ACÉLSZERKEZETÛ TERMÉNYTÁROLÓ SILÓK MÉRETEZÉSE

Átírás

1 ÉPÍTÉSÜGY ÁGAZAT MÛSZAK RÁNYELV M ACÉLSZERKEZETÛ TERMÉNYTÁROLÓ SLÓK MÉRETEZÉSE ÉPÍTÉSÜGY TÁJÉKOZATÁS KÖZPONT

2 BUDAPEST, 978 Készült az ÉVM Mûszaki Fejlesztési Fõosztál megbízásából Kidolgozta DR. HUNYAD FERENC FT 30-60/50 DR. NAGY SÁNDOR BME 664-0/-76 az Építésügi Szabánosítási Központ részérõl közremûködött BARSA ÁRPÁD ÉSZK 85-5/44

3

4 ÉPÍTÉSÜGY ÁGAZAT MÛSZAK RÁNYELV ACÉLSZERKEZETÛ TERMÉNYTÁROLÓ SLÓK MÉRETEZÉSE M G0 ÉPÍTÉSÜGY SZABVÁNYOSÍTÁS KÖZPONT Ez az építésügi ágazati Mûszaki ránel (a köetkezõkben: ránel) olan acélszerkezetû silók számítási és méretezési feladataira onatkozik, amelek gabona ag egéb szemestermén, illete dercés, ag összetapadásra hajlamos, porszerû terménanagok (liszt, gríz, porcukor stb.) tárolására szolgálnak és amelek függõleges oldalfalakkal rendelkeznek. A függõleges oldalfalakra onatkozó számítási eljárások feltételezik, hog a tárolt anag a ízszintes fenékben mûködõ szerkezettel üríthetõ. Ez az ránel a tölcsér erõjátékára és a tölcsér okozta hatások izsgálatára nem onatkozik. A silók acél anagára onatkozóan az MSZ 504/ elõírásait kell alkalmazni, az ott felsoroltaknál gengébb minõségû acélanagot csak a határfeszültségek megfelelõ csökkentése mellett és csak kiételesen lehet felhasználni. Ez az ránel csak olan speciális izsgálatokat érint, ameleket az MSZ 504/ nem tartalmaz. Ezek mellett minden olan izsgálatot is el kell égezni, amelet az MSZ 504/ felsorol. A jóáhagás idõpontja: 978. május hó A hatálbalépés idõpontja: 978. szeptember.

5 5 M TARTALOMJEGYZÉK. Fogalmak, meghatározások...7. A tárolt anagok által okozott nomások számítása A szélnomás figelembeétele A hõmérsékletáltozás figelembeétele A mértékadó terhelési állapot számítása A silócella függõleges falaiban fellépõ igénbeételek számítása Összehasonlító feszültség számítása Kapcsolatok számítása Korrózióédelem...4

6 M FOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK.. Átboltozódás A tárolt anag azon tulajdonsága, hog a siló-oldalfalakon kifejtett nomóerõ köetkeztében, boltíszerûen dolgozó nomott zóna fejlõdik ki benne, s az ürítéskor a nomott zóna alól kifolán a tárolt anag, az oldalfalakra kifejtett nomás heli jelleggel, nag értékkel alakul ki... Szimmetrikus az átboltozódás, ha az oldalfalakra kifejtett nomás körszimmetrikus ag kettõsen szimmetrikus... Aszimmetrikus az átboltozódás, ha a nomott zóna felülrõl néze nem körszimmetrikus, sõt eges pontokban hiánozhat is a nomott zóna és íg térbeli átboltozódás alakul ki... Pneumatikus ürítés Ha a tárolt anag saját súla réén nem, ag csak részben üríthetõ, mert a belsõ súrlódási szög miatti oldalhatás ezt megakadálozza, leegõt kell - arra alkalmas módon - befúatni, miáltal a tárolt anag foladékszerûen iselkedik és minteg kifolik a silóból... Homogenizálás A pneumatikus ürítés során elõálló azon állapot, amikor a tárolt anag a leegõel elkeeredik.

7 7 M Metszeterõ A silófalban fellépõ, a kerület mentén megoszló fajlagos terhelés Mp/m..4. Hirtelen hõmérsékletcsökkenés A lassú hõmérsékletingadozás északok áltozása során alakul ki. Ezt a jelenséget az MSZ 50/-75 szabán tárgalja. Hirtelen hõmérsékletcsökkenés új fogalom: a napsütéstõl felmelegedett acélpalást hírtelen hül le (pl. nári idõszakban jégesõ, ag meleg nappali hõmérséklet után nagmérû éjszakai lehülés télen ag akár náron), összehúzódik, de a tárolt anag - tömege miatt - nem tud lehûlni ilen hírtelen, tehát csak a palást közelében tömörödik, uganakkor jelentéken többletfeszültséget eredménez a palástban..5. Hidraulikus sugár (r h ) A cella keresztmetszeti területének (F) és a cella keresztmetszeti kerületének (K) hánadosa: r h K F

8 M TÁROLT ANYAG ÁLTAL OKOZOTT NYOMÁSOK SZÁMÍTÁSA.. A nomások számításánál az oldalfalon aló súrlódás hatását figelembe kell enni, ha a silópalást magasságának (H), illete a cella keresztmetszeti területének (F) arána: H 5, F.. Ennél alacsonabb silóknál is kell súrlódással számolni, ha a silófal hullámosított lemezbõl, ag belsõ ízszintes bordákkal készült. Ez esetben a H F tg ϕ képlet érénes, ahol ϕ a tárolt anag belsõ súrlódási szöge. H < F tg ϕ esetén függõleges súrlódással nem kell számolni..3. A tárolt anagból származó nomások alapértékeit a köetkezõ képletek segítségéel lehet számítani: a függõleges nomás: a ízszintes nomás: p z γ( e o z zo ) p h kp kz γ( e a függõleges falon a súrlódó nomás: p µ p s h o z zo µ kz γ( e o ) z zo )

9 A nomások eloszlását az. ábra tünteti fel. E képletekben γ a tárolt anag térfogatsúla z F K r h 9 M a tárolt anag felsõ szintjétõl mért táolság a. ábra szerinti értelmezéssel F zo r h µ k K µ k F r h K a cella keresztmetszet területe a cella keresztmetszet kerülete a hidraulikus sugár. ábra

10 M p µ p s h p k p h a falon aló súrlódási ténezõ, illete a súrlódó és ízszintes nomás iszona, amelnek értéke nemcsak az anag belsõ súrlódási szögétõl függ, hanem attól is, hog töltés ag ürítés történik. a ízszintes és függõleges nomás iszona A legnagobb nomások z helen p p p max h max smax Fγ zoγ µ kk Fγ kzoγ µ K Fγ µ kzoγ K. ábra

11 M A k ténezõ értékére a tárolt anag belsõ súrlódási szögétõl (ϕ) függõen a köetkezõ képletek használhatók: Gabonasilóknál töltéskor: ürítéskor k t sin ϕ k ü Egéb ömlesztett anagoknál töltéskor: k sin + sin t k ü ϕ ϕ ürítéskor.5. Az µ ténezõ az anag belsõ súrlódási szögétõl és a töltési ag ürítési folamattól függ. A falon aló súrlódási ténezõ: µ tg( ε ϕ) A számítás gakorlati égrehajtásához - amenniben mért értékek nem állnak rendelkezésre - a γ, ϕ és µ ténezõk átlagos értékei az. sz. táblázatból, míg ε (folamat ténezõ) értékei a. sz. táblázatból ehetõk. Gabona esetében a folamat ténezõ ε t 0,75 (töltés) ε ü 0,60 (ürítés) A méretezés során a töltést és ürítést is figelembe kell enni.

12 M A tárolt anag átboltozásából származó nomások Összetapadásra hajlamos porszerû termének (liszt, gríz, porcukor) esetében a töltés izsgálata során karcsú silóknál (kis cellakeresztmetszet és nag cellamagasság) az átboltozódásból származó p h ízszintes nomási alapértéket kell figelembe enni. A cella felsõ 3 m-es szakaszán p h értéke megegezik a.3. pontban adott p h értékkel. A cella felsõ 3.0 m-es szakasza alatt a p' h γ µ b állandó értékkel kell számolni, ahol b a cella átmérõje, illete kisebb oldalhossza.

13 3 M Térfogatsúl. táblázat Súrlódási ténezõ a silófalon Az ömlesztett anag megneezése γ kp/m 3 statikai számításhoz befogadóképesség kiszámításához γ kp/m 3 Belsõ súrlódási szög töltéskor µ t ürítéskor µ ü Mezõgazdasági termékek (4%-nál kisebb íztartalom feltételezése esetén) Gabonafélék általában ,44 0,35 Búza, rozs, kukorica (morzsolt) ,44 0,35 Árpa, köles, rizs (hántolt) ,44 0,35 Bab, rizs (hántolatlan) ,44 0,35 Hüelesek (borsó) ,349 0,68 Olajosmagak ,349 0,68 Takarmánkeerék Koncentrált takarmán, olajpogácsa ,668 0,50 Darált szemestermén ,668 0,50 Korpa ,668 0,50 Burgona ,44 0,35 Élelmiszerek Liszt ,38 0,3 Gríz (dara, búzadara) ,493 0,384 Porcukor (fehércukor) ,493 0,384 Maláta ,68 0,3

14 M táblázat d (mm) szemnagság töltéskor ε folamat ténezõ ürítéskor d 0,06,00,00 0,06<d<0, (,-,78d) (,7-,85d) d>0, 0,75 0,60.7. Silónomás pneumatikus ürítésnél Ha a silóban a tárolt anagot sûrített leegõel állandóan keerik (homogenizálás), akkor a leegõel keert anag foladékszerûen iselkedik ezért a nomásiszonokat foladéknomáshoz hasonlóan számítjuk. A nomások alapértékeit a p h p 0,6γz képlettel lehet meghatározni. A z mélséget azonban ebben az esetben a silótetõ kúpjának legmagasabb pontjától kell számítani (3. ábra). A cellafalra ható leegõ-túlnomás nagságát is figelembe kell enni. Értéke hozzáadandó a p h p 0,6γz értékéhez. A silóra ható mértékadó igénbeételek meghatározásánál a homogenizálás nélkül számított, illete a homogenizálás és leegõ túlnomás egüttes hatása esetén számított értékek közül a nagobbikat kell figelembe enni.

15 5 M A pneumatikus ürítésre onatkozó elõírások nem onatkoznak arra az esetre, ha a leegõt kizárólag csak az ürítõnílás mellett fúatják be, az ürítés megkönnítése céljából és felül leegõkibocsátó nílás an. 3. ábra A tárolt anagból számított nomások alapértékeit a mértékadó igénbeétel meghatározása során az MSZ 50/ szerint k e,3 biztonsági ténezõel kell szorozni. A fenék körnezetében az ürítés közbeni állapotra onatkozó oldalnomás értéket a 4. ábra szerint csökkenteni lehet. 4. ábra

16 M A SZÉLNYOMÁS FGYELEMBEVÉTELE 3.. Teljesen töltött, nem állánon álló fémsilók esetén a szélnomás hatását nem kell figelembe enni. 3.. Üres fémsilók esetében a szélnomás hatását figelembe kell enni. 3.. Négzetes silócella esetén a szél hatását eg alul befogott konzolként mûködõ tartó erõjátékáal lehet jellemezni. Ez esetben a szélteher alaki ténezõi az MSZ 50/ szerint eendõk fel. 3.. Hengerhéj palásttal rendelkezõ silóknál feltételezhetõ a héjelmélet szerinti erõjáték kialakulása. A metszeterõk maximális értékei ez esetben függõleges fajlagos normálerõ: z N x 3,9pt (kp/ m) R ízszintes fajlagos normálerõ: N,505p R (kp/ m) t fajlagos níróerõ: N 3,3p z (kp /m) x t ahol H' + 0 H' + 50 p t 80 kp/ m H a siló teljes magassága z a palást felsõ szélétõl lefelé mért táolság (6. ábra)

17 7 M A metszeterõk az MSZ 50/-7 szabán szerinti illete c, 75cos ψ 0, 75 (0 ψ 0 ) c-0,5 (0 ψ 80 ) alaki ténezõk figelembeétele helett a c, 44 cos ψ + 0, 65cos ψ -, 065 képlettel számításba ett alaki ténezõel adódtak. (5. ábra) 5. ábra Ha a siló szerkezeti kialakítása miatt az üres siló erõjátéka nem a héjelmélet szerint alakul, akkor a szélterhelésbõl keletkezõ igénbeételeket a héjak hajlítási elmélete alapján is meg lehet határozni, a szerkezeti köetelmének figelembeételéel.

18 M A szélnomásból számított igénbeételek alapértékeinek biztonsági ténezõje k e, 3.4. A szélnomásból származó rezgések figelembeételére az MSZ 50/ elõírásai onatkoznak, ameleket csak üres silók esetében kell figelembe enni.

19 9 M A HÕMÉRSÉKLETVÁLTOZÁS FGYELEMBEVÉTELE 4.. Hõmérsékletáltozásként csak a hírtelen hõmérsékletcsökkenés esetét kell izsgálni, mert csak ez nöeli a radiális silónomást. 4.. A hírtelen hõmérsékletcsökkenés hengeres silóknál a silópalástban ízszintes húzó igénbeételt okoz, melnek számításához a hírtelen hõmérsékletcsökkenésbõl származó radiális többletnomás alapértéke a p T α Eg T D Eg + µ g E a képlettel számítható, ahol α E g E a D a siló szerkezeti anagának hõtágulási egütthatója a tárolt anag rugalmassági modulusa a siló szerkezeti anagának rugalmassági modulusa a silócella átmérõje a silócella falastagsága µ g a tárolt anag Poisson ténezõje T a hírtelen hõmérsékletcsökkenés, amelre 0 C-t kell felenni. Gabona tárolása esetén E µ g g 700kp / cm 0,4 ehetõ fel. Egéb anag tárolása esetén kísérleti ag irodalmi adatokkal alátámasztott anagjellemzõkkel kell számolni.

20 M Négzetalaprajzú silócelláknál a hírtelen hõmérsékletcsökkenés okozta ízszintes többletnomás p T α Eg T 4 l Eg + 0,03 µ aj E g ahol az elõbbieken kíül a l J a cella oldalhossza a ízszintes mereítések közti függõleges táolság az l támaszközû panelfal egségni szélességre ett függõleges iránú fajlagos inercianomatéka 4.4. A hõmérsékletáltozásból számított igénbeételek alapértékének biztonsági ténezõje k e,

21 M A MÉRTÉKADÓ TERHELÉS ÁLLAPOT SZÁMÍTÁSA 5.. A mértékadó hatást az MSZ 50/-7 szerint kell számítani. 5.. A különbözõ teherfajták egidejûségi ténezõje: hó: 0,6 szél: 0,6 hõmérsékletáltozás: 0,6 silónomás: 0, A mértékadó nomások számításakor azt is fel kell tételezni, hog a tárolt anag belsõ súrlódási szöge ±0%-os értékkel áltozik. A belsõ súrlódási szög áltozását minden izsgálatnál a kedezõtlenebb értelemben kell figelembe enni.

22 M A SLÓCELLA FÜGGÕLEGES FALABAN FELLÉPÕ GÉNYBEVÉTELEK SZÁMÍTÁSA 6.. Vízszintes húzóerõ számítása 6.. Négszög alakú celláknál a maximális nomatékkal egidejû fajlagos húzóerõ: b a N ph a b N p h itt a és b az oldalhosszak, és p h a.3 pont szerint számított ízszintes nomás. 6.. Szabálos sokszög alakú celláknál a fal közepén: a sarokpontokban: tt r a beírt R a körülírt kör sugara 6.3. Köralakú celláknál N N N p r h p R h p D / itt p h a ízszintes nomás D a cellakeresztmetszet belsõ átmérõje h

23 3 M Több, érintkezõ szomszédos cella egmásra hatását értelemszerûen kell figelembe enni, a töltött és az üres állapot legkedezõtlenebb ariációi alapján. 6.. Függõleges igénbeételek miatti horpadásizsgálat 6.. Négszög és szabálos sokszög alakú celláknál a silófalban fellépõ függõeleges nomóigénbeétel a fal horpadását idézheti elõ. A horpadási izsgálat során ki kell mutatni, hog a cellafalban keletkezõ nomófeszültség σn σ bh ahol σ bh az MSZ 504/ 9. táblázat szerinti érték, melhez a lemezkarcsúságot képlettel kell számítani. λ o 3,3 b k tt b a izsgált lemezmezõ szélessége a izsgált lemez astagsága k horpadási ténezõ Vízszintes bordákkal aló mereítés esetén - a függõleges iránban áltozó feszültségértékek helett - átlagos feszültséggel szabad számolni a horpadási izsgálatnál. Az átlagos feszültség a izsgált mezõ alsó és felsõ szélére onatkozó feszültségek számtani közepe zotróp lemez A horpadási ténezõ k a lemez a α iszonszámtól és az egidejû, b ízszintes húzás nagságától (N ) függ (6. ábra), ahol a a izsgált oldalszakasz ízszintes megtámasztásainak táolsága, b a izsgált oldalfal szélessége, toábbá N x és N z mélségtõl függõen, fajlagos metszeterõk.

24 M Ha 6.. Ortotróp lemez α 6. ábra 4 + β, akkor k ( + + β). Ha, akkor α < 4 + β, k ( + α) + α β α N b σ b β, ( ), ( ) E E ahol E a silópalást anagának rugalmassági modulusa Ha a síklemez függõleges és ízszintes bordákkal mereített ag egéb módon an ortotróppá tée, akkor a lemezkarcsúság értéke: λ o ahol b a mereített lemez szélessége; toábbá α 4 illete α < 4 D x esetén D * k* Dx D esetén k* D * α b k * ( D D * + D ) x x + D x x EF, + D * α EF

25 5 M tt D x az ortotróp lemez függõleges hajlító; D az ortotróp lemez ízszintes hajlító; D x az ortotróp lemez csaarási hajlító meresége, melnek értéke F E ( Dx + D ) µ+ ( ) DxD D x µ N b D * D + π a nomás iselésében b szélességben részteõ függõleges elemek keresztmetszeti területe és a b szélesség hánadosa (ha az erõsítés területét nem kíánjuk figelembe enni, akkor F ); a silófal anagának rugalmassági modulusa µ 0,3 (Poisson ténezõ) A különbözõ lemezastagások izsgálatáal az ahhoz tartozó legnagobb N érték eendõ figelembe a D * számításánál Ha az ortotrópiát kétiránú bordázás okozza, a 6.. szerinti képletek az alábbiak szerint módusulnak x 3 feltételezéséel (7. ábra): 7. ábra

26 M Ha α 4 x * x Ha α < 4, akkor * b bx x + a b N b * + π E k* Fbx, akkor b k* 3 * + x 3 x + + α F α 6 * bx + b 6.4. Bordaközi kazetta izsgálata Annak feltétele, hog a derékszögû bordázás esetén a bordaközi kazetta nem horpad ki elõbb, mint a teljes izsgált lemezmezõ: ahol b ϕ + F bx, + ϕ b ϕ 0,89 bx b és a b 6.5. Ha az ortotrópiát parabolikus hullámosítás okozza, akkor (8. ábra). 8. ábra

27 7 M h: a lemez középfelületei között mért hullámmagasság (lásd 8. ábrát). Ha + φ α 4, akkor k * ( + ( + φ )( + β )) + β 6 Ha + φ + φ α 4, akkor k * + + α + β α ( + β ) ahol 3 φo 5 h és β Trapéz hullámosítás esetén N b 3 π E a képletekben +φ helett a h h s 3 h + s kifejezés használandó, ahol h a trapéz középfelületei közti magasság s a trapéz kétszeres közép oldalhossza 6.. Köralakú celláknál a hengerhéjpalást kihorpadhat az axiális igénbeétel hatására. A izsgálat során ki kell mutatni, hog a cellafalban ébredõ függõleges nomófeszültség: σn σ KH,héj ahol σ KH, héj : a λ héj és a σ gûrûfeszültség függénében a 3. táblázatból ehetõ ki. (csak húzó gûrûfeszültséget szabad figelembe enni)

28 M es anag 3/a táblázat λ héj σ kp/cm A táblázat foltatódik

29 9 M es anag 3/a táblázat λ héj σ kp/cm

30 M es anag 3/b táblázat λ héj σ kp/cm A táblázat foltatódik

31 3 M es anag A 3/b táblázat foltatása λ héj σ kp/cm A táblázat foltatása

32 M es anag A 3/b táblázat foltatása λ héj σ kp/cm A táblázat foltatódik

33 33 M es anag A 3/b táblázat foltatása λ héj σ kp/cm

34 M zotróp hengerhéjnál R λ héj ahol R a henger sugara a palást astagsága 6.. Ortotróp hengerhéj esetén λ héj R i ahol i eg fiktí lemezastagság, mel az adott feladatból számítható. 6.. Bordázott ortotróp hengerhéj esetén (9. ábra) 9. ábra

35 35 M Ha x bo b F R E N + akkor x bo i b F 3 3 +, Ha x bo b F R E N + < akkor E N R,65 b F 3,3 x x bo i tt b 3 bx x + a 3 b + F bo az F bx és F b közül a kisebbik. 6.. Hullámosított ortotróp lemez Ha az ortotrópia hullámosítás útján áll elõ (gûrû-iránban futó hullámosítás (0. ábra), akkor a fiktí lemezastagság: 0. ábra 5 i 5 R

36 M Axiális bordákkal mereített (. ábra), hullámosított hengerhéj esetén Ha Akkor Ha Akkor N i N E R x i 3,3 E < R x x. ábra 3, , + 3 x + 3 ( + φ) ( + φ) x N R E A képletekben a izsgált lemezastagsághoz tartozó legnagobb N eendõ figelembe. E képletekben 6.3. Bordaközi kazetta izsgálata 3 φ 5 b h bx x + 3

37 37 M Annak feltétele, hog a bordák közti lemezkazetta nem eszti el elõbb a stabilitását, mint a teljes hengerhéj: a) Kétiránú bordázás esetén (0. ábra) egrészt a b 33 πa R a egenlõség fennállása. Az összefüggés minimuma alkotóiránban: a, 73 R gûrûiránban: 3, 46 R másrészt a b b, R bx ab + b b) Ha csak függõleges bordák annak, akkor a feltétel: b, 4 R c) Axiálisan bordázott, hullámosított hengerhéj esetén: b, 45 + R + φ 6.3. Ha a felsorolt feltételek nem állanak fenn, akkor a bordaközi kazetta kihorpad. Ezzel azonban a hengerhéj nem eszti el a teherhordó képességét, csak az erõjáték rendezõdik át: a lemez csupán a gûrûfeszültségeket eszi fel, axiálisan csak közetíti a súrlódó erõket a bordákhoz, míg az axiális bordák nomott rudakként a teljes függõleges igénbeételt hordják. Ekkor a bordák kihajlási izsgálatához a (. ábra) λ i 4 4 π R F 4 b bx bx

38 M karcsúság függénében az MSZ 504/. táblázata szerint kell a σ KH kihajlási határfeszültséget meghatározni. A borda megfelel, ha σ x,b N x b σ F bx KH. ábra

39 39 M ÖSSZEHASONLÍTÓ FESZÜLTSÉG SZÁMÍTÁSA A silócella falának olan pontjaiban, melekben egidejûleg lép fel a függõleges iránú (σ x ), és a kerület menti (σ ) normálfeszültség, alamint τ x ) nírófeszültség, kiszámítandó az összehasonlító feszültség az alábbi képlettel σ ö σ x + σ σ σ x + 3τ x (A normálfeszültségeket elõjeles menniségként kell kezelni.) Szükséges, hog a σö σ öh feltétel teljesüljön. itt σ a 504/ szerint az összehasonlító feszültségre elõírt határérték. öh

40 M KAPOCSOLATOK SZÁMÍTÁSA A kapcsolóelemek fajtáira, anagára és erõtani számításaira onatkozóan az MSZ 504/ elõírásait kell alkalmazni. 3 mm-nél ékonabb lemezek csaarkapcsolati teherbírásának megállapítása esetenkénti szakítókísérletek alapján történhet. Az íg megállapított kapcsolati határerõk az MSZ 504/ által elõírt értékeknél nagobbak is lehetnek. 9. KORRÓZÓVÉDELEM A silók korrózióédelmét az MSZ szabánsorozat szerint kell megterezni.

41 4 M A TÁRGGYAL KAPCSOLATOS FONTOSABB ELÕÍRÁSOK MSZ 504/ MSZ-04.88/ MSZ 89/ M 800 M 8830 M 8868 M MSZ 886/ M Építmének teherhordó szerkezeteinek erõtani terezése. Acélszerkezetek Építménszerkezetek korrózióédelme Acélfelületek elõkészítése felületédelemhez Acélfelületek korrózióédelme, festék és kombinált beonatrendszerek Fémszórás általános iránelei Acélszerkezetek tüzihorganzása Fémfelületek elõkezelése festéshez Korrózióédõ szórt fémbeonatok Fémfelületek elõkészítése szemcseszórással