BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet. Dr. Andor György ÜZLETI GAZDASÁGTAN

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Tásadalomtudomáy Ka Üzlet Tudomáyok Itézet D. Ado Gyögy ÜZLETI GAZDASÁGTAN oktatás segédayag (javított, kegészített változat Budapest, 0.

2 Tatalomjegyzék GAZDASÁGPSZICHOLÓGIAI ALAPOK MOTIVÁCIÓ, DRIVE, HOMO OECONOMICUS.... MOTIVÁCIÓ, SZÜKSÉGLET ÉS HASZNOSSÁG.... RACIONALITÁS, HOMO OECONOMICUS, RACIONÁLIS VÁGY ÉS KALKULÁCIÓ... 6 FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KIEMELT FOGALMAK... 3 KÖZGAZDASÁGI ALAPOK KERESLET ÉS KÍNÁLAT A TERMÉKPIACOKON 6. KERESLET ALAPELEMEI Haszosságfüggvéy, csökkeő hatáhaszosság, előykegyelítődés Keeslet tövéye, egyé keeslet függvéy Pac keeslet függvéy KÍNÁLAT ALAPELEMEI PIACI ÁR A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT ÁRRUGALMASSÁGA FOGYASZTÓI ÉS TERMELŐI TÖBBLET FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KIEMELT FOGALMAK SZAKOSODÁS, VÁLLALAT KOMPARATÍV ELŐNYÖK ÉS A SZAKOSODÁS TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK ÉS A VÁLLALATOK FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KIEMELT FOGALMAK TERMELÉS, TERMELÉSI TÉNYEZŐK ÉS TECHNOLÓGIA KÖLTSÉGMINIMALIZÁLÁS ALAPSZABÁLYA ÉS A CSÖKKENŐ HOZADÉK ELVE TERMELÉSI TÉNYEZŐK ÁRAZÓDÁSA ÉS A JÖVEDELEMELOSZTÁS A PÉNZ, MINT ÁLTALÁNOS TERMELÉSI TÉNYEZŐ Idődszkotálás Idő- és kockázatdszkotálás A péztőke paca Az egységes á tövéye TERMELÉSI TÉNYEZŐK TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSEI FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KIEMELT FOGALMAK PROFIT ÉS A NETTÓ JELENÉRTÉK KÖZGAZDASÁGI ÉRTELEMBEN MI NEM PROFIT? A SZÁMVITELI ÉS A GAZDASÁGI PROFIT A GAZDASÁGI PROFIT FORRÁSAI Vállalkozó képesség, mt a poft foása Pac hatalom, mt a poft foása Szeecse, mt a poft foása PROFIT A JÖVŐBEN ÉS A JELENRE VETÍTVE NETTÓ JELENÉRTÉK ÉS A BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTA RÖVIDEN AZ ÉRTÉKELÉSI MEGKÖZELÍTÉSEKRŐL FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KIEMELT FOGALMAK TŐKEJAVAK ÁRAZÓDÁSA VÁRHATÓ HASZNOSSÁG MODELLJE KOCKÁZATKERÜLÉSI EGYÜTTHATÓ RELATÍV KOCKÁZATKERÜLÉSI EGYÜTTHATÓ MÉRÉSE HATÉKONY PORTFÓLIÓK TARTÁSA PIACI PORTFÓLIÓ TARTÁSA BÉTA KOCKÁZATI PARAMÉTER TŐKEPIACI VÁRHATÓ HOZAMOK ÉS A BÉTA BÉTÁK STABILITÁSA CAPM TESZTJEI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSEI Ado Gyögy ~ Üzlet gazdaságta, Budapest Műszak és Gazdaságtudomáy Egyetem, Pézügyek Taszék, Budapest, 0.

3 6.0 PORTFÓLIÓMENEDZSMENT ÉS CAPM FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KIEMELT FOGALMAK VÁLLALATI PÉNZÜGYEK ALAPJAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Részvéyes édek tökéletes képvselete Relevás pézáamlások Pac potfólót tató észvéyesek OSZTALÉKKÖZÖMBÖSSÉG FINANSZÍROZÁS-KÖZÖMBÖSSÉG Htelek kockázata, váható hozama és áfolyama a tőkeáttétel függvéyébe Részvéyek kockázata, váható hozama és áfolyama a tőkeáttétel függvéyébe FÜGGETLENSÉGI TÉTELEK ÉS A MINI-VÁLLALAT MEGKÖZELÍTÉS Pézáamlások függetlesége Tőkeköltségek függetlesége Vállalat, mt mvállalatok összessége Részvéyek áfolyama futó pojektek és övekedés lehetőségek Részvéyek áfolyama tőkepac hatékoyág, NPV-k beépülése Részvéyek áfolyama eszközéték, súlyozott átlagos tőkeköltség PÉNZÁRAMLÁSOK MEGHATÁROZÁSA Pézáamlások meghatáozásához kapcsolódó kduló feltételezések Mkoökoóma elemzések és egy adott év ettó pézáamlása Mkoökoóma elemzések és több év ettó pézáamlás-soozatáak alakulása FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KIEMELT FOGALMAK... MELLÉKLET: KOCKÁZATKERÜLÉSI EGYÜTTHATÓ FELMÉRÉSI KÉRDŐÍVE TÁRGYMUTATÓ ÁBRAJEGYZÉK IRODALMI HIVATKOZÁSOK, UTALÁSOK Ado Gyögy ~ Üzlet gazdaságta, Budapest Műszak és Gazdaságtudomáy Egyetem, Pézügyek Taszék, Budapest, 0.

4 Gazdaságpszchológa alapok motvácó, dve, homo oecoomcus E fejezettel valójába a közgazdaságta éháy leegyszeűsítő alapelvét kívájuk felvezet. Azt az általáos szemléletet kívájuk áttektet, amt a közgazdaságta-tudomáy művelő alap-megközelítéskét széles köbe elfogadak. Rövde: a közgazdaságta ma ualkodó paadgmájáak éháy alappotját tektjük tt át. E vlágkép éháy axómáa, azaz olya alapgazsága épül, amelyeket adottak, megkédőjelezhetetleek veszük évelésük soá, bá ettől még em bztos, hogy azok s. A vlág most beüket édeklő jeleségeek magyaázatát köyítjük meg (tesszük lehetővé azáltal, hogy a magyaázatokat éháy cölöpe, tézse építjük. Egy-egy teület esetükbe a közgazdaságta szépségét és eejét éppe az adja, hogy ualkodó megközelítése, paadgmája meye jól haszálhatóa ad válaszokat kédéseke. A főáamlatot adó közgazdaság megközelítés alább áttektése keülő potjaval kapcsolatosa a legtöbb vtatható észlete a gazdaságpszchológa mutat á. Megpóbáljuk e vtapotok legfotosabbjat összefoglal, de legalábbs megemlíte. Ezt éppe e tatágyba, lletve úgy általába a közgazdaságtaba, pézügyekbe követett kdulásak még vlágosabbá tétele matt tesszük. Úgy éezzük: mél tsztább az, hogy ame a közgazdaság, pézügy godolkodás edszeét építjük, az meybe alg vtatható tudomáyos álláspot és meybe csak duvább leegyszeűsítés, esetleg csak paktkus, bá gatag feltételezés, aál jobba haszálható alapoka teszük szet. A közgazdaságta, pézügy smeetekkel kapcsolatosa amúgy s sokszo éezhető pobléma, hogy az llető képtele edet vág egy adott kédésbe hallott, tault külöböző, sokszo szöges elletétbe álló magyaázatok, megközelítések között. Nem tud külöbséget te az egyszeűsítések és a vtatott potok között, lletve em tud áéez a felmeülő közgazdaságta, pézügy kédés szempotjából éppe megfelelő modellezés áya. Aa bztatjuk a közgazdaságtaal, pézügyekkel, befektetésekkel most kezdő vagy újakezdő szte foglalkozókat, hogy a következőkbe kább aa póbáljaak kocetál, hogy megétsék a tudomáyág ma elfogadott főbb alapvetéset, majd pedg az ee építő vlágmagyaázatokat. Dőljeek háta, és egedjeek utat a vlág megétését kíváó ösztöekek, és tegyék ezt legfőképpe úgy, hogy meg kíváják éte a felkíált magyaázatok alapelemet, majd az építkező logka kapcsolatokat, és e aa kocetáljaak, hogy lékeket keesseek e magyaázatok hajó. Találáak, sőt, m s számos lyet mutatuk majd be. Bízzaak kább abba, hogy a felvetett és felvethető sok gyegeség elleée egy olya, évszázadok alatt má letsztult, egyszeű, mégs széles köű magyaázóképességgel edelkező godolat csomagot kapak, amt mélye, kolátakkal együtt megétve, majd godolatakba ágyazva, kcst máskét, és talá szebbek s látják majd e vlágot. Szte apól apa jöek új, sokszo koszakalkotóak behaagozott közgazdaság godolatok, amelyeket jó, ha ytottsággal, édeklődéssel fogaduk. Ne legyük vszot eze megközelítés, ezeáyú magyaázatok abja, gyekezzük kább egy adott paadgmát teljes szövevéyébe megéte, és az e vlágképbe em belellő észleteket külö elaktáoz. Lehet pesze, hogy egysze úja kell majd stuktuáluk ma tault megközelítéseket, és paadgmát kell majd váltauk. Talá éppe az tt megemlített gyegeségek egykéek tovább vzsgálata alapjá, esetleg egy ma még em s smet felvetés továbbgodolásával alkotak majd egy új, egy még jobb, logkusabb, paktkusabb vlágképet, és az válk majd ualkodóvá. Az lye pllaatok vszot gecsak tkák, talá életükbe em s következk Ado Gyögy ~ Üzlet gazdaságta, Budapest Műszak és Gazdaságtudomáy Egyetem, Pézügyek Taszék, Budapest, 0.

5 be lye, mdeesete ay bzoyos, hogy a ma megszezett tudásukat akko sem kell majd sutba dobuk, mthogy ma sem felesleges a zavaó, elletmodó észletek feltáása, megsmeése.. Motvácó, szükséglet és haszosság A pszchológa egyk fotos kédése, hogy cselekedetek mlye késztetésekből fakadak, mlye motvácók állak a vselkedésük hátteébe; mét va az, hogy bzoyos cselekvéseke hatalmas eegákat vagyuk hajladóak mozgósíta, míg másoka em vagy alg tudjuk áve magukat. A pszchológa megközelítés alapvetőe a dve (az agol szó dekapcsolódó jeletése: űz, hajta lletve hajtóeő fogalmáa támaszkodk. A dve valamlye belső késztetés, hajtóeő. A dve alapvető feladata a szevezet általáos mozgósítása, em mutatja meg, hogy a szevezet mt csáljo, csak az ehhez szükséges hajtóeőt adja. Az élet alapvető feltétele a szevezet belső álladó egyesúly állapotáak vszoylag stabl fetatása, mdezt a folyamatosa változó külső köülméyek között. Ameybe a szevezet egyesúlya megbomlk, valamlye fzológa háyállapot keletkezk. Ekko a szevezet első lépéskét tatalékaak felhaszálása évé gyekszk a belső egyesúly állapot vsszaállításáa. Például, ha éhség eseté a vécukoszt lecsökke az deáls étékhez képest, akko bzoyos bológa folyamatok bedítása évé (a máj, a hasyálmgy jelzése alapjá cukot bocsát a vékegésbe az deáls éték átmeetleg vsszaállítható. Amko azoba a szevezet belső tataléka má em elegedőek a szevezet belső egyesúlyáak a helyeállításáa, akko dve, a vselkedése késztető belső hajtóeő keletkezk, és az aktvált szevezet működésbe lép az egyesúly helyeállítása édekébe (magas cukotatalmú táplálékot kees. Megkülöböztetük elsődleges és másodlagos dve-okat. Elsődleges dve-okak az ö- és fajfetatással kapcsolatos hajtóeőket evezzük. A legalapvetőbb elsődleges dve-ok a hőszabályozás, éhség, szomjúság, alvás, salakayag üítés, szexuáls, védekezése áyuló, általáos aktvtás (akko lép fel, ha a szevezettől egy dőe megvoják a mozgás lehetőségét, felfedező vagy exploácós dve (kívácsság. Az elsődleges dve-ok em egyedül hajtóeő vselkedésükek. Vaak olya áttételes dve-ok s, amelyeket taulással, tapasztalással jutuk el, ezeket evezzük másodlagos dve-okak. E másodlagos hajtóeők úgy alakulak k, hogy mdazok a tágyak, helyzetek, amelyek az elsődleges motívum kelégítésébe szeepet játszaak, maguk s motívummá válak. Tpkus példakét említhetjük a pézt, amely át vágy valójába abból a tapasztalásból eed, hogy a péz btoklása elsődleges vágyak kelégítéséek foását adja. A motvácóelméletek a motvácó működéséek mechazmusaa keesk a magyaázatot. A dve-edukcós elmélet szet a motvácók aa áyulak, hogy edukálják a személy által felszültségkét átélt pszchkus állapotot, és a feszültség (azaz a dve csökkeése öömet okoz. Bzoyos motívumok (pl. éhség működése valóba megmagyaázható a dve-edukcó elmélet elvevel. Más motívumok működésée azoba, mt például a kívácsságmotívumoka, em képes kelégítő magyaázatot ad. A kívácsságál maadva, az Ezt jól példázza az a kísélet, amelybe majmok megtaulták egy émével működő automata kezelését: éme bedobásával kedvec táplálékukhoz juthattak. Mutá ezt elsajátították, maguk az émék s jutalométéket yetek. Ha ugyas az automata em volt az állatok közelébe, az émék megszezése édekébe akko s hajladók voltak dolgoz : külöböző feladatokat végehajta, taul, és szevedélyese gyűjtötték az éméket. (Foás: Estefáé Vaga Magdola, Dávd Máa, Hatva Adea, Héjja-Nagy Katal, Taskó Tüde: Pszchológa elmélet alapok (A motvácó fogalma fejezet, 0. Ado Gyögy ~ Üzlet gazdaságta, Budapest Műszak és Gazdaságtudomáy Egyetem, Pézügyek Taszék, Budapest, 0.

6 elmélet szet mdekek el kell keüle a szélsőséges feszültségkeltő helyzeteket, de éháya keesk az olya tevékeységeket, melyek eős zgalmakkal jáak (pl. sákáyepülés, szklamászás stb. Az aousal-szt elmélet úgy potosít, hogy mde embe az optmáls aousal-szt eléésée töekszk. (Az aousal ébeséget, zgatottságot, gejesztettséget jelet, fzológalag az deg-homoáls edsze zgalm sztjée utal. Az optmáls szt temészetese egyéekét változó. Az alapvető fzológa szükségletből fakadó motívumok (pl. éhség, szomjúság stb. az optmáls szt fölé emelk az aousal-sztet, így olya vselkedést eedméyezek, amely lecsökket a megemelkedett aousal-sztet. Abba az esetbe vszot, amko az élő szevezetet kevés ge é, az aousal-szt lecsökke az optmáls szt alá, am a szevezetet az aousal-szt övelésée fogja motvál. Ilyeko keessük a köyezetükbe az geeket, az újdoságot és a komplextást, azoba csak az optmáls sztg. K kell téük embe vselkedés evolúcós megközelítésée s, amelyek említéseko Chales Daw 3 eve kkeülhetetle. Ő volt az, ak elsőkét fogalmazta meg a temészetes szelekcó és a szexuáls szelekcó működését, amelyek ma s az evolúcó alapköve. Az evolúcóelmélet léyege, hogy az élőléyek folyamatosa aa szelektálódak, hogy adott köyezetükbe geetkalag egye átemettebbek legyeek. Jeletős szeepe va a véletleekek (a mutácókak és pesze a köyezet alakulásáak s. Az evolúcós megközelítés számuka ge fotos észlete, hogy a temészetes kválasztódásak agyo hosszú dőe va szüksége a boyolult embe működés észlet megtevezéséhez. Még a vszoylag egyszeű változások s több tízeze évg tathatak. Az a köyezet, ambe az embeek és így az embe elmék s kfejlődtek, agyo külöbözött ma köyezetüktől. Ősek, fajuk evolúcós tötéetéek több mt 99%-át vadászó-gyűjtögető tásadalmakba töltötték. Elődek éháy tucat egyéből álló ksebb omád csopotokba éltek, és mdeap gyűjtögetéssel vagy vadászattal szeezték meg élelmüket. Ősek dejüket valójába egy egész élete át tató vádotáboba töltötték; és ez az életfoma az elmúlt egymlló év agy észébe femaadt. A temészetes kválasztódás mllóy éve keesztül lassa, geeácóól geeácóa faagta az embet, előybe észesítve a vadászó-gyűjtögető ősek ap poblémáak megoldásába jól működő embe (fzka vagy szellem észleteket, áamkööket. Akkek e működés észlete alkalmasabbak voltak az akko poblémák megoldásáa, több utódot hagytak: m tőlük számazuk. Mode kopoyákba tehát kőko elme lakk. Ma elmék működéséek megétéséhez a kulcsot az a felsmeés adja, hogy működésüket em a ma embe, haem vadászógyűjtögető ősek ap poblémáak megoldásáa tevezték. E kőko potások olya agyat hoztak léte, amely bzoyos poblémák megoldásába sokkal jobbak. Köyebbe tuduk például ks, vadászó-gyűjtögető csopot méetű tásaságokkal foglalkoz, mt többezes tömegekkel; köyebbe megtauluk a kígyóktól fél, mt a koektooktól. Sok esetbe agyuk jobb azokak a poblémákak a megoldásába, amelyekkel az afka szavaá találkozott, mt az olya, smeősebb feladatok megoldásába, amelyekkel az osztályteembe vagy egy mode váosba kell szembeézük. A fet állítás, mszet mode kopo- 3 Meg kell említeük azokat a lehetséges okokat s, amelyek a motvácó háyáak hátteébe állhatak. A motvácó háyát valamlye a cselekvése és személye magáa voatkozó hedelemmel, téves vélelemmel ételmezhetjük: A képesség háya hedelmek (a személy úgy éz cseek meg bee a cselekvés végehajtásához szükséges képességek; A statégáa voatkozó hedelmek (a személy úgy vél, hogy a lehetséges statégák úgy sem vezetek eedméye; 3 Az eőfeszítése voatkozó hedelmek (a személy úgy vél, hogy a cél eléése túl agy eőfeszítésbe keül, amt ő em hajladó megte; 4 Tehetetleség hedelmek (a személy úgy vél, hogy az eőfeszítése em hozak eedméyt a feladat agyságához méte. (Foás: Estefáé Vaga Magdola és szezőtása: Pszchológa elmélet alapok, A motvácó fogalma fejezet, Chales Robet Daw ( közsmet agol temészettudós. Ado Gyögy ~ Üzlet gazdaságta, Budapest Műszak és Gazdaságtudomáy Egyetem, Pézügyek Taszék, Budapest, 0.

7 yákba kőko elme lakk, em azt jelet tehát, hogy agyuk em eléggé kfomult. Épp ellekezőleg: egy edkívül kfomult számítógép, amelyek áamköet azoba ősek vsszatéő poblémáak megoldásáa tevezték. v A daw logkát követve bzoyos vselkedés fomák evolúcós csökevéykét maadtak meg. Ezt látszk gazol például, hogy edkívül félelem hatásáa a hajuk égek áll, őjögő dühükbe vcsogatjuk a fogakat. Megéthetjük azt s, hogy mét bzoyult előyösek az automatkus félelm eakcó temészet köyezetük egyko veszélyes dolgaval szembe, mt például a szakadék, a zát té vagy a kígyók. De említhetjük példakét a véfetőzés belső, ézelm elutasítását s, amely a belteyészetből számazó utódok geetka teheltsége matt alakulhatott k. v Az evolúcós pszchológusok egyetéteek abba, hogy vselkedésük taulás eedméye. Azt teszk azoba hozzá és ez a léyeg, hogy ezt a taulást olya folyamatok s meghatáozzák, amelyek valamko segítették a túlélést és a szapoodást. Ilyeek áyítják többek között a páválasztást s: olya ézékszev pefeecáka, szűőke szelektálódtuk, amelyek a múltba hozzájáultak az étékes géekkel edelkező pateek választásához. Mközbe a szépségől alkotott fogalom kultúáól kultúáa változk, vaak olya aspektusa, amelyek általáos elevacával edelkezek esztétka ítéletekbe. Az a fukcójuk, hogy tulajdoosuk egészség állapotát eklámozzák, eze keesztül pedg öveljék az lye patetől számazó utódok túlélés esélyét. Ma má feltehetőleg em jáulak hozzá a szapoodás skehez a geetka ayag átadásához, de a ma élő embebe s femaadtak a velük kapcsolatos ézékszev észehajlások, pefeecák. Az utóbb évtzedbe például tezív kutatások folytak aa voatkozóa, hogy evolúcós ételembe mlye uvezáls tulajdoságok teszk az embe acot vozóvá a másk em szemébe. A kutatások soá többe aa a következtetése jutottak, hogy esztétka étékítéletekbe kemelkedő szeepet tölt be az ac átlagossága: azt az acot tatjuk szépek temészetese több más jelleg mellett amely közelebb va a populácó átlagétékehez. 4 5 Az evolúcós keetek között az lye acok át ézékszev pefeeca azét jött léte az evolúcó soá, met övelte az olya pate választásáak esélyét, ak étékes géjevel hozzájául az utódok életképességéhez. 6 Empkusa alátámasztották azt a koább sejtést s, hogy a házaspáok többsége számos tulajdoság tektetébe hasolít egymása. Poztív koelácókat találtak közöttük 4 4 Má Facs Galto ájött a XIX. század végé, hogy ha az dvduáls acokból a ko vszoylag egyszeű fotogáfa eljáásat alkalmazva egyetle acképet készít, akko az így kostuált átlagos ac vozóbb a legtöbb embe számáa, mt az egyed acok. Felhaszálva a mode komputetechka yújtotta lehetőségeket, az elmúlt évekbe több hasoló kíséletet végeztek, amelyek alapvetőe alátámasztották Galto eedméyet. Az egyé acokból összeakott széles köbe szépek tatott ac a populácóa jellemző átlagétékeket mutatja számos, aká több száz metkus jellege, mt például a szemszélesség, fülhosszúság, pofacsotok távolsága, ajak agysága stb. Az eedméyek mde esetbe Galtot gazolták: a kostuált átlagacot az elletétes emű étékelők előybe észesítették, és magasabba agsoolták őket a szexuáls vozóeő tektetébe, mt az dvduáls acokat. (Foás: Beeczke Tamás: A ma pszchológa embeképe, Magya Tudomáy, 005/. 5 Más vzsgálatok ugyaakko aa az eedméye jutottak, hogy az átlagosság mellett több olya jellegzetesség található az aco, amely a legtöbb kultúába ugyacsak övel a vozeőt. A ő aco lyeek az ú. ösztogé makeek: a elatíve ks áll, a telt ajak, az ac középső észeek páázottsága, amelyek szoos összefüggést mutatak a szevezet ösztogétemelésével. Ilyeek az ú. eotéás voások s, amelyek a fatalság eklámozásával emelk a vozeőt: ks o, magas homlok, agy szem. (Foás: Beeczke Tamás: A ma pszchológa embeképe, Magya Tudomáy, 005/. 6 Ezzel összefüggésbe több vzsgálatba azt találták, hogy a mesteségese létehozott átlagacokat aál egészségesebbek találták az étékelők, mél átlagosabb volt az ac, azaz mél több egyé acból geeálták. Ovos kólapok taulmáyozása soá pedg a populácó átlagétékehez közel acok tulajdoosaál kevesebb légút, asztmatkus és fetőzéses megbetegedést tapasztaltak. (Foás: Beeczke Tamás: A ma pszchológa embeképe, Magya Tudomáy, 005/. Ado Gyögy ~ Üzlet gazdaságta, Budapest Műszak és Gazdaságtudomáy Egyetem, Pézügyek Taszék, Budapest, 0.

8 szocoökoóma státusuk, kouk, skolázottságuk, tellgecájuk, személységjegyek, atopometa jellegek, fzka vozeejük és számos egyéb tulajdoság tektetébe. Azt találták, hogy ez övel a házasság stabltását, a hasolóak ítélt páok elégedettebbek voltak a házasságukkal, mt a többek. A jeleség evolúcós magyaázatako a kutatók úgy évelek, hogy az élőléyek (köztük az embe em csupá véokoakat támogatják geetka képvseletük övelése édekébe, haem azokat az degeeket s, akkkel semmlye számazás kapcsolatba cseek, de akkkel agyobb valószíűséggel hodozak közös géeket. Egy összetett pszchológa képessége szelektálódtak: képesek felsme a megjeleés, lletve a vselkedés hasolóságat a máskba, és előybe észesíte őket a tásas kapcsolatokba, többek között a páválasztásba. Az előzőek azt szemléltetették, hogy az embeekek mlye sokszíű, édekes okokból lépek fel szükségletek. A közgazdaságta egyszeűbbe közelít: tt a szükségletet valamely jószág megszezése vagy elfogyasztása át olya vágykét, háyézetkét defálhatjuk, am cselekvése késztet, fogyasztás évé ye kelégítést, am utá hosszabb-övdebb deg megszűk, vagy teztása csökke. A fogyasztó szükségletét a közgazdaságta tehát mt kész téyt fogadja el, és eek fgyelembevételével vzsgáljuk választásat, eagálásat. Máskét: a közgazdaságta a dve-okkal, a hajtóeőkkel em foglalkozk, csak a szükséglet kelégítéséek mozzaatától vesz fel a foalat. Sőt, a közgazdaságta a szükséglet fogalmat sem szeet, haem egy tovább lépéssel továbbállva, a háyézet megszütetéséek élvezetése, a haszossága fókuszál. A haszosság előszö az 700-as évek közepé Dael Beoullál 7 keült elő 8, és azóta s közpot szeepet játszk a közgazdaság odalomba, sőt, ma modelljekek s alapvető észe maadt. Kezdetbe (az 700-as évek közepe tájá, legkább Beoullál, lletve Galaál 9 a haszavehetőség szomája volt, azaz egy dolog képessége aa, hogy az embeekek boldogságot szeezze. Később, a XIX. századba, elsősoba Betham 0, az utltazmus atyja felvet azt a kédést, hogy a haszosság vajo a dolgok belső, objektív tulajdosága, azaz mdekek ugyaúgy haszos egy dolog, vagy az okozott élvezettel azoos, azaz a haszosság egy egyéekét változó, szubjektív dolog. v Jevos (87 szóhaszálatába a haszosság má kfejezette em objektív haszosság, azaz em egy dolog belső tulajdosága, haem szubjektív haszosság, azaz a haszálattal szezett egyé élvezet, lletve megakadályozott fájdalom összege. A szubjektív haszosság megközelítés léyegébe tehát haszosságot tulajdoít mdeek (legye az ayag vagy em ayag jószág, am valak számáa kelégülést, élvezetet, haszavehetőséget yújt. Kssé leegyszeűsítve: valak számáa akko haszos egy jószág, ha meglétét emlétével szembe előybe észesít. v 5 7 Dael Beoull ( svájc matematkus, godolkodó. 8 Némleg vtatható, hogy em az 66-be a Pot Royal kolostoba (Facaoszág ít A logka vagy a godolkodás művészete című mű vezette-e be előszö a haszosság ( eedméy következméye fogalmát. E mű hletője egyébkét az egy deg a Pot Royal kolostoba vouló Blase Pascal matematkus volt, ak Iste létéek valószíűségével kapcsolatos elmélkedése soá foglalkozott az eedméy következméyével, azaz áttételese a haszossággal. 9 Feado Gala ( olasz godolkodó, poltkus. 0 Jeemy Betham ( agol tásadalomtudós. Staley Jevos ( agol közgazdász. Idézett művét 87-be íta The Theoy of Poltcal Ecoomy (A poltka gazdaságta elmélete címmel. Ado Gyögy ~ Üzlet gazdaságta, Budapest Műszak és Gazdaságtudomáy Egyetem, Pézügyek Taszék, Budapest, 0.

9 . Racoaltás, homo oecoomcus, acoáls vágy és kalkulácó Gazdaság godolkodásuk alapja, hogy a tásadalm jeleségek magyaázata az egyé választások magyaázataba keesedők. Csak egyéek döteek, legalábbs mde elvezethető ee a szte. Vaak testület, bzottság dötések, de ezeket s vsszavezetjük az embe dötések valamlye szabályok szet összegződésée. Egy bzottságak, vállalatak, oszágak cseek motvácó, célja, lye csak az ezeket alkotó embeekek va, legfeljebb eze embe dítékok valamlye ecept szet elegyét tekthetjük e közösségek céljaak. Szükségletek, haszosságok mutatkozak, az ezekhez kapcsolódó egyé választás pedg az egyé lehetőségeek halmazából keülhet k. Ez azokat a cselekvés lehetőségeket tatalmazza, amk az egyé számáa megvalósíthatók, amk az elvleg lehetséges összes cselekvés halmazából az egyé gazdaság, jog és pszchológa kolátaak szűőjé femaadak. 3 Az, hogy ezek közül az egyé végül melyket választja, melyket hajtja vége, valamlye választás mechazmus eedméye. Gyöyöű hasolat, v hogy a közgazdaságtudomáy egyetle felhőkacolóak tekthető abba az ételembe, hogy sok elmélet épül ugyaaa az alapelve, amhez képest a több tásadalomtudomáy (pl. pszchológa, szocológa, flozófa kább lakóházak sokasága, sok-sok vszoylag távol álló alapvetéssel. E felhőkacoló meghatáozó alappllée a acoaltás kocepcója, a közgazdaságtudomáyba ez adja az alapvető választás mechazmust. Fucsa paadoxo vszot, hogy malatt a közgazdaságta középpotjába álló, az embe választásól alkotott alapképe a acoaltás, gazából em s tudjuk megmoda, hogy m az. Sokféle defícó, sokféle megközelítés él a acoaltásól, am egybe azt s jelet, hogy em beszélhetük széles köbe elfogadott, egységes megközelítésől. A koa godolkodók mt például Aquó Szet Tamás 4 vagy Szet Boavetua 5 az embe ácót a szellem alacsoyabb sztjéek tektették, amely acoáls szemlélődés a msztkus tuícó keesztül vezet el a ht vlágához, Istehez. Sőt, később, egye kább teet yet az a ézet, hogy a ácó em képes elvezet a htgazságok bzoyításához. Ezutá kezdett kbotakoz az a legkább ewto mechakáa emlékeztető temészeteszme, mszet a vlág egyetemes edszet alkot, elemet okok és hatások lácolata fűz egymáshoz. A XVIII. százada ez a megközelítés má a poltka, gazdaság, lélekta jeleségeket s ehhez a acoaltás képhez csatolja. Az újko flozófa tt Descates 6 evét emelhetjük k má elvet az egyház által közvetített dogmákat, és a tektélyek befolyásától metes tudomáy mellett töt ládzsát. Itt a vlág megsmeése az egyé tapasztalatok és godolkodás folyamatok által lehetséges, agy hagsúlyt kap a megsmeés módszetaa, és legkább a matematka válk az objektív tudomáy közös yelvévé. x 6 Ezt a felfogást szokás módszeta dvdualzmusak s evez. 3 Temészetese az embe választások eőse hatak egymása, valakek a választása új helyzet elé állíthat egy másk embet, akek a választása megt választása kéyszeít egy újabbat és így tovább. Sokszo pedg külső téyezőke eagáluk választásokkal, például az dőjáás alakulásához alkalmazkodva. Az embeek tehát em választhatak életük alakításáól mdefajta kolátok élkül, de az adott kolátok mellett má szabado döthetek a kíálkozó lehetőségek, változatok között. 4 Aquó Szet Tamás (4-74, olasz teológus, flozófus, Domokos-ed szezetes, a keesztéy msztka egyk képvselője. 5 Szet Boavetua (Jáos (7-74, faca teológus, szezetes. 6 Reé Descates ( , faca flozófus, temészetkutató és matematkus. Ado Gyögy ~ Üzlet gazdaságta, Budapest Műszak és Gazdaságtudomáy Egyetem, Pézügyek Taszék, Budapest, 0.

10 A acoáls gazdaság embe, azaz a homo oecoomcus képéek gyökeet Hobbes 7 öédekelt embe képébe találjuk előszö meg. Itt az embe temészetes jellemekét jelek meg, hogy cselekvéséek motvácó szevedélyekből, vágyakból fakadak. Hobbes embeképe kssé szomoú látváy: azokívül hogy öző, még agesszív s. Szükségképpe az, hsze a vágyak folyamatos kelégítését ebbe a vlágképbe em csak a mateáls vlág szűkössége ehezít, haem a több szükségletkelégítő dvduum s. Szete az egyéek végül logkusa belátják, hogy az agesszó jogát célszeűbb átad az államak, komáyak, elkeülvé a tömeges egyé özés és agesszó okozta szöyűséget és káoszt. Ezzel szembe Adam Smth 8 úgy vélte, hogy az embeekek á kell ébedük aa, hogy temészetes léyüke, özőségüke és acoaltásuka (ésszeűségüke, célszeűségüke s építhető szép és ésszeű tásadalm és gazdaság edsze. Levezette, hogy a acoáls egyé cselekedetekből a pac mechazmus láthatatla keze által a közösség édekeket s szolgáló összhag alakul k. Sőt, eek legfőbb keékkötő szete a felesleges tásadalm tézméyek (egyház, elbujázó komáyzat és büokáca stb.. x Az 870-es évekbe zászlót botó, Mege 9, Walas 0, Jevos és Mashall evével fémjelzett eoklasszkus közgazdaságta a klasszkus polgá ökoómával szembe, amely a gazdaság jeleségeket a temelésből kdulva közelítette meg a hagsúlyt a fogyasztása és a szükségleteke helyezte: a folyamatokat végső soo a fogyasztók szubjektív haszosságézetee, szükséglet-kelégítésee vezette vssza. A középpotba álló öédekkövető fogyasztó magatatás ekko má az egyé vágyak, a szubjektív módo ételmezett haszosságok által meghatáozott dötéseket jelet. Az embe mlyesége (smét a középpotba keült, legkább acoaltása. A homo oecoomcus tt valójába csak egy átlagot megtestesítő hpotetkus léyt jelet, egy átlagegyét, ez elégséges alapot adott a közgazdaság modellépítéshez, ezzel együtt a pszchológa észletek, devacák bocolgatását szükségteleé tette. x Vzsgáljuk meg közelebből a acoaltás közgazdaságtaba szokásos megjeleítését: a homo oecoomcus embeképet. A homo oecoomcus öző és acoáls átlagléy, gazdaság vselkedése öédeke által vezéelt, csaks saját haszosságáak maxmalzálásáa töekszk. Félesöp mások édeket, em átall előye szet te mások hátáyáa, csak akko ad, amko abból ek valamlye előye számazk, és csak akko fzet, ha kéysze szoítja. Nem godol sem a tásadalm egyelősége, sem a jövő geeácójáa. x A homo oecoomcus acoaltás tehát az egyé öédekkövetés olya fomája, amelyél az egyé haszosságézete függetleített a tásadalm omáktól 3, ekölcs szabályoktól és ehhez hasolóktól. A homo oecoomcus haszomaxmalzáló és kámmalzáló alakja em tásadalm léy, a tásadalmat ez a megközelítés egyszeűe homo 7 7 Thomas Hobbes ( agol flozófus, főbb töekvése a metafzkától metes flozófa edsze képítése volt a ko tudomáyos vívmáyaa és a matematkáa támaszkodva. Legsmetebb műve a Levatá. 8 Adam Smth (73 790, skót klasszkus közgazdász és flozófus. Általába őt tatják a mode közgazdaságtudomáy atyjáak. 9 Cal Mege (840-9, oszták közgazdász. A mode eoklasszkus közgazdaságta egyk megalapítója. Az oszták közgazdaság skola egyk alapítója és a hatáhaszo-elmélet első képvselője. 0 Mae-Éspt Léo Walas (834-90, faca közgazdász, a eoklasszkus közgazdaságta, a magalsta foadalom egyk fő képvselője. Staley Wllam Jevos (835-88, agol polgá közgazdász, flozófus. A mode eoklasszkus közgazdaságta egyk megalapítója. Alfed Mashall (84-94 kemelkedő agol közgazdász. 3 Éppe csak a tásadalm omák ézékeltetéséét említük egy példát: sötét zakóhoz fekete cpőt kell választa. Ado Gyögy ~ Üzlet gazdaságta, Budapest Műszak és Gazdaságtudomáy Egyetem, Pézügyek Taszék, Budapest, 0.

11 oecoomcusok összességekét fogja fel, és így tagadja a közédek létezését s. Továbbá, a homo oecoomcus édekeek képvseletéhez kolátla belátás képességekkel és fomácómeységgel s edelkezk. K kell emeljük, hogy a pszchológa és a közgazdaságta eltéőe vszoyul a acoaltáshoz (ésszeűséghez, ételmességhez. A közgazdászok kább hajlamosak a acoaltást véde, míg a pszchológusok köyedé elfogadják, hogy az embe gyaka vselkedk acoálsa. A acoaltás védelmezése kétáyú lehet: A em acoálsak tapasztalt jeleségek mögött végül mégscsak acoaltást találak; A acoaltást kább csak mt tömegek agyvoalú, átlagos, váható vselkedéséek leíásáa alkalmas egyszeű megközelítést tepetálják. A közgazdaságta acoaltás-védelmezőek póbálkozása mdkét áyba megjeleek, és a tovább godolatak kfejtéséhez m s ezt az áyt követjük. x A homo oecoomcus embekép közgazdaság általáosítása két aggályos elemet hodoz: Valóba megagadható-e így az egyéek motvácós vlága, vágyaak tegee? Valóba képesek-e az embeek acoáls okoskodása, kalkulácóa? A homo oecoomcus fet megagadása valójába a haszosság objektív felfogásáa épít, hsze az öfeláldozást vagy a közjóét cselekvést az egyé számáa eleve haszotala, így acoáls dologak íja le. Szubjektív haszosságból kdulva vszot eőse összezavaodk a kép, hsze lehetségessé válk, hogy valak számáa haszosságot (öömöt, élvezetet jelet például mások segítése, valam jó cselekedete, így a fetebb acoálsak tatott vselkedés elemek egyesekek éppeséggel acoálssá s válhatak. A közgazdaságta tt em s tud elletmodásmetes maad: mdee, amt valak cselekszk, modhatjuk, hogy számáa ylvá haszossággal bít, így vszot egyéleg soha, semm em lesz acoáls, e ézve bám lehet acoáls vágy. Ha például valak lemod egy számáa amúgy jóleső temék (pl. a hús fogyasztásáól azét, hogy éképét ezáltal eősítse (pl. hogy szeet az állatokat, esetleg éjszaka égve hagyja az előszoba lámpát a betöők távoltatása édekébe, az átlagos vélekedés, az objektív haszosság megközelítés szet mde bzoyyal acoálsak mősítedő, szubjektív alapo vszot egy-egy egyéél lehet acoáls s (míg másokál ugyaez acoáls. Édemes tt az átlagléy megközelítésbe kapaszkod: így tektve az egyé, devás acoaltások az átlagléyél má acoálsak. Jeletős a szeepe a kultúáak s: am az egykbe aká széles köbe, átlagosa tektve s objektív haszosságot jelet, az a máskba széles köbe, azaz átlagosa acoálsak tatott. Ilye lehet például a temékhez kapcsolódó áéshez, valamt a gyátó emzetséghez vagy más köülméyehez (okkat, gyeek stb. kapcsolódó, esetleg a temék megszezés folyamatáa voatkozó (meyt lehetett alkud fomácó, am egyes kultúákba léyegesebb szempot, míg máshol edszet édektele. Akadak egyéb elv godok s. A cselekvés magyaázatáa em mdg haszálhatjuk a acoaltást. Példakét említhetjük azt az smet jeleséget (betegséget, amko az embe ökételeül, akaata elleée cselekszk (ág az aca, külöféle mozdulatokat tesz, súlyosabb esetbe akaata elleée szavakat ejt k. Ezt evezk tckelések. Az azét cselekszem valamt, hogy jobb legye ekem sokszo a vsszájáa fodul: Az álmatlaság, az mpoteca vagy a dadogás legtöbbszö kfejezette osszabbá válk, ha megpóbáluk te ellee. De em tuduk valame szádékosa em godol, szádékosa spotáok le, szádékosa h vagy felejte. Nem tudjuk magukat szádékosa meglep vagy becsap sem (legalábbs úgy em, mt ameye tuduk szádékosa ül vagy áll. Tovább ehézséget okoz, hogy az embeek hajlamosak vágyakat dötések függvéyébe utólag alakíta. Kcst sakítva: em azt teszk, ame vágyak, haem (utólag aa vágyak, amt tettek. A savayú a szőlő jelesége tpkusa lye, egye kább em s vágyom aa, amt em tettem. Gyako- 8 Ado Gyögy ~ Üzlet gazdaságta, Budapest Műszak és Gazdaságtudomáy Egyetem, Pézügyek Taszék, Budapest, 0.

12 továbbá, hogy az embeek egy-egy (pl. vásálás dötésük utá hosszasa győzködk magukat aól, hogy meye haszos számuka a választott temék edszet skeel. xv Az előzőekbe vzsgált, legkább a acoáls vágy kelégítésée áyuló cselekvés modellje és a valóság lleszkedését tektve ksebb jeletőségűek tűő kédések mellett, alapvető kédés az altuzmus. Első pllatása úgy tűk, hogy gyakota készek vagyuk más embeek haszosságáak övelésée saját haszosságuk csökketéséek áá. (Ez az altusta vselkedés. Úgy tűk, hogy öző éük mellett az altusta s gyaka felszíe tö, ám kédés lehet, hogy valóba ez töték, vagy csak úgy tűk, és valójába ekko s öédekükbe cselekszük. Lehet, hogy az altusta vselkedés sokszo valójába az öédekből fakad? Lehet, hogy csak azét segítük másoko, hogy később vszozást kapjuk? Lehet, hogy a jótékoykodás mögött kább áll a saját pesztízs övelése, mtsem a támogatottak jóléte? Azt vzsgálva, hogy melyk motívum lehet az kább ualkodó, az öédekkövetés ayba mdeképpe alapvetőbbek látszk, mt az altuzmus, hogy míg az előbb kzáólagossága elképzelhető, az utóbbé em. Az altusta célja, hogy alkalmat adjo mások számáa az öző élvezete. Ha em leéek öző élvezők, em lee ételme az altuzmusak sem. 4 Aa, hogy fellép gaz altuzmus s, meglehetőse eős éveket soakoztathatuk fel. A szülőkek még állhat öédekébe a gyeek segítése, hogy majd később godoskodjo óluk, azoba ez a godoskodás a gyeekek má em lehet édeke (ameybe kzájuk az öökségből való ktagadás lehetőségét. És mégs, a szülők gyeekek által segítsége ge általáos. Egy súlyos beteg segítése s elég eheze képzelhető el a vszozás eméye alapjá. A jótékoyság akcók egy észe aom, am tehát em motválhatja a pesztízs övelését, mégs észt veszek bee az embeek. Sok embe akko s őszté bevallja adóköteles jövedelmét, ha léyegébe kockázatmetese le s csalhatá azt. És még soolhaták. Meg kell jegyezük pesze, hogy az előző elsőe talá megkédőjelezhetetleek tűő példák s magyaázhatók az öédekkövetés meté. Modhatjuk ugyas, hogy a gyemek öédeke szüle segítsége, met ellekező esetbe más hozzátatozók, baátak megóák, megveték őket. Tudjuk, hogy elég soka szeetéek közsmete évtele adomáyozók le, és az lye cselekedetek mögött meghúzódhat e tett kszváogtatása évé besöpöhető elsmeés s. xv Jól szemléltet az öédek és az altuzmus között mezsgyét az az egyszeű osztályozás, mszet az adakozásak az adakozó szemszögéből háom alapvető motvácója lehet: gazdaság haszot emél belőle; pszchológa hasza számazk belőle ( De jó embe vagyok! ; 3 a másk ööme, jóléte tölt el öömmel. Igaz altuzmusak csak az utolsót evezk. xv Az altuzmus kédésköe mellett, szté léyeges kédés az etka megfotolások, az ekölcs elvek szeepe, hsze ezek s mde kultúába, tásadalomba jele vaak. A moáls étékek geeácóól geeácóa adódak tovább, a szocalzácó egyk alapvető mozzaatát jeletk. A gyeekek előszö a moaltást még az öédekkel kevek össze (bütetés elkeülése, később a szeepelváások vagy a tövéyek előíása matt gazodak ezekhez (pl. lop em szabad, és csak a fejlődés később szakaszába jutuk el oda, hogy egy lye helyzetet valamely összetett moáls (etka, ekölcs flozófa alapjá elemezve jussuk el a helyes vselkedéshez. Az lye megközelítést ktka moáls godolkodásak modjuk. Mdez agyfokú godolkodást, moalzálgatást, összességébe költséges embe eljáást jelet. Éppe ezét az embeek leggyakabba sokkal egyszeűbb, legkább a kultúa által 9 4 Szép példa ee a kía kultuáls foadalom képtele túlkapása, mszet mde kía állampolgáak fel kell áldoza öző édeket a ép édekébe. Ez így képteleség, mtha a kía ép em a kía állampolgáokból álla. Ado Gyögy ~ Üzlet gazdaságta, Budapest Műszak és Gazdaságtudomáy Egyetem, Pézügyek Taszék, Budapest, 0.

13 sugallt szmpla sémák alapjá, külöösebb godolkodás élkül, tutív módo hozzák meg moáls dötéseket. Ezt evezzük tutív moáls godolkodásak. Itutív moáluk számos moáls dlemma olya egyszeű megoldásába segíthet, amt ktka alapo gecsak boyolult lee elemez, saját vselkedésüket ömaguk számáa gazol. Ilye egyszeű szabály például, hogy soha em ölök embet vagy bosszút állok a családomat ét zultusét. xv 5 Itt köthetük át az etka teületée. 6 Mdját meg kell külöböztetük két egymást kzáó alapkategóát: a megtéülő etkát és az öcélú etkát. Öcélú etka eseté egy etka pemsszából levezetett dötés aká áthat s azaz aká hosszabb távo s gazdaság jellegű hátáyokkal jáhat. A megtéülő etka vszot edszet csak övdebb távú gazdaság hátáyok elszevedését jelet hosszabb távú előyökét cseébe. Az öcélúak szemszögéből szemlélve a megtéülők megfotolása em s etka megfotolások, egyszeűe csak az etka megközelítés éháy elemét felhaszáló, etka álcába bújt, acoáls eceptek. Az gazá etkus magatatást em a váható előy motválja, az etka belülől fakad, és cse tsztá acoáls magyaázata. xv Láthattuk tehát, hogy az embe a hétközapokba gyaka em acoáls megfotolások alapjá döt. Néha gaz altusta módo cselekszk, másko moáls omákat, etka áymutatásokat tat be. Éezhető azoba az s, hogy e homo oecoomcus acoaltáshoz, eze belül a acoáls vágyhoz em lleszthető elemek em átütőek, az embe vselkedést tömegébe, átlagosságába tektve ezek a motívumok kább csak szabályt eősítő kvételek. 7 A vágyak acoaltásáak kédése mellett fel kell vetük a acoáls kalkulácó kédését s. A homo oecoomcus acoaltás eseté fel kell tételezzük, hogy az embe edelkezk a szükséges fomácókkal az egyes cselekvés lehetőségekől, vlágos, stabl pefeecá vaak, és képes a valószíűségszámítás matematka tételeek potos követésée. Ilye egyé azoba em létezk, pláe em tömegese. Kezdjük azzal, hogy az egyé cselekedeteek vélt halmaza em feltétleül azoos a téyleges lehetőségek halmazával: lehet, hogy éháy lehetséges változatot em fedez fel, és 0 5 A szocálpszchológába smet az a téy, hogy a jó ítélőképességű embeek hajlamosabbak a depesszóa: bölcsebbek, de szomoúbbak. Bzoyos métékű acoáls godolkodás tehát aká még jó szolgálatot s tehet. A valóság ksmétékű szsztematkus tozítása így aká boldogíthatja s az embet. (Foás: Huyady, Gy. Székely, M.: Gazdaságpszchológa. Oss, Budapest, 003,. fejezet, oldal. 6 Az etka alapkédése ma s felsmehető fomába előbb fogalmazódtak meg, mt a közgazdaságtudomáy alapkédése. Cceo odosz példázata klasszkus üzlet etka dlemmát smetet: Rodoszo gaboaháy va, s egy keeskedő jó áo túl tud ad Alexadából hozott gaboájá. Ám amko ő Alexadából elhajózott, látta, hogy még sok odosz hajó akodk gaboát. Beszámoljo-e vajo eől a odoszakak, vagy ezt elhallgatva maxmalzálja yeeségét? Foás: Töök, A.: Racoaltás és etka a gazdaság dötésekbe, Közgazdaság Szemle, XLVII. évf., 000. ovembe, 98. oldal. 7 Az gaz altuzmus és az öcélú etka alapú dötések kalakulásáak és femaadásáak evolúcós magyaázatát édemes még megemlíte. Eek léyege, hogy malatt az egyé túlélés esélyet kétségteleül otják ezek, a csopot (a faj túléléséek má segíthetek. Ily módo kalakulhat az alapvetőe egyé özések és az tt-ott felbukkaó altuzmusak és etka alapú dötésekek egy olya egészséges elegye, am az evolúcós veseybe végül győzteskét maad fe. (Foás: Huyady, Gy. Székely, M.: Gazdaságpszchológa. Oss, Budapest, 003,. fejezet, 7. oldal. Ado Gyögy ~ Üzlet gazdaságta, Budapest Műszak és Gazdaságtudomáy Egyetem, Pézügyek Taszék, Budapest, 0.

14 az s lehet, hogy éháy lehetőséget meg tévese hsz megvalósíthatóak. 8 Ráadásul, lehet, hogy az egyes lehetőségeket féleétékel, amt a legjobbak vél, valójába em s az. 9 Ehhez vezethet a vágyvezéelte godolkodás s, mszet az fomácókat olyaak látjuk, amlyeek szeeték, em szádékosa, de eltozítjuk, elfedítjük a téyeket vágyak áyába. Htek ugyaúgy em áyíthatóak, mt felejtésük, e mechazmus s tudattalaul hat. Jobba éezzük magukat, ha azt hsszük, hogy a dolgok olyaok, amlyeekek szeeték őket, még akko s, ha egyébkét jobb lee, ha kább eálsa szemlélék azokat. 30 E vágyvezéelte godolkodás megbújhat az fomácógyűjtésél s, lyeko addg és lehetőleg olya bzoyítékokat gyűjtök, hogy végül azt modhassam: Ugye, hogy ez a jó! xx A acoaltás kalkulácós poblémák más foása a statsztka összefüggések téves ételmezéseből fakad. Ezekkel kapcsolatosa az alapvető hbák, hogy személyes tapasztalatakat és az aktuáls, fss eseméyeket túlzott jeletőséggel uházzuk fel, a személytele smeetfoások és a égebb eseméyek ovásáa. De em csak a statsztka adattömeget ételmezzük sokszo féle, általáos, hogy em vagyuk tsztába egésze alapvető statsztka összefüggésekkel sem. 3 Sok hbát ejt a sztochasztkus kapcsolatok féleételmezése s. Egy sztochasztkus kapcsolat mögött ugya meghúzódhat okság kapcsolat, de em feltétleül, met lehet, hogy mdkettőt egy hamadk eseméy okozza. Alátámasztottak tűhet például, hogy azok a gyeekek többet szevedek egy válásko, akkek szüle peeskedek a gyemekelhelyezésől, mt akké egymás közt megegyezek eől. Lehet vszot, hogy a pe okozta fájdalom és bűtudat eek az oka, lehet azoba, hogy valójába az, hogy kább azok a szülők meek pee, akk között a vszoy eleve elleségesebb, és az lye szülők 8 Előfodul, hogy az egyé fucsa módo tudatosa szűkít lehetőségeek halmazát. E jeleség egyk gyökee az akaatgyegeség. Félek, hogy em tudom majd abbahagy az vást az első pohá utá, így kább kzáom az első pohá lehetőségét s. Attól tatok, hogy lemodom majd a fogovost az utolsó pllaatba, így kább előe kfzetem. Attól tatok, hogy em tudom majd megáll az evést, és kább üese tatom a hűtőszekéyem. Stb. Lehet más oka s a lehetőségek tudatos szűkítéséek: éha javítható az eedméy, ha kzáuk éháyat lehetséges cselekedetek halmazából. Ilye eset lehet, ha mt azt az akcóflmekbe lát s szoktuk valak például egy bomba hatástalaítás lehetőségét látváyosa kzája, hogy lássa a másk fél, hogy ő bztosa em fog meghátál, és ezzel aka az elleféle yomást gyakool. Ehhez hasoló volt, amko a háboúkba felégették a hdat maguk mögött, hogy ezzel s elszátságukat demostálják, vagys azt, hogy bztosa em fogak vsszavoul. (Foás: Huyady, Gy. Székely, M.: Gazdaságpszchológa. Oss, Budapest, 003,. fejezet, 47. oldal. 9 Az egyes lehetőségek acoáls étékelése szte képteleség s lehet. Vegyük egy vállalat kutatás-fejlesztés dötést! Ehhez mdeekelőtt fel kell mé a poztív dötéssel jáó lehetséges bevételeket és kadásokat. Ezek má eededőe bzoytalaok, és még csak ugyalye eseteke voatkozó múltbel adatak, valószíűségek scseek. Nagy kédés továbbá a több vállalat vselkedése s. Ha ezek s hasoló pojektekbe kezdeek, akko a mék eedméyessége jócská ksebb lesz aál, mt ha a többek elálláak ettől. Ha azoba m úgy kalkuláluk, hogy megé, akko talá a több vállalat s ee jut, és így má em é meg. Ellebe, ha úgy látjuk, hogy em é meg, és a többek s így vélk, akko meg má megé. Köbe-köbe jáuk, malatt cs megagadható támpotuk a acoáls kalkulácóhoz. 30 Említést édemel e mechazmus foákja, a pesszmzmus. Ilyeko az embe olyaak szeet lát a dolgokat, amlyeekek em szeeté, hogy legyeek. 3 Eek híes esete, amko az zael légeőél aa lettek fgyelmesek, hogy a ossz teljesítméy utá megótt plóták legközelebb jobba teljesítettek, vszot a jó teljesítméy utá megdcsétek osszabbul. Ebből aa következtettek, hogy a bíálat hatékoy eszköz a jobb eedméye késztetésbe, mvel feltehetőe összpotosítása késztet a plótákat, vszot a dcséet elletétes hatású, feltételezhetőe azét, met beképzeltté tesz a plótákat. Nem smeték azt a statsztka alaptövéyt, hogy szélsőséges eedméyek utá (s az átlaghoz közelek következek, azaz agyo ossz eedméyeket átlagosa azokál jobb, míg agyo jókat osszabb eedméyek követek. Ehhez hasoló, hogy az embeek általába alábecsülk a sűűsödés szokváyos météket a tszta véletle folyamatokba. Ee az a híes példa, hogy a II. vlágháboúba az agolok a bombák csopotos hullását fgyelték meg, ebből pedg a émetek valamlye mta szet bombázásáa következtettek. Valójába semm lyeől em volt szó, puszta véletle okozta a bombák csopotosulását. (Foás: Huyady, Gy. Székely, M.: Gazdaságpszchológa. Oss, Budapest, 003,. fejezet, 47. oldal. Ado Gyögy ~ Üzlet gazdaságta, Budapest Műszak és Gazdaságtudomáy Egyetem, Pézügyek Taszék, Budapest, 0.

15 gyeeke általába eleve boldogtalaabbak. xx A koelácó tehát em feltétleül vlágít á a téyleges okság kapcsolata. Eze a poto említést teszük a kolátozott acoaltás kocepcójáól s. A acoaltásalapú dötése modell és a gyakolatba megfgyelhető dötések össze em lléséből fakadó poblémák foglalkoztatták Hebet Smo 3 Nobel-díjas közgazdászt, az alteatív, kolátozott acoaltás hpotézséek megfogalmazóját. A kolátozott acoaltás elmélete szet a dötéshozó képessége és kapactása kolátokkal tehelt, am a acoaltás elvéek megsétéséhez vezet. A acoaltásalapú modell ugyas olya követelméyt állít a dötéshozó elé, amelyek az gecsak specáls esetekbe tud megfelel. Megkövetel tőle ugyas az összes választható lehetőség smeetét. 33 Képesek kell lee aa, hogy mde lehetőség étékét kszámítsa. Továbbá meg kell valósítaa a haszosság valamlye kozsztes mécéje alapjá eze következméyek összevetését, függetleül azok eltéő temészetétől. Smo szet a dötéshozó ezekek a feltételekek gyaka em tud megfelel, de valahogya mégs döt. Hogya? Szükség va egy olya modelle, amely leíja az lye kezelhetetle dötés poblémák kezelhetővé tételéek eljáásat. Ezt fogalmazza meg a kolátozott acoaltás elmélete. A acoaltás kolátozott, ha em beszélhetük mdee ktejedő smeetekől. Ez akko lép fel, ha em smejük az összes lehetőséget, bzoytalaok vagyuk fotos külső eseméyek bekövetkezését lletőe, és 3 em tudjuk kszámíta dötések mde következméyét. Ilyeko lépek működésbe a kolátozott acoaltás dötés mechazmusa, amelyekek két fotos folyamata va: a keesés és a megelégedése való töekvés. Mvel a választható lehetőségek gyaka em eleve adottak, ezét a dötéshozóak meg kell azokat keese. Smo szet ehelyett az egyé lyeko bzoyos aspácókat alakít k aa voatkozóa, hogy mt tekt majd elfogadható alteatíváak. Ha lyet talál, akko abbahagyja a keesést. A megelégedése való töekvések ez a fomája koátsem tekthető optmalzáló eljáásak. Összefoglalva, Smo szet a dötéshozó saját tellektuáls (memóa-, logka, számítás kolátat em képes meghalad, amt be s lát, és így tudatosa em maxmalzáló, haem alteatív módszet választ a dötés helyzetbe. Eek mechazmusa: a heusztkus keesés 34 és a megelégedése való töekvés. xx A acoáls kalkulácót több poto s fetatásokkal kell tehát kezelük. Nylvávaló, hogy fellépek külöböző fomácótozítások, és kétségtele a dötéshozók logka, matematka, statsztka gyegesége s. A acoáls kalkulácó mégs elfogadható kduló megközelítés lehet, számíthatuk aa, hogy agyobb, fotosabb ügyekél, pláe tömegese, az embeek dötése em té el jeletőse a acoáls kalkulácó alapjá modellezettől. Összességébe, áttektve a acoáls vágy és a acoáls kalkulácó kédésköét s, láthatjuk, hogy köyebbe vagy eőltetve, de ge sok mdet bele tuduk gyömöszöl a- 3 Hebet Alexade Smo (96-00, Nobel-díjas ameka poltológus, közgazdász és pszchológus. 33 Sokszo em elég megkövetelük, hogy az összegyűjtött fomácók alapjá acoálsa dötsük, haem az s kell, hogy az fomácógyűjtésbe s acoálsak legyük. Egyfelől a több fomácó, az alaposabb mélegelés javíthatja a választás eedméyességét, másfelől vszot othatja s. Egy ovos műtét előtt em lehet bámlye hossza vzsgálód, hsze dőközbe a beteg meghalhat. Egy vállalat beuházás dötést em lehet vég élkül elemzésekkel előkészíte, hsze me döteék, má el s vesze a kíálkozó alkalom. Az fomálódásak, a mélegelések s vaak költsége. Jó példák mdee a gyemekelhelyezés peek s. Míg eze eljáások a gyemekek édekeek messzemeő fgyelembevételét célozzák, ezt sokszo olya hossza teszk, hogy a gyemekek ezzel okozzák a legtöbb séülést, alkalmast agyobbat, mt amt az okoza, ha a kevésbé megfelelő szülőhöz keült vola. Nylvávaló, hogy ebbe az esetbe bámlye gyos dötés jobb bámelyk lassúál. (Foás: Huyady, Gy. Székely, M.: Gazdaságpszchológa. Oss, Budapest, 003,. fejezet, 47. oldal. 34 Heusztka a átalálás (a heuéka göög megfelelőjéből számazó szó. Heusztkus keesésko em szgoúa logka utat követük, haem póbálkozásokkal, koábba megszezett tapasztalatok felhaszálásával stb. póbálkozuk. Ado Gyögy ~ Üzlet gazdaságta, Budapest Műszak és Gazdaságtudomáy Egyetem, Pézügyek Taszék, Budapest, 0.

16 coaltás vlágukba. Kssé tágabba ételmezve a acoáls vágyak köét 35 és kssé agyvoalúbba tektve a kalkulácó soá vétett hbáka, mt alapmegközelítést, bzoyáa elfogadhatjuk a acoaltást az egyé dötések leíásáa s, de a tömegek átlagos vselkedéséek megagadásáa bzoyáa. Elfogadva a agyjából acoaltást 36, egyéek, pláe tömegese, képesek a külöböző helyzeteket jobba vagy osszabba étékel, majd ezt követőe úgy választa közülük, hogy vágyakat legkább megközelítsék. Tpkus példája eek az olya vásálás, amko adott összegű pézt kíváuk elkölte egyetle áuházba. Ilyeko áuk szte számtala kombácójából végül azt választjuk k, amelyk vágyakat, vagy máskét szükségleteket, a legjobba kelégít majd. Azt a változatot fogjuk tehát választa, amelykek a haszossága a legagyobb lesz számuka, övde haszosságmaxmalzálókét cselekszük majd. Általáos szabálykét fogalmazhatjuk meg, hogy az embeek cselekedetet haszosságuk maxmalzálása vezél, aa töekedek, hogy mél több számuka étékes jószág élvezetét yehessék el. Némleg leegyszeűsített modellembe-képük eedméy-cetkus tehát, azt tesz, amtől a legagyobb, haszosságba mét eedméyt emél. 3 Fejezet összefoglalás és kemelt fogalmak Vselkedésük magyaázatako a velük született hajtóeőkből, az elsődleges dveokból dulhatuk k. Ezek az ö- és fajfetatással kapcsolatos hajtóeők: a hőszabályozással, éhséggel, szomjúsággal, alvással, salakayag üítéssel, szexualtással, védekezéssel, általáos aktvtással és felfedezés vággyal kapcsolatos dve-ok. Ezek mellett taulással, tapasztalással kalakulak másodlagos dve-ok s, amelyek olya tágyakhoz, helyzetekhez kapcsolódak, amelyek áttételese az elsődleges motvácók kelégítéséhez kötődek. A dveedukcós elmélet szet a motvácók aa áyulak, hogy edukálják a személy által feszültségkét átélt pszchkus állapotot (a dve-ot, áadásul a dve csökkeése öömet s okoz. Az aousal-szt elmélet úgy áyalja mdezt, hogy mde embe a számáa optmáls aousal-szt (gejesztettség, zgalm, ébeség szt eléésée töekszk. Mode kopoyákba kőko elme lakk. Az a köyezet, ambe a ma embe kfejlődött, agyo külöbözött ma köyezetüktől, malatt a temészetes kválasztódás agyo lassa, mllóy éve keesztül faagta az embet. Vselkedés utjak egy észe evolúcós csökevéykét mág megmaadtak. Ezek, bá egykoo segítették a túlélést, a szapoodást, a ma életköülméyeket tektve má algha, így sokszo kfejezette fucsák, ma szemmel éthetetleek. A közgazdaságta az embe cselekedeteket a szükséglet oldaláól közelít. Ez valamely jószág megszezése vagy elfogyasztása át olya vágy, háyézet, am cselekvése késztet, fogyasztás évé ye kelégítést. A szükségletek kelégítésée alkalmas dolgokhoz hasz- 35 Am lehet étel, tal és egyéb klasszkus öömök, de lehet egy szép táj látváya, az oszág bztosága, a Feecváos győzelme, egy smeetle beteg gyógyulásáak eméye, egy gyeek mosolya és még megay em közap ételembe vett temék btoklása, fogyasztása. 36 Vsszatéve a bevezetőbe dézett közgazdaság tooyház hasolathoz, összegzéskét kmodható, hogy óvatosa kell hozzáyúl a tooyház alapját jelető acoaltáskocepcóhoz. Az alappal kapcsolatos botás mukálatokat má csak azét s édemes alaposa átgodol, met lehet, hogy a közgazdaságtudomáy tooyháza lehete szebb vagy mpozásabb, de azét jeleleg még áll. Aól em s beszélve, hogy lakak bee... (Foás: Kovács Attla:. A gazdaság vselkedés acoaltása, : Huyady, Gy. Székely, M.: Gazdaságpszchológa, 47. oldal. Ado Gyögy ~ Üzlet gazdaságta, Budapest Műszak és Gazdaságtudomáy Egyetem, Pézügyek Taszék, Budapest, 0.