A szilárdságtan 2D feladatainak az feladatok értelmezése

Hasonló dokumentumok
A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a rugalmasságtan 2D feladatainak elméleti alapjait.

Héj / lemez hajlítási elméletek, felületi feszültségek / élerők és élnyomatékok

9. A RUGALMASSÁGTAN 2D FELADATAI

Terhelés: Minden erőt egy terhelési esetben veszünk figyelembe.

STATIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2003/2004 tavaszi félév)

ANYAGJELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA ERŐ- ÉS NYÚLÁSMÉRÉSSEL. Oktatási segédlet

Műszaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépészmérnöki kar mérnök menedzser hallgatói részére (2008/2009 őszi félév)

Mechanika. III. előadás március 11. Mechanika III. előadás március / 30

(5) Mit értünk a szilárdságtanban a dinamikán? A szilárdságtanban a dinamika leírja a terhelés hatására a testben fellépő belső erőrendszert.

6. A RUGALMASSÁGTAN 2D FELADATAI

6.8. Gyorsan forgó tengelyek, csőtengelyek

Az F er A pontra számított nyomatéka: M A = r AP F, ahol

Dr. Égert János Dr. Nagy Zoltán ALKALMAZOTT RUGALMASSÁGTAN

9. modul: A rugalmasságtan 2D feladatai lecke: Vastagfalú csövek

Projektív ábrázoló geometria, centrálaxonometria

3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN

GÉPÉSZMÉRNÖKI, INFORMATIKAI ÉS VILLAMOSMÉRNÖKI KAR

Kozák Imre Szeidl György FEJEZETEK A SZILÁRDSÁGTANBÓL

Fizika A2E, 1. feladatsor

Robottechnika II. 1. Bevezetés, ismétlés. Ballagi Áron Automatizálási Tanszék

Az összetett hajlítás képleteiről

Mechanika. II. előadás március 4. Mechanika II. előadás március 4. 1 / 31

VIII.4. PONT A RÁCSPONTOK? A feladatsor jellemzői

15. Többváltozós függvények differenciálszámítása

A szilárdságtan alapkísérletei III. Tiszta hajlítás

RUGALMASSÁGTAN ALAPKÉRDÉSEK

A szilárdságtan alapkísérletei I. Egyenes rúd húzása, zömök rúd nyomása

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erő, a nyomaték és erőrendszerek jellemzőit.

Kétváltozós függvények ábrázolása síkmetszetek képzése által

6. RUDAK ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEI

3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az anyagi pont mozgásának jellemzőit.

Szilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

12. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

8. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

A VÉGESELEM-MÓDSZER ALAPJAI

Atomfizika előadás Szeptember 29. 5vös 5km szeptember óra

Máté: Számítógépes grafika alapjai

2. Koordináta-transzformációk

MAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 2010.






Algebrai egész kifejezések (polinomok)

10. elıadás: Vállalati kínálat, iparági kínálat Piaci ár. A versenyzı vállalat kínálati döntése. A vállalat korlátai

l = 1 m c) Mekkora a megnyúlás, ha közben a rúd hőmérséklete ΔT = 30 C-kal megváltozik? (a lineáris hőtágulási együtható: α = 1, C -1 )

2. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár)

A feladatsorok összeállításánál felhasználtuk a Nemzeti Tankönyvkiadó RT. Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I III. példatárát.

Statika gyakorló teszt I.

László István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás

Fizikai kémia 2. A newtoni fizika alapfeltevései. A newtoni fizika alapfeltevései E teljes. (=T) + E helyzeti.

9. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

Dr. Égert János Dr. Molnár Zoltán Dr. Nagy Zoltán ALKALMAZOTT MECHANIKA

Kozák Imre Szeidl György FEJEZETEK A SZILÁRDSÁGTANBÓL

A végeselem programrendszer általános felépítése (ismétlés)

Szabadsugár. A fenti feltételekkel a folyadék áramlását leíró mozgásegyenlet és a kontinuitási egyenlet az alábbi egyszerű alakú: (1) .

EUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a forgó tömegek kiegyensúlyozásának elméleti alapjait.

Elemi függvények. Nevezetes függvények. 1. A hatványfüggvény

A flóderes rajzolatról

V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M É R N Ö K I M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I

A ferde hajlítás alapképleteiről

ω ε R S Forgó tömegek kiegyensúlyozása Adott: A forgórész geometriája és a külső erőrendszer: G,

σ = = (y', z' ) = EI (z') y'

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

ÍVHÍDMODELL TEHERBÍRÁSA: KÍSÉRLETI, NUMERIKUS ÉS SZABVÁNYOS EREDMÉNYEK

Műszaki mechanika gyakorlati példák 1. hét: Közös ponton támadó erőrendszer síkban, kötélerők számítása

Stokes-féle eltolódási törvény

x = 1 egyenletnek megoldása. Komplex számok Komplex számok bevezetése

Teljes függvényvizsgálat példafeladatok

Atomfizika előadás 4. Elektromágneses sugárzás október 1.

2. A SZILÁRDSÁGTAN ÉS A RUGALMASSÁGTAN ALAPJAI

18. előadás ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK ÉS A KÖLTSÉGGÖRBÉK

Feladatok Oktatási segédanyag

EGY KERESZTPOLARIZÁCIÓS JELENSÉG BEMUTATÁSA FIZIKAI HALLGATÓI LABORATÓRIUMBAN

alkalmazott hő-h szimuláci

RENDEZVÉNYÉHEZ MÉLTÓAN... ESPA BIO & ART HOTEL**** I Zsámbék

= és a kínálati függvény pedig p = 60

Ideális kristályszerkezet február 27.

FELÜLETI FESZÜLTSÉGI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA NYÚLÁSMÉRÉSSEL, ELMOZDULÁSMÉRÉS

A V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I

1. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár.) Matematikai összefoglaló, kiinduló feladatok

Szerkezeti elemek globális stabilitási ellenállása

MEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KIALAKÍTÁSA 3 REPÜLŐKÉPESSÉG

ANALITIKUS MÓDSZER RÉSZLEGESEN KAPCSOLT, RÉTEGEZETT KOMPOZIT RUDAK SZILÁRDSÁGTANI FELADATAINAK MEGOLDÁSÁRA

Dr. BALOGH ALBERT. A folyamatképesség és a folyamatteljesítmény statisztikái (ISO 21747)

A PÓLUSMOZGÁS FIZIKAI ALAPJAI. Völgyesi Lajos *

A hajlítással egyidejű nyírás fogalma. Tipikus esetek a mérnöki gyakorlatban

2. E L Ő A D Á S D R. H U S I G É Z A

Statika. Miskolci Egyetem. (Oktatási segédlet a Gépészmérnöki és Informatikai Kar Bsc levelez½os hallgatói részére)

10. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

Infobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében

3D Grafika+képszintézis+képfeldolgozás

ÁRAMLÁSTAN ALAPJAI. minimum tételek szóbeli vizsgához. Powered by Beecy

az eredő átmegy a közös ponton.

Határérték. Wettl Ferenc el adása alapján és Wettl Ferenc el adása alapján Határérték és

Pere Balázs október 20.

A differenciálegyenlet általános megoldása az összes megoldást tartalmazó halmaz.

Átírás:

A silárdságtan D feladatainak a feladatok értelmeése Olvassa el a ekedést! Jegee meg a silárdságtan D feladatainak csoportosítását! A silárdságtan (rugalmasságtan) kétdimeniós vag kétméretű (D) feladatai körée három feladatcsoportot sokás sorolni: - a sík alakváltoási feladatokat (SA) - a általánosított síkfesültségi állapot feladatait (ÁSF) és - a forgássimmetrikus vag tengelsimmetrikus feladatokat (FSZ). 5.. A feladatok értelmeése Olvassa el a ekedést! Jegee meg a sík alakváltoási feladat definícióját fő jellemőit! 5... A sík alakváltoási feladat (SA) Definíció: sík alakváltoásról esélünk ha a visgált testnek van eg kitüntetett síkja amellel párhuamos valamenni sík alakváltoása aonos és a síkok távolsága sem váltoik. u u A árán látható eseten a alakváltoás a síkkal párhuamos síkokan aonos. A alakváltoás során a -nal párhuamos síkok távolsága nem váltoik. en a eseten a egés test alakváltoása eg sík (pl. a sík) alakváltoásával jellemehető. Ilen alakváltoás általáan olan testeknél fordul elő ahol a méret a test töi méretéhe képest nag. éldául vastag falú cső alagút st. A ilen serkeetek mechanikai modellje a legnago méretre merőleges egségni vastagságú metset. A u ue + ve + we elmodulásmeő koordinátái: ( ) u u v v ( ) w. A tetsőleges pont nem modul el iránan és a síkkal párhuamos elmodulásai nem függenek a pont helkoordinátájától. Írja fel és jegee meg sík alakváltoási feladatnál a alakváltoási és a fesültségi állapotot meghatároó össefüggéseket!

A alakváltoási w állapot: γ. A γ γ γ + γ γ γ γ. A fesültségi állapot (a általános Hooke-törvénől): F + + +ν ν +ν ν ν( + ) γ. ( +ν) A alakváltoási és fesültségi állapot is három egmástól független koordinátával jellemehető és minden koordináta csak a és függvéne. A alakváltoási állapot független jellemői: γ. A fesültségi állapot független jellemői:. Olvassa el a ekedést! Jegee meg a általánosított sík-fesültségi feladat értelmeését kiinduló feltételeését! 5... Általánosított sík-fesültségi feladat (ÁSF) lneveés: általánosított sík-fesültségi feladat tárcsa feladat saját síkjáan terhelt leme feladata. Tárcsa: olan test amelnek egik mérete lénegesen kise mint a másik kettő értelmehető köépsík és a terhelés vastagság mentén vett eredője a köépsíka esik. Kiinduló feltételeések: - a test más jellemő méreteinél - a köépfelület a köépfelület sík - a külső terhelésen nincsenek iránú erők a síkkal párhuamos erők eredője a síka esik - a ± felületek terheletlenek. köépsík

A fesültségekre vonatkoó feltételeések: - A ± felületek terheletlenek. ± - Ha kicsi akkor nemcsak a felületeken hanem a töi helen is. - A a helkoordináta páros függvénei. - A a helkoordináta páratlan függvénei. Jegee meg a vastagságra vonatkotatott átlagos fesültségi tenort és a mechanikai modellt! A vastagságra vonatkotatott átlagos fesültségek eveetése: Átlagos fesültségi tenor: F ahol d d d ( ) ( ) d ( ) d ( ) ( ) d. ( ) Mechanikai modell: a testet (tárcsát) a köépfelületével helettesítjük és a mechanikai jellemőket (a vastagság mentén képett átlagértékeket) a köépsíkho kötjük. Írja fel és jegee meg a vastagságra vonatkotatott átlagos fesültségi tenort és a mechanikai modellt! Anagtörvén a átlagos menniségekre (általános Hooke-törvén): ( +ν) ( +ν) ν ν ν γ + +ν ν ( ) ( )

γ γ. Írja fel és jegee meg a átlagos alakváltoási jellemők tenorát és a általános elmodulásokat meghatároó össefüggéseket! Olan általános alakváltoásai jellemőket kapunk amelek sintén csak a helkoordináták függvénei: d d γ γd. ( ) ( ) ( ) Átlagos alakváltoási jellemők: γ A γ. u u e v e. Átlagos elmodulások (a köépsík pontjainak elmodulásai): ( ) ( ) + ( ) γ + u ud v vd w wd ( ) ( ) ( ) w de w ( ). éldául: f ( ) f ( ) Hasonlítsa össe a SA és ÁSF feladatok esetéen a alakváltoási és a fesültségi állapot koordinátáinak a sámát! Írja fel a független alakváltoási és fesültségi jellemőket! A fesültségi és alakváltoási állapot itt is három egmástól független koordinátával jellemehető amelek csak függvénei. A alakváltoási állapot független jellemői: γ. A fesültségi állapot független jellemői:. Olvassa el a ekedést! Jegee meg a forgássimmetrikus feladat (FSZ) jelentését definícióját a alkalmaott koordinátarendsert! 5..3. Forgássimmetrikus feladat (FSZ) lneveés: forgássimmetrikus feladat tengelsimmetrikus feladat.

Definíció: forgássimmetrikus vag más sóval tengelsimmetrikus geometriájú és terhelésű testek feladata. A forgássimmetrikus alakú alkatrések a gépéseten gakran előfordulnak (pl.: estergálás). A árán q a térfogati terhelés sűrűségvektora p a felületi terhelés sűrűségvektora és f a vonalmenti terhelés sűrűségvektora. A definícióól követkeően sem a test geometriája (alakja) sem a test terhelése nem függ a ϕ koordinátától. A mechanikai menniségek nem függenek a ϕ koordinátától. Koordináta rendser: ϕ (HK-görevonalú koordináta-rendser!) u ( ) v v ( ) lmodulásmeő: u ue + ve u A test pontjai a meridián síkan modulnak el. p( ) p( ) w. f q meridiánmetset q e ϕ e f e e ϕ e ϕ e Írja fel és jegee meg a alakváltoási állapot tenorát és a fesültségi állapotot meghatároó össefüggéseket forgássimmetrikus feladat esetén! γ Alakváltoási állapot alakváltoási tenor: A γ ϕ ϕ ( + u) π π u ϕ π γ + γ ϕ γ ϕ. Fesültségi állapot (általános Hooke törvénől): F ϕ ϕ + +ϕ + +ϕ +ν ν +ν ν

+ +ϕ ϕ ϕ +ν ν γ ( +ν). ϕ ϕ Hasonlítsa össe a SA ÁSF és FSZ feladatok esetéen a alakváltoási és a fesültségi állapot független koordinátáinak a sámát és a független váltoókat! A alakváltoási és a fesültségi állapot nég-nég egmástól független koordinátával jellemehető. A alakváltoási állapot független jellemői: ϕ γ. A fesültségi állapot független jellemői: ϕ. Olvassa el a ekedést! Jegee meg D feladatok köös jellemőit! 5..4. A D feladatok köös jellemői - Mindhárom feladatan minden mechanikai menniség két helkoordinátától függ. - Mindhárom feladatan két egmástól független elmodulásmeő van: u u ( ) u u( ) u u( ) v v ( ) v v( ) v v ( ) SA ÁSF FSZ - Két független skaláris elmodulásmeőől a test minden mechanikai jellemője (alakváltoási és fesültségi állapot) előállítható. Olvassa el a ekedést! Jegee meg D feladatok eltéréseit! 5..5. A D feladatok különöőségei - A visgált testeken feladattípustól függően más és más mechanikai (alakváltoási fesültségi) állapot alakul ki. - A általános Hooke törvénől feladattól függően különöő anagegenletek adódnak.