A következő feladat célja az, hogy egyszerű módon konstruáljunk Poisson folyamatokat.



Hasonló dokumentumok
Készítette: Fegyverneki Sándor

egyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk

n = 1,2,..., a belőlük készített részletösszegek sorozata. Tekintsük az S n A n

Wiener-folyamatok legfontosabb tulajdonságai. Poisson-folyamatok.

1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.

e (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:

Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik

Valószínűségi változók. Várható érték és szórás

x, x R, x rögzített esetén esemény. : ( ) x Valószínűségi Változó: Feltételes valószínűség: Teljes valószínűség Tétele: Bayes Tétel:

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

4. Az A és B események egymást kizáró eseményeknek vagy idegen (diszjunkt)eseményeknek nevezzük, ha AB=O

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása A csoport

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül

Valószínűségelmélet. Pap Gyula. Szegedi Tudományegyetem. Szeged, 2016/2017 tanév, I. félév

Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján

Megoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

azonosságot minden 1 i, l n, 1 j k, indexre teljesítő együtthatókkal, amelyekre érvényes a = c (j) i,l l,i

Matematika A3 Valószínűségszámítás, 5. gyakorlat 2013/14. tavaszi félév

Analízis I. Vizsgatételsor

Bevezetés. Valószínűségszámítás 2 előadás III. alk. matematikus szak. Irodalom. Egyéb info., számonkérés. Cél. Alapfogalmak (ismétlés)

Centrális határeloszlás-tétel

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva

előadás Diszkrét idejű tömegkiszolgálási modellek Poisson-folyamat Folytonos idejű Markov-láncok Folytonos idejű sorbanállás

minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének.

1000 forintos adósságunkat, de csak 600 forintunk van. Egyetlen lehetőségünk, hogy a

Analízis I. beugró vizsgakérdések

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Tómács Tibor. Mérték és integrál. (X, A, µ) mértéktér, f n : X hető függvények minden n N f 2..., akkor. lim

Markov-láncok stacionárius eloszlása

Számsorok. 1. Definíció. Legyen adott valós számoknak egy (a n ) n=1 = (a 1, a 2,..., a n,...) végtelen sorozata. Az. a n

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek

hogy a tételben megfogalmazott feltételek nemcsak elégséges, hanem egyben szükséges feltételei is a centrális határeloszlástételnek.

Feladatok: a huszadik vagy valamely későbbi dobásban jelenik meg. n 1 5. hatos dobás a 20. dobásban vagy azután jelenik meg egyenlő annak a

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Elméleti összefoglaló a Valószín ségszámítás kurzushoz

TOVÁBBI FELADATOK A következő feladatok véletlen bolyongásokkal kapcsolatos kérdésekről szólnak.

Funkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1

Biomatematika 2 Orvosi biometria

Elméleti összefoglaló a Sztochasztika alapjai kurzushoz

4.2. Tétel: Legyen gyenge rendezés az X halmazon. Legyen továbbá B X, amelyre

Abszolút folytonos valószín ségi változó (4. el adás)

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

A fontosabb definíciók

1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy

Matematika alapjai; Feladatok

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

Minden x > 0 és y 0 valós számpárhoz létezik olyan n természetes szám, hogy y nx.

feltételek esetén is definiálják, tehát olyan esetekben is, amikor a hagyományos, a

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Jármőtervezés és vizsgálat I. VALÓSZÍNŐSÉGSZÁMÍTÁSI ALAPFOGALMAK Dr. Márialigeti János

4. SOROK. a n. a k (n N) a n = s, azaz. a n := lim

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

CHT& NSZT Hoeffding NET mom. stabilis november 9.

k=1 k=1 találhatjuk meg, hogy az adott feltétel mellett az empirikus eloszlás ennek az eloszlásnak

Vektorterek. Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az. szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a. vektortér fogalma.

Eseményalgebra. Esemény: minden amirl a kísérlet elvégzése során eldönthet egyértelmen hogy a kísérlet során bekövetkezett-e vagy sem.

2010. október 12. Dr. Vincze Szilvia

Barczy Mátyás és Pap Gyula

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0

Gyakorló feladatok a Valószín ségelmélet kurzushoz

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

Konvex optimalizálás feladatok

Optimalizálási eljárások GYAKORLAT, MSc hallgatók számára. Analízis R d -ben

3. Lineáris differenciálegyenletek

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló MATEMATIKA III. KATEGÓRIA (a speciális tanterv szerint haladó gimnazisták)

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

Matematikai statisztika szorgalmi feladatok

Egészrészes feladatok

36 0,3. Mo.: 36 0,19. Mo.: 36 0,14. Mo.: 32 = 0, = 0, = 0, Mo.: 32 = 0,25

Matematika A3 Valószínűségszámítás, 6. gyakorlat 2013/14. tavaszi félév

Informatikai rendszerek modellezése, analízise

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

1. Absztrakt terek 1. (x, y) x + y X és (λ, x) λx X. műveletek értelmezve vannak, és amelyekre teljesülnek a következő axiómák:

Mátrixok 2017 Mátrixok

SHk rövidítéssel fogunk hivatkozni.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések

M. 33. Határozza meg az összes olyan kétjegyű szám összegét, amelyek 4-gyel osztva maradékul 3-at adnak!

Elemi algebrai eszközökkel megoldható versenyfeladatok Ábrahám Gábor, Szeged

VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok

f(x) a (x x 0 )-t használjuk.

DiMat II Végtelen halmazok

3. Egy szabályos dobókockával háromszor dobunk egymás után. Legyen A az az esemény, hogy

Matematika III. Nagy Károly 2011

Mi az adat? Az adat elemi ismeret. Az adatokból információkat

Függvények július 13. f(x) = 1 x+x 2 f() = 1 ()+() 2 f(f(x)) = 1 (1 x+x 2 )+(1 x+x 2 ) 2 Rendezés után kapjuk, hogy:

Trigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )

Sztochasztikus folyamatok alapfogalmak

Valószín ségszámítás és statisztika

2. A ξ valószín ségi változó eloszlásfüggvénye a következ : x 4 81 F (x) = x 4 ha 3 < x 0 különben

(Independence, dependence, random variables)

Numerikus módszerek 1.

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

Átírás:

Poisson folyamatok, exponenciális eloszlások Azt mondjuk, hogy a ξ valószínűségi változó Poisson eloszlású λ, 0 < λ <, paraméterrel, ha ξ nem negatív egész értékeket vesz fel, és P (ξ k) λk k! e λ, k 0, 1,.... 1.) Legyen ξ és η két független Poisson eloszlású valószínűségi változó, ξ λ és η µ paraméterrel. Akkor ξ + η Poisson eloszlású valószínűségi változó λ + µ paraméterrel. A következő feladat célja az, hogy egyszerű módon konstruáljunk Poisson folyamatokat. 2.) a) Legyen adva k darab urna, és ezekbe dobjunk be véletlen ξ számú golyót, ahol ξ Poisson eloszlású valószínűségi változó λ > 0 paraméterrel. Legyenek az egyes dobások eredményei egymástól és a ξ valószínűségi változótól függetlenek. Tegyük fel továbbá, hogy minden egyes dobásnál a golyó az j-ik urnába p j 0 k valószínűséggel esik, j 1,..., k, p j 1. Jelölje η j a j-ik urnába eső golyók számát. Bizonyítsuk be, hogy az η j, j 1,..., k valószínűségi változók függetlenek, és η j Poisson eloszlású λp j paraméterrel, j 1,..., k. b.) Legyen adva egy (X, A) mérhető tér, és azon egy µ valószínűségi mérték. Legyen ξ Poisson eloszlású valószínűségi változó λ > 0 paraméterrel, Válasszunk egymástól és a ξ valószínűségi változótól függetlenül x 1,..., x ξ pontokat az X téren úgy, hogy P (x j A) µ(a) minden A A és j 1,..., ξ- re. Lássuk be, hogy tetszőleges diszjunkt A 1 A,..., A k A halmazokra az e halmazokba eső kiválasztott x l pontok száma egymástól független, és az egyes A j, j 1,..., k, halmazokba eső pontok száma λµ(a j ) paraméterű Poisson eloszlású valószínűségi változó. c.) Legyen adva egy (X, B) mérhető tér és rajta egy ν σ-véges mérték. Az elöző konstrukciót felhasználva konstruáljunk egy olyan x 1, x 2,... véletlen pontrendszert az X téren, mely teljesíti a következő tulajdonságot: Bármely mérhető véges ν mértékű A halmazba eső pontok száma ν(a) mértékű Poisson eloszlású valószínűségi változó, és diszjunkt (mérhető, véges mértékű) halmazokba eső pontok száma egymástól független. Legyen adva egy (X, A) mértéktér, és azon egy µ σ-véges mérték. Jelölje Z az összes olyan (x 1, x 2,... ), x j X, j 1, 2,..., pontrendszert, és legyen F az a legszűkebb σ-algebra, melyet az z : z Z, z(a 1 ) k 1,..., z(a j ) k j ) halmazok generálnak, ahol z(a), A A, jelöli a z pontrendszernek az A halmazba eső pontjainak a számát; j 1, 2,..., továbbá k l nem negatív egész szám, és A l A, µ(a l ) <, minden 1 l j-re. Egy (Ω, B, P ) téren értelmezett mérhető ξ : (Ω, B) (Z, F) leképezést az (X, A) téren értelmezett pontfolyamatnak nevezik. Azt mondjuk, hogy a ξ pontfolyamat Poisson pontfolyamat az (X, A) téren µ számláló mértékkel, ha tetszőleges pozitív egész k számra és diszjunkt A j A, µ(a j ) <, j 1,..., k, halmazokra az A j, j 1,..., k, halmazokba eső pontok száma egymástól független valószínűségi változók, és az A halmazba eső pontok száma Poisson eloszlású valószínűségi változó 1

µ(a) paraméterrel. Az elöző feladatból következik, hogy tetszőleges (X, A, µ) mérhető tér esetén σ-additiv µ mértékkel létezik e téren értelmezett Poisson pontfolyamat µ számláló mértékkel. Egy X(t), 0 t T sztochasztikus folyamatot a [0, T ] intervallumon Poisson folyamatnak nevezünk λ paraméterrel, ha (i) Az X(t) folyamat független növekményű, azaz tetszőleges 0 < t 1 < t 2 < < t k T pontokra az X(t 1 ), X(t 2 ) X(t 1 ),..., X(t k ) X(t k 1 ) valószínűségi változók függetlenek. (ii) X(t) X(s) Poisson eloszlású λ(t s) paraméterrel. (iii) Az X(, ω) trajektória szigorúan monoton, balról folytonos egész értékű függvény. Ha ξ(ω) Poisson pontfolyamat a [0, T ] intervallumon a µ λ Lebesgue mérték számláló mértékkel, akkor X(t.ω) ξ pontfolyamat pontjainak száma a [0, t) intervallumban Poisson folyamat λ paraméterrel a [0, T ] intervallumon. Egy ξ valószínűségi változó exponenciális eloszlású λ, λ > 0 paraméterrel, ha P (ξ < x) 1 e λx minden x 0-ra. 3.) Lássuk be a következő azonosságot: P (ξ > x + y ξ > y) P (ξ > x), ha a ξ valószínűségi változó exponenciális eloszlású. Ezt az azonosságot az exponenciális eloszlás örökifjú tulajdonságának nevezik. Lássuk be ennek az állításnak a következő általánosítását is: Legyen adva egy F A σ-algebra az (Ω, A, P ) valószínűségi mezőn. Legyen ezenkívül adva egy η F mérhető és egy ξ az F σ-algebrától független λ paraméterű, exponenciális eloszlású valószínűségi változó. Ekkor P (ξ + η > x F)(ω) e λ(x η(ω)) ha x η(ω) (és P (ξ + η > x F)(ω) 1 ha x < η(ω).) Tegyük fel, hogy a ξ, η valószínűségi változók és F σ-algebra teljesítik az elöző állítás feltételeit. Tegyük fel továbbá, hogy η(ω) x egy valószínűséggel. Definiáljuk a B {ξ(ω) + η(ω) > x} eseményt, és az F σ(f, σ{b, Ω \ B}) σ-algebrát. (Azaz, F a (A1 B) (A 2 (Ω \ B)), A 1, A 2 F, alakú halmazokból áll.) Válasszunk egy z > x számot, és mutassuk meg (az elöző azonosság felhasználásával,) hogy { P (ξ + η > z F)(ω)) e λ(z x) ha ω B 0 ha ω Ω \ B 4.) Bizonyítsuk be, hogy ha egy ξ valószínűségi változó eloszlásfüggvénye teljesíti az örökifjú tulajdonságot, azaz P (ξ > x + y ξ > y) P (ξ > x) minden x 0 és y 0 számra, akkor ξ exponenciális eloszlású. 5.) Legyenek ξ 1,...,ξ k független exponenciális eloszlású valószínűségi változók λ > 0 paraméterrel, és S k k ξ j. Lássuk be, hogy S k sűrűságfüggvénye f(x) 2

λ k k! xk 1 e λx ha x 0, f(x) 0 ha x < 0, és eloszlásfüggvénye ha x 0 és F (x) 0 ha x < 0. F (x) 1 k λ j x j e λx, j! 6.) Legyen X(t), 0 t <, λ paraméterű Poisson folyamat, és definiáljuk a ζ 0 0, ζ k inf{t: X(t) k}, k 1, 2,..., valószínűségi változókat. Lássuk be, hogy a ζ k ζ k 1 valószínűségi változók független exponenciális eloszlású valószínűségi változók λ paraméterrel, (azaz P (ζ k ζ k 1 < x) < 1 e λx minden x 0-ra. 7.) Legyenek η j, j 1, 2...., független λ paraméterű { exponenciális } eloszlású valószínűségi változók, és definiáljuk az Y (t) sup k : η j k, 0 t < k j0 sztochasztikus folyamatot. Lássuk be, hogy Y (t) λ paraméterű Poisson folyamat. 8.) Legyen ξ k,j, j 1,..., n k valószínűségi változók szériasorozata, melyek rögzített k-ra függetlenek. Tegyük fel ezen kívül, hogy (i) A ξ k,j valószínűségi változókra P (ξ k,j 1) 1 P (ξ k,j 0) λ k,j, 1 j n k. (ii) (iii) lim sup λ k,j 0 1 j n k n k lim λ k,j λ > 0 k k Ekkor az S k n k ξ k,j valószínűségi változók eloszlásban konvergálnak egy Poisson eloszlású valószínűségi változóhoz λ paraméterrel. Lássuk be, hogy az állítás igaz marad, ha az (i) feltételt a következö gyengébb (i ) feltétellel helyettesítjük. (i ) A ξ k,j valószínűségi változók nem-negatív egész értékeket vesznek fel, P (ξ k,j 1) λ k,j, P (ξ k,j 2) o(λ k,j ), 1 j n k, és a o( ) egyenletes j-ben. 7.) Legyen ξ k, k 1,..., n, n darab független exponenciális eloszlású valószínűségi változó ugyanazzal a λ > 0 paraméterrel, és definiáljuk a S k k ξ j, k 1,..., n részletösszegeket. Lássuk be, hogy az (S 1, S 2,..., S n 1 ) vektor feltételes eloszlása az S n x feltétel mellett megegyezik egy n 1 elemű a [0, x] intervallumban egyenletes eloszlású rendezett minta eloszlásával. (Azaz, legyen η 1,..., η n 1 n 1 független a [0, x] intervallumban egyenletes eloszlású valószínűségi változó, és az η 1 η2 ηn 1 n 1 elemű rendezett minta ezen η k számok monoton sorendbe való átrendezése. A fenti feltételes eloszlás megegyezik ezen ηj valószínűségi változók együttes ( eloszlásával.) Lássuk be a következő (a fenti állítással ekvivalens) S1 állítást is: Az,..., S ) n 1 vektor független az S n valószínűségi változótól, S n S n 3

és eloszlása megegyezik egy a [0, 1] intervallumban egyenletes eloszlású rendezett minta eloszlásával. 4

Megoldások 1) 2.) a.) P (ξ + η k) k j0 λ j µk j e λ j! (j k)! e µ e (λ+µ) k! (λ + µ)k e (λ+µ) k! minden k 0-ra. Innen következik az állítás. k j0 ( ) k λ j µ (k j) j P (η 1 l 1,..., η k l k ) P (ξ l 1 + + l k ) (l 1 + + l k )! p l 1 l 1! l k! 1 p l k k λ(l 1+ +l k ) k p l 1 l 1! l k! 1 p l k k e λ (λp j ) l j e λp j l j! tetszőleges l 1 0,..., l k 0 egész számokra. Innen adódik az állítás. b.) Legyen A k+1 X \ k A j, p j µ j (A j ), j 1,..., k +1. Ekkor a feladat a.) része szerint az egyes A j halmazokba eső pontok száma egymástól független λµ(a j ) paraméterű Poisson eloszlású valószínűségi változó. c.) Tekintsük az X halmaznak egy particióját, mely rendelkezik a következő tulajdonságokkal: X X j, az X j, j 1, 2,..., halmazok diszjunktak, µ(x j ) λ j <. Konstruáljunk a b.) feladat felhasználásával mindegyik X j halmazon egy olyan pontrendszert (véletlen számú pontot dobva le µ(x j ) paraméterű Poisson eloszlással egymástól függetlenül úgy, hogy egy pont egy A j X j halmazba µ(a j ) µ(x j ) valószínűséggel essék), hogy egy A j X j halmazba eső pontok száma legyen µ(a j ), paraméterű Poisson eloszlású valószínűségi változó, és diszjunkt halmazokba egymástól független számú pont essék. Legyen a különböző X j halmazokba eső pontok száma egymástól független. Mivel független Poisson eloszlású valószínűségi változók összege Poisson eloszlású, és az összeg paramétere egyenlő az összeadandók paraméterének az összegével, ezért az itt leírt konstrukcióban tetszőleges µ(a) < mértékű halmazba µ(a) paraméterű Poisson eloszlású valószínűségi változó esik, és diszjunkt halmazokba eső pontok száma egymástól független. (Lássuk be, hogy végtelen sok független Poisson eloszlású valószínűségi változó összege is Poisson eloszlású, és az összeg paramétere megegyezik az összeadandók paraméterének az összegével, feltéve, hogy ez az összeg véges. Ennek bizonyításánál érdemes észrevenni, hogy ebben az esetben az összeg 1 valószínűséggel, ezért eloszlásban is konvergál.) 5

3.) P (ξ > x + y ξ > x) e λ(x+y) e λy e λ. Az általánosabb állítás bizonyításához használjuk fel a feladatok feladatsor 3. feladatának az eredményét. Definiáljuk az f(u, v) I(u + v > x) függvényt. Ekkor P (ξ + η > x F)(ω) E(f(ξ, η) F)(ω) Ef(ξ, v) vη(ω) P (ξ + v > x) vη(ω) { e λ(x η(ω)) ha x η(ω) 1 ha x < η(ω) Az utolsó állítás igazolásához azt kell belátni, hogy P (Ω \ B) A {ξ(ω) + η(ω) > z}) 0 és P (B A {ξ(ω) + η(ω) > z}) A e λ(z x) dp e λ(z x) P (A B) minden A F halmazra. Az első azonosság nyílvánvaló, mivel Ω \ B) {ξ(ω) + η(ω) > z}), és a második azonosság igaz, mivel P (B A {ξ(ω) + η(ω) > z}) P (A {ξ(ω) + η(ω) > z}) e λ(z x) e λ(x η(ω)) dp e λ(z x) P (A B). 8.) Első megoldás A A e λ(z η(ω)) dp Mutassuk meg, hogy az S k valószínűségi változók karakterisztikus függvényei konvergálnak egy λ paraméterű Poisson eloszlású valószínűségi változó karakterisztkus függvényéhez. n k Ee its k (1 λ k,j + λ k,j e it ) n k exp (eit 1) λ k,j n k exp { λ k,j (e it 1) + O(λ 2 k,j) } n k + O λ 2 k,j exp{λ(eit 1)}, és egy η λ paraméterű Poisson eloszlású valószínűségi változó karakterisztikus függvénye Ee itη λ k k! e λ+ikt exp{ λ + λe it }. k0 Az általánosabb állítás bizonyításához, amikor az (i ) feltétel teljesül, vezessük be a ξ k,j valószínűségi változókat a következő módon: ξ k,j ξ k,j ha ξ k,j 1, és ξ k,j 0, ha ξ k,j 1, 1 j n k, k 1, 2,.... Legyen S k n k ξ k,j. Ekkor a S k valószínűségi változókra alkalmazhatjuk a feladat már bizonyított részét. A funkcionális határeloszlástétel első feladata alapján elég belátni, hogy S k S k 0, ha k, ahol eloszlásban való (vagy sztochasztikus) konvergenciát jelöl. Viszont ez a feltétel teljesül, mivel P (S k S k ) n k P (ξ k,j 2) 0. 6

második megoldás (vázlat) P (S k m) m 1 l 1 < <l m n k p1 m 1 l 1 < <l m n k p1 λ lp r {1,...,n k }\{l 1,...,l m } λ lp exp{ λ} λm m! e λ (1 λ r ) minden m 0 egész számra. E becslések igazolásánál felhasználjuk, hogy 1 λ r e λ r n k, és mivel λ k,r λ, és ez a reláció érvényben marad, ha véges sok tagot r1 elhagyunk az összegből, ezért a belső produktum közelíthető e λ -val. Továbbá, 1 l 1 < <l m n k p1 m λ lp 1 m! ( nk ) m λ k,l 1 m! λm, mivel a ( n k l1 λ k,l) m kifejezés kifejtésében, a λ k,r 0 feltétel miatt, elhanyagolható azon tagok hozadéka, melyben valamelyik λ k,r tag magasabb hatványon szerepel. 9.) Jelölje f(x 1,..., x n ) az (S 1, S 2,..., S n ) vektor és g n (x) az S n valószínűségi változó sűrűségfüggvényét. Ekkor az (S 1,..., S n ) feltételes sűrűségfüggvénye az S n x feltétel mellett explicit felírható, mint h(x 1,..., x n 1 x) f(x 1,..., x n 1, x). g n (x) (lásd feladatok feladatsor 5. feladatát.) Az (S 1,..., S n ) vektor sűrűségfüggvénye az (x 1,..., x n ) pontban megegyezik a (ξ 1,..., ξ n ) vektor sűrűségfüggvényével az (y 1,..., y n ) pontban, ahol y j x j x j 1, j 1,..., n, x 0 0. (Miért?) Ezért f(x 1,..., x n ) n k1 l1 e λy k λe λx n, ha 0 < x 1 < x 2 < < x n, és f(x 1,..., x n ) 0 különben. Egyszerű számolással (n szerinti indukcióval) kapjuk, hogy g n (x) λ n (n 1)! xn 1 e λx (n 1)!. Ezért a h(x 1,..., x n 1 x) x ( n 1), ha 0 < x 1 < x 2 < < x, és h(x 1,..., x n 1 x) 0 különben. Ez megegyezik az n 1 elemű a [0, x] intervallumbeli egyenletes eloszlású függgetlen valószínűségi változókból készített rendezett minta sűrűségfüggvényével, mivel e változók együttes sűrűségfüggvénye a rendezés előtt x (n 1), a rendezés után pedig ez (n 1)!- sal szorzódik, és az 0 < x 1 < < x n 1 < x halmazra koncentrálódik. Innen következik az első állítás. A második állítás levezethető ebből az eredményből is a feltételes eloszlások tulajdonságait használva, de egyszerűbb levezetni a következő állításból: Ha az (S 1,..., S n ) függvény ( sűrűségfüggvénye f(x 1,..., x n ), akkor, S1 mint az könnyen bizonyítható, a,, S ) n 1, S n vektor sűrűségfüggvénye S n S n x n 1 n f(x 1 x n,..., x n 1 x n, x n ). Ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy a vizsgált vektor és valószínűségi változó együttes sűrűségfüggvénye e λx n x n 1 n az {(x 1,..., x n ): 7

0 < x 1 < < x n 1 < 1, x n > 0}, halmazon, és nulla ennek komplementerén. Ezért ez a sűrűségfüggvény h(x 1,..., x n 1 )g(x n ) alakban írható, ahol a h(x 1,..., x n 1 ) (n 1)!I(0 < x 1 < < x n 1 < 1) függvény a [0, 1] intervallumban egyenletes eloszlású n 1 elemű rendezett minta xn 1 sűrűségfüggvénye, és g(x) λ n e λx (n 1)! az S n sűrűségfüggvénye. Innen következik az állítás. 8