BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet. Dr. Andor György ÜZLETI GAZDASÁGTAN

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gzdság- és Tásdlomtudomáy K Üzlet Tudomáyok Itézet D. Ado Gyögy ÜZLETI GAZDASÁGTAN okttás segédyg Budpest, 05.

2 Ttlomjegyzék GAZDASÁGPSZICHOLÓGIAI ALAPOK MOTIVÁCIÓ, SZÜKSÉGLET ÉS HASZNOSSÁG RACIONALITÁS, HOMO OECONOMICUS, RACIONÁLIS VÁGY ÉS KALKULÁCIÓ... 7 FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KIEMELT FOGALMAK... 5 A. MELLÉKLET: MIKROÖKONÓMIAI ALAPOK...7 A. KERESLET ALAPELEMEI Hszosságfüggvéy, csökkeő htáhszosság, előykegyelítődés... 7 b. Keeslet tövéye, egyé keeslet függvéy... 0 c. Pc keeslet függvéy... 9 A. KÍNÁLAT ALAPELEMEI... 3 A3. PIACI ÁR A4. A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT ÁRRUGALMASSÁGA A5. FOGYASZTÓI ÉS TERMELŐI TÖBBLET A6. TERMELÉSI TÉNYEZŐK ÁRAZÓDÁSA A. MELLÉKLET ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KIEMELT FOGALMAK SZAKOSODÁS, VÁLLALAT, TERMELÉS KOMPARATÍV ELŐNYÖK ÉS A SZAKOSODÁS TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK ÉS A VÁLLALATOK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG VÁLLALATOK TERMELÉSE FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KIEMELT FOGALMAK PÉNZ, MINT ÁLTALÁNOS TERMELÉSI TÉNYEZŐ KAMAT IDŐDISZKONTÁLÁS IDŐ- ÉS KOCKÁZATDISZKONTÁLÁS PÉNZTŐKE ÁRAZÓDÁSÁNAK KITERJESZTÉSE Péztőke pc ázódás Péztőke ázódásák áltláosítás Péztőke ázódásák mkoökoóm megközelítése FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KIEMELT FOGALMAK PROFIT ÉS A NETTÓ JELENÉRTÉK KÖZGAZDASÁGI ÉRTELEMBEN MI NEM PROFIT? A SZÁMVITELI ÉS A GAZDASÁGI PROFIT A GAZDASÁGI PROFIT FORRÁSAI Válllkozó képesség, mt poft foás Pc htlom, mt poft foás Szeecse, mt poft foás PROFIT A JÖVŐBEN ÉS A JELENRE VETÍTVE NETTÓ JELENÉRTÉK ÉS A BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTA RÖVIDEN AZ ÉRTÉKELÉSI MEGKÖZELÍTÉSEKRŐL FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KIEMELT FOGALMAK TŐKEPIACI ÁRAZÓDÁSA VÁRHATÓ HASZNOSSÁG MODELLJE KOCKÁZATKERÜLÉSI EGYÜTTHATÓ HATÉKONY PORTFÓLIÓK TARTÁSA Kevéselemű potfólók Sokelemű potfólók Potfólók vlág összes kockáztos befektetéséből Mkowtz-féle modell PIACI PORTFÓLIÓ TARTÁSA... 6 Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

3 5.4. Shpe-féle modell Tőkepc egyees TŐKEPIACI ÁRFOLYAMOK MODELLJE Bét és kktesztkus egyees Étékppí-pc egyees Béták stbltás CAPM tesztje és továbbfejlesztése PORTFÓLIÓMENEDZSMENT ÉS CAPM Psszív potfólómeedzsmet lpj Aktív potfólómeedzsmet lpj Teyo-Blck-modell FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KIEMELT FOGALMAK VÁLLALATI PÉNZÜGYEK ALAPJAI ÜGYNÖKKÖLTSÉGEK ÉS A RÉSZVÉNY/HITEL ARÁNY Motog észvéyesek oldláól Kvásálás poblémá Motog htelezőkö keesztül Adózás elemek Osztlékfzetés észvéyes eőltetése Csődköltségek Kockázt-átháítás Meedzse díjzás SZABAD NETTÓ PÉNZÁRAMLÁSOK FINANSZÍROZÁS-KÖZÖMBÖSSÉG Tökéletes htelpc feltételezése Htelek kockázt, váhtó hozm és áfolym tőkeáttétel függvéyébe Részvéyek kockázt, váhtó hozm és áfolym tőkeáttétel függvéyébe Mlle-Modgl tételek FÜGGETLENSÉGI TÉTELEK ÉS A MINIVÁLLALAT MEGKÖZELÍTÉS Pézámlások függetlesége Tőkeköltségek függetlesége Válllt, mt mvállltok összessége RÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAMA Futó pojektek és övekedés lehetőségek NPV-k beépülése PÉNZÁRAMLÁSOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ALAPJAI FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KIEMELT FOGALMAK B. MELLÉKLET: MIKROÖKONÓMIAI ELEMZÉSEK EGY ADOTT ÉV NETTÓ PÉNZÁRAMLÁSA B. EGY ADOTT ÉV BEVÉTELE B. EGY ADOTT ÉV KÖLTSÉGE B3. EGY ADOTT ÉV PROFITJA, PÉNZÁRAMLÁSA... 5 C. MELLÉKLET: MIKROÖKONÓMIAI ELEMZÉSEK TÖBB ÉV NETTÓ PÉNZÁRAMLÁS-SOROZATÁNAK ALAKULÁSA... 8 C. KÖLTSÉGEK HOSSZÚ TÁVÚ ALAKULÁSA... 8 C. ÉVES PROFITOK HOSSZÚ TÁVÚ ALAKULÁSA... 9 C3. TÖKÉLETLEN VERSENY MÁS SZITUÁCIÓI... TÁRGYMUTATÓ ÁBRAJEGYZÉK IRODALMI HIVATKOZÁSOK, UTALÁSOK Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

4 Gzdságpszchológ lpok 3 E fejezettel vlójáb közgzdságt éháy leegyszeűsítő lpelvét kívájuk felvezet. Azt z áltláos szemléletet kívájuk áttektet, mt közgzdságt-tudomáy művelő lp-megközelítéskét széles köbe elfogdk. Rövde: közgzdságt m ulkodó pdgmáják éháy lppotját tektjük tt át. E vlágkép éháy xómá, zz oly lpgzság épül, melyeket dottk, megkédőjelezhetetleek veszük évelésük soá, bá ettől még em bztos, hogy zok s. A vlág most beüket édeklő jeleségeek mgyáztát köyítjük meg tesszük lehetővé záltl, hogy mgyáztokt éháy cölöpe, tézse építjük. Egy-egy teület esetükbe közgzdságt szépségét és eejét éppe z dj, hogy ulkodó megközelítése, pdgmáj meye jól hszálhtó d válszokt kédéseke. A főámltot dó közgzdság megközelítés lább áttektése keülő potjvl kpcsoltos legtöbb vtthtó észlete gzdságpszchológ mutt á. Megpóbáljuk e vtpotok legfotosbbjt összefogll, de leglábbs megemlíte. Ezt éppe e ttágyb, lletve úgy áltláb közgzdságtb, pézügyekbe követett kdulásk még vlágosbbá tétele mtt tesszük. Úgy éezzük: mél tsztább z, hogy me közgzdság, pézügy godolkodás edszeét építjük, z meybe lg vtthtó tudomáyos álláspot és meybe csk duvább leegyszeűsítés, esetleg csk pktkus, bá gtg feltételezés, ál jobb hszálhtó lpok teszük szet. A közgzdságt, pézügy smeetekkel kpcsoltos múgy s sokszo éezhető poblém, hogy z llető képtele edet vág egy dott kédésbe hllott, tult külöböző, sokszo szöges elletétbe álló mgyáztok, megközelítések között. Nem tud külöbséget te z egyszeűsítések és vttott potok között, lletve em tud áéez felmeülő közgzdságt, pézügy kédés szempotjából éppe megfelelő modellezés áy. A bzttjuk közgzdságtl, pézügyekkel, befektetésekkel most kezdő vgy újkezdő szte fogllkozókt, hogy következőkbe kább póbáljk kocetál, hogy megétsék tudomáyág m elfogdott főbb lpvetéset, mjd pedg z ee építő vlágmgyáztokt. Dőljeek hát, és egedjeek utt vlág megétését kíváó ösztöekek, és tegyék ezt legfőképpe úgy, hogy meg kíváják éte felkíált mgyáztok lpelemet, mjd z építkező logk kpcsoltokt, és e kocetáljk, hogy lékeket keesseek e mgyáztok hjó. Tlálák, sőt, m s számos lyet muttuk mjd be. Bízzk kább bb, hogy felvetett és felvethető sok gyegeség elleée egy oly, évszázdok ltt má letsztult, egyszeű, mégs széles köű mgyázóképességgel edelkező godolt csomgot kpk, mt mélye, kolátkkl együtt megétve, mjd godoltkb ágyzv, kcst máskét, és tlá szebbek s látják mjd e vlágot. Szte pól p jöek új, sokszo koszklkotók behgozott közgzdság godoltok, melyeket jó, h ytottsággl, édeklődéssel fogduk. Ne legyük vszot eze megközelítés, ezeáyú mgyáztok bj, gyekezzük kább egy dott pdgmát teljes szövevéyébe megéte, és z e vlágképbe em belellő észleteket külö elktáoz. Lehet pesze, hogy egysze új kell mjd stuktuáluk m tult megközelítéseket, és pdgmát kell mjd váltuk. Tlá éppe z tt megemlített gyegeségek egykéek tovább vzsgált lpjá, esetleg egy m még em s smet felvetés továbbgodolásávl lkotk mjd egy új, egy még jobb, logkusbb, pktkusbb vlágképet, és z válk mjd ulkodóvá. Az lye plltok vszot gecsk tkák, tlá életükbe em s következk be lye, mdeesete y bzoyos, hogy m megszezett tudásukt kko sem kell mjd sutb dobuk, mthogy m sem felesleges zvó, elletmodó észletek megsmeése. Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

5 . Motvácó, szükséglet és hszosság A pszchológ egyk fotos kédése, hogy cselekedetek mlye késztetésekből fkdk, mlye motvácók állk vselkedésük hátteébe; mét v z, hogy bzoyos cselekvéseke htlms eegákt vgyuk hjldók mozgósít, míg mások em vgy lg tudjuk áve mgukt. A pszchológ megközelítés lpvetőe dve z gol szó dekpcsolódó jeletése: űz, hjt lletve hjtóeő foglmá támszkodk. A dve vlmlye belső késztetés, hjtóeő. A dve lpvető feldt szevezet áltláos mozgósítás, em muttj meg, hogy szevezet mt csáljo, csk z ehhez szükséges hjtóeőt dj. Az élet lpvető feltétele szevezet belső álldó egyesúly állpoták vszoylg stbl fettás, mdezt folymtos változó külső köülméyek között. Ameybe szevezet egyesúly megbomlk, vlmlye fzológ háyállpot keletkezk. Ekko szevezet első lépéskét ttlékk felhszálás évé gyekszk belső egyesúly állpot vsszállításá. Például, h éhség eseté vécukoszt lecsökke z deáls étékhez képest, kko bzoyos bológ folymtok bedítás évé máj, hsyálmgy jelzése lpjá cukot bocsát vékegésbe z deáls éték átmeetleg vsszállíthtó. Amko zob szevezet belső ttlék má em elegedőek szevezet belső egyesúlyák helyeállításá, kko dve, vselkedése késztető belső hjtóeő keletkezk, és z ktvált szevezet működésbe lép z egyesúly helyeállítás édekébe mgs cukottlmú táplálékot kees. Megkülöböztetük elsődleges és másodlgos dve-okt. Elsődleges dve-okk z öés fjfettássl kpcsoltos hjtóeőket evezzük. A leglpvetőbb elsődleges dve-ok hőszbályozás, éhség, szomjúság, lvás, slkyg üítés, szexuáls, védekezése áyuló, áltláos ktvtás kko lép fel, h szevezettől egy dőe megvoják mozgás lehetőségét, felfedező vgy exploácós dve kívácsság. Az elsődleges dve-ok em egyedül hjtóeő vselkedésükek. Vk oly áttételes dve-ok s, melyeket tulássl, tpsztlássl jutuk el, ezeket evezzük másodlgos dve-okk. E másodlgos hjtóeők úgy lkulk k, hogy mdzok tágyk, helyzetek, melyek z elsődleges motívum kelégítésébe szeepet játszk, mguk s motívummá válk. Tpkus példkét említhetjük pézt, mely át vágy vlójáb bból tpsztlásból eed, hogy péz btoklás elsődleges vágyk kelégítéséek foását dj. A motvácóelméletek motvácó működéséek mechzmus keesk mgyáztot. A dve-edukcós elmélet szet motvácók áyulk, hogy edukálják személy áltl felszültségkét átélt pszchkus állpotot, és feszültség zz dve csökkeése öömet okoz. Bzoyos motívumok pl. éhség működése vlób megmgyázhtó dveedukcó elmélet elvevel. Más motívumok működésée zob, mt például kívácsságmotívumok, em képes kelégítő mgyáztot d. A kívácsságál mdv, z elmélet szet mdekek el kell keüle szélsőséges feszültségkeltő helyzeteket, de éháy keesk z oly tevékeységeket, melyek eős zglmkkl ják pl. sákáyepülés, szklmászás stb. Az ouslszt elmélet úgy potosít, hogy mde embe z optmáls ouslszt eléésée töekszk. Az ousl ébeséget, zgtottságot, gejesztettséget jelet, fzológlg z deg-homoáls edsze zglm sztjée utl. Az optmáls szt temészetese egyéekét változó. Az lpvető fzológ szükségletből fkdó motívumok pl. éhség, szomjúság stb. z optmáls szt fölé emelk z ouslsztet, így oly vselkedést eedméyezek, 4 Ezt jól példázz z kísélet, melybe mjmok megtulták egy émével működő utomt kezelését: éme bedobásávl kedvec táplálékukhoz juthttk. Mutá ezt elsjátították, mguk z émék s jutlométéket yetek. H ugys z utomt em volt z álltok közelébe, z émék megszezése édekébe kko s hjldók voltk dolgoz : külöböző feldtokt végehjt, tul, és szevedélyese gyűjtötték z éméket. Foás: Estefáé Vg Mgdol, Dávd Má, Htv Ade, Héjj-Ngy Ktl, Tskó Tüde: Pszchológ elmélet lpok A motvácó foglm fejezet, 0. Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

6 mely lecsökket megemelkedett ouslsztet. Abb z esetbe vszot, mko z élő szevezetet kevés ge é, z ouslszt lecsökke z optmáls szt lá, m szevezetet z ouslszt övelésée fogj motvál. Ilyeko keessük köyezetükbe z geeket, z újdoságot és komplextást, zob csk z optmáls sztg. K kell téük embe vselkedés evolúcós megközelítésée s, melyek említéseko Chles Dw 3 eve kkeülhetetle. Ő volt z, k elsőkét foglmzt meg temészetes szelekcó és szexuáls szelekcó működését, melyek m s z evolúcó lpköve. Az evolúcóelmélet léyege, hogy z élőléyek folymtos szelektálódk, hogy dott köyezetükbe geetklg egye átemettebbek legyeek. Jeletős szeepe v véletleekek mutácókk és pesze köyezet lkulásák s. Az evolúcós megközelítés számuk ge fotos észlete, hogy temészetes kválsztódásk gyo hosszú dőe v szüksége boyolult embe működés észlet megtevezéséhez. Még vszoylg egyszeű változások s több tízeze évg tthtk. Az köyezet, mbe z embeek és így z embe elmék s kfejlődtek, gyo külöbözött m köyezetüktől. Ősek, fjuk evolúcós tötéetéek több mt 99%-át vdászó-gyűjtögető tásdlmkb töltötték. Elődek éháy tuct egyéből álló ksebb omád csopotokb éltek, és mdep gyűjtögetéssel vgy vdászttl szeezték meg élelmüket. Ősek dejüket vlójáb egy egész élete át ttó vádotábob töltötték; és ez z életfom z elmúlt egymlló év gy észébe femdt. A temészetes kválsztódás mllóy éve keesztül lss, geeácóól geeácó fgt z embet, előybe észesítve vdászó-gyűjtögető ősek p poblémák megoldásáb jól működő embe fzk vgy szellem észleteket, ámkööket. Akkek e működés észlete lklmsbbk voltk z kko poblémák megoldásá, több utódot hgytk: m tőlük számzuk. Mode kopoyákb tehát kőko elme lkk. M elmék működéséek megétéséhez kulcsot z felsmeés dj, hogy működésüket em m embe, hem vdászó-gyűjtögető ősek p poblémák megoldásá tevezték. E kőko potások oly gyt hoztk léte, mely bzoyos poblémák megoldásáb sokkl jobbk. Köyebbe tuduk például ks, vdászó-gyűjtögető csopot méetű tásságokkl fogllkoz, mt többezes tömegekkel; köyyebbe megtuluk kígyóktól fél, mt koektooktól. Sok esetbe gyuk jobb zokk poblémákk megoldásáb, melyekkel z fk szvá tlálkozott, mt z oly, smeősebb feldtok megoldásáb, melyekkel z osztályteembe vgy egy mode váosb kell szembeézük. A fet állítás, mszet mode kopoyákb kőko elme lkk, em zt jelet tehát, hogy gyuk em eléggé kfomult. Épp ellekezőleg: egy edkívül kfomult számítógép, melyek ámköet zob ősek vssztéő poblémák megoldásá tevezték. v A dw logkát követve bzoyos vselkedés fomák evolúcós csökevéykét mdtk meg. Ezt látszk gzol például, hogy edkívül félelem htásá hjuk égek áll, őjögő dühükbe vcsogtjuk fogkt. Megéthetjük zt s, hogy mét bzoyult előyösek z utomtkus félelm ekcó temészet köyezetük egyko veszélyes dolgvl szembe, mt például szkdék, zát té vgy kígyók. De említhetjük példkét véfetőzés 5 Meg kell említeük zokt lehetséges okokt s, melyek motvácó háyák hátteébe állhtk. A motvácó háyát vlmlye cselekvése és személye mgá votkozó hedelemmel, téves vélelemmel ételmezhetjük: A képesség háy hedelmek személy úgy éz cseek meg bee cselekvés végehjtásához szükséges képességek; A sttégá votkozó hedelmek személy úgy vél, hogy lehetséges sttégák úgy sem vezetek eedméye; 3 Az eőfeszítése votkozó hedelmek személy úgy vél, hogy cél eléése túl gy eőfeszítésbe keül, mt ő em hjldó megte; 4 Tehetetleség hedelmek személy úgy vél, hogy z eőfeszítése em hozk eedméyt feldt gyságához méte. Foás: Estefáé Vg Mgdol és szezőtás: Pszchológ elmélet lpok, A motvácó foglm fejezet, Chles Robet Dw közsmet gol temészettudós. Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

7 belső, ézelm elutsítását s, mely belteyészetből számzó utódok geetk teheltsége mtt lkulhtott k. v Az evolúcós pszchológusok egyetéteek bb, hogy vselkedésük tulás eedméye. Azt teszk zob hozzá és ez léyeg, hogy ezt tulást oly folymtok s meghtáozzák, melyek vlmko segítették túlélést és szpoodást. Ilyeek áyítják többek között páválsztást s: oly ézékszev pefeecák, szűőke szelektálódtuk, melyek múltb hozzájáultk z étékes géekkel edelkező pteek válsztásához. Mközbe szépségől lkotott foglom kultúáól kultúá változk, vk oly spektus, melyek áltláos elevcávl edelkezek esztétk ítéletekbe. Az fukcójuk, hogy tuljdoosuk egészség állpotát eklámozzák, eze keesztül pedg öveljék z lye ptetől számzó utódok túlélés esélyét. M má feltehetőleg em jáulk hozzá szpoodás skehez geetk yg átdásához, de m élő embebe s femdtk velük kpcsoltos ézékszev észehjlások, pefeecák. Az utóbb évtzedbe például tezív kuttások folytk votkozó, hogy evolúcós ételembe mlye uvezáls tuljdoságok teszk z embe cot vozóvá másk em szemébe. A kuttások soá többe következtetése jutottk, hogy esztétk étékítéletekbe kemelkedő szeepet tölt be z c átlgosság: zt z cot ttjuk szépek temészetese több más jelleg mellett mely közelebb v populácó átlgétékehez. 4 5 Az evolúcós keetek között z lye cok át ézékszev pefeec zét jött léte z evolúcó soá, met övelte z oly pte válsztásák esélyét, k étékes géjevel hozzájául z utódok életképességéhez. 6 Empkus látámsztották zt koább sejtést s, hogy házspáok többsége számos tuljdoság tektetébe hsolít egymás. Poztív koelácókt tláltk közöttük szocoökoóm státusuk, kouk, skolázottságuk, tellgecájuk, személységjegyek, topomet jellegek, fzk vozeejük és számos egyéb tuljdoság tektetébe. Azt tlálták, hogy ez övel házsság stbltását, hsolók ítélt páok elégedettebbek voltk házsságukkl, mt többek. A jeleség evolúcós mgyáztko kuttók úgy évelek, hogy z élőléyek köztük z embe em csupá véokokt támogtják geetk képvseletük övelése édekébe, hem zokt z degeeket s, kkkel semmlye számzás kpcsoltb cseek, de kkkel gyobb vlószíűséggel hodozk közös géeket. Egy összetett pszchológ képessége szelektálódtk: képesek felsme megjeleés, lletve vselkedés hsolóságt máskb, és előybe észesíte őket táss kpcsoltokb, többek között páválsztásb. 6 4 Má Fcs Glto ájött XIX. százd végé, hogy h z dvduáls cokból ko vszoylg egyszeű fotogáf eljáást lklmzv egyetle cképet készít, kko z így kostuált átlgos c vozóbb legtöbb embe számá, mt z egyed cok. Felhszálv mode komputetechk yújtott lehetőségeket, z elmúlt évekbe több hsoló kíséletet végeztek, melyek lpvetőe látámsztották Glto eedméyet. Az egyé cokból összekott széles köbe szépek ttott c populácó jellemző átlgétékeket muttj számos, ká több száz metkus jellege, mt például szemszélesség, fülhosszúság, pofcsotok távolság, jk gyság stb. Az eedméyek mde esetbe Gltot gzolták: kostuált átlgcot z elletétes emű étékelők előybe észesítették, és mgsbb gsoolták őket szexuáls vozóeő tektetébe, mt z dvduáls cokt. Foás: Beeczke Tmás: A m pszchológ embeképe, Mgy Tudomáy, 005/. 5 Más vzsgáltok ugykko z eedméye jutottk, hogy z átlgosság mellett több oly jellegzetesség tlálhtó z co, mely legtöbb kultúáb ugycsk övel vozeőt. A ő co lyeek z ú. ösztogé mkeek: eltíve ks áll, telt jk, z c középső észeek páázottság, melyek szoos összefüggést muttk szevezet ösztogétemelésével. Ilyeek z ú. eotéás voások s, melyek ftlság eklámozásávl emelk vozeőt: ks o, mgs homlok, gy szem. Foás: Beeczke Tmás: A m pszchológ embeképe, Mgy Tudomáy, 005/. 6 Ezzel összefüggésbe több vzsgáltb zt tlálták, hogy mesteségese létehozott átlgcokt ál egészségesebbek tlálták z étékelők, mél átlgosbb volt z c, zz mél több egyé cból geeálták. Ovos kólpok tulmáyozás soá pedg populácó átlgétékehez közel cok tuljdoosál kevesebb légút, sztmtkus és fetőzéses megbetegedést tpsztltk. Foás: Beeczke Tmás: A m pszchológ embeképe, Mgy Tudomáy, 005/. Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

8 Az előzőek zt szemléltetették, hogy z embeekek mlye sokszíű, édekes okokból lépek fel szükségletek. A közgzdságt egyszeűbbe közelít: tt szükségletet vlmely jószág megszezése vgy elfogysztás át oly vágykét, háyézetkét defálhtjuk, m cselekvése késztet, fogysztás évé ye kelégítést, m utá hosszbb-övdebb deg megszűk, vgy teztás csökke. A fogysztó szükségletét közgzdságt tehát mt kész téyt fogdj el, és eek fgyelembevételével vzsgáljuk válsztást, egálást. Máskét: közgzdságt dve-okkl, hjtóeőkkel em fogllkozk, csk szükséglet kelégítéséek mozztától vesz fel folt. Sőt, közgzdságt szükséglet foglmt sem szeet, hem egy tovább lépéssel továbbállv, háyézet megszütetéséek élvezetése, hszosság fókuszál. A hszosság előszö z 700-s évek közepé Del Beoullál 7 keült elő 8, és zót s közpot szeepet játszk közgzdság odlomb, sőt, m modelljekek s lpvető észe mdt. Kezdetbe z 700-s évek közepe tájá, legkább Beoullál, lletve Glál 9 hszvehetőség szomáj volt, zz egy dolog képessége, hogy z embeekek boldogságot szeezze. Később, XIX. százdb, elsősob Bethm 0, z utltzmus tyj felvet zt kédést, hogy hszosság vjo dolgok belső, objektív tuljdoság, zz mdekek ugyúgy hszos egy dolog, vgy z okozott élvezettel zoos, zz hszosság egy egyéekét változó, szubjektív dolog. v Jevos 87 szóhszáltáb hszosság má kfejezette em objektív hszosság, zz em egy dolog belső tuljdoság, hem szubjektív hszosság, zz hszálttl szezett egyé élvezet, lletve megkdályozott fájdlom összege. A szubjektív hszosság megközelítés léyegébe tehát hszosságot tuljdoít mdeek legye z yg vgy em yg jószág, m vlk számá kelégülést, élvezetet, hszvehetőséget yújt. Kssé leegyszeűsítve: vlk számá kko hszos egy jószág, h meglétét emlétével szembe előybe észesít. v 7. Rcoltás, homo oecoomcus, coáls vágy és klkulácó Gzdság godolkodásuk lpj, hogy tásdlm jeleségek mgyázt z egyé válsztások mgyáztb keesedők. Csk egyéek döteek, leglábbs mde elvezethető ee szte. Vk testület, bzottság dötések, de ezeket s vsszvezetjük z embe dötések vlmlye szbályok szet összegződésée. Egy bzottságk, vállltk, oszágk cseek motvácó, célj, lye csk z ezeket lkotó embeekek v, legfeljebb eze embe dítékok vlmlye ecept szet elegyét tekthetjük e közösségek céljk. Szükségletek, hszosságok muttkozk, z ezekhez kpcsolódó egyé válsztás pedg z egyé lehetőségeek hlmzából keülhet k. Ez zokt cselekvés lehetőségeket ttl- 7 Del Beoull svájc mtemtkus, godolkodó. 8 Némleg vtthtó, hogy em z 66-be Pot Royl kolostob Fcoszág ít A logk vgy godolkodás művészete című mű vezette-e be előszö hszosság eedméy következméye foglmát. E mű hletője egyébkét z egy deg Pot Royl kolostob vouló Blse Pscl mtemtkus volt, k Iste létéek vlószíűségével kpcsoltos elmélkedése soá fogllkozott z eedméy következméyével, zz áttételese hszossággl. 9 Fedo Gl olsz godolkodó, poltkus. 0 Jeemy Bethm gol tásdlomtudós. Stley Jevos gol közgzdász. Idézett művét 87-be ít The Theoy of Poltcl Ecoomy A poltk gzdságt elmélete címmel. Ezt felfogást szokás módszet dvdulzmusk s evez. Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

9 mzz, mk z egyé számá megvlósíthtók, mk z elvleg lehetséges összes cselekvés hlmzából z egyé gzdság, jog és pszchológ kolátk szűőjé femdk. 3 Az, hogy ezek közül z egyé végül melyket válsztj, melyket hjtj vége, vlmlye válsztás mechzmus eedméye. Gyöyöű hsolt, v hogy közgzdságtudomáy egyetle felhőkcolók tekthető bb z ételembe, hogy sok elmélet épül ugy z lpelve, mhez képest több tásdlomtudomáy pl. pszchológ, szocológ, flozóf kább lkóházk sokság, sok-sok vszoylg távol álló lpvetéssel. E felhőkcoló meghtáozó lppllée coltás kocepcój, közgzdságtudomáyb ez dj z lpvető válsztás mechzmust. Fucs pdoxo vszot, hogy mltt közgzdságt középpotjáb álló, z embe válsztásól lkotott lpképe coltás, gzából em s tudjuk megmod, hogy m z. Sokféle defícó, sokféle megközelítés él coltásól, m egybe zt s jelet, hogy em beszélhetük széles köbe elfogdott, egységes megközelítésől. A ko godolkodók mt például Aquó Szet Tmás 4 vgy Szet Bovetu 5 z embe ácót szellem lcsoybb sztjéek tektették, mely coáls szemlélődés msztkus tuícó keesztül vezet el ht vlágához, Istehez. Sőt, később, egye kább teet yet z ézet, hogy ácó em képes elvezet htgzságok bzoyításához. Ezutá kezdett kbotkoz z legkább ewto mechká emlékeztető temészeteszme, mszet vlág egyetemes edszet lkot, elemet okok és htások lácolt fűz egymáshoz. A XVIII. százd ez megközelítés má poltk, gzdság, lélekt jeleségeket s ehhez coltás képhez cstolj. Az újko flozóf tt Desctes 6 evét emelhetjük k má elvet z egyház áltl közvetített dogmákt, és tektélyek befolyásától metes tudomáy mellett töt ládzsát. Itt vlág megsmeése z egyé tpsztltok és godolkodás folymtok áltl lehetséges, gy hgsúlyt kp megsmeés módszet, és legkább mtemtk válk z objektív tudomáy közös yelvévé. x A coáls gzdság embe, zz homo oecoomcus képéek gyökeet Hobbes 7 öédekelt embe képébe tláljuk előszö meg. Itt z embe temészetes jellemekét jelek meg, hogy cselekvéséek motvácó szevedélyekből, vágykból fkdk. Hobbes embeképe kssé szomoú látváy: zokívül hogy öző, még gesszív s. Szükségképpe z, hsze vágyk folymtos kelégítését ebbe vlágképbe em csk mteáls vlág szűkössége ehezít, hem több szükségletkelégítő dvduum s. Szete z egyéek végül logkus belátják, hogy z gesszó jogát célszeűbb átd z állmk, komáyk, elkeülvé tömeges egyé özés és gesszó okozt szöyűséget és káoszt. Ezzel szembe Adm Smth 8 úgy vélte, hogy z embeekek á kell ébedük, hogy temészetes léyüke, özőségüke és coltásuk ésszeűségüke, célszeűségüke s építhető szép és ésszeű tásdlm és gzdság edsze. Levezette, hogy coáls egyé cselekedetekből pc mechzmus 8 3 Temészetese z embe válsztások eőse htk egymás, vlkek válsztás új helyzet elé állítht egy másk embet, kek válsztás megt válsztás kéyszeít egy újbbt és így tovább. Sokszo pedg külső téyezőke egáluk válsztásokkl, például z dőjáás lkulásához lklmzkodv. Az embeek tehát em válszthtk életük lkításáól mdefjt kolátok élkül, de z dott kolátok mellett má szbdo döthetek kíálkozó lehetőségek, változtok között. 4 Aquó Szet Tmás 4-74, olsz teológus, flozófus, Domokos-ed szezetes, keesztéy msztk egyk képvselője. 5 Szet Bovetu Jáos 7-74, fc teológus, szezetes. 6 Reé Desctes , fc flozófus, temészetkuttó és mtemtkus. 7 Thoms Hobbes gol flozófus, főbb töekvése metfzkától metes flozóf edsze képítése volt ko tudomáyos vívmáy és mtemtká támszkodv. Legsmetebb műve Levtá. 8 Adm Smth , skót klsszkus közgzdász és flozófus. Áltláb őt ttják mode közgzdságtudomáy tyják. Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

10 láthttl keze áltl közösség édekeket s szolgáló összhg lkul k. Sőt, eek legfőbb keékkötő szete felesleges tásdlm tézméyek egyház, elbujázó komáyzt és büokác stb.. x Az 870-es évekbe zászlót botó, Mege 9, Wls 0, Jevos és Mshll evével fémjelzett eoklsszkus közgzdságt klsszkus polgá ökoómávl szembe, mely gzdság jeleségeket temelésből kdulv közelítette meg hgsúlyt fogysztás és szükségleteke helyezte: folymtokt végső soo fogysztók szubjektív hszosságézetee, szükséglet-kelégítésee vezette vssz. A középpotb álló öédekkövető fogysztó mgttás ekko má z egyé vágyk, szubjektív módo ételmezett hszosságok áltl meghtáozott dötéseket jelet. Az embe mlyesége smét középpotb keült, legkább coltás. A homo oecoomcus tt vlójáb csk egy átlgot megtestesítő hpotetkus léyt jelet, egy átlgegyét, ez elégséges lpot dott közgzdság modellépítéshez, ezzel együtt pszchológ észletek, devcák bocolgtását szükségteleé tette. x Vzsgáljuk meg közelebből coltás közgzdságtb szokásos megjeleítését: homo oecoomcus embeképet. A homo oecoomcus öző és coáls átlgléy, gzdság vselkedése öédeke áltl vezéelt, csks sját hszosságák mxmlzálásá töekszk. Félesöp mások édeket, em átll előye szet te mások hátáyá, csk kko d, mko bból ek vlmlye előye számzk, és csk kko fzet, h kéysze szoítj. Nem godol sem tásdlm egyelősége, sem jövő geeácójá. x A homo oecoomcus coltás tehát z egyé öédekkövetés oly fomáj, melyél z egyé hszosságézete függetleített tásdlm omáktól 3, ekölcs szbályoktól és ehhez hsolóktól. A homo oecoomcus hszomxmlzáló és kámmlzáló lkj em tásdlm léy, tásdlmt ez megközelítés egyszeűe homo oecoomcusok összességekét fogj fel, és így tgdj közédek létezését s. Továbbá, homo oecoomcus édekeek képvseletéhez kolátl belátás képességekkel és fomácómeységgel s edelkezk. A homo oecoomcus embekép közgzdság áltláosítás két ggályos elemet hodoz: Vlób meggdhtó-e így z egyéek motvácós vlág, vágyk tegee? Vlób képesek-e z embeek coáls okoskodás, klkulácó? A homo oecoomcus fet meggdás vlójáb hszosság objektív felfogásá épít, hsze z öfeláldozást vgy közjóét cselekvést z egyé számá eleve hszotl, így coáls dologk íj le. Szubjektív hszosságból kdulv vszot eőse összezvodk kép, hsze lehetségessé válk, hogy vlk számá hszosságot öömöt, élvezetet jelet például mások segítése, vlm jó cselekedete, így fetebb coálsk ttott vselkedés elemek egyesekek éppeséggel coálssá s válhtk. A közgzdságt tt em s tud elletmodásmetes md: mdee, mt vlk cselekszk, modhtjuk, hogy számá ylvá hszossággl bít, így vszot egyéleg soh, semm em lesz coáls, e ézve bám lehet coáls vágy. H például vlk lemod egy számá múgy jóleső 9 9 Cl Mege 840-9, oszták közgzdász. A mode eoklsszkus közgzdságt egyk meglpítój. Az oszták közgzdság skol egyk lpítój és htáhszo-elmélet első képvselője. 0 Me-Éspt Léo Wls , fc közgzdász, eoklsszkus közgzdságt, mglst fodlom egyk fő képvselője. Stley Wllm Jevos , gol polgá közgzdász, flozófus. A mode eoklsszkus közgzdságt egyk meglpítój. Alfed Mshll kemelkedő gol közgzdász. 3 Éppe csk tásdlm omák ézékeltetéséét említük egy példát: sötét zkóhoz fekete cpőt kell válszt. Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

11 temék pl. hús fogysztásáól zét, hogy éképét ezáltl eősítse pl. hogy szeet z álltokt, esetleg éjszk égve hgyj z előszob lámpát betöők távolttás édekébe, z átlgos vélekedés, z objektív hszosság megközelítés szet mde bzoyl coálsk mősítedő, szubjektív lpo vszot egy-egy egyéél lehet coáls s míg másokál ugyez coáls. Édemes tt z átlgléy megközelítésbe kpszkod: így tektve z egyé, devás coltások z átlgléyél má coálsk. Jeletős szeepe kultúák s: m z egykbe ká széles köbe, átlgos tektve s objektív hszosságot jelet, z máskb széles köbe, zz átlgos coálsk ttott. Ilye lehet például temékhez kpcsolódó áéshez, vlmt gyátó emzetséghez vgy más köülméyehez okkt, gyeek stb. kpcsolódó, esetleg temék megszezés folymtá votkozó meyt lehetett lkud fomácó, m egyes kultúákb léyegesebb szempot, míg máshol edszet édektele. Akdk egyéb elv godok s. A cselekvés mgyáztá em mdg hszálhtjuk coltást. Példkét említhetjük zt z smet jeleséget betegséget, mko z embe ökételeül, kt elleée cselekszk ág z c, külöféle mozdultokt tesz, súlyosbb esetbe kt elleée szvkt ejt k. Ezt evezk tckelések. Az zét cselekszem vlmt, hogy jobb legye ekem sokszo vsszájá fodul: Az álmtlság, z mpotec vgy ddogás legtöbbszö kfejezette osszbbá válk, h megpóbáluk te ellee. De em tuduk vlme szádékos em godol, szádékos spotáok le, szádékos h vgy felejte. Nem tudjuk mgukt szádékos meglep vgy becsp sem leglábbs úgy em, mt meye tuduk szádékos ül vgy áll. Tovább ehézséget okoz, hogy z embeek hjlmosk vágykt dötések függvéyébe utólg lkít. Kcst skítv: em zt teszk, me vágyk, hem utólg vágyk, mt tettek. A svyú szőlő jelesége tpkus lye, egye kább em s vágyom, mt em tettem. Gyko továbbá, hogy z embeek egy-egy pl. vásálás dötésük utá hosszs győzködk mgukt ól, hogy meye hszos számuk válsztott temék edszet skeel. x Az előzőekbe vzsgált, legkább coáls vágy kelégítésée áyuló cselekvés modellje és vlóság lleszkedését tektve ksebb jeletőségűek tűő kédések mellett, lpvető kédés z ltuzmus. Első plltás úgy tűk, hogy gykot készek vgyuk más embeek hszosságák övelésée sját hszosságuk csökketéséek áá. Ez z ltust vselkedés. Úgy tűk, hogy öző éük mellett z ltust s gyk felszíe tö, ám kédés lehet, hogy vlób ez töték, vgy csk úgy tűk, és vlójáb ekko s öédekükbe cselekszük. Lehet, hogy z ltust vselkedés sokszo vlójáb z öédekből fkd? Lehet, hogy csk zét segítük másoko, hogy később vszozást kpjuk? Lehet, hogy jótékoykodás mögött kább áll sját pesztízs övelése, mtsem támogtottk jóléte? Azt vzsgálv, hogy melyk motívum lehet z kább ulkodó, z öédekkövetés yb mdeképpe lpvetőbbek látszk, mt z ltuzmus, hogy míg z előbb kzáólgosság elképzelhető, z utóbbé em. Az ltust célj, hogy lklmt djo mások számá z öző élvezete. H em leéek öző élvezők, em lee ételme z ltuzmusk sem. 4 A, hogy fellép gz ltuzmus s, meglehetőse eős éveket sokoztthtuk fel. A szülőkek még állht öédekébe gyeek segítése, hogy mjd később godoskodjo óluk, zob ez godoskodás gyeekek má em lehet édeke meybe kzájuk z öökségből vló ktgdás lehetőségét. És mégs, szülők gyeekek áltl segítsége ge áltláos. Egy súlyos beteg segítése s elég eheze képzelhető el vszozás eméye lpjá. A jótékoyság kcók egy észe om, m tehát em motválhtj pesztízs övelését, mégs 0 4 Szép péld ee kí kultuáls fodlom képtele túlkpás, mszet mde kí állmpolgák fel kell áldoz öző édeket ép édekébe. Ez így képteleség, mth kí ép em kí állmpolgáokból áll. Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

12 észt veszek bee z embeek. Sok embe kko s őszté bevllj dóköteles jövedelmét, h léyegébe kockáztmetese le s cslhtá zt. És még soolhták. Meg kell jegyezük pesze, hogy z előző elsőe tlá megkédőjelezhetetleek tűő példák s mgyázhtók z öédekkövetés meté. Modhtjuk ugys, hogy gyemek öédeke szüle segítsége, met ellekező esetbe más hozzáttozók, bátk megóák, megveték őket. Tudjuk, hogy elég sok szeetéek közsmete évtele domáyozók le, és z lye cselekedetek mögött meghúzódht e tett kszváogttás évé besöpöhető elsmeés s. xv Jól szemléltet z öédek és z ltuzmus között mezsgyét z z egyszeű osztályozás, mszet z dkozásk z dkozó szemszögéből háom lpvető motvácój lehet: gzdság hszot emél belőle; pszchológ hsz számzk belőle De jó embe vgyok! ; 3 másk ööme, jóléte tölt el öömmel. Igz ltuzmusk csk z utolsót evezk. xv Az ltuzmus kédésköe mellett, szté léyeges kédés z etk megfotolások, z ekölcs elvek szeepe, hsze ezek s mde kultúáb, tásdlomb jele vk. A moáls étékek geeácóól geeácó dódk tovább, szoclzácó egyk lpvető mozztát jeletk. A gyeekek előszö moltást még z öédekkel kevek össze bütetés elkeülése, később szeepelváások vgy tövéyek előíás mtt gzodk ezekhez pl. lop em szbd, és csk fejlődés később szkszáb jutuk el od, hogy egy lye helyzetet vlmely összetett moáls etk, ekölcs flozóf lpjá elemezve jussuk el helyes vselkedéshez. Az lye megközelítést ktk moáls godolkodásk modjuk. Mdez gyfokú godolkodást, molzálgtást, összességébe költséges embe eljáást jelet. Éppe ezét z embeek leggykbb sokkl egyszeűbb, legkább kultú áltl sugllt szmpl sémák lpjá, külöösebb godolkodás élkül, tutív módo hozzák meg moáls dötéseket. Ezt evezzük tutív moáls godolkodásk. Itutív moáluk számos moáls dlemm oly egyszeű megoldásáb segíthet, mt ktk lpo gecsk boyolult lee elemez, sját vselkedésüket ömguk számá gzol. Ilye egyszeű szbály xv 5 például, hogy soh em ölök embet vgy bosszút állok csládomt ét zultusét. Itt köthetük át z etk teületée. 6 Mdját meg kell külöböztetük két egymást kzáó lpktegóát: megtéülő etkát és z öcélú etkát. Öcélú etk eseté egy etk pemsszából levezetett dötés ká átht s zz ká hosszbb távo s gzdság jellegű hátáyokkl jáht. A megtéülő etk vszot edszet csk övdebb távú gzdság hátáyok elszevedését jelet hosszbb távú előyökét cseébe. Az öcélúk szemszögéből szemlélve megtéülők megfotolás em s etk megfotolások, egyszeűe csk z etk megközelítés éháy elemét felhszáló, etk álcáb bújt, coáls eceptek. Az gzá etkus mgttást em váhtó előy motválj, z etk belülől fkd, és cse tsztá coáls mgyázt. xv Láthttuk tehát, hogy z embe hétközpokb gyk em coáls megfotolások lpjá döt. Néh gz ltust módo cselekszk, másko moáls omákt, etk áymuttásokt tt be. Éezhető zob z s, hogy e homo oecoomcus coltáshoz, 5 A szocálpszchológáb smet z téy, hogy jó ítélőképességű embeek hjlmosbbk depesszó: bölcsebbek, de szomoúbbk. Bzoyos métékű coáls godolkodás tehát ká még jó szolgáltot s tehet. A vlóság ksmétékű szsztemtkus tozítás így ká boldogíthtj s z embet. Foás: Huydy, Gy. Székely, M.: Gzdságpszchológ. Oss, Budpest, 003,. fejezet, oldl. 6 Az etk lpkédése m s felsmehető fomáb előbb foglmzódtk meg, mt közgzdság-tudomáy lpkédése. Cceo odosz példázt klsszkus üzlet etk dlemmát smetet: Rodoszo gboháy v, s egy keeskedő jó áo túl tud d Alexdából hozott gboájá. Ám mko ő Alexdából elhjózott, látt, hogy még sok odosz hjó kodk gboát. Beszámoljo-e vjo eől odoszkk, vgy ezt elhllgtv mxmlzálj yeeségét? Foás: Töök, A.: Rcoltás és etk gzdság dötésekbe, Közgzdság Szemle, XLVII. évf., 000. ovembe, 98. oldl. Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

13 eze belül coáls vágyhoz em lleszthető elemek em átütőek, z embe vselkedést tömegébe, átlgosságáb tektve ezek motívumok kább csk szbályt eősítő kvételek. 7 A vágyk coltásák kédése mellett fel kell vetük coáls klkulácó kédését s. A homo oecoomcus coltás eseté fel kell tételezzük, hogy z embe edelkezk szükséges fomácókkl z egyes cselekvés lehetőségekől, vlágos, stbl pefeecá vk, és képes vlószíűségszámítás mtemtk tételeek potos követésée. Ilye egyé zob em létezk, pláe em tömegese. Kezdjük zzl, hogy z egyé cselekedeteek vélt hlmz em feltétleül zoos téyleges lehetőségek hlmzávl: lehet, hogy éháy lehetséges változtot em fedez fel, és z s lehet, hogy éháy lehetőséget meg tévese hsz megvlósíthtók. 8 Rádásul, lehet, hogy z egyes lehetőségeket féleétékel, mt legjobbk vél, vlójáb em s z. 9 Ehhez vezethet vágyvezéelt godolkodás s, mszet z fomácókt olyk látjuk, mlyeek szeeték, em szádékos, de eltozítjuk, elfedítjük téyeket vágyk áyáb. Htek ugyúgy em áyíthtók, mt felejtésük, e mechzmus s tudttlul ht. Jobb éezzük mgukt, h zt hsszük, hogy dolgok olyok, mlyeekek szeeték őket, még kko s, h egyébkét jobb lee, h kább eáls szemlélék zokt. 30 E vágyvezéelt godolkodás megbújht z fomácógyűjtésél s, lyeko ddg és lehetőleg oly bzoyítékokt gyűjtök, hogy végül zt modhssm: Ugye, hogy ez jó! xv A coltás klkulácós poblémák más foás sttsztk összefüggések téves ételmezéseből fkd. Ezekkel kpcsoltos z lpvető hbák, hogy személyes tpsztltkt és z ktuáls, fss eseméyeket túlzott jeletőséggel uházzuk fel, személytele smeetfoások és égebb eseméyek ovásá. De em csk sttsztk dttömeget ételmezzük sokszo féle, áltláos, hogy em vgyuk tsztáb egésze lpvető sttsztk össze- 7 Az gz ltuzmus és z öcélú etk lpú dötések klkulásák és femdásák evolúcós mgyáztát édemes még megemlíte. Eek léyege, hogy mltt z egyé túlélés esélyet kétségteleül otják ezek, csopot fj túléléséek má segíthetek. Ily módo klkulht z lpvetőe egyé özések és z tt-ott felbukkó ltuzmusk és etk lpú dötésekek egy oly egészséges elegye, m z evolúcós veseybe végül győzteskét md fe. Foás: Huydy, Gy. Székely, M.: Gzdságpszchológ. Oss, Budpest, 003,. fejezet, 7. oldl. 8 Előfodul, hogy z egyé fucs módo tudtos szűkít lehetőségeek hlmzát. E jeleség egyk gyökee z ktgyegeség. Félek, hogy em tudom mjd bbhgy z vást z első pohá utá, így kább kzáom z első pohá lehetőségét s. Attól ttok, hogy lemodom mjd fogovost z utolsó plltb, így kább előe kfzetem. Attól ttok, hogy em tudom mjd megáll z evést, és kább üese ttom hűtőszekéyem. Stb. Lehet más ok s lehetőségek tudtos szűkítéséek: éh jvíthtó z eedméy, h kzáuk éháyt lehetséges cselekedetek hlmzából. Ilye eset lehet, h mt zt z kcóflmekbe lát s szoktuk vlk például egy bomb htástlítás lehetőségét látváyos kzáj, hogy láss másk fél, hogy ő bztos em fog meghátál, és ezzel k z elleféle yomást gykool. Ehhez hsoló volt, mko háboúkb felégették hdt mguk mögött, hogy ezzel s elszátságukt demostálják, vgys zt, hogy bztos em fogk vsszvoul. Foás: Huydy, Gy. Székely, M.: Gzdságpszchológ. Oss, Budpest, 003,. fejezet, 47. oldl. 9 Az egyes lehetőségek coáls étékelése szte képteleség s lehet. Vegyük egy válllt kuttás-fejlesztés dötést! Ehhez mdeekelőtt fel kell mé poztív dötéssel jáó lehetséges bevételeket és kdásokt. Ezek má eededőe bzoytlok, és még csk ugylye eseteke votkozó múltbel dtk, vlószíűségek scseek. Ngy kédés továbbá több válllt vselkedése s. H ezek s hsoló pojektekbe kezdeek, kko mék eedméyessége jócská ksebb lesz ál, mt h többek elállák ettől. H zob m úgy klkuláluk, hogy megé, kko tlá több válllt s ee jut, és így má em é meg. Ellebe, h úgy látjuk, hogy em é meg, és többek s így vélk, kko meg má megé. Köbe-köbe jáuk, mltt cs meggdhtó támpotuk coáls klkulácóhoz. 30 Említést édemel e mechzmus foákj, pesszmzmus. Ilyeko z embe olyk szeet lát dolgokt, mlyeekek em szeeté, hogy legyeek. Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

14 függésekkel sem. 3 Sok hbát ejt sztochsztkus kpcsoltok féleételmezése s. Egy sztochsztkus kpcsolt mögött ugy meghúzódht okság kpcsolt, de em feltétleül, met lehet, hogy mdkettőt egy hmdk eseméy okozz. Alátámsztottk tűhet például, hogy zok gyeekek többet szevedek egy válásko, kkek szüle peeskedek gyemekelhelyezésől, mt kké egymás közt megegyezek eől. Lehet vszot, hogy pe okozt fájdlom és bűtudt eek z ok, lehet zob, hogy vlójáb z, hogy kább zok szülők meek pee, kk között vszoy eleve elleségesebb, és z lye szülők gyeeke áltláb eleve boldogtlbbk. xx A koelácó tehát em feltétleül vlágít á téyleges okság kpcsolt. Eze poto említést teszük kolátozott coltás kocepcójáól s. A coltáslpú dötése modell és gykoltb megfgyelhető dötések össze em lléséből fkdó poblémák fogllkozttták Hebet Smo 3 Nobel-díjs közgzdászt, z ltetív, kolátozott coltás hpotézséek megfoglmzóját. A kolátozott coltás elmélete szet dötéshozó képessége és kpctás kolátokkl tehelt, m coltás elvéek megsétéséhez vezet. A coltáslpú modell ugys oly követelméyt állít dötéshozó elé, melyek z gecsk specáls esetekbe tud megfelel. Megkövetel tőle ugys z összes válszthtó lehetőség smeetét. 33 Képesek kell lee, hogy mde lehetőség étékét kszámíts. Továbbá meg kell vlósít hszosság vlmlye kozsztes mécéje lpjá eze következméyek összevetését, függetleül zok eltéő temészetétől. Smo szet dötéshozó ezekek feltételekek gyk em tud megfelel, de vlhogy mégs döt. Hogy? Szükség v egy oly modelle, mely leíj z lye kezelhetetle dötés poblémák kezelhetővé tételéek eljáást. Ezt foglmzz meg kolátozott coltás elmélete. A coltás kolátozott, h em beszélhetük mdee ktejedő smeetekől. Ez kko lép fel, h em smejük z összes lehetőséget, bzoytlok vgyuk fotos külső eseméyek bekövetkezését lletőe, és 3 em tudjuk kszámít dötések mde következméyét. Ilyeko lépek működésbe kolátozott coltás dötés mechzmus, melyekek két fotos folymt v: keesés és megelégedése vló töekvés. Mvel válszthtó lehetőségek gyk em eleve dottk, ezét dötéshozók meg kell zokt keese. Smo szet ehelyett z egyé lyeko bzoyos spácókt lkít k votkozó, hogy mt tekt mjd elfogdhtó ltetívák. H lyet tlál, kko bbhgyj keesést. A meg- 3 3 Eek híes esete, mko z zel légeőél lettek fgyelmesek, hogy ossz teljesítméy utá megótt plóták legközelebb jobb teljesítettek, vszot jó teljesítméy utá megdcsétek osszbbul. Ebből következtettek, hogy bíált htékoy eszköz jobb eedméye késztetésbe, mvel feltehetőe összpotosítás késztet plótákt, vszot dcséet elletétes htású, feltételezhetőe zét, met beképzeltté tesz plótákt. Nem smeték zt sttsztk lptövéyt, hogy szélsőséges eedméyek utá s z átlghoz közelek következek, zz gyo ossz eedméyeket átlgos zokál jobb, míg gyo jókt osszbb eedméyek követek. Ehhez hsoló, hogy z embeek áltláb lábecsülk sűűsödés szokváyos météket tszt véletle folymtokb. Ee z híes péld, hogy II. vlágháboúb z golok bombák csopotos hullását fgyelték meg, ebből pedg émetek vlmlye mt szet bombázásá következtettek. Vlójáb semm lyeől em volt szó, puszt véletle okozt bombák csopotosulását. Foás: Huydy, Gy. Székely, M.: Gzdságpszchológ. Oss, Budpest, 003,. fejezet, 47. oldl. 3 Hebet Alexde Smo 96-00, Nobel-díjs mek poltológus, közgzdász és pszchológus. 33 Sokszo em elég megkövetelük, hogy z összegyűjtött fomácók lpjá coáls dötsük, hem z s kell, hogy z fomácógyűjtésbe s coálsk legyük. Egyfelől több fomácó, z lposbb mélegelés jvíthtj válsztás eedméyességét, másfelől vszot othtj s. Egy ovos műtét előtt em lehet bámlye hossz vzsgálód, hsze dőközbe beteg meghlht. Egy válllt beuházás dötést em lehet vég élkül elemzésekkel előkészíte, hsze me döteék, má el s vesze kíálkozó lklom. Az fomálódásk, mélegelések s vk költsége. Jó példák mdee gyemekelhelyezés peek s. Míg eze eljáások gyemekek édekeek messzemeő fgyelembevételét célozzák, ezt sokszo oly hossz teszk, hogy gyemekek ezzel okozzák legtöbb séülést, lklmst gyobbt, mt mt z okoz, h kevésbé megfelelő szülőhöz keült vol. Nylvávló, hogy ebbe z esetbe bámlye gyos dötés jobb bámelyk lssúál. Foás: Huydy, Gy. Székely, M.: Gzdságpszchológ. Oss, Budpest, 003,. fejezet, 47. oldl. Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

15 elégedése vló töekvések ez fomáj koátsem tekthető optmlzáló eljáásk. Öszszefogllv, Smo szet dötéshozó sját tellektuáls memó-, logk, számítás kolátt em képes meghld, mt be s lát, és így tudtos em mxmlzáló, hem ltetív módszet válszt dötés helyzetbe. Eek mechzmus: heusztkus keesés 34 és megelégedése vló töekvés. xx A coáls klkulácót több poto s fettásokkl kell tehát kezelük. Nylvávló, hogy fellépek külöböző fomácótozítások, és kétségtele dötéshozók logk, mtemtk, sttsztk gyegesége s. A coáls klkulácó mégs elfogdhtó kduló megközelítés lehet, számíthtuk, hogy gyobb, fotosbb ügyekél, pláe tömegese, z embeek dötése em té el jeletőse coáls klkulácó lpjá modellezettől. Összességébe, áttektve coáls vágy és coáls klkulácó kédésköét s, láthtjuk, hogy köyebbe vgy eőltetve, de ge sok mdet bele tuduk gyömöszöl coltás vlágukb. Kssé tágbb ételmezve coáls vágyk köét 35 és kssé gyvolúbb tektve klkulácó soá vétett hbák, mt lpmegközelítést, bzoyá elfogdhtjuk coltást z egyé dötések leíásá s, de tömegek átlgos vselkedéséek meggdásá bzoyá. Itt említjük meg, hogy pszchológ és közgzdságt eltéőe vszoyul coltáshoz ésszeűséghez, ételmességhez. A közgzdászok kább hjlmosk coltást véde, míg pszchológusok köyedé elfogdják, hogy z embe gyk vselkedk coáls. A coltás védelmezése kétáyú lehet: A em coálsk tpsztlt jeleségek mögött végül mégscsk coltást tlálk; A coltást kább csk mt tömegek gyvolú, átlgos, váhtó vselkedéséek leíásá lklms egyszeű megközelítést tepetálják. A közgzdságt coltás-védelmezőek póbálkozás mdkét áyb megjeleek, és tovább godoltk kfejtéséhez m s ezt z áyt követjük. xx Elfogdv gyjából coltást 36, egyéek, pláe tömegese, képesek külöböző helyzeteket jobb vgy osszbb étékel, mjd ezt követőe úgy válszt közülük, hogy vágykt legkább megközelítsék. Tpkus példáj eek z oly vásálás, mko dott összegű pézt kíváuk elkölte egyetle áuházb. Ilyeko áuk szte számtl kombácójából végül zt válsztjuk k, melyk vágykt, vgy máskét szükségleteket, legjobb kelégít mjd. Azt változtot fogjuk tehát válszt, melykek hszosság leggyobb lesz számuk, övde hszosságmxmlzálókét cselekszük mjd. Áltláos szbálykét foglmzhtjuk meg, hogy z embeek cselekedetet hszosságuk mxmlzálás vezél, töekedek, hogy mél több számuk étékes jószág élvezetét yehessék el. Némleg leegyszeűsített modellembe-képük eedméy-cetkus tehát, zt tesz, mtől leggyobb, hszosságb mét eedméyt emél Heusztk átlálás heuék göög megfelelőjéből számzó szó. Heusztkus keesésko em szgoú logk utt követük, hem póbálkozásokkl, koább megszezett tpsztltok felhszálásávl stb. póbálkozuk. 35 Am lehet étel, tl és egyéb klsszkus öömök, de lehet egy szép táj látváy, z oszág bztoság, Feecváos győzelme, egy smeetle beteg gyógyulásák eméye, egy gyeek mosoly és még megy em közp ételembe vett temék btoklás, fogysztás. 36 Vssztéve bevezetőbe dézett közgzdság tooyház hsolthoz, összegzéskét kmodhtó, hogy óvtos kell hozzáyúl tooyház lpját jelető coltáskocepcóhoz. Az lppl kpcsoltos botás mukáltokt má csk zét s édemes lpos átgodol, met lehet, hogy közgzdságtudomáy tooyház lehete szebb vgy mpozásbb, de zét jeleleg még áll. Aól em s beszélve, hogy lkk bee... Foás: Kovács Attl:. A gzdság vselkedés coltás, : Huydy, Gy. Székely, M.: Gzdságpszchológ, 47. oldl. Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

16 5 Fejezet összefogllás és kemelt foglmk Vselkedésük mgyáztko velük született hjtóeőkből, z elsődleges dve-okból dulhtuk k. Ezek z ö- és fjfettássl kpcsoltos hjtóeők: hőszbályozássl, éhséggel, szomjúsággl, lvássl, slkyg üítéssel, szexultássl, védekezéssel, áltláos ktvtássl és felfedezés vággyl kpcsoltos dve-ok. Ezek mellett tulássl, tpsztlássl klkulk másodlgos dve-ok s, melyek oly tágykhoz, helyzetekhez kpcsolódk, melyek áttételese z elsődleges motvácók kelégítéséhez kötődek. A dve-edukcós elmélet szet motvácók áyulk, hogy edukálják személy áltl feszültségkét átélt pszchkus állpotot dve-ot, ádásul dve csökkeése öömet s okoz. Az ouslszt elmélet úgy áylj mdezt, hogy mde embe számá optmáls ouslszt gejesztettség, zglm, ébeség szt eléésée töekszk. Mode kopoyákb kőko elme lkk. Az köyezet, mbe m embe kfejlődött, gyo külöbözött m köyezetüktől, mltt temészetes kválsztódás gyo lss, mllóy éve keesztül fgt z embet. Vselkedés utjk egy észe evolúcós csökevéykét mág megmdtk. Ezek, bá egykoo segítették túlélést, szpoodást, m életköülméyeket tektve má lgh, így sokszo kfejezette fucsák, m szemmel éthetetleek. A közgzdságt z embe cselekedeteket szükséglet oldláól közelít. Ez vlmely jószág megszezése vgy elfogysztás át oly vágy, háyézet, m cselekvése késztet, fogysztás évé ye kelégítést. A szükségletek kelégítésée lklms dolgokhoz hszosságot edelük. A hszossághoz közelíthetük úgy s, mt egy dolog objektív, áltláos elfogdott belső tuljdoságához, de úgy s, hogy z egyes jószágokhoz z embeek ká ge külöböző egyé, szubjektív élvezeteket edelek. A gzdság godolkodás mgyáztko z egyé válsztások kocetáluk. Az egyéekek szükségletek muttkozk, ezek kelégítésée pedg külöböző hszossággl bíó lehetőségek hlmz tául eléjük. Az egyé ezek közül válszt vlmlye válsztás mechzmuso keesztül. A közgzdságtudomáyb z áltláos követett válsztás mechzmus coltás. Eek közpot fguáj homo oecoomcus, coáls gzdság embe. A homo oecoomcus öző és coáls átlgléy, csks sját hszosságák mxmlzálásá töekszk. A kédés z, hogy közgzdságtk z megközelítése, mszet z embeek cselekvését coltás épít, meybe eáls modellezés kdulás? Két ggályos oldlt kell mélegel: coáls vágykt és coáls klkulácót. A coáls vágy kédése egyészől hszosság szubjektvtás mtt ehézkes: éppeséggel bámlye coálsk tűő cselekvést s mgyázhtuk zzl, hogy z llető zt hszosság célll tette, csk éppe vlmlye szoktl hszosságézete v. Ekko vszot coltás em lehet cselekvés mgyázt hsze éppe cselekvés tesz ekko vlmt coálssá. Másészől, coáls vágy kédése z s, hogy z ltuzmus és z etk motívumok meye tpkus, eőteljes embe vselkedés motívumok, hsze z öfeláldozás és moltás em fé össze homo oecoomcus özőségével. Itt z ltust és z etkus vselkedés mtákól leválsztjuk zokt, mko háttébe mégscsk vlmlye öző motívum húzódk, húzódht meg később vszozás, mások megbecsüléséek kvívás, ékép eősítése stb.. Ekko má csk gz ltuzmusól és öcélú etkáól beszélük, mt má átlgos, tömegese em tektük y átütő vselkedés motívumk. A coáls klkulácó feltételezése teljes fomáltságot, vlágos pefeecedezést és kváló vlószíűség-számítás, mtemtk képességeket edel z embehez. Ez ylvá túlzás, legtöbb esetbe cselekedetek vélt és vlós hlmz elté, z egyes lehetőségeket féle- Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

17 étékeljük, fomácókt és zok ételmezését elfedítk pekocepcók, vágyk. A sttsztk, vlószíűség-elmélet összefüggések teé s sokszo gyegé teljesítük. A coáls klkulácó mégs elfogdhtó kduló megközelítés lehet, számíthtuk, hogy gyobb, fotosbb ügyekél, pláe tömegese, z embeek dötése em té el jeletőse coáls klkulácó lpjá modellezettől. A coáls klkulácó megközelítését eősítjük kolátozott coltás gyko követéséek jeleségével s, hsze éh semm sem coálsbb, mt szgoú vett coltás feldás. Az fomácószezés lletve feldolgozás sokszo ge költséges és dőgéyes, z optmáls kválsztás túlságos dág folymt. A coáls léy ezt belátj, és ltetív dötés utt válszt: spácót d meg, heusztkus kees, és em z optmum, hem csk megelégedése, elég jó töekszk. 6 Kemelt foglmk dve elsődleges és másodlgos dve-edukcós elmélet ouslszt elmélet vselkedés evolúcós mgyázt szükséglet hszosság objektív és szubjektív lehetőségek hlmz válsztás mechzmus coltás homo oecoomcus coáls vágy ltuzmus gz etk megtéülő és öcélú coáls klkulácó kolátozott coltás Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

18 7 A. Melléklet: Mkoökoóm lpok E szté bevezető jellegű kegészítő ész mesteképzés tulmáykt megkezdő, ge sokféle votkozó háttésmeettel ékező hllgtó közös lpjk lekását célozz. Bzoyá leszek olyok, kk smétléskét tekteek mjd fejezet legtöbb észletée, másokk pedg ez fogj d mjd felzákózttó észt. Igyekeztük felsőbb sztű tulmáyokhoz legfotosbb közgzdság lpfoglmkt, elemzés megközelítéseket átsmétel, lpfoko elmgyáz, ezzel együtt később észekhez logkus felvezetést d. A. Keeslet lpeleme A eoklsszkus közgzdságtb hgsúly fogysztáso v, közgzdság folymtok meghtáozó szeeplője hszosságmxmlzáló, coáls, homo oecoomcuskét tpzált fogysztó. A fogysztót tehát mt egyetle átlgos személyt fogjuk fel, k tájékozott, szbd elhtáozásából, coáls döt z őt étő fogysztás kédésekbe. A fogysztó dötések végső fogysztás szát jószág megszezésével kpcsoltosk. 37 A fogysztók szükséglete vk, dve-ok hjtják, ezek motválják fogysztás, mtt hoz fogysztás dötéseket. A fogysztó szükségletét ebbe megközelítésbe tehát mt kész téyt fogdjuk el, és eek fgyelembevételével vzsgáljuk válsztást, egálást. A szükségletek kelégítését hszosság foglmá keesztül gdjuk meg: hszosságot tuljdoítuk mde oly yg vgy em yg jószágk, mely képes vlk vlmlye szükségletét kelégíte, így e jószág át háyézet muttkozk.. Hszosságfüggvéy, csökkeő htáhszosság, előykegyelítődés A következő ábá egy áltláos jószág teljeshszosság-függvéyét TU, Totl Utlty és htáhszosság-függvéyét MU, Mgl Utlty láthtjuk Például tej fogysztó zok, kk tejet megsszák. A tejet vlmelyk temék lpygkét vásáló üzemek ebbe z ételembe em fogysztó tejek, mvel temelő szádékkl vásáolják. 38 A mkoökoóm két jól elkülöülő elméletté válsztj szét fogysztó mgttás tövéyszeűségét: kdáls és odáls hszosságelmélete. A közöttük lévő leglpvetőbb külöbség hszosság méhetőségébe v: kdáls hszosságelmélet szet lehetséges és szükséges s hszosságokt számokkl mé és öszszegez, míg z odáls megközelítés szet ez em lehetséges, s csupá hszosságézetek gsoolásák képességét feltételez. Némleg eltéő ttlomml, de mdkét elmélet feltételez, hogy z egyéek jvk jószágcsopotok, fogysztó kosk létezk hszosságfüggvéye, m z elfogysztásuk áltl yehető hszosságézet között kpcsoltot fejez k. Felhszálv: Kopáy, M.: Mkoökoóm, Műszk Köyvkdó Aul, Budpest, 993., I. fejezet: Fogysztó mgttás és keeslet. Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

19 8 TUQ MUQ. áb: Jószág teljeshszosság- TU és htáhszosság- MU függvéye. Az áb folytoos göbéjéek egy-egy potj egy dott jószágmeység elfogysztásák teljes összes hszosságézetét muttj. Jól láthtó hszosság övekedéséek egye csökkeő volt. Sőt, z ábá telítettség potot s megfgyelhetük em feltétleül életszeű, hogy v lye, m utá hszosságézet má csökke kezd. Az áb potozott göbéjével má z egy-egy újbb jószágmeységhez ttozó hszosságövekméyt, zz htáhszosságot ábázoljuk. Itt láthtjuk legszemléletesebbe csökkeő élvezetek elvét, szkszeűbbe csökkeő htáhszosság tövéyét. Adm Smth étékpdoxoát mszet egy, jólét lét szempotjából fotos áuckk például víz esetleg kevesebbét kel el pco, mt egy kevésbé fotos például gyémát oly módo tsztázhtjuk tehát, h külöbséget teszük htáhszosság és teljes hszosság foglm között. xx Egy jószág szűkösségéből s fkd htáegysége újbb egysége hszosság, z éte fzet jálott á. Tehát em jószág teljes készletéek hszosság meghtáozó, hem z utolsó db hszosság. Mltt teljes hszosság övekedhet, közbe htáhszosság, így z éték csökkehet. Egy pohá bo számuk jeletkező étéke, hszosság eőse függ ttól, hogy eggel v, vgy este, hdeg v, vgy meleg, z első poháól v szó, vgy másodkól. Nem sok ételme v úgy áltláb beszél vlmek hszosságáól, hszosságfüggvéyéől még egy dott embe szemszögéből sem. A közgzdságtb ezt úgy oldjuk meg, hogy mdg htáételembe közelítük kédésekhez, mdg z dott sztuácó egy kcsy elmozdulásák hszt és áldoztt mélegeljük. Ezt hívjuk htáelemzések mglzmusk. A htá vlmek szélé lévőségée utl, htáhszo és htáköltség egy kcsy lépést jelető dötés többlethszt és többletköltséget tkj. A csökkeő htáhszosság elvekét tköyvekbe keülő jeleség Hem Gosse 39 evéhez kötődőe vált áltláos közgzdság tövéyé. A csökkeő élvezetek elvéek s evezett jeleséget Gosse I. tövéyéek keesztelte el közgzdságt: egy jószág fogysztá- Q 39 Gosse 854-be jeletette meg zt mukáját, melybe ezzel kédéssel fogllkozk, de em fgyeltek fel á, és mélttlul elfeledve hlt meg. Csk mko Jevos megít híes művét, kko fedezték fel új Gosset, méghozzá egy mgy közgzdász, Kutz Gyul segítségével. Kutz ugys A emzetgzdságt lpeleme című művébe megemlít Gosse elvét, és ez keült Jevos kezébe. Foás: Kopáy: Mkoökoóm. Műszk Köyvkdó Aul, Budpest, 993. Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.

20 sát övelve mközbe több jószág fogysztás változtl hszosságézet fokoztos 40 4 xx ő, de ez övekedés egye ksebb métékű. Ameybe z egyéek több temék közül válsztását szemléljük, ylvá z összes kíálkozó lehetőséget mélegelk, és összességébe keesk mxmáls hszosságot jelető megoldást. H fogysztó sokféle ételből gye és bémetve válogtht, például egy svédsztlos eggelél, coáls dötéséek lpelve z dott jószágkosából yehető mxmáls hszosság lesz. Nézzük meg, hogy mkét cselekszk mjd e mxmáls hszosság elééséhez! Előszö mde bzoyl zt jószágot fogj válszt, melytől leggyobb hszosságézetet emél. Mutá ezt megtette, ugyeze jószág újbb egységéek fogysztás csökkeő htáhszosság tövéyéek megfelelőe má em fog számá ugykko hszosságövekedést jelete. Lsscská má fel kell, hogy vetődjö egy másk jószág fogysztás, mjd egy hmdké, egyedké stb. Elképzelhető, hogy közbe vssz-vsszté fogysztók egy-egy koább má elhgyott temék egy-egy újbb egységéhez. Ezt z elvet követve, so végé, oly fogysztás szekezetet kell, hogy klkítso, hogy külöböző jószágok újbb egységeek fltkák fogysztásából yehető hszosságézet övekméye megegyezzeek egymássl. A hszosságmxmlzáló fogysztó tehát töekszk, hogy fogysztás szekezetébe z egyes jószágok zoos egységée eső htáhszosság megegyezzeek egymássl. Ezt z optmlzácós folymtot z előykegyelítődés elvéek evezzük. xxv Némképp boyolultbb helyzet, h emcsk egy személy fogysztás szekezetét kívájuk megéte, hem több embeét. Mvel hszosság egy embebe, szubjektív lpo keül felszíe, egy-egy jószág hszosságát külöböző embeek eltéőe ítélhetk meg. Ekko vszot felmeül csee lehetősége, zz z embeek oly más embeeket keesek, kk z dott jószágot áluk többe étékelk, potosbb, z dott jószágét hjldók számuk gyobb hszosságú, étékesebb dolgokt feljál. H z embeek szbd ktukból cseélek egymás között, kko yet és feláldozott hszosságétékek poztív mélege ösztöz őket. Ömgáb tehát cseéből s számzk előy, emtt s övekszk jólét. A tásdlmt lkotó sok-sok embe md-md cseebeél szeete jóléte fokozás édekébe. Azzl, hogy egeteg cseélő tlálkozk, meg kell hogy jeleje egy új cseeeszköz s eek kezelésée. Ez péz. A péz ebbe felfogásb elvot, közvetett hszosságot fejez k. Sjátosság, hogy em közvetleül yújt hszosságézetet, hem hszosságézet lehetőségét teemt meg de egybe ez s dj péz hszosságát. E megközelítéssel egyszeűe defálhtjuk péz htáhszosságát jelölése: MU M : péz htáhszosság zo jószágegységek hszosságávl egyezk meg, melyeket egy pézegységét lehet megvásáol. Szemük előtt ttv z előykegyelítődés elvét, ylvávló, hogy egy jószág htáhszosságát áához kell vszoyítuk. Így, fogysztó dott jövedelmét kko költ el optmáls, h egyegy teméke elköltött utolsó pézegység áltl yehető htáhszosság bámely teméke ézve zoos és egyelő edelkezése álló pézjövedelem egységéek htáhszosságávl. Ezt tövéyt szté tszteletből Gosse II. tövéyéek keesztelték el: xxv 9 MU P MU MU b z... MU M. Pb Pz 40 Az 900-s évek elejé Gosse I. tövéyéek empkus bzoyítékát látták pszchológáb kkotájt felfedezett ú. Webe Feche-tövéybe. Eszet, h egy személyt mdg ugyzok z geek ék, kko ő ezeket egye ksebbek ézékel. H például egy kísélet ly szemét bekötk és kyújtott teyeée egymás utá mdg ugykko súlyokt helyezek, kko ő ezeket egye ksebbekek éz. 4 Az oly ckkek, mt például kávé, cgett, z lkohol vgy kábítószeek látszólg elletmodk e tövéyek, vlójáb zob másól v szó: ezekél ckkekél háyézet gyo hm vsszté fogysztást követőe. Ado Gyögy ~ Üzlet gzdságt, 05.