ngy-világ állhttlnságáról. H vlki beleolvs zokb pssiószövegekbe, melyeket Csiksomlyói ngypénteki misztériumok címen 1897-ben Fülöp Árpád publikált, ngyon hmr kiderítheti, hogy gyuli Mgyr Pssió, melyet Kton Imre állított össze és Ruszt József rendezett, egyikkel sem zonos, és mindegyikre hsonlít. De vlószínűleg így járn kkor is, h zt negyvennyolc pssiót lpozná át, melyet 1774-re gyűjtött össze Kézdi Grtinus ferencesrendi tnár. A Mgyr Pssió ugynis, leglábbis mi drmturgii szerkezetét illeti, mi mű. Az összeállítás" válogtást, szerkesztést, minősítést, rányítást jelent ebben z esetben és nem egyszerű rekonstrukciót, színpdr állítást. Tehát mindenképpen: pssió - mi szemmel. És jó lélekkel ír-

Lázár Kti és Szkácsi Sándor Mgyr Pssióbn htjuk le: drmturgii mestermunk. Értékes mozikokból rkott műlkotás. A mozikdrbkák eredetiek, de kilkított kép ebben formábn csk most jelenhetett meg szemünk előtt. Az eredeti szövegrészletek, z elődás építőkövei, sjátos szövegmondási problémát is jelentettek. Már nem először tpsztlhtjuk, hogy régi mgyr mondtok megszóllttás külön örömöt okoz színészeknek. Teste lesz szvk-nk, újr feltámdnk már-már elfelejtett hngértékek, ritmusok, pezsgő élet költözik mondtokb. Ismerős-idegen ez régi szöveg, el kell fogdni, és játszni is lehet vele, új lehetőségeket kínál. A Mgyr Pssió szereplői - minden bizonnyl Ruszt József rendezői késztetése, bátorítás nyomán - élnek is ezekkel lehetőségekkel. Az elődás stílusánk - már említett lpritmuson kívül - éppen ez szépen lebegő, gördülő, néh multságos szinkópáibn továbbszínező beszédmodor z egyik fő lkotóeleme. És nyilvánvló, hogy ugynilyen problémák merülhettek fel játékstílus kilkítás során is. Már most hdd jegyezzük meg, hogy z elődás ( rendelkezésre álló viszonylg rövid próbidő s z ennek következtében néh felbukknó kisebb egyenetlenségek ellenére) htározott és kiegyensúlyozott stílust képviselt. Ez nnál is inkább figyelemre méltó, mert pssió, középkori eredetére utló módon, különböző hngulti és játék-elemeket trtlmz. Ezt már z első szövegkidás gondozój is észrevette, és tlán még némi megrovás is bujkált gondoltibn, mikor ezt írt:... fönségessel z ljs, trgikussl komikus elem gykrn összekeveredik. A legkomolybb jelenetekbe is, melyeknek szemlélete közben prológusok intelme szerint, sóhjtozni, könnyezni illik, gykrn ékelődik komiki intermezzo...". Mindenképpen fennáll tehát veszély, hogy két hngulti réteg játékbn is elválik egymástól: trgikus jelenetek pátoszb és érzelgősségbe, komikus mozzntok komédiázásb, bohóckodásb cspnk. A gyuli elődás ezt stilisztiki Scyll és Chribdist sikerrel kerülte el, s két réteg egy lpvetően egységes stílus szélső lehetőségeit, de nem szélsőségeit felmuttv jelent meg. Az egységet pedig játék komolyság, komoly játékosság biztosított. Tlán furcsán hngzik itt ilyesmiről beszélni, de első-sorbn játék mgsrendű színészi etikáj rgdott meg. Sjnáltos gykorltból tudjuk, milyen könnyű átlépni stílusfegyelem htárit, hogyn siklik át szinte észrevétlenül üres szvlásb lelkesedés, mrháskodásb derű, bohóckodásb vígjáték. Ez elsősorbn művészi etik kérdése, és gyuli válogtott " együttes - hiszen különböző színházk tgji vettek részt produkcióbn - ezúttl etikából vizsgázott jól. Az elődás színlpj csk felsorolj résztvevők nevét. Részben vlószínűleg zért, mert egy-egy színész több lkot is formál játék során. De tlán zért is, mert z elődás zonos igénnyel és igényességgel lép fel velük szemben. S ezért, z egységes stíluson belüli ruglmsságukt dicsérve, mégis inkább csk egy-egy villnás hitele mrd néző emlékezetében: Jordán Tmás nyuglm és szenvedélye, Sár Berndette nyi ujjongás és hlálos bánt, Trokán Péter hideg gyűlölete és vd kétségbeesése, Lázár Kti elmélyült komolyság és viháncoló, mégis pórázon trtott jókedve, Szkácsi Sándor törékenysége és egyben erőteljesen megrázó trgikum, Lukács József, Kézdy György, Hetényi Pál ngyon is emberi postolfigurái, Hidvéghy Miklós és Szegváry Menyhért mrkáns jellemrjzi. Es mindvégig: játékbn vló összetrtozásuk, egymásr hngoltságuk, élményszerző igényük. Az elődás ily módon krmester nélküli kmrzenekr teljesítményére hsonlított; néhány - úgy látszik, elkerülhetetlen - zökkenőtől eltekintve, felgyorsulás és lelssulás, hrsányság és szelíd csend természetesnek, belülről szbályozottnk tűnt. Pedig hogy zért volt krmester, z - már említett stílusegységen kívül - néhány érdekes részletből is kiderült. Itt volt például hegedű. Szkácsi kezébe került, tlán még kisördög" korábn. Egész sor jeleneten át meg-megszóllt. Sem ismerős, sem ismeretlen dllmot nem játszott. Gyámoltln hngok szólltk meg húrokon, és rá kellett döbbenni, hogy semmi sem törte voln meg jobbn játék rfinált-primitív jellegét, minth vlóságos hegedűjáték zengett voln fel. Mindössze kusztiki hngultértéke volt nnk néhány hngnk: nnyi és olyn, mi jelértékét éppen megdt, meghtározott művészi informciót közvetített. Vgy gyermek-piet ". Az furcs előrevetítés, mely egyszerre utlt trgikus jövőre, és sszociálttt flusi templomok ügyetlenül frgott, tomp színekkel festett szobrit. Együgyű, de hiteles áhíttát, megrendültségét. Groteszkségében is meghtó voltát. H vlki látt lengyelek ngyszerű Józseflegendáját, nnk önkéntelenül is összehsonlítást kellett tennie. És z egymás mellé helyezett képek sugározták z lpvető különbséget is: lengyelek hlltlnul ízléses tetrlitásávl ellentétben gyuli gyökeres puritánság; z ottni derűs iróni helyett z emberi értéket őrző derű. A brvúros színi produkció helyett letisztult emberközelség. És ehhez trtozott z utolsó vcsor lklmávl nézők között körülhordozott, kiosztott pohár bor. A csendes kínálás szinte sokkszerű htás: mibe keveredek, h elfogdom? A játék válllás, z áldoztkészség gondoltánk átvétele? Emberi kpcsolt történettel és elődóivl? A krmester közönség felé fordul. A mítosz humnizálódik. Hideg vn, még jól is esik vörösbor. A szereplők sorok közé keverednek. Néhol ki-

loccsn egy pár korty, Nem biztos, hogy mindenkinek jut pohár. Meg zután folyttni is kell játékot. Óhttlnul felmerül z elődássl kpcsoltbn - és nem csk ebben pillntbn - mítoszok mi hsználhtóságánk kérdése. Sokkl gynútlnbbul megyünk bele görög mitológiát megjelenítő játékok hngultáb, mint zt keresztény mítosz esetében tesszük. Amzon túlestünk voln? Erre még érzékenyek vgyunk? Kétségtelen, hogy játék helyszíne is befolyásolj nézőt. Másképpen ht egy Shkespere-elődás Strtfordbn, mint Bécsben; másként egy görög trgédi Epiduroszbn vgy Delphiben, mint egy budpesti színház proszcéniumszínpdán. És zt sem lehet számításon kívül hgyni, hogy gyuli szerb templomb főbejárton, nppl, ünnepnpokon nem színielődást nézni megy be gyülekezet, hnem játék áttétele nélkül kíván részt venni z újjáélt mítosz gykorltábn, De gondolni kell rr rítus- illetve mítosznosztlgiár is, mely nem idegen mi színjátszástól. Rousseu természetbe kívánt visszcslogtni civilizációtól megrontott társdlmt; mi művészek egy része százdokkl, ezredévekkel ezelőtti rítusok közösségéhez menekítené művészeit és közönségét hétköznpok hjszáj, idegensége, mgány elől, Persze nosztlgiábn mindig vn vlmi reménytelenség: z idő irreverzibilis, és z rítus, mely egy ősi közösség számár élete természetes folymtánk szükségszerű része volt, mi közönségnek néhány órás sziget ", művészet htlmávl felidézett illúzió, nem létező boldogság ígérete és igézete. És lehetséges, hogy mítosznosztlgi lklmssá tesz mítoszrezonnciár is. Az érzelmi emlékezet " nyilvánvló módon nemcsk színészre érvényes. A résztvevő nézőben is felébrednek z emlékek. Anélkül, hogy misztifikálnánk nézői élményt - hiszen nem feltétlenül sját személyes múltunk szolgáltt emléknygot -, mégis megrezdül, rezonál egy-egy húr: kiben szenvedésre, kiben meglázttásr, kiben feloldódásr. S h nem személyes múltból, kkor más színházi, irodlmi, képzőművészeti élményeket megújítv. Nemhiáb zsúfolódott össze képes lbumb, múzeumokb, híres templomokb nnyi megrgdó ábrázolás. A mítosz s éppen keresztény mítosz elődás nem üres lelkeket érint, évszázdok sszociációs nyg ktivizálódik benne. Mint Krisztus keresztrefeszítése Gyuli Várjátékok Mgyr Pssió-elődásábn (Hidvéghy Miklós, Jordán Tmás, Szkácsi Sándor) (MTI fotó) piet " -helyzetekben, mint létrás Golgotimitációbn. A leglényegesebb kérdés zonbn minden vlószínűség szerint z, hogy milyen célll muttnk be egy mi pssiót. Hogy z z évszázdok ltt dúsított lpnyg egy korszerű és ízléses színi megfoglmzásbn milyen célkitűzést hordoz. Nyilvánvló, hogy nem csk egy produkció többi között. H vn eset, mikor nem lehet színház üzemszerűségéről beszélni, kkor éppen egy ilyen válllkozás z. És z is biztos, hogy nem zért készült z elődás, miért vlh Csiksomlyó ppji létrehozták, hogy tudni-illik z odzrándokolt nép megilletődve bűnbántr gerjedjen s vétkeitől megtisztuljon ", hogy htékony vllásos gykorlt legyen. Es hogy drmturgii munk túllépett z eredeti szöveg-könyvek kusz bőbeszédűségén, ügyet-len jelenetsorin, hogy sikerült rendezőnek színészekkel megtlálni m is elfogdhtó és mégis utentikusnk htó szövegmondást és játékstílust, úgy kel-lett egy mozzntnk lennie, mely z eredeti képszerűségével s e képszerűség meggyőző erejével lép túl mítosz hgyományos vllásos világán, és ébreszt új gondoltokt játék nézőiben. Ezt funkciót válllj mgár játék néhány utolsó percében létr és bk. Az emelvény mélyén emelkedő három létr, min sok más elem, különböző feldtokt lát el játék során: kezdetben mg Mennyország, s cselekmény vége felé egyre egyértelműbben Golgot. Többértelműsége teszi lehetővé, hogy ez legyen z z oljf is, melyre kétségbeesett bűnbánó, de örök kárhoztr jutó Júdás felksztj mgát. Mire zonbn játék véget ér, s kép összeáll, Golgotán Júdás és két ltor mrd - Krisztus hiányzik keresztről. Szinte észrevétlenül olyn éles és döntő váltás állott be, mely joggl késztetheti felhördülésre keresztény dogm szigorú híveit. És hová kerül Megváltó figuráj? Már néhány jelenettel előbb, megkorbácsolttáskor egy építőbkot vonszoltk szín elejére, s mostnr, játék végén Jézus, világ szenvedését mgár vállló bűnbk " erre bkr feszítve mrd ( közönséghez z összes szereplők közül legközelebb), mintegy mg is Golgotár tekintve, Júdás furcs földi tükörképeként. Ez itt már semmi más, csk z ember fi ", z igz ügyért, másokért szenvedő. A mítosz kétségtelenül - színi eszközökkel - humnizálódott. Lehet tlán ezt záró képet másképpen is mgyrázni. Tlán rendező is másképpen töltötte meg képzeletében jelenetet. De hgyománynk egy ilyen döntő, tlán legdöntőbb ponton vló megcsvrás " semmiképpen sem lehet véletlen, mindenképpen tudtos művészi megfontolásr, döntésre vll. Mindenesetre: így is lehet érteni, értelmezni. És ily módon tlán például szolgálht rr, hogy milyen módszerekkel lehet (sőt tlán kell) hozzányúlni z olyn kényes trdicionális nygokhoz, mint milyen keresztény mítosz világ. Hűtlennek lenni hűségben. Elérni, hogy z isteni színjátékból - emberi színjáték legyen.

SZÁNTÓ ERIKA Szegedi Ler Az elődás sors A Szegedi Szbdtéri Játékokon idén bemuttott Ler királynk hrmdik elődását láttm. Az utolsót. Az elődás sors ennyi volt mindössze: út z első elődástól hrmdikig. Mindennek zért vn jelentősége, mert - feltételezésem szerint - Ler király szegedi elő-dásánk belső mozgását, sors lkulását felgyorsított ez szűkre szbott idő. A Szbdtéri Játékok rendhgyó körülményei nem teszik lehetővé kritikus számár, hogy több elődás összevetéséből lkíts ki véleményét. (Ami egyébként szkmi kötelessége, hcsk nem bevllottn impresszionist recenzióvl krj olvsóit tudósítni!) Így csk z első elődás után megjelent kritikák lpján érzem úgy: z elődás hrmdik bemuttóig " igen sokt ért, változott. Előrebocsátv: hrmdik este nézőjeként jobb, felkvróbb, érdekesebb Ler király-elődásbn volt részem, mint milyenről egyes csüggedt kritikák szólnk. Egy egyenetlen színvonlon megvlósult, ngyvonlú elképzelés láthtó A Bolond: Gábor Miklós ezen gigntikus, nyári színpdon. Egy nem nyári ", nem meglkuvásokt kereső rendezői koncepció hoz ngy értékű részeredményeket. Vámos László hosszú évek ót birkózik zzl különleges színházi térrel és tgdhttlnul különleges színházi klímávl, mivel Szeged körülveszi egy vgy néhány estére készülő produkcióit. Kétféle megoldású A ember trgédiáj-rendezése, Hmletje, Tróji nők, Romeo) és Júli, mjd Bánk bán színre vitele bizonyított, hogy Szegedi Játékok nyújtott színházi lklmt éppúgy mgyr színházművészet előzményekre épülő és folyttásr szánt műhelyének tekinti, mint bármely más színpdot, hol igzi művek igzi megszóllttásár nyílik lehetőség. Vámos Ler-rendezése nem előzmények nélkül vló, s meggyőződésem szerint, szegedi elődás tpsztlti egy-szer még mű újrmegszóllttásábn is segítségére lesznek. Egy nyiltkoztábn rról beszélt, hogy 196o ót készül drám színpdr állításár, de z igzi főprób" z 1962-es rádióbemuttó volt - úgyszintén Bessenyei Ferenccel. 1977 nyrán szegedi Dóm téren zonbn csk jelen idő érzékelhető - színház örök törvénye szerint csk nnyi vrázslt, mennyit z itt és most megvlósítni tud. Birkózás térrel Szegeden kettős értelemben is birkózni kell térrel. Először is Dóm tér látványdottságávl, mgávl Dómml. Évek ót, különböző művek, különböző stílusú díszletei, formái és térelemei próbálnk meg összeférni Dóm kolosszusávl. Évről évre mjdnem létrejön jól funkcionáló, esztétikilg is meggyőző, htásos színpdi látvány. Sosem egészen. Idén Vilt Tibor szobrászművész robusztus térplsztikái nemcsk viszonylg jól modulálhtó játékteret eredményezhetnének, hnem mgukbn hordozzák mű hngulti lényegének szuggesztív kifejezhetőségét is. Formáik és méreteik lehetővé teszik, hogy fényviszonyok változásávl ezek z egyszerű formák változtos sokrcúságot djnk színpdnk. Így lenne, h... h Dóm merőben másnemű formáivl, más trtlmávl nem tenné kikerülhetetlenül eklektikussá színpdi látványt. Véleményem szerint Vilt díszletszobri megközelítik Ler király számár nyújthtó optimális színpdi környezetet. Innen már csk két lépés vn: h Dóm téren egyetlen hát-tér mrd, jelentés nélkül, figyelmen kívül hgyv, de vlmi másneművel, más stílusúvl leglább nem zvrossá téve - Dóm. Vgy: tudomásul vesszük, hogy Szegeden legjobb díszlet sem ht igzán jól, legtisztább form is vlmiképp kusz, áttekinthetetlen látványt eredményez. Az igzi térproblém" zonbn nem ez. Sokkl nehezebb feldtot ró rendezőre, színészre nnk htezer főt befogdó htástérnek besugárzás", mely fölé csillgos vgy borús nyári ég borul. Hogyn lehet htásos, de nem üres, nem bombsztikus színházt csinálni ekkor, többnyire színházi élményekhez nem túlságosn hozzáedződött közönség számár? Hogyn lehet megoldni, hogy ne legyen hrsogó és teátrális második sorbn z, mi még kifejező vlhol hátul, nézőtéren helyet foglló tömeg sűrűjében? Hogyn szervezhetők intim pillntok? Hogyn őrizhető meg látvány és szöveg értelmes szintézise? Töméntelen kérdés, még mielőtt konkrét mű konkrét értelmezésének és megszóllttásánk gondjiig eljutunk. Mielőtt még Vilt Tibor formái közt, Schäffer Judit szürke-brn tónusú, ősi, brbár világot idéző ruháibn megjelennének színészek. Ezeknek hogynoknk " megválszolásábn Vámosnk láthtón ngy segítségére voltk

korábbi, szegedi tpsztlti. Biztos rányérzékkel mozgtj színpdi tömeget, s tlálj meg főbb szereplők helyét. A néző mindig pontosn tudj, hov kell figyelnie, hol színpdi helyzet kulcs. Ez z egyébként elemi követelmény Dóm téren egyáltlán nem vlósíthtó meg könnyen. A htlms színpd, sttiszták szoktlnul ngy szám s legtöbb nézőt színpdtól elválsztó óriási távolság megköveteli, hogy rendező nyilvánvlóvá tegye, jól elhtárolj főszereplőket színpdi tömegtől. Egyszerűbben: beszélő személyt el kell válsztni tömegtől. Vámos zonbn nemcsk jól áttekinthető színpdot teremt Ler-rendezésé-ben, hnem sokt kifejező színpdi mozgásokkl segíti elő, hogy néző ráérezzen" mű világár. Ler kíséretének átzúdulási " színpdon, segítenek htlmáról legbelül lemondni nem tudó, zbolátln egyéniség megértésében. Ennek kíséretnek későbbi szánlms gyérülése szvk nélkül is előkészíti Ler trgédiáját. Vámos érdeme z is, hogy tömeg funkciótlnul, csk z úgynevezett látványosság " kedvéért sosincs színpdon. Nincsenek felesleges ki- és bevonulások, rossz operi" pillntok. Nyilvánvló, hogy rendező nem görög-tüzes " eszközökkel kívánt -- drám helyett - elámítni közönségét. Nem nyári", könnyített" Ler királyt lát-htunk Dóm téren. Fénylő és homályosbb pillnti egyránt zt bizonyítják, hogy senki sem kímélte mgát. Színházi csod Micsod erőprób megszóllni ebben z irdtln térben! Ki követelheti színésztől, hogy ne legjobbn bevált eszközeit hsználj? S mégis - évek ót tpsztlom - Szegeden mindig történik csod, mikor egy jelentős, ngy színész évek küzdelme után épp itt, ezen rendhgyó színpdon újítj meg íngát, mikor itt dobj el először sikerrel fárdságtól rákérgesült s már hosszú ideje hsznált, kiüresedett mnírt. Sosem fogom elfelejteni Psot Irén szegedi Ase-lkítását, mely minth sok év fárdságát hjított voln messzire, de példák minden év minden elődásából idézhetők volnánk. Az idei Ler-elődás sem mrd csodávl dós. Mindenekelőtt Gábor Miklós Bolondj és Mensáros László Glosterlkítás jelent mrdndó élményt, G ábo r Mi kló s (Bolo nd) é s Be ss e nye i F e re nc (L e r) s ze ge di Le r királyb n ( M T I f o t ó ) egy sok vontkozásbn félúton megálló elődásbn művészileg tökéletes végeredményt. Miért? Gábor Miklós figur színpdi ívét leglább nnyir ném jelenlétekre, beszédes hllgtás pillntir építi, mint jelenetekre. Figyelme, ggodlm, iróniáj, indulti ki tudnk fejeződni feszült, mozdultln testtrtásábn, megmoccnásibn, fejének elfordításábn. A rendezővel vló eredményes együttműködést jelzi, hogy htlms színpdon nem vesznek el ezek z értékes pil lntok, s ezért mikor megszóll, z sosem előzményei: nélkül vló. Helye, szerepe műben ezzel megnő - mgtrtás zért olyn megrendítő, mert tele vn ellentmondássl. Szánj Lert és átlát rjt, félti és leleplezi, megveti és vele szenved. Egy olyn bonyolult emberi viszony tárul fel előttünk, melyben megférnek szeretet és gyűlölet szélsőségei. Gábor személyisége olyn fedezetet jelent színészi eszközeinek, hogy könnyedén sugározz be z irdtln teret. Hlk, intim megszóllásibn olyn belső erő

vn, hogy négyszemköztiség" élményét tudj dni nézőinek. Fehérre mázolt rccl s mégis minden bolondklisét" félretéve újonnn felfedezett sorsot mutt fel cselekvési lehetőségektől helyzeténél fogv megfosztott, de tisztán látó ember belső szenvedésében. Cselekvési lehetőségektől megfosztv - ez felismerés tölti meg lkítását megrendítő erővel, nézőre átsugárzó feszültséggel. Mindent látni, tudni és mégsem mozdulni - innen táplálkozik Gábor Bolondjánk mély iróniáj. Ezért tűnnek el köz-helyek, ezért válht olyn felzkltóvá. Az öncélúvá lett bölcsesség, segíteni képtelen gondolt, semmibe pörgő intellektus drámájávl szembesít minket. Ezen múln hát? Ettől gondolttól - egy mgtrtás lényegének felismerésétől jön létre csod? Nem tudom, nem hiszem. Tlán gesztusok rendszerétől, hng lejtésétől, tán ttól furcs fnyr énektől, mely hlkn és mégis tisztán tölti be döbbenten figyelő htezres nézőteret? Véglegesek ezek gesztusok? Ilyen volt-e hngj színe z első elődáson három közül? Ilyen lenne-e z ötvenediken, melyre nem kerül sor? Nincsenek válszok: végül is csk nehezen elemeire szedhető élményt tudom regisztrálni. Mégis, h Gábor Miklós Bolondj mellé odállítom Mensáros László Glosterjét, közös bennük mindenekelőtt z értelmezés tisztság és mélysége. Mensáros egy emberi méltóság megroppnásánk történetét teszi láthtóvá Gloster-lkításábn. Az egyszerűbb képlet kínálkozn: mint válik Gloster nehéz pillntokbn gyávává, mjd hogyn döbben rá döntéseinek tévedésére. A teljes emberi sors, melyet Mensáros megkeres, ennél gzdgbb. Elfér benne félelem, de nem ez vezérmotívum. Glostert életszeretete viszi kompromisszumok oldlár. Olyn ember, ki ereje teljében győzteseket, sikereseket" szereti, hiszen zok z ő oldlár trtoznk. Fttyához is elsősorbn ez köti olyn erős szeretettel, nnk tlpresett rvszság, sim szvú ügyessége z erőt jelzi, melyet mindennél többre trt. Úgy vonzódik z erőhöz, sikerhez, olyn mélységes belső risztokrtizmussl, hogy ez védi meg kegyetlenségtől, kíméletlenségtől is. Érzi, hogy z erővel egy ponton túl nem lehet, nem szbd élni. De htárt - úgy hiszi - önkényesen és szbdon htározhtj meg. Ezért - sját méltóságát féltve és mindenek fölé emelve - próbálj z űzött Lert megmenteni, s nem szánlom prncsár. Mensárost is mély gondolkodni tudás s figur belső igzságánk szenvedélyes keresése trtj vissz közhelyektől, ezért nem nyúl z elgyávulás, mjd hirtelen feltámdó szánlom motívum után. H így tenne, Glosterje kettéhsdn: kiindulópont jellemképe lig tr-tn kpcsoltot későbbivel. Akkor megvkított, mindentől megfosztott Gloster csk sjnáltr méltó lenne és nem megrendítő. Mensáros egy olyn embert állít elénk, ki vlmi esztétikus világbn hisz, és zt szeretné mg köré: mértéktrtó és elegánsn cselekvő győzők világát, melyben ridegség, kíméletlenség ugyn létezik - hiszen elkerülhetetlen -, de kegyetlenség nem. A szenvedésnek nincs helye ebben világbn, szenvedés puszt látvány is ellentmond ennek z rányosságr törekvő ideálnk. Egy ilyen lkt hullás legsötétebb pokolb, megvkítttás és kiűzetés sötétségébe - ez Gloster trgédiáj, mely megtisztuláshoz ktrzishoz elvezetheti. Mensáros felismerte, hogy szenvedés ehhez kevés lenne, szenvedésben önmgábn nincs ez megtisztító erő. A felismerés lpját kell jellemben megkeresni, mert csk ebben vn ktrtikus elem. Mensáros éppúgy egy mgtrtás leglényegét keresi meg, mint Gábor Miklós. Alkításábn is hsonló módon egy egész színészpály tpsztlt, tudás, ereje kkumulálódik. H zt próbáljuk felidézni, hogy mit is csinál színpdon, zt is épp olyn nehéz megrgdni. Teste, trtás, keze rebbenése, hngjánk fegyelmezett, nem szépelgő, mégis szépséges zengése, mély, belső elegnciáj eggyé érve ht ránk. Sehol nem hivlkodik semmi, mint z egységbe párlódott zmtok, külön-külön már lig kiszűrhetők, lig felismerhetők. Ler Bessenyei Tlán ennyiből is kiderül, hogy z igzi beteljesülést szegedi elődás nem címszereplőnek, Bessenyei Ferencnek hozt. Vigsztlódhtnánk Peter Brookkl, ki így ír: Próbáljunk megszbdulni ttól z elképzeléstől, hogy csk zért, mert drb címe Ler király, drám egyetlen személyiség története." Brook megállpítás rávilágít rr kpcsoltrendszerre, melyben minden figuránk sorshoz vn juss (ezt bizonyítj Bolond és Gloster szegedi megvlósulás is!). A mű színre vitele nem lehet teljes egy mgá- nyosn megvlósított Lerrel - ez Vámos előtt nyilvánvló. Bessenyei Lerjének megoldtlnság - úgy tűnik - mégis: összefügg ezzel mgányos címszerep' elképzeléssel. Bessenyei lkítás túl fenségesre hngolt hhoz, hogy igzi emberi bonyolultságokb nyújtn bepillntást.. Túlságosn függetlenedik ttól kpcsoltrendszertől, melybe sors ágyzódik. Hrgj, szenvedése, indulti, kitörései túl monumentálisk hhoz, hogy követni kényszerüljünk. Minden színészi ereje, lktánk, eszközeinek htásosság. ellenére Lerje nem tud megrendíteni.. Bessenyei, színész küzdelme megrendítő, e htlms feldtot végül csk látványosn megoldni tudó. Miért, hogy csk hngj vihrzik végig nézőtéren,, miért érezzük sokszor külsődlegesnek miért mrd dósunk? Tlán mert tiszt, ellentmondásoktól mentes állpotokt lát Ler lkjábn. Tlán tér, htlms nézőtér győzte le, melyet minden-áron htlmáb krt keríteni. Tlán rendezői értelmezésben volt hiátus, tlán intellektuálisn ő is, Vámos is rátlált z ember-lerre, csk megvlósítni,, kipróbálni, elvetni, s újrkezdeni nem volt próbák ltt, három elődásnyi lét ltt erő. Lehet-e, szbd-e ekkor. rénábn kockázttni, várhtó-e épp címszereplőtől"? A kérdés olyn erővel' bukkn elő, s olyn nehéz megválszolni,, hogy mgyráztként is kínálkozik,, miért Ler volt legkevésbé újt kereső szegedi Ler-elődásbn. Nem mindenáron vló újítást hiányolom - z ember felfedezését szerep-szobor kérge ltt. Hiányzik z állpotok átfedése, nnk megvlósítás színpdon, hogy htlomból kicsöppent ember még sokáig megőrzi htlombn begykorolt gesztusokt, sőt, vlmikori erő, zbolátlnság, indultos önkényeskedés emléknyomi átszínezik még szenvedést is. Hiányoznk Ler önbecspási, meglázttások lehzudásár tett szánlms és szomorú kísérletei, nem áttetsző, sok jelentésű pillntok, mikor zűrzvr urlkodik testben-lélekben. Ami megvlósul: Bessenyei eddigi, htlms pályájánk máshol már látott, kipróbált, felhsznált eszközrendszere. Zömében érték, nemes nyg - de Lerhez csk lp, kiindulópont voln szbd, hogy legyen. A cspt Szembetűnően erős cspt szövetkezett erre z elődásr. A teljesítmények színvonl zonbn közel sem kiegyensúlyo-

zott. Feltehetően ez színvonl erősen hullámzott háromszoros premieren - z én benyomásim z utolsó elődásr vontkoznk. Kálli Ferenc Edmundbn nem fél helyenként megejtően vonzónk és színesnek muttni bűnt. Érezhetően ez z elképzelés szoros kpcsoltot trt Mensáros Gloster-felfogásávl, függ tőle. Ebben színes-szertelen gzemberségben vn Gloster fttyújához vló rgszkodásánk mgyrázt. Ehhez kpcsolódik Horesnyi László groteszk színekkel is bátrn dolgozó lkítás. Az ő Edgrj nem mgsztos szerencsétlenek, szomorú-szánlmsk közé vló. Drámi vétsége szinte nevetséges és groteszk életképtelenség - néh már undorítón niv. Csup merész, hrsány és mégsem üresen hrsogó szín ez z lkítás, mely színész eddigi pályájánk szinte legjobb, legérdekesebb teljesítménye. Így lesz teljessé Gloster világ: hogyn is szerethetné ezt méltóságot nem ismerő, élni nem tudó fiút, ki csk z egyszerű tisztességet ismeri, s mjd társ lesz kitszítottságbn. Szeretheti-e vlh is? Itt jól megértett, le nem egyszerűsített Shkespere nem kínál meg-nyugttó válszt. Az elődás ezzel hármssl " óriási eredményt muttott fel, vlóbn kpcsoltrendszert, s nem egymástól külön épülő lkításokt. Ler lányi közül hálátln szerepként számon trtott Cordéli figuráj jelenik meg legteljesebben. Vss Év szépelgés és érzelmeskedés nélküli Cordéliáj nincs híján dcnk, z erőnek és szertelen indultnk. Apj és z ő összecspás két kemény lélek ütközése: ezért igzán drámi. Vss Év meg tudj éreztetni p és lány mély, krkterük rokonvonásibn rejlő összetrtozását. S ezzel túllendíti z elődást szokásos népmesemotívum, legjobbn szeretett, s legjobb legkisebb lány áltlánosságán. Vss Év Lerhez oly mélyen rokon Cordéliáj így már nem mindent feledni tudó emberi jóság jegyében válik pj végső támszává - z őt ért sérelmek ellenére is - hnem két, sorsábn életrehlálr összeláncolt ember egymásr tlálás teljesedik be. Psot Irén Gonerilje és Olsvszky Év Regnj leginkább két egyéniség egyéniség-voltávl mrd dós. A mgtrtássém hsonlóságánál, s dódó lkti különbségeiknél megállnk - így igzi különbözőségük feltártln mrd. Ez zonbn már csk következmény. A v- lódi hiányt itt is figurák ellentmondásmentessége okozz. Hiányzik belőlük gonoszság, tisztességtelenség fedettsége, jellem rejtettsége, mely még sját mguk előtt sem jelenik meg pőrén. Hiányoznk z önmgyráztokhoz kpszkodók, z ürügyek, mentségek keresése - z egyén ösztönös törekvése, hogy mg és világ előtt jobbnk, különbnek látsszon vlóságosnál. Goneril és Regn túlságosn kiszolgálttj mgát ítéletünknek - ezért csk illusztrálják, s nem vlósítják meg drámi ön-mgukt. Szbó Gyul Kent grófj nem mélységekkel mrd dós: hmis, természetellenes hngon szóll meg, nem tlálj helyét z elődás stílusábn. Kudrc egy színész, egy játékmodor mély válságát, kiüresedését jelzi, melyért felelősség nem ezt három elődásnyi sorsr szövetkezett szegedi közösséget terheli, s mely nem is oldhtó meg Dóm téri Ler létrehozás közben - mellékesen. Petrovics Emil zenéje nem láfest, nem jól szolgálj z elődást ". Több, önállóbb ereje vn, mint hogy z egymondtos kritiki közhelyek kifejezik. Igzi felkvró, megrendítő eszköze, része egy elődásnk - melyet idén szegedi játékszínre álmodtk. S zene hiánytlnul vlósult meg. Shkespere: Ler király (Szegedi Szbdtéri Játékok) Vörösmrty Mihály fordítás, Mészöly Dezső átdolgozásábn. Rendezte: Vámos László. Díszlet: Vilt Tibor. Jelmez: Schäffer Judit. Zeneszerző: Petrovics Emil. Szereplők: Bessenyei Ferenc, ifj. Újlki László, Benedek Miklós, Holli Kálmán, Kovács János, Szbó Gyul, Mensáros László, Horesnyi László, Kálli Ferenc, Gábor Miklós, Székhelyi József, Máriáss József, Psot Irén, Olsvszky Év, Vss Év, Bgó László, Mentes József, vlmint Emőd György, Kolozsi Gábor, Korcsmáros György, Medgyessy Pál, Pti József, Sárvári György, Spindler Bél, Szirmi Péter, Timár Zoltán, Vizi György és Zsolny András, Színház- és Filmművészeti Főiskol hllgtói. RÓNA KATALIN Mindenki kikpós A kikpós ptikárius Városmjori Színpdon Fourgeot, cspodár, ngyvilági életet élő - tlán kikpós? - párizsi ptikárius kénytelen férjhez dni vidéki intézetben nevelt leányát, Pulette-et. S mert ő mg csélcsp életével egykor sok bántot okozott szerető hitvesének, most leányánk olyn férjet keres, ki nem rjong nőkért, nem éli szbd fitlemberek vidám életét, s csk leendő csládjánk krj szentelni mgát. Az ideális férj-jelölt Fourgeot muly titkár, Ferdinnd. Ám látszt, mint fféle bohózti helyzet, sokszor csl, s vidéki városkábn, csöndes Beugency-bn még Ferdinnd is kelendő párizsi férfi lesz. Bolondul után helyi - z dottságok szerint itt is csk kikpós! - ptikárius forró vérű felesége, de őt szemeli ki fölemelkedése segítőjéül, párizsi szeretőjéül kis szoblány, Brigitte is. A látszt tehát: Ferdinnd egy cspásr éppoly - kikpós! - ptikárius lehet, mint többiek, s szerencse forgndóság, sors iróniáj szerint természetesen övé lesz Pulette is. Szórkozttás Ennyi történet. Könnyed szórkozttás frnci bohózt szbályi, pontos receptje szerint. Szerelmi intrikákkl, sikmlós motívumokkl, átöltözésekkel, bujkálásokkl, rejtegetésekkel, véletlen összetlálkozásokkl, multságos félreértésekkel teli hbkönnyű bohózt, mely nézőhívogtó természetességgel tárul elénk Városmjori Színpdon. Nyáresti mók, mely egy pillntig sem kíván komolyság, mgvs mondni-krás látsztábn tetszelegni, nem kr többet muttni-nyújtni nnál, mi. Kellemes szórkozás. Léon Gndillon fergeteges komédiáját még Helti Jenő szellemes-bohókás fordításávl költötte mgyr színpdr, s most Fényes Szbolcs melodikus, fülbe-mászó zenéje, Szenes Iván szellemes, ki-váló drmturgii érzékről tnúskodó versei teszik zenés bohózttá, megdv z elődás lphngját, lpritmusát. Rendezői felfogás dolg, hogy mit hoz elénk Léon Gndillon ptikáriusink történetéből. A derék polgári erkölcsöt veszi célb? Könnyed kézzel, ironikusn

muttj meg föllzult áltlános morált? A történet pródiáját játsztj el, vgy egész egyszerűen hgyj, hogy öntörvényű életüket élve kitombolják mgukt multságosn elrjzolt figurák? Seregi László ez utóbbi megoldást válsztott. Nem krt mélyrétegeket keresni-kibontni ott, hol nincs; nem krt ötleteivel dúsítni z múgy is ötletgzdg történetet; nem vette el színészei kedvét játék örömétől; nem próbált meg korlátozni víg mókázó tempót; s nem fosztott meg színészeket ttól bizonyosn jó érzéstől, hogy végre felszbdultn komédiázhtnk. Gyors ritmusú, pergő elődást teremtett, melyben mindenki helyén vn, s melyben színészek z együttjátszás örömében mégsem egymásnk, hnem közönségnek játsznk. Színészkvlkád A bohózt ngyszerű színészi pillntokt ígér, és ezúttl nyári estékre válogtott együttes minden tgj kihsználj z lklmt, megmuttj, komédiábn is lehet sűrű figurát teremteni, komédi is lehetőséget d z emberábrázolásr, jellemrjzr. Nemcsk helyzetkomikummi, jellemkomikumml is élni lehet szórkozttás kedvéért. Az igzi kikpós ptikáriust, Fourgeott Szbó Sándor játssz. Fölényes színészi biztonsággl, elegáns, könnyed szerepformálássl, s néhol még hlvány iróniát is megengedve bonyolítj mg körül színpdi életet. Pthó István kezdetben meglázkodómeghunyászkodó, mjd egyre férfisbb, már-már gátlástln nőcsábász lkjábn tetszelgő titkár és férjjelölt szerepét mélyről fkdó belső humorrl, árttlnságot színlelő tlálékonysággl foglmzz meg. Eljátssz jámbor-ügyetlen fitlembert s ngyvilági urt, félszeg szerelmest és párizsi szívtiprót. Glmbos Erzsi ezúttl kivételes komiki dottságából formálj meg, építi föl vidéki ptikáriusné bővérű, cspongó lkját. Inkább prózi színésznő-ként él színpdon - jellemformálás most jobbn sikerült, mint z énekszámok elődás. Eleven humor árd gesz-tusiból, mozdultiból, hngsúlyiból. Ahogy epekedőn várj titkos imádottját, hogy szinte hisztérikusn követeli szerelmet, boldogság és kétségbeesés, z ijedtség és megkönnyebbülés, női kedvesség és báj, z sszonyi vdság - mindez Glmbos Erzsi ptikáriusnéj. Pulette szerepében Kovács Zsuzs kmszos, nyers sutságot, ngyvilági élet vágyát jeleníti meg. Bánsági Ildikó izgtott kcérsággl, elrgdó bájjl lkítj párizsi széplányt. S miközben könnyeden érzéki táncot lejt korosodó ptikáriussl, egy- Léon Gndillon-Fényes Szbolcs: A kikpós ptikárius. Pthó István és Humnn Péter jelenete (MTI fotó) szerre teszi hitelessé rfinált szépelgést és niv mosolyt, követelőzést és z önzetlen szerelmet. Mki Sándor hideg elegnciávl megformált ins olyn megvető távolságból figyeli z eseményeket, minth ő mg lenne ház ur, minth mindenki z ő ins lenne itt. Békés Itl és Horváth Gyul multttó kriktúrát villnt szigorú erkölcsű, álszent Pturin házspárról. Várhegyi Teréz szerelmi pályát" válsztó szolgálólány, Brigitte szerepében kmszos kedvességgel, sutácsk, ügyetlen árttlnsággl keresi helyét z áltl elképzelt-megálmodott ngyvilágbn. Humnn A Városmjori Színpd elődásánk megteremtett vidám hngult stílusegysége, ngyszerű színészkvlkádj egy lkításbn teljesedik ki. Bertinet-ét, vidéki ptikáriust Humnn Péter játssz. Bertinet-ét, ki kisvárosi ember világr csodálkozásávl figyeli z ő szemé-ben, z ő számár ngyvilágink tűnő életet, életformákt, embereket. Humnn már megjelenésével jellemez: hogyn komikus külsejű ptikárius megérkezik, z első jó npot, kedves brát"-bn benne vn tisztelet, csodált másik, rjongott párizsi férfi iránt. S máris folyttj, hozzáteszi: rögtön félbehgytm dominót". Humnn úgy tudj ezt lényegtelen mondtot kimondni, hogy máris érezzük, ez legtöbb, mit mondht, mit tehet. Az ő kisvárosi életformájábn ez hlltlnul ngy dolog. Ellenállhttlnul komikus és groteszk, mint ndrágtrtójávl egyensúlyozv, félszeg mosollyl, erősen gesztikulálv mgyráz. Érzékeltetni képes Bertinet humoros ügyetlenségét, kisvárosi filozófiáját. Minden hngsúlyávl Párizs után vágyik. S számár Párizs egy vidám pezsgő élettel, hisz nem más ő, mint szerelmi klndokról, légyottokról álmodozó ppucsférj, ki egyszer csk veszi bátorságot, és fölruccn" szíve városáb, Párizsb. Amint második felvonásbn kivslv, fölcicomázv vártlnul megjelenik Ferdinnd párizsi lkásán, olyn mgtrtássl, külsővel, hogy mindenki láthss: nem kárki ő, s most végre ngyvárosbn megmuttj mjd, ő is férfi, jvából. Csk egyetlen görbe

npr vágyik, hogy ztán ennek büszke tudtábn ismét visszsüllyedjen vidéki ptikáriusi létbe. Humnn tuny kisvárosi ptikárius teljesen megváltozott. Sürög-forog, szervezkedik, még zt is válllj, hogy fliszekrénybe rejtőzködjék el. S miután véletlenül széplány is mellébújik, frissen és elégedetten kerül elő szekrényből, rcán didl: igen, ez Párizs, ez ngy-világ, itt még szekrényben is nő vn! Most már zt sem bánj, mi máskor nyilvánvlón sértené, hogy cselédlép-csőn kell elhgyni házt. Humnn úgy játssz el kielégült férfiú büszkeségét, ki gyámoltlnság, félszegsége ellenére most már világfink képzelheti mgát, hogy közönséget nemcsk frenetikus nevetésre, de együttérzésre, szinte szánlomr is ingerli. Mgánszámát, dlát szerelemről vérbeli komédiázó kedvvel, pergő ritmusbn, ellenállhttln humorrl és bájjl dj elő. Mint egy kötéltáncos, pontosn egyensúlyoz burleszk tréfái és hrsány túljátszás között. Egy pillntr sem billen meg, színpdi rányérzéke nem engedi mellélépni. Egy villnássl új színt, új hngultot hoz, s ezzel nemcsk z elődás, de z évd egyik legemlékezetesebb lkításává emeli teljesítményét, A csodálkozás, kételkedés, csládi perptvr még hátr vn, mikor ptikárius vártlnul feleségével tlálj szemben mgát párizsi szlonbn. Humnn ngyszerű komikusi érzékkel muttj meg, hogy lkul vissz már-már ön-mgát ngyvilágink képzelő férfi z ijedt mgyrázkodás közben újr zzá csetlőbotló vidéki ptikáriussá, ki volt játék elején. Ezzel z önmgáb forduló körrel színész megteremti lkítás teljességét; nem kívülről ábrázolj, hnem önmgából bontj ki komikus lk történetét-sorsát is. Léon Gndillon-Fényes Szbolcs: A kikpós ptikárius (Városmjori Színpd) Fordított: Helti Jenő. Mi színpdr lklmzt és verseket írt: Szenes Iván. Rendezte: Seregi László. Díszlet: Csinády István. Jelmez: Kemenes Fnny. Koreográfus: Geszler György. Szereplők: Szbó Sándor, Kovács Zsuzs, Bánsági Ildikó, Pthó István, Buss Gyul, Mki Sándor, Börzsönyi Mihály, Humnn Péter, Glmbos Erzsi, Vogt Károly, Várhegyi Teréz, Békés Itl, Horváth Gyul. SAÁD KATALIN Nyári közönség? Az grii játék két félidejéről Nyáron áltlábn nyári közönségnek" játsznk színházk. Sokn úgy gondolják ugynis, hogy vn külön nyári közönség - miként zt is hngozttni szokás, hogy közönség megoszlik, bizonyos rétege ilyen színházt keres fel, más rétege viszont molyn Ám miképpen mgyrázzuk z olyn jelenséget, melynek ezen nyáron Egerben szem- és fültnúi lel-ettünk? Létrejön egy kétrészes produkció, egyzon nyáron, egyzon művészeti vezetés égisze ltt, és színre kerül egyzon estén, egyzon közönség előtt. A gyönyörű, jó értelmű szkmi profizmus mjd minden igényét kielégítő, szemet-szellemet gyönyörködtető komoly játék (Blssi Bálint: S z é p m g y r komédi), s sztírjáték funkcióját betöltő szörnyszülött, z írott nygábn és elődásmódjábn egyránt több szálr szét-hulló kbré (Fzeks Mihály-Blog István-Fekete Sándor: Lúds Mtyi). A jót, jól"-nk s rosszt, rosszul"-nk egyránt tpsol nézőtér, mindkettőért hálás, mindkettőt ünnepli. Akkor most miként vélekedjünk? Melyik vlódi megnyilvánulás? Melyik z igzi közönség? Blssi: Szép mgyr komédi Az egri vár gótikus plotépülete előtt, csillgos ég ltt kel életre mjd négyszáz esztendeje írott pásztorjáték. A Mátr erdeje: lehántolt ftörzsek, lombjuk: hosszú deszktüskékből, dimbes-dombos vidék: deszkácsolt. (Díszlet: Rjki György.) A kiváló játékteret, melyet helyszín ihletett, s mely bb beleillő, betölti zene, fiúk és lányok udvri táncot lejtenek (koreográfi: Széky József), ruhájuk mgyr reneszánsz elegáns viselete (jelmez: Borsi Zsuzs). A Tolcsvy-zene elhllgt, s most hngszóróból korzenét hllunk: reneszánsz kori udvri zenét. Mjd újr Tolcsvy-együttes szóll meg: sját szerzeményeit játssz, s ez kis utlás rr vló volt, hogy mintegy megidézze kor eredeti zenéjét, mely, miként z eredeti helyszín díszletet, e színpdi zenét életre ihlette. Az egri vár ezerszemélyes nézőtere bensőséges közeggé zárul, s mint gyereket mese, úgy ejt meg vrázsávl ez reneszánsz játék. Nemeskürty István és rendező Romhányi László drmturgii bevtkozási indokoltk, mű szellemében fogntk és segítik játékot. igen jó pásztorjáték expozíciój: Bánffy György mint Prológus elődj mű Blssi áltl írt summáját, s közben komédi szereplői megjelenítik z előtörténetet. Az előjátékbn tehát szerencsésen fonódnk össze z epiki és drámi elemek. Blldisztikusn súlypontozz játékot, hogy szereplők bizonyos drmturgiilg indokolt helyeken Blssi-verseket énekelnek. Hrngszót hllunk z Angelic hlálát felidéző játékbn, lányok virággl, fiúk levett föveggel búcsúszertrtást celebrálnk. Ugyncsk blldisztikus Angelic (illetve Júli: Bencze Ilon) bújdosó dl. A kórus dicsőítő-udvrló dli és tánci z elődás folymtábn reneszánsz kori ünnepi szertrtásokt idéznek meg. Helyénvló változttás finálé bókoló gesztus is: Credulus (Koncz Gábor) Blssi Bálintként ereszkedik fél térdre, és híres udvrló sorokt mondj Júliánk: Júliámr hogy tlálék, Örömömben így köszönék, / Térdet, fejet néki hjték, / kin ő csk elmosolyodék." A kórus fáklyákkl jelenik meg s ünnepli szerelmeseket. A fákly-fény - mely szbdtéri játékok elengedhetetlen kelléke -, ezúttl vlóbn z ünnep fénye lesz: ünnepeljük négyszáz éves bujdosásból életre kelő S z é p mgyr komédiát. Blssi költői nyelve táplálék; nem vult cl, sőt régiessége érzéki gyönyörűséget okoz. Dicséretére váljék színészeknek, hogy ily hűséggel tolmácsolták. Örömünkre szolgált z is, miként színészek és rendező Blssimű humorát felszínre hozták. A hlálosn komolyn vett szerelmi őrület ngy reneszánsz mesternél, Shkespere-nél legfőbb humorforrás. Láthtón tnultk tőle mgyr reneszánsz mű szín-pdr álmodói. Remek ötlet, hogy Koncz Gábor nem késsel próbálj önnön boldogtln életét kioltni, hogy pedig Blssi kívánt voln, hnem hurkot csomóz egy kötélre, s vvl ólálkodik fák közt; jó, hogy brátját, Sylvnust játszó Szcsvy László szerelmi őrület másik végletében tébolyog: vágytól félholtr vált Koncz Gábornk kiváló ellenpólus pojácává bolondult Szcsvy. Újbb és újbb virágcseréppel indul Júliát-hódítni. Nem könnyű feldt z övé: pontos mértéket trtni pojácszerepben, el nem csúszni ripcsériáb.

Ami ripcsériát illeti, egy pillntr mégis győzelmet rt; Dienes, kecskepásztor elnyerte ügyességével Glte (Voith Ági) áltl ígért inget, s most kerítőnő-brisszeid szerepében egyébként tündöklő Pécsi Ildikó feleségek sblonos rosszmájúságávl elkárogj mgát, bemond egy teljesen civil szót: kicsi". Itt jegyezzük meg, hogy Brisszeid-Dienes közt szövődő szerelmi szál drbbn eredetileg nem szerepel, miként Dienes előző flörtje két leányzóvl sem, de mindkét motívum szerve- sen beleillik e szerelemtől túlfűtött reneszánsz idillbe. Bánffy György, kecskepásztor szerepében, örömünkre, nem enged kísértésnek, nem népieskedik", s Prológusbn rábízott játékmesteri funkcióját dinmizmusávl mind-végig híven betölti. Tlán csk egyetlen szereplő nem fkszt mosolyt, s ez így is vn rendjén, hiszen z egész játék néki szól: Bencze Ilonát áthtott mgs-rendű feldt, hogy Blssi Júliáját megelevenítheti. Blssi Bálint: Szép mgyr komédi (Agrii Játékszín). Bencze Ilon és Koncz Gábor Fzeks-Blog : Lúds Mtyi Az egri Lúds Mtyi-elődás nyilván jóindultú tévedés áldozt. A Fzeks Mihály áltl feldolgozott népmese első jelentősebb színpdr került változt Blog Istvántól vló, s mgán hordozz reformkor politiki törekvéseit. A Móricz Zsigmond-féle feldolgozás is mondnivlót és politikumot érintette, s nem nyelvet. Móricz is, miként Blog István, igyekezett Fzeks nyelvét megőrizni. Nem úgy z egri színpdi változt létrehozói. A színlpon ugyn Fzeks és Blog neve szerepel, de z eredeti mű nyelvén csk ngy ritkán szóllnk meg színészek. Fekete Sándort, z elődásbn drmturgként közreműködő írót, Romhányi, rendező, szkvtott átigzítónk" tekinti. Hogyn kkor, hogy nem vette észre, miként törik szilánkokr mű npi politiki zsrgon szóviccklpácsi között? A népmese mindig lptörténet. S mint minden lptörténet, ez is lklms rá, hogy egy-egy kor mgár vontkoztss. Helyénvlónk tekinthető tehát, hogy kórus keretjátékul politiki songokt énekel; Tolcsvy-zenére Bródy János dlszövegeit hlljuk. A kórus, nrrátorként, tudomásunkr hozz, hogy régi történet mánk is szól: Bár történet nem új / M is él még néhány úr, / Aki éppen úgy tesz, minth / M is álln Döbrög vár, / S bbn ő lenne z úr." Vgy: Száll z idő, forog kerék..., / Hej, h Lúds Mtyi m is élne még, / lenne mit tennie épp elég." A zenés-táncos keret" zonbn üresen tátong: z eredeti népies játék nem kerül belé. Helyette szflttréfákt hllunk. Csk hellyelközzel hngzik el egy-egy eredeti mondt, ilyenkor egészen megkönnyebbülünk. Úgy tűnik, színészeket is ez srkllj: létrejön egy-egy színházi pillnt. (Ilyen két álruhás jelenet.) Nyilvánvló, hogy nem éppen színházterem-tő szöveg z egészségedre egész seggedre" közhelytréf, vgy mert Nyugt z Nyugt. - Hát ebben nyugtt lehet tekintetes úr". Előforul zért szellemes vicc is: Vill de Borghese. - A, bor gőze!" Ez utóbbi véletlenül népi frce-ok szellemében fognt. Minden vlmirevló frce épít ugynis szójátékokr, z idegen szvkkl űzött tréfákr. Az olsz ácsmester-ruhábn megjelenő Lúds Mtyi ledigózás zonbn már ízetlen, s még inkább gusztustln z ispán sóhj, miért z olsz" nem krj líráját átváltni: A Szűz Máriáját, ennek se kell mgyr pénz!"