PÉDÁK RÁCSTESZT-KÉRDÉSEKRE (em pot ezek a kérdések leszek) MAGFIZIKA Egy yugalomba levő protoból és egy termikus eutroból keletkező deutérium kötési eergiája a reakció sorá kibocsátott gamma részecske eergiájához viszoyítva a egyelő b valamivel agyobb c éháy százalékkal kisebb Az elemek periódusos redszerébe a vas szomszédságába elhelyezkedő elemek (Z 4-3) fajlagos kötési eergiája a agyobb mit az uráiumé b kisebb mit a héliumé c 5 MeV/ukleo 3 Egy maghasadás eredméyeképpe a köyebb hasadási termékek keletkezek hő felszabadulása élkül b agy meyiségű hő szabadul fel és a keletkezett hasadási termékek össztömege megegyezik a kezdeti tömeggel c olya hasadási termékeket kapuk melyek össztömege kisebb mit az elhasadt magé és ezek β - radioaktívak 4 A Z A/ (98 + 5 A /3 ) összefüggés a úgy a stabil mit a radioaktív magokra érvéyes b csak a stabil magokra érvéyes c a magerők rövid hatótávolságával magyarázható 5 A páratla-páratla típusú stabil magok előfordulási gyakorisága a természetbe a agyobb mit a páros-páros típusúaké b összemérhető a páros-páratla típusúakéval c alacsoy mivel csak öt ilye típusú mag létezik 6 A kötési eergia képletébe szereplő βa /3 tag a egyes esetekbe em ad számottevő hozzájárulást b mag felülete elhelyezkedő ukleookak tulajdoítható c magerők kicserélődési jellegét tükrözi 7 Az atommagbeli protook elektrosztatikus kölcsöhatása a öveli a mag stabilitását b csökketi a páros-páros típusú magok stabilitását c eredméyezi a γ Z / A /3 tag megjeleését a kötési eergia képletébe 8 Az atomtömeg félempirikus képletébe az aszimmetrikus tag a a magerők kicserélődési jellegéek tulajdoítható b Fermi által volt bevezetve 94-be c ulla a 8 O esetébe 8 9 Az atomtömeg meghatározására haszált félempirikus képlet által adott relatív hiba: a kb % b kisebb mit -6 % c megközelítőleg % A mag belsejébe a kölcsöhatást közvetítő részecskék
a a Π mezook b a µ mezook c a kvarkok Az első felfedezett radioaktív elem a a Ra b U c Th Ha N d a t idő alatt elbomlott és N a t időpillaatba a magok száma akkor a köztük feálló összefüggés a N d N e - t λ b N d /N e - t λ c N d N N e - t λ 3 Egy radioaktív ayagba az atommagok száma (N) és az ayag aktivitása (Λ) közötti összefüggés a Λ (l/ T / ) N b Λ l/n c Λ l/λ N 4 A β radioaktivitás oka a a szabad eutro istabilitása b a eutrook agyobb számaráya a magba c a mag belsejébe fellépő gyege kölcsöhatás 5 Mely sugárzások eergiaspektruma diszkrét? a α és γ b α és β c β és γ 6 Az aktivitás mértékegysége (Bq) a egy gramm Ra aktivitása b egy gramm U aktivitása c egy bomlás másodpercekét 7 Milye esetbe áll be örökös egyesúly az (A) ayamag és (B) leáymag között? a λ A > λ B b λ A λ B c λ A «λ B 8 λb Az A ayamag és a B leáymag esetébe a l λb λa λa megadja: a az átmeeti vagy örökös egyesúly beállásáig szükséges időt b azt az időt miutá az ayamag aktivitása a felére csökke c az időt mely a B típusú ayag maimális aktivitásáak eléréséhez szükséges 9 A 4 84 α 8 β reakciók sorá T / 5 ms T / év a agyo rövid idő alatt beáll egy radioaktív egyesúly b éháy perce belül az Pb aktivitása megegyezik a Po aktivitásával c év múlva az aktivitás maimális Egy radioaktív sor eseté (N N N ) a sor egyesúlyáról beszélhetük ha a λ i < λ i+
b λ > λ i ( i 3 ) c λ λ λ 3 λ Mely megmaradási törvéyek em alkalmazhatók magreakciók eseté? a mozgási eergia és tömegmegmaradás b ukleoszám és spimegmaradás c teljes eergia és paritás megmaradás Melyik egyelőség igaz az alábbiak közül? a u c 35 ev b u c 5 MeV c u c 93555 MeV 3 Egy magreakció küszöbeergiája a mide esetbe egatív b agyobb mit a reakcióhő abszolút értéke c egyelő a lövedékrészecske és a keletkezett részecske eergiáiak a külöbségével 4 Töltött részecskék reakcióiak egyik jellegzetessége hogy a agy a hatáskeresztmetszetük b a lövedék eergiája agyobb kell legye a cél és a lövedék közötti elektrosztatikus kölcsöhatás eergiájáál c em midig hőelyelők 5 Mi törtéik egy lassú eutroak egy köyű mag által való elyelését követőe? a maghasadás b stabil magot eredméyező gamma kibocsátás c egyes esetekbe β radioaktív magok keletkezése 6 Urámagok hasadásakor az eergia a teljese a hasadási termékek mozgási eergiájába alakul át b potosa kiszámítható a hasadó mag és a keletkezett hasadási termékek tömegeiek ismeretébe c kisebb mit 5 MeV/hasadás 7 Mi a spotá és gerjesztett hasadás közös voása? a midkét esetbe eutro-kibocsátás kíséretébe törtéik a hasadás b midkét esetbe szükséges a hasadás poteciálgátjá való átjutás alagúthatás révé c ics közös voás 8 Egy atomreaktor teljesítméyéek vezérlése a a késleltetett eutrook létezéséek tulajdoíthatóa lehetséges b mide esetbe bór rudak segítségével törtéik c a eutrookak a moderátor által való lelassítása révé törtéik 9 Miért alapszik a működésbe levő reaktorok többsége a 35 U hasadásá? a eek gyakorisága azoos a 38 U-val b a 38 U spotá módo is hasad c a termikus eutro - 35 U hatáskeresztmetszet sokkal agyobb mit a gyors eutro - 38 U 3 Az uráium magok hasadásakor a midig két azoos tömegű hasadási termék keletkezik b a kibocsátott prompt eutrook spektruma diszkrét c) általába β radioaktív hasadási termékek keletkezek
KVANTUMMECHANIKA ) A következő kijeletések közül melyik hamis: a) Egy kvatummechaikai redszer állapotát tökéletese jellemzi a ( r r hullámfüggvéy b) Aak a valószíűsége hogy egy kvatummechaikai részecsecske a t időpillaatba a d r térfogatelembe legye az r pot köryezetébe aráyos a hullámfüggvéy modulusz égyzetével: ( r dr c) Egy kvatummechaikai redszer hullámfüggvéye midig az -hez ormálható ) A koordiátatérbeli és impulzustérbeli hullámfüggvéyek: a) egy uitér traszformációval kaphatók megy egymásból b) egymás Fourier traszformáltjai c) ortogoálisak egymásra 3) A stacioárius Schrödiger egyeletbe a koordiáta változók szétválasztahtók ha a poteciális eergiára igaz hogy: a) V ( y z) V ( ) + V ( y) V ( z) y + b) V ( y z) V ( ) V ( y) V ( z) y z z c) V ( y z) V ( + y + z) 4) Egy kozervatív kvatummechaikai redszer stacioárius állapotába a redszert jellemző hullámfüggvéyre igaz hogy: a) Ψ( r t ) ( r) b) Ψ( r ( r)ep( t / τ ) c) Ψ( r ( r)ep( iet / ) 5) A kozervatív kvatummechaikai redszerekre (amelyekbe a Hamilto függvéy em függ az időtől) igaz hogy: a) A hullámfüggvéy em függ az időtől: Ψ( r t ) ( r) b) A hullámfüggvéy modulusz égyzete periodikusa függ az időtől: Ψ( r ( r) ep( iet / ) c) A részecske megtalálhatósági valószíűsége és a valószíűségi áramsűrűség em függ az időtől: ρ ( r t ) ρ( r) j ( r t ) j( r) 6) A következő hullámfüggvéyek közül melyik ír le egy olya meghatározott impulzusú szabad kvatummechaikai részecskét amely az tegely egatív iráyaba halad: ik ik iωt a) ( e e ) e iωt b) (cos k isi k) e iωt c) -si k e 7) Mi jellemző egy kötött egydimeziós kvatummechaikai redszer eergiasajátértékeire: a) midig elfajultak b) midig emelfajultak c) emelfajultak ha a redszer kozervatív
8) Egy 9) A alakú hullámcsomag csoportsebességéek kifejezése ameyibe az A(k) és ω (k) függvéyek kellőe símák a következő kifejezésel adható meg: a) v ω / k b) v ω / k c) dω / dk) v ( k k / 4 / 4α ( (πα ) e e Gauss görbe alakú hullámcsomag tulajdosága a: a) legagyobb csoportsebesség b) a legkisebb Δ Δp határozatlaság c) a legkisebb félérték-szélesség ) Egy m tömegű és e elektromos töltésű részecske egyϕ skalárpoteciállal és A vektorpoteciállal jellemzett elektromágeses térbe található A részecske Hamilto operátora: a) ea + eϕ m b) ( i ea) + eϕ m c) ( i ea + eϕ) m ) Melyik összefüggés adja meg helyese egy m tömegű és hullámfüggvéyel jellemzett részecske valószíűségi áramsűrűségét? j Re (/ m)( i ) a) [ ] b) j (/ m)( i ) ( c) j (/ m)( i ) ) Egy szabad kvatummechaikai részecske kotiuitási egyelete: ( r a) i ρ j( r t m ρ( r b) + j( r t ρ( r c) + j( r t ahol ρ(r a megtalálhatósági valószíűségi sűrűség j(r meg a megtalálhatósági valószíűségi áramsűrűség k +Δk k Δk A( k) e i( k ωt ) 3) Ha egy egydimeziós redszer teljes eergiája kisebb a poteciális eergia asszimptotikus (végtelebeli) értékeiél vagyis E < V (± ) akkor a redszer eergiaspektruma: a) diszkrét b) folytoos dk i( k ωt )
c) vaak diszkrét és folytoos tartomáyai is 4) Egy szimetrikus ( V ( ) V ( ) ) poteciálvölgybe levő részecske hullámfüggvéye midig: a) páros b) páratla c) váltakozva páros és páratla 5) Az alábbi kifejezések közül melyik adja meg rosszul az A( r p fizikai meyiség várható értékét: a) A ( r p ( r Aˆ( r i ( r dr b) A( r p φ ( p Aˆ( i p i φ( p dp c) A( r p φ ( p Aˆ( i p p φ( p dp 6) A defiició értelmébe egy  hermitikus operátorra mide m hullámfüggvéy eseté igaz hogy: a) Aˆ m dr Aˆ( m ) dr b) Aˆ m dr ( Aˆ m) dr c) Aˆ dr Aˆ m m dr 7) Az alábbi operátorok eseté melyik em hermitikus a) ˆ T ( / m)( d / d ) b) lˆ z i ( d / dϕ) c) l ˆ lˆ + ilˆ + y (l l y és l z az impulzusyomaték kompoeseihez redelt operátorok) 8) Az alábbi egyeletek közül melyik helytele: a) [ A ˆ Bˆ ] + [ Bˆ Aˆ ] b) [ Aˆ ] [ ] [ Bˆ Aˆ Aˆ Bˆ + Aˆ Bˆ ]Aˆ m m c) [ Aˆ A ˆ ] A ˆ 9) A Schwartz-féle egyelőtleség fotos következméye hogy: a) Két Hilbert térbeli hullámfüggvéy skalárszorzata egy koverges itegrállal fejezhető ki b) Hermitikus operátorok külöböző sajátértékeihez tartozó sajátfüggvéyek ortogoálisak c) A Hilbert tébeli függvéyek égyzetese itegrálhatóak ) Egymással em kommutáló operátorok által leírt fizikai meyiségekre igaz hogy: a) midig egyszerre jól meghatározott értékkel redelkezek
b) szorzatuk alulról határolt határozatlasággal redelkezik c) szorzatuk egy felülről határolt határozatlasággal redelkezik ) A határozatlasági összefüggések alábbi alakjai közül melyik hibás: a) Δ Δp b) Δ Δp ~ c) Δ EΔt ~ ω ) Aak a matematikai feltételei hogy { ϕ } egy olya ortogoális függvéyosztály legye amely bázist alkot a Hilbert tére a következő: a) létezik olya Ψ amelyre c ϕ c ϕ b) ϕ ϕ δ ϕ ( ξʹ ) ϕ ( ξ) δ ( ξʹ ξ ) m m c) létezik olya Ψ amelyre cϕ c ϕ ϕm ϕ δ m 3) Az alábbi kijeletések közül melyik igaz? a) Egy lieáris operátor sajátértékei valósak b) Hermitikus operátorok külöböző sajátértékeihez tartozó sajátfüggvéyek ortogoálisak egymásra c) Hermitikus operátorok egyik elfajult (degeerál sajátértékéhez tartozó sajátfüggvéyek ortogoálisak egymásra 4) Melyik hamis az alábbi kijeletések közül? a) Egy fizikai meyiségek csak akkor va jól meghatározott értéke ha a redszer a meyiséghez redelt hermitikus operátor sajátállapotába található b) Azok az értékek melyeket egy fizikai meyiség egy mérés sorá fölvehet csakis a meyiséghez redelt hermitikus operátor sajátértékei lehetek c) Két em felcserélhető operátorral jellemzett fizikai meyiségek em lehet egyszerre jól meghatározott értéke és a bizoytalaságok szorzata felülről korlátos 5) Tekitsük a következő egydimeziós poteciálgödröt: ha < a > a V ( ) ha a a Milye alakú a gödörbe levő m tömegű részecske stacioárius Schrödiger egyeletéek a megoldása? ik ik a) ( ) Ae + Be k (/ ) me γ γ b) ( ) Ae + Be γ (/ ) me c) ( ) Asi k + B cos k k (/ ) me 6) Milye feltételek mellett lesz egyelő a végtele mély derékszögű poteciálvölgybe levő részecske megtalálhatósági valószíűsége a klasszikus megtalálási valószíűséggel?
a) mikor a gödör szélessége a részecske hullámhosszáak egész számú többszöröse b) mikor a részecske E eergiája a legkisebb c) amikor a kvatumszám a végtelehez közelít vagyis 7) Tekitsük az alábbi egydimeziós poteciálgátat: dacă < > a V ( ) V dacă a Az áthatólási eggyütható egy m tömegű és E > V eergiájú részecske eseté: ahol Milye estbe vállik a gát tökéletese áttetszővé (vagyis mikor lesz T)? a) E V b) E c) a λ / λ π / k 8) Az impulzusyomaték vektoroperátoráak az ˆ y zpˆ pˆ z és ˆ z pˆ y ypˆ kompoeseiek a kommutátora ( [ ˆ ˆ y z ]): a) i ˆ b) i ˆ c) i ˆ 9) Mi a magyarázata aak hogy az ˆ operátor egy teljes operátorredszert alkot az impulzusyomaték vektoroperátor egy tetszőleges ˆ ˆ y vagy kompoesével de em midhárom kompoessel egyszerre? a) ˆ az ˆ ˆ y és ˆ z függvéye b) [ ˆ ˆ j ] [ ˆ j ˆ k ] ihε jkl ˆ l c) [ ˆ ˆ ] [ ˆ ˆ ] z j k T ( q 4q k k ) si ka + 4q k q (/ ) k (/ ) me m( E V ) ˆ z 3) Az impulzusyomaték vektoroperátor Cartezi koordiátaredszerbe felírt kompoeseiek az alábbi alakjai közül melyik helyes? a) ˆ i siϕ + cosϕctgθ θ ϕ b) ˆ y i cosϕ siϕctgθ θ ϕ
c) ϕ i z 3) Melyik az alábbi kifejezések közül ad egy hibás alapállapot eergiát? a) Részecske végtele mély derékszögű poteciálvölgybe: 8 ma E π b) Kvatummechaikai harmoikus oszcillátor: + E ω c) Hidrogéatom: 3 4 Ze m E πε 3) Az alábbiak közül melyik a helyes megoldása a stacioárius Schrödiger egyeletek egy olya m tömegű részecske esetére amely egy kétdimeziós végtele mély és méretekkel redelkező poteciálgödörbe található: a) ( ) ( ) 8 si si ) ( / / + m h E y π π b) ( ) 8 si ) ( / + + m h E y π π c) ( ) 8 si si ) ( / + m h E y π π 33) A stacioárius Schrödiger egyelet megoldása egy kétdimeziós végtele mély és méretekkel redelkező poteciálgödörbe található m tömegű részecskére:
( y) ( ) / π π si si h E 8 + m Az és esetbe az alábbi állapot-párok közül melyik esetbe lesz ugyaaz a redszer eergiája? a) ( ) és ( ) b) ( 4) és ( ) c) ( ) és ( ) 34) Tekitsük egy ω frekveciájú egydimeziós kvatummechaikai harmoikus oszcillátort amely egy plusz és kostas V poteciális térbe is va Meyi lesz az oszcillátor alapállapotáak az eergiája és meyi lesz az eergia sajátállapotok közti külöbség ebbe az esetbe? a) E ω + V ΔE ω / ω Δ b) E / E ω + V c) E ω / + V ΔE ω + V 35) Az alábbi hullámfüggvéyek közül melyik írja le az ω frekveciájú és m tömegű egydimeziós harmoikus oszcillátor alapállapotát (elhayagolva a triviális harmóikus időfüggés: a) b) c) mω ( ) π mω ( ) π / 4 / 4 / 4 e e mω mω mω mω ( ) e π 36) Két m és m tömegű kölcsöható részecske mozgásáak a leírása amelyek eseté a részecskék közti kölcsöhatás csak a két részecske közti távolságtól függ V ( r r V r r ekvivales ) ( ) a) a két részecske tömegközéppotjáak a V ( r r ) poteciális térbe való mozgásásáak a meghatározásával b) egy µ m m /( m + m ) tömegű részecske szabad mozgásáak és a két részecske tömegközéppotjáak a V (r) cetrális térbe való mozgásáak a meghatározásával c) a két részecske tömegközéppotjáak a szabad mozgásáak és a µ m m /( m + m ) tömegű részecskéek a V (r) cetrális térbe való mozgásáak a meghatározásával
37) A Hidrogé tipusú atomok eseté az elektrook kötött állapotaiak a leírásához a következő teljes és egymással kommutáló megfigyelhető operátorok redszerét haszáljuk: a) H ˆ ˆ b) Hˆ ˆ ˆ z c) Hˆ ˆ ˆ ˆ y ˆ z 38) Az eeria-sajátértékek l orbitális kvatumszám szeriti elfajulása (degeerációja) a következő erőterekebe való mozgás sajátsossága: a) cetrális erőtér b) cetrális Coulomb-tipusú erőtér c) cetrális erőtér amely em szigulárisabb mit / r 39) Egy cetrális erőtérbe amely em szigulárisabb mit /r a Schrödiger egyelet megoldása az r pot közelébe a következő alakú: a) / r b) r l l c) r ahol l az orbitális kvatumszám SZIÁRDTESTFIZIKA Adott rács eseté a primitív cella: a) csak egyféleképpe választható meg b) megválasztható többféleképpe c) megépíthető három tetszőleges rácsvektor segítségével A köbös lapcetrált rács elemi cellájához: a) egy rácspot tartozik b) rácspot tartozik c) 4 rácspot tartozik 3 A ( hkl ) Miller-ideek ábrázolhatak: a) több párhuzamos és egyelőközű síkot b) több párhuzamos de em egyelőközű síkot c) em párhuzamos síkokat 4 A köbös kristályredszer egy párhuzamos és egyelőközű síkok családjáak Miller-ideei ( hkl ) Eze síkcsalád szomszédos síkjai közötti távolság a következő összefüggéssel adott: d hkl a) b) c) a d hkl h + k + a d hkl h + k + h + k a l l + l d hkl
hkl Miller-ideű síkot és a reciprok rácsból ha + kb + lc vektort (ahol a b c eze rács primitív hkl sík és az h k l vektor egymáshoz viszoyított helyzete 5 Tekitsük a direkt rácsból a ( ) az r h k l vektorai) A ( ) lehet: a) ( hkl ) // r h k l b) ( hkl ) r h k l c) ( hkl ) r h k l r 6 Aak a síkak a Miller-ideei amelyet meghatározak egy kocka azo három sarká lévő potjai melyek a legközelebb vaak egy kezdőpotkét választott sarokhoz: a) () b) () c) () 7 Egy azoos atomokból felépített kristály amelyek elemi cellája tércetrált köbös a geometriai szerkezeti téyezője ( F hkl ) egyelő: a) F hkl f b) F hkl c) F hkl 5 f ahol az f az atomszórási téyező és h + k + l páros szám 8 A szabadelektro-gáz modell segítsével helyese magyarázható: a) az Ohm-törvéy ( j σ E ) b) a szabadelektrook fajhője c) az elektro közepes szabadúthoszzáak agy értéke 9 A szabad elektro gáz belső eergiája (az alacsoy hőmérsékletek tartomáyába) aráyos: a) T -tel b) T -vel c) T -val Alacsoy hőmérséklete egy szilárdtestbe az elektrook mozgásából származó fajhő aráyos: 3 a) T -el b) T -vel 3 c) T -el A foo egy olya kvázirészecske amely más részecskékkel való ütközése sorá úgy viselkedik mit egy olya részecske amelyek: a) az eergiája ω és impulzusa q b) eergiája ω és impulzusa q
c) eergiája ω és impulzusa Az Eistei-modell alapjá a rácsrezgésekhez redelt fajhő (C vr ) (az alacsoy hőmérsékletek tartomáyába) ra csökke ha T : a) T szerit epoeciálisa b) T -tel aráyosa c) T -vel aráyosa 3 A Debye modell alapjá a rácsrezgésekhez redelt fajhő (C vr ) (az alacsoy hőmérsékletek tartomáyába) ra csökke ha T : a) T szerit epoeciálisa 3 b) T -el aráyosa c) T -vel aráyosa 4 A Wiger-Seitz cella: a) egy primitív cella b) em primitív cella c) azo potok mértai helye amelyek rugalmasa szórják az X- sugarakat 5 A periódikus reciprok rács: a) a periódikus kristályrács következméye b) jellemzi a szilárdtestek mide egyes kategóriáját (amorf kristályos) c) jellemzi az elektrook mozgását a foook terébe 6 A Bor-Kármá periódikus határfeltétel: a) leírja az X-sugarak terjedését a kristályba b) jeleti az impulzus-megmaradás törvéyét a kristályba c) miatt a hullámszám értékei diszkrétek 7 Az Ewald-szerkesztés X-sugarak eseté egyeértékű: a) a kristály impulzusáak a megmaradásával b) a kristály eergiájáak a megmaradásával c) az impulzusyomaték megmaradásáak törvéyével q 8 Az akusztikus foookra érvéyes diszperziós összefüggés abba az esetbe ha a hullámszámvektor modulusza q a következő alakú: q a) m b) ~ q 3 c) α q + βq + γq ahol az utolsó tag a rács aharmoikusságát jellemzi 9 A k vektor az impulzusoperátor sajátértéke
a) a szabadelektrook eseté b) a gyege periodikus poteciáltérbe mozgó elektrookra (gyegé kötött elektro közelítés) c) a gyege periodikus poteciáltérbe és az erős periódikus poteciáltérbe mozgó elektrookra (gyegé vagy erőse kötött elektro közelítés) A foook diszperziós összefüggése kísérletileg meghatározható: a) a eutrook szóródásával mivel tömegük agy b) az elektrook szóródásával mivel tömegük kicsi c) az elektrook szóródásával mivel saját mágeses mometummal redelkezek A szilárdtestek hőkiterjedése megmagyarázható: a) a szabadelektro modell segítségével b) a poteciális eergiába szereplő égyzetes (harmóikus) taggal c) a poteciális eergiába szereplő harmadik hatváyú taggal Alacsoy hőmérsékleteke a hővezetőképességet főleg: a) a hibáko és a szeyeződéseke való szóródás határozza meg b) az optikai foooko való szóródás határozza meg c) a foooko való szóród as Umklapp-folyamatoko keresztül határozza meg 3 A Debye-modell úgy tekiti hogy: a) ω ( q) álladó b) ω ( ) c q ahol c és q 3 c) ( ) ω q cq + cq c álladók és q a hullámszám-vektor modulusza 4 Mi az első Brilloui zóa? a az elemi cella a direkt rácsba b a primitív cella c a Wiger Seitz cella a reciprok rácsba 5 Miért haszálják az X-sugarakat a kristályszerkezet tauláyozására? a mert behatolak az ayagba b mert a hullamhosszuk összemérhető az atomok közti távolsággal c mert köye előállíthatók 6 Az X-sugarakkal végzett kísérletekbe az X-sugarak eergiája a csökke b ő c változatla marad 7 Miek tekithetjük az eergiasávot a szilárdtestbe?
a a k vektor változó értékei egy tartomáyáak b az elektro eergia változó értékei egy tartomáyáak amikor a k értékei az első Brilloui zóából valók c az atomi szíképvoalak egy sorozatáak 8 A megegedett eergiasávok szélessége kapcsolódik a az elektrook térbeli elhelyezkedéséhez (helyhezkötöttségéhez) b a kristály méretéhez c az elmi cella méretéhez 9 A Fermi felület a szabad elektrook eseté a egy elipszoid b egy gömb c egy parabola 3 Egy fém eseté a vezetési sávot és a valecia sávot a elválasztja egy tiltott zóa amelyek a szélessége ~k B T b a két sáv részbe egymásra tevődik c a sávok em létezek 3 A Drude modell szerit a Wiedema Fraz törvéy a em érvéyes b érvéyes de számértékbe eltér c teljes mértékbe érvéyes 3 A Sommerfeld modell az elektrookat a kvatumosa tárgyalja b klasszikusa tárgyalja c tulajdoságtól függő 33 A gyegé kötött (szite szabad) elektro modell szerit az elektrook eergiasávja eltér a szabad elektroétól a az első Brillouo zóa határá b az első Brilloui zóá belül c ics eltérés 34 A Hartree közelítésbe a hullámfüggvéy: a az egy elektro hullámfüggvéyek a szorzata b az egy elektro hullámfüggvéyekből alkotott determiás c az atomi orbitálok lieáris kombiációja 35 A Block tétel egyees következméye: a aak hogy a kristályszerkezet periódikus b aak a téyek hogy a szilárdtest véges c aak a téyek hogy a szilárdtest végtele 36 A Fermi ívó az elektrook sebessége: a % a féy sebességéek b zéró ha az elektrook szabadok
c egy álladó amelyet meghatároz az eergia szabadságfokokéti egyeletes eloszlásáak törvéye (ekvipartició) 37 Egy periodikus szerkezetű kristélyba a k vektor sajétértéke az impulzus operátoráak: a ige b em c esetekét változik (az elektrook szabadok vagy em) 38 A foo a egy eergiakvatum amely a rácsrezgésekhez kapcsolt b egy elemi rész amely leírja az elektromos áram terjedését a fémekbe c a féhez redelt eergiakvatum 39 Az állapotsűrűség leírja a a szilárd testbe a megegedett eergia állapotok számátaz E és E+dE eergiatartomáyba b a reciprok térbe elfoglalt állapotok számát a k vektor függvéyébe c az elektrook számát a Fermi ívó T K hőmérséklete 4 Mekkora a klasszikus szabad elektrook yomásáak az értéke? a összemérhető a kísérletileg meghatározottal b elhayagolható ahhoz a yomáshoz képest amelyet az ioos részek adak egyes fémek eseté összemérhető a kísérletileg meghatározottal FÉVEZETŐK FIZIKÁJA ) Itriszek félvezetők eseté K hőmérséklete a Fermi-ívó egybeesik (rátevődik): a) a vezetési sáv aljával; b) a tiltott zóa középpotjával; c) a valecia sáv tetejével ) Az itriszek félvezetők eseté a hőmérséklet övekedésével a Fermi-ívó helyzete ő a) ha N val N vez ; b) ha N val >N vez ; c) ha N val <N vez 3) Az elektromos semlegesség feltétele alkalmazható-e a Fermi-ívó helyzetéek a kiszámítására: a) ige
b) em c) icseek kapcsolatba 4) egye egy félvezetőbe a doorkocetráció N D az akceptorcocetráció N A A félvezető teljese kompezált ha: a) N D > NA b) N D < NA c) N D NA F 5) Az elektromos semlegesség tiszta félvezetők eseté az e kt -be: a) elsőfokú a) másodfokú b) harmadfokú 6) A félvezetőkbe adott hőmérséklete és külso gerjesztes hiayaba mide rekombiációs folyamatot egy geerációs folyamat követ a) ige a) em b) em kapcsolódak egymáshoz 7) A félvezetők töltéshordozóiak a kocetrációja ő: a) ha ő a hőmérséklet a) ha csökke a hőmérséklet b) ha a hőmérséklet álladó 8) Etriszek félvezető eseté a kiürülési tartomáyba a töltéshordozók kocetrációja a) ő a hőmérséklettel b) csökke a hőmérséklettel c) függetle a hőmérséklettől 9) Az egyesúlyi töltéshordozók geerálási sebessége egy itriszek félvezetőbe függ:
a) az egyesúlyi töltéshordozók kocetrációjáak szorzatától és a hőmérséklettől b) csak a hőmérséklettől c) a hőmérséklettől és a geerált em egyesúlyi többlet-töltéshordozók élettartamától ) Mi a Mawell-féle relaációs idő? a) Az az idő amely alatt a többlet-töltéshordozók kocetrációja az e -ed részére csökke b) Az az idő amely alatt a térfogati töltéssűrűség és a többlet-töltéshordozók kocetrációja -ra csökke c) Az az idő amely alatt a térfogati töltéssűrűség az e -ed részére csökke ) A következő megadott eloszlási függvéyek közül melyik alkalmazható em degeerált itriszek félvezetők eseté? a) b) f (E) f (E) e e E F k T E F k T + + c) F E k T f ( E) e ) A félvezető elektromos töltéssemlegességi egyelete: o + d p pa N d N a Milye alakú eze egyelet a hőmérsékle egy típusú etriszek félvezető eseté? a) + p ; o d b) o p N d; c) o + d Nd T Te hőmérséklete (ahol a T e a kiürülési 3) Egy típusú félvezető eseté a töltéshordozók kocetrációja agyo alacsoy hőmérséklete:
ΔE d NcN d kt a) e b) N d ΔE kt c) N N e c v g 4) Egy itriszek em elfajult (em degeerál félvezetőbe amelybe az d pd m m a Fermi-ívó helyzete: a) ő a hőmérséklettel b) csökke a hőmérséklettel c) em függ a hőmérséklettől 5) A következő összefüggések közül melyik érvéyes teljese elfajult félvezetőre? a) E 5k T F c + b) k T < F < E k T E c c + c) E k T F c