Romsics Erika

Átírás

1 Előzmény: Az Európai Unió számvitelre vonatkozó irányelvei A számviteli törvény évi változásai az uniós jogharmonizáció tükrében Előadó: Simonné Romsics Erika 4. irányelv (78/660/EGK): a gazdasági társaságok éves járól 7. irányelv (83/349/EGK): A konszolidált (összevont) król 8. irányelv (2006/43/EK): Az éves és összevont (konszolidált) éves k jog szerinti könyvvizsgálatáról* *Eredeti irányelv: A számviteli k felülvizsgálatával megbízott személyek működésének engedélyezéséről (84/253/EGK) Új EU irányelv! Az Európai Parlament és a Tanács június 26-án elfogadta a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó król szóló 2013/34/EU irányelvet, amely egyrészt a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítását tartalmazza, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezését. Az Európai Unió számvitelre vonatkozó irányelvei június 26-tól 2013/34/EU irányelv a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó król. 8. irányelv (2006/43/EK): Az éves és összevont (konszolidált) éves k jog szerinti könyvvizsgálatáról. 2013/34/EU irányelv főbb jellemzői cél: értékelési alapok és a közzétételükre vonatkozó nemzeti rendelkezések összehangolása. az irányelvnek biztosítania kell a kisvállalkozásokra vonatkozó követelmények nagyfokú harmonizálását az Unió egészében. ez az irányelv a gondolkozz előbb kicsiben elven alapul. Annak elkerülése érdekében, hogy a kisvállalkozásokra aránytalan adminisztratív terhek nehezedjenek, a tagállamok a kötelező kiegészítő megjegyzéseken túl csak szűk körben írhatnak elő adatközlést további kiegészítő megjegyzésként. Az éves pénzügyi kimutatásokban történő elszámolást, értékelést, megjelenítést, adatközlést és konszolidálást a lényegesség elvének kell vezérelnie. Az irányelv hatálya alá tartoznak: részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, azok a közkereseti és betéti társaságokra, amelyeknél minden teljes felelősséggel tartozó tag részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság, személyegyesítő társaságok, akkor is, ha a nem részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság formájában működő tagok ténylegesen mégis korlátozott felelősséget viselnek. A nonprofit vállalkozások nem tartoznak az irányelv hatálya alá. Az irányelv I. és II. melléklete tagállamonként felsorolja az irányelv hatálya alá tartozó cégformákat. 1

2 2013/34/EU irányelv hatályba lépése az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. kihirdetés: Brüsszelben, június 26-án. az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. tagállamoknak július 20-ig kell átültetni a nemzeti jogba. a tagállamok előírhatják, hogy a rendelkezéseket a január 1-jén vagy a naptári év során kezdődő üzleti évekre vonatkozó éves pénzügyi kimutatásokra kell az első alkalommal alkalmazni. Az új irányelv megjelenése a magyar számvitelben A Parlament elfogadta: június 23. Megjelent: a Magyar Közlöny évi 97. számában évi CI. törvény: A számvitelről szóló évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról. Hatályba lépés: január 1. kezdődő üzleti évre Feladatok: A kapcsolódó kormányrendeletek és más jogszabályok módosításai várhatóan ősz/év vége Van felkészülési idő Nincs rendező mérleg Kisvállalkozásoknál érvényesül a maximum harmonizáció elve a kisvállalkozásokra nem írható elő sem kevesebb sem több az irányelvben megfogalmazottaknál a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell az irányelv szerinti előírásokat, de azon túlmenően szűk kivételen kívül NEM ÍRHATÓ ELŐ számukra egyéb bemutatási kötelezettség. Közép és nagyvállalkozásokra érvényesül a minimum harmonizáció elve Az irányelvben megfogalmazottakon kívül további követelmények is meghatározhatóak számukra Nem kell külön kezelni ezt a két kategóriát Mely vállalkozások minősülnek kicsiknek az irányelv szerint? Elkülönítés kritériumai Ha a mérleg fordulónapján nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét Mikrovállalkozás Mérleg főösszeg Nettó árbevétel Átlagos foglalkoztattak száma ezek az adatok általában objektíven jellemzik egy vállalkozás méretét. Mérleg főösszeg EUR Nettó árbevétel EUR Átlagos foglalkoztatottak száma 10 fő MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI Romsics Erika KAMARA 11 MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI Romsics Erika KAMARA 12 2

3 Ha a mérleg fordulónapján nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét Mérleg főösszeg EUR Kisvállalkozás Nettó árbevétel EUR Átlagos foglalkoztatottak száma 50 fő Az irányelv megengedi, hogy a tagállamok a kisvállalkozások kategóriájánál a mérlegfőösszegre és a nettó árbevételre vonatkozóan még a megadottnál is magasabb határértékeket határozzanak meg. Ennek a legmagasabb értéke EUR a mérlegfőösszegre és EUR a nettó árbevételre vonatkozóan. A határértékek csökkentését az irányelv NEM TESZI LEHETŐVÉ! MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI Romsics Erika KAMARA 13 MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI Romsics Erika KAMARA 14 Ha a mérleg fordulónapján nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét Középvállalkozás Ha a mérleg fordulónapján túl lépik a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét Nagyvállalkozás Mérleg főösszeg EUR Nettó árbevétel EUR Átlagos foglalkoztatottak száma 250 fő A középvállalkozásokra vonatkozó határértékeket túllépi!!! MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI Romsics Erika KAMARA 15 MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI Romsics Erika KAMARA 16 B A Vállalatcsoportok E Ha a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek az anyavállalkozás mérleg fordulónapján, összevont alapon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét. Kisméretű csoport A Mérleg főösszeg B Nettó árbevétel E EUR EUR C D Átlagos foglalkoztatottak száma 50 fő C D MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI Romsics Erika KAMARA 17 MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI Romsics Erika KAMARA 18 3

4 Az irányelv megengedi, hogy a tagállamok a kisméretű csoportok kategóriájánál a mérlegfőösszegre és a nettó árbevételre vonatkozóan még a megadottnál is magasabb határértékeket határozzanak meg. Ennek a legmagasabb értéke EUR a mérlegfőösszegre és EUR a nettó árbevételre vonatkozóan. A határértékek csökkentését az irányelv NEM TESZI LEHETŐVÉ! B Mérleg főösszeg EUR Közepesméretű csoport A Nettó árbevétel EUR C D E Átlagos foglalkoztatottak száma 250 fő MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI Romsics Erika KAMARA 19 MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI Romsics Erika KAMARA 20 Ha a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek az anyavállalkozás mérleg fordulónapján, összevont alapon túl lépik a következő három kritérium közül A legalább kettőnek a határértékét. B Nagyméretű csoport E A középes méretű csoportra vonatkozó határértékeket túllépi!!! Beszámolási formák a C törvény szerint Beszámolási forma Középvállalkozások Nagyvállalkozások Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves Egyszerűsített éves Megnevezés Mikrogazdálkodók Kisvállalkozások Éves Éves C D MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI Romsics Erika KAMARA 21 Beszámolási formák a C törvény szerint Beszámolók típusai: Típus Mikrogazdálkodói éves Egyszerűsített éves (13%) (22%) (81%) (74%) Éves (6%) (4%) Összesen (100%) (100%) Forrás: Szakma 2015/ oldal Számviteli törvény változása

5 Fogalmak 3. (2) (7) Kapcsolt vállalkozás: Az anyavállalat és a közös vezetésű vállalkozás. (kikerült a társult vállalkozás) (4) Társult vállalkozás: az a konszolidálásba teljes körűen be nem vont gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára (4a) Mértékadó befolyást gyakorló: az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. Fogalmak 3. (2) (9) Jelentős tulajdoni részesedés: más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja. Irányelvben: számottevő Fogalmak 3. (2) (5) Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság, amelyben a vállalkozó nem rendelkezik jelentős tulajdoni részesedéssel, és amely nem tartozik a 2 4. pont szerinti (azaz a leány, közös vezetésű, társult) vállalkozások közé; Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben A/III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés A A.III.4 4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartós részesedés 6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 7. Egyéb tartósan adott kölcsön 8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B F.III.7 A B 38% Kölcsön Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben B/II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 5. Váltókövetelések 6. Egyéb követelések 7. Követelések értékelési különbözete 8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben B/III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Jelentős tulajdoni részesedés 3. Egyéb részesedés 4. Saját részvények, saját üzletrészek 5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 6. Értékpapírok értékelési különbözete 5

6 Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben F/II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható és átváltozó kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 8. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 9.Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben F/III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 8. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 10. Kötelezettségek értékelési különbözete 11. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete évközben vezethető szállító folyószámlán, év végén a ban kell elkülöníteni. Példa a jelentős tulajdoni részesedés elkülönítésére Egyik Kft 25%-os tulajdonosa Másik Kft-nek. A főkönyvi és analitikus adatok alapján a következő információk ismertek. Főkönyvi számla Tartósan adott kölcsön Másiknak Vevők Ebből: Másikkal szemben Rövid lejáratú kölcsön Másiknak Mérlegtétel A.III.2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban A.III.4. Tartósan adott kölcsön egyéb jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyik Kft Másik Kft 25% Példa a jelentős tulajdoni részesedés elkülönítésére Sémák változása - Eredménykimutatás Főkönyvi számla Vevők Ebből: Másikkal szemben Rövid lejáratú kölcsön Másiknak Mérlegtétel B.II.1 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) B.II.2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben B.II. 3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben A.Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B.Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény CE. Adózás előtti eredmény (±A;± B) XII. Adófizetési kötelezettség DF. Adózott eredmény 22.Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény Osztalék a jóváhagyás időszakában jelenik meg kötelezettségként 6

7 Sémák változása - Mérleg D. Saját tőke I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Adózott eredmény Sémák változása Megszűnik az eredménykimutatás B változata. Eredménykimutatás formák eddig: Lépcsőzetes A Mérlegszerű B Eredménykimutatás formái eddig A változat B változat Sémák változása Az egyszerűsített mérlegben: V. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény helyett V. Egyszerűsített adózott eredménye Összevont (konszolidált) mérlegben: A.III. 9. Tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból társult vállalkozásokból helyett A.III. 11. Tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból társult vállalkozásokból B.II.8. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés helyett B.III.9. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés stb. Azaz a konszolidációhoz kapcsolódó sorok számozása változik. Rendkívüli tételek megszűnése Az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé rendkívüli tételek elszámolását, ezért a korábban rendkívüli bevételként vagy rendkívüli ráfordításként meghatározott tételeket tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai, bevételei között kell elszámolni. Rendkívüli bevétel Rendkívüli ráfordítás Pénzügyi bevétel Egyéb bevétel Pénzügyi ráfordítás Egyéb ráfordítás Egyéb bevételek 77 (3) k) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több Apportátadás, ami nem értékpapír NETTÓ elszámolás 7

8 Egyéb ráfordítás 81 (2) k) Példa az apport átadására az átadónál 1 a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több; Apportátadás, ami nem értékpapír NETTÓ elszámolás Apportáló Kft eft könyv szerinti értékű, eft bekerülési értékű gyártógépsort apportál Fogadó Kft-be. Az apport átadással 30%-os részesedést szerez. Az alapított Fogadó Kft. jegyzett tőkéje eFt. Létesítő okirat szerinti érték: eFt 0,3= eFt Könyv szerinti érték: eFt Eredményhatás = = eFt Példa az apport átadására az átadónál 1 Példa az apport átadására az átadónál ben: Bruttó érték kivezetése T K Halmozott écs kivezetése T 139 K Létesítő okirat szerinti érték T 36 - K Apportáló Kft eft könyv szerinti értékű, eft bekerülési értékű egyéb berendezést apportál Fogadó Kft-be. Az apport átadással 30%-os részesedést szerez. Az alapított Fogadó Kft. jegyzett tőkéje eFt ban: Könyv szerinti érték kivezetés: Halmozott écs T 139 K Nettó érték T 86 K Létesítő okirat szerinti érték T 36 K Létesítő okirat szerinti érték: eFt 0,3= eFt Könyv szerinti érték: eFt Eredményhatás = = eFt Példa az apport átadására az átadónál ben: Bruttó érték kivezetése T K Halmozott écs kivezetése T 149 K Létesítő okirat szerinti érték T 36 - K ban: Könyv szerinti érték kivezetés: Halmozott écs T 149 K Nettó érték T 96 K Létesítő okirat szerinti érték T 36 K Apportátadás- egyéb bevétel vagy egyéb ráfordítás Minden olyan esetben amikor az apportálandó eszköz NEM értékpapír, hanem pl. Készlet Követelés Immateriális jószág Nettó elszámolás!!!! 8

9 Egyéb bevételek 77.(3) l) a tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik Ha kapcsolódik akkor halasztott bevétel PIE Példa a hitelező által elengedett kötelezettségre Az A Kft. ellentételezés nélkül elengedte a B Kft eft-os szállítói tartozását. A tartozásból még raktáron van a megvásárolt anyag fele ben Elengedett kötelezettség T 454 K Elhatárolás T 989 K ben Elengedett kötelezettség T 454 K Elhatárolás T 96 K A költség, ráfordítás elszámolásakor arányos feloldás: Elhatárolás feloldás T 483 K 96. Egyéb ráfordítás 81 (2) l) behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét Egyéb ráfordításként kell elszámolni: Követelés értékvesztése Behajthatatlan követelés Elengedett követelés Egyéb ráfordítás 81 (2) m) a tartozásátvállalás során ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál; Pénzügyi rendezésig halasztott ráfordítás AIE Példa az átvállalt kötelezettségre Egyéb bevételek 77 (3) m Az Átvállaló Kft. ellentételezés nélkül átvállalta a Nem tudok fizetni Kft. leányvállalatának eft-os szállítói tartozását. A tárgyhónapban a tartozásból eft-ot átutalt ben Tartozás átvállalás T 888 K Elhatárolás T 393 K Pénzügyi rendezés T 479 K Elhatárolás feloldás T 888 K ben Tartozás átvállalás T 86 K Elhatárolás T 393 K Pénzügyi rendezés T 479 K Elhatárolás feloldás T 86 K Egyéb bevételként kell kimutatni: a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a (2) bekezdés d) pontja alá nem tartozó, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét; Kapott támogatás lehet: Költségek ellentételezésére Fejlesztési célú Egyéb Egyéb bevétel 9

10 Egyéb bevétel 77 (4) Halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: elengedett kötelezettség (max. kapcsolódó eszköz könyv szerinti érték összegéig), fejlesztési célra kapott támogatást, a térítés nélkül átvett eszközök piaci értékét, harmadik személy által átvállalt kötelezettség (max. kapcsolódó eszköz könyv szerinti érték összegéig) Egyéb bevétel 77 (3) n térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét; Ha részesedésnek értékpapírnak nem minősülő eszközhöz kapcsolódik Egyéb bevétel 77 (3) példa A Könyvelek Kft. ingyenes könyvelést nyújt egyik kisebb ügyfelének nulla forintos megbízási szerződés alapján. A könyvelési szolgáltatás piaci értéke Ft. Szolgáltatás igénybe vételének elszámolása szerződés alapján T K Egyéb ráfordítás 81 (2) n.) a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a c) pont alá nem tartozó támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét; o) a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét; Áfa könyvelése T 466. K 479/ Egyéb ráfordítás/ bevétel példa Adok Kft. fejlesztési céllal átutal a Kapok Kft.-nek Ft-ot. Ugyanakkor egyéb célra is felhasználható Ft-ot is átutal. Aki kapja Aki adja Kapott összeg bankértesítés alapján T 384. K Fejlesztési támogatás elhatárolása T 96. K Elhatárolás feloldás (az értékcsökkenés arányában) T 483. K Átutalt összeg bankértesítés alapján T 86. K Egyéb ráfordítás 81. (6) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg. 10

11 Egyéb ráfordítás 81. (6) példa Üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értéke Ft az átadás célja közvilágítás kiépítés az utcában, 10 évre-re szól a területbérleti jog. Átadás használatba vételt megelőzően T 86. K T 393. K teljes évben T 86. K Pénzügyi műveletek eredménye 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek értékesítésének árfolyamnyeresége 15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek árfolyamnyereségek kamatai, árfolyamnyeresége 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei ( ) Pénzügyi műveletek eredménye 18. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek 19. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek árfolyamvesztesége 20. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások 21. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 22.Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai ( ) Fogalmak változásából adódó eredménykimutatás tételek változásai Tartós részesedések Más befektetett pénzügyi eszközök Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek/ráfordítások árfolyamveszteségek Befektetett pénzügyi eszközök (értékpapírokból, kölcsönökből) származó árfolyamveszteségek/ árfolyamnyereségek Külön kell kimutatni!!! Fogalmak változásából adódó eredménykimutatás tételek változásai Pénzügyi tevékenység és mérlegtételek kapcsolatai Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Minden részesedés és értékpapír, DE csak a lekötött bankbetét és tartósan adott kölcsön Változatlan elnevezés, de VÁLTOZÓ TARTALOM Befektetési és forgatási célú részesedés. Ide tartozik az elsőbbségi részvények után kapott kamatok (osztaléknak minősül) Tartós részesedések árfolyam különbözetei (kapcsolt, jelentős, egyéb) Kapott (járó) osztalék és részesedés Részesedésekből származó bevételek,/ráfordítások árfolyamnyereségek/ árfolyamveszteségek 11

12 Pénzügyi tevékenység és mérlegtételek kapcsolatai Pénzügyi tevékenység és mérlegtételek kapcsolatai Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tartósan adott kölcsönök (kapcsolt, jelentős, egyéb) kamatai árfolyam különbözetei Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek/ráfordítások, árfolyamnyereségek/ árfolyamveszteségek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és követelések (kapcsolt, jelentős, egyéb) Hitelek, kölcsönök (hosszú és rövid lejáratú), kötvénytartozások, egyéb kötelezettségek (kapcsolt, jelentős, egyéb) Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások Pénzügyi tevékenység és mérlegtételek kapcsolatai Pénzügyi tevékenység és mérlegtételek kapcsolatai Forgatási célú részesedések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kereskedési célú követelések eladásának különbözetei Devizás tételek árfolyam különbözetei Befektetési célú kamatozó értékpapírok bekerülési és névérték közötti különbözet elhatárolása Opciós díjak, Skontó stb. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ ráfordításai A tőkeműveletekhez (apport, tőkekivonásos tőkeleszállítás, átalakulás, egyesülések, szétválások) kapcsolódó gazdasági eseményeket is az előzőek szerint kell elszámolni! Az egyéb (elengedett kötelezettség, tartozásátvállalás, térítés nélküli átadás/átvétel) gazdasági eseményeket is az előzőek szerint kell elszámolni. NETTÓ módon! Ha részesedésekhez értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódnak Összegezve: Összegezve: A p p o r t Nem értékpapír Tartós részesedés Befektetett pénzügyi eszköz, kölcsön Forgó eszközök között lévő értékpapír Könyv szerinti érték < > létesítő okirat szerinti érték Egyéb bevétel/ egyéb ráfordítás Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek/részesedésekből származó ráfordítások árfolyamvesztéségek Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek/befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Térítés nélküli átadás Nem értékpapír Tartós részesedés Befektetett pénzügyi eszköz, kölcsön Forgó eszközök között lévő értékpapír Könyv szerinti érték Egyéb ráfordítás Részesdésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 12

13 Összegezve: Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások Tőkeleszállítás Nem értékpapír Tartós részesedés Befektetett pénzügyi eszköz, kölcsön Forgó eszközök között lévő értékpapír Könyv szerinti érték < > Névérték fejében átvett eszközök Egyéb bevétel/ egyéb ráfordítás Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek/részesedésekből származó ráfordítások árfolyamvesztéségek Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek/befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Adózás előtti eredmény (± A± B) X. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény (± C X) D. Saját tőke D.I. Jegyzett tőke Ebből visszavásárolt tulajdoni részesedésnévértéken D.II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) D.III. Tőketartalék D.IV. Eredménytartalék D.V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék D.VII. Adózott eredmény Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások Eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: (37 (2) a) az előző üzleti év adózott eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) adózott eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is, d) az osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások 39 (3) Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Új csökkenés Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások 39 (3a) A (3) bekezdés szerinti szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi ban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék,részesedés összegét. Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások példa A mérlegkészítés időpontja: április 30. Az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés: április 30. A korrigált saját tőke 912 eft, ebből eredménytartalék 100 eft. Jegyzett tőke 800 eft. A leányvállalat március 30-án jóváhagy 200 eft osztalékot a tulajdonos anyavállalatnak. Mennyi eredménytartalékot vehet figyelembe az AV? Az AV április 30-án az osztalékfizetési korlát meghatározásakor 200 eft eredménytartalékot vehet figyelembe. Módosított korrigált saját tőke: = eft. 13

14 Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások példa Eset A D. Saját tőke D.I. Jegyzett tőke D.II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke(-) D.III. Tőketartalék D.IV. Eredménytartalék D.V. Lekötött tartalék D.VI. Értékelési tartalék D.VII. Adózott eredmény Mennyi a kifizethető maximális osztalék? A eset megoldása Adózott eredmény eft Eredménytartalék eft Osztalékfizetés forrása eft Saját tőke osztalékfizetés előtt eft - Lekötött tartalék eft - Értékelési tartalék eft Korrigált saját tőke eft 39 (3) szerinti maximális osztalék: = eft Kifizethető maximális osztalék: eft! ( < ) Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások példa Eset B D. Saját tőke D.I. Jegyzett tőke D.II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke D.III. Tőketartalék 0 D.IV. Eredménytartalék D.V. Lekötött tartalék D.VI. Értékelési tartalék D.VII. Adózott eredmény Mennyi a kifizethető maximális osztalék? Adózott eredmény Eredménytartalék Osztalékfizetés forrása B eset megoldása eft eft eft Saját tőke osztalékfizetés előtt eft - Lekötött tartalék eft - Értékelési tartalék eft Korrigált saját tőke eft 39 (3) szerinti maximális osztalék: = eft Kifizethető maximális osztalék: eft! ( < ) Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások példa Eset C D. Saját tőke D.I. Jegyzett tőke D.II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke D.III. Tőketartalék D.IV. Eredménytartalék D.V. Lekötött tartalék D.VI. Értékelési tartalék D.VII. Adózott eredmény Mennyi a kifizethető maximális osztalék? Adózott eredmény Eredménytartalék Osztalékfizetés forrása C eset megoldása eft eft eft Saját tőke osztalékfizetés előtt eft - Lekötött tartalék eft - Értékelési tartalék eft Korrigált saját tőke eft 39 (3) szerinti maximális osztalék: = eft Kifizethető maximális osztalék: 0 eft. 14

15 Osztalékelőleg elszámolása Osztalékelőleg kifizetésének a feltétele az osztalékfizetési korlát! A feltétel vizsgálatához közbenső mérleget kell összeállítani, a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével, eredmény kimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon leltár alapján kell összeállítani. A legutolsó t a mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására! Osztalék/osztalékelőleg szabályai Feltételek Gt. PTK Társasági szerződés Közbenső mérleg igény Osztalékfizetési korlát Tagok írásbeli nyilatkozatának szükségessége, és visszafizetési kötelezettség vállalása Rendelkezni kell az osztalékelőleg fizetés lehetőségéről Igen, de az éves mérlege 6 hónapig felhasználható (más döntések meghozatalára is) Maximum a szabad tőkeelemek erejéig Szükséges Nem szükséges rendelkezni az osztalékelőleg fizetésről től az éves mérlege 6 hónapig felhasználható (más döntések meghozatalára is) Maximum a szabad tőkeelemek erejéig Pénzbeni vagyoni hozzájárulás teljes befizetése esetén fizethető ki (ideértve a minimum 3 millió forintos jegyzett tőke elérését is) Nem szükséges, a törvény mondja ki Saját részvény/üzletrész visszavásárlása Azaz ha volt osztalék vagy osztalék előleg akkor azzal csökkenteni kell! 39 (5) A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésének) a más jogszabályban előírtakon túlmenően az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére) a) a legutolsó val lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett összege, vagy b) a 21. szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló mérlegében) kimutatott osztalékelőlegként figyelembe nem vett adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összege fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá. Saját részvény/üzletrész visszavásárlása példa A vállalkozás taggyűlése eft osztalékot hagyott jóvá május 25-i közgyűlésén. A vállalkozás június közepén vissza kívánja vásárolni üzletrészeinek 15%-át eft-ért. D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Adózott eredmény Visszavásárolhatja-e a tervezett saját üzletrészét a vállalkozás? Feltételek vizsgálata: Kiegészítő melléklet Éves 88 (4a) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. Jóváhagyott osztalékkal csökkentett saját tőke = eft Jóváhagyott osztalékkal csökkentett korrigált saját tőke ( ) = eft Korrigált saját tőke tervezett visszavásárolt saját üzletrész = eft < eft Nem vásárolható vissza eft-ért az üzletrész. Maximum ( ) = eft-ért vásárolható vissza üzletrész. Számviteli politikában kell meghatározni a kivételes nagyságú vagy előfordulású tételeket. 15

16 Kiegészítő melléklet Éves Kiegészítő melléklet Éves (7) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot. amennyiben az nem egyezik meg a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott határozattal). (10) A kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek. Eddig akkor kellett, ha 2016-tól kötelező bemutatni azt amit az ügyvezető javasol Kötelező szerkezet!! Kiegészítő melléklet Éves 89 (1) be kell mutatni c) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év adózott eredményét; 90 (6) (6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a saját tőke elemeinek üzleti éven belüli változását, annak okait, különös tekintettel a jegyzett tőke változásaira. Ismertetni kell azt is, hogy a jegyzett tőkéből milyen értéket képvisel és hogyan változott az anyavállalat, a leányvállalat(ok), közös vezetésű vállalkozás(ok), társult vállalkozás(ok) által jegyzett összeg. Kiegészítő melléklet Éves 91 a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit és bérjárulékait, mindegyiket állománycsoportonként megbontva; Legalább: - Szellemi - Fizikai bontás b) részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény-típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), a kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvények számát és névértékét, továbbá az opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog meglétét, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat; Kiegészítő melléklet Éves 91 c) azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó megállapításánál módosító tételt jelentenek; ha a tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni hatást is be kell mutatni; d) azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását, amelyek jelentős összegűek; e) összeghatártól függetlenül azokat a tételeket, amelyek tőkeműveletekhez, illetve átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak. Kiegészítő melléklet Éves 92 (3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: a) a befektetett pénzügyi eszközök, b) a készletek, c) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban, illetve értékpapír típusonként azok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit. 16

17 Kiegészítő melléklet Éves 93 (5a) A kiegészítő mellékletben jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit. Számviteli politikában szabályozni mi a jelentős! (6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele, Egyéb bevételek tételeiből a felsorolt részletezésben, továbbá az Egyéb bevételek és a Pénzügyi műveletek bevételei között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket. Kiegészítő melléklet Egyszerűsített éves 96 (4) Az egyszerűsített éves kiegészítő mellékletének a 88. (4), (4a) és (5) bekezdése, a 89. (4) bekezdés b) pontja, 89. (6) bekezdése, a 90. (2) bekezdése, a 90. (3) bekezdés a) pontja, a 90. (7) bekezdése és a 90. (9) bekezdés a) e), és g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia. A 91. a) pont szerinti adatokból csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát kell bemutatni. Irányelvekben maximum adatközlési előírás! Kiegészítő melléklet Egyszerűsített éves 88 (4) A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott az előző üzleti évtől eltérő eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat. Kiegészítő melléklet Egyszerűsített éves 88 (4a) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. (5) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő hatását, évenkénti megbontásban. Számviteli politikában szabályozni! Kiegészítő melléklet Egyszerűsített éves 89 (4) b) gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével; Kiegészítő melléklet Egyszerűsített éves 89 (6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését. 17

18 Kiegészítő melléklet Egyszerűsített éves 90 (2) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Ez nem változott! Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.) Kiegészítő melléklet Egyszerűsített éves 90 (3) a) a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját; Kiegészítő melléklet Egyszerűsített éves 90 (7) (7) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat. Ismertetni kell a saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének indokát, a saját részvények, saját üzletrészek számát és névértékét, azoknak a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát, a saját részvények, saját üzletrészek visszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték összegét, továbbá az üzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaság rendelkezése alá került részvények, üzletrészek együttes számát és névértékét. A kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni a visszaváltható részvények megszerzésével kapcsolatos előzőekben részletezett adatokat. Kiegészítő melléklet Egyszerűsített éves 90 (9) A kiegészítő mellékletben kell bemutatni az 59/A 59/F. -ok szerinti valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a (4) bekezdésben foglaltakon túl: a) az általános értékelési eljárásokkal számított piaci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket (így különösen: a diszkonttényezőt, a várható osztaléknövekedési rátát, a belső megtérülési rátát, az effektív hozamot, az alternatív befektetés hozamát), b) a számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket, c) a valós értékelés értékelési különbözetének nagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy az eredményben, illetve a saját tőkében mekkora összeg került elszámolásra, d) a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valós értékét, e) a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát (szerződés szerinti értéken), lejárati idejét, valamint a cash-flow-ra és az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét), f) a fedezeti ügyletek hatékonyságát, bemutatva azt, hogy a tárgyévi eredményben, illetve a saját tőkében mekkora veszteséget (illetve nyereséget) ellentételeztek, amelyek ezáltal nem jelentek meg a mérlegben és az eredménykimutatásban, g) a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyévi változását, Kiegészítő melléklet Egyszerűsített éves 91 (a) a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit és bérjárulékait, mindegyiket állománycsoportonként megbontva; Számviteli politika Ki kell alakítani és írásba kell foglalni a vállalkozó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát. Rögzíteni kell benne: a gazdálkodóra jellemző szabályokat előírásokat és módszereket, amelyekkel a vállalkozó meghatározza: 1. Mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából: lényegesnek és nem lényegesnek jelentősnek és nem jelentősnek kivételes nagyságú vagy előfordulásúnak 18

19 Számviteli politika 2. A számviteli törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket és milyen feltétellel alkalmazza illetve 3. Az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika döntések összessége. Ebből következik hogy a döntések, szabályok az adott vállalkozóra kötelező érvényűek. (ettől eltérni csak a számviteli politika módosításával lehet) Számviteli politika Számviteli politika keretében el kell készíteni: 1. Az eszközök és források értékelési szabályzatát, 2. Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, 3. A pénzkezelési szabályzatot, 4. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot.(ezt nem mindenkinek kell készíteni) Számviteli politika Mikor kell elkészíteni? 1. Újonnan alakuló vállalkozás a megalakulást követő 90 napon belül. 2. Törvényi változás esetén a hatályba lépést követő 90 napon belül. Ki a felelős az elkészítéséért? A vállalkozó képviseletére jogosult személy! Nem a könyvviteli szolgáltatást nyújtó feladata! Tavaszán mindenkinek kell módosítani! Határérték változások Egyszerűsített éves Egyszerűsített éves t készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: Kritériumok Jelenleg 2016-tól Mérlegfőösszeg mft Éves nettó árbevétel mft Foglalkoztatottak átlagos létszáma fő Határérték változások Összevont (konszolidált) éves Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves t készítenie, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: Kritériumok 2015-ig Árbevétel (mft) Mérleg-főösszeg (mft) Létszám (fő) Üzleti vagy cégérték- Goodwill (5.) 1. üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek e törvény szerinti értékeléssel meghatározott értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb; Üzletrész vásárlás esetén nincs elkülönítés! 19

20 Negatív üzleti vagy cégérték (5) 2. negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek e törvény szerinti értékeléssel meghatározott értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb, és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg; Negatív üzleti vagy cégérték feloldás 49 (4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják. Üzleti vagy cégérték- Goodwill 49 (3) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték(vételár). Üzleti vagy cégérték- Goodwill 52 (4) A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet leírni, amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni. Nincs goodwill kiemelés! A goodwill jellemzően határozatlan élettartamú! Üzleti vagy cégérték- Goodwill 53 (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha e) az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). Terven felüli értékcsökkenés elszámolható! Üzleti vagy cégérték- Goodwill 53 (3) Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére vissza kell értékelni. Az üzleti vagy cégérték esetében ez az előírás nem alkalmazható. 20

21 Üzleti vagy cégérték- Goodwill 177 (átmeneti rendelkezések) (46) Azon vállalkozónak, amely a évben induló üzleti év nyitó adatai között a számvitelről szóló évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évici. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. (5) bekezdés 1. pont b) és c) alpontja, valamint 2. pont b) és c) alpontja alapján keletkezett üzleti vagy cégértéket mutat ki, annak összegével(könyv szerinti értékével) a kapcsolódó részesedés üzleti évi nyitó értékét kell módosítania. Üzleti vagy cégérték- Goodwill Mérlegtétel A.I.5. Üzleti vagy cégérték A.III.1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban Nyitás utáni rendezőtétel: T 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban K 115. Üzleti vagy cégérték Negatív üzleti vagy cégérték Mérlegtétel A.III.1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban G.3. Halasztott bevételek Nyitás utáni rendezőtétel: T 483 Halasztott bevételek K 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés Új VI/A fejezet 134 A-C 134/A. E fejezet alkalmazásában: 1. nyersanyag-kitermelő iparágban működő vállalkozás: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom; 2. természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozás: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom; 3. kormány: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom; 4. projekt: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom; 5. fizetett összeg: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom. Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés 134/B. (1) A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozó évente a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést készít, ha a) két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket: aa) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot, ab) az éves nettó árbevétel a millió forintot, ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy b) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül. Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés (3) A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés összeállítása során nem kell figyelembe venni az egy üzleti év alatt 30 millió forintot meg nem haladó fizetett összegeket, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen összegről vagy több kapcsolódó összegről van szó. A jelentést letétbe kell helyezni és közzé kell tenni! 21