Valasek Gábor tavaszi félév

Hasonló dokumentumok
sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

3. Lineáris differenciálegyenletek

2014/2015. tavaszi félév

Lineáris algebra numerikus módszerei

Differenciálegyenletek. Vajda István március 4.

Taylor-polinomok. 1. Alapfeladatok április Feladat: Írjuk fel az f(x) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját!

Hajder Levente 2018/2019. II. félév

1. Parciális függvény, parciális derivált (ismétlés)

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

Integrálszámítás. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz november

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások

Infobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

GPK M1 (BME) Interpoláció / 16

Numerikus módszerek II. zárthelyi dolgozat, megoldások, 2014/15. I. félév, A. csoport. x 2. c = 3 5, s = 4

A brachistochron probléma megoldása

Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Szendrői Balázs: Algebrai síkgörbék, szerkesztette: Ádám Liliána, Ódor Gergő, Lajos Mátyás

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

1.9. B - SPLINEOK B - SPLINEOK EGZISZTENCIÁJA. numerikus analízis ii. 34. [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet. = r (m 1) n = r m + n 1

a) A logaritmus értelmezése alapján: x 8 0 ( x 2 2 vagy x 2 2) (1 pont) Egy szorzat értéke pontosan akkor 0, ha valamelyik szorzótényező 0.

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

ANALÍZIS II. Példatár

A legjobb közeĺıtés itt most azt jelentette, hogy a lineáris

r a sugara, h a magassága a hengernek a maximalizálandó függvényünk a V (r, h) = πr 2 h. Az érintkezési pontokban x 2 + y 2 = r 2 és z = h/2.

Függvények július 13. f(x) = 1 x+x 2 f() = 1 ()+() 2 f(f(x)) = 1 (1 x+x 2 )+(1 x+x 2 ) 2 Rendezés után kapjuk, hogy:

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Matematika III. harmadik előadás

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?

differenciálegyenletek

Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1.

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Kétváltozós függvények differenciálszámítása

4. Felületek Forgásfelületek. Felületek 1. Legyen adott egy paramétersíkbeli T tartomány. A paramétersíkot az u és v koordinátatengelyekkel

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések

Differenciálegyenletek

Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1.

FELVÉTELI VIZSGA, szeptember 12.

Komplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18

Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához

6. Differenciálegyenletek

Exponenciális és logaritmikus kifejezések Megoldások

y + a y + b y = r(x),

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G)

Numerikus matematika vizsga

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II.

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

Differenciálegyenletek numerikus megoldása

Matematika. 4. konzultáció: Kétváltozós függvények szélsőértéke. Parciális függvény, parciális derivált

Numerikus módszerek 1.

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

A lineáris programozás alapfeladata Standard alak Az LP feladat megoldása Az LP megoldása: a szimplex algoritmus 2018/

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

Hajder Levente 2018/2019. II. félév

Függvények vizsgálata

Matematikai háttér. 3. Fejezet. A matematika hozzászoktatja a szemünket ahhoz, hogy tisztán és világosan lássa az igazságot.

Trigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Hajder Levente 2014/2015. tavaszi félév

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

1. Bevezetés. 2. Felületek megadása térben. A fenti kúp egy z tengellyel rendelkező. ismerhető fel, hogy. 1. definíció. Legyen D R n.

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

A lineáris programozás alapfeladata Standard alak Az LP feladat megoldása Az LP megoldása: a szimplex algoritmus 2017/

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Polárkoordinátás és paraméteres megadású görbék. oktatási segédanyag

Egy általános iskolai feladat egyetemi megvilágításban

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

Legkisebb négyzetek módszere, Spline interpoláció

6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás)

Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben

I. Egyenlet fogalma, algebrai megoldása

Gauss-Seidel iteráció

Eddig csak a polinom x-ben felvett értékét kerestük

Koordinátarendszerek

Függvények december 6. Határozza meg a következő határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. Megoldás: lim. 2. Feladat: lim.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Komplex számok (2)

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek

Matematika III előadás

Differenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel

Geometriai modellezés. Szécsi László

Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I márc.11. A csoport

HÁZI FELADATOK. 1. félév. 1. konferencia A lineáris algebra alapjai

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

n n (n n ), lim ln(2 + 3e x ) x 3 + 2x 2e x e x + 1, sin x 1 cos x, lim e x2 1 + x 2 lim sin x 1 )

Átírás:

Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2016-2017 tavaszi félév

Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Görbe/* metszés Felület/felület metszés

Áttekintés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Görbe/* metszés Felület/felület metszés

Áttekintés Metszések Az első argumentum dimenziója alapján beszélhetünk 0D: pont/pont, pont/görbe, pont/felület 1D: görbe/görbe, görbe/felület 2D: felület/felület metszésekről. Viszont az egyes elemek reprezentációja nem triviális még a pont esetén sem

Áttekintés Pont Explicit: egy alkalmasan választott koordinátarendszerben x = [x, y, z] T Procedurális: a kérdéses pont valamilyen művelet eredménye, például két procedurális görbe metszése egy procedurális görbe és egy procedurális felület metszése három procedurális felület metszéspontja Implicit: három implicit felület metszéspontja, azaz x E 3 olyan, hogy f (x) = g(x) = h(x) = 0.

Áttekintés Görbék Parametrikus: r(t) : [0, 1] E 3 általában (szakaszonként) (racionális) polinomiális görbe: Bézier, racionális Bézier, B-spline, NURBS stb. procedurális: offset, evolúta stb. Implicit: síkbeli implicit görbe pontjai kielégítik a z = 0 és f (x, y) = 0 feltételeket egy térbeli görbe az f (x) = g(x) = 0 megoldása, azaz két felület metszésgörbéje

Áttekintés Felületek Parametrikus: r(u, v) : [0, 1] 2 E 3 általában (szakaszonként) (racionális) polinom: Bézier, racionális Bézier, B-spline, NURBS stb. patch-csek procedurális: offset, lekerekítések stb. Implicit: f (x) = 0

Áttekintés Metszések Irodalom: Patrikalakis és Sakkalis, 5. fejezet

Pont/* metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Görbe/* metszés Felület/felület metszés

Pont/* metszés Pont/pont metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Pont/felület metszés Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/felület metszés Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése

Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/pont metszés Legyen adott két pont: x 0, y 0 E 3 A két pont egybeesik (metszi egymást), ha valamilyen alkalmas ɛ > 0-ra. x 0 y 0 < ɛ Vigyázni kell: az egybeesés így nem lesz tranzitív, azaz létezhet z 0 E 3, amelyre x 0 y 0 < ɛ y 0 z 0 < ɛ de x 0 z 0 > ɛ

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Pont/felület metszés Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/felület metszés Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit síkgörbe Adott az x 0 E 3 pont és az f (x, y) = 0 implicit görbe a síkon Keressük az x 0 {[x, y] T f (x, y)} pontot

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Behelyettesítés a képletbe Az implicit reprezentációk esetén minden pontra, ami rajta van a görbén f (x, y) = 0 teljesül Azonban most numerikus számításokat is figyelembe véve az egyenlőség nem várható el Ugyanígy rossz az f (x, y) ɛ összehasonĺıtás is, hiszen mivel bármilyen α 0 esetén {[x, y] T f (x, y) = 0} {[x, y] T α f (x, y) = 0}, ezért α := 1 ɛ feltétel esetén minden pontra teljesülne az egyenlőségi

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe távolság Egy pont és egy implicit görbe távolsága d(x 0, f ) := min x,y R:f (x,y)=0 [ x0 y 0 ] [ ] x, y ami tehát a min (x x 0 ) 2 + (y y 0 ) 2 f (x, y) = 0 x, y R feltételes minimalizálási feladat megoldása. Próbáljuk ezt most Taylor sorfejtésével közeĺıteni!

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Távolságfüggvény közeĺıtése Taylor sorral Fejtsük Taylor sorba az implicit függvényünket x 0 körül: f (x, y) f (x 0, y 0 ) + f x (x 0, y 0 ) x + f y (x 0, y 0 ) y ahol x = x x 0, y = y y 0. A távolság stacionaritási feltételéből azon [x, y] T pontokban, amelyek minimalizálják a távolságot teljesül, hogy f y (x, y) x f x (x, y) y = 0

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Távolságfüggvény közeĺıtése Taylor sorral Fejtsük most Taylor sorba az előbbiben szereplő f x (x, y), f y (x, y) kétváltozós függvényeket x 0 körül: f x (x, y) = f x (x 0, y 0 ) + f xx (x 0, y 0 ) x + f xy (x 0, y 0 ) y +... f y (x, y) = f y (x 0, y 0 ) + f yx (x 0, y 0 ) x + f yy (x 0, y 0 ) y +... Behelyettesítés után kapjuk, hogy a stacionaritási feltétel f y (x 0, y 0 ) x f x (x 0, y 0 ) y = 0 alakban közeĺıthető, ha elhagyjuk az első rendű deriváltnál magasabb tagokat.

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Távolságfüggvény közeĺıtése Taylor sorral Megoldandó tehát az f y (x 0, y 0 ) x f x (x 0, y 0 ) y = 0 f (x 0, y 0 ) + f x (x 0, y 0 ) x + f y (x 0, y 0 ) y = 0 egyenletrendszer az ismeretlen x, y-ra. Fejezzük ki y-t az első egyenletből: Írjuk be a másodikba: y = f y (x 0, y 0 ) f x (x 0, y 0 ) x f (x 0, y 0 ) + f x (x 0, y 0 ) x + f y (x 0, y 0 ) f y (x 0, y 0 ) f x (x 0, y 0 ) x = 0

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Távolságfüggvény közeĺıtése Taylor sorral Rendezzük át a f (x 0, y 0 ) + f x (x 0, y 0 ) x + f y (x 0, y 0 ) f y (x 0, y 0 ) f x (x 0, y 0 ) x = 0 egyenletet x-re: x (f x (x 0, y 0 ) + f y (x 0, y 0 ) f x (x 0, y 0 ) ) = f (x 0, y 0 ) Ebből közös nevezőre hozás és x együtthatójával való szorzás után kapjuk a végső eredményt.

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Távolságfüggvény közeĺıtése Taylor sorral A két megoldás tehát x = f (x 0, y 0 )f x (x 0, y 0 ) fx 2 (x 0, y 0 ) + fy 2 (x 0, y 0 ) y = f (x 0, y 0 )f y (x 0, y 0 ) fx 2 (x 0, y 0 ) + fy 2 (x 0, y 0 )

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Távolságfüggvény közeĺıtése Taylor sorral Ekkor a valódi (x x 0 ) 2 + (y y 0 ) 2 = ( x) 2 + ( y) 2 távolság elsőrendű Taylor közeĺıtése ( f (x0, y 0 )f x (x 0, y 0 ) d = f 2 x (x 0, y 0 ) + f 2 y (x 0, y 0 ) amennyiben f (x 0, y 0 ) 0. ) 2 ( f (x0, y 0 )f y (x 0, y 0 ) + fx 2 (x 0, y 0 ) + fy 2 (x 0, y 0 ) ) 2

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Távolságfüggvény közeĺıtése Taylor sorral A távolság elsőrendű Taylor közeĺıtése röviden pedig ( f (x0, y 0 )f x (x 0, y 0 ) d = f 2 x (x 0, y 0 ) + f 2 y (x 0, y 0 ) ) 2 ( f (x0, y 0 )f y (x 0, y 0 ) + fx 2 (x 0, y 0 ) + fy 2 (x 0, y 0 ) f = 2 (x 0, y 0 )fx 2 (x 0, y 0 ) (fx 2 (x 0, y 0 ) + fy 2 (x 0, y 0 )) 2 + f 2 (x 0, y 0 )f 2 y (x 0, y 0 ) (fx 2 (x 0, y 0 ) + fy 2 (x 0, y 0 )) 2 = f 2 (x 0, y 0 ) f x 2 (x 0, y 0 ) + fy 2 (x 0, y 0 ) = f (x 0, y 0 ) f (x 0, y 0 ) amennyiben f (x 0, y 0 ) 0. (f 2 x (x 0, y 0 ) + f 2 y (x 0, y 0 )) 2 ) 2

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit síkgörbe metszés Az x 0 pont tehát rajta van az f (x, y) = 0 görbén, ha teljesülése esetén igaz még, hogy f (x 0, y 0 ) < ɛ f (x 0, y 0 ) f (x 0, y 0 ) < δ megfelelő ɛ, δ > 0 küszöbökre. Megjegyzés: Amennyiben van rá lehetőség, az f (x, y) implicit reprezentációt normáljuk úgy, hogy a számításokban értékes tartományban f (x, y) 1 legyen.

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit egyenes - kitérő Tekintsük most a következő pont/pont egybeesés vizsgálatot: x 0 {[x, y] T f (x, y) = g(x, y) = 0} Abban az esetben, hogy ha a két görbe közel párhuzamos nem elég az az egyezési feltétel, hogy f (x 0, y 0 ) < ɛ δ 1 = f (x 0, y 0 ) f (x 0, y 0 ) < δ g(x 0, y 0 ) < ɛ δ 2 = g(x 0, y 0 ) g(x 0, y 0 ) < δ

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit egyenes - kitérő

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit egyenes - kitérő

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit egyenes - kitérő Tehát a valódi metszésponttól való távolságot jobban közeĺıti a δ 3 δ 1 + δ 2 ϕ < δ feltétel az ϕ : 1 (δ 1 + δ 2 ) : δ 3 arányokból, ahol ϕ cos 1 f (x 0, y 0 ) f (x 0, y 0 ) g(x 0, y 0 ) g(x 0, y 0 )

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Több megközeĺıtés is lehetséges: Elemi megoldás valamilyen nem lineáris megoldóval Dobozolás és minimalizálás, azaz AABB-k segítségével egyszerű esetek szűrése, majd küszöbnél kisebb BB esetén minimalizáljuk a x 0 r(t) különbséget Távolságmező alapú módszereknél a távolságmező stacionárius pontjait keressük. Implicitizálás pedig visszavezeti a feladatot az implicit alakban adott görbével való metszésre.

Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Itt a görbének csak egy általános r(t) kiértékelésére van lehetőség Bizonyos speciális procedurális görbékre (offset, evolúta) feĺırható úgy a minimalizálásra, hogy klasszikus polinomiális megoldókkal is el tudjunk bánni vele Erre használható például a PPM is

Pont/* metszés Pont/felület metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Pont/felület metszés Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/felület metszés Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése

Pont/* metszés Pont/felület metszés Pont/implicit felület metszés Eldöntendő, hogy x 0 E 3 rajta van-e f (x, y, z) = 0 felületen A görbéknél látotthoz hasonló levezetés után kapjuk, hogy ez igaznak vehető, hogy ha mellett teljesül az, hogy f (x 0 ) < ɛ f (x 0 ) f (x 0 ) < δ megfelelő ɛ, δ > 0 értékekre, feltéve, hogy f (x 0 ) 0.

Pont/* metszés Pont/felület metszés Pont/parametrikus felület metszés Elemi, pl. Newton-nal, Dobozolás és felosztás, Távolságfüggvény alapú hasonlóan, mint görbéknél. Implicitizáció általánosan szinte lehetetlen: a végső fokszám már egész polinom felületek esetén is q 2nm. Speciális felületekre (pl. forgásfelület) viszont egyszerűbb a feladat, de külön diszkussziót igényel.

Pont/* metszés Pont/felület metszés Pont/procedurális felület metszés Általános esetben itt is valamilyen minimalizálást kell alkalmazni Speciális esetben használhatóak nemlineáris polinom solverek

Görbe/* metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Görbe/* metszés Felület/felület metszés

Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Pont/felület metszés Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/felület metszés Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése

Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/görbe metszés Kombinatorikus ez rendkívül összetett is lehet: az argumentumgörbék többfélre reprezentációból jöhetnek Pl. parametrikus, implicit, procedurális Ezért csak néhány példát nézünk meg

Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/implicit síkgörbe metszés Adott egy f (x, y) = 0 implicit és egy r(t) : [a, b] E 2 parametrikus görbe Megoldandó f (r(t)) = 0, t-re Ha az egyik n-edfokú, a másik pedig m-edfokú, akkor egy nm-edfokú gyökkeresési feladatot kell csak megoldani

Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/implicit síkgörbe metszés példa

Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/implicit síkgörbe metszés példa Keressük az f (x, y) = x2 4 + y 2 1 = 0 ellipszis és a [ ] [ ] [ ] [ ] 0 1 2 2 b 0 =, b 1 1 =, b 4 2 =, b 1 3 = 0 vezérlőpontokkal adott egész harmadfokú Bézier görbe metszéspontjait. Az F (t) = f (b(t)) behelyettesítés és kifejtés után kapjuk, hogy F (t) = 1025t 6 3840t 5 +5514t 4 3728t 3 +1149t 2 120t = 0

Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/implicit síkgörbe metszés példa Ez felbontható módon, ahol F (t) = t(t 1) 2 G(t) G(t) = 1025t 3 1790t 2 + 909t 120. Numerikusan jobban járunk, ha az utóbbit oldjuk meg, mert ott G(t) gyökei 0.9228, 0.61843, 0.2051 lesznek, míg a hatodfokú F (t) gyökeinél (lebegőpontos felbontástól függően) komplex gyököket is kaphatunk (tipikusan a többszörös gyököknél)

Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/implicit térgörbe metszés Adott egy f (x, y, z) = g(x, y, z) = 0 implicit és egy r(t) : [a, b] E 2 parametrikus görbe Megoldandó r(t) f g, t-re Feltehetjük, hogy a parametrikus görbe racionális, azaz r(t) = x(t) w(t) y(t) w(t) z(t) w(t)

Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/implicit térgörbe metszés Az előbb látottaknak megfelelően képezhetőek az F (t) = f (r(t)) és G(t) = g(r(t)) egyváltozós polinomok Ha az F és G rezultánsa azonosan nulla, akkor van közös gyökük használhatjuk a PPM-et a túlhatározott F 1 (t) = F 2 (t) = 0 egyenletrendszer megoldására De máshogy megközeĺıtve közvetlen is megoldhatjuk az x(t) xw(t) = 0 y(t) yw(t) = 0 z(t) zw(t) = 0 f (x, y, z) = 0 g(x, y, z) = 0 egyenletrendszert az ismeretlen x, y, z, t-re.

Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/parametrikus görbe metszés Megoldandó r 1 (t) r 2 (s) az ismeretlen s, t [0, 1] paraméterekre. Ez egy túlhatározott, háromegyenletes, kétváltozós egyenletrendszer Közvetlenül megoldható PPM-mel (IPP-vel robosztusan)

Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/parametrikus görbe metszés Dobozolással megoldható, ha konvex héj tulajdonságú bázisban vagyunk Azonosítsuk azokat a részeket, amik felett a befoglalók metszik egymást és ha ez a metszés véges, akkor számítsuk ki a metszéspontot (például tangensegyenesekkel való helyettesítéssel) Vigyázzunk a tangenciális metszéseknél!

Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Implicit síkgörbe/implicit síkgörbe metszés Keressük az f (x, y) g(x, y) metszéspontot Közvetlen megoldható az f (x, y) = g(x, y) = 0 egyenletrendszerre alkalmazva egy megoldót

Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Implicit síkgörbe/implicit síkgörbe metszés Implicitizálással, azaz ebben az esetben az egyik változó kiküszöbölésével is megoldható Például tekintsük az f (x, y) = x2 4 + y 2 1 = 0 ellipszis és a g(x, y) = (x 1) 2 + y 2 1 = 0 kör metszését Az y 2 = 1 x2 4 felhasználásával 3x 2 8x + 4 = 0 adódik, ahonnan a két metszéspont [2, 0] t, [ 2 3, 8 9 ]T Ez numerikusan tud fájni azért: x = 2 + ɛ y 2 = ɛ(1 + ɛ 4 ) < 0

Görbe/* metszés Görbe/felület metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Pont/felület metszés Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/felület metszés Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése

Görbe/* metszés Görbe/felület metszés Parametrikus görbe/implicit felület Megoldandó r(t) f (x) = 0 Behelyettesítés után gyökkeresővel megoldható, vagy ez is feĺırható x, y, z, t-ben egy egyenletrendszerként, amikot PPM-mel meg lehet oldani

Görbe/* metszés Görbe/felület metszés Parametrikus görbe/parametrikus felület Megoldandó r(t) = s(u, v) Három ismeretlen (t, u, v), három egyenlet, PPM-mel megoldható Érdemes egy előzetes ellenőrzést csinálni, hogy egyáltalán létezik-e metszéspont (pl. konvex héj tulajdonsággal)

Görbe/* metszés Görbe/felület metszés Parametrikus görbe/parametrikus felület Dobozolással és átfedő részeken vett lineáris közeĺıtések megoldásából kapott metszésekkel Ezekből a metszésekből Newton-okat indítunk az r(t) s(u, v) = 0 megoldására Vagy minimalizáljuk az r(t)s(u, v) 2 célfüggvényt

Felület/felület metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Görbe/* metszés Felület/felület metszés

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Pont/felület metszés Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/felület metszés Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Keressük az r(u, v) f (x) = 0 metszetet, ahol u, v [0, 1] Ez négy egyenlet öt ismeretlennel (a metszéspont u, v paraméterei és x, y, z koordinátái) Alacsony fokszámú r(u, v) és f (x) esetén behelyettesítés után egy kétváltozós F (u, v) = 0, alacsony fokszámú implicit egyenletet kapunk, ami átírható racionális alakba Általában viszont ennél sokkal nehezebb dolgunk lesz: két felület metszete állhat pontok, görbék és felületdarabok halmazából

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés A megoldandó feladat megfogalmazása után a következő lépésekből álló algoritmussal tudjuk megkeresni a metszetgörbét: 1. Metszésgörbék egy-egy pontjának meghatározása 2. Végigmenni ezeken a metszésgörbéken (tracing)

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Feladat megfogalmazása Legyen adott az implicit felület f (x, y, z) = m m i i=0 j=0 m i j k=0 c ijk x i y j z k = 0 alakban. Helyettesítsük bele a parametrikus felületet r(u, v) = x(u,v) w(u,v) y(u,v) w(u,v) z(u,v) w(u,v)

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Feladat megfogalmazása Behelyettesítés után kapjuk, hogy F (u, v) = m m i i=0 j=0 m i j k=0 c ijk x i (u, v)y j (u, v)z k (u, v)w m i j k (u, v) = 0 Ez lényegében egy N, M-edfokú polinom u-ban és v-ben, azaz F (u, v) = M N a ij u i v j i=0 j=0 alakú. A feladat tehát végigkövetni az F (u, v) = 0 görbét, beleértve minden ágát, hurkát, szingularitását

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Feladat átalakítása Írjuk fel Bernstein bázisban a polinomot, azaz legyenek c ij olyanok, hogy F (u, v) = M N c ij Bi m (u)bj n (v) = 0 i=0 j=0 A Bernstein polinom nem csak a numerikus pontosság, hanem a konvex héj tulajdonság miatt is jó választás

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tracing - feladat Legyen adott egy u 0, v 0 pont a metszetgörbe egyik ágán, azaz amire F (u 0, v 0 ) = 0. Keressük azt a δu, δv változtatást, amivel F (u + δu, v + δv) = 0 is teljesül

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tracing - lépés Fejtsük Taylor sorba F (u, v)-t (u 0, v 0 ) körül: F (u 0 +δu, v 0 +δv) = F (u 0, v 0 )+F u (u 0, v 0 δu+f v (u 0, v 0 )δv +... Amennyiben F 2 u (u 0, v 0 ) + F 2 v (u 0, v 0 ) 0, a keresett lépésre vagy másképp F u δu + F v δv = 0 δv L = F u F v δu adódik, ha F v 0 (ha F v 0 nagyon kicsi, akkor érdemes δu-t kifejezni).

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tracing - lépés és javítás

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tracing - javítás Tehát előfordulhat, hogy F (u + δu, v + δv) 0 Ekkor például egy Newton-nal megkereshetjük azt a v-t amire F (u 0 + δu, v) = 0 teljesül Kezdeti becslésnek pedig indulhatunk a v = v 0 + δv L -ből

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tracing - D.E.-ként Alternatívaként megoldható az F u u + F v v = 0 differenciálegyenlet, ahol u = u(t), v = v(t) a metszésgörbe( aktuális ágának) egy paraméterezése A megoldás u = ξf v (u, v) v = ξf u (u, v) alakú, ahol ξ egy tetszőleges konstans

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tracing - D.E.-ként A ξ válaszható úgy, hogy egy ívhossz szerinti paraméterezést keressünk (numerikusan) Azaz 1 ξ = ± EF 2 v 2FF u F v + GFu 2 Akárhogy is, numerikus integrálással megoldható a D.E.R. (két elsőrendű, nemlineáris diff. egyenletünk van) Vigyázzunk a lépéshosszra

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tracing - lépéshossz

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Kezdeti pontok meghatározása Találnunk kell még a két felület metszetelemeinek minden ágán egy-egy pontot Ezekből a pontokból aztán külön-külön indíthatunk egy tracing-et De mik legyenek ezek a pontok?

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Karakterisztikus pontok

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Karakterisztikus pontok Határpontok: az F (u, v) = 0 görbe metszetei a parametrikus határokkal ([0, 1] 2 ) Fordulópontok: ahol az F (u, v) = 0 görbe tangense valamelyik parametrikus tengellyel párhuzamos lesz Szinguláris pontok: ahol F u (u, v) = F v (u, v) = F (u, v)

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Karakterisztikus pontok - fordulópontok Lényegében az F (u, v) = F u (u, v) = 0 (u-forduló) illetve az F (u, v) = F v (u, v) = 0 egyenletrendszerek megoldását keressük Általánosan ha F u-ban M, v-ben N-edfokú, akkor a két-két egyenletből álló egyenletrendszer közös gyökeinek száma legfeljebb 2MN M és 2MN N De ezeknek csak kis része esik [0, 1] 2 -be, így mehet numerikus gyökkeresés (vagy PPM)

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Karakterisztikus pontok - szinguláris pontok Ezek azok a pontok tehát, amelyek egyszerre kielégítik az F = F u = F v = 0 egyenleteket Ha tudjuk, hogy F = 0, akkor F (u, v) = w m (u, v)f (x(u, v), y(u, v), z(i, v))-t deriválva F u = mw m 1 w u f + w m (f x x u + f y y u + f z z u ) = w m f r u F v = w n f r v Azaz a szingularitás F u = F v = 0 feltételéből azt kapjuk, hogy szinguláris pontokban f r u r v A szinguláris pontok maximális száma 2MN M N + 1

Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Szinguláritások Sokkal több információt tárolnak, mint gondolnánk A témában egy kiemelkedő könyv: I. R. Porteous: Geometric Differentiation - For the Intelligence of Curves and Surfaces

Felület/felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Pont/felület metszés Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/felület metszés Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése

Felület/felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése Parametrikus/parametrikus felületek metszése Adott két parametrikus felület [0, 1] 2 felett: r 1 (u, v) = x 1 (u,v) w 1 (u,v) y 1 (u,v) w 1 (u,v) z 1 (u,v) w 1 (u,v) Keressük a metszésgeometriáikat, r 2(s, t) = x 2 (s,t) w 2 (s,t) y 2 (s,t) w 2 (s,t) z 2 (s,t) w 2 (s,t)

Felület/felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése Rács módszerek Vegyük r 1 -en izogörbék egy seregét és számítsuk ki ezek metszéseit r 2 -vel Ezután a metszéspontokat kössük össze, hogy megkapjuk az eredeti felületek közötti metszésgeometriák különböző ágait Az izogörbe mintavételezését meghatározó rács felbontásán múlik az eredmény pontossága

Felület/felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése Marching Avagy tracing - adott kezdőpontokból, a metszetgörbék differenciálgeometriai tulajdonságait felhasználva lépünk végig Azaz szükségünk van kezdőpontokra (azokra, amiket az előbb is láttunk) Majd pedig arra, hogy miképp haladhatunk tovább a metszetgörbén

Felület/felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése Marching A kezdőpontból egy adott irányba kell haladunk Azaz ha c(s) az akutális metszetgörbe át, akkor c (s) = [m 1 (u, v) m 2 (s, t)] 0 egy természetes paraméterezését adó diffegyenlet

Felület/felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése Implicit/implicit felület metszés A marching kiterjeszthető két implicit felület metszésére is Az ötlet az, hogy kifejezzük az egyik változót (pl. z) a többivel Majd a maradék két tengely felett végig menetelünk a metszetgörbén A z koordinátát pedig a kifejezésből visszakapjuk