Differenciálegyenletek. Vajda István március 4.

Hasonló dokumentumok
Definíció Függvényegyenletnek nevezzük az olyan egyenletet, amelyben a kiszámítandó ismeretlen egy függvény.

Matematika III. harmadik előadás

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

Differenciálegyenletek

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.

3. Lineáris differenciálegyenletek

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

(1 + (y ) 2 = f(x). Határozzuk meg a rúd alakját, ha a nyomaték eloszlás. (y ) 2 + 2yy = 0,

6. Differenciálegyenletek

JPTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

Határozatlan integrál

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

HÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Differenciálegyenletek december 13.

Differenciálegyenletek

y + a y + b y = r(x),

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

Differenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

5. fejezet. Differenciálegyenletek

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,2,3.(a),(b),(c), 6.(a) feladatokra

1. Bevezetés Differenciálegyenletek és azok megoldásai

Matematika A3 1. ZH+megoldás

2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve trigonometrikus alakban vannak megadva?

Differenciálegyenletek megoldása Laplace-transzformációval. Vajda István március 21.

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

λx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j)

A brachistochron probléma megoldása

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

Matematikai háttér. 3. Fejezet. A matematika hozzászoktatja a szemünket ahhoz, hogy tisztán és világosan lássa az igazságot.

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás

Differenciaegyenletek a differenciálegyenletek

Kétváltozós függvények differenciálszámítása

Analízis 1. tárgyban tanult ismeretekre épül, tehát ismertnek tekintjük

Közönséges differenciálegyenletek

6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás)

Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

cos 2 (2x) 1 dx c) sin(2x)dx c) cos(3x)dx π 4 cos(2x) dx c) 5sin 2 (x)cos(x)dx x3 5 x 4 +11dx arctg 11 (2x) 4x 2 +1 π 4

Differenciálegyenletek

Differenciálegyenlet rendszerek

Matematika III előadás

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.

x 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx

12. Mikor nevezünk egy részhalmazt nyíltnak, illetve zártnak a valós számok körében?

x a x, ha a > 1 x a x, ha 0 < a < 1

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

Matematika III előadás

Matematika A1a Analízis

I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3

Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek

A legjobb közeĺıtés itt most azt jelentette, hogy a lineáris

Differenciál egyenletek (rövid áttekintés)

Magasabbfokú egyenletek

Taylor-polinomok. 1. Alapfeladatok április Feladat: Írjuk fel az f(x) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját!

Lineáris algebra numerikus módszerei

Tananyag. Amikor ez nem sikerül (vagy nem érdemes előállítani a megoldás képletét, mert pl. nagyon

Inverz Laplace-transzformáció. Vajda István március 4.

Nemlineáris programozás 2.

Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1.

Differenciálegyenletek Oktatási segédanyag

MODELLEK ÉS ALGORITMUSOK ELŐADÁS

1. Oldja meg a z 3 (5 + 3j) (8 + 2j) 2. Adottak az A(1,4,3), B(3,1, 1), C( 5,2,4) pontok a térben.

Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz. 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását!

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

Megoldások MATEMATIKA II. VIZSGA (VK) NBT. NG. NMH. SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kérjük, hogy a megfelelő szakot jelölje be!

ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK, EGYENLETEK

MATEMATIKA 2. dolgozat megoldása (A csoport)

Függvények vizsgálata

Bevezetés az algebrába 2

Határozatlan integrál, primitív függvény

6. ELŐADÁS DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS II. DIFFERENCIÁLÁSI SZABÁLYOK. BSc Matematika I. BGRMA1HNND, BGRMA1HNNC

Kalkulus 2., Matematika BSc 1. Házi feladat

Trigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )

8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések

Elérhető maximális pontszám: 70+30=100 pont

Óravázlatok: Matematika 2.

Függvényegyenletek 1. feladat megoldása

Bevezetés az állapottér-elméletbe Dinamikus rendszerek állapottér reprezentációi

11. gyakorlat megoldásai

Határozott integrál és alkalmazásai

Többváltozós, valós értékű függvények

4. Laplace transzformáció és alkalmazása

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

11. gyakorlat megoldásai

Differenciálegyenletek numerikus megoldása

Differenciál egyenletek

Segédanyag az A3 tárgy gyakorlatához

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek

IV. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Megoldások november

Polinomok maradékos osztása

Átírás:

Analízis előadások Vajda István 2009. március 4.

Függvényegyenletek Definíció: Az olyan egyenleteket, amelyekben a meghatározandó ismeretlen függvény, függvényegyenletnek nevezzük.

Függvényegyenletek Definíció: Az olyan egyenleteket, amelyekben a meghatározandó ismeretlen függvény, függvényegyenletnek nevezzük. Példa: 2x + f (x) = x 2 + 3

Függvényegyenletek Definíció: Az olyan egyenleteket, amelyekben a meghatározandó ismeretlen függvény, függvényegyenletnek nevezzük. Példa: 2x + f (x) = x 2 + 3 A fenti egyenlet megoldása egyszerű átrendezéssel adódik: f (x) = x 2 2x + 3

Függvényegyenletek Definíció: Az olyan egyenleteket, amelyekben a meghatározandó ismeretlen függvény, függvényegyenletnek nevezzük. Példa: 2x + f (x) = x 2 + 3 A fenti egyenlet megoldása egyszerű átrendezéssel adódik: f (x) = x 2 2x + 3 Megjegyzés: A fenti egyenletben x nem ismeretlen (mint az a számegyenletekben szokásos), hanem az f függvény változója. Az ismeretlen éppen az f függvény.

Függvényegyenletek A fenti függvényegyenlet könnyen megoldható volt, azonban sok olyan függvényegyenlet van, amelynek megoldása bonyolultabb. Egy még mindig egyszerűnek számító, de az előbbinél összetettebb függvényegyenlet pl. a következő: ( ) 1 f (x) + 2f = 3x + 6 x Ellenőrizhető, hogy ennek megoldása az f : D f =R\{0}, f (x) = x + 2 x + 2 függvény, ennek meghatározása azonban, a szokásos egyenletrendezési lépéseken túl egyéb ötletet is igényel.

Definíció: Az olyan függvényegyenletet, amelynek felírásában az ismeretlen függvény mellett annak (valahányadrendű) deriváltfüggvénye is szerepel differenciálegyenletnek nevezzük.

Definíció: Az olyan függvényegyenletet, amelynek felírásában az ismeretlen függvény mellett annak (valahányadrendű) deriváltfüggvénye is szerepel differenciálegyenletnek nevezzük. Példák: y = cos x y + 2y = x 2 6x + 2 y = x 2 sin y A fenti egyenletekben az ismeretlen függvényt y jelöli, x pedig ennek a függvénynek a változója.

A differenciálegyenletek osztályozása Definíció: Közönséges differenciálegyenletnek nevezzük az olyan differenciálegyenletet, amelyben az ismeretlen függvény egyváltozós.

A differenciálegyenletek osztályozása Definíció: Közönséges differenciálegyenletnek nevezzük az olyan differenciálegyenletet, amelyben az ismeretlen függvény egyváltozós. Megjegyzés: Az előző lapon szereplő differenciálegyenletek mindegyike közönséges differenciálegyenlet.

A differenciálegyenletek osztályozása Definíció: Közönséges differenciálegyenletnek nevezzük az olyan differenciálegyenletet, amelyben az ismeretlen függvény egyváltozós. Megjegyzés: Az előző lapon szereplő differenciálegyenletek mindegyike közönséges differenciálegyenlet. Definíció: Parciális differenciálegyenletnek nevezzük az olyan differenciálegyenletet, amelyben az ismeretlen függvény többváltozós.

A differenciálegyenletek osztályozása Definíció: Közönséges differenciálegyenletnek nevezzük az olyan differenciálegyenletet, amelyben az ismeretlen függvény egyváltozós. Megjegyzés: Az előző lapon szereplő differenciálegyenletek mindegyike közönséges differenciálegyenlet. Definíció: Parciális differenciálegyenletnek nevezzük az olyan differenciálegyenletet, amelyben az ismeretlen függvény többváltozós. Megjegyzés: Parciális differenciálegyenletekkel a továbbiakban nem foglalkozunk.

A differenciálegyenletek osztályozása Definíció: A differenciálegyenlet rendje az ismeretlen függvény deriváltjai rendjének maximuma az egyenletben.

A differenciálegyenletek osztályozása Definíció: A differenciálegyenlet rendje az ismeretlen függvény deriváltjai rendjének maximuma az egyenletben. Példa: Az y xy + x 2 y = x 1 differenciálegyenlet rendje 2, mert az y ismeretlen függvény legmagasabb rendű deriváltja ami az egyenletben előfordul y.

A differenciálegyenletek osztályozása Definíció: A differenciálegyenlet rendje az ismeretlen függvény deriváltjai rendjének maximuma az egyenletben. Példa: Az y xy + x 2 y = x 1 differenciálegyenlet rendje 2, mert az y ismeretlen függvény legmagasabb rendű deriváltja ami az egyenletben előfordul y. Definíció: A differenciálegyenlet algebrai, ha benne az ismeretlen függvénynek és deriváltjainak csak polinomja szerepel.

A differenciálegyenletek osztályozása Definíció: A differenciálegyenlet rendje az ismeretlen függvény deriváltjai rendjének maximuma az egyenletben. Példa: Az y xy + x 2 y = x 1 differenciálegyenlet rendje 2, mert az y ismeretlen függvény legmagasabb rendű deriváltja ami az egyenletben előfordul y. Definíció: A differenciálegyenlet algebrai, ha benne az ismeretlen függvénynek és deriváltjainak csak polinomja szerepel. Megjegyzés: A fenti másodrendű differenciálegyenlet egyben példa algebrai differenciálegyenletre is.

A differenciálegyenletek osztályozása Definíció: A differenciálegyenlet rendje az ismeretlen függvény deriváltjai rendjének maximuma az egyenletben. Példa: Az y xy + x 2 y = x 1 differenciálegyenlet rendje 2, mert az y ismeretlen függvény legmagasabb rendű deriváltja ami az egyenletben előfordul y. Definíció: A differenciálegyenlet algebrai, ha benne az ismeretlen függvénynek és deriváltjainak csak polinomja szerepel. Megjegyzés: A fenti másodrendű differenciálegyenlet egyben példa algebrai differenciálegyenletre is. Definíció: A differenciálegyenlet transzcendens, ha nem algebrai.

A differenciálegyenletek osztályozása Az algebrai differenciálegyenletek jellemezhetők az ún. fokszámmal is, az algebrában megszokott módon. Definíció: A differenciálegyenlet lineáris, ha benne az ismeretlen függvénynek és deriváltjainak csak első hatványa szerepel, és nem fordul elő ezek szorzata sem.

A differenciálegyenletek osztályozása Az algebrai differenciálegyenletek jellemezhetők az ún. fokszámmal is, az algebrában megszokott módon. Definíció: A differenciálegyenlet lineáris, ha benne az ismeretlen függvénynek és deriváltjainak csak első hatványa szerepel, és nem fordul elő ezek szorzata sem. Példa: Az y xy + x 2 y = x 1 differenciálegyenlet lineáris, míg az yy = ln x differenciálegyenlet nem lineáris.

A differenciálegyenlet megoldásai Definíció: Az n-edrendű differenciálegyenlet általános megoldása olyan függvény, amely deriváltjaival együtt kielégíti a differenciálegyenletet és pontosan n darab egymástól független paramétert tartalmaz. Definíció: Az n-edrendű differenciálegyenlet partikuláris megoldása olyan függvény, amely deriváltjaival együtt kielégíti a differenciálegyenletet és legfeljebb n 1 darab egymástól független paramétert tartalmaz.

A differenciálegyenlet megoldásai Példa: Határozzuk meg az y = cos x differenciálegyenlet általános megoldását! Megoldás: Az ismeretlen függvényt két egymást követő integrálással határozhatjuk meg: y = cos x dx = sin x + C 1 y = (sin x + C 1 ) dx = cos x + C 1 x + C 2

A differenciálegyenlet megoldásai Példa: Határozzuk meg az y = cos x differenciálegyenlet általános megoldását! Megoldás: Az ismeretlen függvényt két egymást követő integrálással határozhatjuk meg: y = cos x dx = sin x + C 1 y = (sin x + C 1 ) dx = cos x + C 1 x + C 2 Az így kapott y = cos x + C 1 x + C 2 függvény valóban általános megoldása a differenciálegyenletnek, mert kétszer deriválva kapjuk, hogy y = cos x és ezt visszahelyettesítve az eredeti egyenletbe cos x = cos x-et kapunk, ami azonosan igaz, két paramétert tartalmaz (C 1 Rés C 2 R), amelyek egymástól függetlenek.

A differenciálegyenlet megoldásai Példa: Írjuk fel az y = cos x differenciálegyenlet néhány partikuláris megoldását! Megoldás: Mivel az előbbiek szerint a differenciálegyenlet általános megoldása y = cos x + C 1 x + C 2, partikuláris megoldást kapunk, ha a paraméterek helyére konkrét számokat írunk: Példák: y 1 = cos x + 2x 5 y 2 = cos x + C 1 x + 3 y 3 = cos x + 10x + C 2

A differenciálegyenlet megoldásai Példa: Írjuk fel az y = cos x differenciálegyenlet néhány partikuláris megoldását! Megoldás: Mivel az előbbiek szerint a differenciálegyenlet általános megoldása y = cos x + C 1 x + C 2, partikuláris megoldást kapunk, ha a paraméterek helyére konkrét számokat írunk: Példák: y 1 = cos x + 2x 5 y 2 = cos x + C 1 x + 3 y 3 = cos x + 10x + C 2 Akkor is partikuláris megoldást kapunk, ha valamelyik paraméter helyére más paraméter(ek) kifejezését írjuk: y 4 = cos x + C 1 x + 2C 1 3

A differenciálegyenlet megoldásai Megjegyzés: Vannak olyan differenciálegyenletek, amelyek minden partikuláris megoldása előállítható az általános megoldásából a fenti helyettesítésekkel. Van azonban olyan eset is, amikor ez nem teljesül.

A differenciálegyenlet megoldásai Megjegyzés: Vannak olyan differenciálegyenletek, amelyek minden partikuláris megoldása előállítható az általános megoldásából a fenti helyettesítésekkel. Van azonban olyan eset is, amikor ez nem teljesül. Példa: Az y = y 2 differenciálegyenletnek az y = 1 x + C általános megoldása, ugyanis y = ( 1 ) = 0 1 ( x + C (x + C) = 1 2 (x + C) = 1 ) 2 = 2 y 2, x + C tehát y deriváltjával együtt kielégíti a differenciálegyenletet és pontosan 1 független paramétert tartalmaz.

A differenciálegyenlet megoldásai Megjegyzés: Vannak olyan differenciálegyenletek, amelyek minden partikuláris megoldása előállítható az általános megoldásából a fenti helyettesítésekkel. Van azonban olyan eset is, amikor ez nem teljesül. Példa: Az y = y 2 differenciálegyenletnek az y = 1 x + C általános megoldása, ugyanis y = ( 1 ) = 0 1 ( x + C (x + C) = 1 2 (x + C) = 1 ) 2 = 2 y 2, x + C tehát y deriváltjával együtt kielégíti a differenciálegyenletet és pontosan 1 független paramétert tartalmaz. Ugyanakkor a diferenciálegyenletnek az y = 0 (konstans 0) függvény is megoldása, ami a fenti általános megoldásból nem kapható meg, bármit helyettesítünk C helyére.

Az integrálgörbe Definíció: A differenciálegyenlet egy partikuláris megoldását ábrázolhatjuk a szokásos derékszögű koordinátarendszerben. Az így kapott grafikont szokás integrálgörbének nevezni.

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek Definíció: Legyenek f és g adott egyváltozós valós függvények és y ismeretlen egyváltozós valós függvény. Ekkor az y = f (x) g (y) differenciálegyenletet szétválasztható változójú differenciálegyenletnek nevezzük.

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek Definíció: Legyenek f és g adott egyváltozós valós függvények és y ismeretlen egyváltozós valós függvény. Ekkor az y = f (x) g (y) differenciálegyenletet szétválasztható változójú differenciálegyenletnek nevezzük. Megjegyzés: Tehát egy elsőrendű differenciálegyenlet akkor szétválasztható változójú, ha y kifejezhető belőle és az őt megadó kifejezés egy csak x-től és egy csak y-tól függő tényezőre bontható.

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek megoldása Ha g (y) 0(g nem konstans 0), akkor az egyenlet írható alakban. y g (y) = f (x)

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek megoldása Ha g (y) 0(g nem konstans 0), akkor az egyenlet írható y g (y) = f (x) alakban. Mindkét oldalt integrálva: y g (y) dx = f (x) dx azaz a helyettesítéses integrálás szabály szerint 1 g (y) dy = f (x) dx

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek megoldása Ha mindkét oldalon el tudjuk végezni az integrálást, akkor az egyenlet a G (y) + C 1 = F(x) + C 2 alakot ölti, ahol G az 1 g, F pedig az f függvény primitív függvénye. C = C 2 C 1 jelöléssel ez alakban írható. G (y) = F(x) + C

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek megoldása Ha mindkét oldalon el tudjuk végezni az integrálást, akkor az egyenlet a G (y) + C 1 = F(x) + C 2 alakot ölti, ahol G az 1 g, F pedig az f függvény primitív függvénye. C = C 2 C 1 jelöléssel ez alakban írható. G (y) = F(x) + C A kapott egyenlet a differenciálegyenlet megoldása implicit alakban. Ha ebből y kifejezhető x függvényeként, akkor az explicit megoldást is megkaphatjuk.

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek megoldása Megjegyzés: A fenti módszerrel kapott megoldás a differenciálegyenlet általános megoldása, amely deriváltjával együtt kielégíti a differenciálegyenletet és egy független paramétert tartalmaz.

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek megoldása Megjegyzés: A fenti módszerrel kapott megoldás a differenciálegyenlet általános megoldása, amely deriváltjával együtt kielégíti a differenciálegyenletet és egy független paramétert tartalmaz. Ha valamelyλ Resetén g (λ) = 0, akkor az y =λkonstans függvény (partikuláris) megoldása a differenciálegyenletnek, hiszen behelyettesítve mindkét oldalon 0-t kapunk. Ezek a konstans megoldások nem minden esetben származtathatók az általános megoldásból.

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek megoldása Példa: Oldjuk meg az y = xy differenciálegyenletet! Megoldás: ahol D> 0. dy dx = xy dy y = x dx dy y = x dx ln y = x2 2 + C y = e x2 2 +C = e C e x2 2 = De x2 2,

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek megoldása Ha elhagyjuk az abszolútértékjelet, akkor de itt D már negatív is lehet. y = De x2 2,

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek megoldása Ha elhagyjuk az abszolútértékjelet, akkor de itt D már negatív is lehet. y = De x2 2, Mivel amint az könnyen ellenőrizhető a differecnciálegyenletnek az y = 0 (konstans 0) függvény is megoldása a D = 0 esetet is megengedve az y = De x2 2 (D R) a differenciálegyenlet általános megoldása, amely minden partikuláris megoldást is tartalmaz.

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek megoldása Szokás az ehhez hasonló differenciálegyenletekben a konstanst eleve ln C alakúnak választani: ln y = x2 2 dy dx = xy dy y = x dx dy y = x dx + ln C = ln e x2 2 + ln C = ln ( C e x2 2 ) y = C e x2 2 y = Ce x2 2

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek megoldása A fenti levezetésben persze C 0, de mivel a C = 0 eset éppen az y = 0 függvényt adja, ami megoldása a differenciálegyenletnek, y = Ce x2 2 minden c Resetben megoldása a differenciálegyenletnek. Így ugyanahhoz a megoldáshoz jutottunk, mint korábban.

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek megoldása Példa: Oldjuk meg az y = y 2 x differenciálegyenletet! Megoldás: y = 1 x 2 2 + C 1 dy dx = y2 x dy = x dx y 2 dy y 2 = x dx 1 y = x2 2 + C 1 2 2 = = x 2 + 2C 1 x 2 + C

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek megoldása Példa: Oldjuk meg az y = y 2 x diferenciálegyenletet! Megjegyzés: 2 A kapott y = x 2 valóban megoldása a + C differenciálegyenletnek, amiről visszahelyetesítéssel meggyőződhetünk. Mivel a differenciálegyenlet elsőfokú és a megoldás egy független paramétert tartalmaz, általános megoldást kaptunk. A differenciálegyenletnek azonban az y = 0 (konstans 0) függvény is megoldása, amiről ugyancsak behelyettesítéssel győződhetünk meg. Ez a megoldás azonban nem származtatható a fenti általános megoldásból. A konstans megoldást a fenti levezetésben az y 2 -tel való osztás során veszítetük el.