Tartószerkezetek II. Használhatósági határállapotok május 07.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartószerkezetek II. Használhatósági határállapotok május 07."

Lili Bogdán
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Tartószerkezetek II. Használhatósági határállapotok május 07.

2 Használhatósági határállapotok Használhatósági (használati) határállapotok: a normálfeszültségek korlátozása a repedezettség ellenırzése az alakváltozások korlátozása. A használhatósági határállapotok ellenırzése során a szerkezet feszültségeit és alakváltozásait akkor szabad repedésmentes állapot feltételezésével számítani, ha a figyelembe veendı hatáskombinációból számított igénybevétel hatására repedésmentes állapot feltételezésével meghatározott beton-húzófeszültség nem haladja meg az f ctm értéket.

3 Hatáskombinációk használhatósági határállapotokhoz Karakterisztikus kombináció (repedésmentesség igazolása ): Gkj" + " Qk1 " + " j 1 i> 1 Q Gyakori kombináció (feszített vasbetonszerkezetek repedés-korlátozása; épületek alakváltozásának korlátozása és térbeli merevségének ellenırzése) : G " + " ψ Kvázi állandó kombináció: (a tartós hatások következményeinek, a szerkezeti elemek eltolódásának, a vasbeton szerkezet repedéstágasságának vizsgálatához) ψ 0i Q ki " + " kj 11 k1 j 1 i> 1 G " + " kj j 1 i 1 ψ 2i Q ki ψ 2i Q ki

4 A normálfeszültségek korlátozása A normálfeszültségek korlátozása Általános esetben igazolni kell, hogy: a túlzott mértékő beton-nyomófeszültségek miatt hosszirányú repedések nem keletkeznek: σ c <0,6f ck az acélokban képlékeny alakváltozások nem alakulnak ki: σ s <0,6f yk és σ p <0,6f pk ahol σ c ill. σ s és σ p a karakterisztikus kombináció alapján számított maximális beton- ill. acélfeszültségek.

5 Repedéstágasság vizsgálata A vasbeton szerkezetek repedezettségének mértékét a funkció, a megfelelı tartósság a kedvezıtlen megjelenés elkerülése érdekében kell korlátozni. Általános környezeti feltételeknek kitett épületek vasbetonszerkezetei esetén általában azt kell igazolni, hogy a hatások kvázi-állandó kombinációjára a maximális repedéstágasság értéke nem haladja meg a 0,3 mm-t.

6 Repedéstágasság vizsgálata A repedéstágasságot a következı összefüggéssel lehet meghatározni: w k = s r,max (ε sm -ε sm ) ahol: s r,max : a legnagyobb repedéstávolság ε sm : az acélbetét átlagos nyúlása a vonatkozó kombinációból származó igénybevétel hatására, a húzott betonzóna merevítı hatásának figyelembevételével. Feszített szerkezetek esetén csak az acélbetétet körülvevı beton feszültségmentes állapotában meglévı acélbetét-feszültséghez képesti acélfeszültség-növekményt ( σ p ) kell figyelembe venni. ε sm : átlagos nyúlás a betonban a repedések közötti repedésmentes szakaszokon

7 Repedéstágasság vizsgálata Az ε sm -ε cm nyúláskülönbség számítása k f ct. eff σ s ( 1+ αeρ p, eff ) ρ p, eff ε sm ε cm = 0, 6 Es σ s E s

8 Repedéstágasság vizsgálata

9 Repedéstágasság vizsgálata

10 A repedéstágasság egyszerősített ellenırzése Vasátmérı korlátozás Az Eurocode 2 szerint: Épületek 200 mm-nél nem vastagabb vasbeton lemezeinél, nem kell a repedéstágasságot ellenırızni, ha azok nem vagy csak elhanyagolható mértékı húzóerıt kapnak, és a szerkesztési szabályoknak eleget tesznek.

11 A repedéstágasság egyszerősített ellenırzése A vasbeton gerendák és lemezek eleget tesznek A w k w k,eng repedéskorlátozási feltételnek, ha az acélbetétek átmérıje nem haladja meg az alábbi értékeket

12 A repedéstágasság egyszerősített ellenırzése Acélfeszültség közelítı értéke: Helyettesítı betonacélátmérı: Táblázatból vasátmérı meghatározása

13 A repedéstágasság csökkenthetısége A vasmennyiség (As) növelése (σ s csökken) A betonacélok átmérıjének csökkentése (s max csökken) Kéregvasalás alkalmazása (csak 30 mm átmérı felett, nem a magasépítésben)

14 Alakváltozások vizsgálata Az alakváltozások mértékét a) a vasbeton szerkezetek funkciója, a szerkezeti elemek megfelelı mőködése, a kedvezıtlen megjelenés elkerülése és b) a csatlakozó elemek károsodásának megelızése érdekében kell korlátozni. A megengedett lehajlás értékei a terhek kvázi-állandó kombinációjának megfelelı teherre az a) esetben a támaszköz l/250-ed része b) esetben a támaszköz l/500-ed része.

15 Alakváltozások vizsgálata Berepedt szerkezet alakváltozásainak számításakor a szerkezet viselkedését a repedésmentes és a teljes hosszban berepedt állapotok közti átmenettel kell figyelembe venni, ahol az átmenet leírására az alábbi összefüggés alkalmazható:

16 Alakváltozások vizsgálata A lehajlás egyszerősített vizsgálata: l/d korlátozás Vasbeton lemez vagy négyszög keresztmetszető gerenda eleget tesz az l/250 lehajláskövetelménynek, ha

17 Alakváltozások vizsgálata

18 Alakváltozások vizsgálata

19 Alakváltozások vizsgálata

20 Alakváltozások vizsgálata

21 Alakváltozások vizsgálata

22 Alakváltozások vizsgálata

23 Alakváltozások vizsgálata Az alakváltozások csökkentésének eszközei A hatékony magasság (d) növelése Többtámaszúsítás (l és M csökkentése) Betonminıség növelése (lemezeknél) Acélmennyiség növelése (gerendáknál) Túlemelés

Hasonló dokumentumok

Tartószerkezetek I. Használhatósági határállapotok

Tartószerkezetek I. Használhatósági határállapotok Szép János A tartószerkezeti méretezés alapjai Tartószerkezetekkel szemben támasztott követelmények: A hatásokkal (terhekkel) szembeni ellenállóképesség