A csontvelõ-átültetés után kialakuló B-sejt-készlet a korlátozott ellenanyag-sokféleség molekuláris alapjai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A csontvelõ-átültetés után kialakuló B-sejt-készlet a korlátozott ellenanyag-sokféleség molekuláris alapjai"

Átírás

1 A csontvelõ-átültetés után kialakuló B-sejt-készlet a korlátozott ellenanyag-sokféleség molekuláris alapjai Vas Virág, Pálóczi Katalin dr. és Uher Ferenc dr. Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet, Budapest (főigazgató: Petrányi Győző dr.) A B-sejtek száma és az immunglobulinok szérumkoncentrációja általában egy év alatt normalizálódik a csontvelõtranszplantált betegekben. Ennek ellenére sok betegben tartós gyakran többéves humorális immundeficiencia alakul ki az õssejtátültetés után. Ezt sokan azzal magyarázzák, hogy az õssejtátültetés után kialakuló ellenanyagrepertoár a perinatális repertoárhoz hasonlóan beszûkült és csak hosszabb idõ után normalizálódik, tehát az õssejt-transzplantáció utáni B-sejt-regeneráció lényegében az ontogenezis korai szakaszának a megismétlõdése. Nincs azonban egyértelmû bizonyíték arra, hogy az immunglobulin-génátrendezõdés során bármelyik nehézlánc variábilis gén nagyobb gyakorisággal kerülne felhasználásra a csontvelõ-transzplantált betegek B-sejtjeiben, mint az egészséges felnõttekbõl izolált B-lymphocytákban. Ráadásul a transzplantált betegek immunglobulin-nehézláncainak harmadik hipervariábilis régiója átlagosan 15-aminosav hosszúságú és végsõ szekvenciájának kialakításában nagy szerepet játszanak a templát nélkül, véletlenszerûen beépített nukleotidok. Ez szintén a felnõttek immunglobulin-képzésére jellemzõ és nem az ontogenezis korai szakaszára. Az õssejtátültetés utáni B-sejt-regeneráció tehát nem lehet az egyedfejlõdés korai szakaszának a megismétlõdése. A recipiensekben megfigyelhetõ tartós humorális immundeficiencia más okokra vezethetõ vissza: egyrészt a B-sejt-repertoár oligoklonalitására, ami egészséges emberekben csak nagyon idõs korban fordul elõ, másrészt a graftból kialakuló új B- lymphocyták viszonylagos éretlenségére, ami a szomatikus mutációk és így az affinitásérés szinte teljes hiányával jár. Kulcsszavak: csontvelõ-átültetés, ellenanyag-repertoár, génátrendezõdés, V H -gének B-cell repertoire after bone marrow transplantation molecular basis of the limited antibody diversity. Despite B-cell counts and serum immunoglobulin levels usually normalized by one year, humoral immunity and the incidence of bacterial infections continue to be abnormal even after years following bone marrow transplantation. This immunodeficiency could be partially caused by B-cell repertoire restriction similar to that observed early in ontogeny. Immune reconstitution after haematopoietic stem cell transplantation really follows many established ontogenetic patterns relating to the appearance of particular membrane markers, immunoglobulin classes and subclasses, and onset of antigen receptor rearrangements. The sequence of events that occur during successful bone marrow transplantation can be regarded as a blueprint for immune reconstitution in other clinical settings as well. However, the repertoire does not resemble a fetal one, because it displays adultsize IgH CDR3s, adult-type immunoglobulin gene utilization and no evidence of bias towards any particular V H -gen family. Therefore, in the description and interpretation of these events, it is important to realize that immune reconstitution does not appear to recapitulate human fetal ontogeny. In terms of B lymhocyte diversity, the inadequacy of the recovering immune system is more likely to be explained by a combination of other factors such as clonal dominance and the delayed occurrence of somatic hypermutation. Key words: antibody repertoire, bone marrow transplantation, gene rearrangement, V H -genes Rövidítések: CDR = komplementaritást meghatározó régió; D = diverzitásszekvencia; FR = váz (framework) -szekvencia; Ig = immunglobulin; IgH = immunglobulin-nehézlánc; J = egyesítő, kapcsoló (joining) szekvencia; RSS = rekombinációs szignálszekvencia; TdT = terminális dezoxiribonukleotidil-transzferáz enzim; V H -gének = a nehézláncgéncsaládba tartozó variábilis gének A csontvelő-transzplantált betegekben megfigyelhető tartós humorális immundeficiencia több, részben közvetett okra vezethető vissza. Elégtelen T-sejt-segítség, fokozott T-sejt-szuppresszor aktivitás, a graft versus host betegség megelőzése és terápiája során alkalmazott immunszuppresszív gyógyszerek stb., mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a recipiensek immunrendszere sokszor még évekkel az őssejtátültetés után sem képes hatékony antigénspecifikus ellenanyagválaszra. Magának a B-sejt-készletnek a számszerű regenerációja is időigényes folyamat a transzplantáció után, kedvező esetben azonban 2 9 hónap alatt végbemegy, a beteg mégis tartósan immundeficiens marad (ld. a párhuzamos összefoglalónkat [27] és 12, 18, 20, 21). Az új B-sejt-készletnek tehát valamilyen belső hibája is van, ami akadályozza a rendszer hatékony működését. Ez a belső hiba a megfelelő ellenanyag-sokféleség (diverzitás) hiánya. Az antitestek sokfélesége, illetve e sokféleség hiánya a molekulák antigénkötő helyeinek az aminosav-sorrendjében jut kifejezésre (1. ábra) (14, 16). Összefoglalónkban, azt szeretnénk bemutatni, hogy mi a molekuláris alapja az ellenanyag-sokféleség csontvelő-transzplantált betegekben megfigyelhető csökkenésének. Végső soron ugyanis ez a beszűkült antitest- (illetve B-sejt)-repertoár a hatékony antigénspecifikus ellenanyag- Orvosi Hetilap 2001, 142 (4),

2 1. ábra: Egy immunglobulin-molekula sematikus ábrázolása Az immunglobulinok négy két azonos nehéz (H) és két azonos könnyû (L) polipeptidláncból álló heterodimerek. A láncokat egymással diszulfidhidak és nem kovalens kötések kapcsolják össze. Szerkezetükre jellemzõ, hogy a láncok ~110 aminosavból álló globuláris egységekbe (ún. doménekbe) vannak feltekeredve, amiket egy-egy láncon belüli diszulfidhíd stabilizál. Az antigénkötõ helyeket kialakító variábilis domének a láncok N-terminális végein találhatók. A variábilis doméneken belül három rendkívüli változatosságot mutató hipervariábilis szekvencia és négy, viszonylag konstans aminosav-sorrendû vázszekvencia (FR = framework = váz) különböztethetõ meg. A hipervariábilis régiókat komplementaritást meghatározó régiónak (CDR) is nevezik, mivel ezek alakítják ki az antigénkötõ zsebet, tehát ezek kerülnek közvetlen érintkezésbe az antigénnel. A viszonylag konzervatív vázszekvenciák a láncokon belüli diszulfidhidakkal együtt a doménszerkezet állandóságát és stabilitását biztosítják válasz legfőbb akadálya a betegekben. A jelenség megértéséhez azonban nélkülözhetetlen az immunglobulingének átrendeződésének és a B-lymphocyta-készlet kialakulásának ismerete. Az immunglobulin-génektõl az ellenanyag-molekulákig A fejlődő B-lymphocytákban (pro-b-, pre-bi-, pre-bii-, éretlen B- és érett B-sejt) az immunglobulin (Ig) -gének átrendeződése szigorúan meghatározott sorrendben és módon történik. A sejt csak így képes létrehozni az őrá és csakis őrá, valamint közvetlen utódaira, tehát az adott klón tagjaira jellemző variábilis szekvenciát tartalmazó immunglobulin-molekulá(ka)t. Az átrendeződés előtt, a germ-line (csíravonal) Ig-gének minden eddig vizsgált emlős fajban három egy nehéz- és két könnyűlánc géncsaládba tömörülnek. A H (heavy = nehéz), valamint a κ-, illetve λ-típusú L (light = könnyű) géncsaládok más-más kromoszómán (emberben a 14., 2. és 22., egérben a 12., 6. és 16.) találhatók. Az egyes családokon belül a variábilis (V) és a konstans (C) géneket intronok (nem kódoló DNS-szakaszok) választják el egymástól. Az 5 végeken elhelyezkedő V régió exonok hossza kb. 300 bázispár (bp). Minden V régió elején egy-egy, körülbelül 90 bp hosszúságú, aminosavat kódoló, ún. L (leader = szignál) szekvencia mutatható ki, amelynek csak a majdani fehérjelánc sejten belüli transzportjában van szerepe. Az Ig-molekulák expressziója előtt a szignálszekvenciák lebomlanak. A variábilis szakaszokat kódoló régiók (illetve V gének) száma lánconként változó. Az emberi nehézlánc-géncsaládban 51 működőképes azaz fehérjére átírható V H,aκ- ésaλ-géncsaládokban pedig 40 V κ, illetve 31 V λ szekvencia található. (Mindhárom géncsalád számos további pszeudogént is tartalmaz.) A V génektől 3 irányban találhatók a konstans gének. Az emberi κ-lánc-géncsaládban egy, a λ-lánc-géncsaládban pedig hat C gén található. A H láncok C génjei a fajra jellemző tandem elrendeződést mutatnak: C µ,c δ C γ 3, C γ 1, Cα1, Cγ2, Cγ4, C ε és Cα2 sorrendben követik egymást. Minden C régió gén a majdani fehérjeláncban található konstans doméneknek megfelelő számú, körülbelül 300 bp méretű exont tartalmaz. Emellett minden nehézlánc C gén 3 végének közelében egy kisebb, a lánc karboxi-terminális részét (a transzmembrán és a citoplazmatikus szakaszokat) kódoló exon is kimutatható. A V és C régió között további, kisebb-nagyobb intronokkal elválasztott, bp hosszúságú J (joining = egyesítő, kapcsoló) és D (diversity = sokféleség) génszegmensek is találhatók. Az utóbbi, D szegmensek azonban csak a nehézlánc-géncsaládban fordulnak elő (4, 16, 17). A pro-b-sejtek Ig-génjei ebben a germ-line konfigurációban találhatók. A pre-bi-es fejlődési stádiumba való átlépésük jele, hogy a nehézlánc-géncsaládon belül megkezdődik az átrendeződés, egy D és egy J régiónak megfelelő DNS-szakasz véletlenszerűen egymás mellé kerül, a közbeeső DNS-szekvencia pedig kiesik (deléció). Hasonló folyamat zajlik le, amikor egy pre-bi-es sejtből pre-bii-es sejt lesz. Ilyenkor valamelyik V H szekvencia egyesül a korábban már kialakult DJ komplexszel. A pre-bii-es sejtekben tehát létrejön az a VDJ H (variábilis) nukleotidszekvencia, amely a µ-lánc konstans régiójával és a köztük lévő DNS-szakasszal együtt pre-mrns-re, majd a megfelelő RNS-feldolgozás után fehérjére is átírható és így egyértelműen meghatározza a pre-bii-es sejtek citoplazmájában megjelenő µ-lánc (cµ) aminosav-sorrendjét (2. ábra). Ha egy pre-bii-es sejt egyik 14-es kromoszómáján sikeresen lezajlott a nehézlánc-génátrendeződés, pontosabban a sejt citoplazmájában megjelent a teljes (transzmembrán és citoplazmatikus domént is tar- 2. ábra: Az immunglobulin-nehézlánc gének átrendezõdése és a harmadik hipervariábilis régió kialakulása A csíravonalban (germ-line) kódolt V H, D H, J H és C H szegmensek átrendezõdésének elsõ lépése egy D H és egy J H szekvencia kapcsolódása. Ezt követi egy V H gén és az elõzõ lépésben létrejött D H J H DNS-szakasz rekombinációja. Ha a folyamat közben a TdT enzim is mûködik, akkor a kapcsolódási pontok közé N-nukleotidok épülnek be. Az így kialakult az adott B-sejt-klónra jellemzõ variábilis (V H D H J H ) szekvencia a továbbiakban bármelyik konstans szekvenciához kapcsolódhat. Az átrendezõdött génrõl készült mrns átirat transzlációja során egy olyan nehézlánc-fehérje keletkezik, amelynek az elsõ és második hipervariábilis régióját (CDR1 és CDR2) a rekombinációban résztvevõ V H gén kódolja, a harmadik hipervariábilis régió (CDR3) aminosav-szekvenciáját azonban a rekombinációban érintett három DNS-szakasz (a V H gén 3 -vége, a D H szegmens, és a J H szegmens egy része), valamint a beépült N-nukleotidok együttesen határozzák meg. A CDR3 régio variabilitása így messze fölülmúlja a CDR1-es és CDR2-es régiókét 164

3 talmazó!) µ-lánc fehérje, ez a homológ kromoszómán is megakadályoz minden további IgH génátrendeződést. A jelenséget allél-exklúziónak nevezzük. Legfontosabb következménye, hogy az adott B-lymphocyta és leánysejtjei a klón tagjai egész további életük során csak ezt, az elsőként létrejött, egyetlen nehézlánc variábilis szekvenciát képesek expresszálni. A következő, pre-bii/éretlen B- sejt átmenet lényege a génátrendeződés folytatódása a könnyűlánc géncsalád(ok)on belül. A κ-, vagy a λ-géncsaládba tartozó V L és J L szekvenciák közül kettő egyesül, majd a megfelelő C L génnel együtt pre-mrns-re íródik át. A pre-mrns minta alapján, a szükséges RNS feldolgozás után κ, vagy λ-típusú könnyűláncok szintetizálódnak. Minden egyes B-lymphocytában csak egy izotípusú (κ vagy λ) és egyetlen V L szekvenciát tartalmazó könnyűlánc jöhet létre. Tehát az IgL géncsaládokon belül az allél-exklúzió mellett egy izotípus-exklúzió is érvényesül. A könnyűlánc-fehérje megjelenése a sejtek citoplazmájában még egy fontos következménnyel jár. A magányos nehézlánc ugyanis önmagában nem képes kijutni a sejtek felszínére, könnyűlánccal komplexet alkotva viszont igen. Így az éretlen B-sejtek felszínén két azonos nehéz (például µ) és két azonos könnyűláncból (κ vagy λ) álló, µ 2 κ 2 vagy µ 2 λ 2 összetételű IgM molekulák (sigm) expresszálódnak. Ezzel az Ig-génátrendeződés lezárul. Az érett B-lymphocytákban már csak a transzkripció szintjén történik változás. Egy óriási, a VDJ H,C µ,c δ, valamint a köztük levő DNS-szekvenciákat egyaránt magában foglaló nehézlánc pre-mrns szintetizálódik, amelyből alternatív hasítás révén akár a C µ,akárac δ konstans szekvenciák kieshetnek. Tehát a kétféleképpen hasított mrns molekulák transzlációjakor azonos variábilis (VDJ H ), de eltérő, C µ, vagy C δ konstans régiót tartalmazó nehézláncok keletkeznek. Az eredmény kétféle, IgM és IgD izotípusú, de azonos variábilis doménnel rendelkező tehát azonos specificitású antigénfelismerő receptor (sigm és sigd) egyidejű expressziója a B-sejtek felszínén. Egy-egy érett B-lymphocytán közel százezer sig-molekula található. Többségükön tízszer annyi sigd, mint sigm (6, 15). A potenciális, a megjelenõ, a rendelkezésre álló és az aktuális B-sejt-repertoár A genomban germ-line konfigurációban található Ig-gének sokfélesége, valamint az egyedülálló génátrendeződési folyamat(ok) együttesen szinte felmérhetetlen mennyiségű, különböző specificitású B-sejt-klón keletkezését tennék lehetővé. E potenciális B-sejt-repertoár mérete, a legóvatosabb becslések szerint is, legalább nagyságrendű. Adódik ez abból, hogy a V(D)J génszegmensek véletlenszerűen kapcsolódhatnak egymáshoz, a keletkező H és L-láncok pedig ugyancsak szabadon rekombinálódhatnak. Mivel a V H és V L gének a megfelelő nehéz-, vagy könnyűláncoknak mindössze az első 97, illetve 95 aminosavát kódolják, ez a szekvencia csak az első két hipervariábilis (más néven: CDR = complementarity-determining regions = komplementaritást meghatározó régiók) régiót tartalmazza. A harmadik hipervariábilis (CDR3-as) régió a V(D)J szegmensek csatlakozásakor alakul ki, aminosavait jórészt a DJ H, illetve J L nukleotidok kódolják (2. ábra). A CDR3-as régió változatosságát tovább fokozza, hogy a génátrendeződés során a rekombináz enzimkomplex nem mindig egy meghatározott bázis mellett hasítja el a DNS-t a szegmensek között, így még azonos V H,D H és J H (illetve V L és J L ) szegmensek felhasználásakor sem feltétlenül születnek azonos mrns-ek. Ráadásul, ha az átrendeződéskor jelen van a terminális dezoxinukleotidil-transzferáz (TdT) enzim, akkor közreműködésével a D H és J H, illetve a V H és D H J H részek közé további, úgynevezett N (non-templated) nukleotidok épülhetnek be. Az ellenanyagok sokféleségének egyik meghatározója tehát a CDR3-as régió végleges nukleotidszekvenciája (1, 5, 6). A csontvelőben keletkező új, érett B-lymphocyták összessége, a megjelenő B-sejt-repertoár a potenciálisnak természetesen csak egy töredékét tükrözi. Még kisebb a szekunder nyirokszervekben egy adott pillanatban található, összes nyugvó B-lymphocytából álló, ún. rendelkezésre álló B-sejt-repertoár. Ennek számos oka van: 1. az ember immunrendszere néhányszor lymphocytából áll, tehát nincs is benne hely az összes potenciális B-sejtklón számára; 2. az Ig-gének átrendeződése tekintettel a folyamat bonyolultságára nagy hibaszázalékkal, következésképpen hatalmas sejtpusztulással jár és 3. óriási szelekciós nyomás nehezedik mind a fejlődő B-sejtekre a csontvelőben, mind az érett B-lymphocytákra a csontvelőn kívül. A nyomásgyakorlás eszközei kezdetben főként az egyes saját struktúrák (domináns autoantigének), majd egyre inkább az immunrendszer számára idegen (nem saját) anyagok (antigének). Antigénstimulusra természetesen csak a megfelelő specificitású receptort, azaz sig-molekulát hordozó B-sejtek képesek válaszolni. Tehát az antigénszelekciónak kitett első B-lymphocyta-populációt valószínűleg az sigm +, de sigd -, éretlen B-sejtek alkotják. Így alakul ki feltehetően a megjelenő, valamint a rendelkezésre álló B-sejt-repertoár. Az allél-exklúzió funkcionális jelentősége éppen az, hogy biztosítja: egy B-sejt normális körülmények között csak egyféle specificitású sig-t expresszáljon, így megfelelő alanya legyen a fent vázolt szelekciós folyamatnak. Hiszen egy kétféle, különböző specificitású antigénfelismerő receptort hordozó sejt a kiválasztódás bármely lépése során egymásnak ellentmondó jelzéseket is kaphatna, tehát az egész szelekciós folyamat értelmét vesztené. Végül, a szervezetben egyidejűleg előforduló aktivált B-sejtekből és ellenanyag-szekretáló plazmasejtekből álló, aktuális B- sejt-repertoár mindössze néhányszor 10 6 sejtből áll (3, 4, 6, 13, 15). Géncsaládok születése egy kis evolúciós kitekintés AV H gének osztályozása a kevésbé változatos vázszekvenciák (FR1, FR2 és FR3) rokonsága alapján történik. Először meghatározzák az immunglobulin-nehézláncok variábilis régióit kódoló gének nukleotid szekvenciáját, majd a vázszekvenciáknak megfelelő DNS-szakaszokat génpáronként egymáshoz rendelik és hasonlósági fokuk alapján (attól függően, hogy hány bázispárban térnek el egymástól) csoportosítják őket. Azokat a V H géneket, amelyeknek a vázszekvenciái között a homológia eléri vagy meghaladja a 80%-ot, egy géncsaládba sorolják. Emberben így hét, egérben 14 V H géncsaládot különböztethetünk meg (1. táblázat). Az összehasonlító elemzést más gerincesek cápa, karmosbéka, csirke és nyúl ismert V H génjeire is kiterjesztve többé-kevésbé sikerült tisztázni e gének leszármazási viszonyait is. Kiderült, hogy az evolúció során valószínűleg egyetlen ősi V H -génből három nagyobb géncsoport (klán), majd ezekből számos géncsalád jött létre. A különböző gerincesek V H -géncsaládjai egymással is nagyfokú (70 75%-os) homológiát mutatnak. A legmegdöbbentőbb azonban, hogy a humán V H 3-as és az egér V H 7183-as (egy, a V H III-as klánba tartozó) géncsalád tagjai között 85 90%-os homológia van, ami jóval 165

4 1. táblázat: Az emberi és az egér nehézlánc variábilis géncsaládok és V H - gén-repertoár Csoport (klán) család Ember családba tartozó gének száma család Egér családba tartozó gének száma ** I VH1 11 V H 2 (V H Q52) 15 VH5 2 V H 3 (V H 36-60) 5-8 VH7 1 V H 8 (V H 3609) 7-10 V H 12 (V H CH27) 1 II VH2 3 V H 1 (V H J558) VH4 11 V H 9 (V H GAM3-8) 5-7 VH6 1 V H 14 (V H SM7) * 3-4 III VH3 22 V H 4 (V H X-24) 2 V H 5 (V H 7183) 18 V H 6 (V H QJ606) V H 7 (V H S107) 2-4 V H 10 (V H MRL-DNA4) 2-5 V H 11 (V H CP3) 1-6 V H 13 (V H 3609N) * 1 ** E két család létezése, illetve besorolása kérdéses ** Az egyes egér V H - géncsaládokba tartozó gének száma csak becsült érték nagyobb, mint amekkora hasonlóság az egyes humán V H -géncsaládok között előfordul. Ráadásul legalább egy, a V H III-as klánba tartozó V H -géncsalád minden vizsgált gerinces osztályban előfordul, tehát a feltételezett ősi V H gén V H 3-as típusú lehetett (4, 16, 17, 23). bead H és J H, valamint a V H és DJ H génszegmensek homológ szakaszai közé, amelyek így túl távol kerülve egymástól, már nem tudják befolyásolni a génátrendeződést. Feltételezhetően közrejátszanak a környezettől függő szelekciós tényezők is, amelyek az újszülöttekben pozitív, a felnőttekben negatív irányban befolyásolják az egyes gének kifejeződését és megjelenését a repertoárban (1, 2, 5, 15). A csontvelő-transzplantáció után keletkező új B-lymphocyták V H gén felhasználásának in situ hibridizációs módszerrel történt vizsgálata, azt mutatta, hogy a legnépesebb (l. előbb) V H 3-as géncsalád tagjai a vártnál kisebb, a V H 6-os géncsalád egyetlen tagja viszont a vártnál nagyobb mértékben (egyes betegekben akár 10%-os arányban) vesz részt a megjelenő és a rendelkezésre álló B-sejt-repertoár kialakításában. Az őssejt-átültetés után kialakuló ellenanyag-repertoár tehát a perinatalis repertoárhoz hasonlóan eltolódott és csak hosszabb idő után, fokozatosan normalizálódik, vagyis az őssejt-transzplantáció utáni B-sejt-regeneráció lényegében az ontogenezis megismétlődése (7, 24, 25). Ezeket az eredményeket azonban nem minden munkacsoportnak sikerült megerősítenie. Sőt, egészen más következtetésre jutottak azok, akik az immunglobulin molekulák harmadik hipervariábilis régiójának (CDR3) a hosszát és összetételét vizsgálták. A CDR3-as régió a foetalis µ-láncokban jóval rövidebb ( 10 aminosav hosszúságú), mint a felnőttkori nehézláncokban ( 15 aminosav hosszúságú). A foetalis µ-láncok harmadik hipervariábilis régiójának kialakításában ugyanis leggyakrabban (a láncok 40%-ában) a D H Q52 a legrövidebb D szegmens, valamint a J H 3ésJ H 4 két, szintén igen rövid J szegmens vesz részt. N-nukleotidok betoldása nagyon ritka, mivel a TdT enzim expressziója in utero igen alacsony. A transzplantált betegek B-lymphocytáiban viszont nincs preferenciális D H vagy J H gén-felhasználás és jelentős mértékű az N-nukleotidok inszerciója is (3. ábra). A foetalis, a felnõttkori és az õssejt-átültetés után kialakuló ellenanyag-repertoár A felnőttkori Ig-repertoár kialakulása során a V H gének felhasználása random módon történik. A foetusban és az újszülöttekben azonban egyes, a D-szegmensekhez közeli géncsaládok (emberben a V H 6-os, egérben a V H 7183-as és V H Q52-es géncsaládok tagjai) feltűnően nagy gyakorisággal vesznek részt az antitest-molekulák variábilis régiójának kialakításában. Más szóval, a felnőtt Igkészletet a több gént tartalmazó V H -géncsaládok (emberben a V H 3-as, egérben pedig a V H J558-as), míg a foetalis és újszülöttkori antitest-repertoárt az őket alkotó gének kis száma ellenére a D-szegmensekhez közeli V H -géncsaládok uralják. E féloldalas vagy eltolódott foetalis/újszülöttkori Ig-repertoár kialakulása feltehetően több okra vezethető vissza. Egyrészt a rekombináz enzimkomplex számára 3 5 irányban fokozatosan válnak hozzáférhetővé az egyes V H -gének. Így lehetséges, hogy a D-szegmensekhez közeli V H -géncsaládok (például a humán V H 6-os és az egér V H 7183-as, valamint V H Q52-es) méretükhöz képest nagy szerepet játszanak a perinatális és újszülöttkori antitest-molekulák variábilis régióinak kialakításában. Másrészt a germ-line V H,D H és J H szegmentumokban egyaránt előfordulnak rövid, homológ nukleotid szekvenciák, amelyek elősegítik a megfelelő DNS-szakaszok rekombinációját. A homológia irányította rekombinációk valószínűleg kulcsszerepet játszanak az újszülöttkori ellenanyag-repertoár kialakításában, felnőttkorban viszont már csak elenyésző szerepük lehet. A TdT enzim expressziójával ugyanis N-nukleotidok épülnek 3. ábra: Az immunglobulin-nehézláncok harmadik hipervariábilis régiójának (IgH CDR3) hossza foetalis májból, valamint egészséges felnõttek és csontvelõ-transzplantált betegek vérébõl izolált B-lymphocytákban Az IgH CDR3-as régió sajátságai tehát egyáltalán nem utalnak az ontogenezis korai szakaszára, illetve annak őssejt-átültetés utáni megismétlődésére. Ugyanakkor az IgH CDR3-as régiók teljes nukleotid szekvenciájának meghatározása számos transzplantált beteg B-sejtjeiben egyértelműen arra utal, hogy a megjelenő és a rendelkezésre álló B-lymphocyta-repertoár rövidebb-hosszabb ideig minden betegben oligoklonális eredetű (8 11, 19, 22). Az 166

5 oligoklonalitás arra is magyarázatot ad, miért expreszszálódhatnak egyes V H -géncsaládok (például a V H 6-os) teljesen véletlenszerűen, de a méretük alapján várhatót messze meghaladó arányban a regenerálódó B-sejtkészletben. A rendelkezésre álló és főként az aktuális B-sejt-repertoár további beszűküléséhez vezet, hogy a transzplantált betegek B-lymphocytáinak Ig-génjeiből szinte teljesen hiányoznak a spontán szomatikus mutációk (26). Ez nyilvánvalóan összefügg a nyiroktüszőknek és a csíraközpontoknak (centrum germinativumoknak) a tartós (esetleg többéves) hiányával, ami szinte minden csontvelő-transzplantált beteg lépében és nyirokcsomóiban megfigyelhető (12, 25). Ehiány funkcionális következménye a humorális immunválasz érésének és az osztályváltásnak az elmaradása, illetve jelentős késése. Összefoglalásként tehát elmondhatjuk, hogy: Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az immunglobulin-génátrendeződés során bármelyik V H gén nagyobb gyakorisággal kerülne felhasználásra a csontvelő-transzplantált betegek B-sejtjeiben, mint az egészséges felnőttekből izolált B-lymphocytákban. A transzplantált betegek immunglobulin-molekuláinak IgH CDR3-as régiója átlagosan mintegy 15 aminosav hosszúságú és végső szekvenciájának kialakításában nagy szerepet játszanak az N-nukleotidok. Az őssejt-átültetés utáni B-sejt-regeneráció tehát nem az egyedfejlődés korai szakaszának a megismétlődése. A recipiensekben megfigyelhető, tartós humorális immundeficiencia más okokra vezethető vissza: A megjelenő, a rendelkezésre álló és az aktuális B- sejt-repertoár oligoklonalitására, ami egészséges emberekben csak nagyon idős korban fordul elő. A graftból kialakuló új B-lymphocyták viszonylagos éretlenségére, ami a szomatikus mutációk és így az affinitásérés szinte teljes hiányával jár (lásd a centrum germinativumok tartós hiányát). Köszönetnyilvánítás: Ezt a munkát az OTKA (T030205) és az ETT (092/1998) támogatta. IRODALOM: 1. Carlsson, L., Holmberg, D.: Genetic basis of the neonatal antibody repertoire: germ-line V-gene expression and limited N-region diversity. Int. Immun., 1990, 2, Carlsson, L., Övermo, C., Holmberg, D.: Selection against N-region diversity in immunoglobulin heavy chain variable regios during the development of pre-immune B cell repertoires. Int. Immun., 1992, 4, Chen, Z. J., Wheeler, C. J., Shi, W. és mtsai: Polyreactive antigen-binding B cells are the predominant cell type in the newborn B cell repertoire. Eur. J. Immun., 1998, 28, Cook, G. P., Tomlinson, I. M.: The human immunoglobulin V H repertoire. Immun. Today, 1995, 16, Delassus, S., Darche, S., Kourilsky, P. és mtsa: Ontogeny of the heavy chain immunoglobulin repertoire in fetal liver and bone marrow. J. Immun., 1998, 160, Feeney, A. J., Victor, D. V., Vu, K. és mtsai: Influence of the V(D)J recombination mechanism on the formation of the primary T and B cell repertoires. Semin. Immun., 1994, 6, Fumoux, F., Guigou, V., Blaise, D. és mtsai: Reconstitution of human immunoglobulin V H repertoire after bone marrow transplantation mimics B cell ontogeny. Blood, 1993, 81, Gerritsen, E. J. A., van Tol, M. J. D., Ballieux, P. és mtsai: Search for the antigen-specifity of homogeneous IgG components (H IgG) after allogenic bone marrow transplantation. Bone Marrow Transpl., 1996, 17, Glas, A. M., Hufnagle, W. O., Suzuki, I.: Anomalous diversification of the antibody repertoire following bone marrow transplantation. Ann. N. Y. Acad. Sci., 1995, 764, Glas, A. M., Nottenburg, C., Milner, E. C.: Analysis of rearranged immunoglobulin heavy chain variable region genes optained from a bone marrow transplant (BMT) recipient. Clin. Exp. Immun., 1997, 107, Gokmen, E., Raaphorst, F. M., Boldt, D. H. és mtsa: Ig heavy chain third complementarity determining regions (H CDR3s) after stem cell transplantation do not resemble the developing human fetal H CDR3s in size distribution and Ig gene utilization. Blood, 1998, 92, Guillaume, T., Rubinstein, D. B., Symann, M.: Immune reconstitution and immunotherapy after autologous hematopoietic stem cell transplantation. Blood, 1998, 92, Hardy, R. R., Li, Y. S., Hayakawa, K.: Distinctive developmental origins and specificities of the CD5 + B cell subset. Semin. Immun., 1996, 8, Huetz, F., Carlsson, L., Tornberg, U. és mtsa: V-region directed selection in differentiating B lymphocytes. EMBO J., 1993, 12, Kantor, A. B.: V-Gene usage and N-region insertions in B-1a, B-1b and conventional B cells. Semin. Immun., 1996, 8, Kirkham, P. M., Schroeder, Jr. H. W.: Antibody structure and the evolution of immunoglobulin V gene segments. Semin. Immun., 1994, 6, Kofler, R., Geley, S., Kofler, H. és mtsai: Mouse variable-region gene families: complexity, polymorphism and use in non-autoimmune responses. Immun. Rev., 1992, 128, Lum, L. G.: The kinetics of immune reconstitution after human marrow transplantation. Blood, 1987, 69, Näsman-Björk, I., Lundkvist, I.: Oligoclonal dominance of immunoglobulin V H 3 rearrangements following allogeneic bone marrow transplantation. Bone Marrow Transpl., 1998, 21, Pálóczi, K.: Clinical applications of immunophenotypic analysis. Biomedical Publishers, R. G. Landes Company, Austin, USA, Pálóczi K.: Csontvelő-átültetés. In Klinikai Immunológia. Szerk.: Szegedi Gy. és mtsai. (Háziorvosi könyvek) Springer, Budapest, old. 22. Raaphorst, F. M.: Reconstitution of the B cell repertoire after bone marrow transplantation does not recapitulate human fetal development. Bone Marrow Transpl., 1999, 24, Schroeder, Jr. H. W., Hillson, J. L., Perlmutter, R. M.: Structure and evolution of mammalian V H families. Int. Immun., 1990, 2, Storek, J., King, L., Ferrara, S. és mtsai: Abundance of a restricted fetal B cell repertoire in marrow transplant recipients. Bone Marrow Transpl., 1994, 14, Storek, J., Saxon, A.: Reconstitution of B cell immunity following bone marrow transplantation. Bone Marrow Transpl., 1992, 9, Suzuki, I., Milner, E. C., Glas, A. M. és mtsai: Immunoglobulin heavy chain variable region gene usage in bone marrow transplant recipients: lack of somatic mutation indicates a maturation arrest Blood, 1996, 87, Uher F., Puskás É., Torbágyi É. és mtsai: Az immunrendszer regenerációja csontvelő-átültetés után. Orv. Hetil., 2001, 142, (Vas Virág, Budapest, Pf ) Helyreigazítás Az Orvosi Hetilap (49), oldalán megjelent tanulmány magyar nyelvű összefoglalójából kimaradt egy szó. Az érintett mondat helyesen: A legfontosabb szakmai ajánlások mellőzését jelentő, nem célzott, felesleges és egyben túl széles spektrumú kezelések minden bizonnyal a rezisztenciakeltést növelték. A hibáért az olvasók szíves elnézését kérjük a Szerkesztőség 167

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Az immunglobulinok szerkezete Fab V L V H C L C H 1 C H 1 Az egér immunglobulin géncsaládok szerveződése Hlánc

Részletesebben

Az Ig génátrendeződés

Az Ig génátrendeződés Az Ig génátrendeződés Háromféle változás játszódik le a molekula szerkezetét tekintve: B sejtek fejlődése alatt: VDJ átrendeződés (rekombináció) IgH izotípusváltás rekombináció (CSR) Szomatikus hipermutáció

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:

Részletesebben

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért

Részletesebben

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az

Részletesebben

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja

Részletesebben

4. A humorális immunválasz október 12.

4. A humorális immunválasz október 12. 4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

A csontvelõ-átültetés után kialakuló korlátozott ellenanyagkészlet homogén immunglobulinok

A csontvelõ-átültetés után kialakuló korlátozott ellenanyagkészlet homogén immunglobulinok A csontvelõ-átültetés után kialakuló korlátozott ellenanyagkészlet homogén immunglobulinok Puskás Éva dr., Hajdu Melinda, Barta Anikó dr., Sipos Andrea dr., Uher Ferenc dr. és Pálóczi Katalin dr. Országos

Részletesebben

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Délpesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Budapest Az immunglobulinok szerkezete

Részletesebben

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia Dr Pállinger Éva Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet Nem antigén- specifikus antigénreceptorok Opszonizáló receptorok Mintázat felismerő receptorok

Részletesebben

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Délpesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Hematológiai és Őssejttranszplantációs

Részletesebben

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) A T és a B LIMFOCITÁK FEJLŐDÉSE, ÉRÉSE ÉS JELÁTVITELE A limfociták különböző típusai a multipotens Hemopoetikus őssejtből fejlődnek ki A limfociták rendkívül

Részletesebben

Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása

Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása II. Az ellenanyagok metabolizmusa (génátrendeződés, izotípusváltás, affinitásérés, termelés, elimináció, megoszlás biológiai terekben) Dr. Kacskovics Imre egyetemi

Részletesebben

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll Adaptív/anticipatív immunrendszer Egyedi, klonális receptorok A természetes immunrendszer DANGER szignáljainak kontrollja alatt áll EHRLICH oldallánc-elmélete Alapfogalmak: antigén epitop haptén karrier

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés

Immunológia alapjai előadás. Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés Immunológia alapjai 11-12. előadás Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés Az antigén-receptor gének kifejeződésének főbb kérdései Minden testi sejt tartalmaz TcR/BcR

Részletesebben

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ

Részletesebben

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

A T sejt receptor (TCR) heterodimer Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus

Részletesebben

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α. Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs

Részletesebben

Az ellenanyagok orvosbiológiai. PhD kurzus 2011/2012 II. félév

Az ellenanyagok orvosbiológiai. PhD kurzus 2011/2012 II. félév Az ellenanyagok orvosbiológiai alkalmazása PhD kurzus 2011/2012 II. félév A kurzus célja Az ellenanyagok széleskörű (diagnosztika, terápia, kutatás) felhasználhatóságának bemutatása, mindennapos orvos-biológiai

Részletesebben

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az

Részletesebben

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe Immunológia alapjai T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe A limfocita fejlődés lépései Recirkuláció a periférián Korai érés és növekedési

Részletesebben

Kromoszómák, Gének centromer

Kromoszómák, Gének centromer Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

Immunitás és evolúció

Immunitás és evolúció Immunitás és evolúció (r)evolúció az immunrendszerben Az immunrendszer evolúciója Müller Viktor ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék http://ramet.elte.hu/~viktor Az immunitás

Részletesebben

Bevezetés Áttekintés

Bevezetés Áttekintés Bevezetés Áttekintés Fogalmak Egy lymphocita életének áttekintése Human Ig-izotípusok morfológiája Human Ig-izotípusok funkciói Miért? Válasz: más Ig effektor funkciók C fixáció FcR Polymerizáció Izotípusváltás

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer

Részletesebben

A hisztokompatibilitási rendszer sejtbiológiája és genetikája. Rajczy Katalin Klinikai Immunológia Budapest,

A hisztokompatibilitási rendszer sejtbiológiája és genetikája. Rajczy Katalin Klinikai Immunológia Budapest, A hisztokompatibilitási rendszer sejtbiológiája és genetikája Rajczy Katalin Klinikai Immunológia Budapest, 2018.03.12 A fő szöveti összeférhetőségi génkomplex (Major Histocompatibility Complex) MHC Szinte

Részletesebben

Molekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában

Molekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában Molekuláris genetikai vizsgáló módszerek az immundefektusok diagnosztikájában Primer immundefektusok A primer immundeficiencia ritka, veleszületett, monogénes öröklődésű immunhiányos állapot. Családi halmozódást

Részletesebben

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti

Részletesebben

Biológus MSc. Molekuláris biológiai alapismeretek

Biológus MSc. Molekuláris biológiai alapismeretek Biológus MSc Molekuláris biológiai alapismeretek A nukleotidok építőkövei A nukleotidok szerkezete Nukleotid = N-tartalmú szerves bázis + pentóz + foszfát N-glikozidos kötés 5 1 4 2 3 (Foszfát)észter-kötés

Részletesebben

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag

NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak

Részletesebben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot. Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

Immunológia alapjai T sejt fejlődés a tímuszban Differenciálódási stádiumok, környezeti faktorok szerepe

Immunológia alapjai T sejt fejlődés a tímuszban Differenciálódási stádiumok, környezeti faktorok szerepe Immunológia alapjai T sejt fejlődés a tímuszban Differenciálódási stádiumok, környezeti faktorok szerepe Berki Timea A tímusz szerkezet A tímusz lebenyke szerkezet The thymic stoma creates the microenvironment

Részletesebben

A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben

A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben Tory Kálmán Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika A ~20 ezer fehérje-kódoló gén a 23 pár kromoszómán A kromoszómán található bázisok száma: 250M

Részletesebben

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4 A Név: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS 1. Mi atlr-5 legfontosabb ligandja? A endospóra B flagellin C poliszacharid tok D DNS E pilus 2. Mi alkotja az ellenanyag antigénkötő helyét? A a H és L láncok konstans

Részletesebben

A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció

A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció Autotranszplantáció: saját szövet átültetése, pl. autológ bőrtranszplantáció, autológ őssejt-transzplantáció.

Részletesebben

Többgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll

Többgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll Többgénes jellegek Többgénes jellegek 1. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek Multifaktoriális jellegek: több gén és a környezet által meghatározott jellegek 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása

Részletesebben

Az X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót

Az X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót Az X kromoszóma inaktívációja A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót Férfiak: XY Nők: XX X kromoszóma: nagy méretű több mint 1000 gén Y kromoszóma: kis méretű, kevesebb, mint 100 gén Kompenzációs

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 6. előadás Humorális és celluláris immunválasz A humorális (B sejtes) immunválasz lépései Antigén felismerés B sejt aktiváció: proliferáció, differenciálódás

Részletesebben

Immunológia Világnapja

Immunológia Világnapja a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Tumorbiológia Dr. Tóvári József, Országos Onkológiai Intézet Mágikus

Részletesebben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben esirna mirtron BEVEZETÉS TÉMAKÖRÖK Ősi RNS világ RNS-ek tradicionális szerepben bevezetés BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek

Részletesebben

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett

Részletesebben

Mit tud a genetika. Génterápiás lehetőségek MPS-ben. Dr. Varga Norbert

Mit tud a genetika. Génterápiás lehetőségek MPS-ben. Dr. Varga Norbert Mit tud a genetika Génterápiás lehetőségek MPS-ben Dr. Varga Norbert Oki terápia Terápiás lehetőségek MPS-ben A kiváltó okot gyógyítja meg ERT Enzimpótló kezelés Őssejt transzplantáció Genetikai beavatkozások

Részletesebben

A Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat

A Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat A Hardy-Weinberg egyensúly 2. gyakorlat A Hardy-Weinberg egyensúly feltételei: nincs szelekció nincs migráció nagy populációméret (nincs sodródás) nincs mutáció pánmixis van allélgyakoriság azonos hímekben

Részletesebben

Az immunrendszer szerepe

Az immunrendszer szerepe Immunbiológia I Az immunrendszer szerepe 1 Védekezés: (1) Patogén szervezetek ellen (vírusok, baktériumok, gombák, egysejtűek, férgek) (2) Tumor sejtekellen ellen Hibás működés: Autoimmun betegségek (pl.

Részletesebben

B sejtek és a B sejt közvetített immunválasz. Pállinger Éva

B sejtek és a B sejt közvetített immunválasz. Pállinger Éva B sejtek és a B sejt közvetített immunválasz Pállinger Éva IMMUNVÁLASZ VELESZÜLETETT SZERZETT HUMORÁLIS CELLULÁRIS HUMORÁLIS CELLULÁRIS A SZERZETT HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZT A PLAZMASEJTEK ÁLTAL TERMELT IMMUNGLOBULINOK

Részletesebben

Immunológia alapjai (Fogász)

Immunológia alapjai (Fogász) Immunológia alapjai (Fogász) 3-4. előadás Az immunrendszer molekuláris komponensei: 1. An6gén felismerő molekulák: immunglobulinok, T sejt receptor 2. MHC és an6gén bemutatás Dr. Boldizsár Ferenc Immunrendszer

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában

Részletesebben

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon

Részletesebben

A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések

A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések APAI Ag ANYAI Ag FERTŐZÉS AUTOIMMUNITÁS MAGZATI ANTIGEN ALACSONY P SZINT INFERTILITAS BEÁGYAZÓDÁS ANYAI IMMUNREGULÁCIÓ TROPHOBLAST INVÁZIÓ

Részletesebben

A preventív vakcináció lényege :

A preventív vakcináció lényege : Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett

Részletesebben

A természetes és a szerzett immunitás evolúciója és egymásra épülése

A természetes és a szerzett immunitás evolúciója és egymásra épülése 1 of 9 09/04/2011 06:14 PM Magyar Tudomány, 2004/10 1072. o. Védekezési mechanizmusok az élővilágban Erdei Anna az MTA levelező tagja, MTA-ELTE Immunológiai Kutatócsoport, ELTE Immunológiai Tanszék, Budapest

Részletesebben

Kappelmayer János. Malignus hematológiai megbetegedések molekuláris háttere. MOLSZE IX. Nagygyűlése. Bük, 2005 szeptember

Kappelmayer János. Malignus hematológiai megbetegedések molekuláris háttere. MOLSZE IX. Nagygyűlése. Bük, 2005 szeptember Kappelmayer János Malignus hematológiai megbetegedések molekuláris háttere MOLSZE IX. Nagygyűlése Bük, 2005 szeptember 29-30. Laboratóriumi vizsgálatok hematológiai malignómákban Általános laboratóriumi

Részletesebben

13. RNS szintézis és splicing

13. RNS szintézis és splicing 13. RNS szintézis és splicing 1 Visszatekintés: Az RNS típusai és szerkezete Hírvivő RNS = mrns (messenger RNA = mrna) : fehérjeszintézis pre-mrns érett mrns (intronok kivágódnak = splicing) Transzfer

Részletesebben

Dobzhansky: In Biology nothing makes sense except in the light of Evolution.

Dobzhansky: In Biology nothing makes sense except in the light of Evolution. Dobzhansky: In Biology nothing makes sense except in the light of Evolution. Az Evolúcióbiológia Története Molnár István im54@invitel.hu Mai témák 1. Mi az evolúció? 2. Hogyan alakult ki a mai evolúciós

Részletesebben

Populációgenetikai. alapok

Populációgenetikai. alapok Populációgenetikai alapok Populáció = egyedek egy adott csoportja Az egyedek eltérnek egymástól morfológiailag, de viselkedésüket tekintve is = genetikai különbségek Fenotípus = külső jellegek morfológia,

Részletesebben

Antigén, Antigén prezentáció

Antigén, Antigén prezentáció Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az

Részletesebben

Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján

Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján MOHR ANITA SIPOS RITA, SZÁNTÓ-EGÉSZ RÉKA, MICSINAI ADRIENN 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert út 4. info@biomi.hu, www.biomi.hu TÖRZS AZONOSÍTÁS

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett

Részletesebben

Fehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia

Fehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra

Részletesebben

Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés

Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés Erdei Anna ELTE, TTK, Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ELTE, Pázmány-nap, 2012. Az immunrendszer fő feladata a gazdaszervezet védelme a

Részletesebben

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció

Részletesebben

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk.

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A genetikai betegségek mellett, génterápia alkalmazható szerzett betegségek, mint

Részletesebben

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett

Részletesebben

Poligénes v. kantitatív öröklődés

Poligénes v. kantitatív öröklődés 1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé

Részletesebben

Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:

Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner: Az AB0 vércsoport rendszer Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés 2011 Az AB0 rendszer felfedezése 1901. Karl Landsteiner Landsteiner szabály 1901 Karl Landsteiner: Munkatársai vérmintáit vizsgálva fedezte fel

Részletesebben

Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL

Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL KÖZÖS STRATÉGIA KIFEJLESZTÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL

Részletesebben

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális

Részletesebben

TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)

TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya

Részletesebben

Tudománytörténeti visszatekintés

Tudománytörténeti visszatekintés GENETIKA I. AZ ÖRÖKLŐDÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI Minek köszönhető a biológiai sokféleség? Hogyan történik a tulajdonságok átörökítése? Tudománytörténeti visszatekintés 1. Keveredés alapú öröklődés: (1761-1766,

Részletesebben

Kotlan Beatrix. A rosszból is a jót kihozni! A tumorban rejlő immunsejtek hordozta genetikai információ a rákterápiában hasznosítható.

Kotlan Beatrix. A rosszból is a jót kihozni! A tumorban rejlő immunsejtek hordozta genetikai információ a rákterápiában hasznosítható. Kotlan Beatrix A rosszból is a jót kihozni! A tumorban rejlő immunsejtek hordozta genetikai információ a rákterápiában hasznosítható. Budapest, 2011. Május 10. www.meetthescientist.hu 1 26 A rosszból is

Részletesebben

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes. Múlt órán: Lehetséges tesztfeladatok: Kitől származik a variáció-szelekció paradigma, mely szerint az egyéni, javarészt öröklött különbségek között a társadalmi harc válogat? Fromm-Reichmann Mill Gallton

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

I. A sejttől a génekig

I. A sejttől a génekig Gén A gének olyan nukleinsav-szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.

Részletesebben

Intelligens molekulákkal a rák ellen

Intelligens molekulákkal a rák ellen Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék

Részletesebben

Alapfogalmak I. Elsősorban fehérjék és ezek szénhidrátokkal és lipidekkel alkotott molekulái lokalizációjának meghatározásának eszköze.

Alapfogalmak I. Elsősorban fehérjék és ezek szénhidrátokkal és lipidekkel alkotott molekulái lokalizációjának meghatározásának eszköze. Alapfogalmak I. Immunhisztokémia: Az immunhisztokémia módszerével szöveti antigének, vagy félantigének (haptének) detektálhatók in situ, specifikus antigén-antitest kötés alapján. Elsősorban fehérjék és

Részletesebben

Sejtfeldolgozás Felhasználás

Sejtfeldolgozás Felhasználás Sejtterápia Sejtfeldolgozás Felhasználás Fagyasztva tárolás Sejtmosás Alap sejtszelekció Komplex sejtszelekció Ex vivo sejtszaporítás Sejtaktiválás Immunizálás Génmodifikálás Köldökzsinórvér bank Limfocita

Részletesebben

Immunbiológia I. 1. Immunbiológia 0. BEVEZETÉS

Immunbiológia I. 1. Immunbiológia 0. BEVEZETÉS Immunbiológia I 0. BEVEZETÉS DIA 1 Az élőlények szervezete folyamatosan ki van téve a kórokozók támadásainak. Az immunrendszer fő funkciója e kórokozók elleni védekezés. Ezt a feladatot úgy kell elvégeznie,

Részletesebben

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Dr. Kacskovics Imre tszv. egy. tanár Immunológiai Tanszék ELTE http://immunologia.elte.hu/ Medicina Kiadó 2012. Az Immunológiai Tanszék kutatási témái: http://immunologia.elte.hu/

Részletesebben

MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.

MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. MUTÁCIÓK A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. Pontmutáció: A kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.

Részletesebben

Immunológia alapjai 11-12. előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Immunológia alapjai 11-12. előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe Immunológia alapjai 11-12. előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe A limfocita fejlődés lépései Recirkuláció a periférián

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA TÓTH ADÉL TÉMAVEZETŐ: DR. GÁCSER ATTILA TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

Which letter(s) show(s) a. Melyik betű(k) mutat(nak) . 1 flexor muscle group? flexor izomcsoportot? . 2 extensor muscle group?

Which letter(s) show(s) a. Melyik betű(k) mutat(nak) . 1 flexor muscle group? flexor izomcsoportot? . 2 extensor muscle group? Melyik betű(k) mutat(nak)... 1 flexor izomcsoportot?... 2 extensor izomcsoportot? Which letter(s) show(s) a. 1 flexor muscle group?. 2 extensor muscle group? A B C D 3 Nevezze meg azokat a nyálmirigyeket,

Részletesebben

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:

Részletesebben

Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok

Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok Markerek A sejthártya aszimmetrikus: extracellulárisan oligoszacharidokban gazdag (glikoprotein és glikolipid oldalláncai révén) Sejteket jelölő anyagok markerek

Részletesebben

KERINGŐ EXTRACELLULÁRIS VEZIKULÁK ÁLTAL INDUKÁLT GÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZAT VIZSGÁLATA TROPHOBLAST SEJTVONALBAN

KERINGŐ EXTRACELLULÁRIS VEZIKULÁK ÁLTAL INDUKÁLT GÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZAT VIZSGÁLATA TROPHOBLAST SEJTVONALBAN 2016. 10. 14. KERINGŐ EXTRACELLULÁRIS VEZIKULÁK ÁLTAL INDUKÁLT GÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZAT VIZSGÁLATA TROPHOBLAST SEJTVONALBAN Kovács Árpád Ferenc 1, Pap Erna 1, Fekete Nóra 1, Rigó János 2, Buzás Edit 1,

Részletesebben

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett

Részletesebben

Doktori értekezés tézisei

Doktori értekezés tézisei Doktori értekezés tézisei Az FcRn overexpresszió hatása a humorális immunválaszra Dr. Schneider Zita Témavezető: Dr. Kacskovics Imre ELTE TTK Biológiai Doktori Iskola Doktori Iskola Vezető: Prof. Dr. Erdei

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 7. előadás Immunizálás. Poliklonális és monoklonális ellenanyag előállítása, tisztítása, alkalmazása Az antigén (haptén + hordozó) sokféle specificitású ellenanyag

Részletesebben

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Evolúció Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Mi az evolúció? Egy folyamat: az élőlények tulajdonságainak változása a környezethez való alkalmazkodásra Egy

Részletesebben

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán

Részletesebben

Újabb eredmények a pajzsmirigy kórtanában (TSH receptor) Balázs Csaba Budai Irgalmasrendi Kórház MTA 2005

Újabb eredmények a pajzsmirigy kórtanában (TSH receptor) Balázs Csaba Budai Irgalmasrendi Kórház MTA 2005 Újabb eredmények a pajzsmirigy kórtanában (TSH receptor) Balázs Csaba Budai Irgalmasrendi Kórház MTA 2005 A pajzsmirigy nem immun immun eredetű betegségei Basedow-Graves kór Struma Hyperthyreosis Infiltrativ

Részletesebben