Valószínűségszámítás és statisztika előadás Info. BSC B-C szakosoknak. 1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Cél. Véletlen tömegjelenségek

Hasonló dokumentumok
1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínűségszámítás helye a tudományok között. Cél

1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínűségszámítás helye a tudományok között. Cél

A valószínőség folytonossága

Szita (Poincaré) formula. Megoldás. Alkalmazások. Teljes eseményrendszer. Példák, szimulációk

1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínűségszámítás helye a tudományok között. Cél

1. előadás: Bevezetés. Irodalom. Számonkérés. A valószínűségszámítás és a statisztika tárgya. Cél

Ismétlés: Visszatevéses mintavétel. A valószínőség további tulajdonságai. Visszatevés nélküli mintavétel. A valószínőség folytonossága

1. előadás: Bevezetés. Valószínűségszámítás survey statisztika MA. Számonkérés. Irodalom. Cél. A valószínűségszámítás tárgya

1. elıadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínőségszámítás helye a tudományok között. Cél

24. Kombinatorika, a valószínűségszámítás elemei

24. tétel A valószínűségszámítás elemei. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje.

1.1. Műveletek eseményekkel. Első fejezet. egy véletlen esemény vagy bekövetkezik, vagy nem következik be. Egyszerű

? közgazdasági statisztika

? közgazdasági statisztika

Matematikai statisztika

VII. FEJEZET A STATISZTIKA ÉS A VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS ELEMEI. VII.1. Statisztikai adatok és jellemzőik

ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!

Feladatok és megoldások a 11. heti gyakorlathoz

Valószínűségszámítás és statisztika előadás Info. BSC B-C szakosoknak. Bayes tétele. Példák. Események függetlensége. Példák.

A valószínűségszámítás alapjai

Valószínûség számítás

1. tétel. Halmazok, halmazműveletek, halmazok számossága, halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

A szórások vizsgálata. Az F-próba. A döntés. Az F-próba szabadsági fokai

Valószínűségszámítás összefoglaló

Eseme nyalgebra e s kombinatorika feladatok, megolda sok

n*(n-1)*...*3*2*1 = n!

3. Valószínűségszámítás

Zárthelyi dolgozat 2014 C... GEVEE037B tárgy hallgatói számára

Valószín ségszámítás. Survey statisztika mesterszak és földtudomány alapszak Backhausz Ágnes 2018/2019.

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma?

Hadamard-mátrixok Előadó: Hajnal Péter február 23.

Információs rendszerek elméleti alapjai. Információelmélet

Teljes eseményrendszer. Valószínőségszámítás. Példák. Teljes valószínőség tétele. Példa. Bayes tétele

Eseményalgebra, kombinatorika

A Secretary problem. Optimális választás megtalálása.

A peremeloszlások. Valószínőségszámítás elıadás III. alk. matematikus szak. Példa. Valószínőségi vektorváltozók eloszlásfüggvénye.

Mérési adatok feldolgozása Méréselmélet PE_MIK MI_BSc, VI_BSc 1

18. Valószín ségszámítás. (Valószín ségeloszlások, függetlenség. Valószín ségi változók várható

A szita formula és alkalmazásai. Gyakran találkozunk az alábbi kérdéssel, sokszor egy összetett feladat részfeladataként.

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása

Valószínűségi változók. Várható érték és szórás

x, x R, x rögzített esetén esemény. : ( ) x Valószínűségi Változó: Feltételes valószínűség: Teljes valószínűség Tétele: Bayes Tétel:

KEZELÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

Kombinatorikus optimalizálás jegyzet TARTALOM

Nem-extenzív effektusok az elemi kvantumstatisztikában?

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

Logikai szita (tartalmazás és kizárás elve)

Készítette: Ernyei Kitti. Halmazok

Statisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.

9. tétel: Elsı- és másodfokú egyenlıtlenségek, pozitív számok nevezetes közepei, és ezek felhasználása szélsıérték-feladatok megoldásában

Valószínőségszámítás

Biomatematika 2 Orvosi biometria

Számelméleti alapfogalmak

KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára. Szita formula

Környezet statisztika

8. tétel: Adatsokaságok jellemzıi, a valószínőségszámítás elemei

ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

VEKTORGEOMETRIA. Mit nevezünk null vektornak? Olyan vektort, amelynek a nagysága (abszolút értéke) 0 és az iránya tetszőleges.

Matematika I. 9. előadás

véletlen : statisztikai törvényeknek engedelmeskedik (Mi az ami közös a népszavazásban, a betegségek gyógyulásában és a fiz. kém. laborban?

Sztochasztikus tartalékolás és a tartalék függése a kifutási háromszög időperiódusától

Példák 2. Teljes eseményrendszer. Tulajdonságok. Példák diszkrét valószínőségi változókra

Diszkrét matematika I. gyakorlat

5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI-

I. Függelék. A valószínűségszámítás alapjai. I.1. Alapfogalamak: A valószínűség fogalma: I.2. Valószínűségi változó.

Bevezetés. Valószínűségszámítás 2 előadás III. alk. matematikus szak. Irodalom. Egyéb info., számonkérés. Cél. Alapfogalmak (ismétlés)

1. A radioaktivitás statisztikus jellege

HALMAZOK. A racionális számok halmazát olyan számok alkotják, amelyek felírhatók b. jele:. A racionális számok halmazának végtelen sok eleme van.

Populáció. Történet. Adatok. Minta. A matematikai statisztika tárgya. Valószínűségszámítás és statisztika előadás info. BSC/B-C szakosoknak

Valószínőségszámítás helye a tudományok között. Véletlen tömegjelenségek. Történeti áttekintés 1. Modellezés. Történeti áttekintés 3.

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.

biometria III. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Hipotézisvizsgálat

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

Megállapítható változók elemzése Függetlenségvizsgálat, illeszkedésvizsgálat, homogenitásvizsgálat

Diszkrét matematika KOMBINATORIKA KOMBINATORIKA

Biometria az orvosi gyakorlatban. Számítógépes döntéstámogatás

f (M (ξ)) M (f (ξ)) Bizonyítás: Megjegyezzük, hogy konvex függvényekre mindig létezik a ± ben


Tulajdonságok. Teljes eseményrendszer. Valószínőségi változók függetlensége. Példák, szimulációk

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok.

Tartalomjegyzék. 4.3 Alkalmazás: sorozatgyártású tűgörgő átmérőjének jellemzése

Gépi tanulás. A szükséges mintaszám korlát elemzése. Pataki Béla (Bolgár Bence)

Makroökonómia 1.előadás Bevezetés és alapfogalmak, a makrogazdasági körforgás

Valószínűségszámítás és matematikai statisztika. Ketskeméty László

Diszkrét matematika I. legfontosabb tételek/definíciók (II. javított verzió) 2014/2015. I. félév

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

Komplex számok. 6. fejezet. A komplex szám algebrai alakja. Feladatok. alábbi komplex számokat és helyvektorukat:

Wilcoxon-féle előjel-próba. A rangok. Ismert eloszlás. A nullhipotézis megfogalmazása H 1 : m 0 0. A medián 0! Az eltérés csak véletlen!

V. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL

Valószín ségszámítás és statisztika

A Sturm-módszer és alkalmazása

Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli beugró kérdések. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév

1 2. gyakorlat Matematikai és nyelvi alapfogalmak. dr. Kallós Gábor

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok.

4. Az A és B események egymást kizáró eseményeknek vagy idegen (diszjunkt)eseményeknek nevezzük, ha AB=O

Matematika B4 I. gyakorlat

3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.

MÉRÉSI ADATOK KEZELÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

Átírás:

Valószíűségszámítás és statszta előadás If. S - szasa 008/09. félév Zemplé drás zemple@caesar.elte.hu zemple.elte.hu. előadás: evezetés Irdalm, övetelméye félév céla Valószíűségszámítás tárgya Törtéet lapfgalma Valószíűsége számítása Irdalm Jegyzet arót-gáré-fees Tóth-gyród: Valószíűségszámítás egyzet prgramzó szas hallgatóa atemata statszta egyzet prgramzó matematus hallgatóa Iteretes egyzete E, Debrece, stb Taöyve: répa: Valószíűségelmélet Slt: Valószíűségszámítás lla - Kráml: Statszta öveteztetése elmélete ál: valószíűségszámítás és a statszta alapa I-II éldatára gáré-gyród-répa-réy-szász: Valószíűségszámítás feladatgyűteméy rató lós, ra Vlms és Zemplé drás: evezetés a valószíűségszámításba és alalmazásaba: példáal, szmulácóal eletrus egyzet ór-szedl-zemplé: atemata statszta példatár Számérés Gyarlat gyarlat egy: csprtét zh- alapá Vzsga: írásbel, ésőbb egyeztetedő dőptba z előadás s ötelező a elelét 3 háyzás lehetséges! apírs elleőrzés lesz z óraütözést az tató gazlhata Előadás ayaga: zemple.elte.hu/t.html él Valószíűségszámítás és statszta alapaa smertetése Feladatmegldás észség alaítása elsősrba gyarlat lalmazás lehetősége bemutatása der módszere bg data, R Véletle tömegelesége Ismételhető/agy számba végbemeő eseméye például: X éves férf/ő mera valószíűséggel öt hóap belül házasságt Véletle: az smert feltételredszer em határzza meg egyértelműe az eredméyt pl. cadbás. em s érdemes determsztus mdellel ísérletez, mert túl bylult lee.

Valószíűségszámítás helye a tudmáy özött atemata tudmáy, mert precíze megfgalmaztt axómáxra épül. Gyarlat alalmazása: statszta öveteztetése levása pl.: ha egy érmével 000 dbásból 550 fe ött, ar 99.9% valószíűséggel állítható, hgy az érme em szabálys. Törtéet áttetés. Első smert feladat 494-ből: áté dő előtt abbahagyása eseté hgya sztzzaa? Helyes megldás több, mt 00 évvel ésőbb: ascal 3, Fermat 0 5 Köye adható szmulácós megldás precíz számítás a gyarlat arda 540 örül öyvet írt a caátéhz apcslódó valószíűségszámítás érdéseről Törtéet áttetés. de Wtt, Halley 7: életáradé-számítás valószíűség alap Jacb erull 73: rs ectad agy szám törvéye XVIII-XIX. sz: vre, ayes, Gauss, ss uff: gemetra valószíűség bevezetése paradx XIX.sz: sebsev, arv, Lapuv Törtéet áttetés 3. xmatzálás: Klmgrv 933 der alalmazás: Ifrmácóelmélet Sha Játéelmélet euma atemata statszta Fsher Sztchasztus flyamat agyar tudós: Jrdá Kárly 87-959 Réy lfréd 9-970 lapfgalma Eseméytér Kísérlet egy lehetséges meetele: elem eseméy, elölése ω. Elem eseméye összessége: eseméytér, Ω. Ω részhalmaza: eseméye,,,. Eseméy ar övetez be, ha az őt altó elem eseméye valamelye beövetez. éldá Kcadbás: Ω={,,,}. Ha az eseméy: párs számt dbtu, ar ={,4,}. Érmét étszer feldbva: Ω={II,IF,FI,FF} ={II,IF} az az eseméy, hgy az első dbás írás. Érmét addg dbu, míg feet em apu. Ω={F,IF,IIF,,ω } ahl ω =III. azaz mde dbás írás

Eseméye Specáls eseméye: Ω bzts eseméy lehetetle eseméy z eseméye összessége: halmazredszer Ω részhalmazaból űvelete eseméyeel: száss lga művelete = halmazművelete űvelete eseméyeel : vagy vagy beövetez az s lehet, hgy mdettő : és s beövetez eseméy elletette: Tuladság éldá \ De rga Kcadbás: ={párs számt dbu} ={legalább 3-ast dbu} ={4,} ={,3,4,5,} \={} ={,3,5} Valószíűség Szemléletes megfelelőe: relatív gyarság. Ha egymástól függetleül, azs örülméye özött végrehattt ísérletből az adtt eseméy -szr övetezett be, ar a relatív gyarság /. agy -re a relatív gyarság egy fx szám örül gadz: ezt evezzü az valószíűségée. Szmulácó applete: http://www.radmservces.rg/radm/ Kca-ísérlet valószíűség Jele: relatív gyarság tuladságaból: emegatív: 0 mde -ra Egymást záró eseméyere, azaz, ha : addtvtás Ω= Ω,,: valószíűség mező 3

Tuladság. ddtvtás eseméyre: ha,,, párét záró eseméye, ar zyítás: ducóval. =0. zyítás: Ω= Ω felbtásból és az addtvtásból Tuladság. \ zyítás: = \ felbtásból és az addtvtásból zyítás: = \ felbtásból, az addtvtásból és az előző tuladságból. Klmgrv-féle valószíűség mező Ω,,: Klmgrv-féle valószíűség mező, ha Ω emüres halmaz az Ω részhalmazaa σ-algebráa : [0,] halmazfüggvéy valószíűség, melyre. Ω=. σ-addtvtás: ha,,, párét záró eseméye, ar valószíűség tvább tuladsága Klmgrv-féle valószíűség végese s addtív: ha,,, párét záró eseméye, ar zyítás. + = + = = választással alalmazzu a σ-addtvtást. Tehát a rábba beláttt tuladság a Klmgrv-féle valószíűség mezőre s érvéyese. Véges valószíűség mező Ω={ω, ω,,ω }, = Ω. Jelölés: p = ω. p az addtvtásból. : : zaz a p emegatív, összegű szám meghatárzzá a valószíűséget. p Klasszus valószíűség mező p =/ mde -re azs valószíűségűe az elem eseméye. Er ahl az elemszáma, pedg az összes esetszám. áséppe: =edvező esete száma/ összes esetszám. 4

5 Vsszatevéses mtavétel termé, melyből seletes elemű mta vsszatevéssel : ptsa seletes va a mtába =0,, azaz a valószíűség feezhető a p=/ seletaráy segítségével: tavétel p p Vsszatevés élül mtavétel termé, melyből seletes elemű mta vsszatevés élül : ptsa seletes va a mtába =0,, tavétel Eseméye uóáa valószíűsége élda: agyar ártyacsmagból étszer húzu vsszatevéssel. a valószíűsége, hgy húzu prsat? : első prs, : másd prs ==/4, =/ Tehát =7/ Szta caré frmula Képlet az általás esetre: ahl az téyezős metszete valószíűségee összege. S S lalmazás Ha az egyes eseméye és metszete s egyfrmá valószíűe, ar Átfgalmazás metszetere: egállapdás: S 0 =. élda: a valószíűsége, hgy adtt számú cadbásból mde számt legalább egyszer megaptu? S 0 egldás : az számt em dbtu 0 0 0 3 4 5 0.0 0. 0.4 0. 0.8.0 =0 d s 0 3 4 5 0.0 0. 0.4 0. 0.8.0 =0 d s

Feltételes valószíűség. z eseméy valószíűségét eressü. Tudu, hgy eseméy beövetezett. relatív gyarságal: csa azat a ísérleteet ézzü, amelyebe beövetezett. Eze részsrzatba az relatív gyarsága: r / r Feltételes valószíűség. egfelelőe a valószíűségere: az eseméy -re vatzó feltételes valószíűsége feltétel: >0. élda: cadbás. ={párs számt dbu} ={3-ál agybbat dbtu} =/3. Teles eseméyredszer Defícó. Eseméye,,, srzata teles eseméyredszer, ha egymást párét zárá és egyesítésü Ω. Tuladság: Legtöbbször véges s elemből álló teles eseméyredszereet vzsgálu. Teles valószíűség tétele Legye,,, pztív valószíűségű eseméyeből álló teles eseméyredszer, tetszőleges. Er zyítás. dszut tagra btás, tehát és ada a tételt. élda Összetett mdelle pl. emtől függő valószíűsége: a szívaság valószíűsége a férfaál 0.0, a őél 0.00 Tfh. ugyaay a férf, mt a ő. a valószíűsége, hgy egy találmra választt ember szíva? teles eseméyredszer: {férf} {ő}. p=0.0/+0.00/=0.0055 Ugyaígy tudu száml em azs valószíűségű eseméyere s ayes tétele Legye,,, pztív valószíűségű eseméyeből álló teles eseméyredszer és pztív valószíűségű. Er zyítás. evező éppe a teles valószíűség tétele matt. számláló pedg, defícó szert. Spec.: Két elemű teles eseméyredszerre: