Budapesi Közgazdaságudoányi és Állaigazgaási Egyee Közgazdaságani PhD. progra JÖVEDELEMARÁNYOS VISSZAFIZETÉSEN ALAPULÓ HALLGATÓI HITELRENDSZEREK PhD. érekezés Berlinger Edina Budapes 2003
Berlinger Edina JÖVEDELEMARÁNYOS VISSZAFIZETÉSEN ALAPULÓ HALLGATÓI HITELRENDSZEREK
Befekeések Tanszék Téavezeő: dr. Makara Taás Copyrigh Berlinger Edina
TARTALOMJEGYZÉK TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE... 3 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS... 4 BEVEZETÉS... 5 I. ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI ELŐZMÉNYEK... 12 1. ALAPFOGALMAK, DEFINÍCIÓK... 12 2. A FELSŐFOKÚ KÉPZÉS FINANSZÍROZÁSA... 33 2.1. A felsőfokú képzés ennyisége és szerkezee... 33 2.2. Állai vagy agánfinanszírozás... 39 2.3. Az állai finanszírozás (áogaás) ódja... 43 2.4. A agánfinanszírozás ódja... 46 3. HALASZTOTT HALLGATÓI FINANSZÍROZÁS... 50 3.1. Hagyoányos hielkonsrukciók... 50 3.2. Friedan őkepiaci odellje... 51 3.3. Friedan állai odellje... 52 3.4. Diploásadó-rendszer... 55 3.5. Van den Haag egyeei odellje... 56 3.6. Vickrey: visszaérés a progressziviáshoz... 57 3.7. A Felsőokaási Leheőségek Bankja... 57 3.8. A Tobin-féle auoaikusan önfennaró odell... 58 3.9. Egy abszolú piaci odell: Képzési Hiel Alap... 59 3.10. A Barr-féle bolív...61 4. A JÖVEDELEMARÁNYOS HITELKONSTRUKCIÓ... 65 II. EGYÉNI SZINTŰ MODELL... 69 1. ÁLTALÁNOS ÖSSZEFÜGGÉSEK... 69 1.1. Paraéerek, jelölések, odellfelevések... 69 1.2. Az abszolú és a relaív hielarozás differenciaegyenlee... 70 1.3. Pályajellezők: sabiliás, sikeresség, fora... 71 1.4. Eladósodoság-függő örleszési hányad... 79 1.5. Türeli idő... 80 1.6. Késlelee beszedés... 80 2. SZÁMÍTÁSOK A MAGYAR DIÁKHITEL-RENDSZERRE... 81 3. ÖSSZEFOGLALÁS... 88 1
III. AGGREGÁLT SZINTŰ MODELL....91 1. ÁLTALÁNOS ÖSSZEFÜGGÉSEK... 91 1.1. Paraéerek, jelölések, odellfelevések... 91 1.2. A hallgaók aggregál hielarozása... 94 1.3. A diploások aggregál hielarozása... 98 1.4. Teljes aggregál hielarozás... 100 1.5. Finanszírozási igény... 101 1.6. Jelenéréken állandósul hielálloány: a rendszer éree... 104 2. SZÁMÍTÁSOK A MAGYAR HALLGATÓI HITELRENDSZERRE... 108 3. ÖSSZEFOGLALÁS... 111 IV. ÖNFENNTARTÓ MŰKÖDÉS ÉS KONTRASZELEKCIÓ... 114 1. ÖNFENNTARTÁST BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATI KAMATPRÉMIUM... 114 2. KONTRASZELEKCIÓ ÉS ELŐTÖRLESZTÉS... 122 2.1. Konraszelekció a hallgaói hielrendszerekben... 122 2.2. Konraszelekció a agyar hallgaói hielrendszerben... 125 2.2.1. A kereszfinanszírozás nagysága... 126 2.2.2. A kereszfinanszírozás belső szerkezee... 132 2.2.3. Az előörleszési opció... 136 3. ÖSSZEFOGLALÁS... 138 ZÁRÓFEJEZET... 140 FÜGGELÉK... 145 I. RÉSZ: A MAGYAR HALLGATÓI HITELRENDSZER LÉNYEGES JELLEMZŐI... 145 II. RÉSZ: TÖRLESZTÉSI PÁLYÁK... 146 III. RÉSZ: AGGREGÁLT HITELÁLLOMÁNY ÉS NETTÓ FINANSZÍROZÁSI IGÉNY... 147 HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE... 151 2
TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE Ábra száa Ábra neve Tábl. száa Tábláza neve Oldalszá 1. Képzés végén jellező R-uaó a agyar diákhielrendszerben 84. 2. Egyensúlyi kaapréiu kiszállási kockáza elle (α=6%) 117. 3. Egyensúlyi kaapréiu kiszállási kockáza elle (α=8%) 118. Oldalszá 1. Törleszési függvények 16. 2. Pénzáralás a hielnyújó szeponjából 17. 3. Kockázai kaapréiu 25. 4. Jövedelefüggő bizosíási díj 27. 5. Sabiliás, sikeresség és fora egyenesek (R=10) 75. 6. Sabiliás, sikeresség és fora egyenesek (R=20) 76. 7. Sikeresség egyenesek különböző eladósodás elle 78. 8. Sikeresség egyenesek különböző korú hielfelvevők eseén 78. 9. Diploások karrierpályájának becslése a 2000. évi 82. kereszeszei adaok alapján 10. A relaív eladósodosági uaó és az egyéni hielarozás 85. alakulása a agyar diákhiel-rendszerben 11. Sabiliás, sikeresség és fora egyenesek a agyar diákhielrendszerben 86. 12. Hielfelvéel neó jelenéréke ha nincs jövedeli kockáza 133. 13. Hielfelvéel neó jelenéréke ha van jövedeli kockáza 134. 14. Hielfelvéel neó jelenéréke iniukorlá bevezeésével 135. 3
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúon szerenék köszönee ondani édesapának, Berlinger Jánosnak, dr. Makara Taás éavezeőnek és Zsebery Levene kollégának. Az ő áogaásuk nélkül ne készül volna el ez a dolgoza. Nagyon hálás vagyok dr. Sionovis Andrásnak, dr. Száz Jánosnak és dr. Waler Györgynek érékes észrevéeleikér és barái anácsaikér, illeve családonak a sok segíségér és üreleér. Külön köszönö dr. Gilly Gyulának a leheősége, hogy rész vehee a hazai diákhiel-rendszer kidolgozásában. A dolgoza eseleges hibáiér erészeesen kizárólag aga vagyok felelős. 4
BEVEZETÉS A gazdasági haékonyság és a ársadali esélyegyenlőség elve egyarán egköveeli, hogy a felsőokaási képzésben való részvéel ne a család ehervállaló képessége haározza eg. A felsőokaás poziív exernális haásai, a ársadali esélyegyenlőség igénye és egyes inforációs probléák ia a képzési és egélheési kölségek egy részé indenü állai kölségveésből finanszírozzák. Miközben az állai finanszírozás részaránya egleheősen különböző az egyes országokban, álalánosnak ondhaó nezeközi endencia a hallgaói lészá növekedése és ezzel párhuzaosan az állai források szűkössé válása. Elfogadva a felsőfokú képzés iráni kereslenövekedés léjogosulságá, ind öbb országban arra keresik a válasz, hogy hogyan lehe a képzés kölségeinek egyre nagyobb részé a hallgaókra háríani anélkül, hogy ezzel a szegényebb réegeke kiszoríanák a felsőokaásból. Az álla álal eg ne finanszírozo kölségeke ehá a hallgaóknak kell felvállalniuk, annál is inkább ivel a huán beruházás hozaának nagy része náluk jelenkezik. Logikusan adódik a gondola, hogy a fizikai beruházások cash-flow alapú finanszírozásához hasonlóan, ez eseben is a befekeés jövőbeli hozaának erhére lehessen hiel felvenni. Konkréan, a jövőbeli várhaóan a képzés haására jelenősen egnövekede élekerese egy részének előrehozásával lehessen a képzés finanszírozni. A huán beruházások hosszabb idő ala érülnek eg és a egszokonál jóval kockázaosabb befekeésnek inősülnek, ovábbá az aszierikus inforációs helyze is kiélezeebben jelenkezik a hielfelvevő és a hielnyújó közö, így állai beavakozás hiányában a őkepiac önagában ne képes elláni ez a feladao. Hiányzó hielpiac eseén az opiálisnál kevesebb huán beruházás valósul eg, ai gáolhaja a gazdasági növekedés és hozzájárul a ársadali különbségek újraerelődéséhez. 5
Az álla leheőségeiől függően öbbféle ódon áogahaja a diákhiel-rendszer lérejöé és űködésé: pl. szabályoka írha elő, állai rendszereivel (adó, TB) segíhei a beszedés, garanciá vállalha, (célzo vagy noraív) kaaáogaás nyújha, illeve finanszírozhaja a űködési kölségeke vagy akár közvelenül a hieleke. A áogaás konkré forájáól és érékéől függően a diákhiel-rendszer az állaházarás részekén, vagy viszonylag önállóan űködhe. A apaszala az uaja, hogy a kezdeben felvállal állai áogaások és kedvezények rövid időn belül kooly finanszírozási probléákhoz vezenek, és ivel a áogaásoka és kedvezényeke poliikai okokból ne erik egszüneni szociális alapon korláozni kezdik a jogosulak köré. Így a diákhiel-rendszer egyre kevésbé képes beöleni eredei funkciójá, indinkább jövedelepoliikai (kereszeszei, újraeloszó) eszközzé válik. A diákhiel-rendszer ervezőjének egyik legnehezebb feladaa, hogy csak annyi és csak olyan jellegű állai áogaás épísen be a rendszerbe, ai felélenül szükséges a rendszer űködéséhez, hogy ne válhasson a növekedés gáló szűk kereszeszeé a későbbiekben. Az adhaó hiel nagyságá felülről korláozza az a köveelény, hogy a diákhielrendszernek hosszú ávon pénzügyi szeponból bizonságosan kell udnia űködni. Így ha a külső áogaás nagysága korláozo, akkor ado képzési szerkeze és jövedelekiláások elle eghaározhaó, hogy legfeljebb ilyen nagyságrendű eladósodás engedheő eg. A legöbb ország gyakorlaa az uaja, hogy a diákhielezés álalában beleüközik a pénzügyi fennarhaóság korlájába, azaz az igényelheő hielösszeg rendszerin alacsonyabb, in aennyire az esélyegyenlőséghez szükség lenne. A hielrendszer körülekinő ervezésével és haékony folyaaszabályozásával nagyobb eladósodoság is egengedheő a rendszer hosszú ávú űködőképességének veszélyezeése nélkül. A dolgoza fő célkiűzése, hogy a jövedelearányos diákhiel egyéni és aggregál szinű odellezésével elősegíse a rendszer belső összefüggéseinek egiserésé, ai alapjá képezi az opiális folyaaszabályozási sraégia kidolgozásának. 6
2001 szepeberéől űködik Magyarországon a öeges igényeke kielégíő diákhielezés nezei szinű inézénye. A Diákhiel Közpon R. öbb in 150 ezer hielszerződés köö és kb. 47 illiárd forin hiel folyósío 1. A odellszáíások szerin a rendszer ére szakaszában a köveelésálloány a hielfelvéeli arányól függően ai éréken kb. 700-1000 illiárd forin közö lesz. Magyarországon a diákhiel újszerű jövedelefüggő örleszésű konsrukciója az elúl időszak egyik legjelenősebb pénzügyi innovációja. Egyrész báoríja a hielfelvéel azálal, hogy a örleszési eher rugalasan igazodik az akuális jövedelehez, ásrész a nefizeési kockáza inializálásával bizosíja a agasabb egérülés. Az érekezés I. fejezeében az alapfogalak áekinése uán, összefoglalo a felsőokaás finanszírozásának legfonosabb kérdései; ajd beuao azoka a odelleke, aelyek a jövőbeli élekerese előrehozaalának különböző alernaívái jeleníik eg; végül pedig a jövedelefüggő hielkonsrukció elezésének korábbi eredényei iseree. A II. IV. fejezeekben beuao odellek és azok segíségével levon kövekezeések sajá, önálló eredényeknek ekinheők. A jövedelefüggő konsrukció vonzó elélei koncepciója álalában nehezen kezelheő a konkré gyakorlai alkalazás során. Sokszor ég abban az egyszerű kérdésben sincs egyeérés, hogy ilyen feléelek elle lehe a hiel visszafizeni. Az érekezés II. fejezeében egy olyan egyszerű, egyéni szinű odell uaok be, elynek segíségével könnyen sokparaéeres száíógépes sziuláció nélkül is áláhaóvá válnak a jövedelearányos diákhiel belső összefüggései, és a relaív hielarozásra felír differenciaegyenle elezésével eghaározhaók az egyéni örleszési pályák jellezői. A egválaszolásra váró legfonosabb kérdések: - Mely eseben leheséges a hielarozás eljes örleszése? - Kerülhe-e a diploás adósságcsapdába (azaz ég ha végelen ideig dolgozna és örleszene, akkor se udná aradékalanul visszafizeni adósságá)? - Hogyan alakul az egyéni arozás: ely időszakban lesz növekvő vagy csökkenő? 1 2003 okóberig. 7
- Hány év úlva udja visszafizeni adósságá a diploás? Vagy ennek egfordíásakén: ely eseben udja a képzés végéől száío N év ala (azaz nyugdíjig) visszafizeni adósságá? A II. fejeze legfonosabb eredényei: - A hielarozás lászólag kedvezőlen paraéerek elle is nagy bizonsággal vissza lehe fizeni (például akkor is, ha a hielkaaláb eghaladja az egyéni jövedele növekedési üeé). - Ké paraéer egyáshoz való viszonya döni el, hogy a hiel N év ala vissza lehe-e fizeni: a képzés végén fennálló relaív eladósodoság (R-uaó éréke) és a relaív kaaényező r w. - Álalános feléelek elle a sikeres pályák nagy része púposodó lesz, azaz a kezdei években a noinális hielarozás növekvő lesz. Ez a ény ne a konsrukció hibájára ual, hane a jövedelearányos hielek belső összefüggéseiből adódó erészees kövekezény. Az érekezés III. fejezeében a hielrendszer egészé odelleze, elyben alapveően az előző fejeze eredényeire épíek. A legfonosabb kérdések ezúal: - Miől függ az aggregál köveelésálloány időbeli alakulása? Milyen kiünee pályák léeznek? - Hogyan alakul a rendszer neó finanszírozási igénye, azaz ekkora külső forrás bevonására lesz szükség az egyes években? - Mekkora lesz az egész rendszer éree, ás szóval összességében ennyi pénz kell a hielnyújónak beleennie a rendszer éreé válásáig? A III. fejeze legfonosabb eredényei: - A kiegyensúlyozo hielindexálási sraégia szerin a felveheő hielek nagyságá az egyéni noinális jövedelek álagos növekedési üeének egfelelően kell válozani. Ekkor a képzés végi relaív eladósodás és a várhaó örleszési idő évfolyaról évfolyara közel azonos szinen arad. 8
- Reális feléelek elle (kiegyensúlyozo indexálás, poziív jövedelenövekedési üe és hielkaaláb, hielfelvevők száa állandó) az aggregál hielköveelés jelenéréke a rendszer éreé válásával egy ado szinen sabilizálódik (jelenérékállandósul állapo). - A jelenéréken ve aggregál hielköveelés nagysága ne függ a növekedési ényezőkől, csak a rendszer ervezésekor iser ennyiségekől (felveheő hiel nagysága, képzési idő, diploás kezdőjövedelek, örleszési hányad). Ennek isereében képe kapunk arról, hogy ekkora őké kö le a diákhiel-rendszer űködeése, illeve, hogy ado érékű noraív állai kaaáogaásnak ekkora a kölsége. - Jelenérék-állandósul állapoban a diploások befizeései éppen fedezik a kiado új hieleke. A fennálló idegen őke kaaá azonban csak újabb hielfelvéelekkel lehe finanszírozni. Téves ehá az a szakirodaloban gyakran hangozao elképzelés, hogy a rendszer éreé válásával önfinanszírozó ódon fog űködni. Reális feléelek elle, az ére szakaszba kerül diákhiel-rendszer éves bevéelei és kiadásai ne lesznek egyensúlyban: évene közel azonos nagyságú új forrás bevonására lesz szükség folyaaosan, a lejáró hielek egújíásán felül. - Aíg bizosío a őkepiacokhoz való hozzáférés, addig az önfinanszírozás se ne cél, se ne a sikeresség érőszáa. A jövedelefüggő örleszésen úl a agyar odell lényeges jellezője, hogy - az első ké éve leszáíva - kifejezeen önfennaró űködésre örekszik, ai az jeleni, hogy a nefizeési veszeségeke (és a űködési kölségeke) a hielközösség aga finanszírozza. (Az önfennaró űködés ne jelen azonban önfinanszírozás, hiszen különösen a kezdei években jelenős ennyiségű külső forrás bevonásra lesz szükség.) A nezeközi gyakorlaban a diákhiel-rendszerek nagyon alacsony haékonysággal űködnek; rika, ahol a visszafizeési arány eghaladja az 50%-os szine. A jövedelefüggő hallgaói hielrendszerek (Auszrália, Új-Zéland, Nagy Briannia, Svédország) eddigi eredényeik alapján a legjobbak közé aroznak, de ég csak kb. 9
egy évizedes apaszala áll rendelkezésre, aelyből ne lehe egészen egyérelű kövekezeéseke levonni. A legsikeresebbnek ekine auszrál és új-zélandi odell egyike se örekszik önfennaró űködésre, a nefizeési kockázaoka állai forrásból finanszírozzák, ső az auszrál rendszerben nulla a reálkaa is. A jelenős érékű noraív kaaáogaás azonban se ne haékony, se ne élányos, és idővel könnyen előfordulha, hogy az állai források szűkössé válnak. A agyar odell ehá egy egyedülálló kísérle, aely az eléleileg széles körben elfogado jövedelearányos konsrukció övözi az önfennarás elvével. A rendszer lérehozásában akív szerepe vállaló Barr professzor öbbször kijelenee, hogy a világ legjobb diákhiel-rendszere van készülőben Magyarországon, ely ás országok száára is köveendő példá jelenhe a későbbiekben. Más szerzők azonban azon az állásponon vannak, hogy az önfennaró űködés ne valósíhaó eg, er ha a nefizeési kockázaoka a hielközösségre akarjuk háríani, akkor a várhaóan agasabb jövedelű, kevésbé kockázaos hielfelvevők ávol aradnak, vagy az első adandó alkaloal kilépnek a rendszerből, így a kockázai közösség eleve rosszabb lesz a várnál és ne lesz kire háríani a kölségeke. A IV. fejezee ennek egfelelően az önfennarás és a konraszelekció vizsgálaának szenele és a jövedeli kockáza ellé (udniillik, hogy nyugdíjig ne lesz képes arozásá egfizeni) bevezee a odellbe a halálozási (illeve elűnési) kockázao is. Ennek kapcsán arra kerese a válasz, hogy: - Miől és hogyan függ az önfennarás bizosíó kockázai kaapréiu éréke? - Hogyan jelenkezhe a konraszelekció a diákhielezés során és hogyan lehe védekezni ellene? - Milyen a jövedelekülönbségek iai kereszfinanszírozás szerkezee a hielközösségen belül a agyar rendszerben? - Szükség van-e a jelenlegi előörleszési szabályok ódosíására? 10
A IV. fejeze legfonosabb eredényei: - Az önfennaró űködés eg kell különbözeni az önfinanszírozó űködésől. Az önfennarás elve szerin a nefizeési kockázaoka a hielfelvevők közössége és ne valaely külső szereplő finanszírozza. Önfennaró űködés elle nincs szükség a rendszer időszakonkéni állai konszolidációjára, inden kiado pénznek egvan a fedezee. Az önfennaró űködés a sikeresség valódi ércéje, á sokkal nehezebben egragadhaó in pl. az önfinanszírozás. - Az önfennaró űködés bizosíó kockázai kaapréiu nagysága a kockázai közösségen belüli kereszfinanszírozás éréké is uaja. - Kedvezőlen paraéerek elle leheséges, hogy egyálalán ne léezik olyan kaapréiu, aely önfennaró űködés bizosíana. Ez a ény önagában arra ual, hogy a hielközösség eleve ne bír el úlzo érékű kereszfinanszírozás. - A különböző kockázaú hieladósoknak közel azonos feléelek elle nyújanak hiel, ezér előre láhaó, hogy lényegében kik nyernek és kik veszíenek a hielközösségen belüli kereszfinanszírozáson. Uóbbiaknak érdekében állha ávol aradni vagy korán kilépni a hielközösségből (élve az előörleszés eleheőségével). A konraszelekciós haás ia száos szerző eleve kizárja az önfennaró űködés leheőségé, és ezen az alapon indokolják a noraív állai kaaáogaás szükségességé. - Ha egvizsgáljuk a jövedelekülönbségek iai kereszfinanszírozás belső szerkezeé, akkor nagyon érdekes eredényre juunk: a nagyon alacsony jövedelűek veszeségei várhaóan ne a agas, hane a kis/közepes jövedelűek finanszírozzák. Ez a különleges jelenség a jövedelearányos hielkonsrukcióból adódik és bár ne felélenül élányos, a konraszelekciós veszély nagyérékben csökkeni. 11
I. ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI ELŐZMÉNYEK 1. Alapfogalak, definíciók Ebben a ponban azoka a fogalaka és összefüggéseke vesszük sorra, aelyekre a árgyalás épí a későbbiekben. Sok eseben a szakirodalo ne egységes a definícióka illeően, és sok véleénykülönbség éppen ebből adódik. A hiányzó definíciók egalkoásakor igyekeze a legálalánosabban fogalazni, és a leginkább igazodni a források fogalohasználaához. Hallgaó, diák Az elezés ne erjed ki az alap- és középszinű okaásra, így a hallgaó és a diák fogalak szinoniakén használaosak, és az akkrediál felsőokaási inézényekbe beirakozo anulóka jelenik, beleérve az állailag finanszírozo és a kölségéríéses képzésben részvevőke is. Képzési kölségek A felsőfokú képzés (ezenúl röviden: képzés) egszerzésének pénzbeli kölségei: - közvelen képzési kölségek (andíj, könyvek sb.), - egélheési kölségek, - alernaívakölségek (jövedeleszerzés későbbre olódása). A képzés alernaívakölségé és a pénzben ki ne fejeze kölségeke (pl. a anulás és a vizsgázás nehézségei) egyérelűen aga a hallgaó viseli és ezzel ne is foglalkozunk. A ovábbiakban az egyszerűség kedvéér a képzés kölségein a közvelen képzési kölségeke és a egélheési kölségeke érjük, és annak finanszírozásáról beszélünk. 12
Halaszo hallgaói finanszírozási rendszer 2 Minden olyan pénzügyi inézény(rendszer), aely leheővé eszi, hogy a hallgaók jövőbeli élekereseükből finanszírozzák a képzési kölségek egy részé. Fonos ehá, hogy a képzés ne a szülők vagy ás agánszereplők, hane a hallgaók finanszírozzák későbbi jövedelükből. A szakirodalo öbb olyan odell is elí, aely ez a cél szolgálja: huán őke szerződés, (köelező vagy önkénes) diploásadó-rendszer, (fix vagy jövedelearányos hallgaói hielek sb. Hallgaói hiel, diákhiel A hallgaói hiel olyan halaszo hallgaói finanszírozás szolgáló eszköz, elynek egkülönbözeő jegyei: - önkénes, ehá senki ne kényszeríheő a felvéelére, - egyéni vagy aggregál szálákon nyilvánarják a arozás, - valailyen érékű kaa elszáolásra kerül (akár 0%), - a hiel örleszésével a köelezeség egszűnik, - leheőség van előörleszésre. (Akkor is hielről beszélünk, ha közvelen pénzozgás ne örénik a hiel igénybevéelekor, például az auszráliai rendszerben a képzés ingyenes és cserébe köelezeség kelekezik.) A hallgaói hielezés célja A hallgaói hielezés célja a halaszo hallgaói finanszírozás egvalósulása: leheővé enni, hogy a hallgaók későbbi élekereseüke előrehozva finanszírozzák a felsőfokú képzés kölségeinek egy részé (pl. Sigliz [2000]). A hallgaói hielezés ehá alapveően a jövedelek élepálya enén örénő ácsoporosíásá szolgálja, és bár ha a részvevők vagyoni helyzeére, alapveően ne jövedelepoliikai eszköz. Más szóval a hallgaói hielezés hosszeszei és ne kereszeszei újraeloszási céloka szolgál. 2 A szakirodalo a cos-recovery schee kifejezés használja erre. 13
Egy jól űködő hallgaói hielrendszeről csak annyi várunk el, hogy hosszú ávon, széles körben hozzáférheően, olcsón és egbízhaóan leheővé egye a későbbi jövedelek előre hozaalá. A hallgaói hielezés csak egy a leheséges hallgaói finanszírozási odellek közül. Ha egy ásik odell jobban szolgálja ez a cél, akkor inkább az kell válaszani. Ne a hielrendszer probléája azonban, ha nagy a ársadali egyenlőlenség, ha a felsőokaás ne haékonyan űködik, ha a diploások nagyobb öegének egész élekeresee ne eszi leheővé a képzési kölségek egy kis részének a örleszésé, ha egyes fonosnak ondo szakáka a piac ne fize eg. Ezek valós probléák, elyeke a rendszer ervezésekor figyelebe kell venni, de ne felélenül a hielrendszer kereein belül kell egoldani. Jövedelefüggőség A nezeközi szakirodaloban a jövedelefüggő hiel (incoe coningen loan ICL) kifejezés száos, egyásól jelenősen elérő konsrukció akarha: A jövedelefüggő konsrukció lényege, hogy a hiel visszafizeése valailyen egyéni vagy aggregál jövedeleől függően örénik, előre eghaározo algorius szerin, indaddig aíg a arozás nullára ne csökken, vagy el ne engedik. 3 A eghaározo algorius a örleszési függvényben esesül eg, aely egadja a jövedelekaegória ponos definíciójá (egyéni vagy aggregál, neó vagy bruó, akuális vagy korábbi, bér- és/vagy egyéb jellegű) és a kapcsolao a jövedele és a örleszés közö. A kapcsola jellege szerin a örleszési függvény az alábbi fő csoporokba arozha: a) Arányos örleszési függvény: a legegyszerűbb algorius, aikor indig a jövedele egy fix hányadá (aelye a örleszési hányad haároz eg) kell a hiel 3 Az előre eghaározo algorius azér kell egköveelni a definícióban, er végeredényben inden kockázaos hiel visszafizeése közveve függ a hieladós jövedeléől. 14
örleszésére fordíani. A gyakorlaban sehol se kerül alkalazásra ilyen isza forában. b) Progresszív örleszési függvény: a örleszési függvény eredeksége növekvő. A progressziviás olyan forában érvényesül, hogy egy bizonyos küszöbérék(ek)e kieel szerephez juanak a konsrukcióban. Például a iniális jövedeleszin ala fix összege kell fizeni; csak afölö válik jövedelearányossá a visszafizeés. Ez jellező például a kanadai és a bri diákhiel-rendszerre (illeve néhány aerikai egyee sajá diákhiel-rendszerére), elyekben a iniális jövedeleszin ala sei ne kell fizeni; és a agyar rendszerre, aelyben indig eg kell fizeni legalább az akuális iniálbér uáni örleszési hányado. Ennél egy fokkal bonyolulabb a konsrukció, ha öbb jövedeleszin léezik és egyre növekvő örleszési hányadok szerepelnek, in például az auszrál és az új-zélandi diákhielrendszerekben. c) Degresszív örleszési függvény: a örleszési függvény eredeksége csökkenő. Például Hollandia, Svédország, illeve az aerikai Harvard Egyee 4 diákhielrendszerének konsrukciójában egy ado jövedeleszin ala jövedelearányos, fölöe pedig fix a örleszés. Az 1. sz. ábra szelélei a jövedelefüggőség háro alapodelljé: az arányos, a progresszív és a degresszív örleszési függvény. 4 Az 1970-es évek elején. Részleesebben lásd például Jain (1975). 15
1. sz. ábra Törleszési függvények örleszés progresszív arányos degresszív idoszaki jövedele Terészeesen ás örleszési függvény is elképzelheő, á valószínűleg bárelyik felírhaó a feni háro alapele kobinációjakén. 5 A különböző örleszési függvények végső soron a hielezői és a ulajdonosi finanszírozás közöi áenei foráka ükrözik; a jövedelearányos szakaszok a ulajdonosi, a konsans szakaszok a hielezői jellege képviselik. A örleszési függvény konkré alakja haással van az egész hielrendszer alapveő jellezőire (pénzáralás, kockázaok, közösségen belüli újraeloszási viszonyok sb.). A különböző örleszési függvény alkalazó diákhiel-rendszerek összehasonlíásánál kövekezeesen figyelebe kell(ene) venni ez a körülény. 6 A jövedelearányos hallgaói hielek pénzáralása A jövedelearányos diákhiel pénzáralása a gyakorlaban ké egyásól elkülönülő szakaszra bonhaó: a hielfelvéeli szakasz a képzés ideje ala és a hielörleszési szakasz a képzés uán. Egyes diákhiel-rendszerekben a ké szakasz közé ún. üreli idő ékelődik, aikor újabb hielfelvéelre ár ne kerül sor, de a örleszés ég ne 5 Alapveő elvárás, hogy a örleszés a jövedele növekvő és folyonos függvénye legyen, bár például ez a bri rendszerben ne eljesül. 6 Az incoe-coningen kifejezés ehá ne szerencsés jövedelearányosnak fordíani, a jövedelefüggő egfogalazás a helyes. 16
kezdődik eg. 7 A hielfelvéeli szakaszban a arozásálloány folyaaosan nő a kaaelszáolás és az újabb hielfelvéelek ia. A felveheő hielösszege évről évre indexálják. A örleszési szakaszban a jövedele és a örleszési függvény álal eghaározo örleszések folynak be egészen addig, aíg a fennálló arozás nullára ne csökken. Az uolsó örleszés álalában kevesebb in a jövedele ado százaléka, hiszen csak a ég fennálló aradék arozás kerül kifizeésre. Ha nincs üreli idő, akkor folyaaos jövedeleszerzés elle, konsans hielindexálási üee és jövedelenövekedési üee feléelezve (és az éven belüli pénzáralásoka egy összegben év végén szerepeleve) a jövedelearányos diákhiel pénzáralásának lényegi jellezői a 2. sz. ábra uaja. 2. sz. ábra Pénzáralás a hielnyújó szeponjából forin 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 évek Az oszlopok egy leheséges vélelenszerű jövedelepálya ellei pénzáralásoka uaják noináléréken. Az ábrán a hielfelvéeli periódus 5 év, üreli idő nincs, a hielörleszési idő a képzés végéől száío 14 év. A visszafizeés időben endenciaszerűen növekszik, de az egyéni élepálya és a akrokörnyeze alakulásáól 7 A jelenlegi endenciák az uaják, hogy az élehossziglan aró anulás (life-long learning) válik egyre jobban jellezővé, így az eberi éleszakasz egyre kevésbé lehe ilyen egyérelűen felbonani képzési és jövedeleszerzési periódusra. A hielezési gyakorlanak is idővel ehhez kell alkalazkodnia. 17
függően jelenősen szóródik. A jövedelearányos diákhielek különösen hosszú fuaidejű befekeésnek száíanak. Ráadásul egy annuiásos hielhez viszonyíva a pénzáralás súlyponja 8 is időben hárébb helyezkedik el. Hielkaaláb A hielkaaláb a konsrukció fonos elee. Ado rendszerben a hielkaaláb álalában inden hielfelvevőre nézve egységes, függelenül aól, hogy ely évben lépe be a rendszerbe. Mivel azonban a hielek fuaideje rendkívül hosszú, a hielkaaláb rögzíése ind a hielfelvevő, ind a hielnyújó szeponjából úl kockázaos lenne. Ehelye a hielkaaláb eleei eghaározo algorius szerin válozók, illeve bizonyos korláok közö válozahaók. A hielkaaláb leheséges eleei: a) infláció b) reálkaaláb c) kockázai préiu d) űködési kaapréiu. Ha az álla a hielnyújó, akkor az első ké ele a forráskölség és ehhez adódik hozzá a rés, ai a ásik ké eleből evődhe össze. Ennek egfelelően a hielkaalába úgy is eg lehe adni, hogy hielkaaláb = állapapír-hoza (a+b) + kaarés (c+d) Ha a hielnyújó ne az álla (hane például egy agánegyee), akkor a hielkaalába a sajá forráskölségéhez köi (ai álalában agasabb in a+b) és ehhez adja hozzá a kockázai préiuo és eselegesen a űködési kölségek iai kaafelára. A gyakorlaban a hielkaaláb ne felélenül aralazza ind a négy kaaelee: a bri és auszrál rendszerben a hielkaaláb az inflációval egyezik eg; az új-zélandiban van reál-kaaláb is, a agyar rendszerben ind a négy kaaele jelen van. (A dolgoza ovábbi részében a űködési kölségekől elekinünk.) 8 Álagidő: az álagos visszafizeési idő úgy kapjuk, hogy az egyes időponok súlyozo száani álagá képezzük, ahol a súlyok az időponokhoz arozó pénzáralások jelenéréke. 18
Kockázaok A hielfelvevő szeponjából a fő kockáza az, hogy a örleszés veszélyezehei a egélheés. A jövedelefüggő örleszésen alapuló visszafizeés a hagyoányos (fix örleszésű) hielekhez képes iniálisra csökkeni ez a faja kockázao. Teljesen ne űnik el azonban: például a örleszési hányad válozahaó lehe, illeve ne iszán arányos örleszési függvény elle a relaív eher válozó lehe. Másik kockáza a hielfelvevő száára, hogy végül úl agas lesz a hiel kölsége. Végül pedig inden hosszú fuaidejű rendszer eseén jelenős poliikai kockázaal kell száolni, azaz a későbbiek során előre ne láhaó, jelenős válozások érheik a rendszer. A hielnyújó szeponjából a fő kockáza az, hogy a hielfelvevők ne örleszik aradékalanul arozásuka. A ovábbiakban ez nevezzük hielezési kockázanak. Alapveően ké oka lehe a nefizeésnek: - Bizonyos idő elelével (pl. 20-25 év egyes rendszerekben), de legkésőbb a nyugdíjkorhaár elérésével a fennálló arozásoka elengedik. Alacsony jövedelek elle leheséges, hogy ezen időkorláok elérésével ég poziív a fennálló hielarozás. Ez nevezzük a ovábbiakban jövedeli kockázanak. - Másrészről leheséges, hogy a hieladós valailyen oknál fogva (halál, rokkanság,.) ég a feni időkorlá elő elveszi jövedeleszerző képességé így arozása behajhaalanná válik. Ez a kockázao nevezzük a korai kiszállás kockázaának. Az alacsony jövedele és a korai kiszállás kockázaa persze ne különválaszhaó, hiszen például korai kiszállás eseén a fennálló arozás nagysága (s így a hielezési veszeség) aól függ, hogy hogyan alakul az egelőzően a hieladós jövedele. Láhaó, hogy a fő kockázai fakor az egyéni jövedele, illeve aggregál szinen a hielfelvevők egyéni jövedeleinek alakulása. Egyéb hielezési kockázaok: A jövedeleken a kiuao jövedele kell éreni. Egyes szerzők a hielrendszer egyik hibájakén elíik, hogy csökkeni a agasabb jövedele egszerzésére irányuló oiváció, illeve a jövedelek elrejésére például nyoon-köveheelen eigrációra 19
öszönöz, így a kiuao jövedele is alacsonyabb lehe a várnál. Ezeke összefoglalóan ellenoivációs kockázanak nevezzük. Ezen felül figyelebe kell venni a beszedési kockázao is, ai az jeleni, hogy a kiuao jövedelenek egfelelő örleszés se folyik be eljes egészében a beszedési rendszer ökélelenségei ia. A hielezési kockázaok elezése során, az alábbi ényezőke kell becsülni és egy egységes odellben szerepeleni: a) egyéni jövedelepályák (az egyes valószínűségi folyaaok odellezése), b) halálozási, egrokkanási kockázaok, c) ellenoivációs kockázaok, d) beszedési veszeség. A jövedelepályák előrejelzése, sziulációja az egyik legfonosabb és legnehezebb felada, a kereszeszei adaok és azok eddigi dinaikája alapján örénik. A b) ípusú kockázaoka viszonylag könnyű becsülni, nagyságrendjük szerencsére ne jelenős. A c) és d) ípusú kockázaoka nagyon nehéz előre jelezni, ég a nezeközi adaok se adnak ápono a rendszerek és a kulúrák különbözősége folyán. Haásuk ezzel szeben dráai lehe. A konsrukció feléeleinek eghaározásánál és a beszedési rendszer ervezésénél arra kell örekedni, hogy az ilyen ípusú kockázaok iniálisra csökkenjenek. Kockázai közösség A hielközösség a hielfelvevők azon köre, aelyre egyes aggregáuoka érelezheünk: pl. az aggregál hielarozás, az aggregál hielfelvéeli ill. hielvisszafizeési pénzáralás vagy az aggregál nefizeési hányado. A kockázai közösség fogala a kockázaegoszáshoz kapcsolódik. A kockázai közösség az a hielközösség, aelyen belül egyesek nefizeésé ások öbblebefizeése kopenzálhaja, ehá aelyen belül kereszfinanszírozás egy végbe. 20