Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, 204. június 0 A dolgozatírásnál íróeszközön kívül más segédeszköz nem használható. A dolgozat időtartama: 90 perc. Ha a dolgozat első részéből szerzett pontok száma kisebb mint, akkor a dolgozat jegye elégtelen, a második részt nem javítjuk ki. I. rész (minimum kérdések). (m, σ 2 ) paraméterű normális eloszlás sűrűségfüggvénye. (4 pont) Az (m, σ 2 ) paraméterű normális eloszlás sűrűségfüggvénye f ξ (x) = 2πσ e (x m)2 2σ 2, x R. 2. Diszkrét valószínűségi változó várható értékének definíciója. (4 pont) Ha a ξ : Ω R diszkrét valószínűségi változó lehetséges értékei x, x 2,..., akkor ξ várható értéke E ξ := x k P{ξ = x k }, k amennyiben ez a sor abszolút konvergens. 3. f : D R 2 R kétváltozós függvény szélsőértékének másodrendű elegendő feltétele (determinánsok segítségével). (4 pont) Tegyük fel, hogy az f : D R 2 R összes második parciális deriváltjai folytonosak az x 0 D belső pont egy környezetében, továbbá azaz x 0 stacionárius pontja f-nek. Legyen f(x 0 ) = 2 f(x 0 ) = 0, (x 0 ) : = f(x 0 ) 2 (x 0 ) : = f(x 0 ) 2 f(x 0 ) 2 f(x 0 ) 2 2 f(x 0 ). I. Ha (x 0 ) > 0, 2 (x 0 ) > 0 akkor f-nek szigorú lokális minimuma van x 0 -ban, II. ha (x 0 ) < 0, 2 (x 0 ) > 0 akkor f-nek szigorú lokális maximuma van x 0 -ban, III. ha 2 (x 0 ) < 0 akkor f-nek nincs szélsőértéke x 0 -ban. f(x, y) 2 f(x, y) tg(x 2 + y 2 ) 4. Számítsa ki a, parciális deriváltakat, ha f(x, y) := y x y ln(7x 3 + e x + 0) (x, y) R2 ). (8 pont) f(x, y) y = 2y cos 2 (x 2 + y 2 ) ln(7x 3 + e x + 0) = 2y cos 2 (x 2 + y 2 ) ln(7x 3 + e x + 0), 2 f(x, y) 2y (2 cos 2 (x 2 + y 2 ))( sin(x 2 + y 2 ))2x ln(7x 3 + e x + 0) + cos 2 (x 2 + y 2 2x 2 + e x ) = 7x 3 + e x + 0 x y cos 4 (x 2 + y 2 ) ln 2. (7x 3 + e x + 0). Egy részvény kiinduló ára száz forint. Egy év múlva vagy háromszorosára növekszik az ára, vagy felére csökken, vagy pedig változatlan marad. A növekedés valószínűsége harmad akkora, mint a csökkenésé, és /2 annak valószínűsége, hogy az ár változatlan marad. A következő évben ugyanez történik, az első évi változástól függetlenül. Mi lesz két év múlva a részvényár eloszlása? (Azaz milyen értékeket vehet fel milyen valószínűséggel?) Mennyi két év múlva a részvényár várható értéke? (0 pont)
Ha a csökkenés valószínűsége x akkor a feladat feltétele szerint x+x/3 = /2, amiből x = 3/8. A növekedés valószínűsége pedig x/3 = /8. A részvényárak változását az alábbi fa mutatja: Látható, hogy 2 év múlva a lehetséges részvényárak, vagyis a ξ értékei 900, 300, 0, 00, 0, 2 a megfelelő valószínűségek pedig rendre 8 8, 2 8 2, 2 8 3 8, 2 2, 2 2 3 8, 3 8 3. Ezért ξ várható értéke 8 E ξ = 900 64 + 300 8 64 + 0 6 6 24 + 00 + 0 64 64 64 + 2 9 64 = 722 2, 8. 64 (Összesen elérhető: 30 pont)
II. rész. Függvény iránymenti deriváltjának definiciója. (4 pont) Az f : D R k R függvény x 0 D belső pontban az e (ahol e egy R k -beli egységvektor) irány menti deriváltján a f(x 0 + te) f(x 0 ) lim t 0 t (véges) határértéket értjük. 2. Determináns definiciója. (4 pont) Legyen A = (a ij ) egy n-edrendű kvadratikus mátrix. Az A mátrix determinánsán az A := ( ) I(α) a α a 2α2... a nαn α S n számot értjük, ahol az összegezés kiterjed az, 2,..., n számok összes α = (α, α 2,..., α n ) permutációjára, és I(α) az α permutáció inverzióinak számát (az inverzióban álló párok számát) jelöli. 3. Általános lineáris egyenletrendszer megoldhatóságának kritériuma. (4 pont) Az Ax = b (A R k n, x R n, b R k lineáris egyenletrendszer akkor is csakis akkor oldható meg, ha a rang A = rang (A b) rangfeltétel teljesül, ahol A a rendszer mátrixa, (A b) a bővített mátrix, melyet az A mátrixból úgy kapunk, hogy az A mátrixhoz n + -edik oszlopként hozzáírjuk a szabad tagok b oszlopvektorát. 4. Fogalmazza meg a teljes valószínűség tételét! (4 pont). Írja fel az {, 2, 3, 4} elemek (a) összes másodosztályú ismétlés nélküli variációját, (b) ugyanezen elemek összes másodosztályú ismétléses kombinációját! (7 pont) (a),2;,3;,4; 2,; 3,; 4,; 2,3; 2,4; 3,2; 4,2; 3,4; 4,3 (b),;,2;,3;,4; 2,2; 2,3; 2,4; 3,3; 3,4; 4,4 6. Határozza meg az f(x, y) = 2x 4 + y 4 x 2 2y 2, ((x, y) R 2 ) függvény stacionárius pontjait, lokális szélsőérték helyeit, és azok típusát. (3 pont) f (x, y) x = 8x3 2x a stacionárius pontokat a f y (x, y) = 4y3 4y, 8x 3 2x = 0 4y 3 4y = 0 egyenletrendszerből lehet meghatározni. Az első egyenletből 2x(4x 2 ) = 0, amiből a megoldások x = 0, x = /2, x = /2, A második egyenletet 4y(y 2 ) = 0 alakba írva kapjuk, hogy a megoldások y = 0, y =, y =. Mivel a két egyenlet független így az első egyenlet megoldásai a második egyenlet minden megoldásával párosodnak, ezért 9 stacionárius pont van P (0, 0), P 2 (0, ), P 3 (0, ), P 4 (/2, 0), P (/2, ), P 6 (/2, ), P 7 ( /2, 0), P 8 ( /2, ), P 9 ( /2, ).
Annak eldöntéséhez, hogy a stacionárius pontokban van-e szélsőérték, és ha igen akkor milyen, ki kell számolnunk a második parciális deriváltakat és a, 2 determinánsokat (elég az előjelüket tudni) a stacionárius pontokban. 2 f x 2 (x, y) = 24x2 2, 2 f (x, y) = 0, x y 2 f y 2 (x, y) = 2y2 4, és (x, y) = 2(2x 2 ), 2 (x, y) = 2(2x2 ) 0 0 4(3y 2 ) = 8(2x2 )(3y 2 ). A megoldás Stac. pont 2 Következtetés P + szig.lok. maximum P 2 nyeregpont, nincs szélsőérték P 3 nyeregpont, nincs szélsőérték P 4 + nyeregpont, nincs szélsőérték P + + szig. lok. minimum P 6 + + szig. lok. minimum P 7 + nyeregpont, nincs szélsőérték P 8 + + szig. lok. minimum P 9 + + szig. lok. minimum 7. A debreceni Auchan árúház pénztárainál a várakozási idő exponenciális eloszlású. Annak a valószínűsége, hogy egy péntárnál 2 percnél többet kell várni, a tapasztalatok szerint 0,3. Mennyi a valószínűsége annak, hogy véletlenszerűen ehhez a pénztárhoz érkezve 6 percen belül fizethetünk? (A numerikus értéket nem kell kiszámolni!) (9 pont) Jelölje ξ a várakozási időt percekben mérve, akkor feladat szerint amiből 2λ = ln 0, 3, λ = /2 ln 0, 3. A kérdéses valószínűség 0, 3 = P(ξ > 2) = P(ξ 2) = F ξ (2) = ( e 2λ ) = e 2λ ) P(ξ < 6) = e 6λ ) = e 3 ln 0,3 = 0, 3 3 = 0, 027 = 0, 873. a(sin x + ) ha x π/2, 8. Egy ξ valószínűségi változó sűrűségfüggvénye f(x) = 0 ha x > π/2. a együttható értékét, határozza meg ξ eloszlásfüggvényét és várhatő értékét is! Határozza meg az (2 pont) A a paraméter kiszámolása: = f(x)dx = a π/2 (sin x + )dx = a [ cos x + x] π/2 = aπ amiből a = /π. A F eloszlásfüggvényre x 0 ha x x F (x) = f(t)dt = π (sin t + )dt = π (π/2 + x cos x ha π/2 < x π/2 ha π/2 < x. E ξ = π π/2 x(sin x + )dx = π [ x( cos x + x) )] π/2 ( sin x + x2 = 2 2 π.
9. A (ξ, η) valószínűségi vektorváltozó lehetséges értékeit és a megfelelő valószínűségeket az alábbi táblázatban adjuk meg: η ξ - 0 2 - p 3p p 0 2p 3p p 2 2p p p Határozza meg p értékét! Számítsa ki a ξ, η peremeloszlását, várható értéküket, varianciájukat. Független-e ξ és η? Határozza meg ζ = ξ + η eloszlását, várható értékét, továbbá cov(ξ, η) értékét. (3 pont) A táblázatban szereplő valószínűségek összege p =, amiből p =. A peremeloszlások: P(ξ = ) =, P(ξ = 0) = 6 4, P(ξ = 2) =, P(η = ) =, P(η = 0) = 7, P(η = 2) = 3. A várható értékek: E ξ = + 2 4 = 3, E ξ2 = ( ) 2 + 4 22 = 2, E η = + 2 3 =, E η2 = ( ) 2 + 22 3 = 7, amiből var ξ = E ξ 2 (E ξ) 2 = 306 22, var η = E η2 (E η) 2 = 24 22. ξ és η nem függetlenek, mivel = E(ξ =, η = ) E(ξ = ) E(η = ) =. ζ = ξ + η értékei: 2,,, 0, 2, 4 a megfelelő valószínűségek rendre,, 3, 3, 2, ezért E ζ = 2 + ( ) + 3 + 0 3 + 2 2 + 4 = 4, E ζ 2 = 4 + + 3 + 0 3 + 4 2 + 6 = 36, var ζ = E ζ 2 (E ζ) 2 = 36 6 22 = 24 22. cov(ξ, η) értékét a cov(ξ, η) = 2 (var(ξ + η) varξ var η) képlettel számolva, kapjuk, hogy cov(ξ, η) = ( 24 2 22 306 22 24 ) = 8 22 22. Ugyanez jön ki, ha a cov(ξ, η) = E(ξ η) E ξ E η képletet használjuk (E(ξ η) = ). (Összesen elérhető: 70 pont)