SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR EUROCODE SEGÉDLETEK A MÉRETEZÉS ALAPJAI C. TÁRGYHOZ

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR EUROCODE SEGÉDLETEK A MÉRETEZÉS ALAPJAI C. TÁRGYHOZ"

Domokos Németh
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR EUROCODE SEGÉDLETEK A MÉRETEZÉS ALAPJAI C. TÁRGYHOZ A segédlet nem helyettesíti az építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezésére vonatkozó szabványokat. Kizárólag oktatási célra használható!

TÁRGYHOZ A segédlet nem helyettesíti az építmények teherhordó

2 BEVEZETÉS A segédlet az Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán oktatott Méretezés alapjai c. tárgyhoz készült. A következő tartószerkezeti szabványok legfontosabb ábráit és táblázatait tartalmazza: EN 1990 EN EN EN Eurocode: A tartószerkezetek tervezésének alapjai Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások: Sűrűségek, önsúly és az épületek hasznos terhei Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások: Hóteher Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások: Szélhatás

1991-1-4 Eurocode: A tartószerkezetek tervezésének alapjai Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások: Sűrűségek, önsúly és

3 1. A tartószerkezetek tervezésének alapjai (EN 1990) 1.1. táblázat: Parciális tényezők: épületek teherbírási határállapotai

4 1.2. táblázat: Épületek Ψ-tényezői

5 2. A tartószerkezeteket érő hatások : Sűrűségek, önsúly és az épületek hasznos terhei (EN ) 2.1. táblázat: Építőanyagok

6 2.2. táblázat: Építőanyagok (folytatás)

7 2.3. táblázat: Tárolt anyagok: építőanyagok és építőanyagok

8 2.4. táblázat: Épületek födémterület-osztályai

9 2.5. táblázat: Épületek födémeinek hasznos terhei 2.6. táblázat: Tetőosztályok 2.7. táblázat: Tetők hasznos terhei

10 Hasznos teher csökkentő tényezői α A és egy α N csökkentő tényezők azt veszik figyelembe, hogy egy födémen nem egyszerre várható a maximális teherérték bekövetkezése (α A ), illetve egy oszlopot terhelő födémeken a maximális teherérték nem egyszerre működik (α N ). A csökkentő tényezők: 5 10m α A = ψ + 7 A 2 0 1,0 α N 2 + ( n 2) ψ 0 = n ahol Ψ 0 A n a kombinációs tényező; a teljes födémterület; a vizsgált födém feletti szintek száma.

maximális teherérték nem egyszerre működik (α N ).

11 2. A tartószerkezeteket érő hatások : Hóteher (EN ) A hóteher értékét a következő képlettel kell számítani: ahol s = µ C C s µ i az alaki tényező; C e a szél miatti csökkentő tényező (= 1,0); C t a hőmérsékleti csökkentő tényező (= 1,0); s k a felszíni hóteher karakterisztikus értéke. i e t k A szél miatti csökkentő tényezővel lehet figyelembe venni azt a kedvező hatást, hogy az erős szél lesöpri a havat, a hőmérsékleti csökkentő tényezővel pedig azt, hogy a tetőn át a belső térből kiszivárgó meleg olvadást indít meg a hóban. A felszíni hóteher s k karakterisztikus értéke: s k A kn = 0, m ahol A talaj felszínének tengerszint feletti magassága méterben és Magyarország teljes területére s k 1,25 kn/m 2. A hóteher biztonsági tényezője γ = 1, ábra: Félnyereg- és nyeregtetők hóterhének alaki tényezői

i e t k A szél miatti csökkentő tényezővel lehet figyelembe venni azt a kedvező hatást, hogy az erős szél lesöpri a havat, a hőmérsékleti csökkentő tényezővel pedig azt, hogy a tetőn át a belső

12 3.2. táblázat: Félnyereg- és nyeregtetők hóterhének alaki tényezője A tető hajlásszöge 0 α α 60 α 60 µ 1 alaki tényező 0,8 0,8 (60 - α)/30 0,0 µ 2 alaki tényező 0,8 + 0,8 α/30 1, ábra: Félnyereg- és nyeregtetők hóterhének alaki tényezője

tényező 0,8 0,8 (60 - α)/30 0,0 µ 2 alaki tényező 0,8 + 0,8

13 3. A tartószerkezeteket érő hatások : Szélhatás (EN ) Az adott felületre merőleges nyomásértékek formájában. Pozitív előjel: nyomás, negatív: szívás. Külső nyomás, belső nyomás. w = c e p e pe q p ( z e ) q ( z ) = c ( z ) q e e b w = c i p i pi q z ) p ( i q ( z ) = c ( z ) q e i b A fenti képletekben c pe a külső nyomási tényező (ld. az MSZ szerinti alaki tényezőt); c pi a belső nyomási tényező; c e a helyszíntényező, melyet a z e és z i külső ill. belső referenciamagasságban kell számítani; z e és z i referenciamagasság [m]; q b a felületegységre vonatkoztatott átlagos torlónyomás alapértéke [kn/m 2 ]; q p a torlónyomás csúcsértéke [kn/m 2 ]. Az átlagos torlónyomás értéke: ρ q = v b 2 2 b ahol ρ a levegő sűrűsége (ált. ρ = 1,25 kg/m 3 ); v b a szélsebesség referenciaértéke [m/s]. A szélsebesség referenciaértéke: v = c b dir c season v b,0 ahol c dir az iránytényező (ált. c dir =0,85), c season a szezonális tényező (ált. c season =1,00), v b,0 a referencia-szélsebesség kiindulási értéke (a szabvány melléklete szerint v b,0 = 23,6 m/s). Szélsebesség referenciaértéke így: v = c c v =0,85 1,0 23,6 = 20,0 m/s b dir season b,0 A felületegységre vonatkoztatott átlagos torlónyomás alapértéke: ρ 2 1, q b = vb = 20 = 250 N/m = 0,25 kn/m 2 2

az MSZ szerinti alaki tényezőt); c pi a belső nyomási tényező; c e a helyszíntényező, melyet a z e és z i külső ill.

14 4.1 ábra: Nyomás a felületeken 4.2 ábra: A c e (z) helyszíntényező értékei 4.3 táblázat: Beépítési kategóriák

15 Beépítettségi kategóriák {Részletesebb, rajzokkal illusztrált útmutatót a szabvány A melléklete tartalmaz} O I II III IV Nyílt tenger vagy nyílt tengerre néző parti terület Tavak vagy sík szárazföldi terület elhanyagolható növényzettel, akadályok nélkül Alacsony növényzettel (pl. fűvel) takart terület, elszórtan tárgyakkal (fákkal, épületekkel); tárgyak távolsága > magasság 20 Növényzettel vagy épületekkel takart terület; vagy elszórt tárgyakkal; a tárgyak távolsága < magasság 20. (pl. falvak, külvárosi övezet, erdők) Városi övezet, ahol a földterület legalább 15 %-án az épületek átlagos magassága meghaladja a 15 métert

fűvel) takart terület, elszórtan tárgyakkal (fákkal, épületekkel); tárgyak távolsága > magasság 20 Növényzettel vagy épületekkel takart terület; vagy

16 4.4. ábra: Referenciamagasság (z e ) h és b függvényében és a megfelelő torlónyomáseloszlás

17 4.5. ábra: Függőleges falak szélnyomási zónái 4.6 táblázat: A külső nyomási tényező c pe értékei az épületek függőleges falaira Zóna A B C D E h/d c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 5 1,2 1,4 0,8 1,1 0,5 +0,8 +1,0 0,7 1 1,2 1,4 0,8 1,1 0,5 +0,7 +1,0 0,5 0,25 1,2 1,4 0,8 1,1 0,5 +0,7 +1,0 0,3

Zóna A B C D E h/d c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c

18 4.7. ábra: Lapostetők szélnyomási zónái

19 4.8. ábra: Lapostetők külső nyomási tényezői

20 4.9. ábra: Félnyeregtetők szélnyomási zónái

21 4.10. ábra: Félnyeregtetők külső nyomási tényezői

22 4.11. ábra: Nyeregtetők szélnyomási zónái

23 4.12.a táblázat: A külső nyomási tényezők c pe értékei nyeregtetőkre Tető hajlás Zónák Θ = 0 szélirányhoz F G H I J α c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 45 0,6 0,6 0,8 0,7 1,0 1,5 30 1,1 2,0 0,8 1,5 0,8 0,6 0,8 1,4 15 2,5 2,8 1,3 2,0 0,9 1,2 0,5 0,7 1,2 5 2,3 2,5 1,2 2,0 0,8 1,2 +0,2 +0,2-0,6-0,6 5 1,7 2,5 1,2 2,0 0,6 1,2 0,6 +0,2 +0,0 +0,0 +0,0 0,6 15 0,9 2,0 0,8 1,5 0,3 0,4 1,0 1,5 +0,2 +0,2 +0,2 +0,0 +0,0 +0,0 30 0,5 1,5 0,5 1,5 0,2 0,4 0,5 +0,7 +0,7 +0,4 +0,0 +0, ,0 +0,0 +0,0 0,2 0,3 +0,7 +0,7 +0,6 +0,0 +0, ,7 +0,7 +0,7 0,2 0, ,8 +0,8 +0,8 0,2 0,3

24 4.12.b táblázat: A külső nyomási tényezők c pe értékei nyeregtetőkre Tető hajlás Zónák Θ =90 szélirányhoz F G H I α c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 45 1,4 2,0 1,2 2,0 1,0 1,3 0,9 1,2 30 1,5 2,1 1,2 2,0 1,0 1,3 0,9 1,2 15 1,9 2,5 1,2 2,0 0,8 1,2 0,8 1,2 5 1,8 2,5 1,2 2,0 0,7 1,2 0,6 1,2 5 1,6 2,2 1,3 2,0 0,7 1,2 0,5 15 1,3 2,0 1,3 2,0 0,6 1,2 0,5 30 1,1 1,5 1,4 2,0 0,8 1,2 0,5 45 1,1 1,5 1,4 2,0 0,9 1,2 0,5 60 1,1 1,5 1,2 2,0 0,8 1,0 0,5 75 1,1 1,5 1,2 2,0 0,8 1,0 0,5 Megjegyzések: (i) Θ = 0 széliránynál α = +15 és α = +45 tetőhajlás között a szél támadta oldalon a nyomás gyorsan változik a pozitív és a negatív érték között, ezért a táblázat mind pozitív, mind negatív értékeket tartalmaz. Ezeknél a tetőknél 4 esetet kell figyelembe venni, melyeknél F, G és H legnagyobb vagy legkisebb értékei kombinálódnak I és J legnagyobb vagy legkisebb értékeivel. Pozitív és negatív értékek kombinációja nem megengedett egyazon oldalon. (ii) Azonos előjelű tetőhajlás értékek közé eső hajlásszögre lineáris interpoláció alkalmazható, de csak azonos előjelű nyomási tényező-értékek között. (Nem szabad interpolálni az α=5 és α=-5 között, ilyenkor a szabványban lapos tetőkre adott értékeket kell figyelembe venni.) A 0,0 értékek interpolációs okokból vannak megadva.

Hasonló dokumentumok

SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR EUROCODE SEGÉDLETEK A MÉRETEZÉS ALAPJAI C. TÁRGYHOZ

SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR EUROCODE SEGÉDLETEK A MÉRETEZÉS ALAPJAI C. TÁRGYHOZ A segédlet nem helyettesíti az építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezésére vonatkozó