A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-II-B-1155/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság és intézkedés kiszabását tartalmazó határozata a Groupama Garancia Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) ( ) (lakhelye:..., továbbiakban: Ügyfél) 2012. február 14-én érkeztetett kérelme alapján a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1051 Budapest, Október 6. u. 20., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítónak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, valamint a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás megszűnésével kapcsolatos értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megszűnésével kapcsolatos értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi
Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s Ügyfél 2012. február 14-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA Ügyfél beadványában előadta, hogy 2010. június 21-én a ( ) frsz.-ú gépjárművére negyedéves díjfizetési gyakoriságú kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött a Biztosítóval. Ügyfél a szerződéskötéskor lakcímként a ( ) címet, levelezési címként pedig a ( ) címet adta meg. Ügyfél lakcíme ( ) címről ( ) címre módosult, amelyet Ügyfél 2011. január 12-én személyesen bejelentett a Biztosító ( )-i ügyfélszolgálati irodájában, valamint jelezte a Biztosító munkatársának, hogy a biztosítási díjat tartalmazó készpénzátutalásokat a ( ) címre kéri küldeni. Ügyfél a továbbiakban a Biztosítótól készpénzátutalási megbízást nem kapott, ezért 2012. február 3-án ismételten megkereste a Biztosító ( )-i ügyfélszolgálati irodáját, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy nyolc havi díjelmaradása van, és 72 404 Ft összegű díjfizetési kötelezettsége áll fenn, amely az elmaradt díjak összegéből és fedezetlenségi díjból tevődik össze. 1. Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító nem küldött részére készpénzátutalási megbízást, amelyen biztosítási díját befizethette volna. 2. Ügyfél beadványában kifogásolta a Biztosító által felszámított fedezetlenségi díjat. 3. Ügyfél kifogásolta továbbá, hogy a Biztosító a díjhátralékáról, valamint a szerződése törléséről nem értesítette. Ügyfél a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén.
A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE I. A DÍJELMARADÁSSAL ÉS A SZERZŐDÉS DÍJNEMFIZETÉSSEL TÖRTÉNŐ MEGSZŰNÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE I.1. Tényállás A Biztosító 2012. május 2-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél 2010. június 21. napi kockázatviselési kezdettel, ( ) számon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött a Biztosítóval. A szerződésre vonatkozó ajánlaton állandó lakcímként ( ) került rögzítésre, és feltüntetésre került, hogy a levelezési cím azonos az állandó lakcímmel. Az Ügyfél az ajánlaton rögzített adatokat aláírásával megerősítette. A Biztosító 2012. május 2-án és 2012. július 20-án kelt nyilatkozatai szerint 2010. június 28- án a Biztosító rendszerében rögzített adatok, valamint az Ügyfél ajánlati dokumentációján feltüntetett adatok összehangolása során a Biztosító adatbázisában megjelent a ( ) cím. Ekkor a ( ) cím a biztosított levelezési címeként, a ( ) cím pedig a szerződő levelezési címeként került rögzítésre. A ( ) cím egyéni ügyintézői rögzítéssel került be a Biztosító adatbázisába. A Biztosító úgy nyilatkozott, hogy a rögzítés során a címek nem lakcím, valamint levelezési címként kerültek rögzítésre, hanem a szerződő, valamint a biztosított levelezési címeként, annak ellenére, hogy a szerződő és a biztosított személye azonos volt. A Biztosító 2012. május 2-án kelt nyilatkozata szerint a Biztosító 2010. augusztus 14-én kiállította, és megküldte a ( ) címre az Ügyfél 2010. június 21-i kockázatviselési kezdetű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésére vonatkozó kötvényt, valamint a biztosítási díj befizetésére szolgáló, első készpénzátutalási megbízásokat. A kötvényen a szerződő levelezési címeként ( )., a biztosított lakcímeként pedig ( ) cím került feltüntetésre. Ezt követően a Biztosító az Ügyfél részére a további leveleket a ( ) címre küldte. A Biztosító 2012. május 2-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél részéről a levelezési címet érintő változásbejegyzési kérelem nem került benyújtásra a 2010. június 21-i kockázatviselési kezdetű szerződés élettartama során, az Ügyfél a levelezési cím módosítását 2011. január 12-én személyesen kérte a Biztosító ügyfélszolgálati irodájában. A Biztosító 2012. május 2-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél 2010. június 21-i kockázatviselési kezdetű szerződése 2011. június 20-ig volt díjjal rendezett, ezt követően az Ügyféltől a szerződésre befizetés nem érkezett. A Biztosító a 2011. július 9-én kelt, 2011. július 15-én postára adott díjfelszólító levelében értesítette az Ügyfelet a 2011. június 21. és 2011. szeptember 20. közötti időszakra fennálló díjhátralékáról. Ügyfél a díjhátralékát nem rendezte, ezért a szerződése 2011. augusztus 19-i hatállyal díjnemfizetéssel megszűnt. A Biztosító a 2011. augusztus 20-án kelt, augusztus 24-én postára adott törlésértesítő levelében tájékoztatta az Ügyfelet szerződése megszűnéséről. A Biztosító a 2011. július 9-én kelt díjfelszólító levelet, valamint a 2011. augusztus 20-án kelt törlésértesítő levelet is a ( ) címre küldte meg. A Biztosító 2012. május 2-án kelt nyilatkozata szerint a Biztosító tévedett a címek tekintetében az Ügyfél esetében.
I.2. Jogszabályi környezet A 2010. január 1-jétől hatályos, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 21. (4) bekezdése úgy rendelkezik: Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A Gfbt. 21. (5) bekezdése kimondja, hogy a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a Biztosító 2012. május 2-án és 2012. július 20-án kelt nyilatkozatai, valamint a becsatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosítónak már 2010. június 28-án szerepelt a nyilvántartásában, hogy az Ügyfél levelezési címe ( ). A Biztosító a 2010. augusztus 14-én kelt, Ügyfél részére ugyanazon a napon megküldött kötvényen levelezési címként a ( ) címet tüntette fel, ennek ellenére a Biztosító a 2011. július 9-én kelt díjfelszólító levelet, valamint a 2011. augusztus 20-án kelt törlésértesítő levelet az Ügyfél lakcímére, azaz a ( ) címre küldte meg. Ügyfél a 2012. február 14-i fogyasztóvédelmi beadványában foglaltak szerint a Biztosító díjfelszólító és törlésértesítő levelét sem kapta meg. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél szerződése 2011. június 20-ig volt díjjal rendezett, és a Biztosító a 2011. július 9-én kelt díjfelszólító, valamint a 2011. augusztus 20- án kelt törlésértesítő levelet nem a rendszerében rögzített ( ) levelezési címre küldte meg, így az Ügyfél a Biztosító leveleit nem kaphatta meg, ezáltal a Biztosító megsértette a Gfbt. 21. (4)-(5) bekezdésében foglaltakat. II. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. (1) szerint ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, valamint a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás megszűnésével kapcsolatos értesítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban.
Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megszűnésével kapcsolatos értesítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben 100 000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. (1) bekezdés f) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a pénzügyi szervezettel szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. A Felügyelet a Gfbt. sértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a Biztosítónak a díjtartozás fennállásról való igazolható módon tett értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában. Tekintettel arra, hogy a kötelező felelősségbiztosítás megszűnése minden közlekedőt érintő jelentős hátránnyal járhat, a Biztosítónak alapvető kötelezettsége, hogy a tájékoztatási kötelezettségének minden ügyfél tekintetében a jogszabályi rendelkezésben meghatározott határidőben és igazolható módon tegyen eleget. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. -át vette figyelembe. A Felügyelet a jogkövetkezmények megállapításakor figyelembe vette a jogsértéssel érintett fogyasztói érdekeket, a jogsértés körülményeit és így állapította meg a bírság összegét. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés A Felügyelet a V-FK-II-739/2012. számú végzéssel Ügyfél 2012. február 14-én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek (készpénzátutalási megbízás Biztosító által történő
rendelkezésre bocsátása), valamint a fedezetlenségi díj jog- és összegszerűségének felülvizsgálata tekintetében megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1) bekezdése a)-r) pontjában, valamint a 64. - 72. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 132. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 73/A. (1) bekezdés c) pontja és a 73/A. (3) bekezdése értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. szeptember 05. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója