Dr. RADNAY László PhD. Főiskolai Docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék

Átírás

1 Csarnoképületek kialakítása, terhei Dr. RADNAY László PhD. Főiskolai Docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék

2 Csarnoképületek kialakítása Adott egy belső méret, amit a technológia megkövetel. Adott egy külső méret, amit az építési szabályzat előír. A keretek kiosztása (kerettávolság) általában egyforma. Inkább több kisebb fesztávolságú keretet alkalmazunk, mint kevesebb nagy fesztávolságút.

3 Főkeretek kialakítása Kb. 16 m fesztávolságig gazdaságos a hengerelt szelvényekből kialakított keretek alkalmazása. E méret felett a gerenda rácsos kialakítása gazdaságosabb megoldást jelent.

4 Főkeretek kialakítása Kb. 16 m fesztávolságig gazdaságos a hengerelt szelvényekből kialakított keretek alkalmazása. E méret felett a gerenda rácsos kialakítása gazdaságosabb megoldást jelent. Nagy merevségű talpcsomópont alkalmazása Kedvező az elmozdulások szempontjából. Az alapozás felé húzza az igénybevételeket (kisebb szelvények a keret kialakításánál, nagyobb alaptest). TALAJJELLEMZŐK Bővebben: 3.Ea.

5 Főkeretek kialakítása Kb. 16 m fesztávolságig gazdaságos a hengerelt szelvényekből kialakított keretek alkalmazása. E méret felett a gerenda rácsos kialakítása gazdaságosabb megoldást jelent. Nagy merevségű talpcsomópont alkalmazása Kedvező az elmozdulások szempontjából. Az alapozás felé húzza az igénybevételeket (kisebb szelvények a keret kialakításánál, nagyobb alaptest). TALAJJELLEMZŐK Bővebben: 3.Ea. A keretsarokban fellépő nagy nyomatékok miatt gazdaságos megoldás kiékelést alkalmazni a gerendán vagy a gerendán és az oszlopon. A kiékelések végpontjait a merevítő rendszer által biztosított keretsíkra merőleges megtámasztási pontokhoz célszerű igazítani. Bővebben: 4.Ea.

6 Főkeretek kialakítása Kb. 16 m fesztávolságig gazdaságos a hengerelt szelvényekből kialakított keretek alkalmazása. E méret felett a gerenda rácsos kialakítása gazdaságosabb megoldást jelent. Nagy merevségű talpcsomópont alkalmazása Kedvező az elmozdulások szempontjából. Az alapozás felé húzza az igénybevételeket (kisebb szelvények a keret kialakításánál, nagyobb alaptest). TALAJJELLEMZŐK Bővebben: 3.Ea. A keretsarokban fellépő nagy nyomatékok miatt gazdaságos megoldás kiékelést alkalmazni a gerendán vagy a gerendán és az oszlopon. A kiékelések végpontjait a merevítő rendszer által biztosított keretsíkra merőleges megtámasztási pontokhoz célszerű igazítani. Bővebben: 4.Ea. Nagy tetőhajlás mellett gazdaságos megoldás a vonórúd alkalmazása. A vonórudat lehetőleg a keretsarok szintjén helyezzük el, ha felfelé mozgatjuk, hatékonysága csökken. (A technológia helyigénye erősen befolyásolja alkalmazhatóságát.) A vonórúd bekötési pontjait a merevítő rendszer által biztosított keretsíkra merőleges megtámasztási pontokhoz célszerű igazítani.

7 Végfalak kialakítása Végfali keret (jellemzően kvázi-csuklós kapcsolatokkal és keretsíkban elhelyezett merevítéssel). Anyagszükséglete kisebb, mint egy teljes értékű keretnek. Teljes értékű keret végfali oszlopokkal kiegészítve. Egyszerűbbé teszi a tervezést, gyártást, és az esetleges későbbi bővítést.

8 Merevítő rendszer kialakítása Szélrácsból és hosszkötésből áll. Szerencsés, ha ezek azonos keretközben kerülnek elhelyezésre, de sokszor szükséges lehet egyik, vagy mindkettő hosszkötés eltolása a szélrácshoz képest.

9 Merevítő rendszer kialakítása Szélrácsból és hosszkötésből áll. Szerencsés, ha ezek azonos keretközben kerülnek elhelyezésre, de sokszor szükséges lehet egyik, vagy mindkettő hosszkötés eltolása a szélrácshoz képest. Kisebb igénybevételek esetén csak húzásra aktív köracél szelvényű andráskeresztet alkalmazunk, a két végén csuklós kialakítású zártszelvény nyomott rudakkal. Anyagtakarékos megoldás Kivitelezési szempontból előnyös

10 Merevítő rendszer kialakítása Szélrácsból és hosszkötésből áll. Szerencsés, ha ezek azonos keretközben kerülnek elhelyezésre, de sokszor szükséges lehet egyik, vagy mindkettő hosszkötés eltolása a szélrácshoz képest. Kisebb igénybevételek esetén csak húzásra aktív köracél szelvényű andráskeresztet alkalmazunk, a két végén csuklós kialakítású zártszelvény nyomott rudakkal. Anyagtakarékos megoldás Kivitelezési szempontból előnyös Nagyobb igénybevételek esetén húzásra-nyomásra is aktív zártszelvényből, körszelvényből, esetleg összetett szelvényekből kialakított merevítő rendszert alkalmazunk. Az előző megoldáshoz képest nagyobb teherbírás Nagyobb merevség

11 Merevítő rendszer kialakítása Szélrácsból és hosszkötésből áll. Szerencsés, ha ezek azonos keretközben kerülnek elhelyezésre, de sokszor szükséges lehet egyik, vagy mindkettő hosszkötés eltolása a szélrácshoz képest. Kisebb igénybevételek esetén csak húzásra aktív köracél szelvényű andráskeresztet alkalmazunk, a két végén csuklós kialakítású zártszelvény nyomott rudakkal. Anyagtakarékos megoldás Kivitelezési szempontból előnyös Nagyobb igénybevételek esetén húzásra-nyomásra is aktív zártszelvényből, körszelvényből, esetleg összetett szelvényekből kialakított merevítő rendszert alkalmazunk. Az előző megoldáshoz képest nagyobb teherbírás Nagyobb merevség A merevítő rendszereket össze kell hangolni a végfali falvázoszlopokkal, kiékelésekkel, vonórúd bekötési helyekkel.

12 Merevítő rendszer kialakítása Szélrácsból és hosszkötésből áll. Szerencsés, ha ezek azonos keretközben kerülnek elhelyezésre, de sokszor szükséges lehet egyik, vagy mindkettő hosszkötés eltolása a szélrácshoz képest. Kisebb igénybevételek esetén csak húzásra aktív köracél szelvényű andráskeresztet alkalmazunk, a két végén csuklós kialakítású zártszelvény nyomott rudakkal. Anyagtakarékos megoldás Kivitelezési szempontból előnyös Nagyobb igénybevételek esetén húzásra-nyomásra is aktív zártszelvényből, körszelvényből, esetleg összetett szelvényekből kialakított merevítő rendszert alkalmazunk. Az előző megoldáshoz képest nagyobb teherbírás Nagyobb merevség A merevítő rendszereket össze kell hangolni a végfali falvázoszlopokkal, kiékelésekkel, vonórúd bekötési helyekkel. Bővebben: 2.Ea.

13 Másodrendű tartószerkezetek (szelemen, falvázgerenda) Jellemzően hidegen hajlított szelvények. Ritkán melegen hengerelt, vagy rácsos tartó Statikai váza kéttámaszú (jellemzően falváz), vagy többtámaszú (jellemzően szelemen) is lehet. A másodrendű tartószerkezetek feladata a burkolatról átadódó terhek továbbítása a főtartókra. Az átadott teher számításakor figyelembe kell venni a másodrendű tartószerkezet statikai vázát! Bővebben: 5.Ea.

14 Burkolatok Jellemzően trapézlemez vagy szendvicspanel. Trapézlemez burkolatnál a többtámaszú kialakítás a jellemző. Szendvicspaneleknél a tetőn általában többtámaszú kialakítás, falon kéttámaszú és többtámaszú kialakítás jellemző. A szelemenek, falvázgerendák terhelésének meghatározásánál sokszor közelíthetünk kéttámaszú teherátvitellel. Bővebben: 5.Ea.

15 Teherfelvétel Megjegyzés: Az itt leírtak nem általános érvényűek, kifejezetten csak a féléves tervfeladatra vonatkozó megállapításokat és javaslatokat tartalmaznak! A bemutatott ábrák, táblázatok Deák Gy., Erdélyi T., Fernezelyi S., Kollár L., Visnovitz Gy. Terhek és hatások Tervezés az Eurocode alapján c. könyvéből származnak.

16 Teherfelvétel A burkolat terheit felületi teherként kell meghatározni (kn/m2 ) A szelemenek vonalmenti terhét (kn/m) a burkolat kéttámaszú teherátvitelének feltételezésével határozzuk meg. A szélső szelemeneknél szükséges a konzolos túlnyúlás figyelembe vétele! Falvázgerendákat a feladatban nem alkalmazunk. A vízszintes falburkolat közvetlenül a keretekre adja át a terhet. A főtartóra a falpanelek vonalmenti terhelést (kn/m), a szelemenek koncentrált terhet (kn) adnak át. Egyszerűsítésként a gerenda terhe is felvehető vonalmenti terhelésként (kn/m). Engedélyezési tervekhez készített közelítő számítások jellemző közelítése.

17 Önsúly A burkolat önsúlya (katalógusból) A szelemenek önsúlya (katalógusból) A főtartó önsúlya (VEM programok általában ezt maguk számítják.) Nem modellezett egyéb szerkezeti részek önsúlya (Pl. merevítőrendszer egy síkbeli modellnél) Installációs teher (Villanyszerelés, könnyű gépészeti berendezések) (10-15 kg/m2) Nehéz gépészeti berendezések önsúlya (gépészeti adatszolgáltatás)

18 Hasznos teher

19 Hasznos teher

20 Hasznos teher A hasznos teher nem lesz mértékadó. A továbbiakban nem vizsgáljuk. (Csak a feladatban vizsgált csarnokra vonatkozik ez a megállapítás!)

21 Hóteher

22 Hóteher

23 Hóteher

24 Rendkívüli hóteher

25 Szélteher

26 Szélteher

27 Szélteher - fal b mindig a szélirányra merőleges méret! Lehet használni a 10 m2-re vonatkozó értéket! h/d arányt vizsgáljuk!

28 Szélteher - fal Erre a vizsgált csarnoktípus esetén nem lesz szükség...

29 Szélteher tető - keretsík -0,6!!! b mindig a szélirányra merőleges méret!

30 Szélteher tető keretsíkra merőleges A vizsgált keretek a szél-támadta oldalon legyenek! b mindig a szélirányra merőleges méret!

31 Belső szél A tervfeladatban feltételezzük, hogy nincs domináns áttört oldal. - Ez általában nem így van (kapuk). A belső szél a normál szélteherrel egyszerre működik! A gerendán jellemzően lefelé ható szélterhet belső szívással, a gerendán jellemzően felfelé ható szélterhet belső nyomással egészítsük ki!

32 Szél súrlódás Nem kell vizsgálni az adott irányban, ha: Ez a feltétel is sokszor azt eredményezi, hogy nem kell szélsúrlódással számolni. Elsősorban keretsíkra merőleges szélnél. Jelen feladatban a csarnok első és utolsó keretközében van merevítés. A merevített mező melletti két keretet vizsgáljuk. A keretsíkra merőleges szélnél azt a szélirányt, amikor a végfalon szélnyomás jelentkezik. Ha bizonyítjuk, hogy a végfalat terhelő szélnyomásból a gerendán keletkező megoszló erő nagyobb, mint a szélszívásból és a súrlódásból keletkező erők összege a másik oldalon, akkor további teendőnk a szélsúrlódással nincs (ebben az irányban).

33 Hőmérsékleti hatás Általában nem szabad feltételezni, hogy egy temperált csarnok teljes működési ideje alatt fűtve lesz. A jelen feladatban vizsgált szerkezet nem túl érzékeny a hőmérsékleti hatásokra. A legveszélyesebb rész a hosszkötés környezete.

34 Földrengésteher A biztonság javára mindig használható TB<T<TC rezgésidő. Természetesen a két irányban eltérőek a rezgésidők!

35 Földrengésteher

36 Egyéb terhek Imperfekciós teher - Jelen feladatban nem vizsgáljuk. Lásd.: I Tűzteher - Jelen feladatban nem vizsgáljuk. Lásd.: Magasépítési acélszerkezeteknél Építési teher - Jelen feladatban nem vizsgáljuk. Lásd.: Magasépítési acélszerkezeteknél Daruteher - Jelen feladatban nem szerepel. Lásd.: Magasépítési acélszerkezeteknél