A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK II-FB 220/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Uniqa Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél 2011. május 20-án érkeztetett kérelme alapján az Uniqa Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70-74., továbbiakban: Biztosító) folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi h a t á r o z a t o t hozom: I. A Felügyelet a Biztosítónak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, valamint a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás megszűnésével kapcsolatos értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. II. II/A. A Felügyelet a Biztosítónak a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I n d o k o l á s Ügyfél 2011. május 20-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA Ügyfél az forgalmi rendszámú gépjárműre 2011. január 1-jei kockázatviselési kezdettel kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött a Biztosítóval. A Biztosító az Ügyfél biztosítási szerződését díjnemfizetés miatt megszüntette. Ügyfél a biztosítási szerződést 2011. május 4-én újrakötötte. A Biztosító a biztosítási szerződés újrakötésekor Ft fedezetlenségi díjat írt elő a 2011. január 1. és 2011. május 3. közötti időszakra. 1. Ügyfél a beadványában kérte a fedezetlenségi díj újraszámítását, és az ebből kifolyólag keletkezett túlfizetés Biztosító általi visszautalását, mivel a Biztosító a biztosítási szerződését 2011. január 1-jei hatállyal szüntette meg, amely miatt az Ügyfél a biztosítási szerződésének újrakötésekor magasabb összegű fedezetlenségi díjat fizetett. 2. Ügyfél a beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító a díjfizetésre vonatkozó felszólító levelet késedelmesen küldte meg részére. 3. Ügyfél a beadványában kifogásolta továbbá, hogy a Biztosító a biztosítási szerződésének megszűnéséről nem tájékoztatta igazolható módon. 4. Kérelmező a beadványában kifogásolta továbbá, hogy a Biztosító törlési eljárása és a tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása miatt magasabb összegű fedezetlenségi díjat kellett fizetnie, amely miatt vagyoni kára keletkezett. A Psztv. 64. alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE I. A DÍJELMARADÁSSAL ÉS A SZERZŐDÉS DÍJNEMFIZETÉSSEL TÖRTÉNŐ MEGSZŰNÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG I.1. Tényállás
Ügyfél 2011. január 1-jei kockázatviselési kezdettel kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött a Biztosítóval. A biztosítási ajánlat értelmében a biztosítási szerződés negyedéves díjfizetési gyakoriságú volt, a biztosítási ajánlaton a díjfizetés módja készpénzátutalási megbízásban került megjelölésre. A Biztosító 2011. augusztus 24-én kelt nyilatkozata (továbbiakban: nyilatkozat) szerint az Ügyfél biztosítási ajánlata 2010. december 31- én érkezett meg hozzá. A Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfél ajánlatát 2011. február 11-én rögzítette a nyilvántartási rendszerében és ekkor készített kötvényt az Ügyfél részére. A Biztosító 2011. február 12-én az első negyedéves biztosítási díj teljesítéséhez szükséges készpénzátutalási megbízást küldött az Ügyfélnek. A Biztosító 2011. március 12-én a második negyedévre vonatkozó készpénzátutalási megbízást küldött Ügyfél részére. A Biztosító a 2011. március 14-én kelt levelében a 2011. első negyedéves biztosítási díj megfizetésére szólította fel az Ügyfelet, mivel az Ügyfél a biztosítási díjat nem fizette meg. Az Ügyfél a díjfelszólító levelet a fogyasztóvédelmi eljárás megindítására irányuló kérelméhez csatolta. Mivel Ügyfél a biztosítási szerződés 2011. első negyedéves díját nem fizette meg a Biztosítónak, ezért az Ügyfél kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződése díjfizetés hiányában a jogszabály erejénél fogva a díjesedékességtől számított 60. napon, azaz 2011. március 1-jén díjnemfizetési okkal megszűnt. A Biztosító nyilatkozata szerint a törlésértesítő levél a rendszeréből nem került kinyomtatásra, és ennek megfelelően az Ügyfél részére megküldésre sem került. I.2. Jogszabályi környezet A 2010. január 1-jétől hatályos, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 21. (4) bekezdése úgy rendelkezik: Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A Gfbt. 21. (5) bekezdése kimondja, hogy a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban a Biztosító nyilatkozata alapján megállapította, hogy az Ügyfél biztosítási ajánlata 2010. december 31-én beérkezett a Biztosítóhoz. A Felügyelet továbbá megállapította, hogy amennyiben a Biztosító a beérkezést követően az Ügyfél ajánlatát rögzíti, és kötvényesíti, akkor még időben az Ügyfél részére a jogszabályban előírt díjesedékességtől számított 30 napon belül díjfelszólító levelet küldhetett volna. A Felügyelet ugyanakkor megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél ajánlatát olyan időpontban kötvényesítette (2011. február 11. napja), amely miatt már nem tudott a Gfbt. 21. (4) bekezdésében meghatározott időpontig eleget tenni a díjfelszólítási kötelezettségének. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító a díjelmaradásra vonatkozó értesítést a jogszabályban meghatározott díjesedékességtől számított harmincadik
nap elteltéig nem, hanem késedelmesen, 2011. március 14-én küldött az Ügyfél részére, amely magatartásával megsértette a Gfbt. 21. (4) bekezdésének rendelkezéseit. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító azzal a magatartásával, hogy az Ügyfelet a biztosítási szerződésének díjnemfizetéssel történő megszűnéséről nem értesítette, megsértette a Gfbt. 21. (5) bekezdésében foglalt ügyféltájékoztatási kötelezettségét. II. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁNAK MEGSÉRTÉSE A DÍJFELSZÓLÍTÓVAL ÉS A TÖRLÉSÉRTESÍTŐVEL KAPCSOLATBAN II.1. Tényállás A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító 2011. március 12-én a 2011. második negyedév teljesítésére vonatkozó készpénzátutalási megbízást, 2011. március 14- én a 2011. első negyedéves díjelmaradásra vonatkozó díjfelszólító levelet küldött az Ügyfél részére. A készpénzátutalási megbízás másolatát, és a díjfelszólító levelet az Ügyfél a fogyasztóvédelmi eljárás megindítására irányuló kérelméhez csatolta. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban a Biztosító azon magatartását, hogy az Ügyfél részére a biztosítási szerződésének díjnemfizetéssel történő megszűnését követően küldött készpénzátutalási megbízást és díjfelszólító levelet, valamint azt, hogy elmulasztotta tájékoztatni az Ügyfelet a biztosítási szerződésének díjnemfizetéssel történő megszűnéséről, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) rendelkezései vonatkozásában vizsgálta meg és értékelte. II.2. Jogszabályi környezet Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés szerint (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdésének a) pontja szerint: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: a) az áru létezése, természete, figyelembe véve a termékmegnevezésére vonatkozó jogszabályi előírásokat is.
Az Fttv. 7. (1) bekezdése szerint Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás). Az Fttv. 2. h) pontja szerint az ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössöne, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. II.3. A tényállás minősítése A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. Fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél biztosítási szerződésének a díjnemfizetéssel történő megszűnését (2011. március 1.) követően küldött készpénzátutalási megbízást és díjfelszólító levelet az Ügyfélnek, ugyanakkor a Biztosító a biztosítási szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséről az Ügyfelet nem tájékoztatta. Az Fttv. 2. h) pontja alapján az, hogy Ügyfél a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződése milyen státuszú, elő-e vagy megszűnt-e, azaz díjjal rendezett-e, ennek vonatkozásában ügyfélnek további intézkedéseket kell-e megtenni-e, az Fttv. vonatkozásában ügyleti döntésnek minősül. A Biztosító azáltal, hogy a már jogszabály erejénél fogva megszűnt szerződésre küldte ki a készpénzátutalási megbízást és a díjfizetésre felszólító levelet, az ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel eljáró fogyasztó számára a szerződés megkötésével kapcsolatos az Fttv. 6. (1) bekezdése a) pontja szerint lényeges információ vonatkozásában valótlan információt jelenített meg, ugyanis ez esetben a fogyasztót a biztosítási szerződésének megszűnéséről kellett volna tájékoztatnia. A fentiek mellett továbbá a Biztosító azzal a magatartásával, hogy a törvény erejénél fogva megszűnt szerződést élőként tartja nyilván, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel eljáró fogyasztó számára a szerződés megkötésével kapcsolatos lényeges információt hallgat el, ugyanis ez esetben a fogyasztót a biztosítási szerződésének díjnemfizetéssel történő megszűnéséről kellene tájékoztatnia. A fogyasztó ügyleti döntése jelen helyzetben abban áll, hogy a biztosítási szerződésének újrakötése érdekében nem tesz intézkedéseket, azaz nem gondoskodik arról, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését újrakösse, mivel a Biztosító megtévesztő magatartása miatt, azaz amiatt, hogy a jogszabály erejénél fogva megszűnt szerződésre díjfelszólító levelet küld, valamint elmulasztja a törlésértesítő levél kiküldését továbbra is abban a téves feltevésben van, hogy a biztosítási szerződése élő állapotú. A Felügyelet a fentiek figyelembe vételével megállapította, hogy a Biztosító megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdésében foglalt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
rendelkezéseket, mivel magatartása kimerítette az Fttv. 6. (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá a Fttv. 7. (1) bekezdésében foglalt előírásokat. III. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁNAK MEGSÉRTÉSE A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK IDŐPONTJÁVAL KAPCSOLATBAN III.1. Tényállás A Biztosító 2012. január 13-án kelt nyilatkozata a nyilvántartási rendszerében hibásan, 2011. január 1-jei időponttal került díjnemfizetés miatt törlésre az Ügyfél biztosítási szerződése 2011. április 29-én. A Biztosító 2012. január 13-án kelt nyilatkozata szerint 2011. május 16-án módosított a nyilvántartási rendszerében a biztosítási szerződés megszűnésének időpontját 2011. március 1-jére. A Felügyelet az Ügyfél és a Biztosító által a fogyasztóvédelmi eljárásban csatolt dokumentumokból megállapította, hogy az Ügyfél 2011. május 8-án elektronikus levélben kereste meg a Biztosítót, amelyben kifogásolta, hogy a Biztosító a biztosítási szerződését 2011. január 1- jei hatállyal szüntette meg. A Biztosító arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy álláspontja szerint a Biztosító kockázata valóban a 60. napon szűnik meg, amennyiben a 60. nap elteltével sem érkezik be díj. A Biztosító 2011. május 8-ai elektronikus válaszlevelében tett nyilatkozata szerint a biztosítási szerződés az első nem fizetett nappal szűnik meg. Ügyfél a díjnemfizetéssel megszűnt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését 2011. május 4-én újrakötötte a Biztosítónál. A biztosítási ajánlaton a 2011. január 1. és 2011. május 3. közötti időszak fedezetlenségi időszakként került megjelölésre, amely alapján fedezetlenségi díjként az ajánlaton Ft szerepelt. Az Ügyfél a biztosítási ajánlaton megállapított Ft fedezetlenségi díjat a Biztosítónak 2011. május 4-én megfizette. A Felügyelet a Biztosító azon magatartását, hogy 2011. január 1-jei hatállyal törölte a nyilvántartási rendszerében az Ügyfél biztosítási szerződését, a helyes 2011. március 1-je helyett, amelynek következtében a 2011. május 8-ai elektronikus levelében arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a biztosítási szerződése 2011. január 1-jei hatállyal szűnt meg, valamint azt, hogy az Ügyfél az újrakötött biztosítási szerződése vonatkozásában a 2011. január 1. és 2011. május 3. közötti időszakra fizetett fedezetlenségi díjat a Biztosítónak, az Fttv. rendelkezései vonatkozásában vizsgálta meg és értékelte. III.2. Jogszabályi környezet Az Fttv. 6. (1) bekezdésének i) pontja szerint: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. III.3. A tényállás minősítése
A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító nem valós információt adott az ügyfél-fogyasztó számára akkor, amikor nem a jogszabálynak megfelelően tájékoztatta a biztosítási szerződés megszűnésének időpontjáról. Mindezzel a Biztosító az Ügyfelet a tájékozott döntésének meghozatalában korlátozta, abban a tekintetben, hogy a díjjal nem fedezett időszakra nézve rendelkezik-e biztosítási szerződéssel, az díjrendezett-e, szükséges-e díjat megfizetnie, milyen időponttól köteles szerződést kötni, így a valótlan tájékoztatás az Ügyfél ügyleti döntésének tisztességtelen befolyásolására alkalmas. A Biztosító azzal a magatartásával, hogy az Ügyfelet megtévesztő módon tájékoztatta a biztosítási szerződése megszűnésének időpontja tekintetében, megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését. Nyilvánvaló ugyanis, hogy amennyiben az Ügyfél a valós információkról kap tájékoztatást a Biztosító részéről, úgy ügyleti döntése meghozatalában ez alapvetően befolyásolta volna, hiszen haladéktalanul gondoskodhatott volna a biztosítási szerződés megkötéséről és biztosítási díj megfizetéséről. A Biztosító valótlan tájékoztatása az Ügyfél vagyoni érdekeit is érintette, mivel a biztosítási szerződésének újrakötésekor a türelmi időre vonatkozóan is fedezetlenségi díjat fizetett. A fentiek alapján a Biztosító magatartása megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését, azáltal, hogy magatartása kimerítette az Fttv. 6. (1) bekezdése i) pontjában foglaltakat. IV. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉS(EK) A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint: 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a díjfelszólítással kapcsolatos, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megszűnésével kapcsolatos értesítésre vonatkozó szóló jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része II. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban. Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének II/A. pontjában a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben 250 000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. (1) bekezdés f) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság
követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a biztosítók fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a Biztosító ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Biztosítóval szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírásokat, amelyek az ügyfeleknek az ügyleti döntésükkel kapcsolatos választási szabadságát védelmezi. A Biztosító azzal, hogy az a megszűnt biztosítási szerződésre díjfelszólító levelet küldött, az Ügyfelet elmulasztotta tájékoztatni a biztosítási szerződésének megszűnéséről, továbbá a biztosítási szerződés megszűnésének időpontjáról valótlanul tájékoztatta az Ügyfelet a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az Ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelel időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. -át vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés fentebb részletezett körülményeire alapította. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés A Felügyelet az FK-II-11336/2012. számú végzéssel Ügyfél 2011. május 20-án érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást az Ügyfél és az Biztosító között létrejött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel kapcsolatban a Biztosító által megállapított fedezetlenségi díj mértékének, valamint az Ügyfél biztosítási szerződésén keletkezett túlfizetés Biztosító általi visszautalásának felülvizsgálata tekintetében megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1)
bekezdése a)-r) pontjában, valamint a 64. - 72. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. február 6. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója