Kónya Ilona. VIK, Műszaki Informatika ANALÍZIS (2) Oktatási segédanyag
|
|
- Nóra Ráczné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VIK, Műszaki Informatika ANAÍZIS (2) Komplex függvénytan Oktatási segédanyag A Villamosmérnöki és Informatikai Kar műszaki informatikus hallgatóinak tartott előadásai alapján összeállította: Fritz Józsefné Kónya Ilona április Szerkesztette: Győri Sándor
2 . Bevezetés Komplex szám fogalma:... Algebrai (kanonikus) alak: z = x + j y x = Re z, y = Im z, z = x 2 + y 2, z 2 = zz Trigonometrikus alak: z = r (cos ϕ + j sin ϕ) r = z, ϕ = arc z ( főérték: π ϕ < π ) Exponenciális alak: z = r e jϕ Műveletek komplex számok körében:... szimbólum, mint komplex szám: z + = z =, ha z 0 z z 0 z =, ha z =, ha z 0 = 0, ha z De 0 =?, =?, 0 0 =? Ábrázolás: C : Gauss-féle számsík... C : Riemann-féle számgömb... c Kónya I. Fritz Jné Győri S. v.2
3 2. Komplex tagú számsorozatok, számsorok Számsorozatok D lim z n = z 0 : n ε > 0-hoz N(ε) : z n z 0 < ε, ha n > N(ε) D lim z n =, ha z n n T (z n = x n + j y n z 0 = x 0 + j y 0 ) ((x n x 0 ) (y n y 0 )) T (z n z 0 ) (z n ) Cauchy sorozat Most is igaz: lim n zn 0 = 0, ha z 0 <,, ha z 0 =, divergens egyébként. lim ( + z 0 + z z0 n ) = lim n n n k= z k 0 = k= z k 0 = z 0, ha z 0 <. Egyébként divergens. Számsorok z k : s n = k=0 n k=0 z k D s = lim n s n ( z k = x k + j y k esetén x k konvergens, y k konvergens ) k=0 k=0 T Cauchy kritérium igaz... c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 2 v.2
4 T k=0 z k konvergens = lim n z n = 0 T z k konvergens = z k konvergens k=0 k=0 3. Komplex változós függvények w = f(z) = u(x, y) + j v(x, y) = ρ(r, ϕ) e j θ(r,ϕ) Pl. f(z) = z 2 = (x + j y) 2 = x 2 y 2 + j 2xy = r 2 e j 2ϕ (Kétrétű leképezés) D egyen z 0 D f belső pontja! lim z z 0 f(z) = w 0, ha ε > 0 - hoz δ(ε) > 0 : f(z) w 0 < ε, 0 < z z 0 < δ(ε) T lim z z 0 f(z) = w 0 z n z 0 - ra (z n D f, z n z 0 ) f(z n ) w 0 T z 0 = x 0 + j y 0, w 0 = u 0 + j v 0 lim z z 0 f(z) = w 0 lim (x,y) (x 0,y 0 ) u(x, y) = u 0 és lim (x,y) (x 0,y 0 ) v(x, y) = v 0 D Az f függvény folytonos az értelmezési tartomány z 0 lim z z 0 f(z) = f(z 0 ) belső pontjában, ha c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 3 v.2
5 4. Deriválhatóság, regularitás D egyen z 0 D f belső pontja! f differenciálható z 0 -ban, ha létezik lim z 0 f(z 0 + z) f(z 0 ) z = f (z 0 ) = D C D = D + j D 2 Pl. f(z) = z 3 lim z 0 (z 0 + z) 3 z 3 0 z = lim z 0 3 z 2 0 z + 3 z 0 ( z) 2 + ( z) 3 z = 3 z 2 0 Pl. f(z) = z lim z 0 z 0 + z z 0 z = lim z 0 z z = lim z 0 (Ugyanis függ a határérték ϕ = arc z értékétől.) e j 2 arc z = T A valós függvényekre tanult differenciálási szabályok, - beleértve az összetett és az inverzfüggvényre vonatkozó differenciálási szabályokat is -, érvényesek a komplex változós függvényekre is. T Szükséges és elégséges tétel differenciálhatóságra: f : C C akkor és csak akkor differenciálható az értelmezési tartomány belső z 0 pontjában, ha f = f(z 0 + z) f(z 0 ) = D z + ε( z) z, ahol D független z - től, ε( z) = ε ( z) + j ε 2 ( z), z = x + j y és lim z 0 T f differenciálható z 0 -ban = f folytonos z 0 -ban c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 4 v.2
6 T Szükséges és elégséges tétel differenciálhatóságra: Az f(z) = u(x, y) + j v(x, y) komplex függvény akkor és csak akkor differenciálható az értelmezési tartomány z 0 = x 0 + jy 0 belső pontjában, ha u és v totálisan deriválható (x 0, y 0 )-ban és ugyanitt u x = v y u y = v x fennállnak. Ekkor B Cauchy Riemann féle parciális differenciálegyenletek f (z 0 ) = u x (x0,y 0 ) + j v x (x0,y 0 ) f = f(z) f(z 0 ) = D (z z 0 ) + ε (z z 0 ); z z 0 = z = (x x 0 ) + j (y y 0 ) = x + j y lim ε = 0 z z0 Mindkét oldalt felírjuk algebrai alakban: Bal oldal: f = {u(x, y) u(x 0, y 0 )} + j {v(x, y) v(x 0, y 0 )} Jobb oldal: (D + j D 2 )( x + j y) + (ε + j ε 2 )( x + j y) = = {D x D 2 y + ε x ε 2 y} + j {D 2 x + D y + ε 2 x + ε y} Az egyeztetésből: u = u(x, y) u(x 0, y 0 ) = D u x v = v(x, y) v(x 0, y 0 ) = D 2 v x x + ( D 2 ) u y x + D v y y + ε x + ( ε 2 ) y y + ε 2 x + ε y Tehát u-nak és v-nek totálisan deriválhatónak kell lenni (x 0, y 0 ) -ban és Vagyis u x = D = v y; u y = D 2 = v x. f (z 0 ) = D + jd 2 = u x(x 0, y 0 ) + j v x(x 0, y 0 ). (A bizonyítás gondolatmenete megfordítható. Így visszafelé is igaz.) M A Cauchy-Riemann egyenletek miatt további három képletünk is van: c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 5 v.2
7 f (z 0 ) = D + j D 2 = u x(x 0, y 0 ) + j ( u y(x 0, y 0 ) ) = = v y(x 0, y 0 ) + j ( u y(x 0, y 0 ) ) = = v y(x 0, y 0 ) + j v x(x 0, y 0 ) T Elégséges tétel f (z 0 ) létezésére: Ha u és v parciális deriváltjai léteznek K (x0,y 0 )-ban és itt folytonosak és a C R egyenletek teljesülnek (x 0, y 0 )-ban, akkor f (z 0 ). D f reguláris z 0 -ban, ha δ > 0, hogy f differenciálható K z0,δ-ban. D f reguláris a T tartományon (összefüggő és nyílt ponthalmaz), ha minden pontjában reguláris. Pl. f(z) = z 2 = (x + jy) 2 = x 2 y 2 + j 2xy u(x, y) = x 2 y 2 parciális deriváltak mindenütt léteznek és folytonosak v(x, y) = 2xy u x = 2x ; u y = 2y, v x = 2y, v y = 2y Így az u x = v y, u y = v x Cauchy-Riemann egyenletek mindenütt teljesülnek = f mindenütt deriválható = f mindenütt reguláris. És f (z) = u x + j v x = 2x + j 2y (= 2z) Pl. f(z) = z z 2 = (z z) z = z 2 z = (x 2 + y 2 ) (x + jy) = (x 3 + xy 2 ) + j (x 2 y + y 3 ) Így u(x, y) = x 3 + xy 2, v(x, y) = x 2 y + y 3 u és v parciális deriváltjai mindenütt léteznek és folytonosak u x = 3x 2 + y 2, v y = x 2 + 3y 2 ; u x = v y : 2x 2 = 2y 2 x = y u y = 2xy, v x = 2xy ; u y = v x : xy = 0 x = 0 vagy y = 0 Mindkét feltétel teljesül, ha ( x = y ) ( x = 0 y = 0 ) = f csak z = 0 -ban deriválható. Így sehol sem reguláris. c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 6 v.2
8 D Harmonikus függvény g CH 2 harmonikus H -n, ha kielégíti a g = 0 aplace-féle parciális differenciálegyenletet. (g x x + g x 2 x g x m x m = 0, kétváltozósra: g xx + g yy = 0) T Ha f = u + jv reguláris K z0,δ -ban (vagy egy T tartományban), akkor ott valós és képzetes része harmonikus függvény. B f(z) = u + jv u x = v y () u y = v x (2) x () : u xx = v yx y () : u xy = v yy y (2) : + u yy = v xy u = 0 x (2) : u yx = v xx v = 0 Felhasználtuk, hogy a regularitás miatt f (és így u és v is) akárhányszor differenciálható, amit később bizonyítunk. D Ha f(z) = u + jv reguláris K z0,δ -ban, akkor u -nak v harmonikus társa T Ha u harmonikus K z0,δ -ban ( u = 0, x+jy K z0,δ), akkor v harmonikus függvény (harmonikus társ) úgy, hogy f(z) = u(x, y) + jv(x, y) reguláris függvény. M A tétel egyszeresen összefüggő tartományban is igaz. M 2 Hasonlóan v -hez is u... ( B) Pl. Határozzuk meg α R értékét úgy, hogy az u(x, y) = x 2 + α y 2 egy reguláris komplex változós f függvény valós része legyen! f ( + 3j) =? c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 7 v.2
9 Megoldás: Ha f reguláris, akkor u harmonikus. Tehát u 0 -nak kell teljesülnie! Tehát u x = 2x, u xx = 2, u y = 2 α y, u yy = 2 α u xx + u yy = α = 0 α =, vagyis u(x, y) = x 2 y 2 f meghatározásához elegendő u ismerete, hiszen van olyan képletünk, melyben csak u parciálisai szerepelnek: f ( + 3j) = u x(, 3) j u y(, 3) = 2 j( 6) = 2 + j6 Pl. Igazolja, hogy v(x, y) = x 3 x 2 3x y 2 + y 2 függvény egy reguláris f komplex változós függvény képzetes része lehet és írja fel az f függvényt! Megoldás: v harmonikusságát kell ellenőriznünk! v x = 3x 2 2x 3y 2, v xx = 6x 2, v y = 6xy + 2y, v yy = 6x + 2 Tehát v 0, v mindenütt harmonikus. Így létezik harmonikus társa. A két függvényt a Cauchy-Riemann parciális differenciálegyenletek kapcsolják össze, vagyis ()-ből: u x = v y = 6xy + 2y () u y = v x = 3x 2 + 2x + 3y 2 (2) u(x, y) = ( 6xy + 2y) dx = 3x 2 y + 2xy + C(y) Ennek y szerinti parciális deriváltját behelyettesítve (2)-be: 3x 2 + 2x + C (y) = 3x 2 + 2x + 3y 2 c (y) = 3y 2 C(y) = y 3 + K Tehát u(x, y) = 3x 2 y + 2xy + y 3 + K (K R), így a keresett f függvény f(z) = 3x 2 y + 2xy + y 3 + K + j (x 3 x 2 3x y 2 + y 2 ) 5. A differenciálhányados geometriai jelentése (64. oldal) egyen f differenciálható K z0 -ban, f (z 0 ) 0. Ekkor f (z 0 ) : a z 0 pontbeli nyújtási együttható; arc f (z 0 ) : a z 0 pontbeli elfordulási szög. c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 8 v.2
10 B w = f(z) z α C z z 0 w w w 0 C β = α + arc f (z 0 ) w f (z 0 ) z (=differenciál) ( w = w w 0, z = z z 0 ) Ezért w f (z 0 ) z w w 0 z z 0 = w z f (z 0 ), tehát közelítőleg állandó, vagyis független a konkrét C-től. z w z 0 w 0 Tehát egy elegendően kis sugarú kör képe,,lényegében kör. Másrészt w f (z 0 ) z miatt: Ha z z 0, akkor w w 0 és Tehát lim w w 0 arc w arc f (z 0 ) + arc z lim z z 0 lim w w 0 arc z = α arc w = β arc w = β = arc f (z 0 ) + α Vagyis az elfordulás minden, a z 0 ponton átmenő görbére ugyanaz. c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 9 v.2
11 6. Konform (konformis) leképezés (06. oldal) (,,A formát változatlanul megtartó ) D Az f komplex függvény által létesített leképezés a z 0 pontban lokálisan konform, ha ott a.) iránytartóan szögtartó b.) kismértékben aránytartó z z 2 z 0 z w w 2 w w 0 Vagyis z 2 z 0 z = w 2 w 0 w és w 2 w 0 z 2 z 0 w w 0 z z 0,,ényegében hasonlósági transzformáció. T Az f reguláris komplex függvény akkor és csak akkor képezi le a z sík valamely z 0 pontjának egy környezetét a w sík w 0 = f(z 0 ) pontjának egy környezetére kölcsönösen egyértelműen és konformisan, ha f (z 0 ) Tartományok konform leképezése (09. oldal) D Az f komplex függvény által létesített leképezés a T (nyílt) tartományon konform, ha annak minden pontjában konform. T 2.2. A tartomány megmaradásának elve Ha az f konstans komplex függvény reguláris, akkor a nyílt tartomány képe nyílt tartomány. (Határpontokat határpontokba visz.) T Ha az f komplex függvény egy T tartományon egyrétű, reguláris és f (z) 0, akkor a T tartományt kölcsönösen egyértelműen és konform módon képezi le egy T tartományra. Az előzőek megfordítása: Ha T és T egyszeresen összefüggő tartományok, akkor f(z), mely kölcsönösen egyértelműen és konformisan leképezi T -t T -ra. T (Kerületek irányítása) A T és T tartományok kölcsönösen egyértelmű és konform leképezésénél kerületeik körüljárási iránya változatlan marad. Ennek következménye: hogy ha a T tartomány kerületének körüljárásánál a tartomány pl. balkéz felé esik, akkor a T képtartomány kerületének azonos irányú körüljárásánál T is balkéz felé esik. c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 0 v.2
12 7. ineáris leképezések (6. oldal) Egyenes komplex egyenlete: Behelyettesítve: αx + βy + γ = 0 Így az egyenes komplex egyenlete: ( w = az + b; w = az + b ) cz + d x = z + z 2 ; y = z z 2j α 2 (z + z) + β (z z) + γ = 0 2j ( α 2 j β ) ( α z j β ) z + γ = 0 2 }{{} := a az + a z + c = 0 vagy az + a z = c Kör komplex egyenlete: z z 0 2 = r 2 ( (x x0 ) 2 + (y y 0 ) 2 = r 2) (z z 0 )(z z 0 ) = r 2 zz z 0 z z 0 z + z 0 z 0 r 2 = 0 z 0 középpontú, r sugarú kör egyenlete 7.. ineáris egész függvény w = az + b = ϱ 0 r e j(ϕ+ϕ 0) + b a, b C adott, a = ϱ 0 e jϕ 0.) Kölcsönösen egyértelmű a teljes z és a teljes w sík között. (w( ) = ) 2.) Hasonlósági transzformációt létesít a teljes z síkon. { Ui.: az = ϱ 0 re j(ϕ+ϕ 0) nyújtás vagy zsugorítás (ϱ0 ) forgatás (ϕ 0 ) +b eltolás szuperpozíciója. Tehát a z sík bármely T tartományát a w sík egy hozzá hasonló T tartományára képezi le, amely a T -ből nagyítással (vagy kicsinyítéssel), elforgatással és párhuzamos eltolással jön létre. c Kónya I. Fritz Jné Győri S. v.2
13 3.) A leképezés körtartó a teljes z síkon. A fentiek miatt kört körbe, egyenest egyenesbe visz át. 4.) A leképezés konform a teljes z síkon. w = a 0 = mindenütt konform. 5.) A leképezés fix (helyben maradó) pontjai: z =, illetve (z = az + b-ből:) z = b, ha a. a Pl. w = z + + j Mibe viszi át a leképezés az a.) Im z < 0 b.) Im z = 0 c.) Im z > 0 ponthalmazt? a.). megoldás: Im z = y < 0 z = e jπ z Im w > z j z w 2. megoldás: w = u + jv = (x + jy) + + j u = x +, v = y Im z = y < 0 y > 0 Im w = v = y > x tetsz. u = x + tetsz. b.) Im z = 0 képe Im w = (Határt határba visz.) c.) Az előzőek miatt: Im z > 0 képe Im w <. c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 2 v.2
14 Pl. w = az + b =?, hogy a z sík bejelölt tartományát a w sík bejelölt tartományába vigye? w z π 4 2j Megoldás: w w z w = ϱ 0 e j 3π 4 z (ϱ 0 > 0) w = w 2j = w = ϱ 0 e j 3π 4 z 2j ϱ 0 R Reciprok függvény: w = z.) Kölcsönösen egyértelmű a teljes z és a teljes w sík között. Kiterjesztés ehhez: w(0) =, w( ) = 0. 2.) A w = leképezés a z = egységkörre és a valós tengelyre vonatkozó inverzió z (tükrözés) egymásutánja. B w = w, }{{} ahol inverzió a valós tengelyre Az utóbbihoz: w = z }{{} inverzió a z = körre D A z 0 középpontú, R sugarú K körre inverz pontok azok a z és ζ pontok, amelyek a K kör középpontjából induló valamely félegyenesen úgy helyezkednek el, hogy z z 0 ζ z 0 = R 2 c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 3 v.2
15 A z 0 középpont inverze legyen:. A mi esetünkben: w = z = = z e j arc z z ej arc z Tehát } a.) w z = w 0 z 0 = 2 (z 0 = 0, R = ) Inverzió a z = körre. b.) arc w = arc z Az egységkör ( z = ) pontjai helyben maradnak. 3.) A leképezés konform a z sík minden pontjában. ( ) Ui. w = = 0, ha z z z2 (z = 0-ra is z = -re is kiterjeszthető a fogalom.) 4.) A w = z leképezés kögyenes tartó leképezés. Azaz kör képe egyenes vagy kör, egyenes képe egyenes vagy kör kögyenes képe kögyenes. Röviden körtartó leképezésnek nevezzük az ilyen leképezést. B a.) Kört körbe vagy egyenesbe visz: zz z 0 z z 0 z + z 0 z 0 = r 2 w = z z = w ; z = w ww z 0 w z 0 w + z 0 z 0 = r 2 z 0 w z 0 w + z 0 z 0 ww = r 2 ww ( r 2 z 0 z 0 ) ww + z0 w + z 0 w = / ww Ha r 2 z 0 z 0 = 0, vagyis zz z 0 z z 0 z = 0 volt az egyenlet, tehát origón átmenő kör: z 0 w + z 0 w = : egyenes a képgörbe Ha r 2 z 0 z 0 0: (r 2 z 0 z 0 valós) z 0 z 0 ww + w + w = r 2 z 0 z }{{ 0 r } 2 z 0 z }{{ 0} := c = c r 2 z 0 z 0 : kör c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 4 v.2
16 b.) Egyenest körbe vagy egyenesbe visz: az + a z = c (c valós); z = w, z = w a w + a w = c / ww c w w a w a w = 0 Ha c = 0 (origón átmenő egyenes): aw + aw = 0 : egyenes a képgörbe (szintén origón átmenő) Ha c 0 : mindkét oldalhoz aa c egyenletet: = a 2 c -t hozzáadva és c -vel végigosztva az ww a c w a c w + aa c 2 = a 2 c 2 : origón átmenő kör 5.) Fix pontok: z = z z = ill. z = 7.3. Általános lineáris törtfüggvény a, b, c, d C, c 0 Ui.: w = az + b a cz + d = z + b c c z + d c w = z + K 3 : eltolás; = K + K 2 z + K 3 w 2 = w : inverzió egységkörre és a valós tengelyre; w 3 = K 2 w 2 : forgatás + nyújtás (zsugorítás); w = K + w 3 : eltolás körtartó leképezés Pl. Határozzuk meg a w = z leképezésnél az alábbi görbékhez rendelt képgörbék jellegét! c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 5 v.2
17 a.) z Többet mond: w = z = és w =. = w = z z = : z e = j arc z z e j arc z : w = z ; origó középpontú egységsugarú kör. arc w = arc z (Az utóbbi képletből látszik amit persze tudunk, hogy a valós tengelyre tükrözött.) Mibe viszi át a z < tartományt? z w = z > w b.) c.) 2z w = z e j arc z = w = 2 kör (tükrözve) z Origón átmenő kör. A képgörbe: kör vagy egyenes. Mivel z = 0 rajta van az ősképen, ehhez w = z a -t rendeli = képgörbe egyenes. z = nincs rajta az ősképen = az egyenes nem megy át az origón. w (v = mu + b; b 0) d.) + + z z = 0 nincs rajta = képgörbe kör z = nincs rajta = a kör nem megy át az origón + w + e.) z z = 0 rajta van = egyenes (w = rajta van) z = rajta van = w = 0 rajta van (Nem önmagába viszi!) w f.) w z 0, w z Pl. Hogyan kapható meg a w = z leképezésnél a képgörbe egyenlete? c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 6 v.2
18 a.) (w =) u + jv = x + jy ( = ) -ből x = z u u 2 + v 2, y = v u 2 + v 2 Ezt behelyettesítve az őskép egyenletébe megkapjuk a keresett egyenletet. b.) Most kevésbé jó: a 3 pontos módszer (lásd később). Pl. y = mx v u 2 + v = m u 2 u 2 + v 2 Pl. y = 3x = v = mu (Tükröződött az imaginárius tengelyre.) z w v = 3u Pl. y = mx + b v u 2 + v = m u 2 u 2 + v + b... 2 u2 + m b u + v2 + v = 0 : origón átmenő kör b Pl. x 2 + 2x + y 2 + 6y = 0 (Origón átmenő kör.) Egyenest várunk, mely nem megy át az origón. Behelyettesítve: u 2 (u 2 + v 2 ) u u 2 + v 2 + v 2 (u 2 + v 2 ) 2 6v u 2 + v 2 = 0 / (u2 + v 2 ) 2 és rendezve (u 2 + v 2 )( + 2u 6v) = 0 = + 2u 6v = 0 Pl. Határozzunk meg egy olyan leképezést, mely az A halmazt a B halmazra képezi le. a.) A = {z : z r}, B = { w : w } r z w r r w = z (De w = e jϕ 0 z is jó.) b.) A = {z : z r }, B = {w : w r 2 } z w r r 2 c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 7 v.2
19 A leképezés közbülső lépése: w = z w w = r r 2 w Tehát w = r r 2 z egy ilyen leképezés. c.) A = {z : z a r }, B = {w : w b r 2 } z +a A leképezés közbülső lépései: w r w 2 r + b w w = w 3 + b w r 2 w = z a r w 2 = w w 3 = r r 2 w 2 Egy megfelelő függvény: w = r r 2 z a + b d.) A = {z : z a r }, B = {w : w b r 2 } z w +a + b Ez ugyanaz, mint az előző: w = r r 2 z a + b Pl. Mibe viszi át a w = z z 2j z 3 Im z z 2 z Re z függvény a z < 2 tartományt? Im w w 2 = w Re w w 3 c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 8 v.2
20 z = 2 w = 2 2 j2 2 + j2 2 + j2 = 4 + 4j = 2 + j 2 z 2 = 2j w 2 = Re w 2 z 3 = 2 w 3 = 2 2 j2 = 2 j 2 8. Elemi függvények Definíciók: e z := e x (cos y + j sin y) sin z := ejz e jz 2j cos z := ejz + e jz 2 sh z := ez e z 2 ch z := ez + e z 2 A definíciók felhasználásával beláthatók az alábbi azonosságok:.) e z e z 2 = e z +z 2 2.) e z+2πj = e z (e z 2πj szerint periodikus) 3.) sin 2 z + cos 2 z = ( π ) 4.) sin z = cos 2 z 5.) sin(z ± z 2 ) = sin z cos z 2 ± cos z sin z 2 6.) cos(z ± z 2 ) = cos z cos z 2 sin z sin z 2 7.) sh(z ± z 2 ) = sh z ch z 2 ± ch z sh z 2 8.) ch(z ± z 2 ) = ch z ch z 2 ± sh z sh z 2 Mutassuk meg, hogy.) sin jz = j sh z 2.) sh jz = j sin z 3.) cos jz = ch z 4.) ch jz = cos z c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 9 v.2
21 a.) megoldása a szinusz függvény definíciójával: sin jz = ej(jz) e j(jz) 2j A többi hasonlóan látható be. = e z e z j 2 }{{} = j = j ez e z 2 = j sh z Írjuk fel u(x, y) + jv(x, y) alakban a sin z, cos z, sh z, ch z függvényeket! sin z = sin(x + jy) = sin x cos jy + cos x sin jy = sin x ch y + j cos x sh y Tehát u(x, y) = sin x ch y, v(x, y) = cos x sh y Hasonlóan megmutatható, hogy cos z = cos (x + jy) = cos x ch y j sin x sh y sh z = sh (x + jy) = sh x cos y + j ch x sin y ch z = ch (x + jy) = ch x cos y + j sh x sin y A Cauchy Riemann féle parciális differenciálegyenletek segítségével vizsgáljuk meg az e z, sin z, cos z, sh z, ch z függvényeket differenciálhatóság és regularitás szempontjából! e z = e x cos y + je x sin} y u(x, y) = e x cos y totálisan deriválhatók, mert a v(x, y) = e x sin y parciálisok léteznek és folytonosak } u x = e x cos y v y = e x cos y u y = e x sin y v x = e x = u x = v y sin y u y = v x (x, y)-ra Tehát mindenütt deriválható = mindenütt reguláris. (e z ) = u x + jv x = e x cos y + je x sin y = e z Hasonlóan belátható, hogy (sin z) = cos z (cos z) = sin z (sh z) mindenütt regulárisak = ch z (ch z) = sh z Az utóbbi deriváltak a függvények definíciójából a láncszabály segítségével is levezethetők. c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 20 v.2
22 8.. Exponenciális függvény (47.o. 53.o.; 52. oldalon b.) nem kell) D e z := e x (cos y + j sin y) Tehát e z = e x ; arc e z = y Tulajdonságok: e z = e x (cos ( y) + j sin ( y)) = e x (cos y j sin y) = e z Továbbá igaz: e z e z 2 = e z +z 2 (e z ) z 2 = e z z 2 Tehát jogos a definíció. Periodikus függvény, periodusa 2πj. Ui.: e z+2kπj = e x+j(y+2kπ) = e z Tehát végtelen sokrétű leképezés. 0-át ill. -t soha nem veszi fel, minden más értéket igen. e z 0, mert e z = e x > 0 e z, mert csak a -ben vehetné fel, de lim e z z e z e z 0 (Két úton mást kapunk.) De w 0 -hoz z 0 : e z 0 = w 0, ha w 0 0 és w 0. Ui.: e z 0 = e x 0 e jy 0 = w 0 = ϱ 0 e jθ 0 (w 0 adott) = e x 0 = ϱ 0, vagyis x 0 = ln ϱ 0 és y 0 = Θ 0 + 2kπ. Tehát z 0 = ln ϱ 0 + j(θ 0 + 2kπ). Ha leszűkítjük az értelmezési tartományt a fősávra, akkor a leképezés már kölcsönösen egyértelmű lesz. Fősáv: π arc e z = y < π jπ z w jπ e z c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 2 v.2
23 w = e x, tehát x < 0 : w < x = 0 : w = x > 0 : w > e z mindenütt reguláris és mindenütt konform. Már láttuk: (e z ) = e z ogaritmus függvény ill. reláció (52. o.) Az exponenciális függvény inverze. Ehhez e z értelmezési tartományát le kell szűkíteni, hogy a leképezés kölcsönösen egyértelmű legyen. Pl. a fősáv ban fennáll az invertálhatóság: z jπ w w = ln z jπ Értelmezési tartomány: C {0} w = ln z : z = e w z e j arc z = e u+jv = e u e jv Ahonnan kapjuk, hogy u = ln z (ez a valósból ismert függvény) v = arc z π arc z < π w = ln z = n 0 z = ln z + j arc z A többi sávban is elvégezhető az invertálás, így jutunk el az n z végtelen sokértékű relációhoz. n z = ln z + j(arc z + 2kπ) k = 0, ±,... n k z : ennek a k-adik ága. (Arc z = arc z + 2kπ jelölést is használjuk.) Pl. ln ( j) = ln 2 + j ( ) ( ) π 4 ; j = 2e jπ/4 n ( j) = ln 2 + j ( π + 2kπ) 4 ln j = ln + j π = j π; n j = j ( π + 2kπ) c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 22 v.2
24 8.3. A hatványfüggvény általánosítása a komplex síkra z λ := e λ ln z z 0 ; z, λ C Pl. j +j = e (+j) ln j = e (+j) j π 2 = e j π 2 e π 2 = je π 2 9. Komplex vonalintegrál Megállapodások: T -vel tartományt jelölünk (összefüggő, nyílt ponthalmaz), G: a komplex sík egy irányított, rektifikálható görbeszakasza Jordan-görbe: (többszörös pont nélküli görbe) (96. o.) γ(t) = x(t) + jy(t); α t β síkbeli ponthalmaz Jordan-görbe, ha.) γ(t) folytonos t [α, β]-n 2.) γ(t) kölcsönösen egyértelműen képezi le az [α, β] bármely nyílt részintervallumát a komplex sík egy ponthalmazára (tehát γ(t ) = γ(t 2 ) akkor és csak akkor, ha t = t 2 ) A Jordan-görbe zárt, ha γ(α) = γ(β), egyébként nyílt. Sima Jordan-görbe: (érintője folytonosan változik) x, y C [α,β] Szakaszonként sima görbe: véges sok sima görbe folytonos csatlakozással A szakaszonként sima görbe mérhető ívhosszúságú: s = β γ(t) dt = β ẋ2 (t) + ẏ 2 (t) dt α α Egyszerű görbe: szakaszonként sima, irányított Jordan-görbe. ehet zárt és nyílt. Jelölése: C egyszerű. A komplex vonalintegrál definíciója C egyszerű; f értelmezett -en és itt f(z) korlátos. z 0, z,..., z n a befutás sorrendjében. P n (= F n ): a P n (F n ) felosztás finomsága: z k a szomszédos osztópontokat összekötő görbeszakaszok z ívhosszainak a maximuma. A = z 0 z k B = z n ζ k (reprezentációs pont) c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 23 v.2
25 D n f(z) dz = lim f(ζ k )(z k z k ) C P n 0 k= }{{} integrálközelítő-összeg Jelölés: f(z) dz; f(z) dz (zárt görbénél) Elégséges feltétel az integrál létezésére pl. f folytonossága. Érdekesség: c dz = 0, c C. Ugyanis minden integrálközelítő-összegre: n k= c (z k z k ) = c ((z z 0 ) + (z 2 z ) + + (z n z n )) = c (z n z 0 ) = 0 }{{} = 0 a zártság miatt A komplex vonalintegrál néhány tulajdonsága,, 2 egyszerű görbék, f és g integrálhatók,, 2 -n. f(z) dz = f(z) dz ( : ellentétes irányítással) c f(z) dz = c f(z) dz (f(z) + g(z)) dz = f(z) dz + g(z) dz 2 f(z) dz = f(z) dz + f(z) dz 2 f(z) dz M s, -en f(z) M, s: az görbe ívhossza 9.. Az integrál kiszámítása T : z(t) = x(t) + j y(t) vagy z(t) = r(t) e jϕ(t), z C [α,β], c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 24 v.2
26 f folytonos -en β β f(z) dz = f(z(t)) ż(t) dt = f(z(t))z (t) dt α α T 2 Newton eibniz-formula általánosítása: T ; T -n F : F (z) = f(z) ( primitív függvény) f(z) dz = F (B) F (A) AB Pl..) 2.) e jz dz = e j z dz =? ejz j 2 2j = j (e 2j e 2 ) 2j 2 x + y = 2 = z(t) = t + j(2 t) t [0, 2], ż(t) = j f(z(t)) = e j(t j(2 t)) = e 2 t+jt = e 2 e ( +j)t f(z(t)) ż(t) = ( j)e 2 e ( +j)t f(z) dz = 2 f(z(t)) ż(t) dt = 2 ( j)e 2 e ( +j)t dt = 0 2 = ( j)e e ( +j)t dt == ( j)e 2 e( +j)t + j 2 0 = e 2 ( e 2+j2 ) Pl. Mutassuk meg, hogy { 0, ha n (z a) n dz = 2πj, ha n = a c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 25 v.2
27 z(t) = a + re jt (= (a + r cos t) + j(a 2 + r sin t)) ; ż(t) = jr e jt n = : dz 2π z a = 2π a + re jt a jrejt dt = j dt = 2πj n (n Z) : 0 0 2π 2π (z a) n dz = r n e jnt jr e jt dt = jr n+ e j(n+)t dt = jr n+ 0 0 ej(n+)t j(n + ) 2π 0 = Cauchy-féle alaptétel T Ha f reguláris az egyszeresen összefüggő T tartományon, akkor minden T -beli egyszerű zárt görbére: f(z) dz = 0 ( B) A Cauchy-féle alaptétel következményei: T f reguláris az egyszeresen összefüggő T tartományon; T egyszerű. Ekkor f(z) dz értéke független -től, értéke csak a A AB végpontoktól függ. AB BA B AB BA AB f(z) dz = f(z) dz + f(z) dz = f(z) dz f(z) dz = 0 AB B T = f(z) dz = AB AB f(z) dz A B T T Ha f reguláris az egyszeresen összefüggő T tartományon, akkor létezik primitív függvénye. c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 26 v.2
28 z Pl. F (z) = f(z) dz az, ahol az integrálás tetszőleges z0 z egyszerű görbére végezhető. B ( B) z 0 T Cauchy-tétel többszörösen összefüggő tartományon: G i, i = 0,,..., n egyszerű, zárt görbék; G 0 körülveszi G,..., G n -et. f reguláris egy, a vonalkázott zárt tartományt tartalmazó többszörösen összefüggő tartományon. Ekkor vagyis n f(z) dz + f(z) dz = 0, G + 0 k= G k f(z) dz = G 0 n f(z) dz k= G k n = 3 esetén (G 0, G,..., G n azonos irányítású egyszerű zárt görbék) B (Vázlat) : f(z) dz = 0 =... M A Cauchy alaptétel akkor is igaz, ha olyan zárt görbe, amely véges sok egyszerű görbe egyesítése. T f reguláris az egyszeresen összefüggő T tartományon az a, a 2,..., a n pontok kivételével (izolált szingularitások). G, G 2 T azonos irányítású egyszerű, zárt görbék és körülveszik az a,..., a n pontokat. c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 27 v.2
29 Az adott feltételek mellett: G = f(z) dz = f(z) dz G 2 n k= k f(z) dz } {{ } a bizonyításhoz B Az előző tétel segítségével. T f a z 0 kivételével reguláris az egyszeresen összefüggő T tartományon, és létezik K z0,δ 0 T, melyben f korlátos. G T egyszerű, zárt görbe, mely körülveszi z 0 -t. Ekkor G f(z) dz = 0 B G f(z) dz = K = f(z) dz M }{{} 2δπ G f(z) dz = 0 s < ε, ha δ < ε 2Mπ (K : z z 0 = δ < δ 0 ) 9.3. Reguláris függvény előállítása integrálalakban egyszeresen összefüggő tartományon T Cauchy-féle integrálformula c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 28 v.2
30 f(z) = 2πj G + f(ζ) ζ z dζ Feltételek: f reguláris az egyszeresen összefüggő T tartományon, G T egyszerű, zárt görbe, egyszer futja körbe a z pontot. B G + f(ζ) ζ z dζ = G + f(ζ) f(z) + f(z) ζ z = f(z) G + dζ = f(ζ) f(z) dζ ζ z } {{ } G + dζ = f(z) 2πj ζ z + z környezetében korlátos, hiszen f (z), z kivételével pedig reguláris. f(ζ) f(z) = dζ = 0 (az előző tétel miatt) ζ z G + G + f(z) ζ z dζ = 9.4. Magasabbrendű deriváltak létezése és integrál-előállítása T Általánosított Cauchy-féle integrálformula f reguláris az egyszeresen összefüggő T tartományon; z T, G T egyszerű, zárt görbe, egyszer futja körbe a z pontot. Ekkor f z-ben akárhányszor deriválható függvény, és f (n) (z) = n! 2πj G + f(ζ) dζ n =, 2,... (ζ z) n+ Vagyis: ha f reguláris az egyszeresen összefüggő T tartományon, akkor ott akárhányszor differenciálható. ( B) c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 29 v.2
31 0. Komplex hatványsor (általánosított hatványsor).) Komplex elemű hatványsor (Pozitív kitevőjű hatványok végtelen összege.) a k (z z 0 ) k, ahol a k, z, z 0 C k=0 A valós esethez hasonlóan a sor konvergens, ha z z 0 < R, ahol R = lim sup n a n, illetve R = lim n a n a n+ z z 0 > R tartományon a hatványsor divergens, z z 0 = R : kérdéses eset. Speciális esetek: R = : a sor minden z -ben konvergens, R = 0 : a sor csak z = z 0 -ban konvergens. Pl. n=0 ( z + 2j 2 j ) n = n=0 ( ) n (z + 2j) n 2 j : geometriai sor, így konvergenciáját ismerjük. Konvergencia tartomány: q = z + 2j z + 2j 2 j = < = z + 2j < 5, 5 tehát a z 0 = 2j pont 5 sugarú környezetében konvergens. 2.) Negatív kitevőjű hatványok végtelen összege: b k (z z 0 ) = c k k (z z 0 ) k, ahol b k (= c k ), z, z 0 C k= k= A konvergencia vizsgálatot u = helyettesítéssel visszavezetjük az elöző esetre: z z 0 b k u k konvergens, ha u < R = z z 0 < R k= = r := R < z z 0 Tehát most a konvergencia tartomány egy kör ( r sugarú) külseje, a belső pontokban divergencia van, a körvonal pontjai kérdésesek. ( R -et itt is a valósból ismert képlettel számolhatjuk.) Speciális esetek: r = : a sor egyetlen pontban sem konvergens, c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 30 v.2
32 r = 0 : a sor z = z 0 kivételével minden z -ben konvergens. 3.) Általánosított komplex hatványsor: a k (z z 0 ) k + b k (z z 0 ) = k k=0 k= k= c k (z z 0 ) k = =... + c 2 (z z 0 ) 2 + c z z 0 + c 0 + c (z z 0 ) + c 2 (z z 0 ) c k, z, z 0 C Az általánosított hatványsor konvergencia tartománya az előző típusú konvergencia tartományok közös része lehet, tehát egy z 0 középpontú nyílt körgyűrű: Gy z0, r, R = {z : r < z z 0 < R}, ahol r = a belső kör sugara, R = a külső kör sugara A gyűrű határpontjaiban a konvergencia kérdéses. Speciális esetek: K z0,r, K z0,r, C, Az általánosított hatványsor tulajdonságai T Ha a korlátos és zárt T Gy z0, r, R (gyűrű, nyílt halmaz) az általánosított hatványsor konvergencia gyűrűjének, akkor c k (z z 0 ) k egyenletesen konvergens a T tartományon. k= T 2 Ha z Gy z0, r, R nyílt gyűrűnek, akkor c k (z z 0 ) k folytonos z -ben. k= T 3 Ha z Gy z0, r, R nyílt gyűrűnek, akkor k= c k (z z 0 ) k akárhányszor differenciálható z -ben ( = reguláris z -ben) és az összegfüggvény deriváltját tagonkénti deriválással kaphatjuk meg. c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 3 v.2
33 T 4 egyszerű görbe, Gy z0, r, R, akkor c k (z z 0 ) k dz = c k (z z 0 ) k dz k= k= azaz tagonként szabad integrálni. Mi a kapcsolat egy hatványsor összegfüggvénye és az együtthatók között? T Ha ekkor f(z) := n= c n = 2πj G + c n (z z 0 ) n, f(ζ) dζ, (ζ z 0 ) n+ ahol G + Gy (Gy: a sor konvergencia gyűrűje) B (Vázlat) Felhasználjuk, hogy... =..., ha r < ϱ < R, és mivel a konvergencia egyenletes, tagonként integrálhatunk. G K z0,ϱ.) f(z) dz = Tehát n = - re igaz az állítás. c n (z z 0 ) n dz n= K K }{{} { 2πj, ha n = = 0, egyébként = c 2πj D res f(z) := c = f(z) dz : residuum (maradvány) z=z 0 2πj G + ha speciálisan a KT.: 0 < z z 0 < R c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 32 v.2
34 2.) Osszuk el a sort (z z 0 ) -lal: f(z) dz = c 0 2πj z z 0 K Tehát n = 0- ra is igaz. 3.) Osszuk el pl. (z z 0 ) -gyel: f(z) (z z 0 ) = f(z) (z z 0) = + c 2 + c + c 0 (z z 0 ) + z z 0 = Tehát n = 2- re is igaz. Stb. K f(z) (z z 0 ) dz = c 2 2πj. aurent sor D f reguláris Gy : r < z z0 < R - en, f(z) = c n (z z 0 ) n, n= ahol ahol G + Gy c n = 2πj G + f(ζ) dζ, (ζ z 0 ) n+ Ha f reguláris z z 0 < R -en: n < 0- ra: c n = 0, hiszen n 0- ra: c n = 2πj G + f(ζ) (ζ z 0 ) n+ is reguláris f(ζ) dζ = (ζ z 0 ) n+ 2πj 2πj f (n) (z 0 ) n! = f (n) (z 0 ) n! (Taylor-együtthatók) c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 33 v.2
35 Tehát ekkor speciális esetként Taylor-sort kapunk. D A H nemüres nyílt halmaz bármely pontja körül hatványsorba fejthető komplex függvények a H halmazon analitikus függvények. T Az f komplex függvény akkor és csak akkor analitikus egy H halmazon, ha ott reguláris. Példák: l. előadás és gyakorlat.. Izolált szingularitások D f-nek izolált szingularitása van z 0 -ban, ha f z 0 -ban nem differenciálható, de f reguláris K z0,δ = K z0,δ \ {z 0 }-ban. Izolált szingularitások osztályozása (z 0 az izolált szinguláris pont).) Megszüntethető szingularitás: lim z z0 f(z) (= c 0 ) (A z 0 közvetlen környezetében konvergens, (z z 0 ) hatványait tartalmazó sorban nincs negatív kitevőjű tag.) 2.) Pólus: lim z z0 f(z) = D A pólus n-edrendű, ha lim z z0 (z z 0 ) n f(z) 0 (= c n ) (A sorban véges sok negatív kitevőjű tag van.) 3.) ényeges szingularitás: lim f(z) ( sem!) z z0 (A megfelelő sorban végtelen sok negatív kitevőjű tag van.) c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 34 v.2
36 .2. Residuum-tétel T T egyszeresen összefüggő tartomány; a, a 2,..., a n f reguláris ezen pontok kivételével izolált szingularitások; G + f(z) dz = 2πj n k= res f(z) z=a k B G + f(z) dz = n k= G k f(z) dz =.3. Residuumok meghatározása.) Sorfejtéssel 2.) Elsőrendű pólus esetén: res z=z 0 f(z) = lim z z0 ((z z 0 ) f(z)) 3.) f(z) = g(z) h(z) ; g és h reguláris a z = z 0 pont egy környezetében; h(z 0 ) = 0, de h (z 0 ) 0 res z=z 0 4.) Ha z = z 0 n-edrendű pólus: res f(z) = z=z 0 g(z) h(z) = g(z 0) h (z 0 ) (n )! lim z z 0 d n dz n ((z z 0) n f(z)) c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 35 v.2
37 2. Néhány példa Pl. f(z) = z 2 +.) Állítsa elő a függvény z 0 = j bázispontú összes aurent-sorfejtését! 2.) z 2 + dz =? z 2j =2 Megoldás:.) f(z) = z j z + j = z j g(z) g(z) sorfejtését kell megcsinálni a megfelelő körgyűrűn, és minden tagot megszorozni z j -vel. g(z) = z + j = z j + 2j α.) β.) g(z) = 2j q = z j 2j (z j) 2j KT.: 0 < z j < 2 g(z) = z j = 2j ( ) k (z j) = 2j k=0 ( ) k+ ( ) k (z j) k = 2j k=0 = 2j (z j) + (2j) 2 (2j) (z 3 j)2 + KT.: q = z j z j 2j = < = z j < 2 2 f(z) = z j g(z) = ( ) k+ ( ) k (z j) k = 2j = 2j 2j z j k=0 z j (2j) + (z j) + 2 (2j) 3 = z j k=0 ( ) k 2j = z j k=0 = z j 2j (z j) 2 + (2j)2 (z j) 3 ( 2j) k (z j) k+ = c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 36 v.2
38 q = 2j z j KT.: q = 2j z j = 2 z j < = z j > 2 f(z) = z j g(z) = ( 2j) k (z j) = k+2 (z j) 2j 2 (z j) + 3 KT.: z j > 2 M Másik lehetőség: k=0 f(z) = z 2 + = (z j)(z + j) = A z j + B z + j = f (z) + f 2 (z) A és B meghatározása után f (z) sorfejtése kész, és csak f 2 (z) sorfejtése van hátra. 2.) z 2j =2 z 2 + dz = 2πj res f(z) = 2πj z=j 2j = π Vigyázat! res f(z) a j pont közvetlen környezetében konvergens konvergens, (z j) z=j hatványait tartalmazó aurent-sor c együtthatója, tehát az α sorból kell leolvasni! M Természetesen a Cauchy-féle integrálformula alkalmazásával is megkapható az integrál értéke. Pl. f(z) = z (z 2) 2 (z + ) Adja meg a z 0 = 2 bázispontú aurent-sorfejtéseket! Megoldás: (z 2) hatványait tartalmazó konvergens aurent-sorba fejthető az α.) 0 < z 2 < 3 β.) z 2 > 3 körgyűrűkön. Útmutató: z (z 2) 2 (z + ) = A (z 2) + B 2 z 2 + C z + A, B, C meghatározható. Az első két tag sorfejtése önmaga, KT.: z 2 > 0. Csak a harmadik tag sorfejtését kell elvégezni. c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 37 v.2
39 Vagy: f(z) = g(z) sorfejtését kell elvégezni, és minden tagot z (z 2) 2 z + = (z 2) g(z) 2 g(z) = z z + = z + 2 z + Az első tag kész, a második tagot kell sorbafejteni: z + = 3 (z 2) + 3 = (z 2) 3 z 2 -nel beszorozni. (z 2) 2 3 z 2 = 2 z + = q = z 2 3 = q = 3 z 2 Pl. Állapítsa meg a szingularitás jellegét és a residuumot a szinguláris pontban!.) f(z) = e z 2 2.) g(z) = z 2 ez Megoldás: Felhasználjuk, hogy.) 2.) e u = + u + u2 2! + u3 3! + + un + u C - re. n! e z 2 = + z + 2 2! z z > 0 4 n! z2n res e z 2 = c = 0; z = 0 lényeges szingularitás (végtelen sok negatív kitevőjű tag van) z=0 res z=0 z 2 ez = c = ; z 2 ez = z + 2 z + 2! + z 3! + + zn 2 + z > 0 n! z = 0 másodrendű pólus Pl. z =3 e 2z 8z 3 dz = I =? c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 38 v.2
40 . megoldás: A Cauchy-féle általánosított integrálformula szerint: (f reguláris T egyszeresen összefüggő tartományon) f(z) 2πj dz = f (n) (z (z z 0 ) n+ 0 ) n! G + f(z) = 8 (e2z ) mindenütt reguláris; n + = 3 = n = 2; z 0 = 0 Ezért: I = 2πj 2! d 2 dz 2 ( 8 (e2z )) = z=0 2πj 2! 8 22 e 2z = j π z= megoldás: Dolgozhatunk a residuum tétellel is, mert most könnyen meghatározható sorfejtéssel a residuum. KT.: z > 0 e 2z = + 2z + (2z)2 2! g(z) = e2z 8z 3 = (2z)3 3! + z C-re z ! z ! ! + res g(z) = c = 22 z=0 8 2! = 4 = I = 2πj res g(z) = 2πj z=0 4 = j π 2 M Egyébként a sorfejtésből az is leolvasható, hogy a z 0 = 0 szingularitás másodrendű pólus. Pl. f(z) = sin (z + 2j) (z + 2j) 2 z.) Hol és milyen szingularitása van f-nek? 2.) f(z) dz =? Megoldás: z =3.) Szinguláris pontok: 2j, 0. Mindkettő elsőrendű pólus, mert: lim (z + z 2j 2j) f(z) = lim z 2j sin (z + 2j) z + 2j } {{ } z = 2j = j 2 0 c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 39 v.2
41 ill. sin (z + 2j) lim zf(z) = lim = z 0 z 0 (z + 2j) 2 sin 2j (2j) = j sh 2 2 (2j) = j sh = j sh ) Mivel elsőrendű pólus esetén lim (z z 0 )f(z) = res f(z), z z 0 z=z 0 az előbb megkaptuk a residuumokat, és így célszerű a residuum tételt alkalmazni. ( ) ( f(z) dz = 2πj res f(z) + res f(z) = 2πj j z= 2j z=0 2 j sh 2 ) = π + π sh z =3 c Kónya I. Fritz Jné Győri S. 40 v.2
Feladatok Oktatási segédanyag
VIK, Műsaki Informatika ANAÍZIS () Komplex függvénytan Feladatok Oktatási segédanyag A Villamosmérnöki és Informatikai Kar műsaki informatikus hallgatóinak tartott előadásai alapján össeállította: Frit
Részletesebben1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények
1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények 1.1. Dierenciálhatóság 1.1. deníció. Legyen a z 0 pont az f(z) függvény értelmezési tartományának torlódási
Részletesebben1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor
. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor Vizsgálja meg a következő végtelen sorokat konvergencia szempontjából. Tétel. (Cauchy-féle belső konvergenciakritérium) A a n végtelen sor akkor és csakis
RészletesebbenMatematika I. NÉV:... FELADATOK:
24.2.9. Matematika I. NÉV:... FELADATOK:. A tanult módon vizsgáljuk az a = 3, a n = 3a n 2 (n > ) rekurzív sorozatot. pt 2n 2 + e 2. Definíció szerint és formálisan is igazoljuk, hogy lim =. pt n 3 + n
Részletesebben4. A komplex függvénytan elemei
92 yőri István, Hartung Ferenc: MA4f és MA66a előadásjegyzet, 2006/2007 4. A komplex függvénytan elemei 4.. Komplex függvények határértéke, folytonossága, differenciálhatósága, Cauchy Riemann-egyenletek
RészletesebbenA fontosabb definíciók
A legfontosabb definíciókat jelöli. A fontosabb definíciók [Descartes szorzat] Az A és B halmazok Descartes szorzatán az A és B elemeiből képezett összes (a, b) a A, b B rendezett párok halmazát értjük,
Részletesebben(!), {z C z z 0 < R} K (K: konv. tart.) lim cn+1
Komlex analízis Komlex hatványsorok c n (z z 0 ) n ; R = lim n c n, R = (!), {z C z z 0 < R} K (K: konv. tart.) lim cn+ c n n=0. Van-e olyan komlex hatványsor, melynek a) üres a konvergenciatartománya,
RészletesebbenTartalomjegyzék. 1. Előszó 1
Tartalomjegyzék 1. Előszó 1 2. Halmazok, relációk, függvények 3 2.1. Halmazok, relációk, függvények A............... 3 2.1.1. Halmazok és relációk................... 3 2.1.2. Relációk inverze és kompozíciója............
RészletesebbenMatematika III előadás
Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 23 paramétervonalak,
RészletesebbenMatematika M1 Gyakorlat
Matematika M Gyakorlat BME - Gépésmérnök MSc Gyakorló Feladatsor. Zh. Határoa meg a α paraméter értékét úgy hogy a vx y = αx y xy 4y 3 3 kétváltoós függvény egy reguláris komplex függvény képetes rése
RészletesebbenMatematika I. NÉV:... FELADATOK: 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.
215.12.8. Matematika I. NÉV:... 1. Lineáris transzformációk segítségével ábrázoljuk az f(x) = ln(2 3x) függvényt. 7pt 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.
RészletesebbenAnalízis II. Analízis II. Beugrók. Készítette: Szánthó József. kiezafiu kukac gmail.com. 2009/ félév
Analízis II. Analízis II. Beugrók Készítette: Szánthó József kiezafiu kukac gmail.com 2009/20 10 1.félév Analízis II. Beugrók Függvények folytonossága: 1. Mikor nevez egy függvényt egyenletesen folytonosnak?
RészletesebbenMatematika A1a Analízis
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Differenciálhatóság H607, EIC 2019-03-14 Wettl
Részletesebben0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles
Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2013. jan. 10. Név: Neptun kód: Idő: 180 perc Elm.: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. Fel. össz.: Össz.: Oszt.: Az elérhető pontszám 40 (elmélet) + 60 (feladatok)
RészletesebbenMatematika A2 vizsga mgeoldása június 4.
Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont
RészletesebbenAnalízis I. beugró vizsgakérdések
Analízis I. beugró vizsgakérdések Programtervező Informatikus szak 2008-2009. 2. félév Készítette: Szabó Zoltán SZZNACI.ELTE zotyo@bolyaimk.hu v1.7 Forrás: Dr. Weisz Ferenc: Prog. Mat. 2006-2007 definíciók
RészletesebbenM szaki matematika 2
Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet M szaki matematika Gyakorlati jegyzet Készítette: Bogya Norbert, Dudás János, Fülöp Vanda Utoljára módosítva: 09. április 8. Európai Szociális Alap i Szegedi Tudományegyetem,
RészletesebbenPTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak
PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak MATEMATIKA (A tantárgy tartalma és a tananyag elsajátításának időterve.) Összeállította: Kis Miklós adjunktus Tankönyvek Megegyeznek az 1. és 2. félévben
RészletesebbenSzámsorok. 1. Definíció. Legyen adott valós számoknak egy (a n ) n=1 = (a 1, a 2,..., a n,...) végtelen sorozata. Az. a n
Számsorok 1. Definíció. Legyen adott valós számoknak egy (a n ) = (a 1, a 2,..., a n,...) végtelen sorozata. Az végtelen összeget végtelen számsornak (sornak) nevezzük. Az a n számot a sor n-edik tagjának
RészletesebbenANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK
ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2014. május 15. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így
RészletesebbenMegoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1
Megoldott feladatok 00. november 0.. Feladat: Vizsgáljuk az a n = n+ n+ sorozat monotonitását, korlátosságát és konvergenciáját. Konvergencia esetén számítsuk ki a határértéket! : a n = n+ n+ = n+ n+ =
RészletesebbenKalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/1.
. Ábrázoljuk a következő halmazokat a síkon! {, y) R 2 : + y < }, b) {, y) R 2 : 2 + y 2 < 4}, c) {, y) R 2 : 2 + y 2 < 4, + y < }, {, y) R 2 : + y < }. Kalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/.. gyakorlat
RészletesebbenIntegrálszámítás. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz november
Integrálszámítás a Matematika Aa-Analízis nevű tárgyhoz 009. november Tartalomjegyzék I. Feladatok 5. A határozatlan integrál (primitív függvények........... 7.. A definíciók egyszerű következményei..................
RészletesebbenMatematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II Határozatlan Integrálszámítás d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! x n 1 dx =, sin 2 x dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat!
RészletesebbenA Matematika I. előadás részletes tematikája
A Matematika I. előadás részletes tematikája 2005/6, I. félév 1. Halmazok és relációk 1.1 Műveletek halmazokkal Definíciók, fogalmak: halmaz, elem, üres halmaz, halmazok egyenlősége, részhalmaz, halmazok
RészletesebbenVIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag
VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag 2018/19 1. félév Függvények határértéke 1. Bizonyítsuk be definíció alapján a következőket! (a) lim x 2 3x+1 5x+4 = 1 2 (b) lim x 4 x 16 x 2 4x = 2
RészletesebbenMatematika M1 1. zárthelyi megoldások, 2017 tavasz
Matematka M. zárthely megoldások, 7 tavasz A csoport Pontozás: + 7 + 7 + 7) + 3 + 6 5 pont.. Lehet-e az ux, y) e 3x cos3y) kétváltozós valós függvény egy regulárs komplex függvény valós része? Ha gen,
RészletesebbenSzili László. Integrálszámítás (Gyakorló feladatok) Analízis 3. Programtervező informatikus szak BSc, B és C szakirány
Szili László Integrálszámítás (Gyakorló feladatok Analízis. Programtervező informatikus szak BSc, B és C szakirány. február Tartalomjegyzék I. Feladatok 5. A határozatlan integrál (primitív függvények...........
RészletesebbenHÁZI FELADATOK. 1. félév. 1. konferencia A lineáris algebra alapjai
HÁZI FELADATOK. félév. konferencia A lineáris algebra alapjai Értékelés:. egység: önálló feladatmegoldás.8. Döntse el, párhuzamosak-e a következő vektorpárok: a) a( ; ; 7) b(; 5; ) b) c(; 9; 5) d(8; 6;
Részletesebben6. ELŐADÁS DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS II. DIFFERENCIÁLÁSI SZABÁLYOK. BSc Matematika I. BGRMA1HNND, BGRMA1HNNC
6. ELŐADÁS DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS II. DIFFERENCIÁLÁSI SZABÁLYOK BSc Matematika I. BGRMAHNND, BGRMAHNNC A következő diákon szereplő állítások mindegyikét az előadáson fogjuk igazolni, és példákkal bőségesen
Részletesebben1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor
. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor Vizsgálja meg a következ végtelen sorokat konvergencia szempontjából. Tétel. (Cauchy-féle bels konvergenciakritérium) A a n végtelen sor akkor és csakis
Részletesebben2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve trigonometrikus alakban vannak megadva?
= komolyabb bizonyítás (jeleshez) Ellenőrző kérdések 2006 ősz 1. Definiálja a komplex szám és műveleteinek fogalmát! 2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve
Részletesebben12. Mikor nevezünk egy részhalmazt nyíltnak, illetve zártnak a valós számok körében?
Ellenörző Kérdések 1. Mit jelent az, hogy egy f : A B függvény injektív, szürjektív, illetve bijektív? 2. Mikor nevezünk egy függvényt invertálhatónak? 3. Definiálja a komplex szám és műveleteinek fogalmát!
Részletesebben6. Folytonosság. pontbeli folytonosság, intervallumon való folytonosság, folytonos függvények
6. Folytonosság pontbeli folytonosság, intervallumon való folytonosság, folytonos függvények Egy függvény egy intervallumon folytonos, ha annak miden pontjában folytonos. folytonos függvények tulajdonságai
RészletesebbenMűszaki matematika 2
Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet Műszaki matematika Gyakorlati jegyzet Készítette: Bogya Norbert, Dudás János, Fülöp Vanda 09. március. Európai Szociális Alap i Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi
Részletesebbensin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Analízis II Határozatlan integrálszámítás g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = cos x =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén
Részletesebbenx 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx
Integrálszámítás II. Parciális integrálás. g) i) l) o) e ( + )(e e ) cos h) e sin j) (sin 3 cos) m) arctg p) arcsin e (3 )e sin f) cos ( )(sin cos 3) e cos k) e sin cos ln n) ( + ) ln. e 3 e cos 3 3 cos
RészletesebbenMatematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,
Matematika II előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II képletek Határozatlan Integrálszámítás x n dx =, sin 2 x dx = sin xdx =, ch 2 x dx = sin xdx =, sh 2 x dx = cos xdx =, + x 2
Részletesebbenminden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének.
Függvények határértéke és folytonossága Egy f: D R R függvényt korlátosnak nevezünk, ha a függvényértékek halmaza korlátos. Ha f(x) f(x 0 ) teljesül minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének
RészletesebbenSorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján
Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján Számsorozatok, vektorsorozatok konvergenciája Def.: Számsorozatok értelmezése:
RészletesebbenAlapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka
Pintér Miklós miklos.pinter@uni-corvinus.hu Ősz Alapfogalmak Halmazok Definíció Legyen A egy tetszőleges halmaz, ekkor x A (x / A) jelentése: x (nem) eleme A-nak. A B (A B) jelentése: A (valódi) részhalmaza
Részletesebben1. Komplex számok. x 2 = 1 és x 2 + x + 1 = 0. egyenletek megoldását számnak tekinthessük:
. Komplex számok A valós számok és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető. A számfogalom a számegyenes pontjainak körében nem bővíthető tovább. A számfogalom bővítését
RészletesebbenMetrikus terek, többváltozós függvények
Metrikus terek, többváltozós függvények 2003.10.15 Készítette: Dr. Toledo Rodolfo és Dr. Blahota István 1. Metrikus terek, metrika tulajdonságai 1.1. A valós, komplex, racionális, természetes és egész
RészletesebbenANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK
ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2014. március 17. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így
RészletesebbenDierenciálhatóság. Wettl Ferenc el adása alapján és
205.0.9. és 205.0.26. 205.0.9. és 205.0.26. / Tartalom A dierenciálhatóság fogalma Pontbeli dierenciálhatóság Jobb és bal oldali dierenciálhatóság Folytonosság és dierenciálhatóság Deriváltfüggvény 2 Dierenciálási
Részletesebben3. Lineáris differenciálegyenletek
3. Lineáris differenciálegyenletek A közönséges differenciálegyenletek két nagy csoportba oszthatók lineáris és nemlineáris egyenletek csoportjába. Ez a felbontás kicsit önkényesnek tűnhet, a megoldásra
RészletesebbenA legjobb közeĺıtés itt most azt jelentette, hogy a lineáris
Többváltozós függvények differenciálhatósága f(x) f(x Az egyváltozós függvények differenciálhatóságát a lim 0 ) x x0 x x 0 függvényhatárértékkel definiáltuk, s szemléletes jelentése abban mutatkozott meg,
RészletesebbenKétváltozós függvények ábrázolása síkmetszetek képzése által
Kétváltozós függvének ábrázolása síkmetszetek képzése által ) Ábrázoljuk a z + felületet! Az [,] síkkal párhuzamos síkokkal z c) képzett metszetek körök: + c, tehát a felület z tengelű forgásfelület; Az
RészletesebbenANALÍZIS II. Példatár
ANALÍZIS II. Példatár Többszörös integrálok 3. április 8. . fejezet Feladatok 3 4.. Kett s integrálok Számítsa ki az alábbi integrálokat:...3. π 4 sinx.. (x + y) dx dy (x + y) dy dx.4. 5 3 y (5x y y 3
RészletesebbenAz egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:
Bevezető matematika kémikusoknak., 04. ősz. feladatlap. Ábrázoljuk számegyenesen a következő egyenlőtlenségek megoldáshalmazát! (a) x 5 < 3 5 x < 3 x 5 < (d) 5 x
RészletesebbenMatematika I. Vektorok, egyenesek, síkok
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika I Vektorok, egyenesek, síkok a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b 2, b 3 ) vektorok szögét? a) Hogyan számítjuk
RészletesebbenAz f ( xy, ) függvény y változó szerinti primitív függvénye G( x, f xydy= Gxy + C. Kétváltozós függvény integrálszámítása. Primitívfüggvény.
Tartalomjegyzék Kétváltozós függvény integrálszámítása... Primitívfüggvény... Kettősintegrál... A kettősintegrál téglalap tartományon... A kettősintegrál létezésének szükséges feltétele... 3 Illusztráció...
RészletesebbenEgyváltozós függvények 1.
Egyváltozós függvények 1. Filip Ferdinánd filip.ferdinand@bgk.uni-obuda.hu siva.banki.hu/jegyzetek 015 szeptember 1. Filip Ferdinánd 015 szeptember 1. Egyváltozós függvények 1. 1 / 5 Az el adás vázlata
RészletesebbenA képzetes számok az isteni szellem e gyönyörű és csodálatos hordozói már majdnem a lét és nemlét megtestesítői. (Carl Friedrich Gauss)
Gyakorló feladatok (Ép. matek). Komple számok: A képzetes számok az isteni szellem e gyönyörű és csodálatos hordozói már majdnem a lét és nemlét megtestesítői. (Carl Friedrich Gauss) ) Számítsa ki a következő
RészletesebbenDIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC
BSC MATEMATIKA II. MÁSODRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEK BSc. Matematika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC MÁSODRENDŰ DIFFERENCIÁLEGYENLETEK Egy explicit közönséges másodrendű differenciálegyenlet általános
RészletesebbenDifferenciál - és integrálszámítás. (Kreditszám: 7) Tantárgyfelelős: Dr. Losonczi László egyetemi tanár. Meghirdető tanszék: Analízis Tanszék
Differenciál - és integrálszámítás (Óraszám: 3+3) (Kreditszám: 7) Tantárgyfelelős: Dr. Losonczi László egyetemi tanár Meghirdető tanszék: Analízis Tanszék Debrecen, 2005 A tárgy neve: Differenciál- és
RészletesebbenHatványsorok, Fourier sorok
a Matematika mérnököknek II. című tárgyhoz Hatványsorok, Fourier sorok Hatványsorok, Taylor sorok Közismert, hogy ha 1 < x < 1 akkor 1 + x + x 2 + x 3 + = n=0 x n = 1 1 x. Az egyenlet baloldalán álló kifejezés
Részletesebben1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy
/. Házi feladat. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy mindig igaz. (p (( p) q)) (( p) ( q)). Igazoljuk, hogy minden A, B és C halmazra A \ (B C) = (A \ B) (A \ C) teljesül.
RészletesebbenJPTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak
JPTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak MATEMATIKA (A tantárgy tartalma és a tananyag elsajátításának időterve.) (Összeállította: Kis Miklós) Tankönyvek Megegyeznek az 1. félévben használtakkal.
Részletesebbenvalós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.
2. Közönséges differenciálegyenlet megoldása, megoldhatósága Definíció: Az y függvényt a valós számok H halmazán a közönséges differenciálegyenlet megoldásának nevezzük, ha az y = y(x) helyettesítést elvégezve
RészletesebbenFelügyelt önálló tanulás - Analízis III.
Felügyelt önálló tanulás - Analízis III Kormos Máté Differenciálható sokaságok Sokaságok Röviden, sokaságoknak nevezzük azokat az objektumokat, amelyek egy n dimenziós térben lokálisan k dimenziósak Definíció:
RészletesebbenKétváltozós függvények differenciálszámítása
Kétváltozós függvények differenciálszámítása 13. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Kétváltozós függvények p. 1/1 Definíció, szemléltetés Definíció. Az f : R R R függvényt
RészletesebbenMatematika szigorlat június 17. Neptun kód:
Név Matematika szigorlat 014. június 17. Neptun kód: 1.. 3. 4. 5. Elm. Fel. Össz. Oszt. Az eredményes szigorlat feltétele elméletből legalább 0 pont, feladatokból pedig legalább 30 pont elérése. A szigorlat
RészletesebbenMatematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.
Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2009. máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.: 180 perc 0-49 pont: elégtelen, 50-61 pont: elégséges, 62-73 pont:
RészletesebbenKalkulus 2., Matematika BSc 1. Házi feladat
. Házi feladat Beadási határidő: 07.0.. Jelölések x = (x,..., x n, y = (y,..., y n, z = (z,..., z n R n esetén. x, y = n i= x iy i, skalárszorzat R n -ben. d(x, y = x y = n i= (x i y i, metrika R n -ben
RészletesebbenKomplex számok. A komplex számok algebrai alakja
Komple számok A komple számok algebrai alakja 1. Ábrázolja a következő komple számokat a Gauss-féle számsíkon! Adja meg a számok valós részét, képzetes részét és számítsa ki az abszolút értéküket! a) 3+5j
RészletesebbenElérhető maximális pontszám: 70+30=100 pont
Villamosmérnök Szak Távoktatás 2. félév Matematika kollokvium 2008. dec. 20. Név: Neptun Kód: Tanár: Fel.: Elm.: Hf.: Össz.: Oszt.: Vajda István Rendelkezésre álló idő: 105 perc Elérhető maximális pontszám:
Részletesebben2014. november Dr. Vincze Szilvia
24. november 2-4. Dr. Vincze Szilvia Tartalomjegyzék. Meredekség, szelő, szelő meredeksége 2. Differencia-hányados fogalma 3. Differenciál-hányados fogalma 5. Folytonosság és differenciálhatóság kapcsolata
Részletesebben4. Laplace transzformáció és alkalmazása
4. Laplace transzformáció és alkalmazása 4.1. Laplace transzformált és tulajdonságai Differenciálegyenletek egy csoportja algebrai egyenletté alakítható. Ennek egyik eszköze a Laplace transzformáció. Definíció:
RészletesebbenFüggvény határérték összefoglalás
Függvény határérték összefoglalás Függvény határértéke: Def: Függvény: egyértékű reláció. (Vagyis minden értelmezési tartománybeli elemhez, egyértelműen rendelünk hozzá egy elemet az értékkészletből. Vagyis
Részletesebben25 i, = i, z 1. (x y) + 2i xy 6.1
6 Komplex számok megoldások Lásd ábra z = + i, z = + i, z = i, z = i z = 7i, z = + 5i, z = 5i, z = i, z 5 = 9, z 6 = 0 Teljes indukcióval 5 Teljes indukcióval 6 Az el z feladatból következik z = z = =
RészletesebbenDifferenciálszámítás. 8. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Differenciálszámítás p. 1/1
Differenciálszámítás 8. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Differenciálszámítás p. 1/1 Egyenes meredeksége Egyenes meredekségén az egyenes és az X-tengely pozitív iránya
Részletesebbenx a x, ha a > 1 x a x, ha 0 < a < 1
EL 18 Valós exponenciális függvények Definíció: Ha a R, a>0, akkor legyen a x = e x lna, x R A valós változós exponenciális függvények grafikonja: x a x, ha a > 1 x a x, ha 0 < a < 1 A szinusz függvény
RészletesebbenFüggvényhatárérték és folytonosság
8. fejezet Függvényhatárérték és folytonosság Valós függvények és szemléltetésük D 8. n-változós valós függvényen (n N + ) olyan f függvényt értünk amelynek értelmezési tartománya (Dom f ) az R n halmaznak
RészletesebbenFirst Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Többváltozós függvények (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Egyváltozós függvények esetén a differenciálhatóságból következett a folytonosság. Fontos tudni, hogy abból, hogy egy
RészletesebbenMatematika 4 gy. Földtudomány és Környezettan BSc II/2 Mincsovics Miklós Emil, Havasi Ágnes
Matematika 4 gy Földtudomány és Környezettan BSc II/ Mincsovics Miklós Emil, Havasi Ágnes.Gyakorlat: Integrálszámítás NT-ekben (R n -ben: Másodfajú vonalintegrál A, alapfogalmak: másodfajú vonalintegrál
RészletesebbenAnalízis szigorlat informatikusoknak (BMETE90AX20) tárgykövetelmény és tételsor
Analízis szigorlat informatikusoknak (BMETE90AX20) tárgykövetelmény és tételsor Bodrogné Réffy Júlia, Horváth Róbert 2018/19. II. félévtől Tantárgykód: BMETE90AX20 Félév: 2018/19. tavasz Nyelv: magyar
Részletesebbenf(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva
6. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 6.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási
RészletesebbenFourier sorok február 19.
Fourier sorok. 1. rész. 2018. február 19. Függvénysor, ismétlés Taylor sor: Speciális függvénysor, melynek tagjai: cf n (x) = cx n, n = 0, 1, 2,... Állítás. Bizonyos feltételekkel minden f előállítható
Részletesebbenf(x) a (x x 0 )-t használjuk.
5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási
RészletesebbenMatematika II. Feladatgyűjtemény GEMAN012B. Anyagmérnök BSc szakos hallgatók részére
Matematika II. Feladatgyűjtemény GEMANB Anyagmérnök BSc szakos hallgatók részére Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia 6 . gyakorlat Matematika II.. Az alábbi f függvényeknél adja meg f -t! f() = + 5; (b) f()
Részletesebbenn n (n n ), lim ln(2 + 3e x ) x 3 + 2x 2e x e x + 1, sin x 1 cos x, lim e x2 1 + x 2 lim sin x 1 )
Matek szigorlat Komplex számok Sorozat határérték., a legnagyobb taggal egyszerűsítünk n n 3 3n 2 + 2 3n 2 n n + 2 25 n 3 9 n 2 + + 3) 2n 8 n 3 2n 3,, n n5 + n 2 n 2 5 2n + 2 3n 2) n+ 2. e-ados: + a )
Részletesebben6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének
6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük
Részletesebben1. Absztrakt terek 1. (x, y) x + y X és (λ, x) λx X. műveletek értelmezve vannak, és amelyekre teljesülnek a következő axiómák:
1. Absztrakt terek 1 1. Absztrakt terek 1.1. Lineáris terek 1.1. Definíció. Az X halmazt lineáris térnek vagy vektortérnek nevezzük a valós számtest (komplex számtest) felett, ha bármely x, y X elemekre
RészletesebbenPTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak
PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak MATEMATIKA (A tantárgy tartalma és a tananyag elsajátításának időterve.) Összeállította: Kis Miklós adjunktus Tankönyvek (mindhárom félévre): 1. Scharnitzky
RészletesebbenKalkulus I. NÉV: Határozzuk meg a következő határértékeket: 8pt
27.2.2. Kalkulus I. NÉV:... A csoport KÓD:.... Adjuk meg a b n = 3n 7 9 2n sorozat infimumát, szuprémumát. 8pt 2. Határozzuk meg a következő határértékeket: 8pt (a) ( lim n 2 3n n 2 n 3) n ( ) 3n 5 3 2n,
Részletesebben8. előadás. Kúpszeletek
8. előadás Kúpszeletek Kör A k kört egyértelműen meghatározza C(a,b) középpontja és r sugara. A P pont pontosan akkor van k-n, ha CP=r. Vektoregyenlet: p-c = r. Koordinátás egyenlet: (X-a)2 + (Y-b)2 =
RészletesebbenMatematikai analízis II.
Matematikai analízis II. Feladatgyűjtemény GEMAN6-B Gazdaságinformatikus, Programtervező informatikus és Mérnökinformatikus hallgatók részére Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia 6 . feladatlap Implicit függvények
Részletesebben8n 5 n, Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás,
3... Kalkulus I. NÉV:... A csoport EHA:... FELADATOK:. Definíció szerint és formálisan is határozzuk meg az f() = 4 deriváltját az = helyen.pt. Határozzuk meg a következő határértékeket: pt lim n 8n 5
RészletesebbenProgramtervező informatikus I. évfolyam Analízis 1
Programtervező informatikus I. évfolyam Analízis 1 2012-2013. tanév, 2. félév Tételek, definíciók (az alábbi anyag csupán az előadásokon készített jegyzetek mellékletéül szolgál) 1. Mit jelent az asszociativitás
Részletesebben1. Folytonosság. 1. (A) Igaz-e, hogy ha D(f) = R, f folytonos és periodikus, akkor f korlátos és van maximuma és minimuma?
. Folytonosság. (A) Igaz-e, hogy ha D(f) = R, f folytonos és periodikus, akkor f korlátos és van maimuma és minimuma?. (A) Tudunk példát adni olyan függvényekre, melyek megegyeznek inverzükkel? Ha igen,
Részletesebbenx = 1 = ı (imaginárius egység), illetve x 12 = 1 ± 1 4 2
Komplex számok A valós számok és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető. A számfogalom a számegyenes pontjainak körében nem bővíthető tovább. A számfogalom bővítését
Részletesebben5. fejezet. Differenciálegyenletek
5. fejezet Differenciálegyenletek 5.. Differenciálegyenletek 5... Szeparábilis differenciálegyenletek 5.. Oldjuk meg az alábbi differenciálegyenleteket, és ábrázoljunk néhány megoldást. a) y = x. b) y
RészletesebbenFüggvény differenciálás összefoglalás
Függvény differenciálás összefoglalás Differenciálszámítás: Def: Differenciahányados: f() f(a + ) f(a) függvényérték változása független változó megváltozása Ha egyre kisebb, vagyis tart -hoz, akkor a
RészletesebbenMATEMATIKA 2. dolgozat megoldása (A csoport)
MATEMATIKA. dolgozat megoldása (A csoport). Definiálja az alábbi fogalmakat: (egyváltozós) függvény folytonossága, differenciálhatósága, (többváltozós függvény) iránymenti deriváltja. (3x8 pont). Az f
RészletesebbenDifferenciálegyenletek
Differenciálegyenletek Losonczi László Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Debrecen, 2011/12 tanév, I. félév Losonczi László (DE) Differenciálegyenletek 2011/12 tanév, I. félév 1 /
RészletesebbenSzélsőérték feladatok megoldása
Szélsőérték feladatok megoldása A z = f (x,y) függvény lokális szélsőértékének meghatározása: A. Szükséges feltétel: f x (x,y) = 0 f y (x,y) = 0 egyenletrendszer megoldása, amire a továbbiakban az x =
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenTANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató
BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató 2014/2015. tanév I. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Matematikai alapok
Részletesebben