A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében 2013. IV. negyedév A foglalkoztatott létszám 12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 3% -6,8% Komló 0% < X < 3% -4% < X =< 0% Szigetvár -3,3% 4,5% Szentlőrinc Pécs 2,0% Mohács X < -4% 6,0% Sellye -9,1% Siklós -0,2% 7621 Pécs, Király u. 46. Telefon: (72) 506-800 Fax: (72) 506-804 E-mail: baranyakh-mk@lab.hu Honlap: www.munka.hu
1. A felmérés rövid bemutatása, céljának, szerepének ismertetése A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerőpiaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2013 negyedik negyedévére vonatkozó adatfelvételre 2013. október 1 október 25. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a 2013. szeptember 30.-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. 2. A megye munkaerő-piaci helyzetének bemutatása, kiegészítve a legfontosabb időbeli változások prezentálásával A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint (a 15-74 éves népesség körében) 2013. II. negyedévében Baranya megyében 149,7 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,1%-os növekedést jelent. A munkanélküliek 2013. II. negyedévi átlagos száma 16,0 ezer volt, egy év alatt 35,7%-kal (!) csökkent. A 15-74 éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 50,1%-ot tett ki, 7,9%-ponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az aktivitási ráta 1,4%-ponttal emelkedve 55,5%-ra nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató országos átlagtól való elmaradása csökkent az előző negyedévihez viszonyítva előbbi 4,2%-ról 1,4%-pontra, utóbbi 2,1-ről 1,9%-pontra). Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája 9,7%-ot tett ki, ami 5,4%- ponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakánál, és az országos átlagnál is kedvezőbb 0,6%-ponttal. A legalább 5 főt foglalkoztató Baranya megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma 2013. II. negyedévében 78,4 ezer főt tett ki, amely 0,3%-kal magasabb volt az előző évinél, miközben országos szinten 0,5%-os emelkedés volt tapasztalható. A versenyszféra létszáma 44,2 ezer fő, 0,7%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest, a közszférában foglalkoztatottak 31,1 ezer fős száma viszont 2,1%-os emelkedést mutat. A nemzetgazdasági ágakat tekintve az ingatlanügyletek területén több mint egynegyedével nőtt a foglalkoztatás. Kisebb mértékű a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (23,7%), és a pénzügyi, biztosítási (12,3%) ágazatokban bekövetkezett létszámnövekedés. Ugyanakkor a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató feldolgozóiparban minimálisan (0,3%) kisebb a létszám. 2
Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Baranya megyében 1 Megnevezés 2012.II. 2013.II. 2012.II. 2013.II. n.év n.év n.év n.év a népesség %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) 388,9 377,1 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) b) 301,2 298,8 77,4 79,2 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) 164,7 165,7 42,4 43,9 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 139,8 149,7 35,9 39,7 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 24,9 16 6,4 4,2 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 78,2 78,4 20,1 20,8 Inaktívak száma (ezer fő) b) 136,5 133,1 35,1 35,3 Baranya megyei székhellyel 2013. március végén 63 741 gazdasági szervezet szerepelt a KSH nyilvántartásában, 0,4%-kal több mint egy évvel korábban. Ebből a vállalkozások száma 57 357 volt, így ezer lakosra 152 vállalkozás jutott (ez a mutató alacsonyabb az országos átlagnál, amely 169). A regisztrált szervezetek 28,7%-a, (18 267) társas vállalkozásként volt bejegyezve, nagyobb hányaduk, 61,3%-uk (39 090) pedig egyéni vállalkozásként volt nyilvántartva. A regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti számát tekintve a legtöbb vállalkozás a mezőgazdaság (13,8 ezer) területén lett bejegyezve. A második legnépszerűbb az ingatlanügyek (10,1 ezer) ágazata. Kissé kevesebb a vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás (6,4 ezer), valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (6,1 ezer) nemzetgazdasági ág területén. 3. A felmérésbe bevont válaszadó gazdasági szervezetek jellemzése A 2013. IV. negyedévi adatfelvételbe a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 393 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 35 és 106 között mozgott. A megkeresett szervezetek 91,1%-a, mintegy 358 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. A megkérdezett cégek 71,8%-a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a gazdálkodók az érintett munkavállalók mindössze 16,1%-át foglalkoztatták a felmérés időpontjában, szeptember 30-án. A közepes létszámnagyságú vállalkozások a minta 23,5%-át tették ki, de az itt foglalkoztatottak az érintett létszám 38,2%-át adták. A nagyvállalkozások a minta kis hányadát tették ki, 4,7%-át, ugyanakkor az érintett munkavállalók 45,7%-át foglalkoztatták. (Az adatok az összes létszámot, közfoglalkoztatással együtt tartalmazzák). 1 Forrás: KSH Stadat táblák 2012. és 2013. I. negyedév a ) 2012, ill. 2013. január 1-jén. b) I. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti 2013. I. negyedéves évközi adatai. b b b c b 3
A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatottak száma, vállalati nagyság szerinti bontásban Vállalati méret Felmérésben résztvevő munkáltatók Foglalkoztatottak összesen száma (db ) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) 124 34,6 622 2,8 Kis (10-49 fő) 133 37,2 2948 13,3 Közép (50-249 fő) 84 23,5 8478 38,2 Nagy (250 fő felett) 17 4,7 10153 45,7 Összesen 358 100,0 22 201 100,0 Az előző felméréshez képest összességében 6-al nőtt a választ adó munkáltatók száma. A 358 megkérdezett munkáltató 2013. szeptember végén 22 201 főt foglalkoztatott, ez 864 fővel magasabb létszám a 2013. III. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. Az előző negyedévi felméréshez képest a nagy (250 főnél többet foglalkoztató) szervezeteknél alkalmazottak aránya 0,9%-ponttal, a mikro- és kis szervezeteknél 1,1%- ponttal csökkent. Ugyanakkor 0,2%-kal bővült a dolgozók hányada a közepes cégeknél. A válaszadó 358 gazdasági szervezet a 2013. II. negyedév végén regisztrált 63,7 ezer gazdasági szervezet 0,6%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (94 cég) kerültek ki, Baranya gazdaságában ez az ágazat a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (66 cég), a mezőgazdaság (40 cég), az építőipar (33 cég) a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (29 cég), területéről. A feldolgozóipart leginkább a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (16 cég), az élelmiszergyártás (15 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (16 cég), a gumi, műanyag termékek gyártása (13 cég), reprezentálja. 4
A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Vállalati létszámnagyság-kategória Mikro Kis Közép Nagy Nemzetgazdasági ág (0-9 fő) (10-49 fő) (50-249 (249 fő fő) felett) db % db % db % db % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 13 3,6 17 4,7 9 2,5 1 0,3 40 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 2 0,6 1 0,3 0 0,0 3 Feldolgozóipar 17 4,7 44 12,3 29 8,1 4 1,1 94 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 1 0,3 8 2,2 6 1,7 0 0,0 15 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 3 0,8 7 2,0 6 1,7 0 0,0 16 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 2 0,6 5 1,4 1 0,3 0 0,0 8 Vegyi anyag, termék gyártása 0 0,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 2 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1 0,3 7 2,0 5 1,4 0 0,0 13 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 4 1,1 7 2,0 4 1,1 1 0,3 16 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0,0 1 0,3 0 0,0 2 0,6 3 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 2 Gép, gépi berendezés gyártása 1 0,3 2 0,6 2 0,6 1 0,3 6 Járműgyártás 1 0,3 3 0,8 2 0,6 0 0,0 6 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 4 1,1 2 0,6 1 0,3 0 0,0 7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0 0,0 1 0,3 2 0,6 1 0,3 4 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 3 0,8 3 0,8 1 0,3 2 0,6 9 Építőipar 14 3,9 15 4,2 4 1,1 0 0,0 33 Kereskedelem, gépjárműjavítás 38 10,6 19 5,3 8 2,2 1 0,3 66 Szállítás, raktározás 1 0,3 1 0,3 2 0,6 2 0,6 6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 18 5,0 7 2,0 4 1,1 0 0,0 29 Információ, kommunikáció 1 0,3 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 0 0,0 1 0,3 2 0,6 0 0,0 3 Ingatlanügyletek 2 0,6 1 0,3 1 0,3 0 0,0 4 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 8 2,2 2 0,6 4 1,1 0 0,0 14 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 2 0,6 4 1,1 1 0,3 2 0,6 9 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 0 0,0 1 0,3 6 1,7 3 0,8 10 Oktatás 0 0,0 0 0,0 4 1,1 0 0,0 4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 0,6 7 2,0 3 0,8 1 0,3 13 Művészet, szórakoztatás 2 0,6 3 0,8 0 0,0 0 0,0 5 Egyéb szolgáltatás 3 0,8 5 1,4 3 0,8 0 0,0 11 Összesen 124 34,6 133 37,2 84 23,5 17 4,7 358 A KSH II. negyedévi évközi ágazati statisztikája alapján Baranyában az alkalmazásban állók száma 78,4 ezer fő volt, így az NMF-ben szereplő cégek létszáma alapján 28,3%-os reprezentáltságot jelent. A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott összlétszám többségét, 28,5%-át a feldolgozóipar adta. A kereskedelem, gépjárműjavítás 11,9%, a szállítás, raktározás 8,8%-os, a mezőgazdaság 8,7%-os hányaddal szerepel. Jelentősebb munkaadóként említhető még a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (12,7%). Összesen 100 % 5
Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó adatokat a KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a feldolgozóipar; a mezőgazdaság; a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; a szállítás, raktározás; a kereskedelem, gépjárműjavítás; a közigazgatás az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a felkeresett mintában. Az építőipar; az oktatás; a humán-egészségügyi ellátás; az információ, kommunikáció; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe az átlagosnál kisebb arányban szerepel a felmérésben. A 2013. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő Alkalmazásban állók Reprezentációs cégeknél foglalkoztatottak száma a KSH évközi száma 2013.szept.30.-án adatai szerint arány (%) (fő) 2013. II. név Mezőgazd., erdőgazd., halászat 1927 4 433 43,5 Bányászat, kőfejtés 131 84 156,0 Feldolgozóipar 6323 14 976 42,2 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 764 2 458 31,1 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 847 1 392 60,8 szennyeződésmentesítés Építőipar 594 3 488 17,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 2641 6 793 38,9 Szállítás, raktározás 1964 2 233 88,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 449 2 381 18,9 Információ, kommunikáció 7 498 1,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 327 775 42,2 Ingatlanügyletek 110 715 15,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 439 1 844 23,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1110 2 350 47,2 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 2825 6 963 40,6 Oktatás 326 13 622 2,4 Humán-egészségügyi, szociális ell. 947 11 915 7,9 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 71 1 020 7,0 Egyéb szolgáltatás 399 473 84,4 Baranya megye összesen: 22 201 78 413 28,3 A mintában érintett válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma Baranyában 62 főt tett ki. Ennél nagyobb átlagos létszám csak a megyeközpont körül, Pécs körzetében fordul elő (137 fő). A többi térségben szinte mindenhol ennél jóval alacsonyabb. Nagyobb létszámot foglalkoztató cégek a komlói, szigetvári, és siklósi térségben fordulnak elő, itt a foglalkoztatotti létszám átlagosan 45-44-35 fő, a mohácsi körzetben pedig már csak átlagosan 13 fős cégek vannak. Az átlagos létszám az előző negyedévi felméréshez képest növekedett, 61-ről 62-főre. Legnagyobb az átlagos foglalkoztatotti létszám emelkedésének mértéke, a szigetvári (+7), és a sellyei (+2) térségben. 6
A megkeresett cégek és a foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban A felmérésben résztvevő munkáltatók A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma Átlagos foglalkoztatotti létszám Kirendeltségek száma (db ) megoszlása (%) száma (db ) megoszlása (%) (fő) Pécs 101 28,2 13813 62,2 137 Komló 74 20,7 3324 15,0 45 Mohács 22 6,1 284 1,3 13 Siklós 51 14,2 1794 8,1 35 Sellye 37 10,3 993 4,5 27 Szigetvár 31 8,7 1352 6,1 44 Szentlőrinc 42 11,7 641 2,9 15 Összesen 358 100,0 22 201 100,0 62 A válaszadásban leginkább Pécs és Komló területén gazdálkodó cégek voltak érintettek. E két kirendeltség munkáltatói tették ki a mintában szereplők közel felét, viszont e két térségben jelentkezett a foglalkoztatottak több mint háromnegyede (77,2%). 4. A felmérés adatai alapján a várható létszámgazdálkodás elemzése Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenő 18 5,0 33 9,2 Stagnáló 290 81,0 238 66,5 Növekedő 50 14,0 87 24,3 Válaszadók száma 358 100 358 100 A vállalatok többsége, 81,0%-a, 3 hónap múlva stagnáló létszámmal tervezi működését az előtte álló negyedévben. A stagnáló létszámmal számolók hányada az előző negyedévi felméréshez képest növekedett 4,9%-ponttal. A létszám növekedését tervezők hányada 14,0%, 2,2%-ponttal alacsonyabb, mint az előző felmérésnél volt. Az alkalmazott létszám szűkítését 3 hónapos távlatban prognosztizálók hányada csökkent: 5,0%-ra (az előző felméréskor 7,7% volt arányuk). 7
Egyéves időtávban az előrejelzés szerint létszámcsökkenésre a cégek 9,2%-a számít. Az előző III. negyedéves felméréskor a megkérdezettek nagyobb hányada, 14,8%-a számított létszámcsökkentésre. A létszámbővülést, növekvő tendenciát tervező munkáltatók aránya a jelen felmérés szerint 24,3%. Az előző felméréskor a bővíteni szándékozók aránya alacsonyabb volt (23,0%). A stagnálást becslők tábora az összes munkáltató 66,5%-át teszi ki, arányuk 4,3%-ponttal magasabb, mint az előző negyedévi felmérésünkkor volt. Mostani felmérésünk eredménye szerint, 2013. december végére a megkérdezett munkaadók összességében a létszám 196 fős (0,9%) növekedésére számítanak a 2013. szeptember 30.-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 688 új belépés mellett 492 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszáma a 2013. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Baranya megyében várható létszám egy év m úlva 22164 várható létszám 3 hónap múlva 22397 aktuális létszám: 2013. szept. 30-án 22201 fő 18000 19000 20000 21000 22000 A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám nagymértékű csökkenésére az építőipar területén (-49 fő) számíthatunk. A foglalkoztatás kisebb mértékű szűkülése várható a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-24 fő) területén is. Ugyanakkor a közigazgatás, védelem (178 fő), a feldolgozóipar (53 fő), a kereskedelem, gépjárműjavítás (13 fő), és az oktatás (15 fő) területén is bővülésre lehet számítani. A létszámalakulást vállalati méretkategóriánként tekintve a nagyobb, a mikro, és a kisméretű foglalkoztatók jeleztek 3 hónapra előre létszámbővülést. A nagyméretű vállalkozások 270 fős létszámemelést terveztek. A középvállalkozásoknál nagyarányú leépítés várható, itt 3 hónap múlva 103 fős csökkentést prognosztizáltak. A három hónapos előrejelzés létszámadatait kirendeltségi körzetenként vizsgálva a legnagyobb létszámnövekedés (282 fő) a komlói kirendeltség körzetében jelentkezik. Ennél kisebb mértékű emelkedés, 25 fő, várható a szigetvári, 16 fő a pécsi, és 8 fő a mohácsi kirendeltség területén. A többi térségben csökkenést jeleztek előre a munkáltatók, a legnagyobb mértékű változás a Siklósi (-82 fő), valamint a Sellyei (-50 fő) körzetben várható. 8
A foglalkoztatott létszám 3 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 3% 8,5% Komló 0% < X =< 3% -3% < X < 0% Szigetvár 1,8% -0,5% Szentlőrinc Pécs 0,1% Mohács 2,8% X < -3% Sellye -5,0% Siklós -4,6% A 12 hónapos előrejelzés adataiból kitűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban kedvezőtlenül alakul, a prognózis pesszimista várakozásokról tanúskodik. A megkérdezett cégek összesített tervei, 37 fős, 0,2%-os létszám csökkenési szándékról tájékoztatnak az előttünk álló egy év vonatkozásában. Kirendeltségenként vizsgálva eltérő nagyságú létszámmozgások tapasztalhatók a megye hét körzetében. Létszámgyarapodást valószínűsítenek a pécsi (282 fő), a szentlőrinci (29 fő), és a mohácsi (17 fő) munkáltatók körében. Létszám csökkenés a komlói (227 fő), a sellyei (90 fő), a szigetvári (45 fő), valamint a siklósi (3 fő) körzet foglalkoztatóinál várható egy éves időtávlatban. A foglalkoztatott létszám 12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 3% -6,8% Komló 0% < X < 3% -4% < X =< 0% Szigetvár -3,3% 4,5% Szentlőrinc Pécs 2,0% Mohács X < -4% 6,0% Sellye -9,1% Siklós -0,2% 9
Létszámnagyság alapján jelentős különbségeket figyelhetünk meg egy év távlatában a vállalkozások között. Bővítésre számítanak a mikrovállalkozások (66 fő, 10,6%) és a kisvállalkozások (28 fő, 1%). Ezzel ellentétben csökkenést prognosztizáltak a középvállalkozások (-57 fő, -0,7%) és a nagyvállalkozások is (-74 fő, -0,7%). A 12 hónapra előre jelzett létszám növekedési várakozások ágazatok szerint bontva, elsősorban a feldolgozóiparban jelentkeznek (658 fő), nagyrészt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás területén. Kisebb mértékű létszámgyarapodás valószínűsíthető az építőipar (42 fő), és a kereskedelem, gépjárműjavítás (59 fő) területén. Nagyobb létszámszűkülést prognosztizáltak egy évre előre a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (-335 fő), a közigazgatás, védelem (-329), és a mezőgazdaság (-121 fő) területén. Kisebb csökkenés várható a szállítás, raktározás (-39 fő), és a bányászat, kőfejtés (- 17 fő) ágazatokban. Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A harmadik negyedévre a munkáltatók 688 belépést és 492 kilépést prognosztizáltak különböző munkakörökben. (Lásd melléklet!) A 3 hónapon belüli létszámmozgások nagy része szokás szerint betanított-, illetve segédmunkásokat takar. A negyedik negyedév folyamán belépők több mint 60%-a, a kilépők közel fele közülük kerülhet ki. Nagyobb létszámfelvétel várható a negyedik negyedévben az irodai ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásokban (62 fő), a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási foglalkozásokban (92 fő), és az ipari, építőipari foglalkozásúak (49 fő) körében. A várható kilépések nagyobb számban a ipari, építőipari (-58 fő), a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (-96 fő), és az irodai, ügyviteli, ügyfélkapcsolati (-58 fő) munkakörben dolgozók körét fogja várhatóan jellemezni. A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR csoportokban Gépkezelők, Összeszerelők Fém- és villamosip. fogl. Építőipari foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Irodai ügyviteli fogl. Kereskedelmi és szolgált. fogl. Egyszerű szolg. szállítási fogl. 18 23 18 20 25 8 12 11 12 20 58 62 kilépők belépők 120 Mezőgazd. és erdőgazdálk. fogl. 96 92 fő 0 20 40 60 80 100 120 140 10
A következő három hónapra, a 2013-as év negyedik negyedévére prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve létszámbővítési szándék fordul elő a következő munkakörökben: kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (12 fő), feldolgozóipari gépek kezelői (11 fő), ügyfélkapcsolati foglalkozások (8 fő). Létszám csökkenésben érintettek leginkább az építőipari foglalkozások (-17 fő), az erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások (-7 fő), és a járművezetők és mobil gépek kezelői (-6 fő). Közfoglalkoztatás Megyénkben is jelentős szerepe van közfoglalkoztatásnak. A megkérdezett cégek jelenleg, szeptember végén több mint kétezer főt (2 305 fő) alkalmaztak közfoglalkoztatási formában. A közfoglalkoztatás az összlétszámnak 10,4%-át teszi ki, és két gazdasági ágra összpontosul. Az összes közfoglalkoztatott közel negyede (536 fő) a mezőgazdaságban dolgozik, és 68%-át teszi ki a közigazgatás védelem, kötelező társadalombiztosítás (1 568 fő) ágazat területén alkalmazott létszám. A vállalati méretkategória szerint elsősorban a nagy és középkategóriájú cégek foglakoztatják nagy többségüket (78,7%, és 19,4%), a kisméretű (1,7%) és microcégek (0,2%) csekély mértékben vesznek részt a közfoglalkoztatásban. Kirendeltségi bontás szerint a közfoglalkoztatottak nagy részét, 1 158 főt a pécsi kirendeltségi körzet cégei alkalmazták, ezen kívül a komlói (807 fő), a siklósi (130 fő), a szigetvári (102) a sellyei (100 fő), és a szentlőrinci (8 fő) munkáltatóknál álltak alkalmazásban 2013. szeptember 30-án. A közfoglalkoztatottak 3 hónap múlva várható létszáma összesen 7,9%-kal, 2 486 főre nő az előre jelzések szerint. A három hónap múlva, december végére várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül kis mértékben növekedne (0,1%), de a közfoglalkoztatottak számának növekedése miatt az összes foglalkoztatott létszám együttesen 0,9%-kal lesz magasabb a jelenlegi létszámnál. Az egy évre előre vetített várható létszám 1 848 főre csökken. A jelenlegihez hasonlítva 19,8%-os csökkenés lesz megfigyelhető a közfoglalkoztatás területén. A jövő évre előre várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül 2,1%-kal lesz nagyobb a jelenlegi (szeptemberi) létszámnál. Az összes létszám csökkenése várhatóan 0,2%- os lesz, a közfoglalkoztatottak számának előre vetített jelentősebb csökkenése miatt. 11
5. A munkaerő-igény kielégítésének forrásai A munkaerő-gazdálkodási adatlap 5. kérdésénél arra kértük a munkáltatókat, hogy jelöljék meg, mely forrásokból elégítik ki munkaerő-igényüket, és milyen az alkalmazott módszerek gyakorisága. A munkaerő-igény kielégítésének forrásai Alkalmanként vagy gyakran használja (%) Munkaügyi kirendeltségek segítségével 79,1 Informális csatornákon keresztül 69,3 Hirdetés útján 42,5 Pályázatokkal 32,4 Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással 29,6 Interneten keresztül 17,3 Munkaközvetítőkön keresztül 8,9 Az elkészült összesítő táblázatból a következő legfontosabb információk olvashatók ki: A kérdésre választ adó munkáltatók legnagyobb része (79,1%), az új munkaerő forrásaként a munkaügyi központ és kirendeltségeinek szolgáltatásai által történő felvételt jelölte meg. A tavalyihoz képest (81,4%) kissé csökkent az arány. Továbbá, jelentős az informális csatornákon keresztül történő munkaerő-felvétel, család, rokonok, kollégák igénybevételével. A válaszadók 69,3%-a keres ezen a módon új munkaerőt, a többségük ugyan csak alkalmanként (42,7%-uk), kisebb hányaduk (26,5%) pedig gyakran él ezzel a lehetőséggel. A munkáltatók nyilatkozata szerint harmadik helyen szerepel a sorrendben a hirdetés (42,5%). A pályáztatás formájával 32,4%-uk élt, ez az arány kissé csökkent az egy évvel ezelőtti felméréshez képest. Kevésbé van jelentősége az interneten (17,3%) ill. közvetítő cégeken (8,9%) keresztül történő keresésnek. Pécs, 2013. november 25. Jóváhagyta: Janovics László igazgató 12
Melléklet A 2013. évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fő) Egyenle Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő g 1 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők 4-6 -2 21 Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások 1-1 0 22 Egészségügyi foglalkozások 4-1 3 23 Szociális szolgáltatási foglalkozások 0 0 0 24 Oktatók, pedagógusok 3-1 2 25 Gazdálkodási jellegű foglalkozások 0 0 0 26 Jogi és társadalomtudományi foglalkozások 1-2 -1 27 Kulturális, sport-, művészeti foglalkozások 0 0 0 29 Egyéb magasan képzett ügyintézők 1 0 1 31 Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 3-4 -1 32 Szakmai irányítók, felügyelők 0 0 0 33 Egészségügyi foglalkozások 1-2 -1 35 Szociális gondozási és munkaerőpiaci szolgált. foglalk. 3-1 2 36 Üzleti jell. szolgált., ügyintézői, hatósági ügyint., ügynökök 7-2 5 37 Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások 3-4 -1 39 Egyéb ügyintézők 0 0 0 41 Irodai ügyviteli foglalkozások 24-28 -4 42 Ügyfélkapcsolati foglalkozások 38-30 8 51 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások 16-4 12 52 Szolgáltatási foglalkozások 4-8 -4 61 Mezőgazdasági foglalkozások 3 0 3 62 Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások 89-96 -7 71 Élelmiszeripari foglalkozások 11-12 -1 72 Könnyűipari foglalkozások 8-1 7 73 Fém- és villamosipari foglalkozások 20-18 2 74 Kézműipari foglalkozások 1-1 0 75 Építőipari foglalkozások 8-25 -17 79 Egyéb ipari és építőipari foglalkozások 1-1 0 81 Feldolgozóipari gépek kezelői 19-8 11 82 Összeszerelők 0 0 0 83 Helyhez kötött gépek kezelői 1-1 0 84 Járművezetők és mobil gépek kezelői 3-9 -6 91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 46-43 3 92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások 334-120 214 93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások 31-63 -32 Összesen: 688-492 196 13
Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően 1998. január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. 14
Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 15
2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszere Nyilvántartott álláskeresők: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Nyilvántartott álláskeresők aránya: a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában 16