T A R T A L O M. játékszín

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ü V É S Z E T I E L M É L E T ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I I I. É V F O L Y A M 5. S Z Á M M Á J U S T A R T A L O M KŐHÁTI ZSOLT Sédtől Tiszáig (1) F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A játékszín BÉCSY TAMÁS Amikor dolgok nem illenek össze... (6) KISS ESZTER Negyedik Henrik király (9) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , FÖLDES ANNA Egy kurtizán élete - mint korunk tükre (12) SZAKOLCZAY LAJOS Édes otthon (15) GYÖRGY PÉTER... Gőzfürdő, és ki z, kit megfürdet?" (18) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert vezérigzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 360,- Ft, fél évre 180,- Ft Példányonkénti ár: 30,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest, Postfiók 149 Indexszám: SZÁNTÓ JUDIT Két krimi - kétfjt színházfelfogás (22) VINKÓ JÓZSEF A megszelídített Übü pp (26) négyszemközt MÉSZÁROS T A M Á S Vn Önnek pályáj? (29) rcok és mszkok NÁNAY ISTVÁN A flegmság álrcábn (32) világszínház Atheneum Nyomd. Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigzgtó HU ISSN A borítón: Sinkó László ( Übü pp) és Básti Juli ( Übü mm) z Übü királybn ( Kton József Színház) (Iklády László felv.) A hátsó borítón: Kerényi József színpdképe Negyedik Henrik király című Füst Milán-drám miskolci elődásához (Jármy György felv.) PÁLYI ANDRÁS Witold, hzjáró lélek (35) RAJK ANDRÁS Vitéz László városától Punch úr városáig (40) DÉVÉNYI RÓBERT Bábuk világszínház (44) drámmelléklet ÚJHELYI JÁNO S : Kés vn nálm

3 KŐH ÁTI ZSOLT Sédtől Tiszáig Kpcsolódások négy évtized mgyr drámművészetében II A Színház és Mozi jnuár 2 7- i számábn ujjongv írt le Srkdi Imre lllyés Gyul Dózs Györgyének nemzeti színházi elődás kpcsán: drámávl is beléptünk világirodlomb!". Pontos megállpítás: felszbdulás utáni mgyr drám legjobb teljesítményei történelmi tárgykörben születtek. Illyés Kton József-i utt nemcsk folyttt, hnem európi. mgsltokig knyrgott föl rjt. A csúcs lighnem Tiszták (1969): minden kis nép, kisebbség e trgédiremeke, melyhez fog-htó legföljebb szomszédbn, Sütő András géniusz révén termett (például Szuzi menyegző). Es lllyés kiteljesítette Lukács György áltl sokr trtott Teleki-féle hgyományt is: pompás K e gyencföldolgozásávl. (1963), mely z önálttáson lpuló politiki meglkuvás - egyik nemzeti betegségünk - modell-szerű htáresetét tárgylt, és mg Teleki is drámhőssé vált - nem véletlenül zonos esztendőben íródott - Különcben (hol zonbn morális kelepce rjz nem sikerült tökéletesen). Egy időben meglehetősen urlkodott vélekedés, hogy történelmi drám: megfutmodás jelennel vló szembenézéstől, másrészt pedig vlmiféle histórii burokb csomgolt küldemény m számár. Logiki bukfenc vn z ilyen érvelésben, mely -- szerencsére -- mostnság mint hivtlos álláspont nemigen foglmzódik meg. Éppen Németh László szenvedélyesen kornk szóló, szenvedélyesen személyes történelmi drámái bizonyítják, hogy merő ostobság különbséget tenni mi " és történelmi " tárgy időszerűsége között. (Nem szólunk itt z olyn történelmi drbokról, melyek vlóbn zt sugllják: szerzőjének jelenről nincs semmi mondnivlój, de z ilyen eset-ben történelmi közlendő is meglehetősen érdektelen. ;A dilettntizmus búvó-helye ilyenkor históri.) Németh László -- sok helyütt trtlmsn és méltóképp elemzett - történelmi színdrbji felszbdulás után szinte egy (közönségre nem mindig számíthtó) tnfolym következetességével mozgósították hzi s 2z egyetemes történelemhsznosíthtótnulságit. áruló-1954-ben!-(nohcskhtvns években muttták be) egy reálisbb nemzeti önismeretre próbált nevelni Görgey Artúr sorsánk megidézésével, egy esztendővel z illyési Fáklyláng után, s még vlmelyes drmturgii hsonlóságok folytán is érzékeltetve polémiát. Vlószínű, hogy helyzetbeli, s nem fölfogásbeli eltérések következtében vittkozik egymássl Fáklyláng s Az áru/ó. Illyésnek folymtosn meg-dtott színpdról szólás lehetősége, és kossuthi örökség politiki htó-tényezővé lkítás természetszerűleg nem férhetett meg történelmi vit-prtnerek egyenrngú s z árnyltság zonos fokán vló bemuttásávl Emitt kellett Némethnek látszólg - folyvást b"-t mondni: h Illyés Kossuthról szólt, kkor Németh László Görgeyről, s korábbn 1946-bn Széchenyi- ről. M már tlán bizonyos: Illyés és Németh drbji együtt dják ki mgyr történelem dilektikáját miként kossuthi út s Széchenyi-féle törekvés is csk jóvl 1956 után, reformgondolt szlonképessé, sőt történelmi szükségszerűségként vló fölismerésével vált nemzeti örökség eltérő jellegű, de értékminőségben egymáshoz mérhető, egymást kiegészítő, teljessé tevő lkotóelemévé. (Én hllottm még kerületi ifjúsági vezetőt 1957 tvszán Széchenyi-típusú árulók ellen mennydörögni gimnáziumi ünnepélyen.) Történelmi szerep és egyéni készség, lehetőség viszonyáról gyóntk olykor szemérmetlenségig kínos föltárulkozássl Németh László drbji. Személvtelenebbül, de ezen vonlon fejlődött Háy Gyul drámköltészete is. Ő, mi-ként Németh László, történelmi tények gondos tiszteletben trtásávl, egyszersmind tények óhttln drmturgii megszerkesztésével építkezett. Htlms becsvágyr vlló életművéből z s Mohács című trgédi mgslik ki - ngyobb tekintélyű munkáit, például z Isten, császár, prsztok is jócskán fölülmúlv. Mrxist történelemszemléletét ekkoribn történelem bszurd mozzntink észrevétele is gzdgítj: Tomori töröknek kényszerül kést eldni, hogy zsoldot fizethessen ktonáink, kiket mjd tőle vásárolt késsel döfnek le betolkodók; Bkics vjdánk fféle mbuláns" török hdifogly vn, ki látszólg váltságdíj ügyében - többször is jár Isztmbulbn stb. Egyéni trgédi fonódik össze nemzeti, társdlmi, politiki trgédi szálivl gyermekért sóvárgó, terméketlen királyi pár történetében, melyben nyomdák és máglyák XVI. és XX. százdi képzetei vetülnek egymásr. Történelmi hldék szármzik itt feldtához fölnövő ifjú király, II. Ljos önfeláldozásából. Nem sokkl később Háy egy bszolút személyi kultusz " komédiáját írt meg moliére-i hngvétellel, de A ló, mely Cligul korát válsztott kortárs tnulságok megidézéséhez, bizttó kísérletnél nem értékelhető többre. Drámirodlmunkb n történelemidézés heroizáló módszere felelt meg felszbdulás utáni nemzeti teendők tudtosítás, meggyőzés, mozgósítás célrendszerének s ez teljesen érthető. \ hőskeresés fölmuttás htározt meg, láttuk, Illyés művészetét. De létezett emellett - például Srkdinál - egy kétkedőbb vonult is, mely történelemben nemcsk fejlődés mozzntát vette észre, hnem zsákutcáit, körben forgását, értékpusztító jellegét is regisztrált. \ htvns évek történelmi drámtermését ez kettősség lkított. Srkítv; néhol zonbn egy-egy műbe sűrítve történelmi fejlődés ellentmondásosságát. Gyurkó László, Hernádi Gyul sok tekintetben rokon pályáj bizonyíthtná ezt; z 1967-es Szerelmem, Elektr s későbbi Flnszter egyszerre fejezi ki szocilizmus iránti hűséget, elkötelezettséget s nem mindig szükségszerű áldoztok mitti fájdlmt, sőt fölháborodást. A továbbikbn mégis történelem bszurditásánk átélése, megmuttás vált urlkodó szemléletté mgyr drámábn. Ennek társdlmipolitiki és ízlésbeli-módszertni oki egyránt voltk. A hzi s z egyetemes történelem z utóbbi négy évtizedben (is) lépten-nyomon kizökkentette kortárskt teóri nyomvonlából, s szocilist építés során elkövetett hibák, sőt bűntettek sokkbn történelmi fejlődés mint olyn " iránt ébresztettek súlyos kételyeket. De nyugti mintájú polgári demokráciához, civilizációhoz kötődő illúziók elvesztése leglább ilyen mértékben vezetett kiábránduláshoz - lásd: Mészöly Miklós Az blkmosó (1957)Olykor cinizmushoz. Módosult világnézet - kiderült például, hogy szocilist vgy tőkés társdlom mint élő orgnizmus korántsem hjlndó tnkönyvbeli tételeknek, jóslásoknk

4 megfelelően viselkedni -, és módosult ennek során világ szemlélete is. Srkdi Imre 1947-ben groteszk foglmát még Arisztophnész és Moliére út-muttás szerint rgdt meg: egy öreg-ember például, ki egy fitl lányb szerelmes csökönyösen (egyébként tisztes öreg lenne, minden nevetség nélkül), holott lánynk természet törvényei szerint nem z öreg, hnem egy fitl tetszik ". Örkénynél htvns években már vlóság lpeleme groteszk; nem pusztán esztétiki ktegóri. H mgunk elé idézzük egy hláltábort járt túlélő lkját, szedett-vedett öltözékét, egy szbdult hdifoglyot, lebombázott házk furcs föltárulkozását, máris előttünk vn groteszk mint korunk jellegzetessége, melyet egy testmozdulttl - előrehjolv átpillntunk lábunk között - bárhol föllelhetünk. Mindeme fölismerés ellenében vjmi csekély morális fölvértezettség. Meglehetősen későn kezd htni nálunk Károlyi Mihály-féle péld, mely z egyéni s z egyedi sérelmeket lárendeli közjó mégiscsk áltlánosbb folymtánk, mely szocilist társdlom hibás gykorltánk, negtív részmozzntink bíráltától z egész válllkozás sikerét félti. Károlyi Mihály, drámíró is meglehetősen későn ht: Rvelszkijét Huby Miklós 1971-ben támsztj föl vérbelibb s gykorlottbb pálytárs szerencsés kezű bevtkozásávl. A történelemből vló kiábrándulás ngy formátumú, és - például - stiláris hgyományokt mégis átmentő, továbbgzdgító drámköltészete Weöres Sándoré. Holott lpvető fölismerésével nehezen vitázhtunk: történelemben vlóbn szörny szenttel keveredik ", hogyn z Octopushoz mottóként válsztott Károlyi Amy-versben áll. Egyik mítoszt fölváltj másik - sugllj Weöres Sándor 1965-ös keltezésű trgikomédiáj - ez korunk drámi műfj, mint később Eörsi István megokolj -, z Octopus vgy Szent György és Sárkány históriáj. Teljes z értékzvr történelem menetében - véli s vllj költő -, csk címer változik, minden mrd régiben. Négy évtized drámművészeti kpcsolódásink rendszerében különösen török hódoltság másfél százd kínál egybecsengő tnulságokt. Weöres z 1968-bn készült történelmi pnoptikumábn, A kétfejű fenevdbn történelmet cinikus bjkeverők - I. Lipót, IV. Mehmed - csinálmányként minősí-ti. Nemzetiségek legteljesebb zűrzvrábn hjhásszák egyéni érdekeiket - de leglábbis túlélés eshetőségét - drb szereplői. Am kétségtelen, hogy nemességbe vetett illúzió is hiányzik itt. Hsonló képlet Páskándi Gézánk Távollévők vgy árttlnok vgy generálvilágosság című, 1972-ben írott trgikomikus bohóztábn, melyhez z idegen-ben hrcoló, álhősiességgel kecsegtetett " meriki ktonák vietnmi helyzete is modell gynánt szolgált. Itt Demeter, mgyr, és Szelim, török kton közösség nyomásár válllj szbd krtból " párvidlt torony tetején, miközben kifordul lóluk történelem, király s szultán - egymást kitüntetve - békét köt. Nincs másként ez Görgey Gábornál, ki nyolcvns évek elején láttt ilyesmit Fejek Ferdinándnk című történelmi komédiájábn. Eleinte levágott török fejekért fizet császári pénztárnok végvári hrcosoknk, mjd káposztfejekért - mg török, mely korábbn sját ellenzékétől szbdult meg oly módon, hogy üzletet kötött mgyrokkl: csk török vezető áltl küldött török emberszállítmányt szbd lenykzni. Kétségkívül: vnnk zvrb hozó, ellenkezést keltő, sőt elutsítndó mozzntok ezekben trgikomédiákbn. De megfontolndó szempont bennük, hogy háború - minden esetben! - elsősorbn értékpusztító jelenség, mely-nek lpvető htás: deformálj személyiséget. Másrészt - Görgeynél - egy bsztrkt teljesítményelv s egy el-vont konszolidáció bírált rr figyelmeztet, hogy nem minden teljesítmény-elv üdvös, és nem lehet célunk bármi-fjt és bármi áron megvlósuló konszolidáció. S hogy z értékzvr ábrázolás s z értékfölmuttás között nem húzódik kíni fl: muttj Görgey drbjábn Kis Ann és Füleki várkpitány összekerülése egy tisztuló erkölcsiség, egy mgsbb morális igény jegyé-ben (és Ann tlán nem véletlenül visel zonos nevet Illyés Dózs Györgyének hősnőjével). S végül is igz volt Eörsi Istvánnk, ki Trgikomédiák, című kötetének (1969) bevezetőjében ezt írt: A trgikomédi ptthelyzetekből srjd. Olyn korok kedveznek neki, mikor boszorkányosn áthtj egy-mást jó és rossz, z igz és hzug. Különösen konszolidációk benzin-gőzös levegőjében virul. " Ami nem jelentheti helyes elvi, gzdsági, poli tiki lpon megteremtett konszolidáció megkérdőjelezését, még kevésbé politiki cselekvés teljes lehetetlenülését, mit Eörsi későbbi, Széchenyiről írott drbjábn érzékeltet. Igen, szent és szörny keveredik korunkbn; olykor rosszt jól cselekszik, mint Metternich, s jót rosszul, mint rémképekkel viskodó legngyobb mgyr " Eörsinél Széchenyi és z árnykbn (1973). A trgikomédi vgy kritiki bszurd (hogyn Páskándi nevezi) megjelenésének jellegzetes színtere cirkusz. Például Müller Péter Búcsúelődásábn ( o), mely történelem tébolyultságát bohócszereplők s z áltluk megformált, őket közelmúlt vlóságábn mint üldözötteket megnyomorító fsiszt vezetők izglms, kikizökkenő zonosítás révén fejezi ki rendkívül htásosn. Például Örkény István Forgtókönyv című drbjábn (1982-ben muttt be Vígszínház), mely hsonlóképp hit és logik küzdelmét érzékelteti felszbdulás utáni, trgikus mozzntokbn sem szűkölködő évtizedek mérlegelésekor, s kollektív önvizsgáltr szólít. Furcs módon: színhelyválsztás s hng-vétel különössége ellenére ez mű hgyományos " drmturgiájú illyési Kiegyezéssel (1983) rokoníthtó. Szólni érdemes drámirodlmunknk hetvenes évek végétől fölbukknó blődli " -vonultáról, mely elsősorbn Jncsó Miklós és Hernádi Gyul közös válllkozási nyomán lkult ki. Rengeteg félreértés, -mgyrázás illette ezeket produkciókt (Mt Hri, V. N. H. M., Csárdáskirálynő stb.), pedig egy kel-lőn széles skálájú szellemi horizonton jogosult és üde színárnylt lehettek voln. Cskhogy nem volt s m sincs nálunk ilyen széles kulturális szemhtár. A történelem túlságosn is szent dolog ", szkterület ", és vélt vgy vlóságos érzékenységek lendülnek ellen-támdásb, h tiszteletlenül " bánnk históriávl színpdon. Holott blődli " : távolságot teremt jelen s történelem között, és meghldni segít mindzt, mi hgyománynk mulndó része; színjátszásunk stiláris megújításához sem jelentéktelen hozzájárulás.* Mindenesetre bizonyos, hogy htvns évek végétől nem lehet többé régi módon írni történelmi drámát. * A Jncsó-Hernád -féle színpdi blődli " kritiki elemzését Mészáros Tmás végezte el A színház mint blődli című írásábn, SZÍNHÁZ 1983/9. (A szerk.)

5 Tudj ezt Szbó Mgd is, ki pedig klsszikus mgyr drmturgi tnítvány, s ki mégis sok mindent vett át z új mgyr történelmi drám trgikomikus, kritiki bszurd műveitől, vgy jutott velük meglehetősen hsonló eredményekre. Idegenség " és mgyrság" mesterséges szétválsztás - mely ellen, zsidókérdést is érintve, Weöres A kétfejű fenevdbn igenis szót emelt - például Szbó Mgdánk is céltábláj: legkitűnőbb drámájábn, Kiálts, város!-bn s másutt is. Szbó Mgd szintén észreveszi történelem - látszólgos vgy vlós - ismétlődéseit, de ez nál kjánságnk viszonylg enyhe fokán tükröződik vissz, és elsősorbn bármikor élt ember lényegét, tehát időtlenségét, zz ktulitását fejezi ki. Ngyigényű trilógiájábn, nyolcvns évek elején, Bél királybn, mely Bánk bán folyttás ", felületi modernkedés, bizsergető szóhsznált mélyén z országépítés mindig időszerű tnulsági ötlenek elő. Hrcolni lehet lklmtln, de bátor emberekkel - mondj Bél király, egyebek között, de építkezni nem. Az építkezéshez más kell, nem bátorság." S itt is nemzeti válllkozásb vló beépülés Kőműves Kelemen-i motívum válik hngsúlyossá: felszbdulás utáni mgyr drám e fontos gondolt, mely Srkdi, Gyurkó drámművészetét is meghtározt. Pompás fejlődésrjz, hogyn trilógi állndó hőse, z inkvizítorként érkezett Teuton ty végül is Hungrusszá lesz, zonosulv Mgyrországon élők hibáivl és erényeivel. Nyeresége tehát felszbdulás utáni drámleöltésünknek - tehertételeivel együtt - történelmi vonult rétegzettsége. Szükség vn olyn - szerző szvivl - bszolút történelmietlen játék"- okr, mint milyen 1972-ben A utolsó utáni éjszk volt, Mróti Ljos drbj, mely esszédrám, vitdrám keretei között Giordno Bruno kpcsán XX. százd negyvenes éveinek koncepciós pereiről is szólt, s z ideológii intézményrendszer folytonos megújulását, reformját igenelte. És formi-szemléleti kísérletek nem teszik fölöslegessé továbbr sem hgyományos", lposbbn vizsgálv: z illyési s Szbó Mgd-i drámfölfogáshoz egyránt kpcsolódó törekvést sem, mint - például - Nyerges Andrásét ( A z ördög győz mindent szégyenleni ). Ez verses drám rendkívül izglmsn veti föl z élet- és vlóságidegen emigrációs" szemlélet veszélyeit - Rákócziszbdsághrcról szólv (ösztönözhette ebben Mróti Ljos 1978-s kitűnő emigráns" monodrámáj, A számki-vetett is), s ábrázol úgyszólván minden forrdlmt próbár tevő morális helyzeteket. S ugynúgy politiki ígéret felelősségét érzékelteti, mint - mondjuk Páskándi Géz kevésbé sikerült Jurisich-drbj ( A z ígéret ostrom vgy félhold és telihold). Négy évtized hzi drámtermésében sjnáltosn lcsonybb feszültségű kortársi társdlmi töltés. Jó ideig menthető ez zzl, hogy politiki vezetés, társdlmi megrendelő rendszer pológiáját várt el mgyr drámától is től ez még kkor sem érv é v e s, h figyelembe vesszük: korrigált szocilist társdlom sem rjong minél élesebb konfliktusok drmtikus megrgdásáért (miközben - persze művészetet szigorú bíráltr ösztönzi, s e tekintetben z úgynevezett ötvenes évek művelődéspolitikáj sem viselkedett másként). Tnulságos, hogy -- például z expresszionist drámelőzmények dolgábn jelentős életműre vissztekintő Déry Tibor mennyire prtikulárisn közelítette meg kor problémáit, mennyire nem tudott -- még z sztlfióknk sem jelentőset lkotni egészen 1954-es egyfelvonásos diákcsíny " -éig, A tlpsimogtóig, mely zonbn szellemes, népi színjáték hgyományit kiknázó pródiáj személyi kultusznk, htlomvágynk, törtető képmuttásnk bn írott drbj, Vendéglátás hiteles kritikáj ugyn szólmok szintjén érvényesülő munkáshtlomnk, de nem sokt perel vissz z elszlsztott drmtikus lehetőségekből. Srkdi Imre volt z első -- s már csk z ötvenes-htvns évek fordulóján ki z új társdlom drámi kép-mását mrdndó érvénnyel rjzolt meg, máig túl nem szárnylt teljesít-m é n t produkálv. De z Oszlopos Simeon s z Elveszett prdicsom, egy Németh László-i drámfölfogás jegyé-ben, elsősorbn z értelmiség drámáj volt, közérzetdrám, mely z ország-építés, átlkítás igzi folymtából vló kimrdás, kiszorulás trgédiáját fejezte ki, egy morális zuhnás, leromlás, pót-cselekvésekbe menekülés kritikus-ön-kritikus rögzítéseként. Igzi ktrzist ébresztve bár, tehát jelezve vlmi reményt. Nem véletlen, hogy z 1956-os ellenforrdlom tnulságink fölmérése teremtett pezsgést ideig-óráig mgyr drámirodlombn. Az ilyen igénnyel született művek zonbn (Drvs József: Kormos ég, Hjnli tűz, Dobozy Imre: Szélvihr, Holnp folyttjuk stb.) főként politiki tisztázás, z gitáció eszközeként s nem szuverén műlkotásként értékelhetők. Igy vn ez még Mesterházi Ljossl is, ki pedig vérbeli drámíróként, egyfelvonásos sztírávl kezdte pályáját (Ünneplők 1942): Pesti emberek című drámáj (1958) legfeljebb válllkozás horderejével s mű - kor terminológiáj szerint formbontó" jellegével tűnt ki. sorból, tíz esztendő mérlegét vonv meg. Máig időálló 1956 " -os drámáj, z (..:ehet (1960) klsszikus drmturgi szbályi szerint idézte meg bányászsztrájk feszültségektől terhes időszkát. A htvns évek bő drámtermése főként módosult, reálisbb lpokr helyezett szocilist társdlomépítés erkölcsi próbtételeit vizsgált. S legtöbbször tézisszerűen; kevés igzán jelentős drámírói tehetséget reprezentálv, gykort regényből átdolgozott,,kényszerdrámák" keretei között. Jellegzetes, termékeny drámszerzője volt ennek z időszknk Thurzó Gábor, ki színdrbjivl miként. Mesterházi is új, korszerűbb morális prncsoltokt " próbált kidolgozni z vult régiek helyébe, hirdetett elv és gykorlt meghsonlásit igyekezett megfigyelni nemcsk jelenben (Hátsó jtó ), hnem közeli s távolbbi múltbn is (Zárór, Az ördög ügyvédje, A holló és sjt), példáztszerkesztő hjlndóság g l. Egyik-másik drbj - például z utóbb említett komédiáj - már tárgylt történelmi vonult legjobb művei közé sorolhtó, eleven sszociációs rend-szere folytán. Gzdság és politik, htlom és igzság kérdéskörében újszerű s kkoribn ' meglehetősen szoktlnul hngzó megállpítások egész sorát tette. \ felszbdulás utáni kitelepítések témáját érintve 1962-ben (Zárór) nyolcvns évek mgyr drámáj felé mutt (Görgey Gábor: Glopp Vérmezőn). Az összevetés érdekes lehetőségeit kínálj mgyr társdlmi drám kórház-, illetve orvosmotívum. Voltképpen z Elveszett prdicsom is ide sorol-htó: gyilkos orvos meghsonlás lpvető társdlmi problémákr vet kíméletlen erősségű fényt. Mindez tehetségesen berobbnó Csurk István-nál néhány esztendővel később már ko-

6 médiává szelídül ( A z idő vsfog), konszolidáció előrehldó folymtát érzékelteti: Kenéz Pál pesti mrkecolóból - szövetségi politik jegyében - hsznos tgj lesz társdlomnk. Trgikus színei ennek problemtikánk Döglött knákbn izznk föl - bár továbbr is komédi szintjén -: Moór és Pál felszbdulás utáni esztendők szögesen ellentétes folymtink eredményeképp kerülnek egymás mellé z idegosztályon. Á kórterem mikrovilágánk társdlmi metszetté szélesítését kísérelte meg Gyurkovics Tibor Ngy-vizitben (1972). Több eredményt hozott z orvosnk mint reprezenttív társ-dlmi státusú állmpolgárnk meg-jelenítése. Huby Miklósnk trgédiájábn (Tüzet viszek) polgári életeszmény képviselője z orvosnő, ki egy elsőgenerációs művészértelmiségivel összekerülve trgikus föloldódásbn semmisül meg, Fejes Endrénél jól szituált " orvostnhllgtó (ügyvéd fi) önmgát áldozz föl hátrányos helyzetűekért ( A z ngylrcú), Görgey Gábor érdekes egyfelvonásosábn, nyolcvns évek elején, fordított képlet: proletárszármzású fitl orvos lobbn lángr risztokrt előéletű ápolónő iránt, s befejezés reményt keltő: vl-miféle - bár iróniától sem mentes - osztálybékét " ígér (Ünnepi ügyelet). Miközben jólét torkon megkdó libcsontji dnk feldtot z ünnepi ügyelet egymásb szerelmesedő párjánk. Az igzi trgédiákt, konfliktusokt kevéssé volt képes megrgdni felszbdulás utáni mgyr drámirodlom, z igzi trgédiák, konfliktusok hiányát nnál inkább. Örkény groteszkjei révén egy egész életmű épült erre - legjobb teljesítményeiben játék központi szerepét reprezentálv. A Mcskjáték forrón elkötelezett, bár ironikus távolságtrtás látsztávl is operáló vllomás volt itt csúcs (1969), de nem érdektelen kísérletnek bizonyult játéknk nemzeti önismeretet serkentő közös kitlálósdivá emelése - Vérrokonok tnulsági nyomán - z 1976-os Kulcskeresőkben. Különös vonás, hogy négy évtized mgyr drámművészetének htlms igényű válllkozási éppen e játék-drmturgi jegyében születtek: Örkénynél Pisti vérzivtrbn (1969), Páskándinál A hldék vgy ezt még kivárjuk " vgy vándor remény lklmi (1974) voltképpen A z ember trgédiájánk újbb megfoglmzási. (Mindkét esetben - nézetem szerint - sikertelenül.) Krinthy Ferenc színdrbjibn is jellegzetes játék, játékos kommunikáció mint túlélés vgy kár jelen elviselésének eszköze (Gellérthegyi álmok, Bösendorfer); újbb drámirodlmunkbn mégis legngyobb erővel s problémlátttó nyomtékkl Csurk Istvánnál ht ez motívum. Mindnnyiszor könyörtelen nemzedéki önkritikávl: Ki lesz bálnyá?-bn s - kevésbé meggyőzőn, de vllomás dtoló őszinteségével - Deficit-ben. Jót nem tehetünk, tegyünk rosszt" - mondj Csurk untkozó, őrlődő, pótcselekvő hőse; minth z Oszlopos Simeon Kis Jánosát hllnók. Egymás pénzét vgy házstársát veszik el játék közben ezek különféle értelmiségi poszton kllódó emberek. Kimrdtk forrdlomcsinálásból - túl fitlok is lettek voln ehhez felszbdulás után -; nekik csk forrdlmi cselekvés nosztlgiáj jutott. Á Deficit egyik szereplője így gyón htvns években, egy, nyári éjszkán, egy új városbn": És rendszer, szocilizmus, kpitlizmus, békés egymás mellett élés, z áltlános szorongás, kitszítottság, z elidegenedés, borzsztó kétségek, ngy lehetőségek hiány, szerencsétlen mgyr történelem, 48, 49, 19, 56 mind itt sorkoznk, válllják felelősséget, jön Dózs, Kossuth, Petőfi; Rákóczi, Trumn, Hruscsov, Sztálin és Churchill, együtt meg-fognk és betesznek brátom feleségé-nek z ágyáb, és kórusbn mondják, te nem tehetsz ról, mi tettünk zzá, mi vgy, mi löktünk be bb z ágyb... S mi mrd nekem, szánlms reformist hólygnk? Az élvezet... Ó, milyen ljs vgyok... Hát leglább ezt vállljm." Lényegében máig beteljesületlen drámírói témjegyzék ez. Nem születtek belőle később jó drámák sem Csurkánál, sem nemzedéki önkritikát hozzá hsonkóképp megfoglmzó Mróti Ljosnál (Vénsszonyok nyr, Egy válás története), Szkonyi Károlynál (Holdtölte). Szkonyi különben z új mgyr drám egyik legkitűnőbb drbját lkott meg 1969-ben z Adáshibávl, ezzel z iskolát teremtő, sokrétegű példázttl, mely konszolidáció társdlmánk egyik legngyobb veszélyére figyelmeztetett: puszt jólét, z nygi gyrpodás nem minden, hiszen önmgunkt mulszthtjuk el eközben. Forglombn vn jó pár drámmodell, de vlós lehetőségek -- úgy érzem - szűkebbek. Mészöly Miklós drámái szbdságról, történelem értelmetlenségéről, htlom embertelenségéről olynnyir eltávolodnk konkrét nemzeti problemtikától, hogy legfeljebb külföldi sikerrel kecsegtetnek ( A z blkmosó, Bunker). Náds Péter zenei-táncművészeti htáselemekkel dolgozó, drmturgiilg Pilinszky János-féle drme immobile " - ll rokoníthtó szünet nélküli " komédiái és trgédiái lp-vetően zvrt viszonyt fejeznek ki hgyományok iránt - mi konfliktus-hiányhoz vezet egyszersmind: drámi hősnek pedig tgdni vgy egyetértenie illenék z örökül kpott világ számtln részmozzntávl kpcsoltbn. Állást kellene fogllni. Polgári drám ez - miként Páskándi is polgári drámánk nevezi egyes műveit, de Nádsnál beszűkítő-távolságtrtó jellege vn e ktegóriánk. Többet vált be htvns évek Csurk drbjibn megidézett új, keményebb, twist generációjánk" várt lehetőségeiből Bereményi Géz éppen zzl, hogy sorr következő nemzedékekkel kpcsoltos illúziókt oszltj groteszk-bszurd hngvételű, mégis költőiségtől átmelegedő drbjibn. Őszintén be kell vllni múltt - sugllj -, meg kell szbdulni mindent átpolitizálás szellemétől, kölcsönös rossz függőség lkztitól, kispolgáriság szívósn továbbtenyésző kórokozóitól. Á H/mi vgy tékozló fiúbn (1979) nemzedéktársi nevében is beszéltethetné cím-szereplőjét: " Ok [ti. szülők generációj - K. Zs.] ngyon tudnk vlmit, mit mi nem. Vlhol, vlmi homályos, régi időben történt vlmi, miről csk ők tudnk, és h nyomozol után, máris meg vgy fogv. Viszont h nem törődsz vele, kkor csk két embert látsz, kik így düllesztik egymásr szemüket mélyértelműen, közben téged röhögő-görcs vesz elő, mert foglmd sincs, mire utlgtnk. Ezek elvesztettek engem, zt hiszem, én pedig nem trtom veszteségnek őket. " Föltétlenül jogos igény, hogy z újbb drámírói generáció - vgy vn benne nemzedéktudt, nemzedéki össze-trtás, vgy sem - megszerkessze sját leltárát z áltl megélt korról, mint tette hetvenes-nyolcvns évek fordulóján Kornis Mihály szenvedélyes mellé-és szembenállást provokáló, ám kétségtelenül tehetséges drbjábn, Hllelujábn. Ngyigényű, figyelemre méltó módon meglpozott drámírói életmű máris Spiró Györgyé. Szenvtelen,

7 pontos - mégis gykort torzító látleletet d jelenről, múltról. Túlpolitizált mechnizmusnk érzékeli s érzékelteti z életet, skkjátékos szkértelmével muttj meg rejtett mozgtórugóit. Békecsászár ( ) hrmdik drámkísérlet - z Örkényé s Páskándié mellett - Az ember trgédiáj újrköltésére; minth z eszkimójelenetbe oltná bele rómit, és - sjnos - történelmi drámáink összhngzó tnulságát így foglmzz meg benne Inferior révén: A jelen téboly! Nincs kiút belőle! A múlt hzugság! Jövőt nem hiszek! " Schwjd György jobbik lehetőségét Segítség című komédi jelzi: egyenetlen, de részvétteljes bemuttás m is létező, sőt újrtermelődő elesettségnek; A szent cslád nturlizmus semmilyen értelemben nem reveláció. (Az érdektelenség zonos szintjén Spiró Esti műsorávl.) S míg Sárosptky Istvánnál legfeljebb költői drámnyelv megteremtésére törekvő, néhol Füst Milán-i ösztönzést is sejtető buzglom méltányolndó - tisztes tnulságok kifejezése céljából ( látsztot le kell leplezni, csk nyílt politik fogdhtó el stb.), Urbán Gyul Élőkép című groteszk játék egy eredetibb hgyományfölfogást jelez: minth A civilizátor kevéssé ismert Mdáchát követné korszerű hngvétel-lel, beépítve Örkény, Jncsó egy s más eredményét. A fitlbb drámírók nem csekély részére jellemző nturlist szemlélet urlkodik Verebes István Kettősünnepében, mely minth - mondjuk - Szép Ernő Vőlegényének voln multságos, korunk értékzvrát, eszmei ellent-mondásit kifejező ( Bunkócsk s hús-véti ének egyszerre hngzik Kovácsék lkásábn), de csöppet sem mély és ngy-igényű újrírás. S létezik Tndori Dezső ppírszínház is: költő líri énjének - olykor megsokszorozó - drmtikus folyttásképp, nnyir belül mrdv zonbn Tndori jellegzetes világán, hogy más drámi kísérletező számár hsználhttln ez fölfogás. Hogyn summázhtó végül is Sédtől Tiszáig terjedő új mgyr drámi vonult? Mit lát s láttt meg Mlom Séden s A szélmlom lkói, Illyés 1958-bn, Páskándink nyolcvns évek küszöbén született drbj mgyr társdlom fejlődéséből, változásiból? Illyés Gyul izglmsn és hitelesen ábrázolj e szimbolikus Noé-drbjábn: mi z, mi 1944 tvszán már nem élet-képes; tnár főhőse révén pedig meg-foglmzz: minden percben mindenütt lehet - bármily fellengősen hngzik - hzát építeni ". S Glmbos tnár úr és kommunist Berecz eszmecseréjében előlegződik már z nemzeti közmegegyezés, mely vlóságbn - sjnos - csk 1956 trgédiáj nyomán, történtekből okulv vált társdlomformáló tényezővé. (S mely közmegegyezésnek egy másik tnár úr, Németh László korszknyitó, 1961-es Utzás című vígjátékánk főhőse, Szovjet-uniób látogtó, z 1956 utáni szellemi-nygi újjáépítéshez szövetségesnek megnyert Krádi József lett előmozdítój. Ennek úgyszólván egyenes folyttásként született meg Németh László jelen idejű társdlmi utópiáj, Ngy cslád.) Nos: z 1879-es tiszi árvizet megidéző, Páskándi-féle polgári trgédi " már egy konszolidációs (kiegyezés felé hldó) szkszt ábrázol, nnk új típusú ellentmondásivl. Kérész Pp Dániel, hét szélmlom megtollsodott gzdáj itt már nem hjdni szbdságeszménnyel törődik, hnem vgyonnl, mely -- szerinte - voltképp szintén szbdság egy formáj. De jótékony változásnk itt is fölmerül z eshetősége, hiszen minden lehet tájkép, és minden lehet egyben cstkép ", hogyn Mityók, vándorköltő és -festő foglmzz meg ngy bölcsen. Vgy hogyn Erzsébet sszony, Kérész Pp tisztságr sóvárgó felesége mondj: Mjd új szél-mlmok épülnek Szeged környékén s mindenütt. Mert míg szél lesz, szél-mlom is lesz. Cl szélmlmok, új házk... De vjon bűnök nem régiek mrdnk-e? Vgy z új szélmlmokbn lkók - új bűnöket tlálnk ki mguknk? ' A kérdést föltevője sosem fogj megválszolni mert elpusztul mlmot fenyegető árdtbn, melyből szereplők közül csk egy huszártiszt kerül ki épségben. Sötét ábrázolás? Az, némely vonásábn, de ezt történelmi drbot ugyn-úgy csk z nlógiás gondolkodás egy körülhtárolt illetékességi trtományábn értelmezhetjük mi témájú " lkotásként, hogyn többi hsonlót. Üzenete pedig egybevág z 1956 utáni mgyr drám legjv terméséből ki-olvshtóvl: eszméink, eszményeink szerint érdemes s szbd csk boldogulnunk. Szó és tett egysége révén. Színházzá, színházlkító tényezővé kevéssé vált mgyr drám z elmúlt évtizedben. Ezért nem vethettem össze fejlődését színházművészeti kifejezésmód fejlődésével. Jeles művek sokszor csk jóvl megírásuk után vgy sohsem kerültek színpdr. Máskor meg drámszerzőink hngozttták sértődötten: színháznk kell hozzájuk igzodni. Pedig felszbdulás utáni drámművészetünk legngyobb tehetsége, Srkdi Imre ezzel kpcsoltbn is helyes álláspontot képviselt: színpd törvényeit ismerje rendező, és ismerjék színészek; z író drám törvényeit ismerje " -- írt 1948-bn. Mindmellett nyilvánvló, hogy színház és drámköltés csk vlmiféle normális kölcsönhtásbn létezhetik. S hogy színházi nyelv megújulását is szolgálhtj nemzeti drámtermés: 1956 előtti s utáni példák sor bizonyíthtj. Mert nem pusztán külföldi eredmények átvételére került sor, miként - Páskándi is vllott erről - mgyr drám is lpvetően egy belső fejlődés folymtábn jutott el egy korszerűbb hngvételig, népi hgyományok, Csokoni, Kosztolányi, Déry Tibor 1945-ös novellái nyomán, sőt Rejtő Jenő, Ráth- Végh, Mikszáth, Krinthy ösztönzései folytán. Az idegen mintákt -- írt Páskándi - csk jóvl később ismertük meg (Beckett, Ionesco, Dürrenmtt stb.) " Hozzátehetjük: Örkény, filmmel próbálkozó s színház felé ztán visszforduló Örkény bszurdji nél-kül sincs korszerű mgyr színházművészet. Brecht nélkül sincs. Á Vígszínház, Tháli, Nemzeti, Mdách, Huszonötödik Színház, Pécs, Kposvár, Szeged, Debrecen, Veszprém, Kecskemét, z újjászervezett Kton József Színház, Játékszín, tehetséges mtőregyüttesek, például Térszínház; Nádsdy, Gellért, Pártos, Horvi, Kzimir, Ruszt, Nógrádi, Sík, Székely, Zsámbéki, Bbrczy, Gothár sorolhtnók - teljesítményei együtt igzolják negyven év mgyr drámájábn rejlő színház-lkotó, -megújító lehetőségeket. A folyttás tlán kevesebb zökkenővel jár mjd.

8 játékszín BÉCSY TAMÁS Amikor dolgok nem illenek össze.. Hjnli szép csillg Mdách Színházbn Szárz György Hjnli szép csillg című játék - szerző szvi szerint - rekviem és szerelmi vllomás " hhoz Budpesthez, mely átélte nyils rémurlmt, z elpusztító ostromot, mjd meg-élte felszbdulást és z újjáépítést. A Mdách Színház ezt művet Bud-pest és z ország felszbdulás 40. évfordulójánk megünneplésére dt elő, Kerényi Imre rendezésében. Az író és színház szándék mrdéktlnul tiszteletre méltó. Mind z irodlmi, mind színházi műlkotások esetében zonbn nem szubjektív szándék, hnem megvlósítás és nnk minéműsége lényeges. Á játék z író sját szövegeiből, mgyr népköltészeti nygokból, orosz bilinákból, román és délszláv népblldákból és mezopotámii vrázsszövegekből stb. épül össze; miként erre Szárz György mg utlt Császár- látogtás című drámkötetében közzé-tett szöveghez írott előszvábn. Ezek szövegek egy fitl kton, Fiú és Lány szerelmét hordozzák, továbbá Fiúnk mint ktonszökevénynek z elfogását és kivégzését, vlmint kettejük gyermekének megszületését; illetve Szárz György: Hjnli szép csillg (Mdách Színház). Hűvösvölgyi Ildikó, Szerednyey Bél és Csűrös Krol 1944 őszének nyils vérengzéseit; továbbá felszbdulást és z ezt követő társdlmi képet jelenítik meg. Mind-ezek egybemosódnk Bibliából ismert történettel: Heródes csecsemőgyilkosságávl, Jézus megszületésével; vl-mint Három Királyoknk és Pásztoroknk megszületett Jézushoz vló el-jövetelével. Az írott szövegben, de még inkább színházi elődásbn kosztümök és mszkok stb. révén Heródes király zonossá válik Szálsi Ferenccel, Testőre és ktonái nyils pribékekkel; Heródes csecsemőgyilkosság nyilsok szörnyűségeivel; egy Hírnök szovjet prlmenterekkel; Három Királyok felszbdító szovjet hdsereggel, illetve tábornokivl; Pásztorok néppel, mjd z újjáépítésben részt vevő mesteremberekkel; Lány Szűz Máriávl, újszülöttje - vgyis Jézus - z újjá-születő Budpesttel; sőt: z országgl, illetve - igen htározott színpdi jelek: mgyr koronázási jelvények - révén z kkor megszületett állmisággl. A színpdi megjelenítésben mgyr népköltészeti nygot ngyon gykrn éneklik. De elhngzik Boldogsszony nyánk..."; hllhtunk hrmonikkísérettel háború ltti slágereket; eléneklik Megy gőzös Knizsár " című dlt, módosított szöveggel; és felhngznk eredeti és nem eredeti táncszók és rigmusok. A legtöbb szereplő mozgásánk egy tekintélyes része népi táncok lépésrendjeit, más esetben rigmusok és mondókák ritmusit követik. Á kosztümök egy része stilizált mgyr és orosz népi ruh, ztán fekete-zöld nyils egyenruh, fenékrészen nyilskereszttel; továbbá mjdnem bokáig érő fekete gyászruh és ngy fekete kendő; toprongyos szkdt öltözék és elegáns ünnepi öltönyök nykkendővel. Á főszerepeket lkító színészeken kívül két, kirívón ellentétes életkor láthtó egymás mellett: egészen fitl főiskolás fiúk és lányok, vlmint nyugdíjs színészek. Á látványhoz trtozik még háttérben emelkedő félköríves kpu, mely enyhén szecessziós látvánnyá " válik, mikor kettéhsd, és egy időre z egyik fele eltűnik. A nézőtéren ülők számár látványként szerepelnek még zok nézők is, kik színpdon, jobb és bl oldlon ülnek. Mindezekből tlán már láthtó, hogy z elődás minden szintjén és rétegében - legenyhébb szóvl - szélsőséges eklektikusság urlkodik. Á megjelenítésbeli eklektikusság mélyén eszmei eklektikusság és művészi végiggondoltlnság tlálhtó. Megítélésem szerint mindkettő bból fkd, hogy nyils rémurlmt, felszbdulást és z újjáépítést biblii történettel szimbolizálták, beékelve mgyr koronázási jelvényeket; illetve bból, hogy szövegek és mozgások - és ennek következtében z egész elődás - stílusként folklórelemeket hsználták fel. A szándék föltehetően z, hogy Budpest és Mgyrország felszbdulását népi hgyományb kpcsolják, illetve z európi kultúrkörnek képmásivl tegyék jelentőssé. A Bibli történeteit és lkjit nem-csk z jellemzi, hogy z eredeti szövegektől függetlenedve élnek, illetve hogy beépültek népi művészetbe. Ezzel együtt lpvető jellemzőjük, hogy eredeti jelentéseik lényegét és minéműségét z eredeti szövegektől függetlenedett mivoltukbn is megtrtják. Jézus köztudtbn éppúgy, mint népi hgyománybn kkor is vllásos, trnszcendentális trtlomml él, h m élő vllások egy része nem tekinti istennek; illetve kkor is, h mgyr népköltészet nép vágyit sok évszázdon keresztül biblii lkokon és története-ken keresztül is kifejezésre jutttt. Jézus megszületése vgy országánk eljövetele " mindig csk olyn történelmi és társdlmi helyzetben ígért trnszcendentális megváltás helyett vgy mellett többet, nevezetesen társ-dlmi megújulást, melyben z ezeknek

9 Körmendi János (Heródes király) Hjnli szép csillgbn helyzeteknek megváltozttásár irányuló ideológiák - és z ezek vezérelte hrcok - korántsem látták történelmitársdlmi törvényszerűségeket pontosn; illetve kkor, mikor társdlmi helyzetek megváltozttását célzó küzdelmek elindításához, végigviteléhez vllásos érzületre mint lendítőerőre szükség volt. Ebben z elődásbn biblii szimbólumok egyértelműen történelmi és -- kisebb mértékben - társdlmi folymtokr utlnk, és így és ezért mgukbn folymtokbn kellene lenni vlmiféle olyn trtlomnk, melyeket ezek biblii történetek egyáltlán szimbolizálhtnk; vgyis mgukbn szimbolizáltkbn kellene lennie olyn trtlomnk, melyek szimbolizáló képmásokbn is megvn-nk. Márpedig sem felszbduláshoz, sem z újjáépítéshez, sem z új társdlmi rend és z új állmiság kilkításához vezető folymtoknk, ezeknek hősi hrcoknk benső trtlmábn semmi-féle olyn mozznt nem volt, melyeket biblii történetek hordoznk. Igen nyersen zt mondhtnánk, hogy sem felszbdulást eredményező hrcokbn, sem z új társdlmi rendet és z új állmiságot kilkító küzdelmekben sem-miféle vllásos trtlom nem volt jelen. Így biblii szimbólumok nem utlht-nk hitelesen ezekre helyzetekre és folymtokr. Ezen történelmi-társdlmi hitelesség hiányábn szimbólumok és z egésznek szimbolikusság lehet bármilyen szép, voltképpen üres és érvénytelen mrd. A csecsemő megszületése itt mgyr népi, betlehemi játékok formáját is felölti. Az, hogy régi évszázdokbn betlehemes játékok szimbolizálhtták népnek egy jobb urlkodó", egy igzbb ország " eljövetelére vontkozó vágyit, még bőven elképzelhető. De igen ngy kérdés: lehet-e biblii szimbólumokt vlóságosn megtör tént történelmi-társdlmi folymtokr vontkozttni A Pásztorok - miként B i b l i á b n Három Királyok - itt jándékokt hoz-nk z újszülött Jézusnk. Ez játék vége felé történik, s ekkor három Pásztor már átlkult három Mesterré, zokká, kik z újjáépítésben mint mesteremberek vesznek részt. Az egyikük rnykincs helyett kockcukrot, másikuk tömjén helyett szép piros lmát, hrmdik mirh helyett szép üveg-golyót d jándékb. De csk szöveg szerint. Az elődásbn jogrt, z országlmát és Szentkoronát hozzák, illetve helyezik Lány, vgyis Szűz Mári kezébe és fejére. Igy z ő megkoronázás mgyr Szentkoronávl játék benső világábn vllásos trtlmát összekpcsolj mgyr királyság jelvényeivel. Ez három tárgy zután vörös lepellel letkrt sztlkár kerül, szereplők háttérbe vonulnk. Az elődás utolsó, látványbeli mozzntként fények kilsznk, s csk egy reflektor világítj meg m g yr királyságnk vörös terítőn elhelyezett jelképeit. Ennek z igen erős és htásos szín-pdi jelnek jelentése pedig - kár szándékosn, kár szándéktlnul - z, hogy dolgozó, újjáépítő nép z újszülött ország, illetve így már z új állmiság számár zt trtlmt dj át, melyet Boldogsszony n y á n k... " című Márihimnusz, illetve melyet mgyr királyság jelképei hordoznk. A Szentkoronáról lehet zt mondni, hogy több, mint mgyr királyságot jelképező tárgy. A köztudtbn zonbn egyáltlán nem él htározott jelentéssel és trtlomml. Az bizonyos, hogy nem tölt be olyn funkciót, mint Angliábn király személye; vgyis nem szimbolizálj nép, nemzet vgy kár z etnikum minden más ellentétet áthidló egységét. Leginkább 1. Istvánt és z állm-lpítást idézi fel, illetve mgyr királyságot. A legjobb esetben is tehát zt z sszociációt keltheti fel, miszerint ben éppen olyn" fordult történt mgyr történelemben, mint 1000-ben vgy 1001-ben, L István koronázáskor. A játék két lpjelrendszere - vllásos és királyi -- tehát két olyn történelmi, társdlmi, kár gondolti trtlmt hordoz és nyilvánít ki, mely egyáltlán nem volt vezérlő dinmizmus z ÖS felszbdító hrcok-nk és z után következő újjáépítésnek. Sőt: mindkettő leghtározottbbn ellentétes volt ezekkel. És hiáb hgyomány, folklórbn is megtlálhtó biblii-vllásos trtlom, hiáb jelent bizonytln trtlomml hgyományt Szentkoron, szellemi-gondolti és eszmei hgyományok csk úgy élhet-nek igzán, és úgy tölthetik be társdlmitörténelmi fejlődést segítő - és így nélkülözhetetlen! funkciójukt, h korszerű, jelenben érvényesülő, történelmi-társdlmi értelemben i t t és most htó dinmizmusok hátterét képezik; és semmiféle igzi funkciójuk nincs, h z új, h korszerű eszmei trtlmk és erővonlk helyett kívánják hgyomány trtlmit és erővonlit fejlődést jelképező szimbolikusság centrumábn állítv működtetni. Ez z lpokbn megjelenő eklektikusság még további zvrokt eredményez. Említettük, hogy dilógusok zöme népi rigmusokr, mondókákr hsonlít - vgy éppen zok, és hogy mozgások egy tekintélyes része népi tánc motívumit követi. Ezáltl z elődás stílusánk centrumáb folklórhgyomány került. Ezzel stílussl jelenítik meg Heródest, Testőrét és ktonáit is, kik zöld-fekete nyils egyenruhábn vnnk. Történelmi-társdlmi jelentésük tehát teljesen egyértelmű. Az elő-dásbn vn egy jelenetük, melyben összeterelik z embereket, köztük egy Bujdosót, Menyecskét, Fiút és Lányt, zsidókt és öregeket. A jelenet vitthttlnul felidézi 1944 őszének embertelenségeit, Dun-prti kivégzéseket, z egész várost elöntő terrorhullámot Vgyis z történelmi helyzet, melyre jelenet utl, legteljesebb mértékben ljs, embertelen, gonosz; sőt olyn, melyre - régót ismert ez - már nincs megfelelően elítélő emberi szó. A jelenet Fiú megölésébe, Lány meg-

10 becstelenítésébe és z áltlános kivégzésekbe torkollik. Azonbn mindezeket népi táncnk, illetve menysszonytáncnk és népi mondókáknk z elemeivel, ezek felhsználásávl jelenítik meg. Á műlkotásokbn csk rút és z lntsság esztétiki minőségével lehet zokt szörnyűségeket is megjeleníteni, melyeknek z életbeli megvlósulásár már nincs kellően negtív szvunk. A XX. százd iszonytit ezért is oly végtelenül nehéz - h egyáltlán lehet - műlkotásokbn megformálni. Ez két esztétiki minőség hordozz legnegtívbb értékeket, de mégis értékeket, s így irdtln távolságbn vnnk primér élet iszonytitól. Az itteni összefüggésben feltehető kérdés: népi tánc, népi mondókák és rigmusok elemeivel egyáltlán lehet-e rút és z lntsság esztétiki minőségét érvényre jutttni; vgy például csk groteszkét. Igz, ebben jelenet-ben felfelbukkn néh rút minősége, de ezeket nem z urlkodó táncelemek és rigmusok hordozzák, hnem például z, mikor Testőr hátulról leszúrj Fiút. Á tánc elemeivel trgikusságot bizonyosn ki lehet fejezni, és ez érvény-re is jut; elsősorbn Lány lkjávl kpcsoltbn, megbecstelenítésekor. Heródes Testőre és ktonái, vgyis nyilsok, inkább zonbn csk groteszk minőségét ársztják táncukkl; noh tánc köz-ben elmondott szvikbn z lntsság is kifejeződik. Ennek egyértelmű meg-jelenését zonbn gyengíti népi mondókák stílur; illetve z, hogy z egész jelenetet nem mondókák trtlm, hnem tánc és ennek dinmikáj url-j. Az áldoztok trgikum átélhető, de mondókák és tánclépések stílus mitt hóhérok groteszk minőségét nyilvánítják ki. Vgyis: ezek z elemek - szükségszerűen - - kelleténél jóvl htározottbbn szelídítik meg zokt z élet-jelenségeket, melyekre utlnk. Á népi hgyomány, folklór mint hgyomány lpvetően pozitív, s mint ilyen került zon életjelenségek műbeli megformáláskor stílus centrumáb, melyek megjelenítéséhez még rút és z lntsság esztétiki minősége sem elegendő. Az, hogy z egész elődás pozitív folklórhgyományt helyezte stílus középpontjáb, még egy eszmei eklektikusságot hozott felszínre. A felszbdulás utáni időkre utló jelenetekben megformálódnk z újjáépítők, ruhát-ékszert élelmiszerre cserélő, éhező fővárosik, Hűvösvölgyi Ildikó Szárz György színművében (Iklády László felvételei) de btyuzók", feketézők, vlutávl üzérkedők is. Vgyis z kkori helyzet és élet igen-igen sokféle minéműségű és értékrendű jelenségei, lkji kerülnek elénk. Azonbn mindegyik z előzőekhez hsonló és zonos stílusbn. Az újjáépítés Megy tégl vándor-útr, / egyik kézből másikb..." szöveggel Megy gőzős Knizsár..." dllmávl jelenik meg; míg feketézés ugynezen dllmr, ugynzon mozgásokkl és gesztusokkl, csk szöveg most ez: Megy cukor vándorútr, egyik kézből másikb " ; később pedig gyűrű megy teljesen zonos módon vándorútr. Az zonos dllm, z zonos mozgás és zonos színpdi meg-jelenítés tehát egészen különböző trtlmú és értékű jelentéseket tesz zonossá. Mindez ugyncsk mitt következik be, hogy szép, z igz, tisztességes, pozitív hgyomány nem neki megfelelő életjelenségekre utl, hogy z új trtlmk és új mozgásirányok helyett hgyomány stílus kerül közép-pontb. Ez problémkör tlán Heródes- Szálsi figurábn jelenik meg legélesebben, z lk áltl elmondott szövegek és Körmendi János lkítás mitt egyránt. Már igen erős diszkrepnciát nyilvánít ki Körmendi János mszkj és játékánk stílus is. Á mszk és ki-festés veszélyes hóhért" jeleníti meg, de kit már folklórstílust idéző szvi is megszelídítenek. Első megjelenésekor ilyeneket mond: Első gondom is z, hogy sípos, dobos, hegedűs számtln legyen, szép sszonyi személyek előttem táncoljnk. Királyságom ezzel kimuttom." Aztán álmát mondj el, mely rosszt jelent, s így folyttj, Testőréhez intézve szvit: Nem is félek, szolgám, csk szívem rebeg. 0, mely átkozott ember vgyok én, még szent krácsony estéjén sincs nyugovásom. Á szú percenése is keserít. Lám, semmi sincs, mi egy cseppnyire meg tudn könnyebbíteni. " Később megjelenik Hírnök, ki város feldásár felszólító szovjet prlmenterrel zonos. A felszólításr Heródes-Szálsi ezt válszolj: Ej, te fickó, de jó ngyot nőt tél, / míg npkeletről idáig eljöttél. Hiáb dicsekszel, nem hllj itt senki. - Jobb lesz, h elkotródsz, hogy ne lökje-nek ki." Természetesen nem zt kifogásoljuk, hogy Heródes-Szálsi nem tjtékzik " rikácsolv prlmenterrel, és nem zt kérdezzük, vjon oly egyértelműen negtív-e zenészek és táncoló lányok iránti vágy stb. De zt meg kell említenünk, hogy ezeknek mondtok-nk folklórhgyományhoz hsonló stílus és stílus dominnciáj trtlom felett, bszolúte nem illik hhoz z lkhoz, kit prezentál. Nem vlódi Szálsi Ferenchez vgy vlódi " Heródes királyhoz nem illik, hnem h-hoz z lntssághoz és rútsághoz, melyre játékbeli lk utl. Ehhez persze hozzájárulnk Körmendi János gesztusi, kézfejével, ujjivl vló játéki, szempilláink rezegtetése, mozgási stb. Ezek ugynis z infntilis gyerek viselkedését mossák össze egy bizonyos fjt bohócstílussl. Azévl bohócévl, ki gyerekeknek és nem fel-nőtteknek játszik. Az infntilis gyerek gesztusi, viselkedése stb. gyermek-nézők szemében és z ő világukbn nevettethetnek ki vlkit, hiszen gyerek kicsúfolást így érti. Am ez stílus nemcsk figurához nem illik, hnem z elődás egészéhez sem: folklórstílusbn nincs infntilizmus. Ennek következtében z lkítás sokkl inkább ársztj komikum esztétiki minőségét, mint groteszkét; és jóformán semmikor rútságét és z lntsságét. Mindezekből tlán láthtó, hogy - ismét legenyhébb szóvl mondjuk - z eklektikusságnk csk felszínét jelenti, hogy z elődásbn együtt, egyszerre él szovjet hdsereg és prlmenter Boldogsszony nyánk..."-kl, tár-

11 sdlmi újjászületés Jézus születésével, szocilist fejlődés elindulás Szentkoronávl; és hogy z újjáépítőket zonos módon jelenítették meg feketézőkkel és vlutázókkl A dolgok mélyén - megítélésem szerint - z tlál-htó, hogy Jézus születése, Mári lk-j és Szentkoronávl vló megkoronázás olyn történelmi-társdlmi eseményeket szimbolizál, melyeket két teljesen ellentétes trtlom -- vgyis szimbolizált és szimbolizáló ellentétes trtlm - mitt nem szimbolizálht; és hogy tiszteletre méltó, fontos, sok-sok vontkozásbn mellőzhetetlen folkórt mint hgyományt olyn formként hsználták fel, mely véres és szörnyű, illetve hősies és ngyszerű trtlmkt jelenített meg, s hogy z dott új trtlmk helyett folklórhgyomány vált trtlommá. A Csíksomlyói pssió elődás - melyet ugynez z lkotóközösség hozott létre, mint ezt z elődást - itt nem lehet követendő péld. Ott biblii történet nem utlt semmi más eseményre önmgán kívül; ott nem szimbolizált vlós ágosn megtörtént történelmi-társdlmi eseményeket. Ott rról volt szó, hogy biblii történeteket és lkokt miként látj nép, és hogy Bibli vllásos, trnszcendentális szemléletmódját mi-ként változttj át -- sok vontkozásbn megtrtv - mgáévá, sjátjává. Ezért nnk z elődásnk nemcsk rendkívüli báját, hnem éppen pozitív eszmeiségét is hordozt és nyilvánított ki z, hogy megmuttt: mitológii történeteket, vllásos világképet és nnk eszmei trtlmát nép - meg-trtv sok elemét és z áhíttot -- hogyn formált át sját művészetének eszköz-rendszerével úgy, hogy társdlmi trtlmkr - és nem eseményekre! is utljon. Itt zonbn egyfelől véres és iszonytos, másfelől trgikus és szörnyű, továbbá történelmileg-társdlmilg csodáltos és ngyszerű életbeli eseményeket kívántk biblii történetek-kel, vlmint folklór eszköztárávl és elemeivel szimbolizálni. Míg Csíksomlyói pssió esetében biblii történet és nnk eszmei trtlm hgyt el mg eredeti jelentését, és emelődött. nép látásmódjáb, itt fordítv történt dolog. A vlóságos történet és nnk lkji és jelentései közeledtek igen ngy mértékben biblii látásmódhoz, és szelídültek meg -- szörnyű is, ngyszerű is - zzl pozitív eszközrendszerrel, melyet folklórhgyomány jelent. Vgyis itt l é n y e g b e l i relitástól vitték el z egész történetet - zz nyils terrort, felszbdulást és z újjáépítést Bibli és folklórhgyomány világ felé. Ebben z elődásbn fentiek mitt nem is jelenhetett meg z, hogy miként látt nép z 1944-es ősz szörnyűségeit, vlmint felszbdulási és z újjászületést. Az elődás zt sem szimbolizálhtt, hogy végre beteljesült nép vágy: z igzi ország megszületett. Mert nem z z ország és rend született meg, mely z itt felhsznált szimbólumok jelentése szerint megszületett. Ezért hiáb tisztességes őszintén z szándék, hogy mgyr történelemnek ezt háromnegyed évét biblii törté-nettel és népi hgyományok formájávl jelenítsék meg, ez nem sikerülhetett. Mert játékbn végül is ennek z idő-szknk megjelenítése történt, vgyis túllépett líri jellegű rekviemen és szerelmi vllomáson..amikor szimbólum és szimbolizált, megjelenített és megjelenítés nem illik össze, szükségszerűen eklektikus lesz mű. Szárz György: Hjnli szép csillg (Mdách Színház) Díszlet: Götz Bél. Jelmez: Füzy Sári. Zene: Ross László. Koreográfus: Novák Ferenc. Rendező: Kerényi Imre m. v. Szereplők: Gybronk József, Hűvösvölgyi Ildikó, Bencze Ilon, Ngy Ann, Sunyovszky Szilvi, Körmendi János, Szerednyey Bél, Zenthe Ferenc, Krczg Ferenc, Pusztszeri Kornél f. h., Vss Gábor, Bjz Viktóri, Szilvássy Annmári, Epres Attil f. h., Mikul Sándor f, h., Réksi Károly f. h., Császár József, Lippi László f. h., kovács Ferenc, Lonty Mrgit, Lelkes Ágnes, Csűrös Krol, Kelemen Év, Móricz Ildikó, Fillár István, Csernák János, Vándor József, Bodor Tibor, Kén Gyul, Bálint György, Bky Ljos, Kis Endre, Illés T ibor. KISS ESZTER Negyedik Henrik király A Negyedik Henrik király, F ü s t Milán hánytott sorsú drámáj lighnem z örök-friss és mindig izglms drbok közé trtozik, s drámitln korunk drámiságát oly megrázó erővel és shkespere-i intenzitássl rgdj meg, hogy rácáfol rr z irodlmár és kritikusi hiedelemre, mely szerint zért nem születnek m igzi jó drbok, mert jelenünk lpnyg lklmtln drámi feldolgozásr. Igz, hogy Negyedik Henrik király keletkezése szerint nem mi drám, ben készült el, sok mi drámánál mégis mibb " és éppen ez z, mit miskolcik észrevettek benne, s mit Szőke István rendezte elődás hngsúlyozni kíván. A drám áltlánosbb rétegére ugyn-is -- mely z örök érvényű emberi lphelyzetek és Jnus-rcú emberi kpcsoltok útvesztőjének lélektni s történelmi síkj -- ráépülnek egyre konkrétbb szintek. Ezek hozzánk s rólunk szólnk: egyén és történelem viszonyáról npjinkbn, mikor sem egyéniség-nek lenni, sem történelem részesévé válni nem könnyű; míg z előbbit hj-szoljuk, z utóbbi átsuhn fejünk fölött. A létnek e két pólus s kettőt zonossá érlelő élettrtlom s cselekvés számunkr éppúgy létszükséglet, mint régieknek, de modern "' ember (drámi) cselekvése már csk két pólus közötti konfliktust hordozhtj. Ez Henrik egyik konfliktus is, s egyik ok énkereső szerep-játékink. S Negyedik Henrik király ezen ponton válik egyben nemzedéki drámává is: szól mi fitl korosztály, főként fitl értelmiség (mi nálunk húsztól lssn negyvenéves korig terjed) kétségbe-esett mgkereséséről, z életszerepek, életvriációk kuttásáról; e széles,,korosztály " infntilizmusánk okiról, zz infntilizálásáról, társdlmi inkompetenciájáról és beszámíthttlnságáról " ; egyszóvl rról, hogy nemzedékünk számár mg z élet miért problém, nem pedig feldt. S ez már rögtön nem pusztán nemzedéki és -személyes drám, hnem lpvető társdlmi kérdések felé mutt.

12 Füst Milán: Negyedik Henrik király (miskolci Nemzeti Színház). Bregyán Péter (Henrik) és Tímár Év (Berth) Miskolcon szép, érett, átgondolt elődást láthtunk, bár z első részben még bácsolt indultokt kellene közvetítenie rik újrkoronázási jelenetében: felkor- egyenetlenségek tpsztlhtók, mert hndbndázó, ordítozó elődásmód-nk díszlet, jelmez és bizonyos rendezői ( király ócsárláskor), de hmissá válik jelek finombb utlási nem mindig helyzet. vnnk összhngbn színészek játékstílusávl. Így színjáték különböző síkji igzodik z lphnghoz, s szélsőséges A Henriket lkító Bregyán Péter is időnként szétválnk : z lkok megformálását szolgáló gesztusrendszer, henriki személyiség súlyos belső érzések egész skáláját vonulttj fel. A hnghordozás és beszédstílus ilyenkor konfliktus s vlmi egészen különös lelki elnyomj hngsúlyozni kívánt jelentéseket. Szőke István rendező ugynis részben vn jelen lkításábn, ttól telítettség zonbn igzából második kedveli kifejező szélsőségeket, színészeit z érzelmek és szenvedélyek inten- A Negyedik Henrik király (egyik réte- kezdve, hogy öreg Henrikként jelenik meg. zív, heves átélésére inspirálj, s ez felfokozottság szükségszerűen együtt jár vigyázni kell szerepértelmezés kényes gében) szerepjátszás drámáj, s ezért olyn külső megnyilvánulásokkl, mint egyensúlyár. A színjátékon belüli színjáték hitelesítése mindig is legnehezebb széles gesztusok, kibálás stb. Az elő-dás folymán z ilyen jelenetek és z őket feldtok közé trtozott, mivel szín-pdi ellenpontozó merész csöndek és hosszn szituáció teátrális, hmis pózok felé kitrtott állóképek érzelmi-hngulti csábít, főként egy olyn ripcs-bohóc " ritmust visznek színjátékb. De drb megformálásánál, mint fitl király. első részében néhány jelenetben Bregyán Péter elkerüli ugyn ezt cspdát, felfokozott érzelmek hrsányságb néh mégis súrolj: fitl Henrik cspnk át, s lélek színpdán" játszódó megformálásánál időnként külsődleges trgédiát e tónus nem engedi megszóllni, eszközök felé hjlik, mert gyermekes s éppen szenvedélyek hitelének árt. Ez szertelenség s szerepjátszás történik például Hen- sokszor mg is megjátszott ilyenko nincs mögötte sem személyiség, se lelki mélység. Éppen ezért félreértelmezett itt figur; mert Henrik nem csupá pózol és játszik, hnem önmgát, ön mgávl vló zonosságát üldözi, mi közben képtelen bármivel is zonosulni s rr kényszerül, hogy közben mindi kívülről is láss mgát, mi elviselhe tetlen és csömörbe torkollik. S ezért kel mindig tovább és tovább hjszolni mgát. E kettősség teszi trgikus, de egyben cinikus lélekké, s e sokrétű el. lentét érik bölcsességgé benne öreg-korár. Ez z egyik problémkomplexum mi mivá teszi drámát - s főként fitl értelmiség drámájává -: vlmilyen rjtunk kívüli értékkel vgy értékrenddel vló zonosulás lehetősége meghozni z önmgunkkl vló zonosság érzését is, de épp ennek kudrc teszi z egyént csupán önmg cinikus szemlélőjévé. A drám másik ngyon is mi mindennpokt jellemző lpkonfliktus: közegbe, környezetbe vló beleolvdás, z elvárásokhoz vló lklmzkodás vgy különbözőség válllásánk kérdése. A fitl Henrik királynk z elő-dásbn elég súlyos krkternek kel lennie hhoz, hogy ezek gondoltok egyáltlán fölvetődjenek, s kényszerítsék nézőt, hogy komolyn vegye őt. Az lkítás igen szépen oldott meg. hogy Henriket színjátékbeli környezete ne vegye komolyn, közönség viszont igen. Öreg Henrikként válik zonbn vlóbn megrendítővé Bregyán Péter játék, nemcsk figur jelleme, hnem z lkítás is elmélyül. Remek teljesítmény, hogy fitl színész hiú, büszke és megtört öreg embert lkítv egymg képes olyn líri tmoszférát teremteni, mi színjáték egészére kisugárzik. E líriságot henriki élethelyzet belülről átéltsége, z érzékeny emberismeretről tnúskodó szubjektív fűtöttség teremti meg, mi ilyen fitl színésznél jelentős tehetségről árulkodik. Bregyán Péter egyszerre képes megvénült, megkeseredett, bölcs Henrik lenni, ugynkkor érzékeltetni z öregség kérgén átsütő, mgkereső, megöregedni soh nem tudó Ént, szinte infntilis izgágságot. Az lkítás megváltozott emberben is megőrzi jellem és lélek változtln mgját. Szépen érzékelteti mgár mrdásbn is Henrik méltóságát, s végül nehezen elért, megszenvedett bölcsességet, személyiség kettéhsdtságánk

13 elfogdását. Az elődás végén jut hiteles kifejezésre z is, hogy szbd egyéniség, lelki szbdság volt z, mi irritált környezetét, s mit e környezet megtörésre, betörésre ítélt. Az elődás záróképe vlóbn ktrzisértékű : fogoly király -- szbd lélek rb. Tímár Év mint Berth - úgy tűnik - néh kissé rutinszerű gesztusokr hgytkozik, z összetett jellem nem bomlik ki igzán. Szenvedése olykor póznk ht, mert e szenvedés motívumi, vgyis királynő Henrikhez fűződő mbivlens viszony, őrlődése gyűlölet s szerelem poklábn, s befolyásolhtó, mégis konok és állhttos személyisége színészileg nem egyenletesen formálódik meg. Tímár Év játék kiátkozási jelenet után válik elmélyültebbé, mikor Berth kettesben mrd Henrikkel. Alkítás kkor válik hitelessé s megkpóvá, mikor király-nő egy pillntr zt hiszi, hogy végre z övé Henrik - megszépül, megfitlodik. A színésznő rc ekkor lélek megtisztulását sugározz, ugynkkor érzékeltetni képes z láztos, cddó, önfel-áldozó nyi szeretetet s didlms, birtokló szerelmet egyránt. Itt egy szép rendezői beállítás is emlékezetes: királynő ölében nyugvó szenvedő Henrik pietképe. Színészileg legjobbn megoldott --s éppen Szirtes Gábor testére szbott egyéniség - z ifjú Henrik figuráj. Szirtes Gábornk ngy szerepe vn bbn, hogy z elődás második része izglmssá, emlékezetessé válik. Flegmtikus gesztusivl, vonttott beszédstílusávl, nyúlós hnghordozásávl, sunyi, lárvszerű rckifejezésével z lmusziság, ruglmsság " megtestesülése, igzi pisl szemű ", ngyság kisszerű hernyóutánzt. A Henrik-ifjú Henrik viszony kifejeződése egyetlen képben, mi-kor hosszú pillntokig mozdultlnul áll egymássl szemben - orruk mjd-nem összeér - kis, mitugrász, pj szemébe csk prncsr néző fiú, s fölébe mgsodó szép, öreg Henrik. Szép, belülről átélt lkítást nyújt még Mucsi Sándor hűséges Hohenstufen szerepében, s színesíti z elő-dást Fehér Ildikó dinmikus djkfiguráj. Fráter Kt lkításán z érződik, hogy nem tudott teljesen zonosulni Mthildis szerepével, Mtus György pedig minth rutinból játszná Hnno intrikus lkját, tőle megszokott viszszfogott, elfojtott indultú figurát dj. Ugynkkor erőssége z elődásnk Mucsi Sándor (Frigyes) és Szirtes Gábor (z ifjú Henrik) Füst Milán drámájábn (Jármy György felvételei) rendkívül jól megszervezett színészvezetés: nincs egyetlen fölösleges, lézengő figur sem, minden mellékszereplőnek megvn helye, funkciój, szervesülési" lehetősége, üresjártr nincs mód. A rendezői jelek és jelenetbeállítások trtják össze z elődást, s hordozzák gondoltiságot, tükrözik viszonyokt, teremtik meg z egyes lkítások szintézisét. E beállításokbn persze együtt ht zene, díszlet, díszletre meg-felelő méretű árnyékot vető világítás, fény-- szín és térben elhelyezett figurák helyzete. Vizuálisn jól megszerkesztettek, jelentésteliek és igen htásosk jelenetközök ném állóképei, z áttűnések"; például htlms díszletépítmény flár vetülő pró emberi árnyk - döbbenet mozdultlnságát, z ember semmiségét sugllv. A jelenetközökön kívül rendezőileg jól sikerültek szereplők olyn típusú térbeli beállítási, melyek - hogy már említett példák is - vizuálisn fejeznek ki többrétű érzelmi s htlmi viszonyokt. Szőke István rendezői jelrendszerében fontos szerepet játsznk z egy-másr tekintések is; e tekintet-egybekpcsolódások irány és trtlm sokszor elárulj felszín ltti vlódi vontkozásokt s zt, hogy éppen ki kin urlkodik vgy ki kinek z árulój. Félresikerült zonbn duhjkodási jelenet, túlságosn erőltetett, s ezért erőtlen és közönséges, hmis betétnek " ht csupán, pedig Henrik jelleméről kellene ekkor fontos dolgoknk kiderülnie. Az egész játék vizuális egysége, rendezői jelek érvényesülése ngymértékben köszönhető Kerényi József kitűnő díszletének, érdekes térkezelésének. A színpd közepén emelkedő htlms, sok funkciójú körépítmény egyrészt elveszi z embertől teret, másrészt ránehezedik z emberre, elnyomj hngy-figurákt ez z lktln tömeg. Félelmetes is, hogy z pró árnyk rávetülnek, de meghitt háttérré válik már említett pietjelenetben ", hogy két árnyék megngyobbodik rjt - most csk ők ketten léteznek világon. E díszlet ugynkkor nemcsk funkcionális, h-nem kifejezetten szép is, igényesen tervezett és kivitelezett, s z egész színpdkép így teljes esztétiki élményt nyújt. A központi díszletépítmény vizu-

14 ális jelentésstruktúrát szervez mg köré: z lkok és z építmény, z ember és tér viszonyánk finom hálózt vonj be z egész színjátékot, líri képekké formálódv. A mi trtlmkt, mindennpiságot direkt módon is hngsúlyozz z építmény mögött körbefutó háttér: egy mi bérház gngjánk stilizált képe. Az időnként becipelt trónszéken kívül más tárgy nem is szerepel térben, de ez díszletelem is mindig jelentésteli, illetve változó jelentéseket hordoz. Henrik király eltiprásánk jelenetében például vörös trónról sszociálhtunk jogtlnul, vgyis vérrel szerzett trónr; trón kedvéért (leglábbis lelki-szellemi értelemben) pgyilkos fiúr; király szvir, hogy z ifjú Henrik z én vérem " - s fiáb vetett bizlom meg-csúfolás végső sebet ejt királyon stb. Kerényi József díszlete, illetve nnk elemei tehát nem csupán zért jók, mert önálló jelentésük vn, szépek és vizuális egységet teremtenek, hnem zért is, mert szervesen beépülnek színjáték s drb kontextusáb; e díszlet nélkül z elődás nem lenne z, mi, viszont mg díszlet sem váln élővé e szövevényen kívül. Szkács Györgyi jelmezei eléggé vegyes képet muttnk - mi stílusú s divtú ruhák s z egyéb jelentések (plást, színszimbolik stb.) keverednek. Ezek ruhák egyszerre kívánnk jelezni miságot, fogllkozást, rngot, lelkilktot, szituációt, de ebből inkább vlmi kvlkád kerekedik, mintsem kitpinthtó jelentésvonultok. Drvs Ferenc érzékletes zenéje kitű-nő hngulti egységet teremt vizuális elemekkel. A dinmikus cselekménybonyolítás, színpdilg hosszúr nyúló mű pergő ritmusú elődhtóság Schwjd György drmturgii munkáját di-cséri. Füst Milán: Negyedik Henrik király (miskolci Nemzeti Színház) Drmturg: Schwjd György. Díszlet: Kerényi József m. v. Jelme z: Szkácsi Györgyi. Zene: Drvs Ferenc. Rendező: Szőke István. Szereplők: Bregyán Péter, Tímár Év, Ittes József, Szirtes Gábor, Mtus György, Mucsi Sándor, Gáspár Tibor, Fráter Kt, Sllós Gábor, Fehér Ildikó, Teizi Gyul, Vrg Tmás, Bánó Pál, Simon Év, Mátyás Jenő, Hídvégi Elek, Teszáry László, Ábrhám István, Szegedi Dezső, Lktos István, Sárkány János, Brnyi Péter, Csbi János, Pécsky Tibor, Krivjánszky István, Ppp Györgyi, Kádár Edit, Frks Szilvi, Blogh Ktlin. FÖLDES ANNA Egy kurtizán élete - mint korunk tükre Moldov György drámáj Rdnóti Színpdon Hiszek Moldov György tehetségében, és hiszek színházi kritik hivtásábn is. Ezt szokástól eltérően zért kell hngsúlyozni, mert A z élet oly rövid című játékot, Moldov könnyű kézzel színpdr eresztett luftbllonját nem ngyon érdemes drámbírált mérlegére helyezni. Ez lehet z ok, hogy megjelent mélttó, jobbár elégedett bíráltoknk csk odvetett félmondtiból derül ki, hogy zért bírálók tudván tudják, hogy drb nemigen üti meg z elemzésre érdemes művek mértékét. Azt hiszem, nem árulok el titkot, h megírom, mit többen kerülgetnek, hogy ehhez hiányzik mű súly, válllkozás igénye. Lehetne persze ágyúvl is veréb-re lőni - szoktunk is néhnp -, de mi-nek? Csk zért, h o g y Moldov igzolv láss korábbi elhtározását, hogy jobbn teszi, h diplomás drmturgként, minden rábeszélés ellenére - távol mrd színpdtól? Vgy hogy megint csk bebizonyosodjék: párbeszédekben bonyolított riport - terjedelmétől függetlenül - nem drám, és közhely idézőjelben is, jeles színészek tolmácsolásábn is - közhely mrd? Ezért, őszintén szólv, nem érdemes közönséggel szembekerülni, nem érdemes z erős kritiki vénávl, vitriolos pennávl rendelkező szerző érzékenységét megbántni. Miért mégis kísértő kényszer, megint csk szembenézni szerző sikert ígérő kudrcávl? Az ezt megelőző Moldov-bemuttó, Titkos zárdék elődás után többen zzl mentegették z írót, hogy történelmi blszfémi, Hitler feltámsztás, brnizmus komédiáj is másként htn, h nem Nemzeti Színház színpdán kpott voln nyilvánosságot. S lám, kritik nem flr hányt mg borsókészletét: A z élet oly rövid premierjére Ngymező utcábn, hjdni Pódium kbré helyiségében került sor. Cskhogy ebben z zót vlószínűleg többször is átlkított színházteremben jelenleg z egyetlen mgyr irodlmi színház, Rdnóti Miklós Színpd működik... Igz, z előcsrnokbn láthtó fotók és tblók modelljei - Arny Jánostól Kosztolá nyiig - már régót hozzászokhttk hhoz, hogy, mondjuk, Miskolczi Miklóssl társbérletben kptk otthont Budpesten, közös repertoárbn szerepelnek, és Moldov György, h nem is érettségi tétel, de benne vn spenótbn "... Vlójábn zonbn Titkos zárdékkl sem z volt legngyobb bj, hogy nem Mikroszkópbn játszották. Moldov eleve rossz nyomon indult el, mikor hló poriból feltámsztott diktátor véres kezébe dt zt görbe tükröt, melyben kortársinkt, honfitársinkt látttt, mikor egy mgyr flubn ját-szódó jelenkori történetben vádlottból tnúvá minősített Hitlerre ruházt társdlmi ktlizátor szerepét. Az új drb nem kevésbé frivol, de ehhez képest igzán árttln ötletre épül: korunk görbe tükrét ezúttl egy tisztességtudó utclány", budpesti number one " muttj fel. Az ő életrjzábn sűrűsödik és tükröződik z elmúlt hrminc esztendő története. Ez megközelítés kétségkívül frppáns. H tlálkoztunk is már történelmünkkel lulnézetben, ennyire lulról még soh nem szemléltük felüllévőket. A kméliás hölgyek egyébként áltlábn nem túlságosn hosszú életűek, és ősi mesterségük gykorlásáb is ritkán szól bele olyn közvetlenül történelem, mint Tischler Editébe. Ez történelmileg determinált pálykép mégsem tűnik teljesen önkényesnek. Elfogdhtó, hiszen egy mgyr kurtizán krrierjéről szól. Edit minden kortárs tudj, hogy e nemzedék tgjink sorsát, mi sorsunkt, sokkl közelebbről és közvetlenebbül meghtározt történelem, mint például velünk egyidős meriki kisemberekét. A Történelem z állmférfik és hdvezérek mgántuljdon, z Élet zoké, kik végig merték élni " - vllj Moldov drb kommentárjábn, mintegy megcáfolv ezzel zt, mi z invokációból (és szín-pdi játékból is) következik: Sorsából (mármint Editéből) úgy néz vissz ránk z utolsó hrminc év mgyr élete, mint törött üvegcserépből mgs ég. " Amikor függöny felmegy, Tischler Edit már hátt fordított mozglms mesterségének. Ötvenedik születésnpját tisztes gyári dolgozóként ünnepli, z életében fontos szerepet betöltő, hjdn is-mert és szeretett férfik egy mroknyi, válogtott csptánk társságábn. A kompániát nem véletlen, nem is nosztlgi sodort össze, hnem nosztlgidivtból hsznot húzni szándékozó lkotó " ötlet. A Rendező, ki ugyn-

15 Moldov György: Az élet oly rövid (Rdnóti Miklós Színpd). Pécsi Ildikó (Edit) és Keres Emil (Miniszter) (lklády László felv.) csk biblikus közelségből ismerte" Editet, dokumentumfilmet szeretne forgtni kurtizán-sztár életéből. Ez tény - Moldov tnúvllomás szerint - mjdnem megfelel vlóságnk. A témát, Edit sorsánk szinopszisát, Zsombolyi János opertőr és filmrendező ( Rdnóti Színpd bemuttójánk rendezője) szállított z írónk. Az áltl mgnór vett, személyes vllomásból - Edit önéletrjzából - Moldov először egy rádiójátékot írt, zután egy ( Rkét V-VI. számábn olvshtó) ngyobb terjedelmű riportnovellát. Jvíthttln filoszként utólg nekiveselkedtem és elolvstm. Nem kellett hozzá különösebb erőfeszítés: kisregénynek pesti Pompdour története jóvl szórkozttóbb, pergőbb, tlán még hitelesebb is, mint színpdon. Pedig minden -- ugynz. Csk éppen z ötvenhárom éves Editet nem ünneplik korábbi életének folymtos tnúi és lklmi szereplői. Azz -- nincs keret. De nem is hiányzik. Azután Edit kincset érő lkáskulcs nem z iráni külügyminiszter, hnem egy lkáshivtlbn dolgozó lovgjánk jándék. Strici-szeretőjét, börtönben szerzett férjét, Mártonffy Eörsöt még Borbély Eörsnek hívják; vetélytársnője és tpsztlt pálytársnője, Mgd pedig krrierje betetőzéseként nem Lengyelországb megy férjhez (hogy színészeknek módjuk legyen még lengyelországi élelmiszergondokról is eltréfálkozni!), hnem egy merikás mgyrhoz. A prózi nygbn nem szerepel színpdi játékot indító rádióközlemény hzi áremelkedésről: s z olvsó ily módon kimrd Zeitstück " -ök mindenkor húsbvágó, de veszélytelen, ktuális reflexióiból. De mi felsorolt eltéréseknél lényegesebb: újságolvsás közben tlán könynyebben átsiklik szemünk szereplők helyzetéhez, lktához illő közhelyeken, mint mikor ugynezt megjelenítve, lssítv, néhol zenekísérettel nyomtékosítv hlljuk. Az utclány kezdeményezte divtos flskjáték - mit ki mássl játszhtn, mint szeretőjével, z iráni külügyminiszterrel, és z őrzésére kirendelt biztonsági tiszttel! - villnásnyi ötletnek elmegy, de színpdon, menetenként eljátszv kiábrándítón unlms. Nem tűnik sokkl eredetibbnek, mint hegedűtokbn szállított mákostészt ismerős pnelhumor. Elképzelhető, hogy bárokbn - vgy leglábbis csehókbn - még m is el lehet sütni felkínált itlválszték r zt poént, hogy mindegy, mit hoz, csk ártson! ", de színpdról ugynez közhely már eléggé nehezen tolerálhtó. (A sors iróniáj, hogy cikk megírás ót egy másik mgyr drbbn is megpróbálták elsütni!) Moldovánk igz vn: Tischler Edittől vlóbn nem lehet zt kívánni, hogy túlságosn sokt értsen z őt környező világból. Elég, h rájön, hogyn lehet minél simábbn kiszbdulni z oljszgú gépek, hjnli felkelések köznpi világából. Il felismeri, hogy nnk, ki boldogulni kr, nem főnökkel, hnem főnök főnökével kell lefeküdni. TnuIékonvságár vll, h egy édes-bús filmből lekopírozz z ismerkedés ősi trükkjét, és nem dohányzó létére sikerül egy tűzkő nélküli öngyújtóvl mgához édesgetnie szikrát kínáló gvllérokt. De Edit - prím fenekének és fifikájánk hál - ennél többre is képes. A mosogtó mellől egykettőre kávéfőző plccr kerül, mjd gátlástln fellépésének köszönhetően, tévedésből z iráni külügyminiszter ágyáb. Perditregény természetesen nem létezhet igz szerelem nélkül. Editet is eléri végzete. Érzelmeit - pechére és sém szerint - egy jóvágású stricire pzrolj, ki egyáltlábn nem gátolj őt kurtizánkrrierjének kibontkozttásábn. Bár Moldov kommentárj Edit sorsábn csk z Eletet " ígérte, színpdi játékbn mégis jelen vn történelem ". A szerzőn kívül hng-kulisszákt felhsználó rendezőnek és színpdr vetített képeket, dokumentumokt összeállító Keleti Évánk is gondj vn rá, hogy képben, hngbn, hírdóbn. vgy korfestő slágerben rendre fel-felvillnjon z ötvenes évek termelési gitációj, z olvdás korszk, sőt Rákosi és Ngy Imre vitáj is. Mindez zonbn Edit regényének csk háttere. Személyes részt történelemből hősünk 1956-bn kp. Szeretője, két»f«ipszilonnl " mit is tehetne mást, mint hogy striciből vdászklpos, ávó-sokt kergető ellenforrdlmárrá lesz. A háttérben géppuskropogás, vetített képeken történelem trgikus ktklizmáj, s közben, cselekmény előterében Edit és Mgd egy pesti szállodábn rekedt svéd focicspt kielégülését szolgálj. A csúcsforglom hölgyeket is csúcsformáb hozz, s tlán ezért is fogdják minden lelkesedés nélkül Eörs tnácsát, ki önző érzelmi és üzleti érdekből disszidálásr bizttj őket. A menni vgy mrdni kérdésére Edit megint csk egy jól. válsztott közhelylyel felel. hogy tudniillik szívesen diszszidáln ő, h mgát itthon hgyhtná". De engedelmesen felül vontr. A szereposztás szimmetriáj, sémáj megköveteli, hogy Edit korábbi (ávós) szeretője, Borisz nehéz időkben brikád másik oldlán játssz mg szerepét. Igy zután veszély órájábn ki-ki megmutthtj mg érző szívét: Edit betyárbecsületből, brátságból sját szeretője elől is menedéket nyújt z ávósnk, kinek zután történelem ngyon hmr módot, lehetőséget kínál viszonzásr. Mert htárnál elkpják disszidálni készülő lányokt, s csk Borisznk köszönhető, hogy kínos intermezzo után ott folytthtják ősi mesterségüket, hol ötvenht.előtt bbhgyták. Csk közös szeretőjük, stricijük hiányzik. Mártonffy Eörsnek ugynis börtönben kell felelnie z ellene felhozott vádkr. Edit szerelme zonbn nem ismer kdályt. Amikor kiderül, hogy foglyok

16 feleségeit különleges előjogok illetik meg, elhtározz, hogy végre hozzá-megy Eörshöz. A kiskput természete-sen megint csk Borisz keresi meg számár. Tnácsi szerint lány terhesnek vllj mgát, és így különleges engedéllyel, börtönben házsságot köt (képzelt) gyermeke tyjávl. Borisz ngyvonlúságábn, tlán titkos BM-lkáson töltött pásztorórákr vgy veszély-ben kölcsönkpott pincérálruhár emlékezve, még z nykönyvvezető tisztét is elválllj. Bicsk Mxi menyegzője sem lehetett ennél fényesebb. Es kézfogó után megkezdődhet strici-férjéhez (lélekben) hűséges feleség újbb hőstette. Most már - hogy csomgokr, ügyvédekre, úrisszonynk illő mosómedve-bundár is költhet - újr vn miért, kiért árub bocsátni mgát. A cél pedig nemcsk politikábn szentesíti z eszközt. Edit prózábn és dlbn is tudtunkr dj, hogy z ő lelke minden klndbn, minden ágybn tiszt mrdt. Az élet zonbn - Moldov szerint is - meglehetősen rövid, és idővel minden mesterségbe bele lehet fárdni. Editnek, number one"-nk még hhoz is volt esze, hogy ne várj meg, míg szám-sor végére kerül, hogy évei és kilói számánk gyrpodáskor tervszerűen visszvonuljon változó hotelszobákból sját lkásáb, z idegen ágykból gyárb, pontosbbn kávéfőzőgép mellé. Csk pályfutásáról tervezett filmhez nem fűlik fog. Egy kritikus megdicsérte Moldovát - joggl -, hogy perditromntik érzelgősségét, kísértő giccset z ironikus feldolgozásmóddl, sjátos humorávl visszájár fordított. Ahhoz zonbn, hogy ezt bőven árdó humort igzán élvezni és értékelni tudjuk, nem ártott voln meglévőnél vlmivel ngyobb eredetiség. A trgikum és komikum soh nem állt ellentétben egymássl, huszdik százd színpdán pedig - Beckett-től Mrozekig és Örkényig - szinte urlkodóvá lett végletek ütköztetése. A Rdnóti Színpdon zonbn minth szereplők hrsányn elődott régi viccekkel, kbrétréfákkl közömbösítenék tényeket, könnyű slágerekkel nyomnák el háttérből kiszűrődő sirtó-éneket. Tévedések elkerülése végett: nem dokumentumdrámák hitelességét és trgédiák fenségét, hnem játék különböző elemei között kilkított ízléses egyensúlyt és hrmóniát vgy szuggesztív diszhrmóniát hiányoljuk. Zsombolyi János mindent elkövetett, hogy Rdnóti Színpd nem túlságosn tágs színpdán filmszerű mozglmsságot teremtsen, teret és levegőt vrázsoljon hősök köré. Jó rányérzékkel törekszik rr, hogy musicllé tágított riportnovell különböző lkotóelemei megfelelően érvényesüljenek. Moldov György - Döme Zsolt fülbemászó zenéjére komponált - humoros songji közül egyikmásik tlán túl éli drbot. Az elődás sikerének kulcs z bszolút főszerepet játszó színésznő kezében vn. Pécsi Ildikó tehetségéről, trgiki erejéről és vérbő humoráról már nnyit (és olyn őszinte meggyőződéssel) írtm, hogy tlán elhihető, érte mondom és nem ellene: Tischler Edit nem z ő szerepe. Nem minth nem tudná brvúrosn megcsinálni", de drb szerkezetéből következő vissztekintés olyn terheket rk rá, melyek egyszerűen el-vonják színész és néző figyelmét mgáról szituációról. Nyersebben szólv: Pécsi Ildikónk jelenlegi szilfidnek semmiképpen nem nevezhető termetével el kell hitetnie, hogy hmvs szflt-virág, nőisége teljében sugárzó démon. A színésznő tempermentum, énekhng-j, mozgás minderre változtlnul lklms, de még így sem könnyű z elő-dás ngy részében elfeledtetnie z éveket és kilókt, z lkt és szerep diszhrmóniáját. Igz, hogy felidézett, hrminc év előtti események nem közvetlen jelenként, hnem z emlékek tükrében peregnek színpdon (hiszen Tischler Edit ötvenedik születésnpján idézi fel hjdn volt önmgát), de mese és színpdi jelenetek ngy része mégis number one " -ról szól. Szerencse, hogy Pécsi Ildikót tehetsége, beleélő-készsége, humor és öniróniáj megóvj ttól, hogy ott is nevetést ébresszen, hol z drmturgii szempontból nem kívántos. De vjon szbd-e egy ilyen tehetséget kitenni nnk, hogy minden este szkdék szélén játssz végig szerepét? A többiek egész este lelkes igyekezet-tel sttisztáltk Pécsi Ildikónk. Gordon Zsuzsánk (Mgd) még nál is keményebben meg kellett küzdenie z igzán nem testére, lktár szbott szereppel. H játékáért nem, hát színészi láztáért, öniróniájáért minden elismerést megérdemel. Blázsovits Ljos (Mártonffy Eörs) és Dobák Ljos (Lojzi főpincér) semmiben sem térnek el szerepük jól bevált sémájától. Az entellektüel Blázsovitsnk ez tlán még érdekes próbtétel, de Dobák Ljos álmából ébresztve is éppen ennyire főpincéri" lenne, mint most színpdon. Mindketten profi biztonsággl játsszák el zt, minek átélésére drb múgy sem d lehetőséget. Keres Emil nyárst nyelt Vendégé-ről viszont könnyebb elhinni, hogy thüringii mtemtiktnár vgy hollnd bnktisztviselő, mint zt, hogy iráni külügyminiszter. A Boriszt játszó Simon Péter és Filmrendező Somhegyi György lkj és lkítás oly jellegtelen, hogy szinte már ruhtárbn megfeledkezünk róluk. Ptkánynk (Verdes Tmás) egyetlen ngyjelenete vn, de z eléggé hálás hhoz, hogy megnevettesse közönséget. A ngy kérdés nem z, hogy mrdndó mű-e Az élet oly rövid. Nyilván-vlón Moldov sem nnk szánt. Meg is jegyzi drbbl kpcsoltos Új Tükör-beli cikkében: H bukás lesz, borítson mindent jótékony feledés, h siker, vissztérünk z ügyre. " Nem kell jósnk lenni hhoz, hogy előlegezzük: ez drb lighnem siker lesz, mert szórkozttóipr hsználhtó, épkézláb termékeire egyre ngyobb z igény és kereslet, jelek szerint, h nem is hldj meg, de mindenképpen egyensúlybn vn kínálttl. Picorientált kultúrpolitikánk tehát kár eredménynek is könyvel-heti el, h Rdnóti Színpd (bizonyár sokszor) megtelik, mikor Az élet oly rövidet játsszák. (Nem is szólv Rdnóti Színpd gzdsági vezetőiről, kiknek válláról biztosn sok gondot levesz bevétel.) Gondot inkább csk Moldovdrb sikerének z előzménye és következménye okoz. Hogy Negyven prédikátor és z Akiket mozdony füstje megcspott írój, vlóság szenvedélyes, kiváló kuttój, remek mesélő és még jobb riporter itt és így keresi - kár népszerűséget, kár honoráriumot; irodlmi színpdunk viszont fennmrdását biztosító közönségsikert. Ez problém zonbn máris ngyon messzire vezet, és z élet - mint Moldovától újólg megtudtuk - rövid. De rr tlán lenne idő, hogy színházi közönség egy - ggsztón széles - rétegé-nek egyre erőteljesebb ízlésdikttúrájávl egyszer érdemben is vittkozzunk. Moldov György: Az élet oly rövid (Rdnóti Miklós Színpd) Drmturg: Gelléri Ágnes. Díszlet, jelmez: Szkácsi Márt. Zene: Döme Zsolt. Rendező: Zsombolyi János m. v. Szereplők: Pécsi Ildikó, Gordon Zsuzs, Simon Péter, Blázsovits Ljos m. v., Dobák Ljos, Keres Emil, Wohlmuth István, Verdes Tmás.

17 SZAKOLCZAY LAJOS Édes otthon Kolozsvári Ppp László drámáj Nyíregyházán Kolozsvári Ppp László negyvenes nemzedék ismert prózírój. Nehezen - már-már bebocsátásért könyörögve - tört be mgyr irodlomb, de ztán nnál biztosbbn vetette meg lábát. Számtln, idegen nyelven is megjelent könyve jelzi, hogy sikeres volt honfogllás. Ki emlékszik m már z évekig itt-ott kllódó, olvsásr váró kézirtos regényeire! Kolozsvári Ppp - még Romániábn - színpdr is fölmerészkedett; bátorságán ne csodálkozzunk, hiszen végzettségét tekintve színész. Nem biztos, hogy ezért, de tlán ezért is vonzódik szín-házhoz, s leglább drámíróként kr od visszkerülni. Mindkét eddig írt drámáj komédi. Jóllehet Hzánk fiit szerző csupán ujjgykorltnk szánt, fféle drám-írói bemuttkozásnk, már észrevehető benne z sjátos mosolyintás, mely drb mi hőseit ppírmsé figuráknk látttj. Hzánk fii itt élnek mellettünk és tőlünk távol; z egyik gzdgságát hozz hz, hogy evvel együtt is kiröhögjék, másik - szomszédból - szerénységét és meghunyászkodását. Melyik vetendő meg jobbn: csilingelő játék vécével szimbolizált idegen " üzletember pénzesúri htlm, vgy z érzésben és gondolkodásbn hozzánk hsonló (trtozó?) idegen'' lklmzkodóképessége? Trtó Ferenc csládj béketűrő, tipikus polgári képződmény. Öreg és fitl, messziről és innen közelből jött, csládhoz trtozó vgy csk nékik (ellenük?) drukkoló egyformán beszél; összemoss őket közhely, flvédő giccséhez hsonló érzésvilág. Itt még lig lehet szövegeik, mgsztos, fennkölt tirádáik kliséi mögé látni. Vnnk, tenyésznek; s hogy megnyilvánulnk egyetlen gesztusbn, szóbn: z humor. Kolozsvári Ppp jól bonyolítj e különös rgcs, cselekménynek lig nevezhető vegetációját. Belülről ismeri színpdot, tudj, mikor kell egy jelenetetek befejeződnie, hirtelen váltások miféle htásokt idézhetnek elő és így tovább. A drámíró minden sorábn, mondtábn relistát játszik, s rikító vlósághű- Kolozsvári Ppp László: Édes otthon (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház). Máthé Et (Bbus néni) és Szigeti András (Antl) ségétől válnk jellemek vlószínűt-lenné. Az Édes otthonbn hsonló helyzet. Cskhogy itt szöveg első jelentése, mindenki áltl élvezhető humor " -szintje mögött újbb és újbb réteg vn. Ezt sok lefetyelés ugyn némileg el-fedi - pontosbbn: első olvsásr (és hllásr) nehezen érzékelhetővé teszi több lépcsős filozófii(?) csvrintást -, de z író mrozeki lpállás nyilván-vló. Még Ppp kkor is, h Kolozsvári nemegyszer klsszikusoktól csent szófordulti, montázsnk htó csipkelődő dilógusi lágybbk, mint lengyel drámíróéi. (Ezt lágyságot elsősorbn kevésbé feszes szerkezet okozz. Más kérdés, hogy z író szántszándékkl zúdított egymásr mindennpi lét - csládi élet, politik, sjtó, diplomáci stb. közhelyeit.) Ot mindennél jobbn z édes., ránk erőszkolt édes, cukorkánk álcázott rettenet természetrjz izgt-j, s kiváltképp z, hogy meddig kell elviselnünk békés csládi otthon békéjét szörnyetegként vigyázó sszonytábornok, Bbus néní mesterkedéseit. Akinek megingthttln htlm ngyon is ismerős filozófián lpszik: Hiszen én már csk zért vgyok, hogy te boldog légy. Hogy te úgy légy boldog, hogy én krom... Bbus néni mindenkinek jó meleg, biztonságos ketrecet " jánlj, tiszt erkölcsöt ", z egyszerű életet", meleg, testvéri közösséget " ; ő z, kinek mindig ott kell lennie vártán ", hiszen háztáji rémurlom megszervezése állndó készenlétet igényel: békés mosollyl, de vs szigorávl jelen lenni mindenütt! Az így kilkított édes otthon " zonbn csk zsrnok számár édes; míg sját krt, világot lebírni kró szándék érvényesül, kéjes érzettel lubickol ház népét körülvevő mocsárbn. Egymásnk. ugrszthtj szeretteit ", húzd meg, ereszd meg! " lpon lmizsnát kínálht behódolóknk, kik hűségüket bizonyítván egymássl versengve kpnk konc után. Mindent megtehet, hiszen ő jót kr, legpróbb cselekedetét is jór törekvés vezérli. H vlki nem bírj z idegen, feszes egyen-ruhát, és kikilóg sorból, zt először megbünteti, hogy mielőbb jöjjön meg-bocsátás. A ngy csládbn " ez világ rendje. Bbus néni flvédőszövegre emlékeztető monológjábn - mit bánj ő, hogy csk kívülről látszik ngy egyet-értés - kinyilvánítttik z egyetemes boldogság. A Tiszt udvr, rendes ház " mozglombn résztvevőknek egy pillntr megnyugvást hoz ez bűvös vllomás, jóllehet tudják, hogy mézesmázos önteltség milyen fertelmet tkr. Most megint együtt vgyunk mind, egyet krunk, egyetlen htlms érzés köt össze, szeretet érzése... S ez szép, ez melegíti öreg szívemet... Helyreállt házirend. Bbus néni házánk szigorú, de emberséges rendje... De ez még csk kezdet, ngy utt kell még megtennie z én fimnk. Fokoztosn, lépésről lépésre kell átdni tpsztltokt z ifjú nemzedéknek... Hogy ztán, meg-tett út végén fölrgyogjon megoldás, tisztán tündököljön előttünk is cél... A rend, mely ennek kis háznk emberséges törvénye. Most boldog z én fim, z én Antlom, érzem, hogy boldog, s ezt nekem köszönheti... De mit számítok én... Mi hjlott kor, z önfeláldozás jutlm? A csöndes, ném öröm... És munk, mely őérette holnp is vár... Mert ngy feldtok állnk még előttünk, ez még csk kezdet... Ugye, jó neked most, fim, ugye, jó neked...?" Mindez - kitűnő (első) felvonásvég - kkor hngzik el, mikor Bbus néni, flszteron és trágydombon egyform kéjjel császkáld Mirigyként, hőn szere-tett Antlját - tnár létére is csökött nevelt fiát - bűnbe hjszolt, és Antl

18 Hrtmnn Teréz (Ildikó) z Édes otthonbn ( Csutki Csb felvételei) szerelmét fortéllyl más krjáb lökte. Szerelmi mámortól ittsn ünnepli klndorságánk eredményét, s ekkor még lig lehet következtetni rr, hogy most csupán képletesen porb hullt fejeket rövid idő múlv véres mészárlás fogj követni. Illetve, Bbus néninek jándékb hozott tuctnyi fejsze, h jelezte is készülődő vérfürdőt, z ügyes drmturgiávl futttott cselekmény ki-mondottn zsrnok megbűnhődését, erőszkos hlálát sugllt, prncs-urlom lá édesgetett - kényszerített? - lttvlók - leginkább Antl és Júli - bosszúját. Bbus néni htlm zonbn fokoztosn nő: primitív gykorltisságávl behálózz és térdre kényszeríti Antl filozófus brátját, Sebestyént, ljs céljink szolgáltáb állítj z Antl iránti érzéseit nem titkoló Ildikót és görög kórusok pródiájként funkcionáló kétfluszáját, Ágnest és Zsófiát is, kiket mrionettként rángt, s közben örül, hogy vének szájából el-hngzó munkdlbn - de csk bbn! - épül boldog jövő. Az Édes otthon, bár konfliktus erre (is) enged következtetni, nem nemzedékek hrcáról szól. És nem fitlok lkásínségéről, csládlpítási bonyodlmiról. A bevehetetlennek tűnő házról (kertes villáról) is csk nnyibn, mennyiben ez szükséges volt meséhez, hogy boldogság illúzióját keltő pnel kár ktlizátorként működjék. Kolozsvári Pppot htlmi viszonyok érdekelték : z lá- (és fölé-) rendeltség fokozti, jól vgy rosszul szuperáló gépezet mechnizmus, kis csládbn mint vizsgálti nygbn fölfedezhető zon torzulások, melyekből ngyobb cslád bjir is lehet következtetni. Az író problém iránti érzékenységét bizonyítj, hogy második nekifutásr már vlódi közép-európi bszurdot írt, jól játszhtó lpmesét korról, korunkról. Bár mindkét drámájábn ugynz z újságnyelv, közhellyé kopttott szólm mint stíluseszköz dominál, z Édes otthon nnyivl több, mint Hzánk fii, hogy nnk némelykor prtikuláris viszonyltivl szemben z új komédi áltlánosbb érvényű igzságokt próbál kimondni S befejezése - még h Bbus néni jellemfejlődése Tngó Edekjének gyors lklmzkodóképességével némiképp rokon is - félelmetes: Bbus néni csk úgy trthtj meg htlmát, úgy nyerheti el nevelt fiánk kegyét, h ő lesz z örök menysszony. S ehhez z kell, hogy többiek lekszboltss-nk, hogy z Antl vérengzése utáni kórólétben ő lehessen z egy szál virág. Menti-e Antl bűnét, hogy pszichológiilg teljesen szétroncsolv, mi több: prncsr cselekedett? A komédi egyetlen homályos pontj Kertész. Mindvégig színpdon vn, szótlnul jegyezget, följelentget(?), tlán evvel z állndó kémleléssel-figyeléssel krj meghálálni Bbus néninek, hogy onnn - htlomból - kikopván nem került zonnl z utcár. A figuránk lig vn drmturgii funkciój, s tlán csk kkor világosodnék meg kissé, hogy tuljdonképp ki is ő, mikor pisztolytáskávl z oldlán beleül Bbus néni hintszékébe, hogy onnn trts szemmel - mi több: skkbn - z eddig csk ppíron számb vett, engedelmességre kényszerített nyájt. De drb végi értelmező játék oly rövid, oly hmr véget ér, hogy Kertész szimbolikus jelenléte továbbr is rejtély mrd: illetve lig több egy nem konzekvensen végigvitt ötletnél. A komédi hllg-tg szereplő nélkül is nnyir risztó, hogy különösebben meg nem formált lk téblábolás inkább oldj, mint fokozz drámát. Kolozsvári Ppp Édes otthon - épp z előbbiekben már említett értelmezési rétegek mitt - nehéz mű. A komédi felhőtlen nevetése mögött ott fekete nevetés, reálisból reálisb tűnő történésekben z bszurd. A vlószínűtlen helyzetek sorozt irrelitást sugll, zonbn ennek semmi köze szürrelist álomvilághoz. Eme kis hz lkói vlódi, földönjáró lények. Nem álmodnk, és z írónk sincs szüksége z álombéli képzelet szbdságár, hogy megidézze őket. Annál ngyobb mértékben pontosságr, mikrorelizmusig menő megfigyelésre. A nyíregyházi társult egy kissé könynyített drbon és sját munkáján is, mikor szürrelizmusként fogt föl Kolozsvári Ppp bszurdb hjló relizmusát. Már színpdképen látni lehetett csúszttást ". A díszlettervező Székely László - vendégként - meseflk mögé mélységben egy fluképet, molyn távlti giccsfestményt " vrázsolt: fehér házflk, vlószínűtlen zöldek, páráb oldódó messzeség. A teret három jegenye-f htárolj, s közvetlen közelükben helyezkedik el ház tornác, mely több - drmturgiilg fontos - tlálkozásnk színhelye. Mivel tornác is eltűnik színpd mélységében, sokkl jobbn lehet látni z oldlflkból nyíló jtók mögötti hllgtózókt, leselkedőket, mint például Ildikó csábítási kísérletét. Prdox: vvl, hogy díszlettervező (bizonyár rendezővel egyetértésben) vlódi ház flát, udvrát, környezetét sejtelmesre formált, vgyis kitágított, összeszűkült tér: jobb és bl oldli htlms oldlflk várszerű erődítményt sejtetnek. S ez bezártság " el-lentétes Kolozsvári Ppp interpretálásávl: z Édes otthon hőseit nem kzmtákból és várárkokból láomló kövek sújtják gyon, hnem csipkefinom lbirintus porábn fulldnk meg. S két hlálnem közti különbség már értelmezés kérdése. Ez mondnivlót némiképp szájbrágó sejtelmesség látszik rózsszínűre mázolt tárgyk egyenruháján is. Léner Péter szürreális színekben és meseelemekben tobzódó komédiát állított színpdr: minth egy kissé minden lebegne. Rendezése vártln htásokbn sem szűkölködik, hiszen Bbus nénit körülvevő flupletykák, Ágnes és Zsófi például égi hintán ereszkednek le földre. Ugynilyen telitlált zárókép, mikor menysszonnyá öltözött Bbus néni -

19 miközben htlms fehér tüllfátylár piros levelek hullnk - ugynzon z égi hintán fog fölemelkedni. Angyllá válását jól érzékelteti z csillgmgsság, melyben eltűnik nézők szeme elől. Léner Pétert tehát szép megjelenítés, képi szürrelitás izgtt; ebben vélt rálelni z édes otthont körülvevő hzugságokr. Mindig fontosnk trtott közölni: mi itt, ezen színpdon folyik, z álom. Erre z irreális lebegésre figyelmeztet fejszék megjelenésekor föl-hngzó hngos, torzított zene is. S legkivált májszínűre pingált, bútorok színével hrmonizáló kopsztott mű-tyúk. Az már senkinek se jutott eszébe, hogy ebbe rózsszínhbkönnyű hncúrozásb esetleg milyen többletet hozott voln egy vlódi bromfi, mg reálisbb színeivel, földhözrgdtbb durvságávl ". (Nem véletlen, hogy Hrg György jól előkészített újvidéki színpdán épp egy ficánkoló, élő hl keltett döbbenetet Három nővér című elődásbn.) Tehát itt minden hullámzik, minden vlószerűtlen, ködgomollyá lkított érzések tlálnk mguknk megfelelő formát. S mert bemondások ", z irodlmi fcsrintások és köznyelv sutsági többé-kevésbé ülnek, és vígjátéki helyzetek is jól ki vnnk dolgozv (Bbus néni és Sebestyén közös tyúk-kopsztás, Antl és Ildikó szeretkezése ide-od mozgó fbudibn stb.), közönség jól szórkozik. Még zok is, kik Kolozsvári Ppp humoránk csk fel-színét érzékelik. De z Édes otthon mondnivlój mélyebben vn, melyet nem fedhet el kcgás. Léner Péter szürrelitásr fogékony rendezése ódzkodott keményebben pttnó s így nyilván mást (is) közlő mondtoktól. Hiáb szép, mármár költői képek sorozt - küzölük kiemelkedik Sebestyén és Júli árnyjátékká stilizált gyors szeretkezése -, h Bbus néni áltl forgtott örök mlom: htlmi gépezet kegyetlensége csk játék üzekedéssé szelídül. (Persze lesoványított mondnivló is mondnivló, z álomb költözés is hozht sját koordinát-rendszerén belül eredményeket. A kissé vonttottn induló komédi ritmus például kkor gyorsul föl, mikor égi hintájukon megjelennek korábbn már említett boszorkányok.) Kolozsvári Ppp Édes otthonábn fölfedezhetők ridegebb színek. Ezeknek megmuttását hiányolom nyíregyházi elődásból. Mgyrán: drbbn sokkl több vn, mint mennyit bból Léner Péter érzékeny, de nem eléggé kemény rendezése föltárt. A színészi. játék. föntiek szerint értékelendő, noh sejtem, hogy z ellágyulásnk " rendezői lpálláson kívül z is z ok, hogy drb követelte játszásmódnk nincs hgyomány mgyr színházművészetben. Csk tlálgt-ni lehet, hogy milyen eredményt hozott voln egy komolybb ", leglehetetlenebb helyzeteket is vlóságnk vevő, nnk érdességét szürrelist beállításokkl nem tompító játék. Ebben föl-fogásbn nyilván másnk muttkoznék Bbus néni szövetséget ápoló háztáji furfngj és Antl, leghűségesebb cstlós bugyut, z érzelmességig but boldogságkeresése. Es h Sebestyén konyhfilozófiávl látámsztott hlndzsáj - mely ngyon is ismert módon előkészített behódolás kiskátéjként értékelendő - kelepcébe esett vd ridlmát is tükrözte voln, nem csupán női bájktól megszédült szellemi ember téveteg mosolyát. A. nem elég mély értelmezésnek még egy hátulütője vn: gyorsn., szinte htásszünet nélkül egymásr sorjázó mondtok úgy drálód-nk le, hogy közben elvész szöveg filozofikum, így Kolozsvári Ppp idézgető módszere " htástln mrd. S h ehhez gyorssághoz némi szöveghib is társul, egészen megváltozik jelentés. Amikor Kertészt irányító Bbus néni csk nnyit mond hllgtg djutánsnk, hogy hozzál káposztfejeket ", clszegényíti, mi több, meg is hmisítj z író drmturgiilg pontosn egymásr épülő mondtit. Az eredeti szöveg így hngzik: Hozzál fejeket! Mondom, fejekre vn szükségem...! Hogyhogy milyeneket? Hát káposztfejeket...! " Stb. Ennek ellenére Máthé Et (Bbus né-ni) lkítás jobbk közül vló. Mgához édesgeti és körüludvrolj gyermekeit ", s h szükséges, egyiküket-másikukt még ölébe is ülteti. Nem-csk nyáskodás, boldog otthon békéjét vigyázó féltés vn ezekben z érzelmes pózokbn, hnem egyfjt szerelmi kielégülés is. Az örök menysszony, ki-kpós, de szexulitás élményétől meg-fosztott háztáji Npóleon zért veszedelmes, mert semmiben sem ismer mértéket. Ez tévesztése teszi htlomért őrjöngőt már-már bárgyúvá; úgy hordozz kötényén. felirtot. -,,Tiszt udvr, rendes ház" -, minth ettől függ-ne szövetségeseinek sors, jövőbeli boldogulás. Bbus néni félrelépett Antl tüzes szerszámát kezelvén jön rá, hogy simogtásábn (no meg Kertész fegyverében!) erő vn, s ezt kétféle - szerelmi és htlmi - mámort fogj mjd egységbe ngy muttvány, z erőszkkl megvásárolt nász. Máthé Et ezt szörnyeteged meglepő játékkedvvel formálj meg; kcér, rvsz, de mindenekfölött számító öregsszony félelmetes típus, s ő ehhez egy-egy színt is hozzá-d htlom természetrjzából. Szigeti Andrásnk kevésbé sikerült Antl bőrébe bújni, noh neki is vnnk jól elkpott pillnti Ez félénk, kisszerű tnár nnyir belesüllyedt béke (vgy béke illúziójánk) mocsráb, hogy onnn hét ló sem rgdhtj ki. Szigeti kkor jó, mikor behódolás fokoztit állítj elénk; folymtot, hogy megtörik Bbus néni érzelmi hdseregének súly ltt. Hogy ngy komédilehetőségei nem mindig vlósultk meg, z fitlbb nőprtnereinek számlájár írndó. Schlnger András rikító kriktúrát rjzol egy szellemi toprongyról, s ennek köszönhetően jól elválik egymástól két mucsi értelmiségi rc. Groteszk. mgábmerülései mégis több keménységet igényelnének. Vrjú Olg Júli megformálójként eléggé merev, indulti külsődlegesek, így természetesen nem lehet vlódi ellen-fele Bbus néninek sem. Hrtmnn Te-réz (Ildikó) fontos szerepben nyújt gyöngét; sete-sut mozdulti szerint minth végig szenvedne lámpláztól. Sjnos, hloványr sikeredett z mono-lógj (is), melyben fitlság kivárási tktikáját kéne elfogdttni Antlll. Petényi Ilon (Ágnes) és Szbó Tünde (Zsófi) furcs szerepet kptk, igyekeznek megfelelni rendezd koncepciónk. Ugynebben cipőben jár Bárány Frigyes hllgtg Kertésze is; vvl különbséggel, hogy hloványbbn meg-írt lkot léner föltámsztj egy pillntr. S fegyverrel végrehjtott (hint) székfogllásbn benne vn nnk körvonl is, hogy milyen izglms figur lehetett voln jegyzetelgető Kertész, h többi szereplő sok mszk-ját követve leglább egyetlen mszkját ő is mgár húzhtná. Kolozsvári Ppp Lászlá: Édes otthon (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Díszlet: Székely László m. v. Jelmez: Vágó Nelly m. v. Drmturg: Osztovits Levente m. v. Zenéjét összeállított: Plásti Pál. Rendező: Léner Péter. Szereplők: Máthé Et, Szigeti András, Vrjú Olg Hrtmnn Teréz, Schlnger András, Petényi Ilon, Szbó Tünde, Bárány Frigyes.

20 GYÖRGY PÉTER... Gőzfürdő, és ki z, kit megfürdet?" Mjkovszkij Kposvárott 1929-ben z Állmi Mejerhold Színház művészetpolitiki tnácsánk ülésén, jelen művet vittván, megkérdezték Mjkovszkijt, miért is Gőz fürdő drb címe. Mert ez z egyetlen, mi nem szerepel benne " - hngzott válsz. (Mjkovszkij: Oroszország, művészet és mi. Corvin, Bp. 22. old.) S vlóbn, minden egyéb" viszont igen. Mindz színre kerül, mi jellemezte z 1930-s Szovjetuniót, s mi némiképp jelen Mgyrországánk z életét is befolyásolj. A Gőzfürdő pnoptikumábn sorr tűnnek fel egy korszk tendenciái különböző megszemélyesítések révén. Mjkovszkij ht részből álló drbj görögtüzet, cirkuszt kívánó, totális színházt követelő mű, mely nem is óhjt színdrb lenni szó hgyományos, irodlomtörténeti értelmében - s nem is z. Egyrészt sokkl közvetlenebbül és direktebben regál korszk-r, mint z egy utonóm, zárt műben épp szokás, másrészt Mjkovszkij igyekezett e teljes ktulitást szimbolizálni, többé tenni önmgánál. A Gőzfürdő szereplői nem emberek, hnem megelevenített tendenciák" (id. mű O.), kísérlet lényege épp bbn áll, hogy színház végre teljes szélességében és nyerseségében rgdj meg társdlmi vlóság mindennpját, különösebb irodlmiskodás nélkül, s mégsem csk kbré színvonlán mrdv. Így tehát Mjkovszkij gátlás nélkül muttj be bürokráci világát, hivtlnok pckázásit ". A ht felvonás két élesen eltérő jellegű részre oszlik. Az első három etűdben Mjkovszkij elemi erejű, gyilkos gúny, mjd kétségbeesett öngúny szóll meg, olthttln ingerültségnél erősebb dühe minden-kori hivtl, szkértelem nélküli be-osztott, szerepével visszélő főnök iránt. Itt, Feltláló sorsár rímelve, látjuk meg Rendező pssióját is, nnk végtelenül reménytelen vitáját htlom emberével. A hrmdik jelenetben ugyn-is z odáig szereplő Didlszkij elvtárs jelenik meg, hogy - ellenőrzendő z ideológii helyességet - megtekintse z elődást - zz önmgát. Mjkovszkij így fogllj össze jelenet lényegét: D... színházb megy, nézi önmgát, és zt állítj, hogy z életben ilyesmi nem fordul elő " (id. mű O.). Mindezt figyelembe véve érthető, h nem tetszik neki látvány, s helyette inkább lelke-sítő, hősi szimbolikus kvlkádot látn forrdlom dicsőségéről, z őt fürdető" sztír helyén. A gúnyos leleplezés, hivtl szerkezetének bemuttás után második részben megszóll már z utópikus Mjkovszkij is. Ekkorr már működik Feltláló gépe, s megérkezik Foszforeszkáló nő, jövő kommunizmusánk küldötte, ki megérti z igzi munkásokt, mgávl viszi z rr érdemeseket, Jelenet Mjkovszkij: Gőzfürdő című sztírájából (kposvári Csiky Gergely Színház) és kihjítj jövőből z érdemteleneket. A túlvilágot, z utópi ereje áltl, evilágr rántj költő, éppoly rdikális mozdulttl idézve meg még nem lévőt, de vártt, mint hogy kritikáját dj jelennek. A htodik felvonásbn épp Foszforeszkáló nő mondj el Mjkovszkij és minden rdikális utópist vágyát is: Az első jeldásr előrerohnunk, és áttörjük korhdt időt." (M. vál. művei. IV O.) Hiszen minth épp erre rímelne Wlter Benjmin töredékének egyik mondt is: Cselekvésük pillntábn forrdlmi osztályok tudtábn vnnk, hogy átszkítják történelem kontinuumát." (A történelem foglmáról. XV. W. B. Angelus Novus, Mgyr Helikon, 198o O.) A rdikális forrdlmi mozdult jövő most történő kihrcolásábn áll, érthető tehát, h z utópist számár mindennp: felesleges várkozás és időveszteség. Az ilyen ember számár, mint Mjkovszkij is, z újr és újr elvégzendő folymtos cselekvés idegen, semmi köze hhoz, mit ő forrdlmon ért. Számár forrdlom, mint szerelem igzság is, Foszforeszkáló nő áltl megjelenített csodábn áll, hiszen őszerinte: útirány végtelen ". A mindennpi élet, melyet Mjkovszkij múgy is vissz-utsított, ekkorr, 1930-s már megtelt Didlszkijokkl, érthető, h költő úgy érezte, hogy eszményei és vlóság között iszonyú diszkrepnci húzódik - s távolság világ és forrdlmi álom között egyre nő. Es vlóbn. A Didlszkijok 1930-bn sem értették tréfát (vgyis épp ngyon jól megértették), s Gőz fürdőt gyorsn betiltották. Fél évvel később már költő is hlott volt, s elkezdődött rendező, Mejerhold lssú - s reménytelen - visszvonulás is. (Mindezzel - félreértés ne essék - nem állítjuk, hogy Gőzfürdő betiltás okoz-t költő öngyilkosságát. Am hogy mgányos, egyedül lévő költő állpotánk romlásához hozzájárulhtott, z letgd-httln.) M Mgyrországon még nem múlt el konszenzus lehetősége, Gőz fürdő áltl feltárt világ miénk is, nincsen még itt év, mikor már Foszforeszkáló nő világánk prdicsomából szemlélhetnénk előtörténetünk átkos, szomorú fejezetét. Didlszkij utolsó mondt: Csk nem zt krják mondni, hogy nekem nincs helyem kommunizmusbn? ", m már nem nnyir kétségbe-esetten, mint épp gúnyosn hngzik. Hiszen jelenben mindenképp és sjnos

21 otthon vn, s létén lpszik drb érthetősége - élvezhetősége, közönség élénk regálás. I l Didlszkijok nem lennének már legfeljebb megindultn mosolyoghtnánk, de nem röhöghetnénk vgy épp dühönghetnénk. A Gőzfürdő világ - ebben z értelemben bizonyosn - mi világunk is, s legfeljebb Feltláló lkj vált még utópikusbbá, elképzelhetetlenebbé, mint Biciklisztov-féle nivák" sem igen élnek már errefelé. A kposvári Csiky Gergely Színház Gothár Péter áltl rendezett elődás egyszerre idézte meg, s roppnt erővel, z 1930-s évek Mejerhold-Színházánk hngultát, eszközeit, stílusát, színháztörténeti rekvizitumit, díszletrendszerének pár vonását, s ugynkkor bármiféle erőszk, túlzott ktulizálás nél-kül világított rá mi npr, mi, itthoni életre. Mindehhez nem kellett semmilyen különös utlást igénybe vennie, bürokráci interncionlizmus vn olyn erős, hogy minden további nélkül érvényesülhet Gőzfürdő Kposvárott. Gothár Péter Donáth Péter segítségével, hiszen ketten jegyzik díszlet-terveket roppnt pontos és htásos színpdi világot teremtett, mely nem egy vontkozásábn rekonstrukciós jellegű, de egy pillntig sem múzeumi unlmú, s nem is szolgi másolás eredménye. Az első benyomás már fontos dlék, és méltó felütése z egész estének. A nézőtérre belépőket meghökkentő látvány fogdj: z emeleti páholysor flát végig hosszú felirt borítj. Vesz-szenek kellékrongyok, vck giccs fák! Kommunist rendező, z életet lkítsd át " - olvshtj néző szöveget, de bizony csk kdozv, mert htlms vörös trnszprens ugyn mgyr szö v eget rejt, de cirill betűkkel írv hirdeti z eredeti elődás jelmondti-nk egyikét. (M. vál. művei. IV O.) Lssú félhomály ereszkedik bámuló, fejét fordítgtó nézőre, ugyn-kkor éles reflektorfény vetül nézőtéri bl oldl egyik páholyár. Idegesen mttó korpulens fickót látunk - vlmit ngyon kereshet, hiszen felemeli székeket, s benéz felirt lá is. Aztán, ki-nek milyen gyorsn, de: leesik húszfilléres ". Egyszerű titkosrendőrt látunk, ki Vlki " érkezése előtti szokásos mttását folyttj épp. Mjd meg is jelenik páholybn Didlszkij elvtárs és neje, s ekkor újbb jelzés, finom utlás: lám, Didlszkij széke épp egy kicsivel Kri Györgyi ( Polj ), Szentgyörgyi István (titkosrendőr) és Bezerédy Zoltán (Didlszkij) G ő z f ü r d ő b e n mgsbb, mint többieké. Minth kicsit kksülőn csücsülne, miközben úgy véli: méltóságteljesen terpeszkedik; ztán méltóságteljesen int, színpdon várkozó rendező pedig lehúzz vörös selymet z előszínpdot elfoglló msináról z időgépről. Az előjáték pontos koreográfiáj után htásos z első színpdi pillnt is; melyben Gothár érezhetően ngy pontossággl követi Mjkovszkij utsításit. A sötétben z első fény Focskin munkás hegesztőgépéé, s z éles, kék fényben semmit hegesztő színész fölé zonnl felmgsodik htlms árnyék, egyszerre mókásn és risztón. A díszlet is inkább szorongtó, mintsem kellemes. ;A színpd legngyobb részét elfogllj több szintes, ngyméretű fém-furnérutánztú keretes szerkezet, ház és börtön, konstruktivist szobor és ipri tárgy világát idézve fel. Így ztán színpd előterében, félig színpd ltt dolgoznk Csudkovék, Feltláló és hűséges munkási. A szerkezet, htlms díszletfl közepén lépcső, ezen jönnek, ereszkednek le munkásokhoz szereplők, jelenet többi színésze. Itt csúszik le lvn Ivnovics elv-társ, semmirekellő, ostob és gyáv középkáder, Momentálnyikov, mint neve is muttj - épp lelkes " vörös-párti álértelmiségi és z előbbi vissz-hngj, Mezllinszov, tolmács, rny-ló fogkkl és kemény fenékkel, s itt jön külföldi úr, Pont Geteh is. A lépcső látvány és jelentése egyértelmű és visszutsíthttln. Igy ztán munkások közé leérkező káderek csk gödörből kinyújtott kezekkel pro-láznk, lévén munkások odlenn, de kézfogás felette szükségesnek látszik. Pontosn felismerhető figurák ezek, egy-egy mondtuk nyomán vgy épp megjelenésük lpján nézőtér zonosítj őket, s így is regál mondtikr, kcióikr. A felesleges, ggodlms, ostob középszintű vezető, Ivn Ivnovics refrénszerü mondt ( Vn telefonjuk? Vgy úgy,!nincs telefonjuk. Nos mjd szólok...") már-már túlzottn olcsó ktulizálásnk is tűnhet, holott nem z: szöveg eredeti. Beláthtó viszont, hogy zonnl ht, mindenki érti, kik ezek, hisz mindnnyiunk életében ott vnnk hivtlnokok gyáv, senki érdekeit nem képviselő követei. De ugynígy ismerős külföldieken lógó tolmácsnő ideges és szégyenlős vihogás, mint nem tudj eldönteni: kivel is zonosuljon, kit értsen kevésbé. A második felvonásr megnyílik tér: s megjelenik Didlszkij hivtl, illetve előszobáj. A mgs flk perspektívát idézően trtnk össze, térélmény egyszerre szorongtón szűkös és tátongón üres. A bl oldlon, nézőnek háttl sorbn állók utánozzák egymás mozdultit, mint széteső kártylpok ". A hátsó flt htlms üvegblk zárj le, mögötte ott ágál telefonáló, intézkedő Didlszkij árnyék, visszidézvén z első jelenetet. A tér közepén pedig, szkrális tárgyként, ott mered htlms író-sztl, mellette Hivtl Cerberus

22 Optimisztyenko elvtárs. E jelenetben tűnik fel színpdon Didlszkij : fontosságtudtából kimozdíthttln Főelőcsop. vez. ", ki méltósággl viseli önnön szellemi horizontjánk szűkösségét, mellesleg soh senkinek nem volt módj rr, hogy erre ráébressze. Itt ágál Optimisztyenko: Hivtlhoz hű titkár, z Állm érdekeinek buzgó képviselője, z ismert kishivtlnok, ki már képtelen embernek látni nálánál lejjebb lévőt, felfelé nézve viszont csk félisteneket észlel. Gothár e jelenetet ggodlms precizitássl vlósítj meg, hiszen Didlszkij belépője vlóbn döntő htáseleme z elődásnk. S mind ngyfőnök, mind titkár tökéletesen megvlósított elképzelés. A reálissá tételben ngy szerepe vn finom árnyltok iránt komoly érzéket muttó Koppány Gizi (m. v.) jelmeztervezői munkájánk. Optimisztyenko zkój például túl ngy, míg Didlszkij lig fér sjátjáb. Egyikük még bele-nőhet szerepébe, másikuk már túl vn rjt, és még ngyobb írósztlok felé kcsintht. Megismétlődik páholyjelenet utlás: Gothár ezúttl is túl mgs székre, kksülőre ülteti Didlszkijt, s így hivtlos ember elszánt méltóság, igyekvő komolyság ellenére is nevetséges. Gothár felhívj figyelmet: ez z embertípus vn, de nevetni rjt nemcsk el-méleti lehetőség. Mindz, mit Didlszkij összebeszél: z z egész drb lehető legkbrészerűbb része, z elődásszerűen felemelt színvonlú " beszély teljesen értelmetlen, jelentését vesztett. Mjkovszkij itt igzán nem fogt viszsz mgát, s Gothár jó érzékkel látt, hogy ez ügyben pontosn követnie kell z írót. Igy lesz ztán Bezerédy Zoltán, Didlszkij lkítój, z első rész bszolút főszereplőjévé, zz lkításánk elemzésével nem várhtunk, mit színész itt nyújt, z minden ízében z elődás és rendezői elképzelések lényege. Nem pusztán rról s csk rról vn szó, hogy Bezerédy, ki nnyi rngos epizódszerep után végre főszerephez jutott, hátborzongtón jó formábn vn, s lkítás ellenállhttln. Nem elégszik meg zzl, hogy eljátsszon egy sémát, nem elégszik meg legegyszerűbb, de még feltétlen tisztességes megoldássl. Bezerédy minth minden ilyen embert el krn játszni, zz észrevéve, hogy Didlszkij nem egy személy, hnem tendenci, ezért eljátszott nnk minden lehetséges változtát, z összes lehetséges Didlszkijt. Minth mgát didlszkijizmust láthttuk voln. Bezerédy vlóbn totális színházt teremt. Totyogó járás, vlódi rémületei és áldühei, igz gyűlölete és mézesmázos ostobság s mindezen elurlkodó életbenmrdási ösztöne egyszerre érvényesül. Bezerédy prádésn bánik hngjávl: hol hoszszú másslhngzókt ejti röviden, hol egész mondtok hngsúlyát emeli fel hisztérikus fenyegetően, hol dermesztő-nek szánt vkknásokt hllt, hol épp hogy csk felnyög z ijedtségtől. De mimikáj sem mrd le, szemöldökei külön is élnek - z ilyen komédiázás-hoz kell legtöbb fegyelem, összeszedettség. Külön is elemezhető lenne például kézjáték, minden gesztus. Az ideges ujjropogttás éppúgy, mint fenyegető krlendítés vgy cinkosságot kifejezni vágyó hüvelykujj moccnás. Fontosk e gesztusok, hiszen világossá válik, hogy mindenki számár sját, z áltl ismertet játssz el Bezerédy, s vlóbn, minden néző felismerheti neki rendelt Didlszkij egyéni gesztusit. A Gőzfürdő egész elődás ltt vlószínűleg ekkor röhöghet - nincs erre jobb szó - néző, hiszen z első rész hrmdik felvonás, mjd második rész már nem d erre okot-módot. A hrmdik felvonás már nem komédiáé, hnem sokkl inkább trgikomédi megjelenéséé. Didlszkij látogtását Gothár zzl egészíti ki, értelmezi át, hogy Rendezőt Csudkovot is lkító Jordán Tmássl játsztj el. Mindettől viszont még risztóbb s élénkebb lesz jelenet. Hiszen h Feltlálót és Rendezőt ugynz játssz, kkor Didlszkij önzonosság is fenyegetőbb, erőteljesebb lesz. Bezerédy tehát már ismert páholyábn helyezkedik el, míg színpdot z ekkor nézőként viselkedő színészek fogllják el, szemben ülve velünk, távcsöveikkel bámulván minket. A vlódi nézők tehát két tűz közé kerülnek, fejük fölött történik minden. A Rendező nézőtéren sétál, középső sorok közötti térben rohn föl-lá, vittkozik, ágál, könyörög, dühöng. Didlszkij pedig vlódi páholyból ontj szövegét, és sorr kerülnek többiek is, hiszen ekkor mondj el Mezllinszov remek kis monológját, mely Csákányi Eszter tlán legremekebb villnás ezen z estén. A fenyegető és ostob didlszkiji közhelyeket hllgtván z ugyncsk ostob Mezllinszov is fellelkesül, hirtelen felpttn mellette üldögélő, hortyogó ngol mellől. Csákányi jelmeze itt is rendkívül fontos. A reprezentáció szolgálti egyenruháját viselő állmi tolmács áll előttünk, csipkében, virágos kisestélyiben, egyszóvl munkruhábn. Mutssnk nekünk szép embereket..." - kezdi felkiáltását, s vágytól eltelve folyttj:... burzsoá züllést. H z gitáció megkívánj, még hstáncot is. " Itt már-már elcsuklik Mezllinszov hngj, de csk folyttj tovább. Mutssák meg színpdon... hogy vn foxtrott, meg hogy milyen z új szokny-divt régi, rothdó világbn..." Csákányi lkításábn leplezetlenül tör föl vá g y mg kifordult s nevetséges módján. Hiszen ez nő civil élet után vágyik, mely oly egyszerű lenne és oly elérhetetlen, s színésznő ngy teljesítménye bbn áll, hogy Mezllinszov e pillntbn éppoly meghtó, mint milyen nevetséges. Azt hiszem, épp ez volt z pillnt, mit színházi felismerésnek, relizmusnk tekinthetünk. Hiszen ki ne ismerné ezt tudthsdást, ki ne élte voln már át, mit oly hevesen él át e nő, még h oly ostobán is. A rendező viszont nem bírj tovább Didlszkij érveivel szemben, eleget tesz köve-telésének, s nekilát megrendezni szimbolikus forrdlmi elődást. Gothár itt hlálos pontossággl építi fel kposvári blettek " egyik remek, e színházr oly jellemző jelenetét. A színpdot vörös fény borítj el, s rózsszínvörös kbátokt öltenek szereplők is, hogy eltáncolják, végigrohnják szimbolikus, llegorikus forrdlmi színház ngyjelenetét. Gothár színpd hátsó oltárfülkéjébe állít egy húszs évekbeli fotókról ismert jelmezbe öltöztetett fiút s lányt, kik ztán egész pontosn végigjátsszák mejerholdi biomechnikus gykorltok ngy részét, késdöfést, nykb ugrást stb. Ugynkkor minth kicsit túl jól is sikerülne e szöveg szerint kibírhttln, prncsr rendelt llegóri, s mindbb, mit Didlszkij vlóság helyett követel meg, Rendező is egész lelkét beledj. Finom és elegáns módon utl tehát Gothár mejerholdi színház prdoxonár, kétértelműségére, forrdlmi szimbolizmus kizsákmányolhtóság á r vgy kiürülésére. Így villntj fel z orosz vntgrde fenyegetettségét is, miközben folyik mozgássorozt, szereplők rohnnk, s nézők joggl nevethetnek Tőkét játszó Gőz elvtárson (sic!), ki vlóbn méltón s lelke-sen hldoklik forrdlmi csoportok ütemes rugdosás ltt. Megkockáztt-

23 nám, e vörös fényben úszó, ventillátor lobogttt zászlók krneváljánk vn egy hzi utlás, finom oldlvágás is. Hiszen h mejerholdi eszményt prfrzeáló színházt épp Jncsó eszközeivel, vonulásivl, színpdképével vlósít-j meg Gothár, kkor mindezzel figyelmeztet egy kicsit ez utóbbi kiürülésére is. A forrdlmi didkszis kkor válik teljessé, mikor lobogót Didlszkij is felvtj, s ekkor már vlóbn kíni forrdlmi operák hngult urlkodik színpdon, vlóság, sztír egyránt od. A hzug konszenzust Didlszkij rossz-kedvére, Biciklisztov rontj el, ki nem elégszik meg számár rendelt hellyel, s felbosszntj z önmgát játszó Főelőcsop. vez.-t. Az egész betét pontosn megmuttj Gothár koncepciójánk előnyeit: htásosságot, z ökonomikus összefogottságót s z iróni távolságteremtő erejének mximális felhsználását. A distnci és z óvtosság jele például z elődás kísérőzenéje, mely minden forrdlmi lendülettel és sztírávl ellentétben lssú, álmtg, s újr és újr csendesen szivárog, folydogál színpdi változások sötét perceiben. Ez z indekvát, első pillntr érthetetlenül ide nem trtozó zene z, mely épp kollektivitás, forrdlmiság világávl szemben erőteljesen hngsúlyozz mgánszfér, z intim vlóság létét. Gothár minth eljátszn z elidegenítési effektussl, hiszen egy végletekig elidegenített drbtól távolít el kellemesen giccses, lágy zenével. Az egész elődás, drb hngult is megváltozik második részre, és mind-ez több ponton is megbontj z ddigi egységet, htásosságot. Az első rész áltlános struktúrelemzésével szemben második líráé, itt személyiségek már fontosbb szerephez jutnk. Megérkezik Foszforeszkáló nő, ki hgyomány szerint komszomolisták jvsltár került műbe (id. mű o. ), s ekkor kezdődik el korhdt idő áttörésének " mnővere is. A komédi még folyt-tódó szál mellett e részben már erős szerephez jut sóvárgott utópi, Foszforeszkáló nő áltl képviselt megértés, igzság, bölcsesség. S itt, ezen ponton Gothár megoldhttlnul nehéz helyzet-be került. Hiszen h Biciklisztov utópizmus már irreális lett, kkor biztos z is, hogy szinte teljesen megszűnt z, mely létrehívt Foszforeszkáló nő lényét. S h bizonyosk lehetünk bbn, hogy Didlszkij lkjánk m is vn Csákányi Eszter (Mdme Mezllinszov) és Helyey László (Optimisztyenko) Mjkovszkij sztírájábn (Fábián József felvételei) reális fedezete, be kell látnunk, hogy mindez már nem áll. megváltást, de most " sürgető ktivizmusánk időt áttör-ni igyekvő lendületére. Így Gothár sem tehetett mást, mint hogy líri szomorúsággl, derűvel figyelhette s vlósíthtt meg Foszforeszkáló nő lkját, hiszen h másként járt voln el, s megkísérelte voln z utópisztikus fntsztikum pátoszánk teljes feltámsztását, úgy egy-szerűen hiteltelenné tette voln z egész elődást. Így viszont, sjnos -. s mégis-csk ez volt kisebbik rossz -, megváltozván belső rányok s jelentés-összefüggések, leállt tempó, széttört ritmus, kdozottá, töredezetté lett z elő-dás. Hiszen h z első részt épp z jellemezte, hogy Gothár minden egyes pillntot pontosn egymáshoz illesztett, kkor itt minth leleálln, s keresné megoldást, érezhetően és érthetően kívül mrdván z utópikus örömön így nem mindig tudt megoldni, feldolgozni helyzeteket. A vizuális jelrendszerek szintjén egyébként továbbr is meghökkentő pontos, elegáns z elődás, hiszen mgyr szöveg már ismert, cirill betűs változtávl megírt plkátokt cipelő munkások egyenesen húszs évekből léptek elő, s vlóbn, Rodcsenko és Mjkovszkij közös munkái kerülnek színre. Kiváló és mozglms z idő-kórus is, s nem véletlen z sem, hogy épp z első rész végének tömegjelenetét ismétli stílusábn, hngultábn egyránt. Sjnos kidolgoztlnok és érdektelenek lettek z egyéni drámák, Didlszkijnk és Poljánk viszony, Optimisztyenko köpönyegforgtás stb. S ekkor már nem tudjuk újult figyelemmel követni Didlszkijt sem, hiszen mindent tudunk ról, s z ostobság újbb és újbb állomási érdektelenek. Végre is csk kkor lenne számunkr érdekes e vergődés, h bennünk is létezne z z utópisztikus igény, mely megteremtet-te Foszforeszkáló nőt, és mi létre-hozz főhős vele szembeni igztlnságát. Viszont sját világképéhez s finom iróni kívülállásihoz tér vissz z elődás végén Gothár z időutzás jelenetében. A színpdr emelt gép állványok közé szorított plexilpji közé sorkoznk, zsúfolódnk össze z indulni vágyók, egyre és egyre többen, kicsit szorongv, ideges tétovsággl inkább, mintsem örömmel. A vkító görögtűz elmúlván, ott állnk még mindig gépen, rcuk plexinek szorítv, semmit bámulv mindzok, kiket jövő nem

24 fogdott be, s kiket viszont épp ezért ismerünk mi is; élő lkok, mindenféle hitnek híjávl, s kikkel szemben nekünk sem lehetnek illúzióink. Didlszkij, Mezllinszov, Ivn Ivnovics, Momentálnyikov s Optimisztyenko, Ermitázsov s Pont Getch mrdtk itt. Ok zok, kiket Mjkovszkij ítélete jövőből ki-rekeszthetett, ám jelenből nem. S így ztán Didlszkij utolsó, drbzáró mondt sem nnyir kérdés inkább, mint-sem fenyegetés: Csk nem zt krják mondni, hogy nekem nincs helyem kommunizmusbn?!" Igen ngy kihívás lehetett kposvári társult számár szembenézni mejerholdi szellemmel, megidézni zt, s eközben eleget tenni sját korunk áltl követelt játékmódnk. Bezerédy Zoltán Didlszkijáról már volt szó, csk hngsúlyoznunk lehet, hogy milyen figyelem-re méltó is fegyelmezettség és energikusság e kettőse. Kri Györgyi Poljáj sjnos kudrc. Az elhnygolt, hisztérikusn élni vágyó feleség inkább csk felszínen létezett, s különös módon jel-meze pontosbb mrdt, mint lkítás. Hnghordozás, gesztus és beszédmód érthetetlenül és indokoltlnul enervált és modoros mrdt. Kri Györgyinek nincsen ok rr, hogy szert tegyen egy modorr, főként kkor, h ővele szemben nem lklmzzák sktulyáb zárás egysíkúvá tételének színészt tönkretevő módszerét. Alkítás görcsös volt, játékhoz szükséges felszbdultság hiányzott belőle. Helyey László Optimisztyenkóként ismét megmuttj, hogy érdemes volt vissztérnie Kposvárr, hiszen úgy tűnik, végképp megszbdult hórihorgs figur már-már sztereotip sémájától. Optimisztyenko nem csupán egy krkterek közül, hnem pontos fegyelemmel kimunkált, sját stílussl bíró lkítás, mely kellően rímel Didlszkij lkjár. Igy válszol egymásnk két káder szemüvegjáték, hiszen mindketten unos-untln visszmenekülnek komolyság és htlom emez pró szimbólumához. H Bezerédy totyog, kkor Helyey már-már torntermi óriásléptek-kel szeli át újr és újr színpdot, árd belőle teljesítmény- és tettvágy s higgdt személytelenség, neki mind-egy, hogy ki z, csk főnöke, csk állm legyen. Az emberi drám villn fel Ermitázsovbn, cst- és tájképfestőben, s Dánffy Sándor örömmel röhögi ki Didlszkijt, mint hát mögé kerül, világossá téve, hogy szemben hivtl nokokkl, e világbn még érző emberek élnek. Serf Egyed Momentálnyikovj párbn jár Ivn Ivnovics elvtárssl, kit Csern Csb lkít. Egyikük rettegve szolgáló, törleszkedő álértelmiségi, másikuk pedig z elcsuklón ostob, semmiből semmit nem értő középkáder. Serf és Csern bohóctréfszerű összeszokottsággl dolgozták ki figurájukt, teremtették meg stíluspródiákt. Serf cinizmuson túlmenő igyekezetet, Cser-n pedig mindig rettegő kádert állított elénk. Gőz István Pont Getchként és Tőke " -ként egyránt kiváló volt. Jól élt fiziki dottságivl, minth gólylábkon mászkált voln színpdon. ijedten igzgtt szemüvegét, világosn sejthettük, soh nem biztos bbn, hogy érti-e vlki is, mit mond. Jordán Tmás számomr hitelesebb volt Rendezőként, mint Feltlálóként. H Csudkov megvlósítás szkmilg korrekt és pontos volt, kkor Jordán Rendezőként szenvedélyes és személyes vllomást tehetett színházi ember keserű felismeréséről, képességek utonómiájánk és kiszolgálttottságánk kettősségéről. Nehéz helyzetbe került Kun Károly Biciklisztovként, hiszen lelkes, niv fitlember szerepe nem tette lehetővé, hogy leküzdje sját túlzásit, felesleges gesztusit. Nem pont ez szerep volt z, mellyel túlléphetett voln önmgán. Csákányi Eszter Mezllinszováját ugyncsk pontos kidolgozottság jellemzi, humor és iróni ngyszerű erénye. Sikeres ötlet volt Dvojkin, Trojkin és Foszkin hárms, hiszen Kisvárdy Gyul és Hunydkürti György rutinj, gykorlottság átsegítette lámp-lázon Gáyer Róbertet is. Kisvárdy egyébként remekül lkított biomechnikus gykorltot, Hunydkürti pedig ismét csk kíméletlenül nturlist, ugynkkor emberi tudott lenni. Sjnos, Gothárt e tekintetben jellemző bizonytlnság urlkodott Lázár Kti Foszforeszkáló nőlkításán is, hiszen munkájából szinte minden, e színésznőt egyébként vlóbn jellemző erény hiányzott. Téveteg volt, érthetetlenül ridt, de hát ő sem kerülhetett kívül z egész elődás és rendezés legngyobb dilemmáján. Végül meg kell még emlékeznünk Gyuricz István kíváló Nocskinjáról, sikksztó kedves, humoros, emberi figurájáról, s Remingtonováról, szerencsétlen, jkát festő gépírónőről, kit Tóth Eleonór játszik. Az elődás zenéjét Fuchs László készítette, s drbot Lányi Srolt fordításábn dják. SZÁNTÓ JUDIT Két krimi - kétfjt színházfelfogás... József Attil Színházbn és Szolnokon Színházbjáró évtizedeim kezdetén még divtoztk merev s kötelezően betrtndó műsorktegóriák: egy új mgyr, egy régi mgyr, egy szovjet, egy népi demokrtikus, egy hldó nyugti - szezononként mind bszolválndó volt, nem lehetett, mondjuk, két effélét egy ffélére beváltni. Újbb időkben - e ktegóriák örvendetes lzulásávl - egy új műsortervi fejléc került előtérbe: szórkozttó drbé, mely, mint olyn, komoly krriert csinált: tűrtből " átkerült támogtott" ktegóriáb. A megélhetési gondoktól törődött, z (emelkedő) színházjegyárkon is egyre inkább tkrékoskodó közönséget be kell cslogtni színházb, s ott úgy jól trtni, hogy máskor is visszjöjjön - íme e műsorréteg kétségkívül megfon-tolásr érdemes hivtkozási lpj. Mgm zonbn változtlnul egyet-len műsorktegóriábn hiszek: bbn z elődásbn, melynek, z dott szöveg specifikumin túl, lpvetően szí n h á zi funkciój vn, mellyel bemuttó színház sját mondnivlót képvisel, s vlmilyen iránybn túl kíván lépni tegnpi önmgán. Legyen drb szórkozttó " - tehát operett, bohózt vgy vígjáték, musicl már nem feltétlenül, sztír még sokkl kevésbé - vgy klszszikus trgédi - sjnos, bele kell nyugodnunk, hogy ez utóbbi csk egy kisebbséget szórkoztt -, elődásánk létjogosultságát z én számomr z dj meg, hogy z dott színház vlmit ki kr próbálni áltl: szerzőt, stílust, drámi vgy színházi irányztot, játékmódot, új színeket és hngsúlyokt z együttes játékbn stb. - netán még nemzeti színkultúrát is gzdgítni kívánj. A József Attil Színház legújbb bemuttójávl igzából ez bjom: mnpság sjnos egyre tipikusbb módon úgy döntöttek, hogy itt most szórkozttv lesz ", hogy mivel és hogyn, z szinte másodlgos szempont, illetve mégsem egészen: mindenképpen úgy, hogy szokványr, bevált reflexekre, legkényelmesebb, legkonzervtívbb nézői beidegzésekre lpozznk. Már drbválsztás sem volt túl igényes, bár

25 ide egy kitérő kívánkozik. Furcs módon z olynnyir populáris krimi ngyon nehezen gyökerezik meg színpdon, igzi közege próz és film mrd. A drámi cselekmény és drámi jellem-ábrázolás legtágbbn értelmezett követelményei is ellentmondásbn vnnk bűnügyi történet rideg célszerűségével, s z elkövetők " mguk szükségszerű végletességében ngyon nehezen tipizálhtók. Ezért ztán igzán jó bűnügyi drám kevés vn, műfjnk olyn klszszikus, mint kár bulvárdrámánk vgy bohóztnk is, egyáltlán nem termett. Igz, kevés sikerült lkotás egyikét épp válsztott szerző, Robert Thoms írt, nálunk színházbn is, kép-ernyőn is látott Szegény D á n i e l t, mely bár felszínes, de elfogdhtó lélektni hitellel tudt felruházni z - eredeti cím szerint cspdáb eső mgányos férfi " -t. Thoms is egyműves szerző mrdt zonbn, és csökkenő hozdék törvénye szerint írjírj egyre sótlnbb és lposbb drbjit, mígnem szóbn forgó A hölgy fecseg és nyomozbn immár műfj legszentebb szbályit is lomposn áthágj; kétszeres gyilkos indítéki egyszerűen elfogdhttlnok, sérelmei - minthogy pszichoptánk nem muttkozik - még egy pofont se hitelesítenének, nemhogy két hlálos késelést, és hsonlóképp dilettáns z helyzetfel-mérő képessége is, melyből ztán z egész bonyodlom, mintegy véletlenszerűen, fkd: kellemetlen Rocher köz-jegyző pánikrekcióját semmiféle komputer meg nem álmodhtt voln. Érdekes lenne utánjárni, nem egyénibb, mrkánsbb-e mindenesetre sokkl jobb drámírói iskolát járt Jck Popplewell lpműve, mint ez lnktg frnci felöntés, mely csk lzán fércelt ürügyet szolgáltt főszereplő, fecsegő ggszűz telefonoskissszony lnszírozásához. A már három vidéki színházunk deszkáiról visszhngtlnságb süppedt drbnk ezt z lpvető gyengeségét József Attil Színház ztán nyíltn felválllj és felfokozz. Ennek megfelelő-en változott cím, z egyéb szereplőket is toleráló A z áldozt vissztér, A szegény hekus esete ppgájjl (zlgerszegi), (szbdki) Ppgáj és kiskks, vgy diszkrétebb A hllgtg ppgáj helyett mgmutogtón egyértelmű A högy fecseg és nyomozr. A vendég Meller András szokványos és ötlettelen díszlete is minden figyelmet Alice Postic-r koncentrál : telefonsztl színpd közepén, Popplewell-Thoms: A hölgy fecseg és nyomoz (József Attil Színház). Tordi Teri (Alice Postic) és Fehér Ann (Clr Rocher) (MTI Fotó - Földi Imre felv.) megemelt szinten helyezkedik el, néző, kár krj, kár nem, csk őt figyelheti (mi társult többi tgját szemmel láthtón lehngolj). Az elöljáróbn reklmált újítás bizonyos értelemben tehát jelen vn: z elődás Tordi Terit kívánj segíteni bbn, hogy drámi hősnő szerepköréből átálljon krkterkrikáér, mi, vendégművészről lévén szó, vlóbn előzékeny gesztus, bár nem mentes ttól z önmgábn ngyon ésszerű számírástól, hogy szép és népszerű színésznő új, szoktln szerepkörben vló bemuttkozás elsőrendű közönségvonzó erő lehet. Tordi Teri ngy igyekezettel, teljes erőbedobássl, pontosn ezt is játssz el: Alice Postic helyett szép és éretten is vonzó színésznőt, ki szerep-kört vált, s ennek érdekében csúny és komikus is mer lenni. Ennek értelmében trt bemuttót szerepkörváltáshoz már összegyűjtött eszközökből: esetlen, szggtott mozgás, komikusn oldlzó, elbillent felsőtestű járás hirtelen srkonpördüléssel, merev elzuhnás, derékszög-ben kidobott fél láb, szituációhoz képest túlméretezett bkugrások, fintorok és spétek, vlmint szereleméhes vén-lány epekedése - minden együtt vn, művésznő mintegy pálcávl mutogtj végig leltárt, s közben meg sem kísérli, hogy e kellékekből vlmelyest elhihető emberi lkot teremtsen, negyedennyi eszközzel, de vlmelyes bensőséggel és egyszerűséggel, verejtékes gyűjtögető munkát leplező elegnciávl. Most véltem megérteni, miért nevezi frnci színházi nyelv krkterszerepet róle de composition"-nk : z összerkást látjuk, de z elemek nem állnk össze színpdi létezéssé. A vendégrendező Már Gyul munkáj, úgy tetszik, kimerült bbn, hogy minden htást címszereplőre koncentráljon, s őt ennek megfelelően instruál-j. A cselekményt egyszerűen félrelegyintette, holott bármily mondvcsinált z, h már egyszer színpdr tétetik, rendező nnyivl mégiscsk trtoznék műfj becsületének, hogy szereplők egymáshoz vló kpcsoltát kimunkálv elhintse zokt bizonyos, visszmenőleg igzolódó nyomokt, és más hngsúlyokt is teremtsen, mint mik főszereplő privát bogrivl kpcsoltosk; csk mellesleg jegyzem meg például, hogy még nem láttm színpdon két olyn dilettáns hullát, mint z itt elhnytlók. (Még kkor is, h z első csk műkedvelő holttest; elődni kkor is művészien illenék.) Az elődás, mely leglább egy frnciásn könnyed és rcionális játékmódr tehetett voln kísérletet, rendezői és színészi közhelyek gyűjteménye. A színészi munk kpcsán el lehetne gondolkodni egyről-másról, például zokról tehetséges színészekről, kik művészi szempontból nem egész végiggondoltn iprkodnk fel fővárosb. Tolni Miklós, Mrtin Márt, Fehér Ann mind sokkl ígéretesebb formát mutttk korábbi állomáshelyeiken, mint mit újbbn, pesti telephelyükön produkálnk, hol színészi típusuk legngyobb közös nevezője szerint hsználják őket, s ezzel sjnáltosn beszűkítik skálájukt, eltömik tehetségük szerves fejlődésének útját. Az izmos és ugynkkor érzékeny tehetségű Tolni Miklós szerepről szerepre láthtón feszeng, s mint ki mg is röstelli z ügyeletes dúvd sktulyáját ) inkább csk libiszínjátszást produkál. Fehér Ann, mint közismert, nemcsk kivételesen szép és rendkívül intelligens, de hideg színésznőként debütált, ám egyszer, szolnoki Liliombn, Bbrczy Lászlónk sikerült épp ezt hidegséget megőrizve megszüntetni ",

26 s Julik sugárzón tiszt és kemény emberi méltóságává felfokozni. Budpesten zonbn színésznő hidegségére" tesznek, mi ztán hovtovább fgyos merevséggé görcsösödik. Mrtin Mártánk vlóbn volt komiki vénáj (bár korántsem csk z), de mélttln, fiziki dottságokt túlhngsúlyozó, már-már ripcskodó duennklisékbe szorítv ez vén is elpdni látszik. A többiek közül fitl Rátóti Zoltán Régi nyárbn Törőcsik Mrink tudott jelentős prtnere lenni, krkteresen friss sihederbájávl; itt most megvlósítj zt nem csekély fegyvertényt, hogy egy gyilkos iránt se tud érdeklődést ébreszteni. Egy hálás szerepben - debreceni lkítóját z elődás legjobbjként mélttták - Ngy Miklós rendőrje egy sblonötletet kp (hrsányn jelent be érdektelen fejleményeket), és játék ennek ismételgetésében merül ki. Kló Flóriántól már láttuk ezt z lkítást, elsősorbn Gázlángbn; kár, hogy nem is próbálj ilyen típusú portréit differenciálni. Mindezzel nem zt kívánom mondni, hogy bármely figur is csábító, izglms színészi feldtot nyújtn, csk zt, hogy legüresebb teret is többféleképpen lehet kitölteni, és lehetőségek közül közhelyre semmilyen írói fogytékosság nem mentség. A szórkozttás becsülendő színházi célkitűzés, mégis, úgy kellene hozzálát-ni, hogy nemcsk szórkozáshoz, de színházhoz is kedvet csináljunk. Az ilyen elődások csk széri idejére fizetődnek ki; önmgukbn bármily ártlmtlnok, végső soron bemuttó szín-háznk ártnk, mert z ily módon ön-mgánk támszt rendkívül flánk és erő-szkos konkurrenciát. Az néző, ki itt vn elemében, legföljebb következő, hsonló típusú produkciór ül be, be-muttó színház pedig elveszti zt jogát, hogy pnszkodjék, h igényes, netán új-szerű válllkozási foghíjs és részvétlen nézőterek előtt múlnk ki. Krimit játsznk Szolnokon is, pontosbbn horror-melodrámát, nyilvánvlón számítv közönség érdeklődésére, műfj iránti vonzódásár. Am z elődásnk semmiképpen sem szórkozttási szándék legfőbb meghtározój. Impozáns z következetesség, melylyel Szolnokon végigzongorázzák színházkultúránkból kimrdt stílusokt. A wedekindi expresszionizmus, schnitzleri impresszionizmus, Botho Struss-féle - mondjuk - intellektuális szín-házi reltivizmus után most egy vulgárisbb műfj következett, melynek populritás zonbn csk legfelsőbb, legkönnyebben hozzáférhető réteget jelenti, és z előzőekhez hsonlón lklms egy ismét csk újt hozó stíljátékr. Mert persze nem megszokott, nyájs, mondhtni, életigenlően optimist klsszikus krimiről vn szó, mely-nek végén megnyugttón helyreáll z erkölcsi világrend, s melyet legtöményebben Dme Agth Christie képvisel, jóvl szerényebb tehetséggel pedig Robert Thoms is művel. A plkáton álló nevet, zt Robert Dvid Mc-Donldot, ki nemrég elhunyt Jmes Hdley Chse ismert regényéből (egyéb-ként - furcs párhuzm - ez is első mű volt, melynek színvonlát termékeny szerző soh nem érte utol) z dptációt készítette, nálunk kevesen ismerik. Ahogy Mgyrországr látogtó külföldi színházbrátok is többnyire megrekednek fővárosnál, úgy kezdődik és végződik mi horizontunk is London-nál, holott épp McDonld színház, glsgow-i Citizens' Thetre sokk szerint m Angli legizglmsbb műhelye. McDonld vezető triumvirátus tgj, Giles Hvergl és Philip Prowse mellett; drámíró, dptáló-fordító, drmturg és rendező egy személyben. A színháznk sjátos stílus vn, tlán leginkább Brechtből és Genet-ből össze-párolv ( Citz"-ről hol dicsérőn, hol elmrsztlón, zt szokták mondni, hogy inkább kontinentális, mint brit jelenség): egyfjt hűvös, végsőkig finomult, rtisztikus-dekortív stílus, mely egyszerre elbűvöl és elidegenít, s melyből fgyos, hófehér fénnyel sugárzik mindent megvlltó kegyetlenség méltóság - Európ-szerte híres színpdképeinek, többnyire zseniális Philip Prowse lkotásink nem véletlenül lpszíne fehér (mely szolnoki színpdképben is meghtározó szerepet kp). A legújbbn Rcine-t és Schillert, előttük Krl Krust és Proustot dptáló McDonld színház stílusához szbt klsszikus horrorkrimit is. Érintetlenül hgyj borzongtó cselekményt z elrbolt milliomoslányról, kit z egymást követő gengszterek, bndábn és egyénileg, kábítószerrel, ütlegeléssel és nemi erőszkkl kiforgtnk mgából, identitását vesztett ronccsá változttnk, s végső tömegmészárlásról, melyet csk z esetet sikeresen " megoldó detektív úszik meg ép bőrrel. Am ugynkkor ehhez storyhoz z dptáció vlmi merőben új dimenziót d hozzá, mégpedig nélkül, hogy bármi köze lenne hgyományos értelemben vett stíluspródiához. A sját konvencióink végletekig felfokozott műfj önmgát idegeníti el, s immár nem szegény áldozt szomorú sors vgy detektívnek mint megsértett erkölcsi világrend helyreállítójánk keresztes hdjárt vált ki együttérzést; Miss Blndish bús története egy pokoli világ metforájként jelenik meg előttünk, mint látomás egy dehumnizált emberi tenyészetről. A drbbn s mellérendelt megvlósításbn implikált megállpítás oly lezárt és mgától értetődő, hogy már nincs mozgósító ereje, s bár hsonlt kissé léhánk látszik, itt néző (ellentétben Miss Blndish-sel) vlóbn orchideát kp. E színpdi virágnk illt nincs, szobát sem díszíti hgyományos módon vázáb rendezve: mint környezetéből kiemelt, önmgábn vló műtárgy, mg hideg tökélyé-ben, celofán dobozbn csodálhtó. Vgyis prózibbn: bár cselekmény természetesen kelt, h áttételesen is, bizonyos krimis feszültséget, és mg módján világképet is közvetít, ez elsősorbn mégis esztétiki termék, stílusgykorlt. A stílusgykorltok nyelvét pedig Csizmdi Tibor, rendező máris mesteri biztonsággl beszéli, sőt, úgy tűnik, pályáj jelen szkszábn ez fogllkozttj elsősorbn. Tlán még sosem látott glsgow-i elődást, mgyr szín-házi glóbuszon lighnem mégis ő áll legközelebb McDonldék színházfelfogásához (bár Ruszt József heterogénebb munkásságánk szerintem legrusztibb " vonult is rokoníthtó velük). Pontosn tudt, milyen díszletet kérjen Antl Csbától: dermesztően hideget, z ismerős helyszínek ellenére is holdbélien idegenszerűt, esztétikusn dehumnizáltt (fehérség!), s hsonló kivételes stílusbiztonságról tnúskodnk El Kzovszkij jelmezei is, melyek korhűségből knyrodnk z bsztrkció felé, s egyszerre képesek jellemezni és elszemélyteleníteni. A játékbn mgábn - leglábbis tetten érhető szándék szerint - semmi pszichológii pepecselés: rendező kész, eleve elrendelt, tömör, mondhtni mitikus típusokbn gondolkodik, melyekről lepereg konkrét zonosulás vágy. A rendezés legfőbb eszköze koreográfi: lssú, elnyújtott, fenyegető,

27 vgy épp ellenkezőleg, villámgyors, ki- számíthttln, életveszélyes mozgások, mindig meglepőek, egyszerű vgy épp sblonos relációkról is újt, újszerűen megfoglmzók. Az elődásbn sok. z úgynevezett merész motívum: homoszexuális közeledések, brutlitás, erőszk, s ezekből is kiválik. z mgyr színpdon előzmény nélküli jelenet, mikor z Ödipusz-komplexumml sújtott, torz testű és torz lelkű gengszter ny.=. segédlettel erőszkolj meg mgtehetetlen milliomoslányt. Mindez nturlist tállásbn természetesen elviselhetetlen lenne, de Csizmdiánál mindvégig koreogrfált művi rtisztikum dominál: egy elkárhozott világ rítusi celebrálódnk, melyek eleve elrisztják nézőt ttól, hogy köznpi élményeire rímeltesse őket legföljebb áltlánosbb, névtelen szorongások és rémképek erősöd-nek fel nyomukbn z erre fogékonykbn. Ami pedig cselekmény fő-vonlát: Miss Blndish önmgából vló kifordulását illeti, ez sem mél románc, hnem idézőjelbe tett melodrám, melyben kiélezett tetrlitás önmgát elidegenítve válik brechti jellegű demonstrációvá egy emberi lény átfunkcionálásáról, és így nálunk is megszületik, méghozzá erőszkoltság nélkül, úgyszólván természetesen, Brecht és Genet egysége. Az elődás törekvéseit persze elsősorbn rendezés és tervezés hordozzák. Vidéki színházink közül csk kposvárink sikerült (egy erőteljesen különböző rs poetic lpján), sokéves, egy irányb trtó, szkétikus munkávl s nem utolsósorbn lelkes és folymtos fő-városi figyelemtől támogtv elérni színházvezetési-rendezési koncepciók. és szín-pdi megvlósulás összhngját. Másutt fel-fellobbnó új törekvések el-elhl-nk mostoh feltételeken, helyi nézeteltéréseken, rövid próbidőn, közönség részvétlenségén, társult egyenetlenségén és egészségtelenül sűrűn változó összetételén. Ahol, Kposvár mellett, rendezői újt krás szándék leginkább nyilvánvló: Szolnokon mindezek tényezők éreztették htásukt, bárh változó töménységben és változó sorrendben. Ezért ez z elődás sem érheti el zt speciális tökélyt, melynek lehetősége pedig benne rejlik. Külön blszerencse, hogy bár Leviczky Klr személyében színház birtokolt Mgyrország potenciálisn legjobb Miss Blndish-ét, szerepet végül mégsem játszott el. A vendégként meghívott Nyertes " Nyertes Zsuzs és Mucsi Zoltán Miss Blndish nem kp orchideát szolnoki elődásábn (Szoboszli Gábor felv.) Zsuzs szerencsés pótválsztás volt: fizikilg tökéletesen hozzálényegü t koncepcióhoz verődései, lssú összecsuklási, hiszteroid vgy ktton pózi és sikolyi kitűnőek, de figur belső kisugárzás még hlovány; mindenesetre z is jelentős teljesítmény, hogy sehol nem fog disszonáns hngot, és sen niv, sem romntikus hősnő sémái meg nem kísértik. A társultnk épp legjelesebb erői zonbn némiképp sját stílusuk felé húzzák z értelmezést; sztriptíztáncosnőt játszó Bjcsy Mári, démoni gengsztermm múgy is kevéssé rászbott szerepével birkózó Koós Olg vgy másik meghívott, Dokit lkító Káty Endre kelleténél több bensőséggel, relizmussl játsznk, s minden ábrázolási megszokásukkl, rngos kvlitásikkl rr hjlnk, hogy rchetipusok helyett figurát teremtse-nek. Vlli Péter viszont eddigi ismereteim lpján ngyon is képes lett voln rá, hogy Humphrey Bogrt mugy is rchetipikus detektívlkjánk dott változtát kiteljesítse; itt tlán. rendező nem volt eléggé erőskezű, mert Vlli Fennerje kelleténél sokkl kedélyesebb, s hálás, már-már olcsó megoldásokkl nézőben meghitt, ismert színi világok. kellemes ízeit ébresztgeti, holott ez z elődás minden lehet, csk kellemes nem. Mint ilyen_ esetekben oly gykrn, rendezőt leginkább egyes fitl, jóformán pálykezdő színészek értik meg. Tóth Tmás, Mucsi Zoltán hibátlnul hozzák koncepciót, és közülük ugrik ki z elődás legjobbj, ritk tehetségű Tóth József, ki eleve elfogdj, hogy szörnyeteget játszik, s esze ágábn sincs deformált gengsztert kriminálpszichologi szubtikus mentségeivel ellátni. Félelmetes, mégis távol mrd tőlünk, kígyó z üvegházbn, veszélyes, mérgezett, ellenőrizhetetlen - és mindez mégis elsősorbn gyönyörködtet. Tényeken búsongni k á r : közönség túlnyomó többsége minden bizonnyl z elvn típusú elődásokt részesíti előnyben, milyen József Attil Színház l " Thoms-bemuttój, McDonldCsizmdi-féle koprodukciókkl szemben. Igz, ez itt most krimi, cskhogy konzervtív ízlés roppnt éber és jó szimttl gynkvó:. többnyire megérzi, h meghittnek látszó sszociációs kör csk lklom, netán ürügy egyéb célkitűzések elfogdttásához, és tüstént ellenáll. Új színházi (törekvéseink egyre kedvezőtlenebb légkörien, nehezülő kürülmények között folynk, mégis öröm lenne, h színházk leglább sját mguknk támsztott konkurrenciát nélkülözhetetlen(?) minimumr csökkentenék. Mg M i s Blndish orchide csupán, és orchide nélkül elvileg még virulht színház kertje, z egzotikus növény távol-léte nem kelt hiányérzetet. De minden ilyen kísérlet fogékonyságot és nyitottságot növel, h csk kevesekben is. Menthetetlenül középfjúnk látszó színi világunkbn v lmikor urt tört musicl, groteszk, z bszurd, prbol, ondolti, filozófii drám, felütötte fejét stilizált, áttételes, elvont foglmzás, megnyíltk z újszerűen retetrlizálódó színhát perspektívái, és kezdetben szűk, néhány h ár lábr méretezett cspások, h lssbbn is, mint sokn kívánnám. mégiscsk ösvényekké szék-sodrok, h utkká még nem is. Nem sz d bbhgyni. g v Jck Popplewell-Robert Thoms: A hölgy fecseg és nyomoz (József A t t i l Színház F ordított: Bodnár Róbert. Díszlet:Meller András m. v Jelmez: Schffer Judit m v Rendező: Már Gyul m. v. Szereplők: Tordi Teri m. v. Kló Flórián, Tolni Miklós, Fehér Ann, Rátóti Zoltán, Mrtin Márt, Kocsis Judit f. h., Ngy Miklós, Köves Ernő, Budi István, Réti Andre f. h. Robert Dvid M c D ou n ld: Miss Blndisb nem kp orrbillent (szolnoki Szigligeti Színház) Fordított: Morcsányi Géz.Díszlet: Antl Cs b. Jelmez : El Kzovszkij m. v. Zene: Melis László. R e n d e z ő : Csizmdi Tibor. S zereplők: Nyertes Zsuzs m. v Bjcsy Mári, Philippovich Tmás, Horvát László Attil Váry Károly, Tkács Gyul, Tóth Tmás Mucsi Z o l t á n, Káty Endre, Tóth József, Koós Olg, Vlli Péter.

28 VINKÓ JÓZSEF A megszelídített Übü pp Az ember kicsit unj már z Übü-legendát. Fársztók mgyráztok, melyek szerint Übü pp hol minden despot szintézise " (Henry Buer), hol Mcbeth- Clibn " (Robert Vllier), hol árttln diáktréf, hol - legtöbbször - z ostob, önző polgár kegyetlen kriktúráj " (Mrtin Esslin), hol egyszerű szürrelist tréf, hol vk erő", z őrült emberiség jelképe " (Michwline Tison-Brun), nem is szólv mgvsbb feltételezésekről, mint például Clude Roy-éról, ki szerint Übü minden felfegyverzett tökfej prototípus - hitlerek, mc rthurok, guderinok, eisenhowerek őse -, s vágóhídr és z gytlnítób tszigál bennünket...", vgy André Bretonéról, ki úgy véli, hogy Ubü freudi-nietzschei tudtlttink megtestesítője", modern idők bosszúálló sztírhőse", vgy kollektív lelkifurdlás" (Mrcel Jen és Arpd Mezei), homoszexulitás jelképe, Történelem reménytelen és rettenetes ostobság " (R. Boy)... és így tovább végtelenségig. Úgy látszik, z Übü-mítosz még Übü pp pókhsánál is elsztikusbb, s z 1896-os ősbemuttó ót belefér minden huszdik százdi kct, minden mi rettegés (Éntől, Történelemtől, Hláltól, Ostobságtól, Világktsztrófától stb.), minden rémület, mit z Übü-kuttók írósztluk mellől figuráb belegyömöszölhetnek, többnyire persze szerencsétlen kispolgár kárár (mnpság divt kispolgárt Ubü-tükörrel riogt-ni), ki - gynítom - szhr" z egész modern színházr, s életfelfogását, étkezési szokásit, gondolkodásmódját meg nem változttj egy tlálós kérdésért. Mert z Übü király - bármennyire is túlbecsüljük - irodlmi tlálós kérdés. Nem zért lett legendás, mert irodlmi értékei olyn jelentősek, még csk nem is szerző extrém jellegzetessége mitt, nem is botrányok mitt, miket provokált ( ddisták, szürrelisták, hivtásos polgárpukksztók " égbekiáltóbb blhékt produkáltk), hnem zért, mert korunk leghíresebb, legeredetibb rendezői hsználták keretnek. Elődáslehetőségnek. Forgtókönyv-nek. Knvásznk vgy politiki librettónk, h úgy tetszik. Az z Übü király-kép, mi mi színházi emberekben, nézőkben, Jrry-rjongókbn és epigonokbn kilkult, nem z 1896-os Lugné-Poé rendezte elődás képe, nem festett díszletek, színes jelmezek látvány, nem Firmin Gémier - végül is - nturlist és szimbolist színház kifigurázásából összegyűrt játék, hnem Jen Vilr, Jen-Louis Brrult, Peter Brook, Chrles Mrowitz áltl létrehozott, TNP-ben, Qui d ' Orsy-ben, Royl Courtbn, Divdlo n Zábrdlibn, L Mmábn és számos más színház-bn létrejött elődás képe, melyhez huszdik százd embertelensége éppúgy hozzátette kézjegyét, mint Krysztof Penderecki, ki zenét írt z Übühöz, Victor Grcin, ki mszk nélkül néger színésszel játsztt, Ann Prucnl, ki snzonénekesnő létére Übü mmát lkított, Jen Effel, ki Roger Blinnek rjzolt hátteret, vgy Georges Wilson, ki z Ühü-trilógiát groteszk musicl-ként fogt össze - operformábn. Jrry Übü-könyve így gzdgodott-értelmeződött utólg, z Übü-trdíció így lkult mivá, korunk érzékenységét így követhette ez színdrb, miközben nálánál jelentősebbeket kirostált legszigorúbb drmturg - z Idő. Minth csk megérezte voln ezt jelenséget Pul Vléry, mikor zt írt: Ez mű csk olyn mértékben él, milyen mértékben képes más lenni, mint milyennek Jrry meglkott... Világértelmezés tehát? Filozófii-politiki pmflet z ember elálltisodott képmásáról? Vgy stílpródi? Elegáns diáktréf félig bábszínház, félig z mtőrszínpd modorábn? A mi rendezőnek főhet feje, h sem túlértékelni nem krj z írott nygot, sem kényszerítő és burjánzó Übü-világképpel nem kr dós mrdni. A túlértelmezésben csorbát szenvedhet játékosság (mint prági Jn Grossmnn egyébként igen htásos rendezésében, hol - Chplin és Stroheim modorábn - négy szemetesládábn Übü Göringgé nőtte ki mgát), diáktréfák modorábn pedig leegyszerűsödhet mű holdudvr, s gyonpolitizált világunkbn néző úgy érezheti, l'rt pour l'rt cnulrt lát, s feloldást kp z Übü-szimbolik megfejtése lól. Nyilván fentieknél árnyltbb megfontolások lpján döntött úgy Zsámbéki Gábor, hogy Kton József Színházbn szerző eredeti intencióink megfelelően nem egy szimbólumokkl megterhelt Übü királyt hoz létre, hnem egy játékost, nem egy gyonpolitizált, gyonfilozofált üzenethlmzt, hnem egy mókás ötletprádét - színész és néző multttásár. Nyilván ezért engedett meg önmgánk és színészeinek is egyfjt távolságtrtást z eredeti műtől (több ízben civil módon kibeszélnek z elődásból: III. felvonás nyolcdik jelenetében, Übü hdrkelésekor, mi-kor z irdtln gebére próbálják meg felhúzni, vgy IV. felvonás htodik jelenetében, mikor medvét lkító színész egyszer csk megunj z egészet, leveti medvebőrt, s egy Elmentek frncb modern színháztokkl! " hngztú remek beköpéssel " otthgyj meghökkent prtnereit), ezért mondtj el Hollósi Frigyessel Prológot, de úgy, hogy bból csk számár fontos mondt érthető ( Ezért ztán Önök nnyi utlást láthtnk Übü ppábn, menynyit csk krnk, de láthtják egyszerűen csk pprikjncsink, kriktúránk, mit egy diák rjzolt tnári egyiké-ről, ki számár világ minden groteszkségét mgáb sűrítette. " ), s vlójábn ebből is csk diáktréf " szó, mit színész felemelt ujjl megismétel, mintegy útmuttóul, s nyilván ezért komédiázhtnk kedvükre többiek is, lett légyen szó burleszk ggsoroztról, irodlmi pródiáról, színházi stíluspródiáról, ötletpetárdákról, morbid pntomimbetétről stb. Ajándék ez z elődás pzrló ötleteivel, kellékek leleményes hsználtávl, kidolgozott rögtönzéseivel, sziporkázó tehetségével brechti és sztnyiszlvszkiji trdíciókon nevelkedett színjátékstílusunkbn, látsztr lubickolnk is benne színészek, s hhotázik közönség is, mégis - z átlgnéző számár - egy idő után úgy tűnhet: egy remek színészcspt, leleményes rendezőjével együtt mindent elkövet, hogy életben trtson egy visszvonhttln elvult nygot, s erőlködésüket folymtosn csökkenő htás kíséri. Hiáb vrrj össze lábszáron tátongó sebét blzírt egykedvűséggel, miközben lábujji közé helyezi kolbászt és kenyeret Básti Juli (Übü mm), hiáb fekszik hentesbárd élére ludni Ppp Zoltán (Pizs töstér), hiáb mondj el királyi szülei hlál után remekbe szbott stílpródi-monológját Szcsvy László (Bugrislv királyfi), hiáb hozz " Lászky tábornok figuráját Káty Endre - mindez betétnek ht, játék és szö-

29 veg összhngj meglzul, gg- és pntomimbetétek között történik színdrb, mely - óvtosn írom le - furcsmód nem misztikussá növekedett rémséges figuráról, házmesterek és hitlerek keveredéséből szármzó Übüről szól, hnem Kton József Színház társultáról. Mintegy bizonyítv, mit úgyis tudunk, hogy minden porcikájukbn képzett, tehetséges emberek. Pedig Sinkó László z áltlm látott külföldi és hzi Übük közül tlán legjobb. Nyihhentései, leffentései, böffentései, csámcsogó, álltis lénye, potrohos formáj szinte szintézise z eddig látott Übüknek: Sinkó prólékos munkávl teremti meg ezt flstffi mohóságból, süvítő gyávságból, brutlitásból és ljsságból gyúrt hurkát, ki morálisn semmitől nem retten vissz, ám fizikilg folymtosn retteg, ki egyik pillntról másikr képes legellentétesebb emberi érzésekre, kit semmiféle emberi gátlás nem köt, kinek belül kopsz fejében csk z önzés, létfenntrtás és félelem központji működnek, s ki vlóbn nem más, mint z emberiség álltis énjének megtestesülése. Sinkó fentiekhez hozzátesz még néhány emberi vonást: örömében szökken, kárörvend, nevet, tpsikol, mint vlmi gyerek, nyüszít stb., így figurát még árnyltbbá teszi, mrionettre érzéseket kszt, s felkínálj egy ngyszbású Übü-kép megteremtését. Az elődás zonbn nem ezt válsztott céljául. Az Übü házspár nem világ megsemmisítésére törekvő emberszbású Ostobság torzképe, nem történelem kloák-hőseinek pnoptikum kr lenni, "báb-pokol" életre kelt két szörnymrionettjében nem z ember sötét oldlánk szimbólumát látj, hnem játékot. Ezt felfogást erősíti Básti Juli játék is. Übü mm figuráját más elképzelésben rá osztni szereposztási tévedés voln. Übü mmábn, hogy én képzelem, ösztönösen benne él gonoszság logikáj, könyörtelen céltudtosság, lefojtott lumpenlét minden állti mbíciój, nyárspolgár féltve elrejtett htlom-vágy, mely bizonyos történelmi korszkokbn, h npvilágr törhet, übüi helyzeteket teremthet mg körül. Abszurd és reális helyzeteket. Hiszen bizonyos relitások épp képtelenségük mitt tűnnek bszurdnk. Ezt így tlán csk Gobbi Hild tudná eljátszni. Básti Juli kriktúrát formált Übü mmából. Fintori mrionettflntorok, mozgás mechnikus, gépies, gesztusi Si nkó László (Übü pp), Básti Juli (Übü mm) és Németh Gábor f. h. Al fred Jrr y rémbohóztábn ( Kton József Színház) elngyoltk, z egész figur külsőséges, művi -- veszélytelen. Ettől z Übü mmától nem lehet félni. Ez nem Ldy Mcbeth., ez nem méregkeverő, ez z Übü mm nem tud intimitást teremteni (házséletük, titkolt belső életük is csk pródi mrd), ezt z lkítást csk hngerő fokozhtj, s z újbb tekergések, fintorítások tehetik érdekessé. KelIékekböl építkezik z lkítás: műsebből, lebegő műmellekből, vállltn vissztszító erotik meghökkentéséből, z egymás után levethető ht-nyolc télikbátból -- nincs belső ökonómiáj, nincs súly, s jelentősége is lényegesen kisebb, mint z eredeti műben. Fentiekből persze kirjzolódik lssn, hogy recenzió írój - jóllehet elismeri színház és rendező jogát drbértelmezésre - vllójábn z Ü bü király cnulr-elődását kellemes színházi estének, ám - mégiscsk elszlsztott lehetőségnek tekinti. A remek színészgárd (főként Végvári Tmás Vencel király és

30 Jelenet z Übü király elődásából Khell Csörsz díszlete z Übü királyhoz (Kton József Színház) (Iklády László felvételei)

31 négyszemközt zenekrvezető szerepében, Újlki Dénes Poszomány kpitányként - számító ostobság megformálásávl), z Übüdíszletek történetében hgyományosnk számító, ám hsználhtó cstorndíszlet (Khell Csörsz m. v.) egy ngyobb szbású, politikilg, filozófiilg árnyltbb, erőteljesebb elődás létrehozásár is lklms lett voln, tlán játékosság, z ötletesség, színház " csorbulás nélkül is. Vgy, h ennyi mű mi trtlék, kkor érdemes-e puszt játékosságból kcérkodni vele? A kérdésre mgm sem tudtm egyértelmű válszt d-ni, mígnem npokbn kezembe került frnci rendező, Antoine Vitez friss nplójegyzete: Az Übü király elődásánk egy kitűnő ízléssel berendezett polgári ebédlőben kell kezdődnie. Brokk grnitúr, whisky, zene, újságok. Übü pp és Übü mm dinmikus mi káderekre emlékeztetnek, prtyr várják brátikt. A trágár szvk nem zvrják őket, úgy beszélnek szhr " -ról, minth portóiról vgy más közönséges dologról voln szó. Szrnk, étkeznek, gyilkolnk, meghlnk méltóságuk megingás n é l k ü l... Übü mm lméból készült ngyestélyit hord, Übü ppán szmoking. Külsejük kifogástln... Az elődás végén egy htlms luxustengerjáró, olyn, mint z Amrcord című filmben, beúszik lerombolt szlonb, s z Übü házspár Spnyolországb hjókázik..." A Kton józsef Színház elődás retrospektív jellegű : egy hírhedt, botrányb fulldt premier feltámsztás. A mi néző joggl kérdheti: ugyn mitől lett ez z Übü olyn legendás, miért kellett budpesti premierrel kilencven évet várni, h legngyobb provokációt és beszédtémát ht-nyolc pucér ktonfenék jelenti? MÉSZÁROS TAMÁS Vn Önnek pályáj? Beszélgetés Spiró Györggyel - Ön idestov negyvenéves, drámáz ntológiákbn és önálló kötetben is megjelentek. A színházk játszották történelmi prbolóját és mesejátékát, végletesen nturlist életkémét és groteszkjét, társdlmi drámáját és komédiáját. Ahány bemuttó, nnyi drmturgi és hngtétel. Vn Önnek egyáltlán színműírói pályáj? - Nemigen érzem, hogy kár drámíróként, kár színpdi szerzőként vlmiféle egyenes ívű pályán hldnék. Elég sokáig egy-két rögeszme hjtott. Azért írtm drbokt, hogy vlminek végére járjk: ki krtm tlálni egy drmturgiát, egy olyn drámi formát, melynek keretei között bármilyen jelenség megírhtó. Végül is, miután jó pár száz éve nincs már ilyen világon, hiszen színház nem produkált hsonlót Shkespere és kortársi ót, ezt drmturgiát csk elvi, illetve többé-kevésbé esztétiki és ideológii lpon reméltem megkonstruálni. Világosn láthtó, hogy huszdik százdbn csup ilyen konstruált drámírói pály vn. Némelyeknek jobbn sikerül dolog, másoknk kevésbé, de igzából ngy, életes " drmturgiát ngyon régen nem sikerült csinálni senkinek. - Tehát rr, gondol, hogy mi drámírónk vn egy teóriáj, és többnyire bból próbál megélni" színpdon? - I g e n, ez helyzet. Azok közül, kik fölmérték, hogy mi színpd milyen lehetetlenségekkel küzd, néhányn Úgy vélem, z Ühü-jelenség politiki megpróbáltk dolgok végére járni, és z trtlm többre kötelez. összes lehetséges drmturgiát sorr Alfred Jrry: Übü király (Kton József vették. Mjdnem mindegyiknek szenteltek egy-egy drbot. Ezt tette például Színház) Fordított: Jékely Zoltán. Díszlet: Khell Krlez. Én mjdnem húsz éven keresztül Cörsz m. v. Jelmez: Szbó Mári m. v. rr törekedtem, hogy eltérjek mgyr drámi és színházi hgyományról, tehát Rendező: Zsámbéki Gábor. Szereplők: Sinkó László, Básti Juli, Új- nturlizmustól és z operettől. Egy drámtípust krtm lki Dénes, Végvári Tmás, Olsvszky Év, filozofikusbb Szcsvy László, Horváth József, Hollósi kilkítni. El is jutottm BékecsászárFrigyes, Ppp Zoltán, Gry József, Vrg hoz, melyik ezt szinte már meg is vlózoltán f. h., Vjdi Vilmos f. h., Bl Jó- sított. Csk nemigen játszhtó, mert túl zsef f. h., Zubornyák Zoltán f. h., Lengyel sok szereplője - ám ettől eltekintve: Ferenc f. h., Németh Gábor f. h., Trján egyszeri tlálmánynk érzem, vlmit Péter f. h., Kocsó Gábor f. h., Molnár megírtm benne, de ez drmturgi más Erik f. h. jelenségek ábrázolásár már nem l- klms. Vgyis pályámr " ezzel sem tláltm rá. - A Békecsászárt megelőzte nézetem szerint vele egy tőről fkdó Hnnibál és Blssi Menyhárt... Igen, már ezekben is kísérletet tettem, hogy elszkdjk z úgynevezett relist történelmi színműtől. Ezeket sem játszották. Aztán, mert igzán következetes krtm lenni, írtm egy verses drámát, Kőszegőket. Nem trtottm sikerültnek, legfeljebb bizonyos szempontból érdekesnek, és végül is így jutottm el B é k e c s á s z á r i g, melyben már egy teljesen elvont színhelyen, el-vont lkok mondják mguk filozófiáját; és bár ezt ngyon jó drámánk trtom, egyáltlán nem biztos, hogy vlh is kiderül, színpdi mű-e? Mindenesetre felvetette számomr kérdést, hogy zt fjt filozofikus dinmizmust, mit sikerült benne kidolgoznom, lehet-e közelíteni hhoz z élethez, melyet mi mgyr közönség felismer és megért. Izgtott, meg tudom-e oldni, hogy mű kevésbé legyen elvont, tehát néző is kevésbé érezze idegennek, ugyn-kkor mégis érzékelhető mrdjon drám filozófii rétege. T u l j d o n k é p p e n nturlizmust krt összeházsítni gondolti drámávl? Igy vn. Eddig nem sikerült. Vgy teljesen nturlist mrdt z nyg, és csupán rdikális ntidrámát lehetett belőle kiérezni - ilyen volt z Esti műsor vgy pedig nem sikerült megteremte-nem nturlist történés és metfizikus szint természetes kpcsoltát, mint A kertben, melyben erre htározottn törekedtem. Úgyhogy ez továbbr is legsjátbb problémám, bár, hogyn én látom, főként Kelet-Európábn, állndón fölmerül. Az itteni lkotók, kik ezt drmturgiilg végiggondolták, ingdoznk teljesen elvont gondolti meg z időhöz és helyhez kötött nturlist drám között. Néh, vlmilyen furcs módon sikerült nekik létrehozni szintézist egykét ngy mű erejéig, mint Wyspinskynk. Több drámáj is vn, melyek olynnyir vntgrde-ok, hogy hozzájuk hsonlót zót sem ismerünk. Tehát mindent megírt előre huszdik százdi izmusokból, és még zon túl sok mást is. Ugynkkor Wyspinsky úgynevezett világdrámát lkotott, és h eltekintünk ngyon lengyel temtikájú nemzeti műveitől, melyek természetesen igen népszerűek Lengyelországbn, kkor látnunk kell, hogy még honfi-társ néző is nehezen tud ezekhez bizrr,

32 elvont művekhez kpcsolódni. A másik véglet Csehov, ki végül is benne mrd egy dott történelmi időszkbn. Abbn, melyikben meghlt z Isten, és z embereknek kellene egymás isteneivé lenniök, mire persze nem képesek. Nekem erről szól Csehov. Ezért is oly didlms mindmáig csehovi drmturgi. A huszdik százdi drám végül is Csehov. Őrá épül, és mindig őhozzá vezet vissz; én még z bszurdot is tőle szármzttom. Mert Csehov ót zonos z lpvetően drámitln világhelyzet. És bár nál ez ngyon mély filozófii rendszerbe is illeszkedik, őután - úgy érzem - mégis mást kellene már csinálni. Mert Csehov drámilg nem eléggé erős. Akkor sem, hogyh igzt ír. Nem eléggé htásos. Sok minden kimrd belőle, sok minden nem eléggé végletes; ki-mrd egyfjt metfizik, mg történelem. Mindennek ellenére Ön sikeres színpdi szerző; legutóbb például Az imposztor sikerdrbnk bizonyult. Tehát lehetséges, hogy mégis rátlált egy járhtó útr? Nem, ez nem út. A siker ebből szempontból nem sokt jelent, írtm én már sikeres drbot - Nyulk Mrgit-ját mely kifejezetten kommersz volt. Az imposztorból zért kellett sikerdr-bot írnom, mert Mjor Tmás kért fel rá, és neki nem írhttm olyn fő-szerepet, melyikben megbukik. De végül is ez drb XVIII. százdi komédi drmturgiáját hsználj fel. A mi színházbn ez változtlnul él, hiszen bulvárdrbok mindmáig ugyn-ezzel szerkezettel dolgoznk. Ezt nem is trtom különben rossznk, mert tgd-httlnul működőképes; mit például Az imposztorbn el krtm mondni, zt ezzel drmturgiávl ngyon jól el lehetett mondni. Más kérdés, hogy én zt szeretném, h mélyebb dolgok szkdhtnánk fel szereplőimből. És százd igzi zvrir, bjir ez drmturgi nem tud rávilágítni. - Éppen zért, mert nnyir rcionális mrd? Igen, ez felvilágosodás korbeli drmturgi előnye és hátrány is. Meg ztán z ilyen drbokt z úgynevezett intrik nélkül nem lehet megírni. Az imposztorbn, miután főhős mg is, mint színházi ember, született intrikus, úgy tűnt nekem, hogy ez megoldás beválht. De nem biztos, hogy gykorltbn is működik. Egyszerűen nem elég htásos színpdon. Ahol drb igzán érdekes, és hol közönség ngyon figyel, z csup teljesen drámitln eszmecsere, például rról, hogy Moliére vlójábn miről írt, és zt hogyn kellene elődni. Mégis, színészek úgy játsszák el, hogy kiderül, épp ez z igzán drámi, és nem zok csűrcsvrok, miket drmturgi megkövetel. Goldoni nyilvánvlón ügyesebben építette voln fel z intrikát, de közben nem írt voln meg zokt részleteket, melyek engem érdekeltek. Az imposztor lényegében társlgási dilógokból áll, melyek jól ülnek"... Ezt persze mgyrul ngyon könynyű megcsinálni. Mert mgyr drámábn ez már ki vn dolgozv: társlgási színművet, főként vígjátékot nálunk igzán lehetne gyártni, csodálom, hogy olyn kevesen próbálkoznk meg vele. Pedig ezt tudják birtokb venni színészek és rendezők is, és nem utolsósorbn közönség. És ez z, mi Önt nem érdekli igzán. Sjnos. Holott Az imposztort Kton József Színház színészeiben gondolkodv írt, mint egy háziszerző, és ez, leglábbis ilyen értelemben, igzán shkespere-i válllás: lklmzott szkemberként z dott színház legjobb lehetőségeit segítette ki-hsználni... - Hát végül is válszthtok. Vgy sikeres drbgyártó leszek - és drbjim között zért lehetnek színvonlsk is - vgy pedig megpróbálom mgm drmturgii problémáit megoldni, és kkor vlószínűleg elődhttln drámákt fogok írni. A Hnnibál régi vesszőpripám, jobbn szeretem Békecsászárnál; ez drb olyn filozofikus világdrám, mely igencsk átélhető, eljátszhtó, konkrét helyzetekre épül. Persze nézőt lposn megterheli, mert éppen gondolti következetességében végtelenül kegyetlen. Szerintem elődhtó drb, nem kell hozzá sját színházi nyelvet kidolgozni, végtére is nem újításokkl dolgozom, sőt eléggé konzervtív elemeket építek bele, állndón hivtkozom már létező színházi formákr. Mi lehet kkor z igzi problém? A szereplők létszám kifogás csupán, hiszen nem éri el egy Shkespere-drbét. Minth z drám, melyben szemünk előtt épül fel, mjd omlik össze egy egész világ, z mgyr színháznk túlságosn ngy, túlságosn súlyos voln... és úgy tűnik, nem tud, nem kr egy színházi estén kortárs mgyr írótól ekkor terhet átválllni. Lehet, hogy erről vn szó. Mert nálunk filozofikus drbokt mindig is rettenetes erőfeszítéssel és többnyire sikertelenül játsszák el. A mindennpok közegéből sem színész, sem néző nem tud igzán kilépni. A gondolti drám kár csk brechti változtábn is - mgyr színpdon soh nem volt htásos. De még Fust vgy Az ember trgédiáj sem. A Trgédi csk zért nem bukik meg, mert kötelező olvsmány, és tudvlevően legngyobb klszszikusink egyike. Kár, hogy nem is tudják igzán jól eljátszni. Ami részben drb, részben színház hibáj. M, bizonyos rutinnl, sokn tudnánk olyn színiszövegeket gyártni, melyekkel sikert rthtnánk. És épp legtehetségesebbek nem válllkoznk erre. Művészként gondolkodunk, nem drbíróként. Ez pedig kétségkívül hib is, nem csupán erény. Nem drbjinkból krunk megélni. Sokunknk megvn mg becsületes" fogllkozás, kinek pedig nincs, z nemcsk drbot ír, hnem prózát is, és bból trtj fenn mgát. H drámírásból meg lehetne élni, biztosn megváltozn ez szemlélet. De hát így még forgtókönyv is kifizetődőbb. Viszont furcsmód mégiscsk szín-pdi vn presztízse. Megírht vlki kár tuctnyi forgtókönyvet, ttól még nem lesz író. De h volt két bemuttój színházbn, kkor már jegyzik. Tévéjáték- vgy filmforgtókönyvvel nálunk nem lehet rngot szerezni. szerzőknek Ez igz, mert még nem ismertük el önálló műformánk forgtókönyvet. De ez csk idő kérdése. És zt sem szbd elfeledni, hogy mgyr struktúrábn forgtókönyvíró rendező kpcáj. A rendező nem tud írni, de vn egy elképzelése rról, hogy minek kellene történnie. És kkor szegény író áltlábn rosszbbnál rosszbb sztorikt gyárt neki, holott tudn ő jót is írni, h rendező nem szbná meg korlátokt. Önt színházbn - gondolom - soh-sem korlátozták rendezők. Csk éppen nem zokt drbjit válsztották, melyeket legszívesebben látott voln szín-pdon... Amíg nem dták elő egyetlen drbomt sem, ddig zt hittem, ngyon ngy segítség lenne, h bekerülnék egy színházi csptb. Aztán bekerültem; végül is m ott vgyok, hol legjobb rendezők dolgoznk. Es kiderült, hogy dolog nem úgy működik, hogyn elképzeltem. A rendező nem tud szöveget létrehozni. Lehetnek ngyon jó ötletei,

33 egy sereg kérdésben még igz is lehet, de ettől függetlenül, nem tud sem cspt, sem rendező olyn mértékben segíteni, mint z t én kívülálló íróként reméltem. A művet mégiscsk nekem kell létrehozni. Ebben munkmegosztásbn, mi z utóbbi kétszáz évben ki-lkult, tehát melyben már nem egyet-len személy z, ki írj, rendezi és játssz drámát, ebben rendben egy kicsit mindenki mgár mrd. És leginkább z író. - Kposvárott, hol Ön drmturg, és hol A kertet i s bemuttták, f e l s e m merült Hnnibál v g y Békecsászár elődásánk csőbe, még h szándékot meg is érti. Rendben vn, mondj, de ez engem nem éle/ekel Igen, ez veszély fennáll, még Hnnibál vgy Békecsászár esetében is. A sját sorssl, egyéni rccl nem rendelkező emberekkel néző sem tud zonosulni, és kkor zok hiáb mondják hosszú gondoltikt. S bár jóllehet rengeteg pró kció vn zért ezekben drámákbn, z egész mégsem olyn, mint mikor egy lpkonfliktusból ki-bomlik lineáris cselekmény, és mi nézhetjük, hogyn fog lezjlni és mire vezet. Vn itt ugynis egy lpvető problém. Az gondolt? egyéniség szerepének értelmezése - Kposvárott vn vgy hrminc szí- történelemben és drámábn. Mindz, nész, segédszínészeket is beleértve. mit m igzán sikerrel tudnk játszni, Tehát sem Hnnibál, sem Békecsászár olyn drmturgiábn íródott, melyben nem dhtó elő, mert egyszerűen nem tett nem vált el cselekvő embertől. lehet kiosztni és egyeztetni. Engem Vgyis tett kifejezte hőst, ki többéegyébként most már z érdekelne, mit kevésbé önzonos emberként élte meg z ezután tudnék létrehozni. Az utóbbi évek- egész drámát. Cskhogy ez m már nem ben zonbn áltlános tnácstlnságot látszik igz-nk. tpsztlok mgyr színházi irodlom- Akkor tehát ez egy történetfilozófii bn. Az nemzedék, melyhez trtozom, problém, mit mi drám érzékel ugyn, de htvns években indult fölfelé, drmturgii értelemben nem old meg? És miért hetvenes években már kezdtek beérni z is oldn, h egyszer közönségben első gyümölcsök, és már máris válságbn változtlnul él vágy hgyományos vgyunk. Aki ezt tudtosítj mgábn, "történelmi" drám után? bból leglább még kijöhet vlmi, de ki - Igen, tuljdonképpen z idilli kép után. észre sem veszi, csk csinálj tovább zt, - A mából nézve már z is idilli, h törekvő mi hetvenes években még jó volt, z ember rendelkezik egy világos célll. És h már elveszett. Megváltozott világ, elbukik, zért bukásábn is nggyá nő. Esetleg megváltozott korhngult, korszellem, két világ összecspásábn mgsztosn sok mindenben nem lehet már hinni, mi felőrlődik... nnk idején" még ilyen-olyn -- Az én hőseim is törekednek vl-mire, reményekkel töltötte el z embert. És hát csk ztán nálm ezek z krtok ngyon ilyen depressziós időszkbn, mikor is szétforgácsolódnk, összenemigen látszik jvulás, z író ngyon gubncolódnk, mert senkinek nem nehezen... szóvl, vlószínűleg mélyebbre sikerül ágy semmi, hogyn elképzelte, kellene menni. Nem előre, meg hátr, mindenki ideáll-odáll, és közben elmegy hnem vlhogy mélyebbre z emberi z élet. Ami, kárhogyn nézzük, drálélekben, vgyis ön-mgunkbn. jobbn mitln szerkezet. Éppen zt próbáltm meg kellene is-merni mgunkt, de hát végiggondolni, hogy miként lehet dráúgy látszik, z ember csk ngyon félve mitln szerkezeteket színpdilg méghjlndó ön-mgához igzán őszinte lenni. iscsk htásosn kibontni. Hogyn leam h sikerülne is, lighnem megint csk hetne olyn hősöket drámi értelemben úgy-nevezett intellektuális művek elfogdttni, kik tuljdonképpen soh születné-nek, z z gondolti drámák, nem zonosk önmgukkl. Ez nemcsk melyekből populáris drámi htás z én kérdésem, hiszen már Örkénynél és hiányzik. Ezek pedig mindig csk egy szűk Weöresnél is ez kérdés. jellegzetesen értelmiségi réteget fognk képviselni és közép-kelet-európi; nyugti drám nem érdekelni. Ezért ngyon hjlok rr, h o g y vethette fel. Nemrég jöttem rá zonbn, sokkl erősebb, durvább, primérebb h- hogy már mg ez gondolt-menet is tásokt kellene lklmzni. értelmiségi drbokt szül. Mert z - A modern drám zonbn tgdni látértelmiség z réteg, melyik. szüntelenül szik cselekmény áttekinthetőségét, figurák reflektál sját problémáir, és ez bizony integritását, megfejthetőséget" ; s ezt néző drámiság ellen ht. egyszer csk elunj, nem megy bele ebbe Amint elkezdek reflektálni, már nem leszek gyilkos. Kibeszélem mgmból drámát, helyett, hogy éles szituációkbn megélném. Tehát újbbn z izgt, hogy mi lenne, h más közeg után néznék. Persze én is mgm közegét ismerem legjobbn, és én is ngyon nehezen tudom mgmtól előhozni primér indultokt. Többször előfordult már, hogy egy drbbn olyn éles helyzetbe jutottm szereplőimmel, milyenben én még nem voltm, s ott álltm tnácstlnul. Egyszerűen nem tudtm, hogy én hogyn viselkednék. Mert intellektus lévén, mg intetlektrlizálj drámáját... - Pontosn. Nem tudom, hogy bizonyos kényes szituációkbn milyen ösztönös indultok törnek elő belőlem. Azért mégis meg kell próbálni. Beckett is mélyen intellektuális drbokt ír, nem értelmiségiekről. Sőt, olynnyir mindennpi emberekről, olyn limált típusokról, hogy már zzl is stilizál Ebben z iránybn sem lehet t o v á b b m e n n i. Egyszóvl z életesség és z intellektulitás elegyíthetőségének kérdésére/ birkózik mindenki... - Így vn. Én például z Örkény-féle k. egyperces-drmturgiávl is megpróbálkoztm. A Klmárbél tipikusn efféle szerkezet volt; megnéztem, hogy milyen lehetőségek vnnk benne - hát bizony, drámiságnk bbn z értelmében, mi engem érdekel, igen kevés. Aztán itt voln brechti drám, de zt csk olysvlki lklmzhtj, ki hisz vlmi ngy utópiábn. Másként nem tud tnítni., Én, bár tisztelem és becsülöm Brechtet, m már nem tudok. vele mihez kezdeni, mert nekem nincs mit tnítnom. Tehát rá kell jönnöm, hogy legtöbbet mégiscsk Wyspinsky kínálj. Vele viszont z problém, hogy ő még olysmire épített, mit mi már nem hsználhtunk. A görög--rómi, illetve zsidó-keresztény műveltséget dolgozt fel. Minduntln hivtkozik rá, Sőt drbjibn misztikus figurák mgától értetődően meg is jelennek. De hát százdforduló ót mi műveltségünkből mindez kiesett. Persze, ennek ellenére is állndón mítoszt igyekszünk teremteni színpdon, csk éppen nincsenek meg hozzá több ezer év ót grntált tipológiák. Nekünk mitológiánk nincs hsználhtó nemzeti Tuljdonképpen vn, mert török hódítás kor, három részre szkdt ország cskugyn mgyr mítosz, zt

34 rcok és mszkok nem Weöres Sándor tlált ki. Ez XIX. százd ót él, romntik ngyon szépen kidolgozt. És hát ott vn Monrchi, mi nálunk nem nnyir drámábn, legfeljebb z operettben és Molnár Ferencnél lett mitologikus tém. Ez két történelmi korszk felhsznál-htó, ezekről. tud vlmit közönség is. Ugynkkor ngyon nehéz hozzányúlni ezekhez. Mert rettenetes előítéletek és tbuk lkultk ki e témák kpcsán, és h z ember fölvet egy ilyen témötletet, kkor rögtön zt mondják színházkbn, hogy ez nem drmturgii, hnem politiki kérdés. Mivel dolgozhtunk kkor? Olysféléket, mint milyen Csiksomlyói pssió, leglább tizenöt éve éjjel-nppl csinálnk románok, szerbek, szlovének, lengyelek. Ezzel z egyszerű színházi sovinizmussl zért nem tudok mihez kezdeni, mert nem eleven. Csinált, utólgos, z ilyen-olyn érdekű értelmiség egyes rétegeinek tákolmány. Már régen nem létezik, csupán konzervált, muzeális. Nem művészeti, nem esztétiki ktegóri. - A közönség jó része mégis úgy érzékeli, hogy egy ngy világdrámávl érintkezik. A nemzeti mítoszokkl, népi gyökerekkel beágyzv Bibli egyetemességébe. Nem veszi észre, vgy nem zvrj, hgy z biblikus történet, mi ott lejátszódik, vlósábn világkép niv leegyszerűsítése. - Mert ez is z áhított idill egyik vál- gyon jól ment. Vlószínűleg zért, mert mégiscsk érdekelte z embereket z máig meghtározó korszk. De vehetjük például Klmárbétát Játékszín-ben. Mjd minden elődáson ott voltm, és figyeltem, kik jönnek el. És legkülönbözőbb embereket láttm. Lestem, mi érdekes, mi él meg drbból színpdon. Ez ngyon tnulságos volt: mit én költészetnek szántm, z bszolút lpos lett, de mihelyt létrejött egy kis élet, vlmi mi hngult, mindegy, hogy viccesen vgy komolyn, zt borzsztó hálásn fogdták. Szóvl, meg-érdemeltek voln egy jobb drbot. Egyáltlán, miért mennek m z emberek színházb? Tuljdonképp egy röhej, h rr gondolok, milyen elődásokt látnk. Más kérdés, hogy vnnk z országbn olyn városok, hol színház-nk nincs trdíciój. z emberek nem szoktk hozzá. Én egyébként zt hiszem, hogy zok z emberek, kik egyszer csk elkezdenek színházb járni, vlójábn nem lesznek se okosbbk, se műveltebbek, hnem idővel egyszerűen meg-szokják, hogy lehet színházb is menni, és ott vlmi érdekeset látni. Végül is mivel töltsék ki z estét, hol jöjjenek össze, h más fórumok, helyek - kivált vidéken - múgy sincsenek. De h vn egy színház, és ott történik vlmi, z ngyszerű dolog. Mármost, hogy csk-ugyn történjen, z rjtunk, mi drmturgiánkon is múlik. Ezért voln fontos, hogy rátláljunk. tozt. Rádásul nemzeti töltése vn, és hivtkozás Bibliár. A nézők többsége ngyon boldog, h ezt így együtt megkpj. Az effjt színházt lengyelek hozták divtb, de már ott sem szerettem. Mert ez vonl kiválón lklms rr, E számunk szerzői hogy mindenről beszéljünk, csk épp rról B ÉC S Y TA M Á S z E L T E Világirodlom Tnszékének nem, mi jelen vlóságábn történik. És egyetemi tnár mi egyébként nézőt, bár ő nem tudj, de D É V ÉN Y I R Ó B ER T hiszem, hogy jobbn érdekelné. Múzsák szerkesztője Bizonyos ebben? A mi értelmiségi F Ö L D ES A N N A újságíró, nemzedékünk kinőtt htvns-hetvenes évek N ő k [.pj rovtvezetője illúzióiból, és mert most ezzel, vgyis sját G Y Ö R G Y P E T E R z E L T E Esztétik Tnszékének életállpotávl fogllkozik, feltételezi, hogy tnársegédje szélesebb közönség is szembe kr nézni vele K I S S E S Z T E R színházbn. De én erről egyáltlán nem vgyok tudományos továbbképzési ösztöndíjs meggyőződve. Pedig szerintem így vn; z emberek érdeklődőbbek sját életük iránt, mint gondoljuk. Nekem pozitív tpsztltim vnnk. Azt hittem például, hogy A kert kutyát sem fogj Kposvárott érdekelni, borzsztón pesti drb, pesti értelmiségiekről szól, kik sokt szövegelnek, és kevés dolog történik velük színen. Ennek ellenére z elődás n- K Ő H Á TI Z S O L T újságíró, Filmkultúr főszerkesztője M É S Z Á R O S TA M Á S újságíró, Mgyr Hírlp rovtvezető-helyettese NÁNAY ISTVÁN újságíró, SZÍNHÁZ munktárs P Á L Y I A N D R Á S újságíró, S Z Í N H Á Z munktárs R A J K A N D R Á S újságíró S Z A K O L C Z A Y L A J O S újságíró S ZÁN TÓ JUD I T drmturg, Mgyr Színházi Intézet osztályvezetője Ú J H E L Y I J Á N O S író V I N K Ó J Ó Z S E F drmturg, Vidám Színpd munktárs NÁNAY ISTVÁN A flegmság álrcábn Vlli Péter szerepeiről Kicsit behjlított térdekkel, puh léptekkel jár, mozgásánk irány és tempój kiszámíthttln - felgyorsul, le-lssul, megtorpn, blr indul, de végül is jobbr megy bl keze zsebre dugv, jobbj széles, átkroló mozdultr lendül, ám mozgás íve megtörik, keze le-hnytlik vgy - mondndót ezzel is hngsúlyozv - felemelkedik, hogy z-után e gesztussor új vriációj kezdődjék. A beszéde furcsán szggtott, egész mondtokt ránt össze egyetlen szólmmá, vgy minden szót - ngy szünetek közbeikttásávl külön hngsúlyoz, levegősen ejtett mondtok többnyire nyitottk mrdnk, minth szöveg-ben lig lenne pont. Arc rezzenéstelen, de szeme csodálkozó. Vlli Péter színészi lénye csup ellentmondás. Nivitás és rfináltság, érzelmesség és rcionlitás, lelkesedés és szkepszis egyszerre és együtt jelenik meg játékábn. Egy mi értelmiségi típus jellegzetességei sűrűsödnek Vlli színészi hbitusábn: félbemrdó gesztusi, megtorpnó vgy fáziskésésben levő mozdulti, elkdó mondti, lelkes szvk és tétov mozdultok, niv hitet suglló tekintet és közömbösség mszkj közötti ellentét gykorlti életben vló eligzodás nehézségeivel küszködő ember bizonytlnságát, kiszolgálttottságát fejezi ki, ugynkkor mgtrtás, gesztusi, pózi, elhllgtási, flegmság cinizmus álrc mögé bújó érzelmes ember védekezését is érzékeltetik. Vlli nem átélős színész, nem ő hsonul szerepeihez, hnem játszott figurákt teszi önmgához hsonltoskká. A színpdi lkokhoz z nlizálás könyörtelen tárgyilgosságávl közelít, figurákt távolságtrtás módszerével muttj be, ezáltl egyszerre képes m-gát szerepet s nnk kritikáját ábrázolni. Ettől tuljdonképpeni brechti indítttású mgtrtástól, vlmint mindig jelen levő játékosságtól, komoly és profán pillntok szüntelen váltkozásától, színészi eszközeinek leplezetlen válllásától és hngsúlyozásától lkítási mindig egy kicsit hidegnek,

35 túlontúl tudtosnk, kontrolláltnk, kívülről irányítottnk - nemegyszer modorosnk is - tűnnek. Modorosnk ht ott és kkor, hol s mikor színész művészi lénye és szerep krktere nem vgy csk részben fedi egymást (például Vány bácsi Szerebrjkov szerepében); viszont egyszeriben felfénylik Vlli színészi tehetsége, h olyn szerepekkel tlálkozik, melyek lehetővé teszik groteszk, intellektuális ábrázolásmódjánk kibontását. Ilyen szerepe z elmúlt években több is kdt. Szolnokon Szikor János áltl rendezett Figro házsságábn Figrót játszott. A különös, szürreális htású látványvilágot teremtő elődás főszereplője nem forrdlmi hevületű hős volt; Vlli Figrój némi rezignációvl szemlélte zokt fejleményeket, melyek z ő fnyrságot és kópéságot elegyítő személyének mesterkedései nyomán következtek be. Legérzékletesebben Almviv megleckéztetéséről szóló monológ-j fejezte ki figur lpállását: fogdkozás közben Vlli egy pillntr sem mrdt egy helyben, nyugtlnul járkált fel-lá, s fenyítőeszközként lemetszett botot frigcsált mindddig, míg z fogpiszkálónyivá nem silányult. Fenyegető beszéde végén - természetesen - kis fdrbot rr hsznált, mire z vló: fogpiszkálásr, s ettől gesztustól egy jellegzetes mgtrtás lepleződött le. Wedekind Nicolo királyánk Pál István rendezte szolnoki elődásábn mg teljességében mutthtt fel Vlli színészi eszköztárát. Az állndó szerep-játszásr kényszerülő címszerepet mg képére formált entellektüellé trnszponált, s ezzel lehetőséget teremtett rr, hogy mű és figur mi problémákr vontkoztthtóvá váljék. Am z elődás egésze nem került összhngb színész lkításából kikövetkeztethető törekvésekkel, így produkció htás meglehetősen felemás lett, s Vlli színészi teljesítménye is veszített erejéből. Egy tehetségtelennek trtott, piti ügyek nyomozás után hirtelen és,,véletlenül" egy emberrblási ügy kiderítésével megbízott detektívet játszik Vlli Miss Blndish nem kp orchideát című krimiben Szolnokon. Míg bűnbndák grázdálkodását rendező, Csizmdi Tibor filmekből, tévéjátékokból is-mert erőszkos eszközök és módszerek túlzó mértékű felerősítésével igyekszik egyszerre félelmetessé és prodisztikussá tenni, másik oldlon, mgányos Vll i Péter Figro házsságábn (T kács Ktivl) (szol noki Szigligeti Színház) (Szoboszli Gábor fel v.) nyomozó szintén jól ismert sztereotípiáit sűríti egyetlen figuráb színész s rendező. Vlli ezúttl főleg késleltetett rekció ősi technikájávl él, látszólg flegm, figyelmetlen, z érdektelen részletekkel törődő Ferrer hozzá intézett mondtokr mindig késve s. kérdésekre soh nem egyenesen. regál. Mozgás lssú, miközben körülötte mindenki rohn, kpkod; beszéde nyugodt, hngját nem emeli fel, míg többiek többnyire kibálnk, veszekednek, zkltottn beszélnek. Nem játssz túl z ügyefogyott nyomozó hálás szerepét, figur komikum soh nem válik olcsó bohóckodássá. A színész felnöveli z lig megírt szerepet, de nem teszi hőssé mgányos nyomozót. Erezteti ugyn, hogy ez detektív nem egészen elveszett ember, hogy nem csupán sze- V l l i P é t e r D o s z t o je v s z k i j: E g é r l y u k c í mű s z í n já t é k á b n ( Se g e s v á r i G b r i e l l á v l ) ( S z k é n é S z í np d ) (Doby Dezső felv.)

36 Vlli Péter Esterházy Péter Spi onjátékábn (Mtúz Károl y fel v.) rencse segíti z ügy felgöngyölítésében, de Vlli beletörődő szomorúsággl zt is jelzi, hogy hiáb minden, dolgok mennek mguk útján, gyilkosságok megállíthttlnul követik egymást, ő mindig csk z események után kulloght, s következtetéseket vonhtj le. Vlli sjátos színészi lénye legteljesebben szólóműsorábn, illetve Szkéné Színház kmrprodukcióibn nyilvánult meg. Lábán Ktlin Szkéné-beli rendezéseinek mindegyikében részt vett. Beckett két egyfelvonásos közül z Ohio Impromtuben egy sztl mellé volt cövekelve, s jószerivel csk hngjávl s né-hány ngyon pontosn megkomponált gesztusávl kellett s lehetett kifejeznie drb lényegét. (Az elődásról SZÍNHÁZ 1983/9. számábn olvshtó elemzés.) Vlli nemcsk kivételes - s rá nem mindig jellemző - fegyelemmel, hnem - s főleg - rendkívül intenzíven, mg egyéni beszédstílusánk minden értékét mozgósítv tette érthetővé és átélhetővé nem könnyű Beckettszöveget. A Krl Krus-műből készült Végnpokbn másokhoz hsonlón Vlli is több szerepet játszott, ám ezek szerepek lényegükben egyetlen tipikus mentlitás különböző megnyilvánulási formáink tekinthetők. (A SZÍNHÁZ 1985/ z. számábn jelent meg kritik z elődásról.) A lzán összefüggő önálló jelenetek legtöbbjében Vlli prtnere Bán János volt, ketten kitűnően összehngolt clown-párt lkottk. Bán volt z impulzív, Vlli medittív, lssúbb, z értetlenebb. Vlli színészi eszközei vlójábn rendkívül érzékeny, ugynkkor egészen más krkterű és egyéniségű prtnerrel vló kpcsoltbn teljesedhettek ki. De Vlli kkor is képes színészi lényének jellegzetességeit felmuttni, h nincsenek körülötte igzán szenzibilis prtnerek. Dosztojevszkij elbeszéléseinek átdolgozásából és montírozásából született z Egérlyuk című produkció, mely lényegében három párhuzmosn futó monológ, melyeket egy nő személye köt össze. Az elődás színészi lkítások egyenetlensége mitt csupán töredéke-sen vlósul meg (Bősze György színészi klisékkel csk figuráj körvonlit teremti meg, Bt János egy székhez láncolv, elsősorbn szövegmondásr korlátozv kifejezési lehetőségeit, nem eléggé erőteljes ellenpont, s különböző férfik életében kulcsszerepet játszó nő ténylegesen megírtln szerepében főiskolás Segesvári Gbriell nem tudott -nem is igen tudhtott - töredékekből teljes életsorsot felépíteni.) Az elődás mégis szuggesztív, s ez főleg Vlli Péter lkításánk köszönhető. Vlli A feljegyzések z egérlyukból hivtlnokát játssz, egy ember teljes szellemi leépülésének folymtát ábrázolj. A társdlomból kiszoruló értelmiségi hiánybetegségeinek kórképét rjzolj meg sikertelenség lklmink felidézésével, z örökös lázs tevékenység pótcselekvéseihez vló menekülésével, felvillnó kpcsolt utáni vágykozásávl és elutsításávl. Vlli színészi eszközei kiválón lklmsk szerep skizoid voltánk érzékeltetésére, színész úgy éli meg figur érzelmeit, gondjit, hogy z lkot s nnk minden torzulását kívülről is látttj. Vllink meg kellett küzdenie Mgyr Televízió egyik legkitűnőbb dptációjánk emlékével - Fehér György rendezte filmben Humnn Péter játszott szerepet - félelmetesen -, de tévé és színpd eltérő műfji sjátossági és színészek különböző krktere mitt természetesen Vlli lkítás egészen más volt, mint Humnné. Míg Humnn folymtábn építette fel szerepét, ddig Vlli - mivel monológját másik két figuráé újr s újr megszkított - szkszosn építkezett. A figur élete zonbn így is teljes és folymtos lett. Vlli nem szöszmötölt, motyogott, nem figur külső jellemzésével ábrázolt z lk állpotát és leépülését, hnem figur önnlízisé-nek fázisit jelenítette meg hlltlnul pontosn és erőteljesen. Vlli évek ót járj z országot monodrámájávl, Spionjátékkl (1981-ben Győrött volt bemuttój). Esterházy Péter írásiból Dániel Ferenccel, z elő-dás rendezőjével közösen állított öszsze drbot. A monodrám-elődás brvúrj z, hogy Vllink sikerült Esterházy prózírói sjátosságink, sszocitív stílusánk színházi meg-felelőjét megtlálni. Ebben z elődásbn z Esterházy-szöveg csupán z egyik - természetesen meghtározó lkotóelem, Vlli személyisége, színészi lénye teremti meg e szöveg életét, többszörös áttételeit, z idézés- és utlástechnik átélhető intellektuális élményét. A színész többszöri lkváltás - melyet többek között ruhcserével is jelez ugynzon figur vriánsit idézi fel. Alig lehet szétválsztni, hogy Vlli mikor játszik szerepet, s mikor nem, mikor milyen funkcióból teremt kontktust közönséggel, mikor kérdezi nézőt egy figur nevében, s mikor mg személyében. Mivel drb" csk részben kötött szövegű, z est sikere ngymértékben ttól függ, hogy milyen színész prtnere", közönség, hogyn regálnk nézők Vlli provokálásir. Vlli kitűnően tud kontktust teremteni, nézők előbb-utóbb játszó-társivá válnk. Kezdetben csk szereplést" élvezik vgy nem szeretik, de később egyre jobbn észlelniük kell, hogy itt vlki játszik velük, mnipulálj őket, látszólg felszbdult légkör - mely lehetővé teszi, hogy bárki bele-szóljon produkciób nem is olyn felhőtlen -, s gondolkodni kényszerül. Mindezt nem didktikus eszközökkel, sokkírozv éri el színész, hnem mindenekelőtt könnyed játékosságávl. Esz-közeivel, kellékeivel fölényesen bánik: például egy egész bábelődást rögtönöz néhány ruhszárító csipesszel, tárgygyl és újságppírrl, vgy Centrum Áru-ház címkéjű kérdőíveket oszt ki, melyen kitöltők három kívánság felől érdeklődik, s e lpokkl kezd fergeteges és félelmetes játékb stb.

37 világszínház PÁLYI ANDRÁS Witold, hzjáró lélek Kétszer Lengyelországbn Witold Gombrowicz, ki z elmúlt esztendőben lett voln nyolcvnéves, noh életének csknem felét hzájától távol, Argentínábn és F r nciországbn töltötte, letgdhttlnul lengyel író mrdt, s lengyel íróként tett szert világhírre ben épp Dél-Amerikábn trtózkodott, mikor eljutott hozzá háború kitörésének híre, s nem tért többé hz. A htvns évek elején települt át Európáb, 1969-ben Vnce-bn hunyt cl. Három színpdi műve mgyr közönség előtt sem ismeretlen, mindet eljátszották nálunk is, s z Európ Könyv-kidó gondozásábn nemrég kötetben is megjelentek. Történelem című drámtöredéke nem szerepel e kidványbn (mint hogy mgyr lpjául szolgáló párizsi gyűjteményben sem); e befejezetlenül mrdt, önéletrjzi fognttású műre zért hivtkozom itt mégis elsőnek, mert lpötlete mintegy z lábbi beszámoló mottójául kínálkozik: drbbn Witold Gombrowicz (így, sját nevén) z emigrációból hztér pj birtokár (természetesen z risztokrt Gombrowicz cslád többi tgj is sját nevén szerepel), mezítláb jön, hogy gyerekkorábn cselédek jártk, mkcsul védelmezi is mezítlábsságát, mivel hlltln csládi, sőt történelmi" felfordulást okoz. Witold, mezítlábs idegen, miót műveivel (hisz személyesen sosem) hztért szülőföldjére, csládtgnk számít lengyel irodlombn és színházbn ben vitték színre Vrsóbn fitlkori drámáját, z Yvonne, burgundi hercegnőt, ezt követőleg Eskürő című drámáj és egy regénye, Trns-Atlntyk könyvformábn is megjelent, ám z igzi Gombrowicz-kultusz már z író hlál után, hetvenes évek közepétől bontkozott ki, s már Witold, hzjáró lélek tlán leggykrbbn felbukknó írói szellem Lengyelország színpdin. E Gombrowicz-divthoz természetesen kevés z három drám, mit z író hátrhgyott, s mit z elmúlt tíz évben minden ngyobb színházi centrumot jelentő lengyel városbn bemutttk már; drám-felújítások mellett egyre szporodnk Gombrowicz-regényei: színpdi dptációi is. A jelenség mögött két prdoxon is körvonlzódik: z egyik z író végrendeletéből, másik közelmúlt társdlmi válságából ered. Gombrowicz háromkötetes Nplójábn több olyn politiki kitétel vn, mi lehetetlenné teszi, hogy hzájábn Nplót teljes terjedelmében kidják. Az író végrendeletében viszont úgy intézkedett, hogy egyéb művei is csk kkor jelenhetnek meg odhz, h Npló már csonkíttlnul npvilágot látott. Hosszs huzvon után z özvegy végül is beleegyezett színművek és regényekből készült színpdi dptációk elődásáb (és nem kinyomttásáb). Így állt elő z furcs helyzet, hogy lengyel közönség m elsősorbn színpdi változtiból ismeri Gombrowicz-regényeket is, mi sjátos irodlmi pótszereppel " ruházz fel színházkt, s mellesleg z átlgosnál jóvl ngyobb közönségbázist biztosít z elődásokhoz. Másrészt közelmúlt súlyos társdlmi trumái többé-kevésbé megbénították z élő lengyel irodlmt, különösen perspektivikus látásmódot fokozottbbn igénylő drámi műfjbn. Gombrowicz tehát nemcsk lengyel sors " filozofikus hjlmú írój m hzájábn, hnem kivételesen "tárgyilgos' " szerzőnek is bizonyul: időben és térben egyránt távolból szól, mégis elég közelről, hogy ktuális legyen és időtlen, hogy hngot tláljon mához, miközben történelmi összefüggésekről és mozgásokról beszél. Repertoár és fesztivál Egy éven belül kétszer jártm Lengyelországbn, első lklomml mintegy G om brow i cz E sk ü v ője T e t r Wspól cze sn y ben tlálomr ismerkedve vrsói és wroclwi színházk repertoárjávl, másodszorr z elmúlt év végén Wroclwbn megrendezett színházi seregszemlén kortárs l e g e l drámák fesztiválján -, mely-nek hivtlos progrmjábn nyolc város tizenöt együttese muttkozott be egy-egy elődássl (nem beszélve z ehhez társuló számos ott " -produkcióról). Il pusztán címek és szerzők listáj szerint lpozzuk át színházi műsorokt, bizonyos egyoldlúság mindjárt szembeötlik: új lengyel drám jószerivel nincs is, és jogdíjs " (élő vgy nemrég elhunyt) nyugti szerző művével is csk elvétve tlálkozunk, minek ok z ország rossz devizhelyzetében keresendő. Az eredeti új drámákt részben pótolj hetvenes évek legjobb regényeinek dptációj, devizínség következtében pedig jobbn szétnéznek színházk kelet-európi drámtermésben is (Kertész Ákos Özvegyekje után most Schwjd György Himnusz z egyik legkelendőbb mi mgyr drám), s fő-ként lengyel és világirodlom klszszikusi bizonyulnk rnytrtléknk". Mégis igzán jelentős, hogy mondni szokás, esemenyszámb menő bemuttóról nemigen hllni, de hétköznpok átlgos színházi színvonl is vlmivel gyengébbnek és szürkébbnek tetszik, mint zt korábbn megszoktuk. Nyilván közrejátszik ebben, hogy lengyel színházművészet élvonláb trtozó több együttes művészeti vezetésében és személyi összetételében is jelentős változás történt, s z új helyzetet inkább z útkeresés jellemzi, nem nnyir kiforrott eredmények. Vrsóbn m legjobb híre Kzimierz Dejmek színházánk, Tetr Polskink vn, de e sorok írójánk itt

38 Velenet Hübner Yvonne-rendezéséből sem volt sok szerencséje. Tgdhttln, hogy Dejmek rgyogó színészeket gyűjtött mg köré, ez minden produkcióból kiderül. Meg kell jegyeznem zt is, hogy Wyspinski Felszbdulását, e sokk áltl dicsért Dejmek-rendezést nem sikerült látnom, míg Abrmow-Newerly új vígjáték, Mestro elég olcsó rutinkomédi, s bizony ezúttl Dejmek mg is, színészei is könnyebb ellenállás felé sodródtk, Jerzy Krzyszton Őrület című monumentális regénye - derékhd-nemzedékhez trtozó, nem-rég öngyilkosság következtében el-hunyt író nemzedéki önvizsgált z őrültekház perspektívájából - döbbenetes olvsmány; Tetr Polski színpdán Jerzy Rkowiecki rendezésében kissé extrém színházi képeskönyv lett belőle. De említhetném z Ateneum Szín-ház Mrozek-elődását, Rendőrséget, mely Jn Swiderski rendezésében ugyn-csk elvesztette eredeti báját, vgy művészi erejében megcsppnt Drámi Színház Slowcki-bemuttóját, Mrek ppot, mely romntikus drámát nem tudt mi életre kelteni. Gombrowicz tehát olyn szellemi tő-két jelent m lengyel színházknk, mely segíthet holtpontról vló elmozdulásbn, színházi zsrgonnl szólv, érdekessé" teheti repertoárt, z esetleg stgnáló nívójú művészi munkát. Következésképp minden második-hrmdik színházbn Gombrowiczot játsznk. Nem került különösebb erőfeszítésembe, hogy néhány np ltt három vrsói és egy wroclwi színházbn megnézzem z Esküvőt, z Yvonne-t, vlmint két regénye drmtizálását, TrnsAtlntykot és Pornográfiát. Sőt épp ez idő tájt újították fel Drámi Színházbn Mciej Prus sikeres Operett-rendezését, melyet jelenleginél erősebb szereposztásbn néhány esztendővel korábbn már láttm. Hztérésem után néhány nppl került sor viszont Tetr Nowybn fentebb említett töredék, Történelem bemuttásár, mit később, wroclwi fesztivál off"-progrmjként sikerült látnom. A hivtlos progrm egyik legsikeresebb drbj épp vrsói Pornográfi volt, sőt bból z összeállításból, melyet épp megérkezésem npján közölt - első odlon - Foyer címmel megjelenő fesztiválhírnök, zt is megtudhttm, hogy z utóbbi évtizedben Gombrowicz ugyncsk csládtgnk számít lengyel drbok évi wroclwi seregszemléjén. Festiwl polskich sztuk wspólczesnych" - ez hivtlos neve wroclwi seregszemlének, melyet ezúttl buszonnegyedszer rendeztek meg, és melyet mi áltlábn mi lengyel drámák fesztiváljként szoktunk emlegetni. Ezúttl nyelvi pontosítás elkerülhetetlen: wspólczesny" nemcsk mi", hnem tágbb jelentésű kifejezés: modern", jelenkori", kortárs". A seregszemle sosem tekintette céljánk, hogy csupán legfrissebb drámtermést prezentálj, bár ennek áltlábn elsődleges hely jutott. A mostni rendezvényre inkább kortárs klsszikusok" címke illett voln, noh Boguslw Litwiniec, fesztivál művészeti igzgtój nem egészen így foglmzott. Szerinte elsősorbn z el-múlt négy évtized jv drámtermésé-nek tükrében kívánták megmuttni lengyel színjátszásbn m érvényesülő törekvéseket. Am ezt z elvet elég ruglmsn kellett kezelni, hogy beleférjen trgikusn fitlon elhunyt költő, Edwrd Stchur verseiből készült - egyéb-ként igen érdekes - összeállítás (Tetr Nowy, Poznn), z emigráns Gombrowicz odhz, német megszállás idején játszódó regényének dptációj (Ateneum, Vrsó) és szocilist relizmus ötvenes évekbeli klsszikusánk, Leon Kruczkowskink már ugyncsk nehézkesen didktikus drbj, Németek (Tetr n Woli, Vrsó). Mellettük - kár-csk tíz vgy húsz évvel ezelőtt - Rózewicz és Mrozek voltk sztárok". Rózewicz A cspd című drbját Gdnskból Tetr Wybrzeze hozt el, kevésbé sikerült interpretálásbn; vrsói Tetr Studio tolmácsolásábn ugynez mű (rendezte: Jerzy Grzegorzewski, ki nemrég vette át Szjnától színház vezetését) meghökkentő effektusokkl élő, komor hngvételű fény- és látványszín-ház lpjául szolgált. Egy régi Rózewiczdrb, A félbeszkított játék friss, üde olvstbn került színre (Tetr Nowy, Vrsó), egy régi Mrozek-drám, Tngó furcs stíluszvrbn (Tetr im. Osterwy, Lublin). Jobbn sikerült Dejmek új vrsói Mrozek-rendezése, Nyári np, de z átütő sikerrel ugynúgy dós mrdt, mint Jerzy Lutowski, Bohdn Drozdowski vgy Jnusz Krsinski régebbi keltezésű műveinek fel-támsztás. Két fitlbb szerző neve képviselte fesztiválon z új hngot", sjnos, csk így idézőjelben: Redlinski és Zwistowski. Az előbbi ismét bebizonyított népies ihletettségű nyelvi leleményességét, ám Nikiformy színházilg nem d sok újt, voltképp z író áltl készített regénydptáció; z utóbbi z 1863-s nemzeti felkelés idejét idézi Wysocki című drámájábn, de gondoltilg nem igzán izglms, színházi látásmódját tekintve konzervtív és fntáziátln.

39 Gombrowicz-színészet Mrdt tehát Gombrowicz. S h már így hozt sors, hogy szép számml láthttm Gombrowicz-elődásokt, mindenekelőtt rr voltm kíváncsi, hogy n játsszák z író műveit szülőhzájábn. A Gombrowicz-színészet elválszthttln Gombrowicz-drmturgiától, Gombrowicz-művek lpvető konfliktusától között, mi rr tör z emberben, hogy végül lkot, formát öltsön, és között, mi ellenszegül formánk, nem kr lkot felvenni " (K. A. Jelenski). Az író ugynis mind-három színpdi művében (drámi) form és formát szétfeszítő belső erők hrcát ábrázolj, miből form csk önnön pródiáján át kerülhet ki győztesen; s túlzás nélkül mondhtjuk, hogy ez drmturgii történet " neki fontosbb, mint drbok meséje. Amikor tehát zt állítjuk, hogy Gombrowicz jelenet- és dilógustechnikáját teremtő utomtizmus jellemzi, kkor pontosn form és formellenesség állndó, következetes jelenlétéről, működéséről beszélünk: drámáink belső ritmusáról. Aki ezt ritmust eltéveszti, lpvetően értetlenül áll színházávl szemben. S ebben z összefüggésben kell értelmeznünk színészetről írt, látszólg pejortív hngzású észrevételét: Mi-ben áll vlójábn színész szerepe? H Shkespere-t játszik, kkor sját gondoltinál bölcsebbet és mélyebbet mond, sját figurájánál érdekesebb és teljesebb lkot jelenít meg, s még h főszerepet játszik is, szerepe mindenképp z író szbd teremtő ktusánk függvénye lesz. Igy hát, mivel állndón és közvetlenül őt meghldó jelenségekkel érintkezik, kénytelen felemelkedni legngyobb szellemi eredményekhez, szbd fntázi fiktív és pompás világához, meg kell éreznie sját elégtelenségét, hiteltelenségét, mi szükségképp rr kényszeríti, hogy triviális legyen - hisz trivilitás mindenekelőtt önvédelem zokkl jelenségekkel szemben, melyekhez nem nőttünk fel. " Mit jelent ez színészi trivilitás? Nem ensemble-játékot, nem groteszk látást, nem reflexív iróniát. Nem is átélést. Látszólg semmi olyt, mit modern színészetnek szoktk nevezni. Korábbn, z Esküvő kposvári bemuttój kpcsán mgm részéről lklmzott színészetnek " neveztem zt, mire Gombrowicz-színháznk szüksége vn: hogy színész részese legyen mű drmturgii-nyelvi utomtizmusánk, s innen belülről " kezdjen élni. Teljes életet: minél triviálisbbn lefordítj z írói szbd fntázi " teremtette figur helyzetét mg életére, nnál kretívbbn szolgálj mű egészét, életteljességét, míg nem épp trivilitás áltl nő fel hhoz, mihez egy z egyben " elégtelen lenne. Esküvő Tetr Wspólczesny, Vrsó - ez z színház, melyet évtizedeken át Erwin Axer neve fémjelzett; most ő is nyugdíjb vonult, z igzgtást fitlbb korosztályhon trtozó Mciej Englert vette át. Gombrowicz Esküvőjét pedig z ifjú rendezőnemzedék egyik legígéretesebb egyénisége, Krzysztof Zleski rendezte. A nézőtéren kilszik fény, sötétség és űr: teremtés kezdetén vgyunk. De ez teremtés, kárcsk reflektorfény, mi hmrosn kigyúl, mesterséges lesz, sőt kétszeresen mesterséges; puszt színpd, mely mg is mesterséges hely, csináltság ( form!) természetéről szóló történethez szolgáltt teret. Így is mondhtnánk: lét tetrlitásáról szóló történethez. Színház z egész világ, ám ez zt is jelenti sugllj Zleski Gombrowicz nyomán -, hogy színész nem z., ki cselekszik, inkább z, ki áltl megtörténnek dolgok. Előbb félhomály, mjd mélyben lig körvonlzódó kontúrok, fénysávok. Akár egy szénrjz, mely fekete és szürke árnyltivl dolgozik. Világosbb lesz, színen nyers deszkából ácsolt kunyhó, fénysávok deszk résein törnek át. Fenn négy csupsz villnykörte ég. A háttérben kirjzolódó kontúrok egy htlms fekete ponyv vonli, ponyv lól sztl, pár szél: bontkozik. ki. S innen kerülnek elő szereplők is: z Ap, z Any, Mni, Részeg, Kncellár. Mind szürke-feketepiszkos öltözékben, minth már elhmvdtk voln. Az rcokon is szürkeség. Zleski Esküvője mintegy z exhumáció után játszódik. A drb csttéren sebesülten fekvő Henryk lázálm, ki álmábn hztér, z útszéli kocsm, hová betér, szülői házzá, királyi plotává, templommá lesz, zz z Esküvő többszörös metmorfózis drámáj, melyben z álom kínált szbdság fonákjár fordítj formát, romntikus-hzfisvllásos élet formáit: z álombeli nászmenetből végül gyászmenet lesz, hősnek esküvői frigy helyett ölnie kell. Zleski elődásábn gondoltilg minden hlltlnul precízen működik, már- Jerzy Kms Pornográfi ábn már zt mondnám, szikár, egzkt pontossággl Ami kibontkozott, z rögtön fel is bomlik, széthull, mi folymtosn trt, z közben állndón kommentálj önmgát. Furcs komédiát látunk, melyen nevetnünk kell (vgy kellene), de melyen egyre kevésbé lehet nevetni: humor egyre fenyegetőbb lesz, egyre feketébb, sötétebb. Minimális eszközzel dolgozó szketikus elődás, mely egy igen lényeges ponton hű Gombrowiczhoz: kezdetben minden szó és minden gesztus puszt véletlen-nek, sszociációs játéknk tűnik, mit bármikor bb lehet hgyni. De mikor bb szeretnénk hgyni, mert ijesztőre nőnek z árnyk, már nem lehet; érezzük, e kísértetjárást muszáj végigsszisztálni. A nézőtér ném, mozdultln, süket. Szinte székreccsenés sincs, de rekció sincs. A néző bizonyos értelemben érintetlen mrd: ktrzis nem történik. A szuggesztív " produkció nem jön át rivldán. Az együttes s ide most illik z ensemble-játék kifejezés híven tolmácsolj rendezői prtitúrát, de csk sszisztál, s nincs jelen. Ahogy nézők is csk sszisztálnk, s lélekbengondoltbn nyugodtn elklndozhtnk. A formpródi gombrowiczi rítus így formális mrd. Zleski, ki értő figyelemmel tudj már Gombrowiczdrámákt olvsni, egyelőre nem tlálj módját, hogy színészeit elvezesse felszbdító trivilitáshoz. Yvonne, burgundi hercegnő Már z első kép elárulj, milyen lesz z elődás. Ünnepi utckép, minth hrmincs évek Vrsójánk egy vsárnpi festője rjzolt voln meg. Egy régi limusine, ötven esztendővel ezelőtt divtos modell, benne Ignác király, Mr-

40 git királyné, udvroncok és udvrhölgyek, elegnci, hogy z királyi udvrhoz illik, ám hrmincs évek vrsói elegnciáj ez, nnk ellenére, hogy burgundi udvrbn vgyunk, hol felséges úr ngylelkűen lmizsnát d egy utci koldusnk, bizonyítndó királyi felsőbbségét és trtását". Itt minden-kinek megvn mg trtás", zz udvri mgtrtás, mégis mindnyájn lighnem törzsvendégek bbn vr-sói kávéházbn, hol z Yvonne, burgundi hercegnő írás idején Gombrowicz is ücsörgött. A korbeli Vrsó és képzeletbeli burgundi királyi udvr egymásr kopírozás, h kicsit belegondolunk, bszurdnk tetszik. Mégis első pillntásr megnyeri mgánk nézőt, ki természetesnek érzi. És h jobbn belegondolunk, meg kell állpítnunk, hogy nincs is benne semmi bszurd. Csupán szemernyi képtelenség, pontosn nnyi, mennyi egy üdítő frnciás" vígjáték lebonyolításához szükséges. Vgyis első perctől kezdve nyom vész nnk Gombrowicznk, kit z bszurd szín-ház előfutárként vgy rokonként szoktk emlegetni. A Tetr Powszechnyben vgyunk, relist hgyományokhoz kötődő Zygmunt Hübner színházábn, ő vitte színre z Yvonne-t is. Nyilván bból indult ki, hogy minden drb ott játszódik, hol z író megálmodt és megírt. Hübner olvstábn tehát z Yvonne egész burgundi udvri cécójávl vrsói kávéházi" komédi; s z ötletben épp zon vn hngsúly, hogy drb, melynek ntropológiájáról és filozófiájáról gombrowiczológi köteteket kitevő tnulmányokt produkált, nem egyéb, mint szellemes vígjáték, nyelvöltés felsőbbségében tetszelgő lengyel risztokráciár és pszeudorisztokráciár. És Hübnernek sikere vn. A nézőtér dől nevetéstől - nem úgy, mint z Esküvő precíz és sötét kontúrú elődásán -, színészek sziporkáznk, cselekmény jó tempóbn pereg: ez szín-ház z égvilágon senkit sem bánt. Még vájtfülű" gombrowiczológus is, h betéved ide, vlószínűleg pironkodni kezd: hát ezt z Yvonne-t olvst ő hideg-lelős Shkespere-pródiánk, melyben ugynolyn kegyetlenül gyilkolnk, mint Ldy Mcbeth teszi, csk éppen felülről" és játékból, zz végképp bűn-tudt nélkül? Ebben z Yvonne-bn fedezte ő fel csúfság metfizikáját, hol csúny és gőgös címszereplő lány puszt jelenléte mindenkiből előcslj z eddig gondosn formák mögé rejtett lktln ösztönvilágot? E drb megfejtését kereste Npló egyik kijelentésében: Amíg nem merjük feltárni lengyel bűnöket és lengyel csúfságot, ddig se mgunk báját, se lengyel erényt nem lkíthtjuk ki"? Nem, nem. Hübnernél szó sincs nemzeti önvizsgáltról; már csk zért sem, mert lengyel sors" felett töprengő Gombrowicz mindig prdoxonokt hlmoz, s prdoxonok könnyen z bszurditás közelébe sodornánk, vgyis vissz z eredeti drbhoz. Milyen hát z Yvonne Tetr Powszechnyben? Csupán egy szórkozttó színházi este? Igen is, nem is. Semmi sem fitlítj meg nnyir z embert, mint egy teljesen képtelen tréf" - mond-j Kmrás drbbn, s Hübner kár mottóul is vehette voln e mondtot. Mert lkotóbbn gondolkozó színházi ember ő, semhogy könnyű siker csábított voln; inkább rá krt pirítni Gombrowiczfilológusok siserehdár: íme, z Yvonne így is olvshtó. Egy ifjú író kávéházi sztl mellett kiötlött képtelen tréfájánk. S igz vn, z Yvonne-bn felfedezhető már z érett Gombrowicz, de olvshtó mű víg-játéknk is. Megállj helyét ebben minőségben. Különösen, h olyn szín-pdi csillgok játsszák, mint Zbigniew Zpsiewicz, Wieslw Mzurkiewicz vgy Miroslw Dubrwsk. Amihez hozzátrtozik, hogy fentebb hsznált értelemben itt szó sincs Gombrowicz-színészetről: úgy játsznk, hogy szlonvígjátékokbn szokás, csipetnyi iróniávl fűszerezve. Operett Úgy érzem, kitérő kínálkozik e beszámolób, pár sor Drámi Színház (Tetr Drmtyczny) 1980-s Operettbemuttójáról, mit nnk idején láttm, de nem írtm ról - mondjuk, mostni felújítás ürügyén, mit viszont időpontegyeztetési nehézségek mitt nem tudtm megnézni. A rendező: Mciej Prus, klsszikus, de különösen XX. százdi lengyel drám egyik legvtottbb ismerője, több legendás" elődás inszcenizátor. Neki is meg-voltk mg színpdi csillgi, nnk idején Drámi Színház Vrsó egyik legrngosbb társult volt: így Gustw Holoubek (ki most leköszönve Drámi Színház igzgtói posztjáról, Dejmekhez, Tetr Polskib szerződött) vgy épp z imént említett Zbigniew Zpsiewicz. Prus z Operettben nem rgszkodott olyn szigorún és pontosn Gombrowicz-instrukciókhoz, mint Zleski z Esküvőben, de nem is próbált lefordítni", mint Hübner z Yvonne-t, egy olyn színjátszás nyelvére, melyet z író már mg mögött hgyott. Épp ellenkezőleg, őt lighnem z z mbíció vezérelte, hogy meglelje Gombrowiczjátszás kulcsát; s h nem is vitthttln, mire rátlált, premiert követő heves szkmi viták tnúsítják érdemlegességét. Az operett monumentális idiotizmus, mely történelem monumentális pátoszávl párosul, z operettmszk, mely mögött z emberiség nevetséges fájdlomtól eltorzult rc vérzik - ez lenne tlán z Operett legjobb megvlósulás színpdon." Így Gombrowicz. Prus elődásábn z idiotízmus" helyett inkább nyugtlnság, nosztlgi, félénk várkozás urlkodott, s történelem vihr sem oly brutálisn, inkább stilizáltn söpört át színpdon, végül pedig meztelenség poteózisár fináléb ugyncsk ironikus fény vetült. Prusnk nem nnyir z volt lényeg, hogy z operett z öltözködés műfj, s hogy e form önnön pródiájává lesz, mert Albertink, csudlányk" épp meztelenségről álmodik; számár e legfőbb form e műben ritmus. Felfedezte, hogy z író dilógusi mindig szigorún gondolkodásánk ritmusát követik, sőt e gondoltritmus szerves egységben áll drb szövetével, mely hol vers, hol ritmikus próz, s form és formpródi drámáját" innen bontott ki. Nál nemcsk színészi szó, hnem gesztus is formát jelentett, z-z meghtározott ritmust követett, mint-h egyfjt prózblettet" látnánk, mi kkor se vált szó eredeti értelmében vett bletté, mikor megszóllt zene. Jerzy Stnowski fntázidús dllmi mindig egyszerű ritmikár épültek, de épp z volt bennük igzán szellemes, hogy minél komolybbn szóltk, nnál inkább gyoncsépelt indulókr, slágerek-re emlékeztettek: ritmus vált pródiává. A színészi dikció és gesztus ritmus is. Prus ebben is eretnek" Gombrowiczszínházt csinált: nem triviális játékösztön felszbdításához vezette el színészeket, hnem sjátos önleleplező lkotói klndot kínált nekik: kidolgozott, jól bevált színészi eszköztár olyn végsőkig vló komolyn vételét, mi már prodisztikusn htott. Természete-

41 sen minél gzdgbb színészi egyéniséget láttunk színpdon, ez nnál htásosbb volt. Not bene ebben is rejlett bizonyos triviális momentum: színészi eszközök trivilitásánk bevllás". Így z elődás, h kerülővel is, de vissz-knyrodott Gombrowiczhoz. Történelem Ezt drámtöredéket máig bizonyos titokztosság vette körül. Viszonylg későn került elő hgytékból, mert z író özvegye és Gombrowicz-kézirtokt feldolgozó Frncois Bondy zt hitték, z Operett korábbi változtávl vn dolguk. A Történelem kpcsoltbn áll z Operett-tel: z író minden jel szerint kkor hgyt félbe, mikor meg-született benne z Operett terve, s zon belül is második felvonás történelmi vihr", mely feje tetejére állítj z operettvilágot. De T örténelem ettől függetlenül egy önálló drámi mű csíráit őrzi, melyet regényeihez hsonló személyes ttitűd jellemez. A drám Witoldját, ki Argentínából mezítláb tér hz risztokrt csládj körébe, sem-miféle gúnyolódás sem hozz ki sodrából, így z otthonik kénytelenek le-vetni cipőjüket. S ezzel viselkedésük is megváltozik: csládi" operettből történelmi" drám felé muttnk fejlemények. A cslád érettségi bizottsággá, sorozó bizottsággá, cári urlkodó fmíliává lkul; Witold hivtásánk érzi, hogy megkdályozz mindkét világháborút. Cskhogy mindez vázlt, nyers foglmzvány, íróilg kidolgoztln nyg. A töredékből épp z hiányzik, mit Gombrowicz-irodlom drámák öntemtikusságánk" nevez, vgyis, hogy ott z írói tém elsősorbn mg form ( drmturgi, szerkezet, felépítés) és form metmorfózis, sztori" pedig ennek mintegy háttere. A Történelem viszont személyes, közvetlen, áttétel nélküli: közelebb áll hngvételében Nplóhoz, mint drámákhoz. Korábbn egy lódzi színház már kísérletet tett bemuttásár, s túl vérszegénynek vélt lpnygot Nplóból vett részekkel bővítették, ám ebből jószerivel vlmi-féle illusztrált esszé született. Zbigniew Mich, ki most Tetr Nowy produkciójként egy pincehelyiségben megrendezte Történelmet, nem törekedett ilyes-féle szövegdúsításr. A termet, hol egyébként kiállításokt szoktk trtni, kávéháznk rendezte be, z sztlok mellett nézők teázgtnk, miközben mezítlábs Witold furcs fférjit végignézik. A bemuttót ezúttl legfeljebb Gombrowicz-művek iránti kíváncsiság igzolj: leglább töredék szövege elhngzik, h már nyomttásbn ugyn-úgy nem jelenhet meg, mint többi drám. Sőt, szöveg-mondást illetően igen kulturált, szép tolmácsolást nyújt z mroknyi színész, kik kávéházi zongorist kíséretével elődják jeleneteket. De hogy túl z irodlmi-színházi érdekességen vn-e vlmilyen művészi értelemben vett létjogosultság Történelem színrevitelének, rról nem győz meg produkció. A színházi krónik egyéb-ként úgy tudj, hogy már 1977-ben sikeres bemuttót trtottk belőle Münchenben. De hát siker itt sem mrd el, csk éppen kuriózumnk szól. Minden-esetre Gombrowicz-játszás színészi gondjihoz érdemben se pró, se kontr nem szól hozzá ez z elődás. Trns-Atlntyk Gombrowicz, míg élt, soh egyetlen esetben sem engedélyezte, hogy vlmelyik regényét drmtizált formábn színpdr vigyék. Ot színházhoz különös vonzlom fűzte, noh egész életében lig fordult meg színházbn; vonzlm tehát nem szentimentális vgy nosztlgikus érzésekből fkd, hnem íróiszkmi orientációjából. Számár z irodlom csk z olvsó ( befogdó) áltl létezik, hogy z ember is csk másik ember áltl létezik. Regényeiben kulcsszerepe vn nrrátornk, kit többnyire Witoldnk hívnk, és kit felettébb fogllkoztt z olvsó történelmi-szociológii motiváltság. H form-formpródi drmturgiájár épülő három Gombrowicz-drám nem ültethető át e nrrtív elődásmódb, kkor regények sem lklmzhtók színpdr, hisz más z emberközi" funkció nrrátor és olvsój - és megint más színpd és nézőtér között. Gombrowiczot e funkció érdekelte regényben, színházbn (sőt nplóírásbn), nem pedig z egyes művek meséje. Trns-Atlntyk című regényét 1943-bn Argentínábn írt ( mű tíz évvel később.párizsbn jelent meg először, mjd 1957ben otthon is), s egyik npló-jegyzetében mg Gombrowicz is meg-jegyzi ról, hogy ez regény vlójábn Fn Tdeusz á rebours". Mickiewicz is z emigrációbn írt klsszikus remekét, lengyel Iliászt", nemzeti eposzt, mellyel formát dott lengyel léleknek", ám Gombrowicz éppen zt tekinti küldetésének, hogy kiszbdíts lengyelséget e form rbságából A hősi nemesi múlt mickiewiczi pnorámájár groteszk fintorrl felel: Witold megérkezik Buenos Airesbe Trns-Atlntyk óceánjáró fedélzetén, s szemünk előtt bomlik ki egy dél-meriki polóni képe, hol mickiewiczi csládi történet" szilánkjink groteszk visszfénye pislákol. Gonzlo, Witold rgentin társ, ez homoszexuális művészetbrát, ki lengyel éretlenséggel" szemben kulturális túlérettséget" vn hivtv képviselni, voltképpen ktlizátorszerepet játszik: Witold, nrrátor nem helyi lengyel kolóni tgjivl keresi kpcsoltot, hnem z olvsóvl, miközben Gonzlo áltl kiváltott rekciókr reflektál. Gombrowicz nem tgdj, hogy regénye bizonyos értelemben sztír, sőt leszámolás zzl gyenge" Lengyelországgl, lengyelségtudttl, mit ő Mickiewicz örökségének tekint: olyn forrnánk, mi megbénítj lelket. A nrrátor hrcol olvsójáért, hogy kiszbdíts ebből rbságból. Ez lenne Trns-Atlntykbn rejlő igzi drám. De hogy ez színpdi vlósággá lényegüljön, hhoz nem regény ügyes és ökonomikus dptálásár lenne szükség, hnem egy eredeti Gombrowicz-drámár. Eugeniusz Korin, ki wroclwi Tetr Polskibn színre lklmzt és megrendezte Trns-Atlntykot, mg nemében korrekt munkát végzett: regény vlmennyi lényeges figuráj megjelenik, többé-kevésbé szerte-ágzó cselekményszálk bonyodlmit is követi, vgyis megrjzolj Mickiewicznél mitizált nemesi rcképcsrnok huszdik százdi groteszk á rebours" pnorámáját, mi mi lengyel nézőnek felettébb érdekes lehet. Egyrészt, mert hivtkozik klsszikus nemzeti eposzr, másrészt, mert z dptáció úgy jeleníti meg regénybeli eseményeket, minth életrjzi intimitásokt drmtizáln Gombrowicz eléggé ismeretlen rgentíni korszkából. Csk éppen mindez regény eredeti intencióink oly fokú le-egyszerűsítését jelenti, hogy rendező szó szerinti hűsége felér hűtlenséggel. Annál is inkább, mert mg játék. -- színészet - minden erényével és fogytékosságávl együtt konvencionális. A Gombrowicz említette színészi trivilitás itt üres szólmként cseng: elsikkd z szellemi teljesség, z írói fntázi m kretív szbdság, mihez z egyes színész elégtelen lenne.

42 Pornográfi A nrrátort ezúttl is Witoldnk hívják, társ Fryderyk, történet színhelye német megszállás ltti Lengyelország, egy vidéki birtok; Witold és Fryderyk zért érkeznek ide, hogy összehozzák" Hnkát, földbirtokos tizenéves lányát és Krolt, z intéző hsonló korú fiát. Az kciót nehezíti, hogy fitlok nem is vonzódnk egymáshoz, sőt Hnk már eljegyezte mgát Wclwvl, z ügyvéddel. A birtokon feltűnik Siemin, gyáv prtizántiszt, ki nem meri teljesíteni rábízott küldetést, hisz z szinte biztos hlált jelenti. S ezzel megszületett működési terep démoni" Fryderyk előtt, ki épp zzl hozz közel egymáshoz Hnkát és Krolt, hogy eltervezteti velük, közösen végeznek hzárulóvl, ám Wclw, ugyncsk Fryderyk fel-bujtásár", megelőzi őket, s mg vág neki, hogy Siemin feldtát teljesítse. Azz Wclw elpusztul, Hnk és Krol egymáséi lehetnek. Witold, nrrátor fiziki értelemben psszív, nem vesz részt z kcióbn, ám ezúttl nemcsk z olvsót keresi, hogy Fryderyk tetteit interpretálj, hnem mintegy hierrchizálj, átrendezi regénybeli vlóság tényeit, s ezáltl felépít egy másik", pornográf" vlóságot: z egész cselekménysornk épp z z igzi (írói) értelme, mit z kció felszín ltti, rejtett erotikájánk nevezhetnénk. A Pornográfi vrsói Ateneum Szín-ház stúdiójábn fféle színházi ínyenc-fltnk számít; mg regény, mely 1960-bn jelent meg Párizsbn, hzi kidásbn nem olvshtó, s színházi dptálásár is most került sor először. Rádásul z ellenállási témávl z író nemzeti öntudt máig kut kérdéseit érinti, noh hngsúlyozz, hogy z ellen-állási Lengyelországról ő csk imginárius" képet fest, hisz ekkor már Argentínábn élt. De épp ez távolság z, mi Gombrowiczot mi közönséghez közel hozz: z imginárius" vlóság íróját szbd fntáziáj" vezérli lengyel csúfság" felfedezésében. Mindzon-áltl Andrzej Pwlowski, ki színpdr lklmzt és megrendezte Pornográfiát (ez egyúttl főiskoli rendezői diplommunkáj), drmtizálás műfji cspdáit és nehézségeit illetően nem tud lényegesen új dolgot feltlálni. Ez sűrű tmoszférájú, többnyire jó tempójú, feszesen szerkesztett elődás ugynúgy nem tudj színházr" lefordítni z epikus elődásmód sjátos öntemtikus" elbeszélői struktúráját, hogy Ko- rinnk sem sikerült Wroclwbn TrnsAtlntykkl. Mégis vn vlmi vrsói Pornográfiábn, mi érdekes dlékot szolgáltt bevezetőül felvetett hogyn kérdéséhez. Nevezetesen jerzy Kms lkítás Fryderyk szerepében. Ez szerény megjelenésű, félénk férfiú, kit Witold őrültnek" trt, ki multságos társsági figuránk tűnik, csk lssn árulj el perverz hjlmit. S hogy sikereit rtj, úgy hullik szét, nemcsk belsőleg, hnem még testtrtását is elveszítve, mi neki mgánk egyre elviselhetetlenebb gyötrelem. Különös, meghökkentő színészi muttvány: form és z lktln ösztönvilág, kötöttséggel-rbsággl szembeforduló rombolási vágy gombrowiczi drámáj egyetlen színészi jelenlétben megformázv. A Pornográfiát jerzy Kms kelti életre z Ateneum Színház stúdiójábn, többiek jól-rosszul sszisztálnk hozzá. Bizonyos értelemben mg rendező is, ki színésznek e lehetőséget megteremtette. H krom, jerzy Kms Fryderyklkítását élő cáfoltnk is tekinthetem, mellyel ellentmond Gombrowicznk, színészi trivilitásról szőtt elméletnek. De ne feledjük, Kms nem Gombrowiczdrámát játszik, hnem regényt. S ez képtelenség" lighnem meg sem fordult z író fejében, nnyir lehetetlen-nek érezte műfji átültetést. Holott tgdhttlnul ez is egyfjt Gombrowicz-interpretáció, és tgdhttlnul hiteles. Csk éppen receptnek nem tekinthető. Sőt, épp z egyszeriségében, színész és író kivételes tlálkozásábn rejlik siker nyitj. S h e véletlenszerűen egymás mellé sorolt, vázltosn ismertetett elődásokból Gombrowicz-játszásr vlmi tnulság levonhtó, z is hsonlóképp hngozht. Gombrowicz csl, e lételeme szerint oly provoktív íróvl csk z színész boldogulht, ki felveszi kesztyűt", szembenéz és felel z író kihívásár: önmgát dj. RAJK ANDRÁS Vitéz László városától Punch úr városáig Nemzetközi bábfesztivál Londonbn 1984-ben lklmm nyílt részt venni Nemzetközi Bábszínház Fesztiválon, melyet - immár másodízben - Londonbn rendeztek meg. A jelen volt sok kimgsló szkember, z ngol sjtó, rá-dió, televízió megállpítás szerint legátfogóbb seregszemlét láttm, mely több ezer éves műfj történetében vlh végbement. Ezen nem csk zt kell érteni, hogy öt földrész tizenkilenc országából hrmincegy társult (közte egy-személyes társult" - ez zonbn nem értékmérő) muttkozott be mgyr-országnyi város tizennyolc színházábn. Vlmit persze efféle dtok is mond-nk, de nem lényegről. A lényeg, hogy z egybegyűltek z ősi műfj minden árnyltát, műfjon belüli vlmennyi lműfját képviselték, mi legmgsbb színvonlon. Ez pedig csknem olyn összetettséget, sokféleséget jelent, mint-h zt mondnám: drámfesztivált láttm meg nem htározv, hogy görög trgédiáktól népi játékokon át hppeningekig terjedt kínált. S nem csk színházk sokságábn, hnem London némely nevezetes terén és utcáján is. Angolok, tiv"-ek és mások Szkembereket mondtm - néhányukt indokolt kiemelni. Ott volt z ngol bábszkértő jn Bussel; műfj fárdhttln megszállottj, Penny Frncis; rendező Dvid Currel; témábn négy könyv szerzője, m is ktív bábos George Speight; ngy nemzetközi megbecsülésnek örvendő mgyr Szilágyi Dezső; lengyel Adm Kilin; görög Eugenio Spthris; hollnd Henk Boerwinkel; z usztrál Nigel Triffitt; csehszlovák Frntisek Vitek és Ver Ricrov - s ezzel csk szk-mábn legismertebbek közül említettem néhányt. Nem szóltm ugynkkor olyn elképesztő és sjátos tudású művészekről, mint kik jávi wyng kulit" és,,wyng golek" (különböző stílusú árnyés bábjátékválfjok, ősi modorbn játszó hngszeres együttessel) játékmódját muttták be és mint milyen sjnos névtelenül hgyott dlng"-juk, z összetett játék mestere és lelke.

43 Jen-Pul Hubert egyszemélyes színház Vgy z ugyncsk meg nem nevezett "tiv" nemzetségű nigérii fekete művészek (négymilliós nép lányi-fii) és vezetőjük, kik tánccl, énekkel elegy bábozás réges-régi tudományábn jártosk. Ezek említése mellett is nevek sokságávl mrdok dós, melyeknek viselőit méltán sorolhtnánk világ ki-mgsló művészei, művészeti szkértői közé. Mostoh hivtás bábozás? Ami világhírnevet (vgy kár országokon belüli hírnevet) illeti - áltlábn nnk mondhtó. Több szempontból viszont nem mostoh. Amilyen kifejező és elrgdó - érthető, hogy megszállotti vn-nk öt földrészszerte. Előnye z élő szín-házzl szemben: nemzetközi nyelvet be-szél, többé-kevésbé mindenütt egyformán érthető. S még egy : viszonylg könynyen mozdul és járj be világot. (A mi Állmi Bábszínházunk négy földrész fél-száz országábn szerepelt, Londonbn z itt tgllt lklomml hrmdszor.) Royl Victori Club"? Néhány szót áltlábn erről kiválón szervezett, szerény eszközökkel mgs színvonlon megoldott fesztiválról. Működik Londonbn - kissé távolbb, Temzén túl - z úgynevezett Btterse Arts Centre (hzi foglmk szerint kultúrház) - benne egy olyn, önerőből létrehozott bábközpont, műhely, rchívum, melyről csk legngyobb tiszteiettel szólhtok. Félig-meddig ez volt fesztivál központj. Félig-meddig, mert volt egy másik is átlósn szemben Nemzeti Színházzl, csknem Temze prtján, benn város közepén, Covent Grden mellett, szintén egy régi épületben, Wellington utc i 8. szám ltt. A. dolog zért érdemel említést, mert z ngol bábmegszállottk energikus és eredményes munkáját dicséri. Ez z épület közelmúlt időkben fféle hírnévnek örvendett, mint Mison Frid" hjdn Budpest belvárosábn (Mgyr utc - jelenleg Jászi Mri Színészotthon). Az ngol felsőbb körök bordélyként teljesített szolgáltot évtizedeken át, jól hngzó Royl Victori Club néven. Az említett lelkes bábosok Ngy-London bloldli ( konzervtívok áltl sjnos megszüntetésre ítélt) tnács segítségével birtokb vették nevezetes., de eléggé lerobbnt épületet, és most folymtosn igyekeznek berendezni korábbinál ngyobb szbású, tnításr, gykorltok trtásár, kiállításokr, vlódi bábos klubéletre lklms központtá. Néhány kiállítást már ezúttl is itt rendeztek be. A bábművészet áltlános hsznár váln, h törekvésük egy hrmdik londoni nemzetközi fesztivál idejére megvlósuln, lévén z nglii bábművészek és szkértők esztétiki törekvéseikben őszinte interncionlisták. kt, melyek tlán szvk közvetítésével is kifejeznek vlmit műfj sokszínűségéből és sokrcúságából. Ami mi, jó értelemben reprezenttív együttesünk z Allmi Bábszínház londoni szereplését illeti, több szempontból sikerült igzolnunk mgyr vendégszereplésnek előlegezett bizlmt. Ez utóbbir utlt fesztivált megelőző hírverés, melyben (nyomttásbn és televízióbn) világ fél tuct legkiválóbb együttese egyikeként posztrofálták társultunkt. Erre vllott z tény is, hogy háromszáz éves, ngy hgyományú és ngyméretű Sdler's Wells Szín-házt kptuk játszáshelyül. A műfj is-merői előtt persze világos, hogy ez utóbbi hízelgő ugyn, de gykorltilg hátrány, hiszen bábszínház kmrműfj, áltlábn méretei sem szívelhetik ngy nézőtéri távolságot. Az viszont tény, hogy mindenben szolid fesztivál-nk bevételre is tekintettel kellett len-nie, s Mgyrok Sdler's Wellsben vlmint három A sokból néhány elődás lényegét igyek- tizenegy felnőtt-, szem itt lehetséges mértékig érzékeltet- gyermekelődásunk ebből szempontból is megfelelt rendezők várkozásánk. A ni - mienken túl mindenekelőtt zolelkes nézőtéri regálásokon túl Eric Bss Őszi portrék című elődás

44 sjtó is elismeréssel szólt drbjink többségéről, kivált változtos bábtechnikát képviselő Klsszikus szimfóniáról és Petruskáról (Prokofjev zenéjére, illetve Sztrvinszkij blettjére Szilágyi Dezső, Koós Iván bábműve, Szőnyi Któ rendezése) sok jó vélemény jelent meg vezető ngol lpokbn (Times, Dily Telegrph). A Sundy Times olyn ngyr értékelt londoni szín-házi esemény bíráltávl közös cikkben elemezte mgyr elődást, mint Royl Blett bemuttój. A csodáltos mndrin ellenben sem közönségnél, sem kritikánál nem rtott sikert. A Tűmdár helyzete molyn köztes volt, mindkét közelítésben. Bábjátszásunk színvonlát mindenesetre vlmennyi kritik mű-fj felső régiójábn htározt meg. H már Vitéz László város bábosi-nk Punch úr városábn végbement szerepléséről szólok (Punch úr z ngol bábozás olsz eredetű klsszikus lkj, z ismert élclp címdój, kicsit Chplin elődjének is mondhtó), hdd kövessek egy Angliábn tpsztlt jó szokást. Az ismertetőkben itt okvetlenül szerepeltetik minden érdemleges közreműködő nevét, műszkikt is ideértve ( neveket gykrn kivetítik elődások után is). Méltánytln dolognk trtom, hogy bábművészetünk sok és ngy nemzet-közi sikert rtó művészeinek - köztük Érdemes, és mindenképpen érdemes mű-vészeknek - nevét még szökőévenként sem publikáljuk. Hdd legyen most egy rendhgyó szökőév: Csjághy Bél, Elekes Pál, Erdős István, Gruber Hugó, Gyurkó Henrik, Káss Melind, Kozári Eszter, Ptki Imre, Szkály Mári, Szőllősi Irén színészek és műfjbn z átlgosnál is jelentősebb művészi hozzájárulást dó Fházi Ljos, Fehér Dezső, Hegyi János, Kisgyörgy Enikő, Kosztelnik Győző, Kürti Károly, Lánszki Péter, Lőkös Sándor, Ngy Sándor, Ppp Erzsi és Villányi László műszkik képviselték mgyr bábművészetet Londonbn. Bábcsillgok - fából Az ősi művészeti ág npjinkbn is szüntelenül fejlődik, lkul. A továbbikbn igyekszem legértékesebb és legérdekesebb tpsztltokr szorítkozni. Londonnk tenisz révén világszerte ismertté vált negyedében, Wimbledonbn működik Angli négy, kőépületben működő bábszínházánk egyike, templomhllból átlkított Polk" (Polk children's Thetre Compny). A nemzetközi fesztiválr létrehozott, mű- fjtörténeti jellegű műsoruk (Wooden Strs - hdd fordítsm így: Bábcsillgok fából") mgábn megérdemelne hosszbb mélttást - még inkább zonbn z eszközök, melyek révén mű-vészek (Richrd Gill, nálunk is ismert művész vezetésével) ezt z átfogó progrmot összeállíthtták. A Polk egész világot és egész műfjt reprezentáló báb-nyg mg nemében egyedülálló - évszázdos, fából (és sok más nygból) frgott bábjikt félmillió fontr biztosították. S ez csk, hogy úgy mondjm, pici értéküket fejezi ki - kultúrhistórii értékük ki nem fejezhető. A műfj gyöke-rét képviselő ázsii (jpán, indii, jávi, Sri Lnk-i, burmi) bábgyűjtemény nem is százdos, hnem több évezredes nyg. Legidősebb eredeti drbjuk z időszámításunk előtti 500. évből vló. Az ngol bábművészek bámultos felkészültséggel sjátították el életre keltésük különböző módoztit. A sok közül is kivételes kézügyességet igényel jpán Kyoto leporellóféle kezelése, hogyn művész, mese menetének követelményei szerint, hjótól klpig, legyezőtől házig, legkülönfélébb tárgykká formálj rkottszoknyszerűen hjtogtott ppírt. M már lig-lig fellelhető, extr élmény, mit Frtelli Npoli kínál. A Ctniából érkezett cslád egyszerű mesteremberekből áll, mtőrökből, kik immár hrmdik generációbn gykorolják - csknem utolsóként - egyedül-álló művészetüket. Hozzátehetem: megérdemelt világsikerrel (meriki körútról érkeztek Londonb). Ap, ny és felnőtt gyerekek, trdícióknk meg-felelően, mguk állítják elő életngyságú, roppnt súlyú (30-35 kilogrmmos), vértezetbe, illetve egzotikus ruhákb öltöztetett behemót figuráikt, és htlms fiziki erőkifejtéssel mguk mozgtják őket egy állványztról, tkrtn, felülről, súlykülönbségtől eltekintve mrionettszerűen. Itt Ariosto Őrjöngő Lórántjánk ngy párbjjelenetét muttták be, jellegzetes olszos figurgesztikulációkkl improvizált szöveggel, mely utóbbit zért hngsúlyozom, mert csládfő olvsnitudás nemigen terjed bonyolult irodlmi szövegek elsjátításáig. A véres történet felidézése monstruózus lkokkl ellenállhttln htású, mind művészet ősforrási-nk felidézésével, mind sjátos, egyszerre borzongtó és elrgdó humorávl. Indonézi bábművészei - Sson Muli" néven ismert jávi kulturális centrum együttese - külön fejezet. Már kifejezés sem egészen helyénvló, mert bábművészeten mi Európábn jórészt mást értünk, mint mit z itt látott összetett művészet jelent. A színes árnyjátékr lpozódó, elöljáróbn érintett wyng kulit", vlmint főleg bábjátszásr épülő wyng golek" sokkl inkább molyn igzi összművészet (képzőművészeti htásokt is messzemenően ide értve), miként Távol-Kelet művészete áltlábn. Mindjárt zért is, mert tíz fős, élőben láthtó és hllhtó együttes dj elő, élményt nyújtv z ottni hngszeres zenéből és közös éneklésből is (nem mondok kórust, mert ez félrevezető voln - itt másról vn szó). A tuljdonképpeni játszó bábos színen láthtó d-lng", ki teljes testével, hngjávl, beszédével és bámultos ügyességű kezével és lábávl játsztj el látványnk is pzr bábjivl cselekményt (Rmjn-részleteket láttunk). A játszási mód végső soron eltnulhttln, kárcsk - felnőtt számár - nyelvek hibátln kiejtése; részleteiből, metodikájából ellenben európi művészek is sokt tnulhtnk. Éppen ebben z összefüggésben térek át lengyelekre. A gdnski Minitur elődás fesztivál jeles eseménye volt. Szó sem lehet persze egybevetésről z ázsiikkl, hiszen lengyelek művészete félreismerhetetlenül európi (és lengyel!) - z zonbn bizonyos, hogy htások összetettségében és összességé-ben helye vn z utlásnk. A z öreg muzsikus és z ngylok, Jn Wilkowski és Adm Kilin megérdemelt jó hírnek örvendő játék, vlmint z Oscr Kilberg írásir épülő Mzurk élő figurák-nk, muzsikusoknk, képzőművészet-nek és bábművészetnek frppáns együtt-játsztás, nivnk, groteszknek és líri-nk igzán szerencsés ötvözete. A vrsói Ateneum Színház nálunk is bemuttott Pssiój, merőben eltérő műfj ellenére, összhtásábn rokoníthtó ezzel z elődássl. A folklorisztikus lp, zene mellett látványelemeknek: díszleteknek, tárgyknk, változtos humorrl telített szceniki megoldások-nk - mint lengyel színházművészetben mindig - megszokottnál ngyobb szerepe. Átütő sikerük tökéletesen meg-érdemelt volt. Az Ausztráliábn hét éve lkult Hndspn Thetre Compny elődásábn láttm Titkokt, Nigel Triffitt összeállítását. Mindenekelőtt élő lkok és bábok ngyon érdekes, korszerű fényhtásokkl erőteljessé tett együtt játsztás

45 jellemzi stílusukt. Az élőnek és z élettelennek z együtt cselekvése természetes egységet képez. Az előbbiek úgy lehel-nek életet z ember méretű utóbbikb, hogy ezek játékbn teljes értékű prtnerré válnk. Gykrn lklmzzák két elem élő színész és báb - elválszthttln egyesítését: z élő fej együtt él, mozog bábtesttel. Az nygik tekintetében láthtón jól eleresztett usztrál bábosok tudtosn keresik művészeti ág újításánk lehetőségeit. Olykor erőszkoltn is, de vitán felül eredmény-nyel, felismerésekkel, melyekből ugyn-csk lehet tnulni. J el e ne t Mozrt é s H rl e qui n cí mű ját é k ból ( L o n d o n - M ü n c h e n Bábját szók ) Bá b o z á s sz á r z o n é s v íz e n Több további ngy együttesről is voln még mondnivló - mrdék helyet zonbn kmrelődások követelik. Méghozzá ngyon. Ebben műfjbn z egy-két személyes társultok" és z egyszemélyes színházk között nem kevés világrngú művész, ki éppen bábok révén tlált meg fontos mondnivlójánk kifejezésrendszerét - társdlomról, emberekről. (Mgyr olvsóknk, nézőknek nem kell ezt olyn ngyon bizonygtni, h Obrzcovr, z egyszemélyes bábszínháznk is klsszikusár gondolunk.) Londonbn ennek játékfjtánk több ngy egyénisége bemuttkozott, többféle, tökéletesen eltérő stílusbn. A fitl Eric Bss (USA) elgondolkodttó drmoletteket d elő, nyíltn együtt játszv bábuivl. Hozzáteszem: elsőrendű színész és ngyon muzikális. Ehhez stílushoz ez ngyon fontos. Brry Smith és néhány társ (Ngy-Britnni) is személyiség és változtos méretű bábok együtt játszásából lkítj ki jórészt humoros, itt-ott fnyr, de Bss mélységeit el nem érő műsorát. Smith-t inkább virtuóznk mondnám. Ngy művész frnci Jen-Pul Hubert. Ő klsszikus egyszemélyes bábszínház, szó szoros értelmében, hiszen testén hordj egész színházát (kicsiny prvánját) és vl-mennyi, elképesztő ügyességgel szervezett, mozgtott színészét". A görög mitológi közismert lkjit politiki ktulitások remek persziflálásár hsznált. Hollywood című műsor frenetikus kriktúr. Három színházról szólok még, melyeknek egyenként két-két ember lelke, mozgtój, szó minden értelmében. Az első z ngol Movingstone Mrionette Compny. Gren és Juliet Middleton szegény, mostohácsk szubvención és szerény belépti díjkon tengődő gyermekszínház nem nnyir egyszerű, niv műsorár, sokkl inkább helyzetére tekintette] érdemel figyelmet. A színház egy öreg bárkán működik, mely fesztivál idején London kevéssé frekventált részén, kies Kis Velence " vizén ( Temze mellékágán) volt kikötve. Csk legngyobb tisztelettel szólhtok lelkes, szép munkájukról, hogyn cseppet sem ijesztő csontvázk rock nd roll-jától Coleridge költészetéig kedves és értékes nyggl szórkozttják z ngol folyók környékén élő gyerekeket szeneskályhákkl fűtött bárkájukon télen is végighjókázv színházukkl z ngol folyóvizeket. Ver Ricrov (Csehszlováki) legngyobbk egyike. Egészen eredeti játékot hoz létre élet- és művésztárs, Frntisek Vitek idétlen, csupsz, nem is túlságosn mozgékony bábui segítségével. Pisknderdul című összeállításuk fájdlmsn nevetséges légkört teremt, bábokkl együtt játszó ngyszerű színésznő hbitus Giuliett Msin tiszt világr csodálkozását, kegyetlenséggel szembeni örök értetlenségét jutttj néző eszébe. Ezzel lelkülettel telíti, jobbár ilyen hngultú, kereplős, csengős, sípos, nyekergő muzsikár mozgtj árttln, meztelen ffiguráit is; szerelmespárt, hegedűst, táncoló csontvázt, fondorltos Ksprcket. Végül rról, mi számomr ennek művészeti ágnk mi legmgsbb európi színvonlát, felnőttműsoribn legmélyebb gondoltiságot jelentette: hollnd Figurentheter Tringel, Boerwinkel házspár színház. Amikor láttm, még nem tudtm, hogy ennek piciny színháznk z Ideák és kreációk című műsor nemzetközileg elismert, ngy teljesítmény. A húsz kis jelenet, melyre oszlik, beszéd nyelvére természetesen nehezen fordíthtó - teljes egészében sját és sjátos eszközeivel fejezi ki mgát. Ezért jó - kárcsk jó muzsik, melynek éppúgy nincs nyelvi megfelelője, mint z illtnk vgy z íznek. A hollnd házspár műsor társdlomkritikávl, szrkzmussl, álmodozássl, poézissel, bájos, bszurd és fekete humorrl telített. A báb-őssszony kerti hálóhintán ringtj z ős-fogysztói társdlombn elpuhult ősember férjét - ő túlmunkáb, férjemurm semmittevő jómódb pusztul bele. Ötletek grmdáj jellemzi kispolgár reggelijét, pénz megszállottját, z öreg koldussszonyt, vlódi gzdgság és ál-erkölcs megnnyi színházi torzrjzát. Henk és Ans Boerwinkel, ez két, pzr kézügyességgel is rendelkező, hol csk bábji áltl, hol velük együtt játszó, kellemes művész - világszínházt csinál. P e r f o r m e r s fo r the p e c e " Megtnulni mindebből - ismétlem semmit nem lehet, mert sok szálll kötődik földrjzi fekvéshez, társdlmi helyzethez, nemzeti kultúrák sjátossági-hoz. E ltnulni ellenben rengeteget lehet és kell is. (Aminthogy hozzánk is jöttek egészen elsőrendű szkemberek, művészek lopni" - ez keresztül-ksul természetes gykorlt műfjbn. A színház más műfjibn is csk ott kevésbé vllják be.) Egy bizonyos. A második londoni nemzetközi bábfesztivál tökéletesen me g felelt Covent Grden öreg vásárcsrnokink flán elhelyezett felirtánk: Performers for the pece" ( Művészek békéért " ). Reményt keltő ilyen esemény tnulságit tgllni, fenyegető, rossz hírdásokkl terhes korunkbn.

46 DÉVÉNYI RÓBERT Bábuk világszínház 1984 nyárutóján Drezdábn tlálkoztk világ bábművészei és bábszínházi. Kétségtelen, hogy ez négyévenként z UNIMA (Nemzetközi Bábszövetség) égisze ltt megtrtott bemuttósorozt művészeti ág legrngosbb fórum. A vendéglátás jogáért legngyobb metropolisok és kultúrcentrumok vetélkednek. (1976-bn Moszkv, 1980-bn Wshington volt házigzd, és 1988-bn Tokióé rendezés jog.) Ennek megfelelően dúsgzdg kínált is. A fesztivál hetének hivtlos progrmjábn több mint ötven hivtásos produkció szerepelt. Az éjszkázók érdeklődését számos műhelyelődás elégítette ki. Drezd sétálóutcájábn mtőrök kptk bemuttkozási lehetőséget. Ehhez cstlkoztk még kiállítások, film- és videoprogrmok, szkmi konferenciák így z UNIMA XV. tisztújító kongresszus. Tlán ennyi elég mentségül, hogy recenzens még legjobb szándék szerint, sem nézhetett voln meg mindent. n végül is hivtlos progrm válsztékából szemezgettem: hrmincöt elődást láttm, de mellőzni kényszerültem kifejezetten gyermekelődásokt. Tuljdonképpen mkcs érdeklődésemre hgytkoztm: mit tud tenni bábművészet zért, hogy z élő színházzl egyenrngúvá váljon, hogy felnőtt közönség megint komolyn vegye, mint hjdn szép időkben", hogy ugynolyn kedvelt időtöltés, emberformáló szükséglet legyen, mint színházb járás. Mert jelenleg nem z. K ó k l e r e k és showm nek Köztudott, hogy XIX. százdbn kemény cst dúlt báb- és élőszínház között. Ebben cseppet sem kíméletes küzdelemben z élőszínház meglehető-sen gresszív fegyvereket vetett be: z dminisztrtív tillmktól bábégető máglyákig. Az erőszkos térítők zászljár z IRODALOM szó volt felírv. Ennek szentsége nevében szorították z intézményes mgskultúr peremére mindzokt, kik nem tudták felmuttni litertúr keresztlevelét, kik csk" boszorkányos kézügyesség, szkdt- ln kció trtlmtln" ptronjivl ámítják közönségüket. Szerencse, hogy hdjárt nem járt teljes sikerrel, és kókler mesterségnek, vásári szólóbábozásnk mrdtk olyn ngy egyéniségei, kik őrizni és továbbörökíteni képesek ngyszerű hgyományt. A drezdi progrmbn, szinte tlálkozón belüli tlálkozóként, összejöttek z európi muttványosprván legnépszerűbb sztárji, teljes pereputty" (hiszen egymásnk egyenes ági leszármzottji), z olsz Pulcinellától z ngol Punchig, frnci Guignoltól z osztrák Hnswurstig és Ksperlig, cseh Ksprektól bjor Lárifáriig, z orosz Petruskától mgyr Vitéz László-ig. Akik ezeket figurákt életre keltik, mindenekelőtt virtuózok, bábjátszás Pgninijei. Képesek szempillntás ltt bűvkörükbe vonni közönséget. Egy szál mgukbn - legfeljebb egy unter-mnn segédletével - tuctnyi szereplőt cselekménybe keveredtetni. Átváltozó művészként mindegyiknek más-más hngkrktert kölcsönözni. Lecspni nézőre, hogy egyetlen közbeszólás se mrdjon megválszoltlnul. Tévedhetetlen érzékkel csigázni feszültséget, elcsttintni poént. Pillntonként újbb és újbb "kunststikli"-vel jártsságukt fitogttni, hogy ngyérdemű-nek lélegzete is elkdjon csodálkozástól. A bábozásnk ez fjtáj kétség-kívül commedi del'rtévl rokon. (Onnn is szármzik.) Nem tolmácsol - bábu öntörvényű kciói éltetik. A fő htáseszköz prvánon is z ttrktív, krobtikus muttvány, lzzo. Mindenekelőtt verekedés,z elfenekelés, botpárbj, mi tlán - pródiként - legtávolbbi múltr, középkori Szent György bábmirákulumr tekint vissz. Akd olyn vásári bábjáték - ilyet láthttunk z ngol Percy Press kezén - mi nem több, mint hlálr püfölések megszkíttln sorozt. A sztori csk férc, ürügy z ismétlésre, mivel nem tudunk betelni. Judit sszony, Punch felesége férje gondji-r bízz pólyásukt. A gyerek bőgni kezd. A megátlkodott Punch kihjítj. Mjd kiveri lelket sápítozó sszonyból. A felelősségre vonásr érkező rendőrből. A kíni erőművészből. A krokodilból. Az ördögből. A hóhérból. A művészet, céhtitok bbn vn, hogy egy (mozgás)tém összes lehetséges változt, cifrázt feldolgozódin előttünk. Ritmusbn, tempóbn, dinmikábn. Döbbenetes, hogy közönséglélektni tpsztltoknk milyen grmdáj hl- mozódott fel ezekben látszólg semmitmondó játékokbn. Hogy tud frnci Philippe Csidnus Guignolj kszszát csinálni prvánr bukó ördögfiókhullákkl! Vgy Kemény Henrik rogyásig hdkozni plcsintsütővel! Hogy hengergeti-gurigázttj prván szélén kobkjuk koppnásáig legyőzött fenekedőket! Együtt látv e válogtott szegénylegények gyülekezetét, műfj drmturgii, egyensúlyproblémáit is érzékeljük. Nem tgdhtó, hogy többségükben sztori végsőkig elcsökevényesedett, még egy truf vgy nekdot kereteinek kitöltésére is lig futj. Csk produkció vn - drb nincs. Így ezek ksperliádák vitthttln értékük ellenére nehezen illeszthetők z üzemszerűen működő bábszínházk műsoráb. (Már csk terjedelmi okokból is: másfél-két ór hosszt lehetetlen végig lzzizni.) Úgy tűnik hát, hogy e játékform szükségképpen kuriózum, nem szelídíthető bábművészet kultúrhjtásihoz. Illetve tlán mégis. Példánk kínálkozik fitl Peter Wschinsky (NDK, Berlin), ki úgy kerít műsort Ksperl lkj köré, hogy életrjzát látjuk megelevenedni: z örök nyelvelő és ellenálló politiki-művészi pályfutását középkori kezdetektől npjinkig. A válllkozás htékonyságát gyengíti túlburjánzó mgyrázó szöveg, tolkodó ismeret-terjesztés. Szerencsésebben közelít problémához Hrdec Krlovébn működő csehszlovák DRAK, Európ egyik legjobb bábszínház. A revivl módszerével életre keltett orosz vásári játék, Hogyn házsodott meg Petrusk? trtós sikerdrbjuk. Itt muttvány tökéletes egyensúlybn vn sztorivl. Egy élvezetes, commedi dell'rte fordultosságú bohóztot látunk, melyben helyzetkomikum egyben jellemkomikum kifejeződése is; mgyrán báblzzi cselekmény leghngsúlyosbb pontjit támogtj, és ez teszi z elődást megrgdón bábszerűvé. Nincs z színész, ki átéltebben tudná szerelmi bántábn felkötni mgát, mjd reménytelenül belebonyolódni z ksztófhurokb, mint szegény Petrusk. Minden figur - még Belzebub is - méltánylndó, szeretetre méltó egyéniség, ugynkkor csúfosn multságos is. A bábszereplőknek ez humnizáltság emeli z elődást mgától értetődően felnőtt közönség érdeklődésének szférájáb. Petrusk és Bublinusk nem gyermeteg szerelmesek - megvesznek egymásért. Szexusuk vn. Gyöt-

47 relmes epekedéseik. Aminek Petrusk, h csk teheti, hngot is d. Persze fféle műveletlen, prlgi, mondhtni frgtln frgvány lévén nem szvk embere, közlendőjét csk elcsipogni tudj. De kinek nemcsk füle vn hllásr, z tgolt beszédnél is jobbn érti füttyöt. Azt hiszem, végül is ezen humnizáltságon múlik dolog. A felnőtt zért veszi félvállról bábut, mert nem hiszi el, hogy ugynolyn létköre vn, mint neki, hogy mindz megeshet vele, mint modern emberrel. A legkiválóbb bábművészek viszont képesek megtörni gőgünket. A vásári bábjáték ktegóriájábn végül is ez firenzei Alessndro Libertininek sikerült mrdéktlnul. Elődásábn Pulcinell és Euridice nem ggályosn hgyományhű, de messzi vn ttól is, hogy modernizáltnk tekinthessük. Tuljdonképpen commedi dell'rte bábozás legnemesebb értékei ötvöződnek korszerű szemlélettel. Egy hmisíttln commedi dell'rte knvászt látunk megelevenedni. Pulcinell commedi dell'rte Fehér Bohócánk ismert állndó típus" egy mítosz, z Orfeusz-legend kellős közepén tlálj mgát. Párbjbn lposn el-gybugyálj vetélytársát, penészpofájú Verdonét, ám közös szerelmüket, Euridicét, Csendőr lányát vártlnul elrgdj hlál, és Pulcinell z Al-világb száll, hogy Cerberusszl, mjd mgávl Hlálll dcolv kikényszerítse lány vissztérését. Mint sejthető, ez szüzsé is bő teret nyújt verekedésekhez és egyéb lzzihoz, miket Libertini boszorkányos ügyességgel bszolvál Felvonulttj műfj egyéb illúzió-keltő mesterkedéseit is. Látjuk, mit más hlndó szeme még sohsem pillnt-htott meg: Pokol rémisztő tájit, Styx vizét, melyen szörnyűséges mennydörgés-villámlás közepette sjkál Kháron lélekvesztője. (Kháron egyébként ngy művészetbrát, és zonnl enged Pulcinell esengésének, mint megtudj, kit tisztelhet utsábn.) Mégsem ezek z illuzionizmusok nyűgöznek le igzán, hnem komolyn vettetés brvúrj. Libertin Pulcinelláj nem mesebeli pnelhős, ki mozgtó önkényének hál könnyedén tipor ellenfelein. Nehéz szór bírni vrázsltot: de cskugyn elhisszük ról, hogy élete" kockázttásávl vág ngy klndb. (Az idézőjel hsznált tuljdonképpen nem ildomos.) Lehetetlen nem felnéznünk rá, ki nekibuzdulási, töprenkedései, tlpresettsé- Punch és csecsemő ( F r n kf u r ti Állmi Bábszínház) ge, félelmen erőt vevő elszánási révén szemünk előtt cseperedik feldthoz. Még felhrsnó Wgner-zene heroizmusát is helyénvlónk érezzük! igz, ezúttl nem husánggl vgy plcsintsütővel győz hlálon. Libertini végkifejletben finom iróniáját érvényesíti. A. Hlál egy puszit kér Euridicéért cseré-be Pulcinellától. Es már tolj is rusny pofáját hősünk elébe. Pulcinell visszborzd. Egy vérpezsdítő tngó z ellenjánlt. Es lehet-e egy olsz legény táncát fumigálni? Euridice szbd. A földön menyegzői csokrok özöne fogd-j. Hppy end. Kis szépséghibávl: esküvőjét lány Verdonévl trtj. Bízvást kóklerek közeli rokonságánk tekinthetjük zokt bábelődóművészeket, kik önálló estekkel, szólóprogrmok kl járják világot vgy illeszkednek cirkuszok, vrieték, kbrék és egyéb szórkozóhelyek műsorkínáltáb. E szimbiózis egyfelől sokt ígérő, hiszen így bábművész természetes közegben tlálkozik felnőtt közönséggel. Másfelől viszont túlzott behódolásr is csábítht, eleve behtárolv one-mnshow értékszintjét. Vgyis helyszín kihívásár igen sokféle művészi Y álsz dhtói. Akdnk, kik beérik könnyen emészthető, tetszetős, de meglehetősen trtlmtln szórkozttó progrmokkl. Mások rvszkodnk: felvonulttják szkm összes trükkjét, hogy végül mint Krinthy Cirkuszánk zenebohóc - jogot nyerjenek elmuzsikálni" legféltettebb személyes titkikt. A legkiválóbbk pedig fittyet hánynk közönség megrögzött várkozásink, és merész excentrizmussl nyombn mondndójuk közepébe vágnk. A bábmágusok drezdi seregszemléje vmennyi lehetséges megközelítésre muttott plsztikus példákt. Láttunk remekül kivitelezett bábcirkuszt (John Vnderguns, Toronto), mindig népszerű álltszámokt (Albrecht Roser, Stutgrt) vgy ezeknek sztirikus, tn-mesei" változtát (Obrzcov örökzöld műsor). Libertini one-mn-show-j (Zenék, szerkentyűk és más ördöngősségek) művészi szándék és közízlés összeférhetetlenségén borong, bölcs szkepszissel. Úgy tűnik, hogy dolgon z ördög sem segíthet! Hiáb igzgtj, brkácsolj, szereli zenélő bbáját, hogy kolortúrákt csljon ki belőle, keze műve megmkcsolj mgát, és fogskerekei csk vd jejejére pörögnek engedelmesen. Másik számábn egy gyönyörű-édes Bellini-ári előzenéje szól. Egyre ismétlődnek kezdő tktusok, de szín üres. Végre megjelenik z énekesnő. Szemügyre vesz minket - és nincs bátorság Bellinivel idehozkodni. Inkább egy pcsdlll próbálkozik. Mjd vetkőzni kezd. Egyre izgtóbbn villn ki teste. (Mármint Libertini zsákb bújttott kezének csuklój.) Szép sorjábn z összes ruhdrbr sor kerül. Már mindent lefejtett mgáról, illetve bábu lévén, z emberi lehetőségek htárán is túlmerészkedik. Kiveszi nyelvét. A szemét. Most már cskugyn nem mrd belőle más, mint puszt, pőre kéz. Es így tlán már ráfigyelünk, h szívhez szóló bel cntót elénekli. A genovi Giorgo Pupell is zeneszámokr kreált bábpntomim álmodój. Gounod Mrionett-gyászinduló című drbjáról például ez jut z eszébe: egy sírásó belefárd egyhngú munkájáb. Am túlvilágon sem szbdul meg mestersége nyűgétől. A tetemek helyett z emlékeket kell eltemetnie. Érdekes, hogy z merikik távolodnk cl leginkább báb-esztrád sblonjitól. Pul Zlooml produkcióink szubjektív-vllomásos hngvételéről címek - Z-

48 loomkáció, Zloom gyümölcsei, Zloom teremtése is ízelítőt dnk. (A New York-i művész egyébként világhírű Bred nd Puppet Theter társultánk tgj és utci hppeningjeinek látványtervezője.) Élet és hlál végső kérdéseiről mélységgel és költőiséggel szólnk Romn Psc és Eric Bss mgánjelenetei. (Ez utóbbi Őszi portrék című műsoráról lásd részletesen SZÍNHÁZ 1983/2. számát.) A mondndó líri személyessége, eredetisége természetesen nem pusztán témválsztásbn nyilvánul meg. A showmn szinte korlátln szbdságot élvez z önkifejezésben minden egyéb vontkozásbn is. Szerző, rendező, drmturg. Anygokt és műnygokt formázó képzőművész, szbdlmkkl operáló ezermester egy személyben. És h úgy kívánj: színész is. Beállht játékb, teremtményei közé. Az nimátornk és z ktornk ez z elkülönítet-lensége, úgy látszik, modern bábjáték meghtározó sjátosság. A gesztus félreérthetetlenül felnőtt közönségnek, pontosbbn közönség felnőttségének szól. Jelzi, hogy művész nem szem-fényvesztés olcsó hókuszpókuszivl pályázik bbérokr. Világos kettős szín-pdi jelenlét értelme: demiurgosz prtnernek jelentkezik. Őszinte, meghitt, bensőséges kpcsoltot keres bábuivl. Ideális untermnnként. Ngyszínházk kis méretben Bármily szívesen időzünk is kóklerek és showmnek társságábn, mégis tudjuk, hogy felnőtt közönség érdeklődéséért folyttott versengés igzi terepe bábszínház. A huszdik százd bábművészete jelentős vívmányként könyvelheti el, hogy bábjátékot végre kimosdtt z utc piszkából, és illendő, rngjához méltó környezetbe költöztette. Kétségtelen, hogy m egy nemzet bábkultúrájánk fejlettsége egyre inkább jól felszerelt, állndó színházként üzemelő játékhelyek számán és művészi teljesítőképességén mérhető. Azon sincs semmi csodálkoznivló, hogy ez honfogllás együtt járt z élőszínházi szervezeti és működési formák átvételével. És h z élőszínház elsőrendű küldetése drámirodlmi művek, z írói lkotások ngy erejű tolmácsolás, bábszín-ház sem kíván elbújni e megtisztelő feldt elől. A dolog mégsem ilyen egyszerű. Ugynis mi npig nincs konszenzus bábjáték szkembereinek körében, hogy mi is vló tuljdonképpen felnőtt bábszínház repertoárjir. A gyermekeket mese vonzz színházb, nézőtér kár mindennp megtelik, de mitől özönlik bábszínházb felnőtt közönség? A dilemmár dhtó válszt nehezíti, hogy tuljdonképpen nincs vgy kevésbé ktegorikusn lig létezik pr excellence báb-drámirodlom. A bábirodlomnk nincsenek klsszikusi. Akdnk bábszínházk, melyek z ínségben lppngó értékek istápolásár buzdítnk. Az Ernst Busch Színművészeti Főiskol (Berlin) bábfkultás Goethe : Hámón és Eszter című mrionettjátékát dt elő. A bábirodlom legszorglmsbb tollforgtójánk, Pozzink, Undine vgy víziboszorkány című fntsztikus drbját élesztették fel KrlMrx-Stdt-ik, hjdni népkönyvek Fust-legendájábn búvárkodott z osztrák Gustv-Dubelowski-Gellhorn Pupill Színház (Doktor Fustus, ngy hlottidéző). A liege-i Al Boutroule társult Belgiumbn 1835-ben nyomttott A vérmocskolt pác című rémdrámát vitte színre, míg Kurt Dombrowsky színház Cosel grófnő vgy Erős Ágost szeretője című érzékeny játékkl jelentkezett. Végül ide sorolnám feldolgozás módj jogán lovgdrámákkl rokonított Don Quijotét (Erfurti Állmi Báb-színház) és cseh libereci Niv Színház Turndotját. Noh felsoroltk között olyn is vn, mely kizárólgosn e műsor-rétegre szkosodott (Al Boutroule), hitükkel mégsem tudnk hegyeket mozgtni. A produkciókt szinte kivétel nél-kül muzelitás finom por lepi. Több okból. Először is zért, mert noh z elő-dások korhűnek álcázzák mgukt - zz átveszik klsszikus bábjáték külsőségeit -, vlójábn hjdni állpotok meghtározó mozzntát nélkülözik. E drbokon éppen zok csüngtek bámulttl, kik sokdlms utcákról és terekről színházépületbe vonultukbn már nem követték bábművészetet. Akiket ezt felsorolt címek is érzékeltetik - bábponyv és nem z irodlom vonzott. A mi néző már legfeljebb mzsolázgtht z érdekesebb effektusokbn. Alighnem szemgyönyörködtetőnek ítéli díszletet. A szceniki trükköket, hlltln ügyességgel végrehjtott színváltozásokt. Felkpj fejét képző-művészeti remeklésű, vitrinbe kívánkozó díszes bábok láttán. (Vgy kuriozitásán.) A Pupill Színházbn bábfigurák liliputiji, lig tizenöt centiméteres zsák bábok lépnek fel". De párbeszédek közben menthetetlenül elbóbiskol. Nem önhibájából. A hjdni közönséget z emberszínésszel vló kísérteties hsonlóság rgdttt el. Azon ámult, hogy bábu - mindenekelőtt mrionett - ugynúgy beszél, ágál, gesztikulál, mint hús-vér vetélytárs. A bábdrámák drmturgiáj is ehhez z igényhez idomult. De ez z örömforrásunk már elpdt. Alklmsint zért, mert z élőszínház zót jócskán megemelte z ingerküszöböt. Eluntt, h bábu hosszsn beszél, hiáb rebegteti tökéletes szinkronbn z jkát, vgy kíséri mondndóját pró-lékos kézmozdultokkl. Fokozottn áll ez szicílii mrionettekre, milyeneket z Al Boutroule nimátori mozgtnk fejükhöz erősített drót segítségével. Ezek gzdgon öltöztetett, fél embermgsságnyi figurák legfeljebb fejüket forgtják, lépegetni, msírozni, térdepelni tudnk. Az élmény elsődlegesen képzőművészeti, és így drámitln. És ezen z sem segít, h drbot ironizálják (Cosel bárón). Vgy modernizálják. Az erfurtik például Don Quijotét egy élőszínházs keretjátékb préselik. Olybá kell vennünk, hogy lovgtörténetet szerzeteseknek beöltözött színészek prezentálják, méghozzá vlmi kegyetlen színházs" drill kényszerében. Hogy miért? Nem derül ki. Tlán mnipulált mnipulálókról szóló eszmei bővítmény kedvéért. De e felfogásnk semmi-nemű következménye z lptextusr nézve nincs. A felnőtteknek kedvcsináló bábprodukciók zömét z irodlmi drámák bábszínházi átdolgozás, dptációj teszi ki. Ugynkkor e műsorréteg körül zjlik leghngosbb vit. Egyesek zzl érvelnek, hogy felnőtt néző nem szívesen pzrolj figyelmét egy olyn produkciór, melyet élőszínházbn látott vgy láthtott. Hozzáteendő, hogy ezek z elődások fenyegetnek leginkább z emberszínház" szolgi másolásávl. H pedig bábváltozt műfji követelményeknek engedve elrugszkodik z eredetitől, új egyensúlyt keres verblitás és bábos kció között, zt nemes irodlmi nyg, tuljdonképpen értékhordozó írói szöveg sínyli meg. A moszkvi Állmi Bábszínház Moliére: Úrhtnám polgár című komédiáját dt elő, Bulgkov feldolgozásábn, A bolond jourdin címmel. Ily rngos szerzők neve bábszínházi plkátokon elég ritk, vártlnságávl vlóságos csemegét ígér. Stílusváltozást sejtetett

49 válsztás Obrzcov mester rendezői életművében is. Obrzcov többnyire z extenzív, revüszerűen változtos cselekményvezetéssel bűvölte el korábbn nézőit, keltette fel bennük világszínház" érzetét (Don Jun). Ezúttl zonbn nem jött létre utonóm, öntörvényű bábelődás, produkció bábos szövegtolmácsolás szintjén mrdt. Az elődás hű klsszikus szöveghez, figurák is moliére-i krkterek, csk éppen z egész kciószegény, z dptálás miértje rejtve mrd. (Kivéve tlán vívóleckét és mmmusi jelenetet.) Minthogy így produkció egy z élő-színházbn is elvult társlgási modort utánoz, nincs kpcsolt mávl, és ezen z sem segít, hogy mondnivlót gitároscssztuskázók pengetik fülünkbe. Éppen z ellenkező végletét példázz frnci Mssimo Schuster Shkesperedptációj, Mcbeth trgikus históriáj, vgy Duncn skót király meggyilkolttás. Már cím is utl z átformálás mikéntjére. A rendező nimátor - ki cskúgy, mint Psc, Bred nd Puppet hjdni tgj szöveget krónikázás szükségleteire redukálj. Ezáltl egy Mcbethznz jön létre, mely különösen bábos kciók és egyáltlán bábos megjeleníthetőség szempontjából sűrít. De végül is lig tgdhtó, hogy szkdtln mészárlás, kísértetjárás, hdivirtuskodás, boszorkánytánc leegyszerűsíti Shkespere-t, még kkor is, h Globe földszintjének ácsorgói lighnem egyetértettek voln e változttl. Itt tehát bábos többlet meggyőző, de hiányzik z eszmei; z elődás gondoltszegény, felnőtt közönség számár kevés mondndój. Tökéletes telitlált viszont egy másik Shkespere-dptáció, Szentivánéji álom, Hrdec Krlove-i DRAK elő-dásábn. Ez produkció ugynolyn egyetemes színháztörténeti érvényű olvst műnek, mint, mondjuk, Brooké. A bábváltozt vlmi olyt képes megrgdni számtln értelmezési lehetőségből, mit csk bábszínház tud szuggesztíven megjeleníteni. A játék meghökkentően új viszonyltokt hoz létre reális és fntsztikus életszférák között. A vezérszólm tündérvilág lkztié. Nincs z z élőszínház, mely dekvátbb módon lenne képes nyárforduló buj tenyészetének megérzékítésére, mint DRAK prvánj, Bevllom, én még egyetlen élőszínházi elődásnk sem hittem el, hogy Puck létezik! Zvrt, D u n cn h l ál Mcbet h bábv ál tozt ából hogy természeti erőként is emberi képmást visel. Nos, ebben Szentivánéji álombn ráismertem. Robin pjtás egy hólyg. Egy lápi bugyborék. Eszerint is száguldozik fel s lá. Oberon prncsát hllv felfújj mgát, kigömbölyödik, mjd sisteregve zsugorodik-pukkn semmivé újr. Eredeti mesteremberek jeleneteinek beállítás is. Zubolyék élőeleven (báb)színészek, kik mfl Gulliverekként mgsodnk nyüzsgő bábvilág fölé. Niv buzglomml ácsolják prvánjukt, készülvén ngy produkciór, nem sejtvén, hogy ezen zűrzvros éjszkán minden erőfeszítés hiábvló. A lvinát egyetlen csepp csiriz indítj el. És mi cspás egy jobb sorsr érdemes színházi válllkozást fenyegethet, z mind bekövetkezik. Az pokliptikus színházi pechszéri roppnt multságos, és művészet esendőségének kiszolgálttottságánk tükreként soktmondó. A bábszínházk repertoárján természetesen modern drámirodlom lkotási is felbukknnk. Bátrn mondhtjuk, hogy bizonyos stílusirányztok vlósággl predesztináltk rr, hogy bábszínpdon is kipróbáltssnk. Úgy tűnik, hogy mindenekelőtt filozófii ihletésű, intellektuális groteszkek keresnek támszt bábjátékbn, hogy z elvont gondoltok z érzékelhető képiség köntösében jelenjenek meg. (Meterlinck: Tintgiles hlál, Ernst Busch Színművészeti Főiskol, Jrry: Übü király, Ausztri.) Külön figyelmet érdemel, hogy német bábegyüttesek hogyn igyekeznek Brecht élőszínházs elképzeléseit mguk területén kmtozttni. Brecht tétele megkettőződésről - tehát, hogy színésznek egyszerre kell figurát és ról lkotott véleményét demonstrálni egybevág zzl törekvéssel, hogy bábut mozgtó nimátor produkciókbn is jelen legyen z elődásbn, kifejezhesse viszonyát történtekhez. Ilyen brechti, politiki színház erejé vel htó elődást produkáltk fentebb már említett berlini főiskolások (Jelenetek hrmincéves háborúból). Hsonlóképpen brechtiánus műhelynek tűnt neubrndenburgi Allmi Bábszínház is. Arrbl két ntimilitrist prboláját, Guernicát és Piknik csttérent vitték pdlór". (Ugynis nem prvánon, hnem z lpszőnyegen játszottk, mintegy zonosítv bábuk és közönség mozgásterét.) Ugyncsk ők dták elő Brecht-tnítvány Heiner Müller Az áltelepült, vgy z élet flun című egyfelvonásosát. A drb háború utáni német prszti társdlom átlkulásáról szól, földosztás eseményéhez kpcsolódv. Noh neubrndenburgik kísérletét bábos ábrázolás kompetenciájánk kiterjesztésére végletesnek érzem, kezdeményezésük mégis elgondolkodttó. Mindenfjt színház lényege z időszerűség, problémérzékenység, npi frusztrációinkkl vló szembetlálkozás izglm. Ez lól bábszínház sem kivétel, különösen, h felnőtteknek kr játszni. Nem hivtkozht rr, hogy bábu stilizáltság rendkívül megnehezíti z efemer vlósághoz vló kpcsolódást. Természetesen vnnk szemléletes zsákutcák. A kndik Zsinór-nélküli Színház például egy percig sem győzött meg Roch Crrier drmolettsoroztávl. A hétköznpi helyzetekben tengő-lengő életngyságú bunrku figuráknk lig volt kisugárzásuk, nem sűrűsödött meg körülöttük levegő (Édes fájdlom). De kdt két olyn produkció, mely kitűnő példát szolgálttott rr, hogyn képes bábjáték z irrelitás, fntsztikum segítségével horizontunkr emelni relitást, felnőtt-mesévé ötvözni széthúzó elemeket. A svájci Bleisch Bábszínház z ukránzsidó-osztrák Jur Soyfer Astori című játékát lklmzt technikilg is remekül felszerelt színpdár. (A fitlon mártírhlált hlt kommunist írónk 1984

50 Egzotikus világok Pul ci nell és Hl ál tngój őszén ment egy drbj Bécsben, és egy operásított művét látni lehetett z oszt-rák televízióbn.) A felnőtt-mese frivoln politiki. Egy szenilis, kvietált diplomt születésnpjár egy országocskát kér szerető hitvesétől, hogy kedvenc hobbijánk, világpolitiki szálk összekuszálásánk élhessen. Minthogy megvásárolhtó ország sem Nyugton, sem Keleten nem tlálhtó, beéri egy szem állmpolgárrl is, egy iszákos csvrgóvl, ki Rejtő Jenő-i élelmességgel lát el minden feldtot, mi egy nem létező, de nnál gresszívbb ngyhtlom felvirágozttásához szükséges. A hrmincs évekből máb helyezett pittoreszk-játék szellemesen kötözködik jóléti társdlom nomáliáivl, túlmotorizáltságtól munknélküliségig és persze ngypolitik dőreségéig. Szárnyló képzelet és életszgú vlóság elegyedik költőien Revz Gbridze: Alfréd és Violett című drbjábn, mivel nemrég lkult tbiliszi Állmi Mrionettszínház rtott kiugró sikert. A vlóság: három dekdens küllemű értelmiségi zon morfondírozik, vjon Dosztojevszkij zsenilitás elegendőnek bizonyuln-e Pinocchio kóbor hjlmink lélekelemzésére. Mert brátjuk, Alfréd, ebben kórbn szenved. Noh idehz egy tudományos intézet tekintélyes posztjánk várományos - s derék tyj még Volgáját is elkótyvetyéli, hogy fi megfelelő pnázst kphsson -, ő mégis Itáli kék ege lá kívánkozik szerelmével, Violettávl. Hogy vlóbn eljutnk-e gondolák városáb vgy beteljesületlen vágyálmikt látjuk megelevenedni, nnk csk E. A. Poe Hollój tudój, ki minduntln szereplők fülébe recsegi kárörvendő előrejelzéseit. Az elődás csup iróniávl plástolt forró lír, vllomás kisszerű körülmények és szülőföld elérzékenyült szeretete közötti őrlődésről. A báboper és bábblett is képvisel- tette mgát Drezdábn. Bábszínházunk kipróbált koncertműsorávl ngy sikert rtott. Minthogy produkciók (Sztrvinszkij: A kton története, Petrusk, Kodály: Öregek tánc, Ligeti: Aventure, Prokofjev: Klsszikus szimfóni) már részletes kritiki mélttást kptk, e cikket nem terhelnénk z ismétlések-kel, de nnyit érdemes megjegyezni, hogy z Allmi Bábszínház komoly-zenei bábprodukcióink örvendetes respektus vn. A fesztiválon különösen Klsszikus szimfóni kulturált humor növelte lelkesülők táborát. Láttunk Drezdábn úgynevezett kísérleti progrmokt is, melyeknek funkciój ngyjából lbortóriumi színházkévl rokoníthtó. A báb-vntgrde bizonyos befogdáslélektni htárhelyzeteket vizsgál, vgy modern képzőművészeti vgy filmes látásmódnk bábművészetben is kmtoztthtó lehetőségeit puhtolj. A Jotty Theter (Atlnt, USA) például árnyjátékit mélylélektni álomfejtés szolgáltáb állított képek szkdtln, szürrelist ármolttásávl. Leglábbis ezzel jánl-j műsorfüzet figyelmünkbe z Álom... című produkciót, de vlójábn meglehetősen érdektelen vulgárfreudist versillusztrációkt látunk. Komolyn veendők hollnd lbortóriumok, Otto vn der Mieden és Dmiet vn Dlsum összeszövetkezésében. Két progrmjuk, Titschbll úr és A Szem belsejében látás sblonoktól nem béklyózott szbdságáért perel, vlóbn újszerű eszközök-kel. A kilkuló képek - bbn pillntbn, mint értelmezni, sktulyázni kezdenénk őket - mássá formálódnk, ngyjából filmművészet áttűnéses technikájához hsonlón. A látvány-elemek nünsznyi átstrukturálódásávl múmi felfedi benne immnensen rejtező csecsemőt, férfi nőt stb. A képzet-társítási utomtizmusok vlóbn kép-lkotás lényegéhez vezetnek. A világfesztiválok ígéretes szenzációi bábművészet bölcsőivel, ngy keleti bábkultúrákkl vló tlálkozások. Az érdeklődés nemcsk z egzotikumnk, kuriozitásnk szól. A produkciók rcultán z öröklét vonásit fürkésszük, titkot: mitől mrdhttk meg évezredeket állón tömegek mindennpi művészi táplálékánk. E nyilvánvlón niv kérdésekre Drezdábn nem kptunk feleletet. Az indii és jpán elődások nemigen mbicionálták, hogy tlányos ősi értékekkel terheljék máshoz szokott közönséget. A Rmjn eposz néhány epizódját stockholmi Mrionett Színház válllkozásábn láthttuk. Az igzgtórendező-drmturg Michel Meschke világ bábmozglmánk poet doctus, széles elméleti felkészültségű szkember, művész és tudós egyszemélyben. Nyilvánvlón lposn mérlegelte, mennyiben közelítse vgy távolíts produkciót z európi közönség beidegződéseihez. Nos, úgy tűnik, nemigen mert kockázttni. Persze vn szitár, kbl, elbeszélő, mjomtánc, z indii minitűr-festészet remekeire emlékeztető kép-mutogtó tbló, vgyis minden, mi szemnek ingere. De nem z eredeti szöveggel fordulnk hozzánk, hnem nnk Cox-regék stílusár emlékeztető ismeretterjesztő kivontávl. A bábuk világítástechnik legújbb vívmányként elkönyvelt ultriboly sugrkbn, z úgynevezett fekete színház"-bn tetszelegnek. Az élőszínházi szuperkosztümös táncok is egyértelműen revü irányáb tolják produkciót. Hsonló berzenkedéseket ébreszt z indii, új-delhi illetőségű Sutrdhr Bábszínház. A Dhol és Mnu blldáj is felvonultt egyet s mást z ősi kultúr rzenáljából. Látjuk prvánfelütés rítusát, z elefántfejű istennek, bábjáték védőszentjének, Gnesánk kegyeiért bemuttott áldozti szertrtást. A bábtáncolttás mestermívű betét-számit. Kultikus-mágikus mszkos pntomimokt. De történet, mibe mindez beágyzódik, elviselhetetlenül érzelgősreregényesre kozmetikázott. Egyértelműen meriknizált bábrevüben csillogott jpán PUK társult. De ők leglább nem is krták báb-rtist számikkl trtlms művésziség látsztát kelteni.

51

52