Saját és idegen megkülönböztetés Antigén bemutatás MHC (HLA) fehérjék Kombinatórikus receptorok, antigénfelismerő
|
|
- Balázs Bognár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Saját és idegen megkülönböztetés Antigén bemutatás MHC (HLA) fehérjék Kombinatórikus receptorok, antigénfelismerő molekulák A csodálatos immunrendszer: free medical e-books:
2 MHC fehérjék, antigén bemutatás Az evolúció során a patogének felismerésére kialakult receptorok (PRRs) a veszélyes idegen molekuláris mintázatokat ismerik fel. Az intracelluláris paraziták és a belső ellenségek ellen más stratégiára van szükség. A saját fehérjék peptidjeit a sejt felszínén bemutató fehérjék a saját/idegen megkülönböztetés eszközei. Az immun-felismerés elemi részecskéi: az epitópok az egyén immunrendszere által azonosítható (8-12 tagú) szekvenciák (módosítások nélkül féle kilenctagú peptid létezik!) Új stratégia: kombinatórikus receptorok egy gén, számtalan fehérje
3 MHC fehérjék, antigén bemutatás Az evolúció során a patogének felismerésére kialakult receptorok egyértelműen csak az idegen molekuláris mintázatokat ismerik fel. A véletlenszerűen kialakuló receptorok esetén meg kell különböztetni a saját (tolerálható), a közömbös (ignorálható) és a veszélyes (támadandó) antigéneket. A saját génkészlet által kódolt fehérjék és szerkezeti elemek (antigének) ellen nem irányulhat immunválasz de fel kell ismerni a mutáns és veszélyes saját antigéneket. Az extracelluláris és intracelluláris ellenségek ellen más stratégiára van szükség.
4 Antigén bemutatás a sejtek felszínén Történelmi leírások szövet és szerv transzplantációkról birkavér, majomhere Szöveti összeférhetetlenség és a kompatibilitás genetikai alapjai világháború vércsoportok HLA: humán leukocita antigének, MHC: major histocompatibility complex gének - fehérjék Az MHC I osztály fehérjéinek feladata: a sejtek személyazonossága védelem a mutációk és a sejten belüli paraziták ellen Az MHC II feladata: feketelisták, elfogatási parancsok A populáció sokfélesége, az MHC gének polimorfizmusa Nem konvencionális prezentáló molekulák: kevéssé ismert antigén bemutatási módok, nem fehérje természetű antigének
5 Szöveti összeférhetetlenség Akut kilökődési betegség: HVG: host versus graft, szervezet a beültetett szerv ellen és GVH: graft v. host, csontvelő a befogadó szervezet ellen A szervezet felismeri a másik egyedből, más fajból származó szöveteket
6 Szöveti összeférhetetlenség A szervezet a tőle genetikailag különböző szöveteket ismeri fel és pusztítja el Az ábrákon beltenyésztett egerek a szülők (A/A, B/B)! Az emberi populáció nem homozigótákból áll: az A/B x C/D szülők A/C, A/D, B/C vagy B/D gyermekei számára mindkét szülő sejtjei tartalmaznak idegen fehérjéket.
7 Antigének bemutatása Az antigénbemutatás célja a szervezet belső egységének megőrzése a szomatikus mutációk előfordulásának korlátozása, az intracelluláris paraziták elleni védelem. A bemutatást (prezentációt) sejtfelszíni transzmembrán fehérjék végzik, amelyek az MHC I osztályba tartoznak
8 Az antigén feldolgozása és bemutatása Az antigén prezentációja során nem a natív antigén molekulák, hanem azoknak csupán kis darabjai (epitópok) kerülnek bemutatásra, speciális, (peptid-) kötő fehérjék közreműködésével. A sejt valamennyi antigénjének így pl. a sejtmag antigénjeinek - epitópjai is megjelennek a sejt felszínén.
9 A sejtekben valamennyi fehérje folyamatosan lebomlik, a proteaszóma mintát vesz, működése során peptidek keletkeznek. Vannak eleve rövid életű fehérjék, vannak szabályozó fehérjék (amelyek működésük után azonnal ubikvitinálódnak). A mutáns fehérjék szerkezete gyakran eltér a normálistól, a rossz konformációjú fehérjék gyorsan lebontásra kerülnek. Az ER és a Golgi minőség ellenőrzést is végez. A sejtek személyazonossága
10 Immun-proteaszómák A természetes IR által észlelt (intracelluláris természetű) veszély hatására a monocita-makrofág sejtek gamma-interferont termelnek. Ennek hatására indukálódik az LMP2 és LMP7 molekulák termelése, a proteszómák alegységei részben kicserélődnek, megváltozik a proteaszóma szubsztrát-specificitása.
11 A peptidek bejutása az ER-be A proteaszóma által termelt peptideket a TAP dimer juttatja az ER lumenjébe. A TAP az ATP-vel működő transzporter fehérje, alegységenként membránt áthidaló domént (TMD) tartalmaz, hosszú C- terminális vége nyúlik a citoplazmába. N-terminális végén van a tapaszin nevű chaperonnal kölcsönható hely
12 Az MHC I szerkezete Az MHC I molekulák szerkezete. A molekula heterodimer szerkezetű, alegységei: a béta-mikroglobulin és az MHC I gén által kódolt fehérje. Csak az utóbbi membránkötött. A peptidkötő helyet két flexibilis alfa-hélix alkotja Peptid kötése nélkül az ("üres") MHC instabil és lebontásra kerül
13 Az MHC peptid-kötése Az antigének bemutatását végző MHC fehérjék intracelluláris minta-felismerő receptoroknak (PRR) tekinthetők, amelyek mindegyike nagyszámú, hasonló szerkezetű epitóp megkötésére alkalmas. : peptide loading complex
14 Saját- és intracelluláris parazita eredetű antigének bemutatása A bemutatásra kerülő epitópok aránya a molekulák sejten belüli koncentrációjától és az MHC irántuk mutatott affinitástól függ, dinamikus egyensúly eredménye. A peptidet-kötő MHC membrán transzporttal a sejt felszínére vándorol, ha a peptidkötés sikertelen, az MHC nem juthat ki a felszínre, hanem degradálódik
15 Az MHC I antigénbemutatásának mechanizmusa Az MHC I molekulák szerkezetét a calnexin segíti kialakulni. Amikor a mikro-globulinnal alkotott komplex kialakul a TAP leszorítja a calnexint. Ha a TAP által az ER-be juttatott peptidek közül valamelyik illik a zseb - be, kialakul az MHC I szerkezete és kijuthat a sejt felszínére. Az üres vagy hibás szerkezetű molekulák lebontásra kerülnek.
16 Az MHC I peptidkötése és specificitása A két hélix között helyezkedik el a peptid, a kötés erősségét meghatározza az illető MHC I molekula szerkezete. A génduplikációknak és a kodomináns öröklődésnek köszönhetően sokféle MHC I molekulával rendelkezünk.
17 Az MHC I polimorfizmus Az MHC géneknek kiemelkedően sok allélje található a populációban, a nagy változatosság elsősorban a peptidkötő zseb aminosav sorrendjét érinti, a molekulák szerkezete erősen konzervált
18
19 Az MHC II működése MHC II molekulák csak immunsejtek felszínén vannak (bár egyes sejttípusokban szintézisük indukálható) Feladatuk a sejt környezetéből felvett antigének bemutatása. Az antigén tehát nem a sejt sajátja (de lehet saját antigén: elpusztult sejteket eltakarító makrofág esetén). A sejt sajátja más, mint a szervezet sajátja!
20 A kétféle MHC osztály szerkezetének összevetése Az MHC II molekulák két, különböző génen kódolt láncból állnak össze, sokkal változatosabbak az MHC I molekuláknál. A két osztály alapszerkezete igen nagyfokú hasonlóságot mutat.
21 A kétféle MHC osztály szerkezetének összevetése Az MHC II által kötött peptidek nagyobbak, hosszuk változatosabb, mint az I. osztályú molekulák által kötötteké. Az egyes MHC II dimerek csak olyan peptideket kötnek, amelyek bizonyos pozíciókban meghatározott aminosavakat tartalmaznak. Az MHC II által kötött peptideket nem a proteaszómák, hanem a lizoszóma bontóenzimei termelik
22 Az MHC II osztály működésének vázlata Az MHC II szerkezete is az ER-ban alakul ki. A két alegység 3-3 molekulája egy chaperon fehérje (invariáns lánc, li) trimerjéhez kapcsolódva (9 láncból álló) komplex alakul ki. Az invariáns lánc átjuttatja az MHC fehérjét az endoszómalizoszóma kompartmentbe. Ide kerülnek és itt bomlanak le a felvett antigének is.
23 Az MHC II osztály működésének vázlata A lizoszómában lebomlanak az antigének és a li lánc nagy része is. A maradék clip peptid a DM fehérje segítségével cserélődik ki az antigén peptidekre. Csak a peptidet kötő MHC molekulák képesek kijutni a sejt felszínére, az üres vagy hibás szerkezetű molekulák lebomlanak.
24 Az MHC gének alléljei: a polimorfizmus jelentősége Rendkívül rendkívül nagy számú allél-kombináció van jelen a populációban Az allélek eltérő specificitással rendelkeznek, eltérő kórokozók ellen jelentenek igazán hatásos védelmet Egyes allélek gyakorisága egyes területeken a lokális kórokozók hatásának tudható be.
25 Az MHC gének alléljeinek vizsgálata lehetőséget ad a populációk mozgásának követése
26 Jó egyezés az MHC és mtdns adatok között
27 Az MHC gének egyéb szerepe Az MHC E és G gének szerepe: Az MHC-E gének termékei csak szignál-peptideket (más MHC fehérjék N terminális peptidjeit) prezentálják MHC fehérjék szintézisének gátlása esetén elfogynak a sejt felszínéről, jelezve, hogy a sejt működése megváltozott Az MHC fehérjék soha nem juthatnak ki a sejt felszínére üres kézzel : ha nem tud prezentálni a CTL-nek, nem gátolhatja az NK sejtek működését Egyetlen kivétel az MHC-G fehérje, ami pl. a trofoblasztok felszínén található. Szerepe a magzat védelme az anya immunrendszerével szemben. (Tumorsejtek esetén az MHC-G aberráns kifejeződése védi a daganatsejteket az immunrendszerrel szemben.)
28 Az MHC az élet / halál döntés középpontjában Az MHC I-en bemutatott "tiltott" antigén miatt a citotoxikus T limfocita megölheti a sejtet. Az MHC hiányában az NK sejt pusztítja el a sejtet. A "saját" peptideket MHC I-en bemutató sejt biztonságban van.
29 Az MHC molekulák kölcsönhatása T sejt receptorokkal
30
31 Rekombináns immun receptorok Madarakban és emlősökben két immunsejt típus (B és T sejtek) egyedi, rekombináns, kombinatórikus receptorokat képes kialakítani, szinte végtelen variációban, szinte bármely ellenség ellen A véletlenszerűen kialakított receptor használhatóságáról a többi sejt dönt: a használhatatlan vagy autoreaktív receptort hordozó sejtek elpusztulnak (klonális deléció), a védelmet jelentő receptort termelő sejtek gyorsan elszaporodnak (klonális expanzió) A citotoxikus T sejtek képesek elpusztítani a mutáns vagy kórokozó-által fertőzött sejteket (amelyek tiltott peptideket prezentálnak) Az érett B sejtek (plazmasejtek) a receptor fehérjét nagy tömegben, oldott állapotban is előállítják (ezek az immunglobulinok)
32 Hol kezdődött? A transzpozonok (ugráló gének, mobil genetikai elemek) ki tudnak vágódni a DNS-ből és más helyre be tudnak épülni a genomba A kivágódást/integrálódást a rekombináz enzimek (RAG) katalizálják, a rekombinációs szignál szekvenciáknál (RSS) vágva el a DNS-t Kivételesen két enzim génje is előfordulhat egy elemen belül (RAG-1, RAG-2)
33 Hol kezdődött? Kb. 450 milló évvel ezelőtt egy ilyen mozgékony genetikai elem épült be egy mintafelismerő (ős-immunglubulin) génbe, kétfelé szakítva azt: PRR V J
34 Hol kezdődött? Később a rekombinációs szignál szekvenciák (RSS) és a két, genetikailag szorosan kapcsolt, de egymással nem homológ rekombináz (RAG-1 és RAG-2) elváltak egymástól. Így az egyik kromoszómán található RAG gén aktiválódása egy másik kromoszóma egy (PRR génbe épült) szakaszának kivágódását tudja kiváltani Más ugráló génektől eltérően, ezeket az elemeket nem hallgattattuk el, hanem rekombináz aktivitásukat egy-egy gén területére korlátoztuk
35 A fejlődés eredménye A receptor gén szakaszok megsokszorozódtak, az egyes szakaszok nukleotid szekvenciája, a kódolt aminosav sorrend egyre különbözőbb lett. Amikor a rekombináz működni kezd, véletlenszerűen az egyik (piros) RSS és egy tetszőleges (kék) RSS közötti szakaszt kivágja a genomból. Így véletlenszerű, új receptorok (VJ kombinációk) jöhetnek létre. A rekombináció eredményeképpen genomiális szekvenciák (megsokszorozott gén-darabok) vesznek el
36 T sejt receptorok TCR A T sejt receptorok az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nagy fehérje komplex, amely a T sejtek felszínén található A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az antigének MHC komplexeit, az MHC által bemutatott epitópokat A TCR és láncát két gén kódolja a fehérjék 1-1 konstans és változó domént tartalmaznak A változó domént kódoló szekvencia rekombinációval alakul ki
37 A TCR szerkezete Az lánc variábilis részét V és J szakaszok rekombinációja alakítja ki, és a konstans (C) génszakasszal együtt kódolva az láncot A lánc kialakulása bonyolultabb: a variábilis rész 3 szakaszból (V, D és J) áll össze, ez kapcsolódik a konstans részt kódoló szekvenciához
38 TCR-MHC kölcsönhatás Az MHC-antigén komplexszel a két gén által kódolt két polipeptidlánc alkotta felismerő felszín lép kölcsön-hatásra Az MHC által bemutatott peptidet (epitópot) a két, rekombinációval kialakult lánc kombinációja (3 rekombinációs lépés!) ismeri fel. A TCR képtelen felismerni a szabad antigént vagy annak epitópját, csak az MHC-vel lép gyenge kölcsönhatásra. Ha a bemutatott epitóp szerkezete megfelelő, a kapcsolat erős kölcsönhatásra változik
39 Immunglobulinok (Ig), B sejt receptorok (BCR) A B-sejtek receptorai két azonos kötőhellyel (Fab) rendelkeznek, ezekben is 2 ill. 3 rekombinációval létrejött rekombináns láncok alakítják ki a felismerőhelyet. A BCR (Ig) a természetes antigén epitópját ismeri fel, nem igényel bemutatást
40
41 A kivétel: a cross-presentation, az MHC I és II együttműködése Ez az abnormális folyamat kizárólag a citotoxikus T sejteket (CTL) és helper (CD4+) T sejteket aktiváló "érett" dendritikus sejtekben (DC) fordulhat elő
42 Nem konvenciális antigén prezentáló fehérjék MHC-szerű fehérjék Nem polimorf, MHC-szerű fehérjék speciális feladatok egér H-2M gének formil-metionint tartalmazó peptidek (intracell. paraziták antigénjeinek) hatásos felmutatására FcRn: neonatalis Ig-kötő fehérje, ez juttatja át az anyai ellenanyagokat a magzatba vas homeosztázist szabályozó fehérjék tapaszin CD1: MHC-val kevéssé rokon antigén prezentáló molekula nem polimorf, 5 izotípus, MHC-tól eltérő kromoszómális lokáció, béta2 mikroglobulinnal alkot komplexet, nem igényel TAP, DM segítséget CD1a, b és c: tímusz, profi APC. Nem-peptid jellegű antigének (pl. mikolsav, arabinomannán) felmutatása CD1b által. CD1d: hám, bél, - erősen hidrofób antigének felmutatása Speciális T-sejt alpopulációkkal hatnak kölcsön MIC A és B: bőrben, bélben, prezentáló stresszfehérjék? Hsp fehérjék komplexei Humán citomegalovírus (HCMV) H301: NK-gátló virális fehérje: gátolja az NK sejtek ölő tevékenységét, megvédve a vírus-fertőzött sejteket
43
44
Az angliai csata hozadéka
Kozma és Demjén Az angliai csata hozadéka A laboratóriumi egér eredete japán és angol fancy mouse breeders Lathrop kolóniája 1902-től Castle- ( Harward ) nak szállít Little cégei és listája ( DBA ) 1909:
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenAz adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenAntigén, Antigén prezentáció
Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az
RészletesebbenImmunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun
Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?
RészletesebbenImmunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter
Immunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter MHC A saját és idegen antigének a gazdaszervezet specializált
RészletesebbenAz ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért
RészletesebbenSejtfelszíni markerek és antigén csoportok
Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok Markerek A sejthártya aszimmetrikus: extracellulárisan oligoszacharidokban gazdag (glikoprotein és glikolipid oldalláncai révén) Sejteket jelölő anyagok markerek
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenAntigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia
Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia Dr Pállinger Éva Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet Nem antigén- specifikus antigénreceptorok Opszonizáló receptorok Mintázat felismerő receptorok
RészletesebbenImmunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
Részletesebben4. A humorális immunválasz október 12.
4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenImmunológia alapjai (Fogász)
Immunológia alapjai (Fogász) 3-4. előadás Az immunrendszer molekuláris komponensei: 1. An6gén felismerő molekulák: immunglobulinok, T sejt receptor 2. MHC és an6gén bemutatás Dr. Boldizsár Ferenc Immunrendszer
RészletesebbenAz immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
RészletesebbenA B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc
A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Az immunglobulinok szerkezete Fab V L V H C L C H 1 C H 1 Az egér immunglobulin géncsaládok szerveződése Hlánc
Részletesebben1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták
Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok A test őrei 1. Az immunrendszer működése Az individualitás legjobban az immunitásban mutatkozik meg. Feladatai: - a saját és idegen elkülönítése, felismerése -
RészletesebbenIrányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA
Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Dr. Kacskovics Imre tszv. egy. tanár Immunológiai Tanszék ELTE http://immunologia.elte.hu/ Medicina Kiadó 2012. Az Immunológiai Tanszék kutatási témái: http://immunologia.elte.hu/
RészletesebbenINTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Példák intracelluláris baktériumokra Intracelluláris
RészletesebbenImmunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK
II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK 2. Immunbiológia Immunbiológia - II Hasonlóan az antitest válaszhoz, a T sejtek által közvetített immunválasz szintén antigén-specifikus. A T sejtválasz két fontos szempontból
RészletesebbenA preventív vakcináció lényege :
Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett
RészletesebbenImmunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás
Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ
Részletesebben3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4
A Név: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS 1. Mi atlr-5 legfontosabb ligandja? A endospóra B flagellin C poliszacharid tok D DNS E pilus 2. Mi alkotja az ellenanyag antigénkötő helyét? A a H és L láncok konstans
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 6. előadás Humorális és celluláris immunválasz A humorális (B sejtes) immunválasz lépései Antigén felismerés B sejt aktiváció: proliferáció, differenciálódás
RészletesebbenHogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?
ERDEI ANNA Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? Erdei Anna immunológus egyetemi tanár Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy védelmet nyújt a különbözô kórokozók vírusok, baktériumok, gombák,
Részletesebben1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése
1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Vér alakos elemei: 1mm3 vérben: 4-5 millió vörövértest 6000-9000 fehérvérssejt 200-400 ezer thrombocyta(vérlemezke) Fehérvérsejtek: agranulocyták:
RészletesebbenA T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció
A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció Autotranszplantáció: saját szövet átültetése, pl. autológ bőrtranszplantáció, autológ őssejt-transzplantáció.
RészletesebbenImmunitás és evolúció
Immunitás és evolúció (r)evolúció az immunrendszerben Az immunrendszer evolúciója Müller Viktor ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék http://ramet.elte.hu/~viktor Az immunitás
RészletesebbenA csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet
A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és
Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer
RészletesebbenA transzplantáció immunológiai vonatkozásai. Transzplantáció alapfogalmak. A transzplantáció sikere. Dr. Nemes Nagy Zsuzsa OVSZ Szakképzés 2012.
1 A transzplantáció immunológiai vonatkozásai Dr. Nemes Nagy Zsuzsa OVSZ Szakképzés 2012. Transzplantáció alapfogalmak Transzplantáció:szövet/szervátültetés Graft: transzplantátum Allotranszplantáció:
RészletesebbenImmunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter
Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Prof. Sármay Gabriella, Dr. Bajtay Zsuzsa, Dr. Józsi Mihály, Prof. Kacskovics Imre Prof. Erdei Anna Szerdánként, 10.00-12.00-ig, 5-202-es terem 1 2016. 02. 17.
RészletesebbenPOSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK
POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék
RészletesebbenAz immunológia alapjai Az MHC-I és MHC-II szerkezete és genetikája.
Az immunológia alapjai Az MHC-I és MHC-II szerkezete és genetikája. Boldizsár Ferenc 02/16/2012 Antigén felismerés B sejt T sejt Receptor BcR (Ig) TcR Antigén natív denaturált (prezentált) APC nem szükséges
RészletesebbenAz Ig génátrendeződés
Az Ig génátrendeződés Háromféle változás játszódik le a molekula szerkezetét tekintve: B sejtek fejlődése alatt: VDJ átrendeződés (rekombináció) IgH izotípusváltás rekombináció (CSR) Szomatikus hipermutáció
RészletesebbenAz immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)
Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) A T és a B LIMFOCITÁK FEJLŐDÉSE, ÉRÉSE ÉS JELÁTVITELE A limfociták különböző típusai a multipotens Hemopoetikus őssejtből fejlődnek ki A limfociták rendkívül
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés
Immunológia alapjai 11-12. előadás Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés Az antigén-receptor gének kifejeződésének főbb kérdései Minden testi sejt tartalmaz TcR/BcR
RészletesebbenELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ
ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Előzetes ismeretek: a sejt felépítése sejtalkotók szerepe a sejtmembrán szerkezete sejtfelszíni molekulák szerepe (marker-receptor) fehérjeszintézis alapja, folyamata Megjegyzés:
Részletesebben1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
RészletesebbenA hisztokompatibilitási rendszer sejtbiológiája és genetikája. Rajczy Katalin Klinikai Immunológia Budapest,
A hisztokompatibilitási rendszer sejtbiológiája és genetikája Rajczy Katalin Klinikai Immunológia Budapest, 2018.03.12 A fő szöveti összeférhetőségi génkomplex (Major Histocompatibility Complex) MHC Szinte
RészletesebbenAz immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)
Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) 1. A veleszületett és az adaptív immunitás kialakulása, egymásra épülése 2. Patogének, antigének, haptének Az immunrendszer kétélű kard Az immunrendszer legfontosabb
RészletesebbenKromoszómák, Gének centromer
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,
RészletesebbenImmunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)
Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett
RészletesebbenAdaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll
Adaptív/anticipatív immunrendszer Egyedi, klonális receptorok A természetes immunrendszer DANGER szignáljainak kontrollja alatt áll EHRLICH oldallánc-elmélete Alapfogalmak: antigén epitop haptén karrier
RészletesebbenSzervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés
Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés Erdei Anna ELTE, TTK, Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ELTE, Pázmány-nap, 2012. Az immunrendszer fő feladata a gazdaszervezet védelme a
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenAjánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia. Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai
Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Janeway, Travers, Walport, Schlomchik: Immunobiology Paraziták Virulencia egyes
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenAz immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek
Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenHátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.
Múlt órán: Lehetséges tesztfeladatok: Kitől származik a variáció-szelekció paradigma, mely szerint az egyéni, javarészt öröklött különbségek között a társadalmi harc válogat? Fromm-Reichmann Mill Gallton
RészletesebbenA szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek
A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek Tanulási támpontok: 19. és 20. Sántha Péter 2017. 10. 09 A veleszületett (természetes) és a szerzett (adaptív)
RészletesebbenTÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek károsodásához vezet Az
RészletesebbenA génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk.
A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A genetikai betegségek mellett, génterápia alkalmazható szerzett betegségek, mint
RészletesebbenAz immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a "veszélyes" és az ártalmatlan megkülönböztetésére
Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a "veszélyes" és az ártalmatlan megkülönböztetésére Az immunrendszer stratégiái a "veszélyes idegen" felismerésére A természetes (velünk született) immunrendszer
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenKLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.
Kórházhigienikus képzés, DE OEC KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Dr. Sipka Sándor DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika Regionális Immunológiai Laboratórium A főbb ábrák és táblázatok
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenAz ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata
Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenAz immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek
Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet
RészletesebbenMikrobiális antigének
Mikrobiális antigének Dr. Pusztai Rozália SZTE, ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet 2008. november 17. Antigének Konvencionális antigének Superantigének Antigén - az érett immunrendszer
Részletesebben12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!
Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher
RészletesebbenA kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenAz immunrendszer szerepe
Immunbiológia I Az immunrendszer szerepe 1 Védekezés: (1) Patogén szervezetek ellen (vírusok, baktériumok, gombák, egysejtűek, férgek) (2) Tumor sejtekellen ellen Hibás működés: Autoimmun betegségek (pl.
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS
1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen
RészletesebbenTestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor
Játékos feladatok, melyek rávilágítanak az emberi szervezet csodálatos működésére. TestLine - PappNora Immunrendszer oldal 1/6 z alábbiak közül melyik falósejt? (1 helyes válasz) 1. 1:07 Egyszerű T-Limfocita
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenEvolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
RészletesebbenVásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai
Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun
RészletesebbenA keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei
A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Koreceptorok és adhéziós molekulák. Cytokinek, chemokinek és receptoraik. A sejt-sejt kapcsolatok mediátorai: cross-talk - Szolubilis
RészletesebbenVércsoportszerológiai alapfogalmak. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen
Vércsoportszerológiai alapfogalmak Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen 1 Vércsoportszerológia Az immunológia tudományának speciális ága, mely a vörösvérsejtek felületi antigénjeivel, és
RészletesebbenAz immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)
Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) A CELLULÁRIS IMMUNVÁLASZ ÉS EFFEKTOR FOLYAMATAI http://www.nobelprize.org/ Az adaptív immunválasz során a B- limfocitákból plazmasejtek keletkeznek, melyek
RészletesebbenGenetika 3 ea. Bevezetés
Genetika 3 ea. Mendel törvényeinek a kiegészítése: Egygénes öröklődés Többtényezős öröklődés Bevezetés Mendel által vizsgált tulajdonságok: diszkrétek, két különböző fenotípus Humán tulajdonságok nagy
RészletesebbenA szervezet védekező rendszere
A szervezet védekező rendszere Passzív: Mechanikai: Bőr, könny, nyál, Nyálkahártya: nyálka, csillók Kémiai: Bőr, könny, nyál: keratin, olajsav, lizozim; izzadság, gyomornedv: savas ph Biológiai: Természetes
RészletesebbenElválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék
Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata mannozidáz amiláz OGT Analitikai kutatások Élelmiszer analitika Magas
RészletesebbenA veleszületett (természetes) immunrendszer. PAMPs = pathogen-associated molecular patterns. A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése
A veleszületett (természetes) immunrendszer PAMPs = pathogen-associated molecular patterns PRRs = pattern recognition receptors A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése Eukariota sejtmembrán Az
Részletesebben17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására
11. 2016. nov 30. 17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására 17.3. ábra A sejtközötti térben és a sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakuló védekezési mechanizmusok
RészletesebbenNév: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS
A Név: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS 1. Ki fedezte fel a Prontosilt? A Alexander Fleming B Dimitrij Ivanovszkij C Gerhard Domagk D Ilya Metchnikov E Paul Ehrlich 2. Ki fedezte fel a Mycobacterium tuberculosis-t?
RészletesebbenImmunbiológia I. 1. Immunbiológia 0. BEVEZETÉS
Immunbiológia I 0. BEVEZETÉS DIA 1 Az élőlények szervezete folyamatosan ki van téve a kórokozók támadásainak. Az immunrendszer fő funkciója e kórokozók elleni védekezés. Ezt a feladatot úgy kell elvégeznie,
RészletesebbenAz adenovírusok morfológiája I.
Adenovírusok A vírusok Elnevezésük a latin virus szóból ered, amelynek jelentése méreg. A vírusok a legkisebb ismert entitások. Csak elektronmikroszkóppal tanulmányozhatóak, mert méretük 20-400 nanométerig
RészletesebbenIntelligens molekulákkal a rák ellen
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék
RészletesebbenDr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:
Az AB0 vércsoport rendszer Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés 2011 Az AB0 rendszer felfedezése 1901. Karl Landsteiner Landsteiner szabály 1901 Karl Landsteiner: Munkatársai vérmintáit vizsgálva fedezte fel
RészletesebbenTöbbgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll
Többgénes jellegek Többgénes jellegek 1. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek Multifaktoriális jellegek: több gén és a környezet által meghatározott jellegek 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása
Részletesebben