A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása

Hasonló dokumentumok
A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Bevezetés Áttekintés

4. A humorális immunválasz október 12.

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll

Az Ig génátrendeződés

Immunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea

Immunológia alapjai előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Immunológia alapjai előadás. Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés

Az autoimmun betegségek pathogenezise, általános sajátosságai Prof. Dr. Dankó Katalin/Prof. Dr. Zeher Margit

A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

B sejtek és a B sejt közvetített immunválasz. Pállinger Éva

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Antigén, Antigén prezentáció

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Az immunológia alapjai

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia

Immunológia alapjai. Hyperszenzitivitás előadás. Immunglobulin és cytokin mediálta hyperszenzitív reakciók. Allergia. DTH.

Immunitás és evolúció

Doktori értekezés tézisei

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Az ellenanyagok orvosbiológiai. PhD kurzus 2011/2012 II. félév

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

A szervspecifikus autoimmun betegségek pathomechanizmusa. Dr. Bakó Gyula DE OEC III. Belklinika Ph.D. Kurzus, Debrecen, 2011.

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

Az immunrendszer szerepe

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

A hízósejtek szerepe az immunológiai folyamatokban

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Vérképző és egyéb szöveti őssejtek

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Tolerancia és autoimmunitás

Immunológia Világnapja

A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek

Szisztémás autoimmun kórképek újabb kezelési lehetőségei I. Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Klinikai Immunológiai Tanszék Klinikai Immunológia és

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

Immunhiányos állapotok. Öröklött immunhiány

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei. Isaák Andrea

Tolerancia és autoimmunitás

Allergológia Kurzus 2011

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? password: immun

A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések

Immunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

Jelátviteli útvonalak kapcsolata és azok gátlása egészséges és RA-s B sejtekben

Vércsoportszerológiai alapfogalmak. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen

AZ ADENOZIN HATÁSA A PERIFÉRIÁS CD4 + T-LIMFOCITÁK AKTIVÁCIÓJÁRA. Balicza-Himer Leonóra. Doktori értekezés tézisei

Az immunológia alapjai

T sejtek II Vizler Csaba 2010

A csontvelõ-átültetés után kialakuló B-sejt-készlet a korlátozott ellenanyag-sokféleség molekuláris alapjai

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Immunpatológia. Az előadások anyaga megtalálható - részben az Immunbiológia tankönyvben, ill. - a tanszék honlapján:

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták

Az intravénás immunglobulin hatásmechanizmusa és alkalmazási köre a klinikai immunológiában

Tumor immunológia. Dr. Nagy György

A hisztokompatibilitási rendszer sejtbiológiája és genetikája. Rajczy Katalin Klinikai Immunológia Budapest,

A gyomor-bélrendszer immunológiája: az orális tolerancia mechanizmusa

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés

Immunológia alapjai T sejt fejlődés a tímuszban Differenciálódási stádiumok, környezeti faktorok szerepe

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

2. gyakorlat: Az immunrendszer sejtjei, CD markerek

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

Plazmaferezis kezelések diagnózis szerinti megoszlása az elmúlt 30 évben ( ) Myastenia Gravis 1353 Guillain-Barre 891 CIDP, SM, DEVIC 595

Tumor immunológia

Átírás:

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Délpesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Hematológiai és Őssejttranszplantációs Osztály, Budapest

Az immunglobulinok szerkezete Fab V L V H C L C H 1 C H 1

Az egér immunglobulin géncsaládok szerveződése Hlánc lokusz (12. kromoszóma) (14) Cµ1 Cµ2 Cµ3 Cµ4 TM TM 5' L1 VH1 (n = 250 1000) Ln VHn DH (1 12) JH Cµ Cδ // //? Cγ3 Cγ1 Cγ2b Cγ2a Cε Cα 3' κlánc lokusz (6. kromoszóma) (2) L1 Vκ1 Ln Vκn Jκ Cκ // // (n = 250) * λlánc lokusz (16. kromoszóma) (22) L2 Vλ2 Jλ2 Cλ2 L1 Vλ1 Jλ3 Cλ3 Jλ1 Cλ1 // * * // //

A nehézlánc génátrendeződés, transzkripció és transzláció Csíravonal DNS L1 V1 Ln Vn D1 12 J14 Cµ Cδ // 5' // 3' L1 V1 Ln Vn D1 D2 J1 J24 Cµ Cδ 5' // // 3' D J rekombináció Átrendeződött DNS Primér mrns Érett mrns Polipeptidlánc L1 V1 D2 J1 J24 Cµ Cδ 5' 3' 5' L1 V1 D2 J1 J24 Cµ Cδ L1 V1 D2 J1 Cµ L V D J C AAA V D J rekombináció 3' Transzkripció RNS feldolgozás Transzláció Érett µlánc fehérje V D J C Feldolgozás, glikoziláció

Az ellenanyagrepertoár kialakulása Az ellenanyag diverzitást fokozó mechanizmusok Véletlenszerű génátrendeződések (szabad VDJ rekombináció) Szabad láncrekombináció (H + L láncok) A harmadik hipervariábilis régióban: N nukleotidok Deléciók Dszegmensek fúziója Dgén inverzió Génkonverzió Szomatikus mutációk A pszeudokönnyűlánc feltételezett szerkezete Azellenanyag diverzitást korlátozó mechanizmusok COOH NH 2 NH 2 λ5 VpreB Korlátozott méretű Vgén készlet Preferenciális génátrendeződések Nem véletlenszerű Vgén asszociációk Klónkiesés (deléció) Receptor szerkesztés (editing) COOH

A B sejtek fejlődése SEJT GÉNÁTRENDEZŐDÉS sig PROB PREBI H G H DJ L G L G PREBII + H VDJ L G "sigm" ÉRETLEN B + H VDJ L VJ sigm ÉRETT B sigm, sigd

Pozitív és negatív szelekció a fejlődő B sejt repertoárban Elkötelezettség és differenciálódás Pozitív és negatív szelekció Interleukinek és stroma sejtek Saját struktúrák Nem saját struktúrák "sigm" sigm sigm sigd ProB PreBI PreBII Éretlen B Érett B Csontvelő Nyirokszervek

A fejlődő B sejt repertoárban érvényesülő pozitív és negatív szelekció a ligand (antigén)sűrűség, Elkötelezettség és illetve az antigénfelismerő receptor(ok) differenciálódás affinitásának Interleukinek függvényében stroma és sejtek Pozitív és negatív szelekció Saját struktúrák Nem saját struktúrák Az antigénfelismerő receptor (sig) affinitása ProB PreBI PreBII Pozitív szelekció Negatív szelekció Szelekción kívül Csontvelő Ligand (antigén) sűrűség "sigm" sigm sigm sigd Éretlen B Érett B Nyirokszervek

B cell development in fetal liver and bone marrow

A µ és δláncok koexpressziójának molekuláris mechanizmusa L V D J Cµ AAA µlánc RNS feldolgozás Primér mrns 5' L V D J Cµ Cδ 3' L V D J Cδ AAA RNS feldolgozás δlánc

A TI1es és TI2es antigénekkel stimulált B sejtek aktivációja, proliferációja és differenciálódása AKTIVÁLÓDÁS OSZTÓDÁS DIFFERENCIÁLÓDÁS Osztódó Bsejt Nyugvó Bsejt Aktivált Bsejt Differenciálódó Bsejt Plazmasejt Y Y TI1es antigének TI2es antigének IL4 IL5 IL6

A primer és a szekunder humorális immunválasz Ellenanyag titer Primer válasz Szekunder válasz IgG IgM lag Első antigén stimulus Második antigén stimulus Idő

A T H sejtek és az aktivált Bsejtek között kialakuló párbeszéd lényege Bsejt Tsejt Osztódás Osztályváltás CD40 CD40L (CD154) MHC II TCR/CD3 B7 (CD80) CD28 Osztódás IL termelés

A humorális (Tsejt függő) immunválasz Antigén Aktivált Bsejt DC Immunológiai szinapszis II. Bsejt Aktivált T H sejt Immunológiai szinapszis I. Aktivált DC T H sejt Az aktivált T H sejtek osztódása

B sejt Egy immunológiai szinapszis DC A humorális (Tsejt függő) immunválasz CD11a/18 CD40 CD19 CD79b CD79a sigm CD22 CD72 MHC II CD58 CD59 CD80(B71) CD86(B72) Aktivált DC Antigén? Immunológiai szinapszis I. CD54 CD40L CD45 CD6 CD5 CD4 Aktivált Bsejt Immunológiai szinapszis sejt II. CD3/TCR CD2 CD28 CTLA4 T Bsejt Aktivált T H sejt CD20 CD54 CD106 (VCAM) CD43 CD11a/18 (LFA1) T H sejt CD49d/29 Az aktivált T H sejtek (VLA4) osztódása

A centrum germinatívum szerkezete és működése PALS (periarterioláris lymphocyta hüvelyek) Memória B sejtek Y Y Ellenanyagok Köpeny zóna Apikális világos zóna FDC Szelekció Hosszú életű plazmasejtek 25 aktivált Bsejt Bazális világos zóna Apoptózis Primer Primer folliculus folliculus Centrocyták (sig + ) Sötét zóna Centroblastok (sig )

Az osztályváltás molekuláris mechanizmusa Átrendeződött DNS egy IgM termelő sejtben L VDJ Cµ Cδ Cα Cgének kiesése // Átrendeződött DNS egy IgA termelő sejtben Primér mrns L VDJ Cα L VDJ Cα Transzkripció RNS feldolgozás Érett mrns L VDJ Cα AAA Polipeptidlánc αnehézlánc Transzláció

Az osztályváltás szabályozása IL6 IL2 IL4 IL5 IL4 IL2 IL6 γifn IL5 TGFβ IL4 IL13 Sµ Sγ3 Sγ1 Sα1 Sγ2 Sγ4 Sε Sα2 5' 3' VDJ Cµ Cδ Cγ3 Cγ1 Cα1 Cγ2 Cγ4 Cε Cα2

A B1es és B2es B sejtfejlődési vonalak B1 Önfenntartás Foetális máj és csontvelő Érett B1es sejt Természetes ellenanyagok Aktivált Bsejt Memória Bsejt B2 Folyamatos megújulás Csontvelő Éretlen B2es sejt Érett B2es sejt Antigén Rövid életű plazmasejt Extrafollicularis Bsejt válasz Plazmasejt GC Bsejt Hosszú életű plazmasejt Centrum germinatívum reakció

Bsejt szubpopulációk B1a B1b MZ Bsejt Follicularis Bsejt Regulátor Bsejt Gyakoriságuk a lépben 2% <1% 15% >70% Ellenanyagok Affinitás V H gén felhasználás N nukleotidok Szomatikus mutációk Markerek Polispecifikus, autoreaktív, IgM > IgA >> IgG Alacsony Preferenciális, germline Monospecifikus, immun, IgG > IgA >> IgM Magas Véletlenszerű CD5 +, CD23 CD5, CD23 CD5, CD23 CD5, CD23 + CD5 +/, CD23 +/ IgM high, IgD low IgM high, IgD low IgM high, IgD low IgM low, IgD high IgM high, IgD low? IL10

Regulatory B cells Besides antigen presenting and antibody production, B cells also play a role in immune regulation and tolerance induction through IL10 dependent and independent mechanisms. A variety of Bcell subsets have been documented as regulatory B cells (Bregs), but no inclusive or specific marker has been found. Bregs are usually induced and maintained in response to inflammation, and multiple pathways are involved in different settings. PanBcell depletion is not always beneficial forkidney transplantation. It depends on the timing of this approach.

Phenotypes of human Breg subsets

Bregs are induced through both adaptive and innate signals B cells bind antigens through BCR, present them to cognate CD4+ T cells, become stimulated with CD40CD40L, CD80/86 CD28, and IL21, and then develop into Bregs. LPS on TLR2/4 and the DNA complex on TLR9 can induce Bregs through the Myd88 pathway. Proinflammatory cytokines, including IL1β, IL2, IL6, and IFNα, help to induce Bregs. Inaddition, antiinflammatory cytokine IL35 also plays a role in Bregs induction through IL12Rβ2 and IL27Rα

Through cell contact and antiinflammatory cytokines, including IL10, TGFβ, and IL35, Bregs suppress CD4+ Tcell proliferation, induce Foxp3+ Tregs and Tr1 cells, and suppress Th1/17 differentiation and CD8+ effector T cells

IL10 and TGFβ secreted by Bregs hamper the antigenpresenting function and cytokine secretion of dendritic cells and M1 macrophages, and they possibly induce M2 macrophages. They also negatively regulate neutrophils and NK cells

PDL1 and FasL expressed on the surface of Bregs induce Tcell apoptosis through binding to PD1 and Fas, respectively, together with cytokines IL10 and IL4

Az immunológiai homunculus Mikróbaspecifikus immunválasz Szabályozott autoimmun válasz Autoreaktív Tsejt Homunculus Mikróbaspecifikus Tsejt Antigén feldolgozás Mikróba Autoreaktív Bsejtek Sajátjellegű determináns Nem sajátjellegű determináns

A Bsejtek szerepe az autoimmun betegségek patogenezisében Lymphoid neoorganogenezis Antigénbemutatás Immunkomplexek Autoantitest termelés Rheumatoid arthritis Sjögrensyndroma Sclerosis multiplex Systemás lupus erythematosus Rheumatoid arthritis Systemás lupus erythematosus Rheumatoid arthritis Graves betegség Myasthenia gravis Autoimmun haemolyticus anaemia

Emberi immunoglobulin izotípusok funkciója Effektor funkció IgM IgD IgG1 IgG2 IgG3 IgG4 IgA IgE Neutralizáció Opszonizáció NKsejtes citotoxicitás Hízósejtek aktivációja Komplement aktiválás + ++++ ++ +++ ++ ++ ++ + ++ ++ ++ ++ ++ + + ++ + + + ++++ Diffúzió a vérből Átjutás a placentán Epitheliális transzport +/ + +++ +++ +++ +++ +++ +++ +++ +++ ++ +++ ++ IgM IgG3 IgG1 IgG4 IgA IgG2

Köszönöm a figyelmet!