Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)
|
|
- Péter Magyar
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)
2 A T és a B LIMFOCITÁK FEJLŐDÉSE, ÉRÉSE ÉS JELÁTVITELE
3 A limfociták különböző típusai a multipotens Hemopoetikus őssejtből fejlődnek ki
4 A limfociták rendkívül sokféle specificitású antigén-felismerő receptort képesek kifejezni, amelyek a legkülönfélébb idegen anyagokhoz kapcsolódhatnak. Ez a nagyfokú diverzitás az érett B- és T-limfocitákra jellemző, amelyek olyan limfocita-előalakokból (prekurzor sejtekből) fejlődnek ki, melyek antigén-felismerő receptorokat nem fejeznek ki, és ezért antigénekkel reagálni nem képesek. A progenitor sejtek érése a központi nyirokszervekben (csontvelő, tímusz) zajlik le, majd a már érett sejtek a perifériás nyirokszervekbe települnek. A szervezet T- és B-limfocitáin kifejeződő antigén-felismerő receptorok összességét immunkészletnek (immunrepertoár) nevezzük. A limfociták érésük során sejtfelszíni receptoraik révén aktiválódnak, aminek során elindul egy olyan génexpressziós láncolat, amely a prekurzor sejteket B-, ill. T- limfocita irányba kötelezi el, valamint beindítja az antigénreceptor génátrendeződési folyamatát. Mindezek a limfociták érésének központi elemei, és nagyfokú hasonlóságot mutatnak a B- és T-limfociták esetében. Valamennyi vérsejt, így a limfociták is a csontvelőben (és a magzati májban) található multipotens őssejtekből származik, amelyeket hematopoetikus őssejtnek (Hematopoetic Stem Cell HSC) is nevezünk. A HSC-k aszimmetrikus osztódással keletkező utódai érésük során általános limfoid progenitor sejtekké alakulnak, amelyekből a B-sejtek, a T-sejtek, az NK-sejtek is kialakulnak.
5 A limfociták érése A B- és a T-limfociták érése a központi nyirokszervekben a következő események sorozatából áll: A progenitor sejtek B- vagy T-limfocita irányú elkötelezettsége. Az antigén-felismerő receptorláncok génjeinek szomatikus rekombinációja és a receptorok kifejeződése. Szelekciós folyamatok, amelyek során megőrződnek a megfelelő antigénreceptorokkal rendelkező limfociták, de elpusztulnak a saját struktúrát felismerni képes autoreaktív sejtek. A progenitorok és a fejlődő, már elkötelezett sejtek az érésük kezdetén proliferálnak, és nagyszámú utódsejtet hoznak létre. B- és T-sejtek differenciálódásuk során funkcionálisan és fenotípusan is eltérő alpopulációkat hoznak létre.
6 A limfociták érésének ellenőrzési pontjai, pozitív és negatív szelekció A limfociták érése során a sejtmembránon olyan receptorok jelennek meg, amelyek nélkülözhetetlenek a további éréshez, osztódáshoz és a túléléshez. E folyamat alatt a sejtek pozitív és negatív szelekciós lépéseken keresztül jutnak el az érett B- és T-sejt állapotig.
7 A limfociták érésének ellenőrzési pontjai, pozitív és negatív szelekció
8 Az ellenanyag antigén kapcsolódásának erőssége a két molekula közötti affinitás és aviditás függvénye. Az ellenanyag egyetlen kötőhelye (Fab) és az antigén egyetlen epitópja között kialakuló kapcsolat erősségét az ellenanyag affinitásának nevezzük. A polivalens antigén és az ellenanyag között több pontban kialakuló kötés erősségét aviditásnak nevezzük, ami értelemszerűen nagyobb, mint az egyes kapcsolódások affinitása.
9 A monovalens TCR és a bivalens BCR antigén-felismerő tulajdonságai A T-sejt-receptor (TCR) egyetlen antigén-felismerő hellyel rendelkezik (monovalens), ellentétben a két kötőhelyet tartalmazó (bivalens) BCR-rel. A TCR az antigénbemutató sejt (APC) által feldolgozott fehérje-antigénből származó, az MHCmolekula kötőhelyébe illeszkedő peptidet ismeri fel. A BCR azonos specificitású antigénkötő helyei egy adott antigén két azonos epitópjával (vagy, ha a térszerkezeti viszonyok engedik két, egymáshoz közel elhelyezkedő antigén azonos epitópjával) kerülnek kölcsönhatásba.
10 A B- és a T-sejtek elköteleződését irányító transzkripciós faktorok A B- és T-sejtek elköteleződése számos transzkripciós faktor összehangolt szabályázásának tulajdonítható. A Notch-család tagjai olyan sejtmembránfehérjék, amelyek proteolitikusan lehasadnak, ha kapcsolatba kerülnek a szomszédos sejtek specifikus ligandumaival. A Notch levált citoplazmatikus doménje a sejtmagba kerül, ahol különféle gének átírását szabályozza. E család tagja a Notch-1, amely a GATA-3 transzkripciós faktorral együtt a T-sejtelköteleződést irányítja. A B-sejtek esetében az EBF és az E2A transzkripciós faktorok hatására indukálódik a Pax-5, és e három szabályozó faktor együttes hatása vezet a progenitor sejtek B-limfocita irányú elköteleződéséhez.
11 A B-sejt-receptorok (BCR), illetve a plazmasejtek által termelt immunglobulinok és a T- sejt-receptorok (TCR) közös tulajdonsága, hogy a környezetükben lévő antigéneket képesek specifikusan felismerni, és megkötni. A limfocitarepertoár minden tagja más-más antigénkötő receptort fejez ki, amelyek egyediségét a molekula antigénkötő, N-terminális régiója biztosítja. A szervezetben jelenlévő milliárdnyi különböző specificitású limfocita összességében biztosítja az egyénnek azt a képességét, hogy az antigének óriási sokféleségét képesek felismerni. A BCR rendkívüli variabilitását az Ig-molekula N-terminális szakasza (V-régiója) biztosítja; amihez kapcsolódik a konstans régió (C-régió), amely az effektor funkciókért felelős. Dreyer és Bennett már 1965-ben felvetette, hogy minden ellenanyag-molekulát legalább két gén kódol: az egyik a variábilis, a másik a konstans molekularészt, és ezek a gének DNS-szinten kombinálódva hozzák létre a fehérjét kódoló mrns-molekulát. E teória több mint egy évtizeddel később igazolódott, amikor kiderült, hogy egyes sejtek differenciálódásakor bizonyos fehérjék expressziója során különböző, a csírasejtekben (germline) még egymástól távol lévő génszakaszok kapcsolódnak össze. Az ily módon, génrekombinációval létrejött egységekről készül az mrns, amelyről a riboszómák felszínén a polipeptidlánc keletkezik.
12 A génrekombináció jelenségét mutatta ki Tonegawa és munkacsoportja a B-sejtek őssejtekből történő érése során, vagyis még mielőtt a sejtek antigénnel találkoznak. E mechanizmus ismeretében értelmezhetővé vált az immunglobulinok nagyfokú variabilitása, más szóval genetikai diverzitása. Felfedezésüket 1987-ben orvosi Nobel díjjal jutalmazták.
13 A B- és a T-sejt receptor szerkezete
14 Az immunglobulinok membránkötött és szekretált formája. Az Ig membránkötött formájában az utolsó CH-domént egy hidrofób transzmembrán (TM) szakasz követi, amely rövid bázikus szekvenciával végződik a sejtben. A szekretált forma töltéssel rendelkező és hidrofil aminosavakból álló farokrésszel végződik. Az IgM szekretált formája pentamer szerkezetű.
15 Az Ig molekula általános szerkezeti felépítése Az ellenanyagokat (antitesteket) lévén globulintermészetű fehérjék immunglobulinoknak (Ig) nevezzük. Az immunglobulinok jellegzetes doménstruktúrájú polipeptidláncokból felépülő molekulák, melyeknek szerkezete a felismerést és az effektor funkciók kiváltását egyaránt lehetővé teszi. Az ellenanyagok egyrészt a B-limfociták membránjában lévő receptorkomplex (B Cell Receptor BCR) antigén-felismerő egységeként szolgálnak, ezt nevezik mig-nek (membrane Ig) is. Másrészt a szekretált antitestek a szérumfehérjék jelentős részét képviselik, és a szervezet humorális immunvédelmét biztosítják
16 Az izotípus-sajátság a H- és az L-lánc konstans szekvenciái által meghatározott jellemzője az antitestnek. A nehézláncok izotípusa alapján az emberi Ig-k öt osztályba sorolhatók: IgA, IgD, IgE, IgG, IgM. A könnyűláncoknak két izotípusa ismert: kappa (κ) és lambda (λ) Humán Ig-izotípusok
17 Az Ig-osztályok megjelenése az egyedfejlődés során
18 A TCR-komplex szerkezete A TCR nyolc polipeptidláncból álló molekulakomplex, az antigén-felismerô egységből és járulékos láncokból épül fel. Az antigén-felismerô egység diszulfid-híddal összekötött α- és β, vagy γ és δ -láncokat tartalmazó heterodimer. Ehhez kapcsolódnak a CD3-at alkotó láncok: az egymáshoz nem kovalensen kötôdô ε és δ, valamint a γ- és ε-heterodimerek, továbbá a diszulfid híddal összekötött ζ-ζ homodimer. Ez utóbbi ITAM-motívumo-(ka)t tartalmaz, következésképpen a jelátviteli folyamatokban való részvételre alkalmasak.
19 A γδ -TCR szerkezete A T-sejtek 1-10%-án jelenik meg ilyen típusú TCR. A γδ-láncokból álló receptorok általános szerkezete hasonló az αβ-láncokból álló receptorokéhoz. Hasonlóan az αβ-receptorhoz, a γδ-receptor láncai is variábilis és konstans doméneket tartalmaznak, transzmembrán és citoplazmatikus részei is analóg szerkezetűek. Lényeges eltérés mutatható azonban ki a γδ-láncok variabilitásának mértéke és a variabilitást kialakító genetikai mechanizmusok között. A γδ-t-sejtek többsége nem fejez ki CD4- vagy CD8-molekulát. A γδ -TCR olyan antigént ismer fel, amely nem MHC-I vagy II-molekulával asszociált, hanem pl. kisméretű, foszforilált molekulákat, alkil-amint vagy lipidet ismernek fel, illetve olyan antigénhez kapcsolódnak, amit nem klasszikus MHCmolekulák prezentálnak, így elsődlegesen azokon a területeken jelenik meg, ahol a kórokozók behatolásának esélye különösen nagy.
20 Az immunglobulin gének genomikus szerveződése Az emberi csírasejtekben az immunglobulin nehézláncait és két könnyűláncát (λ és κ) kódoló gének három különböző kromoszóma meghatározott lókuszán szerveződnek. Az immunglobulin génrégiókban variábilis (Variable V), konstans (Constant C) és az ezeket összekötő kapcsoló (Joining J) gének találhatók. A nehézlánc esetében egy további típus, a diverzitás (Diversity D) régió is itt lokalizálódik. Az egyes kódoló géneket nem-kódoló DNS-szakaszok választják el egymástól. Az immunglobulin lókuszok 5' végén helyezkedik el a V-gének csoportja, melyek száma az egyes láncok esetében eltérő: emberben a nehézlánc lókuszán kb. 100, a κ-lókuszon mintegy 35, míg a λ-lókuszon csaknem 30 V-gén található.
21 A TCR génlókusz szerveződése A TCR α-, β- és γ-láncokat kódoló szegmensek mind különböző kromoszómákon vannak, míg a δ- láncot kódoló gének az α-láncot kódoló lókuszban találhatók. Minden egyes TCR-lókusz V-, J- és C-szegmensekből áll. Ezen kívül a TCR β- és a TCR δ-lókusz D-szegmenst is tartalmaz (az IgH-lókuszhoz hasonlóan). A TCR-lókusz 5 végén egy csoport V-génszegmens található, amelyek szerveződése az Ig-génekhez nagyon hasonló. A TCR-V-génektől különböző távolságra találhatók a C- régiót kódoló génszakaszok. Minden TCR-C-gént négy exon kódol, egy az extracelluláris domént, egy a rövid kapocs (hinge) régiót, egy a transzmembrán domént és végül az utolsó a citoplazmikus domént kódolja.
22 A V(D)J-rekombináció Az érett B-, illetve T-limfociták kivételével minden magvas sejtünk csíravonal konfigurációban tartalmazza az immunglobulin-, illetve TCR-géneket. A funkcionálisan aktív immunglobulin- és TCR-molekulák szintézise csak a génátrendeződés szigorúan szabályozott eseménysora után valósulhat meg. Ez csak a B-, illetve T-limfociták sajátos egyedfejlődése során, B-sejtek esetében a csontvelőben, T-limfociták esetében pedig a tímuszban jöhet létre. A rekombinációs folyamat során egymástól nagyon távol lévő gének kerülnek közel és alakul ki közöttük kapcsolódás. A kezdeti lépésben a kromatinnak az antigénreceptort kódoló génszakasz meghatározott helyein fel kell nyílnia. Ezután a DNS adott pontjain kettősszálú törések alakulnak ki, majd ezt követi a nem homológ végek összekapcsolódásának folyamata.
23 A limfocitarepertoár diverzitása kialakulásának egyik alapvető mozzanata, hogy a nem homológ végek összekapcsolása során nukleotidok épülnek be, vagy éppen eliminálódnak. A V(D)J-rekombináció során az Ig vagy a TCR lókuszon egy V- és egy J-szegmens (illetve ha jelen van, akkor egy D-szegmens) választódik ki véletlenszerűen minden egyes limfocitában, majd ezek a gének összekapcsolódnak, és kialakítják a V(D)J génszakaszt, ami az antigénkötő receptor variábilis szakaszát kódolja. A konstans (C) régiók ettől a már kialakult V(D)J szegmenstől távoli génszakaszon helyezkednek el, és nem kódoló szakaszok választják el, még a primer RNS-átiraton is. A primer RNS átszabása (splicing) következtében a szignál, a V(D)J és a C-régió exonjai összekapcsolódva létrehozzák a mrns-t, amelyről megindulhat az antigénkötő receptorláncok transzlációja.
24 Az érett B- és T-limfociták antigén-felismerő receptora és a sejtek aktiválódása A BCR és TCR komplexek jellemző sajátsága, hogy két funkcionális egységből állnak: 1. a klonálisan megjelenő, variábilis, antigén-felismerő láncokból 2. az azokhoz szorosan kapcsolódó jelátvivő egységekből. Az ilyen receptorokat a MIRR-nek (Multisubunit Immune Recognition Receptors) nevezett receptorcsaládba soroljuk. A jelátvivő komponensek minden esetben jellegzetes intracelluláris motívummal, az aktiváló ITAM-mal rendelkeznek.
25 A T-és a B-sejtek aktiválásának közös lépései A BCR, ill. a TCR az antigénnel történő kölcsönhatás után (receptorok keresztkötése) jeleket továbbít a sejtbe, amelyek biokémiai események és morfológiai változások sorozatát indítja el. A legkoraibb és egyik legjellemzőbb jelenség számos sejten belüli fehérjekomponens foszforilációja és aktivációja. Az ezt követően aktiválódó foszfolipáz C (PLC) hidrolizálja az foszfatidil-inozitoldifoszfátot, ami másodlagos hírvivő (messenger) molekulák képződéséhez vezet: a DAG a PKC-t aktiválja, míg a keletkező IP3 az intracelluláris, szabad Ca 2+ -okat szabadítja fel. A sejtmembrán felől kiinduló bonyolult jelátviteli mechanizmusok eredményeképpen transzkripciós faktorok képződnek, melyek a sejtmagba jutva gének átírását serkentik vagy gátolják.
26 A limfociták aktiválódása során lezajló események időrendje
27 A T-limfociták fejlődése Az elkötelezett progenitor sejtekből kiinduló T-sejtérés folyamatának fontos elemei: a TCR rekombinációja, a sejtosztódás, az antigénindukált szelekció és a teljes funkcióképesség elnyerése. A T-sejtek antigén-felismerése MHC-korlátozott folyamat, azaz a TCR az MHCpeptid komplexét ismeri fel, és az antigén-bemutatás sajátos mikrokörnyezetben zajlik. Scanning electron micrograph of a human T cell/wikipedia
28 A tímusz szerepe a T-limfociták fejlődésében A T-sejtek érésében a tímusz kitüntetett szerepet játszik. Erre azok a korai vizsgálatok utaltak, amelyek során a tímusz mesterséges kiirtása kísérleti állatokban immunhiányos állapothoz vezetett. (A tímusz kialakulásának genetikai okokra visszavezethető elmaradása emberben a DiGeorge-szindróma kialakulásához vezet. Ennek a betegségnek az immunológiai következménye, hogy csak nagyon kisszámú érett T-limfocita található a vérben és a perifériás szövetekben, és ennek természetes velejárója a T-sejt-dependens immunfolyamatok nagymértékű károsodása.) A tímusz mérete és aktivitása az életkorral folyamatosan csökken, és a pubertás idejére gyakorlatilag kimutathatatlanná válik. Ennek ellenére a T-sejtek érése bár kisebb mértékben de a felnőttkorban is zajlik. (E fejlődés színterei vélhetően a tímusz maradványszövetei. Feltételezések szerint felnőtt korban azért sincs szükség nagymértékű T-sejt érésre, illetve új T-sejtek kialakulására, mert a memória T-sejtek élettartama nagyon hosszú, ezért az élet előrehaladtával felhalmozódnak). A T-limfociták előalakjai, progenitor sejtjei a magzati májból, illetve később a felnőtt csontvelőből származnak. (Ember esetében a magzati fejlődés 7-8. hetében jelennek meg a tímuszban először a T-sejtek kezdeményei).
29 Age birth puberty twenty-five years sixty years seventy years wikipedia Mass about 15 grams about 35 grams 25 grams less than 15 grams as low as 5 grams
30 A T-sejtek érésének fázisai
31 A T-sejtérés főbb fázisai a tímuszban A fejlődő T-sejteket timocitáknak nevezzük, amelyek sem TCR, sem pedig CD4, ill. CD8 koreceptor molekulákat nem fejeznek ki, és a tímusz kéreg alatti zónájában és a külső kéregállományban találhatók. A sejtek innen a kéregállományba vándorolnak, ahol a legtöbb éréssel összefüggő folyamat zajlik. Először a TCR γδ- vagy αβ-molekulák fejeződnek ki, majd az αβ-t-sejtek MHC-II korlátozott, CD4 + pozitív, vagy pedig MHC-I korlátozott, CD8+ pozitív sejtekké fejlődnek. Az érés végső fázisában a sejtek a tímusz velőállományába (medulla) migrálnak, majd onnan a perifériára kerülnek. A tímuszban a T-sejtek érését a tímusz epitélsejtjei, makrofágok és dendritikus sejtek biztosítják.
32 A T-sejt érése során szigorúan meghatározott az egyes TCR-gének átrendeződésének sorrendje, valamint a CD4 és CD8 koreceptorok kifejeződése. A legtöbb kéregállománybeli timocita TCR génjei a csíravonalra jellemző állapotban vannak, a sejtek nem expresszálnak sem TCR-t, sem CD3 vagy ζ-láncokat, Mivel CD4-, ill. CD8-koreceptorokat sem fejeznek ki, ezeket a limfocitákat dupla negatív (DN) sejteknek, vagy pro-t-sejteknek nevezik. A Rag-1 és Rag-2 enzimek először ebben az állapotban expresszálódnak és ezzel kezdetét veszi a TCR-gének rekombinációja. Először a TCR β-láncának átrendeződése következik be, amelynek során a rekombinációban részt vevő génszegmensek közti DNS-elemek törlődnek a genomból. A transzlációt követően a sejtben kifejeződik a TCR β-lánca. Fontos továbbá, hogy a TCR esetében ellentétben a B-limfocitákkal nincs izotípus-váltás. Amennyiben az adott pro-t-sejtben bekövetkezik a TCR β-lánc produktív átrendeződése, akkor a TCRβ-láncfehérje megjelenik a sejtfelszínen, és az ún. pre-t α-lánccal (egy invariáns fehérjével), a CD3-komplexszel és a ζ-láncdimerrel együtt a pre-tcr-t alkotja. A funkcionálisan intakt pre-tcr másik jelentős szerepe a TCR α-lánc rekombinációjának beindítása, aminek hatására a dupla negatív sejtek dupla pozitív (DP) sejtekké válnak. A B-sejt éréséhez hasonlóan, a pre-tcr gátolja a másik allél β-lánc rekombinációját (allélkizárás).
33 A dupla pozitív sejtek képesek MHC-peptidkomplexekhez kapcsolódni, és ez által a pozitív és negatív szelekciós folyamatokban részt venni. E szelekciós lépéseket követően a dupla pozitív sejtek vagy CD4- vagy CD8-koreceptort fejeznek ki, és ezért egyszeresen pozitív (Sigle Positive SP) sejteknek is nevezzük. Az érett T-sejtek a tímusz velőállományából a keringésbe, ill. a szekunder limfoid szervekbe kerülnek. A CD4+ sejtek antigén stimulus hatására citokineket termelnek, és többek között CD40- ligandumot fejeznek ki a sejtmembránon, amelyekkel B-limfocitákat és makrofágokat aktiválnak. A CD8+ T-sejtek olyan molekulákat termelnek, amelyekkel más sejteket képesek elpusztítani.
34
35 T cell differentiation_courtesy of David Peterson, DC, DCCN, FAAIM
36 A B sejtek fejlődése
37 A B-limfociták érésének legfontosabb lépései az Ig-gének rekombinációja és kifejeződése, a fejlődő B-sejtek szelekciója és proliferációja a pre-b-sejtreceptor ellenőrzése alatt, végül az érett B-sejtrepertoár kiválasztódása. Születés előtt a B-limfociták a magzati máj elköteleződött prekurzor sejtjeiből fejlődnek, de a születést követően ez a folyamat a csontvelőben folytatódik. A B-limfociták többsége a felnőtt csontvelői progenitorokból származik, amelyek kezdetben Ig-negatívak, később éretlen B-sejtté fejlődnek, amelyek membránkötött IgM-molekulát fejeznek ki. Ezek a sejtek később elsősorban a lépben érnek tovább, ahol a follikuláris B- limfocitavonalhoz tartozó sejtek IgM- és IgD-molekulát fejeznek ki a felszínükön. Szintén a lépben nyerik el azt a képességüket, hogy a másodlagos nyirokszervek között vándoroljanak, illetve azokban megtelepedjenek. A másodlagos nyirokszervekben megtelepedett B-limfociták a specifikus antigén hatására aktiválódnak. Emberben ez a folyamat, azaz a progenitor sejtből az érett limfocita kialakulása mintegy két-három napig tart.
38 A B-sejt érés fázisai
39 Az immunglobulin nehéz- és könnyűláncát kódoló gének rekombinációja és expressziója
40 A pre-b sejtreceptor szerkezete és funkciói A csontvelőben a legkorábbi B-sejtvonalhoz köthető sejttípus a pro-b-sejt. Ez a sejttípus nem fejez ki immunglobulint, de a többi sejttípustól a sejtfelszíni CD19- és CD10-markerek alapján jól elkülöníthető. A Ragenzimek már ebben a fázisban megjelennek, és az első rekombinációs folyamatok is lezajlanak a nehéz láncon. A sikeres Cμ-szintézis a sejtet a következő pre-b-sejt fázisba juttatja. Ebben a fázisban tehát a sejt Igμ-láncot termel, de a könnyűlánc génjeinek átrendeződése még nem történt meg. Ebben az átmeneti állapotban a Cμ az ún. pót-könnyűláncokkal, azaz a λ5 vagy a VpreB fehérjével kapcsolódik. Ezeket a fehérjéket kizárólag a pro- és pre-b-sejtek állítják elő, és bár szerkezetileg a valódi könnyűlánchoz hasonlóak, invariánsak, azaz összetételük minden B-sejtben azonos. A következő érési fázisban minden fejlődő B-sejt kifejezi a κ- vagy a λ-könnyűláncot, amely a korábban megtermelt μ-nehézlánccal összekapcsolódva létrehozza a komplett IgM-molekulát. Az IgM-molekulát kifejező B- sejteket, éretlen B-sejteknek nevezzük.
41
42 Az IgM és IgD koexpressziója A FO B sejtek μ- és δ- nehézláncot fejeznek ki, amelyek κ- vagy λ-könnyűlánccal kapcsolódva alkotják a membránkötött IgM- és IgD-molekulát. A két izotípus egy sejtben azért fejeződik ki, mert az adott VDJ kialakulását követő transzkripció során olyan hosszú primer RNS keletkezik, amelyen a Cμ- és a Cδexonok is megtalálhatók és a primer RNS-ből alternatív hasítással vagy a Cμ- vagy a Cδ-exonok kapcsolódnak ugyanahhoz a VDJ-exonhoz. Az IgM és IgD egyidejű kifejeződésével (koexpresszió) a sejtek elérik funkcionális kompetenciájukat és azt a képességüket, hogy a szervezetben recirkuláljanak.
43 B-limfocitapopulációk eredete és fejlődése A magzati máj őssejtjeiből B-1 B-sejtek fejlődnek. A csontvelői őssejtekből a B-sejtek többsége, az ún. B-2 B-sejtek alakulnak ki, amelyek vagy marginális zóna B-sejtekké (MZB), vagy pedig a follikuláris B- sejtekké (FOB) alakulnak. A legtöbb érett B-limfocita follikuláris B-sejt.
44 Az érett B-sejt repertoár szelekciója (pozitív és negatív szelekció) Az érett B-sejtek legfontosabb paramétere a funkcionális immunoglobulin létrehozása. A pozitív szelekció során működő faktorok a BCR komplexen keresztül hatva biztosítják a sejtek túlélését. Ennek során az éretlen B-sejtek kapcsolatba kerülnek környezetükkel, illetve az ún. saját antigénekkel (alacsony affinitás). Amennyiben a BCR és a saját antigén közötti kapcsolat erős (nagy affinitás), akkor a sejtek egy részében a receptor átszerkesztése (editing) indukálódik. Ennek lényege, hogy az antigén-felismerés hatására újra aktiválódnak a RAG-gének, és egy újabb könnyűlánc rekombinációs eseménysor indul meg. A folyamat eredményeként termelődő új könnyűlánc kapcsolódik az eredeti nehézlánchoz, és ezzel egy új, eltérő specificitású BCR jön létre, ami nagy valószínűséggel nem lesz képes a saját antigénnel erősen kapcsolódni. Hasonlóképpen, az autoreaktív BCR-t expresszáló éretlen B-sejtek elpusztulnak, vagy nem lépnek a következő fejlődési fázisba. E sejtek eliminálását negatív szelekciónak nevezzük, aminek alapvető szerepe van a B-sejt tolerancia kialakításában. Ezen a negatív szelekciós lépésen túljutott sejteket érett, IgM + IgD + B-limfocitáknak nevezzük, amelyek, ha antigénnel találkoznak, osztódnak és differenciálódnak. Ez a folyamat a humorális immunválasz alapvető mechanizmusa a periférián.
45 A B-limfociták B-1 populációja A B-limfociták többségét jelentő B-2 sejtek mellett megtalálhatók a szervezetben a magzati májból fejlődő B-1 B-sejtek, amelyeknek a többsége CD5 (egérben Ly-1) molekulát fejez ki. Ezek a sejtek a B-2 sejtekhez képest az ontogenezis korábbi szakaszában fejlődnek, és viszonylag korlátozott V-repertoárral, valamint sokkal kisebb kapcsolódási diverzitással jellemezhetők. Felnőttekben a B-1-sejtek jelentős önmegújító populációi találhatók a nyálkahártyákban és a hashártyában. A B-1-sejtek csakúgy, mint a marginális zóna B-sejtek, spontán szekretálnak IgMmolekulákat, amelyek általában mikrobiális poliszacharidokat és lipideket ismernek fel. Ezeket az ellenanyagokat sokszor természetes ellenanyagoknak is nevezik, mivel az egyén nyilvánvaló immunizálódása nélkül is megjelennek. A B-1-sejtek fontos szerepe, hogy nagyon gyorsan termelnek ellenanyagot olyan kórokozókkal szemben, amelyek pl. a hasüregben jelennek meg. A nyálkahártya lamina propria rétegében lévő, IgA-termelő B-limfociták közel fele B-1 eredetű. A B-1-sejtek és a γδ-t-sejtek analógoknak is felfoghatók, abban az értelemben, hogy mindkét sejttípus korlátozott variabilitású antigén-felismerő receptorokat fejez ki, és bizonyos kórokozók ellen védelmet biztosít az immunválasz korai fázisában.
46 A marginális zóna (MZ) populációja A marginális zóna B-sejtek (MZB) elsődlegesen a lép marginális szinuszának közelében találhatók, és számos vonatkozásban nagyon hasonló szerepet töltenek be, mint a B- 1-sejtek (korlátozott diverzitás, poliszacharid-specifikus, természetes ellenanyagok). A marginális zóna B-sejtek IgM- és CD21-molekulákat fejeznek ki. Ezek a sejtek nagyon gyorsan képesek reagálni a vérbe került mikrobákkal és ún. rövid életű, IgM-szekretáló plazmasejtekké differenciálódnak. Bár általában T-sejt független (TI) immunválaszt alakítanak ki a keringő patogénekkel szemben, esetlegesen T-sejtfüggő (TD) immunválaszban is részt vesznek. Kövesdi et al. Self Nonself Apr;1(2):
47
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:
RészletesebbenImmunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás
Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenImmunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
Részletesebben4. A humorális immunválasz október 12.
4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenImmunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe
Immunológia alapjai T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe A limfocita fejlődés lépései Recirkuláció a periférián Korai érés és növekedési
RészletesebbenA B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc
A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Az immunglobulinok szerkezete Fab V L V H C L C H 1 C H 1 Az egér immunglobulin géncsaládok szerveződése Hlánc
RészletesebbenAz ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenAz Ig génátrendeződés
Az Ig génátrendeződés Háromféle változás játszódik le a molekula szerkezetét tekintve: B sejtek fejlődése alatt: VDJ átrendeződés (rekombináció) IgH izotípusváltás rekombináció (CSR) Szomatikus hipermutáció
RészletesebbenAntigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia
Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia Dr Pállinger Éva Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet Nem antigén- specifikus antigénreceptorok Opszonizáló receptorok Mintázat felismerő receptorok
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és
Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett
RészletesebbenAz immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés
Immunológia alapjai 11-12. előadás Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés Az antigén-receptor gének kifejeződésének főbb kérdései Minden testi sejt tartalmaz TcR/BcR
RészletesebbenSejtfelszíni markerek és antigén csoportok
Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok Markerek A sejthártya aszimmetrikus: extracellulárisan oligoszacharidokban gazdag (glikoprotein és glikolipid oldalláncai révén) Sejteket jelölő anyagok markerek
RészletesebbenAz adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 6. előadás Humorális és celluláris immunválasz A humorális (B sejtes) immunválasz lépései Antigén felismerés B sejt aktiváció: proliferáció, differenciálódás
RészletesebbenAntigén, Antigén prezentáció
Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenImmunológia alapjai T sejt fejlődés a tímuszban Differenciálódási stádiumok, környezeti faktorok szerepe
Immunológia alapjai T sejt fejlődés a tímuszban Differenciálódási stádiumok, környezeti faktorok szerepe Berki Timea A tímusz szerkezet A tímusz lebenyke szerkezet The thymic stoma creates the microenvironment
RészletesebbenAz immunrendszer szerepe
Immunbiológia I Az immunrendszer szerepe 1 Védekezés: (1) Patogén szervezetek ellen (vírusok, baktériumok, gombák, egysejtűek, férgek) (2) Tumor sejtekellen ellen Hibás működés: Autoimmun betegségek (pl.
RészletesebbenImmunológia alapjai 11-12. előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe
Immunológia alapjai 11-12. előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe A limfocita fejlődés lépései Recirkuláció a periférián
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
Részletesebben3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4
A Név: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS 1. Mi atlr-5 legfontosabb ligandja? A endospóra B flagellin C poliszacharid tok D DNS E pilus 2. Mi alkotja az ellenanyag antigénkötő helyét? A a H és L láncok konstans
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
RészletesebbenB sejtek és a B sejt közvetített immunválasz. Pállinger Éva
B sejtek és a B sejt közvetített immunválasz Pállinger Éva IMMUNVÁLASZ VELESZÜLETETT SZERZETT HUMORÁLIS CELLULÁRIS HUMORÁLIS CELLULÁRIS A SZERZETT HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZT A PLAZMASEJTEK ÁLTAL TERMELT IMMUNGLOBULINOK
RészletesebbenAz immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek
Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet
RészletesebbenAz ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása
Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása II. Az ellenanyagok metabolizmusa (génátrendeződés, izotípusváltás, affinitásérés, termelés, elimináció, megoszlás biológiai terekben) Dr. Kacskovics Imre egyetemi
RészletesebbenAdaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll
Adaptív/anticipatív immunrendszer Egyedi, klonális receptorok A természetes immunrendszer DANGER szignáljainak kontrollja alatt áll EHRLICH oldallánc-elmélete Alapfogalmak: antigén epitop haptén karrier
Részletesebben1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták
Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok A test őrei 1. Az immunrendszer működése Az individualitás legjobban az immunitásban mutatkozik meg. Feladatai: - a saját és idegen elkülönítése, felismerése -
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
RészletesebbenKörnyezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1.
Környezetegészségtan 2018/2019 Immunológia 1. 2018. XI.12. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@ttk.elte.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html
RészletesebbenAz immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek
Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet
RészletesebbenImmunitás és evolúció
Immunitás és evolúció (r)evolúció az immunrendszerben Az immunrendszer evolúciója Müller Viktor ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék http://ramet.elte.hu/~viktor Az immunitás
RészletesebbenKörnyezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.
Környezetegészségtan 2016/2017 Immunológia 1. 2016. XI.11. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@freemail.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenImmunbiológia I. 1. Immunbiológia 0. BEVEZETÉS
Immunbiológia I 0. BEVEZETÉS DIA 1 Az élőlények szervezete folyamatosan ki van téve a kórokozók támadásainak. Az immunrendszer fő funkciója e kórokozók elleni védekezés. Ezt a feladatot úgy kell elvégeznie,
RészletesebbenImmunológia Világnapja
a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Tumorbiológia Dr. Tóvári József, Országos Onkológiai Intézet Mágikus
RészletesebbenA B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása
A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Délpesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Budapest Az immunglobulinok szerkezete
RészletesebbenIrányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA
Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Dr. Kacskovics Imre tszv. egy. tanár Immunológiai Tanszék ELTE http://immunologia.elte.hu/ Medicina Kiadó 2012. Az Immunológiai Tanszék kutatási témái: http://immunologia.elte.hu/
RészletesebbenImmunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)
Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenINTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Példák intracelluláris baktériumokra Intracelluláris
RészletesebbenImmunológia alapjai (Fogász)
Immunológia alapjai (Fogász) 3-4. előadás Az immunrendszer molekuláris komponensei: 1. An6gén felismerő molekulák: immunglobulinok, T sejt receptor 2. MHC és an6gén bemutatás Dr. Boldizsár Ferenc Immunrendszer
RészletesebbenA B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása
A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Délpesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Hematológiai és Őssejttranszplantációs
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
Részletesebben1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése
1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Vér alakos elemei: 1mm3 vérben: 4-5 millió vörövértest 6000-9000 fehérvérssejt 200-400 ezer thrombocyta(vérlemezke) Fehérvérsejtek: agranulocyták:
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a écsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ
ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Előzetes ismeretek: a sejt felépítése sejtalkotók szerepe a sejtmembrán szerkezete sejtfelszíni molekulák szerepe (marker-receptor) fehérjeszintézis alapja, folyamata Megjegyzés:
RészletesebbenKromoszómák, Gének centromer
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenAz immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)
Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) 1. A veleszületett és az adaptív immunitás kialakulása, egymásra épülése 2. Patogének, antigének, haptének Az immunrendszer kétélű kard Az immunrendszer legfontosabb
RészletesebbenImmunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK
II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK 2. Immunbiológia Immunbiológia - II Hasonlóan az antitest válaszhoz, a T sejtek által közvetített immunválasz szintén antigén-specifikus. A T sejtválasz két fontos szempontból
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,
RészletesebbenSzervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés
Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés Erdei Anna ELTE, TTK, Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ELTE, Pázmány-nap, 2012. Az immunrendszer fő feladata a gazdaszervezet védelme a
RészletesebbenAz immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)
Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) A HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZ és az ELLENANYAGOK ÁLTAL KÖZVETÍTETT EFFEKTOR FUNKCIÓK Humoral immunity is mediated by macromolecules (as opposed to cells) found in
RészletesebbenAz immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)
Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) A CELLULÁRIS IMMUNVÁLASZ ÉS EFFEKTOR FOLYAMATAI http://www.nobelprize.org/ Az adaptív immunválasz során a B- limfocitákból plazmasejtek keletkeznek, melyek
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
RészletesebbenA csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet
A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt
RészletesebbenA kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenAz ellenanyagok orvosbiológiai. PhD kurzus 2011/2012 II. félév
Az ellenanyagok orvosbiológiai alkalmazása PhD kurzus 2011/2012 II. félév A kurzus célja Az ellenanyagok széleskörű (diagnosztika, terápia, kutatás) felhasználhatóságának bemutatása, mindennapos orvos-biológiai
RészletesebbenImmunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter
Immunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter MHC A saját és idegen antigének a gazdaszervezet specializált
RészletesebbenA T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció
A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció Autotranszplantáció: saját szövet átültetése, pl. autológ bőrtranszplantáció, autológ őssejt-transzplantáció.
RészletesebbenImmunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok. Az immunválasz kezdeti lépései: fehérvérsejt migráció, gyulladás, korai T sejt aktiváció, citokinek. T sejt receptor komplex ITAMs
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenAz X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót
Az X kromoszóma inaktívációja A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót Férfiak: XY Nők: XX X kromoszóma: nagy méretű több mint 1000 gén Y kromoszóma: kis méretű, kevesebb, mint 100 gén Kompenzációs
RészletesebbenHogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?
ERDEI ANNA Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? Erdei Anna immunológus egyetemi tanár Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy védelmet nyújt a különbözô kórokozók vírusok, baktériumok, gombák,
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenAjánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia. Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai
Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Janeway, Travers, Walport, Schlomchik: Immunobiology Paraziták Virulencia egyes
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Koreceptorok és adhéziós molekulák. Cytokinek, chemokinek és receptoraik. A sejt-sejt kapcsolatok mediátorai: cross-talk - Szolubilis
RészletesebbenImmunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun
Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenSaját és idegen megkülönböztetés Antigén bemutatás MHC (HLA) fehérjék Kombinatórikus receptorok, antigénfelismerő
Saját és idegen megkülönböztetés Antigén bemutatás MHC (HLA) fehérjék Kombinatórikus receptorok, antigénfelismerő molekulák A csodálatos immunrendszer: http://www.mit.hu/docview.aspx?r_id=3332323037 free
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenBevezetés Áttekintés
Bevezetés Áttekintés Fogalmak Egy lymphocita életének áttekintése Human Ig-izotípusok morfológiája Human Ig-izotípusok funkciói Miért? Válasz: más Ig effektor funkciók C fixáció FcR Polymerizáció Izotípusváltás
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenImmunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése
Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Immunsejtek: Immunválaszban szereplő legfőbb sejtek: Limfociták: Csontvelői eredetű erősen festődő heterokromatinnal rendelkező sejtek. Antigénreceptorok
RészletesebbenA sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei Az FcRn overexpresszió hatása a humorális immunválaszra Dr. Schneider Zita Témavezető: Dr. Kacskovics Imre ELTE TTK Biológiai Doktori Iskola Doktori Iskola Vezető: Prof. Dr. Erdei
RészletesebbenKörnyezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.
Környezetegészségtan 2016/2017 Immunológia 1. 2016. XI.11. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@freemail.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html
RészletesebbenMikrogliák eredete és differenciációja
Mikrogliák eredete és differenciációja 2017. 10. 24. Jordán Viktória F. Ginhoux et al. Origin and differentiation of microglia, 2013 F. Ginhoux et al. Fate mapping anaylsis reveals that adult microglia
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 7. előadás Immunizálás. Poliklonális és monoklonális ellenanyag előállítása, tisztítása, alkalmazása Az antigén (haptén + hordozó) sokféle specificitású ellenanyag
RészletesebbenTolerancia és autoimmunitás
Tolerancia és autoimmunitás Tolerancia = fajlagos válaszképtelenség, az adott antigénre specifikus Centrális tolerancia - központi nyirokszervekben, éretlen limfociták válaszképtelensége sajáttal szemben
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenVércsoportszerológiai alapfogalmak. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen
Vércsoportszerológiai alapfogalmak Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen 1 Vércsoportszerológia Az immunológia tudományának speciális ága, mely a vörösvérsejtek felületi antigénjeivel, és
Részletesebben