Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés"

Dávid Hajdu
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 Terhek és hatások 3. előadás Rendkívüli terhek és hatáskombinációk az Eurocode-ban dr. Visnovitz György 1 2 1

2 Kérdés 1: Miben más a földrengés, mint a többi rendkívüli hatás? Kérdés 2: rendkívüli hatás-e a terrorcselekmény? 3 A tartószerkezeti méretezés alapelemei (modellezés, MSZ EN 1990) 4 2

3 5 Rekonstrukciós szakmérnöki tanfolyam Terhek és hatások

4 Aa Krasznahorka, Budapest,

5 9 10 5

6 11 Rekonstrukciós szakmérnöki tanfolyam Terhek és hatások

7 Mi okozhat rendkívüli hatást? tűz víz föld levegő hó ütközés gázrobbanás porrobbanás építés közbeni helyzetek 13 A tűzhatás mint rendkívüli teher 14 7

8 MSZ EN :2005 Rendkívüli hatás, de speciális, mert: - a tűz időtartama alatt: inkább közvetett hatás (hőmérsékletváltozás, -különbség) de: tűzszél - a tűz eloltását követően: semmilyen hatás (de a szerkezeti ellenállás csökkent) Adatok jellemzően az anyagszabványok második füzetében. (MSZ EN , MSZ EN stb) 15 A hóteher, mint rendkívüli teher 16 8

9 A rendkívüli hóteher MSZ EN Rekonstrukciós szakmérnöki tanfolyam Terhek és hatások

10 Rekonstrukciós szakmérnöki tanfolyam Terhek és hatások A szél mint rendkívüli teher 20 10

11 Az EC0 szerint a szél lehet rendkívüli hatás is. de: Magyarországon rendkívüli szélhatással nem kell számolni! tuba A szél mint rendkívüli teher tornádó 21 A víz mint rendkívüli teher 22 11

Az EC0 nemigen foglalkozik a víz okozta hatásokkal. Magyarországon az MSZ EN 1991-1-6 tartalmaz adatokat, mint építés közbeni rendkívüli teher.

12 Az EC0 nemigen foglalkozik a víz okozta hatásokkal. Magyarországon az MSZ EN tartalmaz adatokat, mint építés közbeni rendkívüli teher. A víz, mint rendkívüli teher Pedig lenne mi ellen védekezni: árvíz, völgyzárógátak, sárlavina, vörösiszap, 23 Építés közbeni rendkívüli terhek és hatások 24 12

25 Építés közbeni rendkívüli terhek és hatások MSZ EN 1991-1-6 építési járművek daruk okozta ütközés berendezések, építőanyagok leesése ideiglenes támaszok tönkremenete dinamikus tényező: 2,0 Az

13 25 Építés közbeni rendkívüli terhek és hatások MSZ EN építési járművek daruk okozta ütközés berendezések, építőanyagok leesése ideiglenes támaszok tönkremenete dinamikus tényező: 2,0 Az emberi balesetek okozta ütközési hatás is rendkívüli tehernek minősül, ennek értéke: elesés jellegű balesetnél 2,5 kn erő egy 200 x 200 mm-es felületen lezuhanás esetén 6,0 kn erő egy 300 x 300 mm-es felületen

Ütközésből és robbanásból származó rendkívüli hatások MSZ EN 1991-1-7 27 Ütközésből és robbanásból származó rendkívüli hatások Vizsgálati kategóriák Kategóriába sorolás a következmények függvényében

14 Ütközésből és robbanásból származó rendkívüli hatások MSZ EN Ütközésből és robbanásból származó rendkívüli hatások Vizsgálati kategóriák Kategóriába sorolás a következmények függvényében Kategória A hatás következménye Figyelembevétel módja 1 korlátozott A hatás külön figyelembe vételére nincs szükség 2 közepes 3 súlyos Ez így túl általános A szerkezet sajátosságainak függvényében: Egyszerűsített vizsgálat egyenértékű helyettesítő statikus hatással Tapasztalatokon alapuló tervezési/konstrukciós szabályok alkalmazása Részletes dinamikus vizsgálat, nem lineáris modellek használata, teher és szerkezet kölcsönhatásának figyelembe vétele 28 14

16 Az ütközési erő helye és jellemzői függőleges szerkezeteken F F d,x F d,y h Ütközési erő eredőjének magassága az út szintje fölött h (m) Személygépkocsi: 0,50 Teherautó: 1,25 Villás targonca: 0,75 31 A forgalom jellemzője Az egyenértékű statikus teher értéke függőleges szerkezeteken Jármű típusa Vízszintes ütközési erő nagysága a kijelölt haladási irányban F d,x (kn) a kijelölt haladási irányra merőlegesen F d,y (kn) országút teherautó lakott terület Teherautó, busz épület udvara csak személygépkocsi teherautók parkoló csak személygépkocsi raktárak villás targonca 5x tömeg - Az F d,x és F d,y erőket nem kell egyidejűleg figyelembe venni. y 32 16

17 Az egyenértékű statikus teher helye és értéke vízszintes szerkezeteken h F r 1,0 0,0 F a) b1) F = 0,5 r F d,x h 4,7 6,0 h (m) F 10 º b2) Födém,felüljáró h Járműforgalom haladási iránya Az r tényező értéke

18 (Veronai buszbaleset?)

19 (Veronai buszbaleset?) 37 ROBBANÁSBÓL SZÁRMAZÓ TERHEK EGYSZERŰSITETT MÓDSZER Minden kulcsfontosságú elem és azok csomópontjai egy fiktív statikus nyomásra méretezendők, amely minden irányban működhet: p d = 20 kn/m 2 E hatással együtt kezelendők mindazon terhek, amelyek a vizsgált elemre reakcióként az ugyanilyen nyomásnak kitett csatlakozó épületelemekről adódnak át

20 RÉSZLETESEBB MÓDSZER Belső téri gázrobbanásból a kulcsfontosságú elemekre számításba veendő egyenértékű statikus nyomás két érték közül a nagyobbik: 3 + pv pd = max 2 0,05 A 3 + pv / 2 + 0,04 /( Av / V ) v /V 0,15 A fenti összefüggésekben p v a hasadó-felület tönkremeneteléhez tartozó egyenletesen megoszló statikus nyomás, ahol p v 2 kn/m 2 A v a hasadó felületek nagysága m 2 -ben; V a helyiség térfogata m 3 - ben, amely nem lehet nagyobb 1000 m 3 -nél. A p d robbanási nyomás egyidejűleg hat a vizsgált helyiség összes körülvevő felületére. Általában szaktervező bevonása szükséges!! Ne próbáljunk a fenti két egyszerű összefüggésből túl messzemenő következtetéseket levonni!

21 A progresszív összeomlás és az ellene való védekezés lehetőségei 41 Rekonstrukciós szakmérnöki tanfolyam Terhek és hatások

24 47 Mi számít helyi tönkremenetelnek? 48 24

26 Rekonstrukciós szakmérnöki tanfolyam Terhek és hatások és még vonatütközésről, hajó ütközésről nem is beszéltünk

Hasonló dokumentumok

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés Terhek és hatások 4. előadás Rendkívüli terhek és hatáskombinációk az Eurocode-ban dr. Visnovitz György Rekonstrukciós szakmérnöki tanfolyam Terhek és hatások - 2016. 04. 08. 1 Rekonstrukciós szakmérnöki