Mérlegképes könyvelői képzés VIZSGÁZÓK KÖNYVE számvitelből és elemzésből

Dr. Siklósi Ágnes Sisa Krisztina Dr. Veress Attila Mérlegképes könyvelői képzés VIZSGÁZÓK KÖNYVE számvitelből és elemzésből PR-090/13

Szerzők: Dr. Siklósi Ágnes, 2013 Sisa Krisztina, 2013 Dr. Veress Attila, 2013 Alkotószerkesztő: Dr. Sztanó Imre Lektor: Dr. Sztanó Imre ISBN: 978-963-394-679-4 A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról másolat készítése a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. A kiadvány másolása és jogosulatlan felhasználása bűncselekmény! Kiadja a Perfekt Gazdasági Tanácsadó Oktató és Kiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság a Sanoma company A kiadásért felelős: Kiss János Tamás vezérigazgató Borítóterv: Jeney Zoltán Felelős szerkesztő: Gerussi Nóra Műszaki szerkesztés: Dobó Nándor Terjedelem: 52,53 (A/5) ív A kiadványt újrahasznosított papírra nyomtattuk. Prospektkop Nyomda

Tartalomjegyzék 1. A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló összeállítása 9 1.1. A tárgyidőszakhoz kapcsolódó bizonylatok teljes körű beszerzése, előállítása 9 1.2. A mérlegkészítés időszakában könyvelt, tárgyévet érintő gazdasági események rendszerezése 10 1.3. Típuselszámolások 13 1.3.1. A tárgyidőszaki ellenőrzések során a beszámolóval lezárt üzleti év(ek)hez kapcsolódóan feltárt hibák és hibahatások minősítése, javítása 13 1.3.2. A tárgyhót követő hó 15-ig, illetve tárgynegyedévet követő hó végéig rögzítendő tételek 14 1.3.3. Klasszikus időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolások 17 1.3.4. Céltartalékkal kapcsolatos elszámolások 21 1.3.5. Leltározás, leltár és a leltáreltérésekkel összefüggő elszámolások 22 1.3.6. Az eszközök és források fordulónapra vonatkozó értékelése és az értékeléssel kapcsolatos elszámolások 36 1.3.7. Adók, bérek és járulékok 84 1.3.8. Átsorolások 87 1.4. Főkönyvi kivonat 1 92 1.5. Könyvviteli zárlattal kapcsolatos elszámolások 92 1.5.1. Költség- és eredményszámlák rendezése 92 1.5.2. Az eredményfelosztáshoz kapcsolódó számviteli feladatok 93 1.6. Főkönyvi kivonat 2 102 1.7. Eredménykimutatás, mérleg és a kiegészítő melléklet elkészítése 102 2. Útmutató a mérlegképes számvitel elemzés írásbeli vizsgadolgozat mérleg és eredménykimutatás összeállítására vonatkozó összefoglaló feladatának ( nagyfeladat ) kidolgozásához 107 2.1. Kiegészítés a főkönyvi kivonathoz 109 2.1.1. Készletekhez kapcsolódó kiegészítések 109 2.1.2. Lekötött tartalékhoz kapcsolódó kiegészítések 110 2.1.3. Értékelési tartalékhoz kapcsolódó kiegészítések 111 2.1.4. Saját termelésű készletek állományváltozásához kapcsolódó kiegészítések 112 2.1.5. Értékcsökkenési leíráshoz kapcsolódó kiegészítések 115 5

Tartalomjegyzék 2.2. Gazdasági események idősoros könyvelése 119 2.2.1. Időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos gazdasági események 119 2.2.2. Céltartalékokkal kapcsolatos elszámolások 122 2.2.3. Leltáreltérésekkel és a kapcsolatos értékvesztésekkel összefüggő 122 elszámolások 122 2.2.4. Értékelésekkel kapcsolatos események elszámolásai 125 2.2.5. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek év végi értékelése 126 2.2.6. Átsorolások (Következő évben esedékes követelések, kötelezettségek miatti, valamint a kapcsolt vállalkozással, illetve az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben megjelenő eszközökkel, forrásokkal kapcsolatos átsorolások) 129 2.2.7. Egyéb elszámolások 133 2.3. Az eredménykimutatás elkészítése az adózás előtti eredmény szintjéig 134 2.4. Társasági adó számítása, könyvelése 134 2.5. Osztalék megállapítása, könyvelése 134 2.5.1. Tervezett osztalék számítása 134 2.5.2. Osztalék forrásának megállapítása 134 2.5.3. Osztalékfizetési korlát számítása, a kifizethető, illetve a maximális osztalék megállapítása 135 2.5.4. Az osztalékfizetéssel kapcsolatos gazdasági események könyvelése 136 2.6. Mérleg szerinti eredmény elszámolása, az eredménykimutatás teljessé tétele 136 2.7. Mérleg összeállítása 138 3. Vizsgasorok 141 3.1. Vizsgasor 141 3.2. Vizsgasor 165 3.3. Vizsgasor 188 3.4. Vizsgasor 206 3.5. Vizsgasor 223 3.6. Vizsgasor 242 3.7. Vizsgasor 263 3.8. Vizsgasor 280 6

Tartalomjegyzék 4. A vagyonelemeket érintő alapvető elszámolások rendszerezése, bemutatása esettanulmányokon, feladatokon keresztül 295 4.1. Immateriális javak 295 4.2. Tárgyi eszközök 304 4.3. Vásárolt készletek 315 4.4. Pénzeszközök 328 4.5. Követelések 337 4.6. Kötelezettségek 350 4.7. Saját tőke 361 4.8. Értékpapírok 375 4.9. Időbeli elhatárolások (Halasztott bevételek, halasztott ráfordítások) 386 5. Képletgyűjtemény az elemzés tantárgyrészhez 391 7

1. A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló összeállítása A beszámoló egy többlépcsős folyamat végeredményeként készül el. A következőkben ennek a többlépcsős folyamatnak a tengelye mentén részletezzük a könyvviteli zárlattal és a beszámoló összeállításával kapcsolatos számviteli feladatokat. 1.1. A tárgyidőszakhoz kapcsolódó bizonylatok teljes körű beszerzése, előállítása Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. [165. (1)] A mérlegkészítés időszakában tehát a teljesség elvével összhangban a tárgyévet érintő gazdasági művelethez kapcsolódó összes bizonylatot be kell szerezni, illetve el kell készíteni, és a bizonylatok alapján a tárgyévi könyvelést teljessé kell tenni. A mérlegkészítés időszakában könyvelt bizonylatok körét két csoportra lehet bontani. Lesznek olyan belső, illetve külső bizonylatok, amelyek a tárgyévben már megtörtént gazdasági eseményekhez kapcsolódnak vagy abból következnek, de vagy nem kerültek még kiállításra, vagy nem érkeztek meg a könyvelésre. 1 Ilyen bizonylatok lehetnek: a még ki nem állított vagy a könyvelésre nem érkeztetett kimenő számlák, a könyvelésre meg nem érkezett tárgyévi beszerzéshez kapcsolódó bejövő számlák, a könyvelésre meg nem érkezett adott kölcsönökhöz, hiteltartozásokhoz, kapott kölcsönökhöz kapcsolódó szerződések és az egyéb tárgyévben megtörtént gazdasági esemény(ek)hez kapcsolódó még kiállításra nem kerülő vagy a könyvelésre meg nem érkezett bizonylatok. A mérlegkészítés időszakában könyvelt bizonylatok másik körébe azok a külső és belső bizonylatok sorolhatók, amelyek könyvelésére tervszerűen a mérlegkészítés időszakában kerül sor: a terv szerinti értékcsökkenési leírás listái, a leltározással kapcsolatos leltáreltéréseket dokumentáló jegyzőkönyvek, készletek, tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyvei, az eszközök értékelésével kapcsolatos belső és külső bizonylatok ( piaci típusú terven felüli értékcsökkenésekhez, értékvesztésekhez, azok visszaírásához kapcsolódó bizonylatok, behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó dokumentációk, értékhelyesbítéshez kapcsolódó piaci értéket hitelesítő dokumentumok stb.), 11 A napi gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a vállalkozás megbízott külső könyvelője csak késedelmesen kapja meg a könyveléshez szükséges bizonylatokat. 9

Számviteli vizsgakönyv időbeli elhatárolások kalkulációi, céltartalék-kalkulációk, külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapi választott árfolyamra történő átértékelésével kapcsolatos belső bizonylatok, adóbevallások (iparűzésiadó-, társaságiadó-bevallás stb.) stb. 1.2. A mérlegkészítés időszakában könyvelt, tárgyévet érintő gazdasági események rendszerezése A mérlegkészítés időszakában könyvelt, tárgyévet érintő gazdasági eseményeket négy csoportra lehet bontani: Elmaradások Teljesség számviteli alapelvéből következő elszámolások Típuselszámolások Könyvviteli zárlattal kapcsolatos klasszikus elszámolások Elmaradások A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámlaforgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell. [165. (3) a)] A napi gyakorlatban különböző okok miatt nem mindig lehet a bizonylatok feldolgozási rendjének kialakítására tett törvényi előírást betartani. Ebből következően gyakran előfordul, hogy a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események csak a törvényben kijelölt határidőig kerülnek könyvelésre (például a decemberi egyéb pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események január 15-ig kerülnek rögzítésre stb.). Az ilyen elmaradások rögzítésének legtöbbször nincs szankciója, de legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig az összes tárgyévvel kapcsolatos gazdasági eseményt le kell könyvelni. Teljesség számviteli alapelvéből következő elszámolások A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak (a teljesség elve). [15. (2)] 10

1. rész A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló összeállítása A teljesség elve alapján tehát a fordulónap után, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté vált, tárgyévet érintő gazdasági események hatását a tárgyévi beszámolóban ki kell mutatni. Éppen ezért a mérlegkészítés időszakában ismertté vált, tárgyévet érintő gazdasági eseményeket a tárgyévet követő évi gazdasági eseményektől el kell különíteni, és azok tárgyévi hatását a tárgyévre el kell könyvelni. Ilyen gazdasági események például: behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként történő leírása, a mérlegkészítés időszakában pénzügyileg realizált, a fordulónapot megelőzően peresített követelés, amely esetében a bírósági határozat a mérlegkészítés időszakában emelkedett jogerőre, a fordulónap és mérlegkészítés között bekövetkezett gazdasági események miatti időbeli elhatárolások (tárgyévhez kapcsolódó bírósági költségek, kártérítési igények miatti időbeli elhatárolások, a tárgyidőszakot terhelő, mérlegkészítés időpontjáig megállapított prémium, jutalom és járulékainak elhatárolása, biztosító által a tárgyévi káreseményekhez kapcsolódóan visszaigazolt kártérítések miatti elhatárolások, mérlegkészítés időszakában ismerté vált osztalék elhatárolása stb.). A fordulónap és mérlegkészítés között bekövetkezett gazdasági események A fordulónap és mérlegkészítés miatti időbeli között elhatárolások bekövetkezett könyvviteli gazdasági elszámolása események miatti időbeli elhatárolások könyvviteli elszámolása 482. Költségek, 54-56. Személyi 96. Egyéb bevételek 391. Bevételek AIE ráfordítások PIE jellegű ráfordítások 1., 2. 2. 4. 4. 971. Kapott (járó) osztalék, részesedés 86. Egyéb ráfordítások 3. 3. 5. 5. 1. A tárgyévhez kapcsolódóan a mérlegkészítés a mérlegkészítés időpontjáig időpontjáig megkapott megkapott bírságok, bírságok, késedelmi késedel- kamat, kártérítések elhatárolása mi kamat, kártérítések elhatárolása T 391. Bevételek AIE -- K 963. Egyéb bevételek 391. Bevételek AIE K 963. Egyéb bevételek 2. Biztosító által a tárgyévi káreseményekhez kapcsolódóan visszaigazolt kártérítések miatti 2. elhatárolások Biztosító által a tárgyévi káreseményekhez kapcsolódóan visszaigazolt kártérítések miatti T 391. Bevételek elhatárolások AIE -- K 968. Egyéb bevételek 3. Kapott T 391. (járó) Bevételek osztalék AIE elhatárolása K 968. Egyéb bevételek 3. Kapott T 391. Bevételek (járó) osztalék AIE elhatárolása -- K 971. Kapott (járó) osztalék, részesedés 4. Mérlegkészítés T 391. Bevételek időpontjáig AIE a tárgyévre megállapított K 971. Kapott prémium, (járó) jutalom osztalék, és részesedés járulékainak 4. elhatárolása Mérlegkészítés időpontjáig a tárgyévre megállapított prémium, jutalom és járulékainak T 54-56. Személyi jellegű ráfordítások -- K 482. Költségek, ráfordítások PIE elhatárolása 5. A tárgyévhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált a vállalkozást terhelő T 54-56. Személyi jellegű ráfordítások K 482. Költségek, ráfordítások PIE bírságok, késedelmi kamat, kártérítések elhatárolása 5. A T tárgyévhez 863. Egyéb ráfordítások kapcsolódóan a mérlegkészítés -- K 482. időpontjáig Költségek, ráfordítások ismertté PIE vált, a vállalkozást terhelő bírságok, késedelmi kamat, kártérítések elhatárolása Típus T 863. elszámolások Egyéb ráfordítások K 482. Költségek, ráfordítások PIE Vannak olyan gazdasági események, amelyeket majdnem minden esetben a mérlegkészítés 11 időszakában kell (szokás) könyvelni. Ilyen típus elszámolások: a tárgyidőszaki ellenőrzések során a beszámolóval lezárt üzleti évekhez kapcsolódóan feltárt hibák és hibahatások minősítése, javítása, a tárgyhót követő hó 15-éig, illetve tárgynegyedévet követő hó végéig rögzítendő tételek 22,, a függő tételek ellenőrzését és kitisztázását követő átvezetése,

Számviteli vizsgakönyv Típuselszámolások Vannak olyan gazdasági események, amelyeket majdnem minden esetben a mérlegkészítés időszakában kell (szokás) könyvelni. Ilyen típuselszámolások : a tárgyidőszaki ellenőrzések során a beszámolóval lezárt üzleti évekhez kapcsolódóan feltárt hibák és hibahatások minősítése, javítása, a tárgyhót követő hó 15-éig, illetve tárgynegyedévet követő hó végéig rögzítendő tételek 2, a függő tételek ellenőrzését és kitisztázását követő átvezetése, a klasszikus időbeli elhatárolásokkal3 kapcsolatos elszámolások, a céltartalékkal kapcsolatos elszámolások, a leltáreltérésekkel összefüggő elszámolások, az eszközök és források fordulónapra vonatkozó értékelésével összefüggésben elszámolandó tételek: o selejtezések miatti leírások, o értékvesztés és annak visszaírásai, o terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírásai, o értékhelyesbítés és annak visszavezetése, valós értéken történő értékeléssel kapcsolatos elszámolások, o külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése o stb. adókkal (kivéve társasági adó), bérekkel és járulékokkal kapcsolatos elszámolások, átsorolások (adott/kapott kölcsönök, hitelek következő évi törlesztőrészleteinek átsorolása, részesedési viszony miatti átsorolások stb.). Könyvviteli zárlattal kapcsolatos klasszikus elszámolások Az eredményszámlák rendezése, a társasági adóval, az osztalékkal kapcsolatos elszámolások, a mérleg szerinti eredmény elszámolása és a mérlegszámlák zárása jelentik a tárgyévhez kapcsolódó utolsó elszámolásokat. 12 165. (3) bekezdése alapján. 13 Klasszikus időbeli elhatárolásnak címkéztük azokat az időbeli elhatárolásokat, amelyek a fordulónap előtti gazdasági eseményekből (szerződésekből) következnek (adott/kapott kölcsönök, hitelek, kötvények kamatának elhatárolása, bérleti díjak miatti elhatárolások, könyvvizsgálati díj stb.), de nem tartoznak a halasztott bevételek és ráfordítások közé, illetve a tárgyévet terhelő, de a tárgyévet követő évben számlázott tételeket (például közüzemi díjak). 12

1. rész A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló összeállítása 1.3. Típuselszámolások 1.3.1. A tárgyidőszaki ellenőrzések során a beszámolóval lezárt üzleti év(ek)hez kapcsolódóan feltárt hibák és hibahatások minősítése, javítása Az önellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: Az önellenőrzés befejezésével kell a helyesbítő elszámolásokat elvégezni (feltárás napja). Amennyiben az önellenőrzésnek adó- (támogatás-) vonzata is van: o a feltárás napjával önellenőrzési nyilvántartásba kell venni, o majd a feltárást követő 15 napon belül bevallást kell benyújtani, és o a megállapításokat pénzügyileg rendezni kell. Így tehát évközi önellenőrzések esetében a helyesbítő elszámolásokat azzal az időponttal kell elvégezni, amelyet az önellenőrzési nyilvántartásban a feltárás napjaként feltüntettek. [Art. 50. (1)] Ha az önellenőrzés a mérleg fordulónapját követően, de a mérlegkészítés időpontját megelőzően fejeződött be, a megállapításokat év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni. Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: Az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, az alábbi eltérésekkel: o ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után, de a mérlegkészítés időpontjáig emelkedik jogerőre, a megállapításokat év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni, o ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére indokolt céltartalékot képezni, o ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatosan könyvelési teendő nincs, hiszen ebben az esetben még a várható veszteség sem becsülhető (céltartalékot sem lehet/kell képezni). Megjegyzés: Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitelével egy későbbi fejezetben részletesen foglalkozunk. 13

Számviteli vizsgakönyv 1.3.2. A tárgyhót követő hó 15-ig, illetve a tárgynegyedévet követő hó végéig rögzítendő tételek Az egyéb nem pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. [165. (3) b)] Ebből következően az utolsó negyedév egyéb gazdasági eseményeit legkésőbb a fordulónapot követő hónap végéig kell a könyvekben rögzíteni. Ilyen gazdasági események például: a terv szerinti értékcsökkenés, a befejezetlen termelés(ek) nyilvántartásba vétele az utókalkulációval meghatározott közvetlen önköltségen vagy a norma szerinti önköltségen, a tárgyév utolsó időszakában elkészült félkész termékek, késztermékek nyilvántartásba vétele az utókalkulációval meghatározott közvetlen önköltségen vagy a norma szerinti közvetlen önköltségen (nyilvántartási ár alkalmazása esetén az utolsó időszakhoz kapcsolódó készletérték-különbözet nyilvántartásba vétele), a vásárolt és saját termelésű készletek utolsó időszaki készletcsökkenéseinek elszámolása (folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás esetén), a készletcsökkenésekre jutó árkülönbözetek, készletérték-különbözetek, árrések elszámolása, a vásárolt és saját termelésű készletek fordulónapi zárókészletének nyilvántartásba vétele (folyamatos mennyiségi nyilvántartás esetén, illetve abban az esetben, ha nincs nyilvántartás mennyiségben sem és értékben sem), 4 utolsó havi bérfeladásokkal kapcsolatos elszámolások, záró befejezetlen saját rezsis beruházásokkal, befejezetlen saját előállítású immateriális javakkal kapcsolatos, fordulónapig még nem aktivált közvetlen költségek aktiválása, a halasztott bevételekkel és a halasztott ráfordításokkal kapcsolatos feloldások elszámolása (például fejlesztési támogatásból finanszírozott tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenésével arányosan feloldásra kerülő halasztott bevétel). A befejezetlen termelés(ek) nyilvántartásba vétele fordulónapi dátummal a leltári záró érték összegében történik. Ha a vállalkozás a befejezetlen termelés záró állományát közvetlen önköltségen értékeli, akkor a leltári érték megállapításának munkafázisai a következők: 1. 0 műveletes anyagok (kivételezett, de fel nem használt anyagok) visszavételezése, 1 1 4 Ebben az esetben a zárókészlet értékének meghatározása vásárolt készleteknél az utolsó beszerzési árak visszakeresésével, saját termelésű készleteknél pedig a közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy a norma szerinti közvetlen önköltség alapján történik. [62. (2)] 14

1. rész A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló összeállítása 2. a gyártásban lévő termékeket a gyártás fázisának műveletei szerint kell mennyiségileg leltárba venni a gyártás előrehaladottságát feltüntetve (a készültségi fokot az utolsó munkaművelet feltüntetése jelzi), 3. befejezetlen termelés közvetlen önköltség megállapítása. Ha a vállalkozás a befejezetlen termelés záróállományát norma szerinti önköltségen értékeli, akkor a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. [62. (2)] Záró befejezetlen termelés leltári értékének nyilvántartásba vétele (átvezetése) fordulónapi dátummal: Összköltségeljárással készített eredménykimutatás, költségek könyvelése kizárólag az 5. számlaosztály számláin T 23. Befejezetlen termelés K 581. Saját termelésű készletek ÁV Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás, költségek könyvelése a 6 7. számlaosztályok számláin is Lehetséges elszámolás 1 T 231. Befejezetlen termelés Lehetséges elszámolás 2 T 231. Befejezetlen termelés T 79. Saját term. készletek. elsz. számla Lehetséges elszámolás 3 T 23. Befejezetlen termelés T 79. Elszámolási számla K 7. Tevékenységek költségei (termelési számla) (vagy 79. Saját termelésű készletek elszámolási számla) K 581. Saját termelésű készletek ÁV K 7. Tevékenységek költségei (termelési számla) (vagy 79. Saját termelésű készletek elszámolási számla) K 7. Tevékenységek költségei (termelési számla) (vagy 79. Saját termelésű készletek elszámolási számla) K 581. Saját termelésű készletek ÁV Összköltség eljárású eredménykimutatás, költségek könyvelése a 6 7. számlaosztályok számláin is Lehetséges elszámolás 1 T 231. Befejezetlen termelés Lehetséges elszámolás 2 T 231. Befejezetlen termelés T 79. Saját term. készletek. elsz. számla Lehetséges elszámolás 3 T 23. Befejezetlen termelés T 79. Elszámolási számla K 581. Saját termelésű készletek ÁV K 581. Saját termelésű készletek ÁV K 7. Tevékenységek költségei (termelési számla) (vagy 79. Saját termelésű készletek elszámolási számla) K 7. Tevékenységek költségei (termelési számla) (vagy 79. Saját termelésű készletek elszámolási számla) K 581. Saját termelésű készletek ÁV 15

Számviteli vizsgakönyv Ha a vállalkozás a készletekről a nyilvántartást csak mennyiségben vezeti, a zárókészlet könyv szerinti értékét meg kell állapítani, mivel ebben az esetben a kapcsolódó főkönyvi számla a fordulónapra vonatkozóan nulla egyenleget mutat 5. A mennyiségi nyilvántartás szerinti mennyiség értékének meghatározása a vásárolt készleteknél (anyagoknál, kereskedelmi áruknál) a FIFO módszer alapján az utolsó beszerzési árak visszakeresése alapján, a késztermékek, félkész termékek esetében pedig az év végén készített utókalkulációval meghatározott közvetlen önköltség vagy norma szerinti önköltség alapján történik. Ebben az esetben, ha tényleges mennyiségi felvétellel ellenőrzik a mennyiségi nyilvántartást 6, akkor az értékelést megelőzően a leltáreltéréseket rendezni kell, de a leltározással egy későbbi fejezetben részletesen foglalkozunk. Ha a vállalkozás a készleteiről a nyilvántartást csak mennyiségben vezeti, akkor a fordulónapra vonatkozó könyv szerinti értéket fordulónapi dátummal nyilvántartásba kell venni. A készletek fordulónapra vonatkozó könyv szerinti értékének nyilvántartásba vételét az alábbiakban rendszereztük. 7 Anyagkészletek fordulónapra vonatkozó könyv szerinti értékének nyilvántartásba vétele: T 21-22. Anyagok K 511. Anyagköltség Kereskedelmi áruk fordulónapra vonatkozó könyv szerinti értékének nyilvántartásba véte le: T 26. Kereskedelmi áruk K 814. Eladott áruk beszerzési értéke Késztermékek, félkész termékek fordulónapra vonatkozó könyv szerinti értékének nyilvántartásba vétele: Összköltségeljárással készített eredménykimutatás, költségek könyvelése kizárólag az 5. számlaosztály számláin T 23-25. Késztermékek, félkész termékek K 581. Saját termelésű készletek ÁV Saját rezsis beruházásokkal, immateriális javakkal kapcsolatos, fordulónapig még nem aktivált költségek aktiválása fordulónapi dátummal: Összköltségeljárással készített eredménykimutatás, költségek könyvelése kizárólag az 5. számlaosztály számláin T 161. Beruházások/11. Immat. javak K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 15 Feltételezzük, hogy a készletek év eleji nyitó állománya visszavezetésre kerül. 16 A tényleges mennyiségi felvétel ebben az esetben nem kötelező! 17 Feltételezzük, hogy a készletek év eleji nyitóállománya visszavezetésre kerül, és így a készlethez kapcsolódó főkönyvi számlának a nyilvántartásba vételt megelőzően nincs egyenlege. 16

1. rész A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló összeállítása Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás, költségek könyvelése a 6 7. számlaosztályok számláin is Lehetséges elszámolás 1 T 161. Beruházások/11. Immat. javak Lehetséges elszámolás 2 T 161. Beruházások/11. Immat. javak Lehetséges elszámolás 3 T 161. Beruházások/11. Immat. javak T 79. Elszámolási számla Lehetséges elszámolás 4 T 161. Beruházások/11. Immat. javak T 79. Elszámolási számla K 7. Saját előállítású eszközök aktivált értéke K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke K 7. Saját előállítású eszközök aktivált értéke K 7. Saját előállítású eszközök aktivált értéke K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke Összköltségeljárású eredménykimutatás, költségek könyvelése a 6 7. számlaosztályok számláin is T 161. Beruházások/11. Immat. javak K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 1.3.3. Klasszikus időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolások Klasszikus időbeli elhatárolásnak címkéztük azokat az időbeli elhatárolásokat, amelyek a fordulónap előtti gazdasági eseményekből (szerződésekből) következnek (adott/kapott kölcsönök, hitelek, kötvények kamatának elhatárolása, bérleti díjak miatti elhatárolások, könyvvizsgálati díj, váltókövetelés, váltótartozás kamatának elhatárolása stb.), de nem tartoznak a halasztott bevételek és ráfordítások közé, illetve a tárgyévet terhelő, de a tárgyévet követő évben számlázott tételeket (például közüzemi díjak). A klasszikus időbeli elhatárolások elszámolása fordulónapi dátummal a mérlegkészítés időszakában történik. Éppen ezért a zárlathoz kapcsolódó számviteli feladatnak tekinthető, mint a leltáreltérésekkel, értékeléssel összefüggő vagy a céltartalékkal kapcsolatos elszámolások. A klasszikus időbeli elhatárolások elszámolásának gyakoriságát a törvény nem szabályozza, de azok fordulónapra történő elszámolása kötelező. Ha a vállalkozás a részidőszakok (hónap, negyedév, félév) eredményének megállapítása céljából év közben is könyveli az elhatárolásokat, akkor annak módját és gyakoriságát a számviteli politikában kell rögzíteni. A klasszikus időbeli elhatárolások a meglévő szerződések (kölcsön-, hitelszerződések, bérleti szerződések, könyvviteli szolgáltatásról, könyvvizsgálatról szóló szerződések stb.) figyelembevételével történő kalkulációk alapján kiállított belső bizonylatok, illetve a tárgyévet követő évi kimenő és bejövő számlák szerint kerülnek könyvelésre. Fontos! A halasztott ráfordítások és a halasztott bevételek elszámolása már év közben is kötelező. 17

(kölcsön-, hitelszerződések, bérleti szerződések, könyvviteli szolgáltatásról-, könyvvizsgálatról szóló szerződések stb.) figyelembe vételével történő kalkulációk alapján kiállított belső bizonylatok, illetve a tárgyévet követő évi kimenő és bejövő számlák szerint kerülnek könyvelésre. Fontos! Számviteli vizsgakönyv A halasztott ráfordítások és a halasztott bevételek elszámolása már év közben is kötelező. Legjellemzőbb klasszikus időbeli elhatárolások könyvviteli elszámolása Legjellemzőbb klasszikus időbeli elhatárolások könyvviteli elszámolása 97. Pénzügyi műveletek 52. Igénybe vett bevételei 391. Bevételek AIE szolgáltatások értéke 1., 2. 7., 8. 392. Költségek, ráfordítások AIE 91-92. 91 92. Árbevétel 11. 872. Fizetett (fizetendő) kamatok 12. 482. Költségek, ráfordítások PIE 3. 872. Fizetett (fizetendő) kamatok 481. Bevételek PIE 91 92. 91-92. Árbevétel 9. 51. Anyagköltség/ 52. Igénybe vett sz. ért. 4., 5., 6., 10. 1. Forgóeszközök (rövid lejáratra adott kölcsönök, forgatási célú, illetve rövid lejáratú kötvények, diszkont értékpapírok, rövid lejáratra lekötött pénzeszközök, váltókövetelések stb.) 11. Forgóeszközök után a tárgyévre járó (rövid kamat lejáratra elhatárolása adott kölcsönök, forgatási célú, illetve rövid lejáratú T kötvények, 391. Bevételek diszkont AIE értékpapírok, rövid - K 974. lejáratra Egyéb kapott lekötött kamatok, pénzeszközök, kamatjellegű bevételek váltókövete- 2. Befektetett lések stb.) pénzügyi után a tárgyévre eszközök járó (tartósan kamat elhatárolása adott kölcsönök, befektetési célú kötvények, tartósan T 391. lekötött Bevételek pénzeszközök AIE stb.) után a tárgyévre K 974. járó Egyéb kamat kapott elhatárolása kamatok, kamatjellegű bevételek 12. T Befektetett 391. Bevételek pénzügyi AIE eszközök (tartósan - K 973. adott Befektetett kölcsönök, pü-i eszk. befektetési kamatai, ÁNY-e célú kötvények, 3. Hitelek, tartósan kölcsönök lekötött tárgyévet pénzeszközök terhelő stb.) kamatának után a elhatárolása tárgyévre járó kamat elhatárolása T 872. Fizetett (fizetendő) kamatok - K 482. Költségek, ráfordítások PIE T 391. Bevételek AIE K 973. Befektetett pü-i eszk. kamatai, ÁNY-e 4. Tárgyévet terhelő közüzemi számlák (víz, elektromos áram stb.) elhatárolása 13. T Hitelek, 51. Anyagköltség kölcsönök tárgyévet terhelő - kamatának K 482. Költségek, elhatárolása ráfordítások PIE T 872. Fizetett (fizetendő) kamatok K 482. Költségek, ráfordítások PIE 14. Tárgyévet terhelő közüzemi számlák (víz, 8 elektromos áram stb.) elhatárolása T 51. Anyagköltség K 482. Költségek, ráfordítások PIE 15. Tárgyévet terhelő telefonköltség (le nem vonható áfát tartalmazó) elhatárolása T 529. Igénybe vett szolgáltatások értéke K 482. Költségek, ráfordítások PIE 16. Tárgyévet terhelő könyvvizsgálói díj elhatárolása T 529. Igénybe vett szolgáltatások értéke K 482. Költségek, ráfordítások PIE 17. Előfizetési díjak (pl.: újság előfizetési díja) elhatárolása T 392. Költségek, ráfordítások AIE K 529. Igénybe vett szolgáltatások értéke 18. Előre számlázott bérleti díj elhatárolása a bérbevevőnél T 392. Költségek, ráfordítások AIE K 522. Igénybe vett szolgáltatások értéke 19. Előre számlázott bérleti díj elhatárolása a bérbeadónál T 91-92. Árbevétel K 481. Bevételek PIE 10. Utólag számlázott bérleti díj elhatárolása a bérbevevőnél T 522. Igénybe vett szolgáltatások értéke K 482. Költségek, ráfordítások PIE 18

1. rész A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló összeállítása 11. Előre számlázott bérleti díj elhatárolása a bérbeadónál T 391. Bevételek AIE K 91 92. Árbevétel 12. Váltótartozások tárgyévet követő évet terhelő kamatának elhatárolása T 872. Fizetett (fizetendő) kamatok K 392. Költségek, ráfordítások PIE Példa (Fordulónap és mérlegkészítés között bekövetkezett gazdasági események miatti időbeli elhatárolások és klasszikus időbeli elhatárolások) A vállalkozás időbeli elhatárolásaival kapcsolatosan a következő gazdasági eseményeket ismeri: 11. Az egyéb hosszú lejáratú hitelek tárgyévet terhelő, de csak a következő évben esedékes kamata 120 E Ft. T 872. Fizetendő kamatok K 482. Költségek, ráfordítások PIE 120 E Ft 12. A Zrt. közgyűlése 1000 E Ft vezetői prémiumot fogadott el a tárgyévi teljesítmény alapján. A prémiumhoz kapcsolódó bérjárulékok összege összesen 320 E Ft. T 541. Bérköltség K 482. Költségek, ráfordítások PIE 1000 E Ft T 56. Bérjárulékok K 482. Költségek, ráfordítások PIE 320 E Ft 13. A vállalkozás részvényei után a mérlegkészítés időszakában ismertté vált osztalék 800 E Ft. T 391. Bevételek AIE K 971. Kapott (járó) osztalék és részesedés 800 E Ft 14. Az adott kölcsönök után a tárgyévre járó, de csak a következő évben esedékes kamat 210 E Ft. T 391. Bevételek AIE K 973. Bef. pü-i. eszk. kamatai, ÁNY-e 210 E Ft 15. Decemberben előre készpénzben kifizetett januári újság-előfizetés díja 12 E Ft + 1 E Ft áfa. Az előfizetésről szóló számla könyvelése a fordulónap előtt: T 529. Igénybe vett szolgáltatások értéke K 381. Pénztár 12 E Ft T 466. Előzetesen felszámított áfa K 381. Pénztár 1 E Ft Elhatárolás könyvelése a mérlegkészítés időszakában fordulónapi dátummal: T 392. Költségek, ráfordítások AIE K 529. Igénybe vett szolgáltatások értéke 12 E Ft 16. A decemberi vízdíj a tárgyévet követő év januárban megkapott számla alapján 110 E Ft + 27,5 E Ft áfa. T 51. Anyagköltség K 482. Költségek, ráfordítások PIE 110 E Ft 17. A vállalkozás tulajdonában lévő kötvényei után a tárgyévre járó, de csak a következő évben esedékes kamat 30 E Ft. T 391. Bevételek AIE K 973. Bef. pü-i. eszk. kamatai, ÁNY-e 30 E Ft 18. A vállalkozás december 1-jén 600 E Ft-os vevőkövetelése fejében egy 3 hónapos futamidejű váltót fogadott el. A váltó névértéke 750 E Ft (600 E Ft + 3 50 E Ft kamat). Váltó elfogadás könyvelése a fordulónap előtt: T 341. Váltókövetelések K 311. Vevőkövetelések 600 E Ft Tárgyévre járó kamat elhatárolása a mérlegkészítés időszakában fordulónapi dátummal: T 391. Bevételek AIE K 974. Egyéb kapott (járó) kamatok 50 E Ft 19

Számviteli vizsgakönyv 19. A vállalkozás november 1-jén 1200 E Ft-os szállítói tartozását váltóval egyenlítette ki. A váltó futamideje 6 hónap, a kamat 12%. A váltó névértéke = 1200 E Ft + 1200 E Ft 12% (6 hó/12 hó) = 1200 E Ft + 72 E Ft Váltókiállítás könyvelése a fordulónap előtt: T 454. Szállítók K 457. Váltótartozások 1200 E Ft T 872. Fizetett (fizetendő) kamatok K 457. Váltótartozások 72 E Ft Váltótartozás tárgyévet követő évi kamatának elhatárolása fordulónapi dátummal: T 392. Költségek, ráfordítások AIE K 872. Fizetett (fizetendő) kamatok 48 E Ft 10. Biztosító által a mérlegkészítés időszakában a tárgyévi káreseményekhez kapcsolódóan visszaigazolt kártérítés 400 E Ft. T 391. Bevételek AIE K 968. Egyéb bevételek 400 E Ft 11. A tárgyévhez kapcsolódó, a vállalkozást terhelő késedelmi kamatok összege 180 E Ft. A késedelmi kamat fele a mérlegkészítés időszakában átutalásra került. T 872. Fizetendő kamatok K 482. Költségek, ráfordítások PIE 180 E Ft Megjegyzés: A teljes tárgyévet terhelő késedelmi kamatot el kell határolni! 12. A tárgyévhez kapcsolódóan a vállalkozás által a vevők felé kiszámlázott késedelmi kamatok összege 180 E Ft. A vevők a mérlegkészítés időszakában 70 E Ft késedelmi kamatot utaltak a vállalkozás bankszámlájára. T 391. Bevételek AIE K 963. Egyéb bevételek 70 E Ft Megjegyzés: A tárgyévre a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett kapott késedelmi kamatot kell elhatárolni! 13. A vállalkozás felé a bérbe adó vállalkozás december elején előre kiszámlázta a következő negyedévi bérleti díjat (tárgyév decemberi, tárgyévet követő év januári és februári bérleti díj). A negyedéves bérleti díj az átutalásos számla alapján 360 E Ft + 90 E Ft áfa. Bérleti díjról szóló számla könyvelése a fordulónap előtt: T 522. Igénybe vett szolgáltatások értéke K 454. Szállítók 360 E Ft T 466. Előzetesen felszámított áfa K 454. Szállítók 90 E Ft Tárgyévet követő évet terhelő bérleti díj költségelhatárolása a mérlegkészítés időszakában fordulónapi dátummal: T 392. Költségek, ráfordítások AIE K 522. Igénybe vett szolgáltatások értéke 240 E Ft 14. A vállalkozás november 1-jén előre kiszámlázta a bérbevevőnek a következő negyedévi bérleti díjat (tárgyév novemberi, decemberi, tárgyévet követő év januári bérleti díj). A negyedéves bérleti díj az átutalásos számla alapján 450 E Ft + 112,5 E Ft áfa. Bérleti díjról szóló számla könyvelése a fordulónap előtt: T 311. Vevők K 91-92. Árbevétel 450 E Ft T 311. Vevők K 467. Fizetendő Áfa 112,5 E Ft Tárgyévet követő évre járó bérletidíj-bevétel elhatárolása a mérlegkészítés időszakában fordulónapi dátummal: T 91-92. Árbevétel K 481. Bevételek PIE 150 E Ft 15. A vállalkozás tárgyévi könyvvizsgálati díja a szerződés alapján 800 E Ft + 200 E Ft áfa. A könyvvizsgálattal megbízott vállalkozás a fordulónapig 500 E Ft + 125 E Ft áfát számlázott ki a vállalkozás felé. Könyvvizsgálatról szóló számla könyvelése a fordulónap előtt: T 526. Igénybe vett szolgáltatás értéke K 454. Szállítók 500 E Ft T 466. Előzetesen felszámított áfa K 454. Szállítók 125 E Ft 20

1. rész A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló összeállítása Tárgyévet még terhelő könyvvizsgálati díj elhatárolása a mérlegkészítés időszakában fordulónapi dátummal a szerződés alapján: T 526. Igénybe vett szolgáltatás értéke K 482. Költségek, ráfordítások PIE 300 E Ft 1.3.4. Céltartalékkal kapcsolatos elszámolások A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalékok A céltartalékképzésnél minden információt figyelembe kell venni, ami a mérlegkészítés időpontjáig ismertté válik. A céltartalékképzés mértékét témánként (jogcímenként, pl. peres ügyek, garanciális kötelezettségek, végkielégítések) a várható legmagasabb fizetési kötelezettség és a jövőbeni költség várható legmagasabb összege alapján kell meghatározni. A céltartalék A vállalkozásnak képzésnél minden a számviteli információt politikájában figyelembe kell kell rögzítenie, venni, ami hogy a mérlegkészítés a tárgyévi céltartalékképzés időpontjáig ismertté és -felhasználás válik. A céltartalék számításokkal képzés alátámasztott mértékét témánként összegét (jogcímenként milyen ütemezésben, ügyek, milyen garanciális gyakorisággal kötelezettségek, számolja el. végkielégítések A beszámolókészítést stb.) a megelőzően várható legmagasabb minimum egy- fizetési szer kötelezettség a fordulónapra és vonatkozóan a jövőbeni el költség kell számolnia várható a legmagasabb belső szabályzatban összege meghatáro alapján - kell zott módszerrel meghatározni. megállapított A vállalkozásnak összeget. a számviteli Az óvatosság politikájában számviteli kell alapelve rögzítenie, kimondja, hogy a hogy tárgyévi a céltartalékképzés képzés összegét pl. peres és -felhasználás akkor is számításokkal el kell számolni, alátámasztott ha emiatt összegét a vállalkozás milyen eredménye ütemezésben, milyen negatívvá gyakorisággal válik, számolja vagy a céltartalék el. összege A beszámoló készítést tovább növeli megelőzően a veszteséget. minimum egyszer a fordulónapra vonatkozóan el kell számolnia a belső szabályzatban meghatározott módszerrel megállapított összeget. Az óvatosság számviteli alapelve kimondja, hogy a céltartalék képzés Céltartalékképzés összegét akkor is (Céltartalék el kell számolni, állományba ha emiatt vétele a vállalkozás vagy passziválás) eredménye negatívvá válik, vagy a A fordulónapon céltartalék összege fennálló, tovább mérlegkészítésig növeli a veszteséget. ismertté vált kötelezettségekre, várhatóan felmerülő költségekre a legkedvezőtlenebb kimenetel feltételezésével becsült (kalkulált) értékben. Céltartalék A céltartalék képzés képzését (Céltartalék egyéb állományba ráfordításként vétele vagy kell elszámolni. passzíválás) A fordulónapon fennálló, mérlegkészítésig ismertté vált kötelezettségekre, várhatóan Céltartalék felmerülő felhasználása költségekre (feloldása) a legkedvezőtlenebb kimenetel feltételezésével becsült (kalkulált) értékben. A következő A év(ek)ben céltartalék képzését jogcímenként egyéb ráfordításként a kell kötelezettségek elszámolni. és a költségek felmerülésekor/ a jogcím Céltartalék szerinti esemény bekövetkezésekor (vagy év végén) a ténylegesen felmerülő felhasználása (feloldása) kötelezettségre, A következő költségre év(ek)ben jutó jogcímenként arányos összegben a kötelezettségek vagy a képzési és a költségek jogcím megszűnésekor felmerülésekor/a teljes jogcím összegben. szerinti A céltartalék esemény feloldását bekövetkezésekor egyéb bevételként (vagy év végén) kell elszámolni. a ténylegesen felmerülő kötelezettségre, költségre jutó arányos összegben vagy a képzési jogcím megszűnésekor teljes összegben. A céltartalék feloldását egyéb bevételként kell elszámolni. A várható kötelezettségekkel és a jövőbeni költségekkel kapcsolatos A várható kötelezettségekkel céltartalék és a jövőbeni főkönyvi költségekkel elszámolása kapcsolatos céltartalék főkönyvi elszámolása 421. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 422. Céltartalékok a jövőbeni 965. Egyéb bevételek költségekre 865. Egyéb ráfordítások 2. 1 1. Céltartalék képzés T 865. Egyéb ráfordítások - K 421. Céltartalékok a várható kötelezettségekre VAGY - K 422. Céltartalékok a jövőbeni költségekre 2. Céltartalék felhasználás (feloldás) 21 T 421. Céltartalékok a várható kötelezettségekre VAGY T 422. Céltartalékok a jövőbeni költségekre - K 965. Egyéb bevételek Megjegyzés: A nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása miatt képzett egyéb céltartalékkal kapcsolatos ismeretanyagot a külföldi pénzértékre szóló eszközök és

Számviteli vizsgakönyv 11. Céltartalékképzés T 865. Egyéb ráfordítások 12. Céltartalék-felhasználás (feloldás) T 421. Céltartalékok a várható kötelezettségekre T 422. Céltartalékok a jövőbeni költségekre K 421. Céltartalékok a várható kötelezettségekre VAGY K 422. Céltartalékok a jövőbeni költségekre VAGY K 965. Egyéb bevételek Megjegyzés: A nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása miatt képzett egyéb céltartalékkal kapcsolatos ismeretanyagot a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapi értékelésével összefüggésben rendszereztük. 1.3.5. Leltározás, leltár és a leltáreltérésekkel összefüggő elszámolások A leltározás módja, módszerei A leltározás végrehajtható mennyiségi felvétellel és egyeztetéssel. A mennyiségi felvétel mindig tényleges megszámlálással, méréssel történő leltározást jelent. Egyeztetésre akkor kerül sor, ha mennyiségi felvétellel nem valósítható meg a leltározás. Az egyeztetés a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal vagy a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal való összevetését jelenti. A leltárfelvételt követően összesíteni kell a leltárfelvétel adatait (a leltárfelvételi jegyek és a leltárfelvételi ívek alapján), és azokat fel kell dolgozni. A bizonylatokat az elszámolás és az értékelés követelményeinek megfelelően kell csoportosítani. A feldolgozás során meg kell állapítani a leltáreltéréseket, a hiányokat és a többleteket, majd el kell végezni a leltártételek értékelését. A leltárkülönbözet a leltározás során megállapított és a könyvviteli nyilvántartások szerinti mennyiségek, értékek különbözete, amely kétféle lehet: leltári többlet és leltári hiány. Leltári többlet jellemzően a korábbi adminisztrációs hibából vélhetően rossz felvételből adódó többlet, de természetesen előfordulhat valódi többlet is. Adminisztrációs többlet keletkezhet, ha a vállalkozás egy időszaki beszerzést a nyilvántartásokban nem vagy csak kisebb mennyiségben rögzít, vagy egy készletcsökkenést tévesen nagyobb mennyiségben számol el. Leltárhiány a negatív leltárkülönbözetnek a kompenzálható és normalizált hiány mértékét meghaladó része. A hiány is lehet adminisztrációs hiba következménye. Adminisztrációs hibából eredő hiány keletkezik, ha a vállalkozás egy időszaki beszerzést a nyilvántartásokban tévesen nagyobb mennyiséggel rögzít, vagy egy készletcsökkenést tévesen kisebb mennyiségben számol el. 22

1. rész A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló összeállítása Leltárkészítési kötelezettséggel és a leltározással kapcsolatos törvényi előírások A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. [69. (1)] A leltárnak a vállalkozás tulajdonában levő vagyonát kell tartalmaznia, így része például az úton levő vagy idegen helyen tárolt készlet, a nem számlázott szállítás miatti kötelezettség, a mérlegen kívüli kötelezettség/követelés és a saját tőke valamennyi eleme is. Az idegen helyen tárolt készletekről tárolási nyilatkozatot kell kérni. A készpénzleltárt (pénztárrovancs) kötelező az utolsó pénztári napon felvenni (a pénztárjelentési nyomtatvány használata nem kötelező, de adattartalmának megfelelő záró pénzjelentést kell készíteni. A címletleltár legalább ötévente kötelező). Fontos! A napi készpénzállomány maximumát a 14. (9) bekezdése alapján a fordulónapra is alkalmazni kell. Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról a leltár összeállítását megelőzően leltározással köteles meggyőződni, ami történhet mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt letétbe helyezett, portfoliókezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. [69. (2)] A dematerializált értékpapírok állománya a vállalkozás értékpapírszámlájáról küldött kivonatok alapján ellenőrizhetők. Abban az esetben tehát, ha a vállalkozás a készleteiről mennyiségi nyilvántartást nem vezet, akkor a leltárba bekerülő adat valódiságáról kötelező tényleges mennyiségi felvétellel kell meggyőződnie. A készletek fordulónapra vonatkozó könyv szerinti értékének 8 meghatározása ebben az esetben a következő munkafázisokban történik: 11. A mennyiségi adat megállapítása a tényleges mennyiségi felvétel alapján. 12. A tényleges mennyiségi felvétel szerinti mennyiség értékének meghatározása. Ha a vállalkozás a készleteiről mennyiségi nyilvántartást nem vezet, akkor a tényleges mennyiségi felvétel szerinti mennyiség értékének meghatározása a vásárolt készleteknél (anyagoknál, kereskedelmi áruknál) a FIFO módszerrel az utolsó beszerzési árak visszakeresése alapján, a késztermékek, félkész termékek esetében pedig az év végén készített utókalkulációval meghatározott közvetlen önköltség vagy norma szerinti önköltség alapján történik. 18 Ez az érték nem feltétlenül azonos a leltári záróértékkel, mivel a készletet a mérlegkészítéshez legközelebbi piaci információk alapján értékelni kell, és az esetleges értékvesztéseket és visszaírásokat el kell számolni. Az értékeléssel egy későbbi részfejezetben foglalkozunk részletesen. 23