Devizahitelek a vállalati finanszírozásban

Átírás

1 Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Devizahitelek a vállalati finanszírozásban Készítette: Amigo Pedro Roberto Konzulens: Lévai József Csizmadia Lászlóné Debrecen 2006.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı K&H bank története Vállalat finanszírozása általánosan A vállalkozások finanszírozásának lehetséges forrásai A kis- és középvállalkozások sajátos finanszírozási szükségletei A kisvállalkozások hitelezésének nehézségei Az állami támogatások formái Kockázati tıkebefektetések a vállalkozások finanszírozásának jövıbeni megoldása? A vállalkozás-finanszírozás banki gyakorlata A bankok hitelezési politikáját befolyásoló sajátos tényezık Törvényi rendelkezések A banki kockázat csökkentésének módszerei a vállalkozói hitelezéssel kapcsolatban A devizahitelek a Kereskedelmi és Hitelbank gyakorlatában A K&H vállalati hiteltermékei A K&H vállalati hitelezési folyamata Az adósminısítés menete Objektív tényezık vizsgálata Szubjektív tényezık vizsgálata Biztosítékok a K&H Bank gyakorlatában A hitel díjazása A hitelelıterjesztés Döntési jogkörök A hitel engedélyezése, elutasítása, a szerzıdéskötés és a hitelmonitoring A devizahitelezés a vállalati finanszírozásban A devizahitel állomány alakulása ( ) Az eddigi devizahitelezési tendenciák tapasztalatai A devizahitelek kínálta lehetıségek A devizahitelek és az euró bevezetése A devizahitelezés lengyelországi tapasztalatai Egy empirikus tanulmány eredményei A devizahitelek kockázatainak csökkentési lehetıségek, treasury termékek Határidıs devizaügyletek Opciós ügyletek A K&H Bank treasury tevékenysége Összefoglaló következtetések Irodalomjegyzék Mellékletek Ábrajegyzék 1. sz. ábra A finanszírozási rendszer sz. ábra A vállalati forint- és devizahitelek állománya (milliárd forint) sz. ábra A forint/euró árfolyamnak alakulása az euró bevezetése óta sz. ábra A zloty/euró és a forint/euró árfolyamok alakulása sz. ábra A zloty/dollár és a forint/dollár árfolyamok alakulása

3 Táblázatjegyzék 1. sz. táblázat Az objektív értékelés bemutatása sz. táblázat Adósminısítési kategóriák sz. táblázat A szubjektív értékelés bemutatása sz. táblázat A szubjektív értékelés bemutatása sz. táblázat Döntési jogkörök a K&H Bank gyakorlatában sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása (milliárd forint) sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása (milliárd forint) sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása (milliárd forint) sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása (milliárd forint) sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása (milliárd forint) sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása (milliárd forint) sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása (milliárd forint) sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása (milliárd forint) sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása (milliárd forint) sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása (milliárd forint) sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása (milliárd forint) sz. táblázat A devizahitelek aránya a teljes lengyel banki portfolióban (%) sz. táblázat A lengyel bankok minısített hiteleinek aránya devizanemenként (%) sz. táblázat A devizahitelek és az árfolyamindexált hitelek arány a teljes lengyel banki portfolión belül (%) sz. táblázat A lengyel bankok minısített hiteleinek aránya devizanemenként (%) sz. táblázat A devizahitelek és az árfolyamindexált hitelek arány a teljes lengyel banki portfolión belül (%) sz. táblázat A lengyel bankok minısített hiteleinek aránya devizanemenként (%) sz. táblázat A devizahitelek és az árfolyamindexált hitelek arány a teljes lengyel banki portfolión belül (%) sz. táblázat A lengyel bankok minısített hiteleinek aránya devizanemenként (%)

4 1. Bevezetı Egy gazdaság növekedéséhez, prosperálásához elengedhetetlen a gazdasági összterméket elıállító vállalatok zavartalan mőködésének biztosítása. A vállalatok biztonságos mőködésének több elıfeltétele van, ezek közül szerintem a legfontosabbak a jogrendszer fejlettsége, a dinamikus gazdasági környezet és a forráshoz való hozzájutás lehetısége. Jogrendszerünk a rendszerváltás óta folyamatosan igazul a nyugati mintához, és mára nemzetközi viszonylatban is fejlettnek mondható. A magyar gazdasági fejlıdésre leginkább az Európai Unió gazdasági állapota van hatással, ami a néhány éves pangás után tavaly dinamikusan növekedett. A vállalatok finanszírozásában elsıdleges szerepe van a banki szerepvállalásnak, a hitelezésnek. Dolgozatom témájául a vállalatok finanszírozási problémáját, azon belül is a devizahitelek finanszírozáson belüli jelentıségét választottam. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a manapság rohamosan terjedı vállalati devizahitelezés választ ad-e a finanszírozási problémára, hogy a devizában eladósodó vállalatok a kecsegtetıen alacsony kamatokért nem vállalnak-e elviselhetetlen kockázatot? Ahhoz, hogy e kérdésekre választ kapjak, elıször felvázolom a vállalatok finanszírozási alternatíváit, külön kiemelve a kis- és középvállalatok problémáit. A vállalati devizahitelezés gyakorlati lépéseit az ország egyik legnagyobb és a vállalati finanszírozásban élen járó bank, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. példáján keresztül mutatom be. Mivel a lakossági devizahitelekkel szemben a vállalatok már több mint egy évtizede adósodnak el devizában, e folyamat mögött húzódó tényezık is segíthetnek a kiinduló kérdés megválaszolásában. Majd a mai devizahitelekkel részletesebben foglalkozom, bemutatom azok elınyeit, kockázatait, valamint az eurózónához való csatlakozás kérdését is. A devizahitelek kockázatainak relevanciáját Lengyelország példáján keresztül mutatom be, ahol az ezredforduló utáni években a vállalatok hasonló helyzetben voltak, mint ma a magyar vállalatok. Végül a devizahitelek kockázatainak kezelésére használt eszközöket vázolom röviden, és azok megjelenését a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kínálatában. 4

5 Dolgozatom elkészítését konzulensként segítették Lévai József, és Csizmadia Lászlóné, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. debreceni vállalati fiókjának szenior ügyfélkapcsolati menedzsere. Segítségükért, tanácsaikért e helyen is köszönetet mondok. Valamint megköszönöm Pozsonyi Lászlónak, a Kereskedelmi és Hitelbank debreceni vállalati fiókjának vezetıjének, hogy lehetıséget nyújtott e dolgozat megírására. 5

6 2. K&H bank története A K&H bank mai tevékenységi- és ügyfélkörének megértéséhez nélkülözhetetlennek tartom a Bank kialakulásának és eddigi tevékenységének bemutatását. A gazdaságban már a politikai rendszerváltás elıtti években is voltak liberalizációs lépések. A piacgazdaságra való áttérés és a vállalatok versenyszférába való integrálása elképzelhetetlen lett volna a bankrendszer megreformálása nélkül. Ennek elsı lépése 1987-ben a kétszintő bankrendszer kialakítása volt, mely során a leválasztották a jegybank hitelezési igazgatóságait és ezekbıl önálló bankokat hoztak létre. Ez a változás nem szerves fejlıdés során jött létre, hanem államigazgatási rendeletek alapján. [Csáky-Macher, 1998] A három frissen alapított kereskedelmi banknak (Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), a Magyar Hitel Bank (MHB), valamint a Budapest Bank (BB) meglehetısen nehéz gyermekkora volt, mivel örökségül kapták a jegybank rossz minıségő hitel- és betétállományát és ügyfélkörét is. Emiatt tıkeellátottságuk már a kezdetekben sem volt jó, és ez a helyzet csak súlyosbodott a 90-es évek elején tapasztalt gazdasági visszaesés során. A rossz hitelek nem csak a gazdaság recessziós állapota miatt ugrottak meg, hanem a banki és a felügyeleti szakértelem hiánya miatt is. Mivel a bankokat a jegybank egyes fıosztályaiból hozták létre megalakulásukkor ügyfélkörük erısen koncentrált volt. A Kereskedelmi és Hitelbanknál, mely a MNB Agrár, Ipari, Kereskedelmi és Szövetkezeti Hitelfıigazgatóságából jött létre, az agrárágazat dominált. [Ábel-Szakadát, 1997] A Bank a MNB-tıl 51 bankfiókot és 2400 jogi személyiségő szervezet számlavezetését örökölte. Tulajdoni szerkezetében döntı részesedése az államnak volt, mellette néhány mezıgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi vállalat szerepelt. Az ügyfelek 60%-a a mezıgazdaságban, az élelmiszeriparban és a belkereskedelemben mőködött. [K&H éves jelentés, 1987] Az állami nagybankok mellett megjelenı kisebb, köztük 3 külföldi tulajdonú kereskedelmi bank már a nyolcvanas évek végén erıs versenyhelyzetet hoztak létre. A külföldi bankok távol tartották magukat a túlzottan kockázatos ügyfelek finanszírozásától és ügyfelekért folytatott versenyben elınnyel indultak, mivel nem nehezedett rájuk az örökölt rossz hitelek súlya és a külföldi anyabankokon keresztül olcsóbb forrásokhoz jutottak. [Ábel-Szakadát, 1997] 6

7 A piaci verseny erısödésére a K&H Bank a szolgáltatások minıségének javításával és a termékek diverzifikációval válaszolt. Új üzletágak kerültek bevezetésre, a lízing, a faktoring és a leszámítolási bankszolgáltatások végzésére megalapította a Merkantil Bank Rt.-t. A kockázatos mezıgazdasági hitelezés mellett egyre erısödött az ipari és kereskedelmi vállalatok finanszírozása. A vállalati üzletággal együtt fejlıdött a lakossági üzletág is, ahol új szolgáltatások és a régiek minıségének javítása volt a Bank fı célja. [K&H éves jelentés, 1988] A Bank privatizálására 1990-ben tették meg az elsı kísérletet, de az üzlet meghiúsult, mivel a befektetık nem kaptak rá garanciát, hogy részesedésüket késıbb tovább növelhetik. [Mihályi, 2000] 1991 végén a parlament tarthatatlannak találta a reál és nominál folyamatok további elszakadását és több a pénzintézeteket érintı törvényt fogadott el. Ekkor született meg a pénzintézeti törvény, mely a bankok mőködését szigorú szabályok közé terelte. Ettıl fogva a bankoknak kinnlevıségeik után meghatározott százalékú céltartalékot kellett tartaniuk, és a tıkemegfelelési mutatójuknak 1994-re el kellett érni a 8%-ot. Bár a törvényt a bázeli bizottság javaslatai alapján hozták létre, mégis azon a magyar sajátosságok miatt enyhíteni kellett. A számviteli törvényt is ekkor fogadták el, mely pontosabb és megbízhatóbb mérlegek és eredmény-kimutatások elkészítését írta elı. A bankok hitelállományára talán a legnagyobb hatással a csıdtörvény és azon belül a kötelezı öncsıd intézményének bevezetése volt. E három törvény teljesíthetetlen követelményeket állított a bankok elé, nem voltak képesek az elıírt céltartalékot letenni. A bankrendszer összeomlását elkerülendı, a törvény lehetıséget adott arra, hogy csak három év elteltével teljesítsék kötelezettségüket. [Ábel-Szakadát, 1997] A jogszabályok szigora mellett szembe kellett még nézniük a bankoknak a reálgazdaság folytatódó recessziójával is. A rossz hitelek eddig nem okoztak túl nagy gondot, mert ha lejártak gyakorlatilag automatikusan meghosszabbították ıket. A csıdtörvény bevezetésével viszont ez az eljárás megszőnt és hirtelen megugrott a bankok beszedhetetlen kintlévıségeinek aránya. A K&H Bank kétes kintlévıségei éves szinten megkétszerezıdtek, ami teljesíthetetlen terhet rótt rá. Hasonló helyzetben volt a bankrendszer egésze, ezért az állami beavatkozásra elkerülhetetlenné vált. Az állami beavatkozás a hitelkonszolidáció formájában valósult meg, ami a bankok rossz minısítéső követeléseinek hosszú lejáratú államkötvényekre való cserélését jelentette. Így a bankok 105 Mrd Ft összegő rossz 7

8 minısítéső hiteltıl szabadultak meg és cserébe az államtól 1 millió Ft készpénzt és 82,4 Mrd Ft névértékő államkötvényt kaptak. A K&H Bank hitelportfolióját 11,5 Mrd Ft értékő rossz minısítéső hitelállománytól tisztították meg. [K&H éves jelentés, 1992] Az állam második lépése a bankrendszer talpra állítására a bankkonszolidáció volt. Ez azt a folyamatot takarja mely során azon bankok kapnak közvetlen tıkejuttatást, saját tıke emelés illetve alárendelt kölcsöntıke formájában melyek saját tıkéje nem fedezte a megnövekedett céltartalék képzési kötelezettség teljesítését. A K&H Bank tıkéjét 13,5 Mrd Ft-tal emelte az állam, ezáltal 85,1%-os tulajdonosi részesedésre tett szert. [K&H éves jelentés, 1993] A bankok helyzetének javítására tett következı lépés az 1994-ben induló adóskonszolidáció volt, mely a vállalati hitelek átcsoportosítását, átütemezését, elengedését vagy tulajdonná alakítását tartalmazta. Az adóskonszolidáció és a körültekintıbb hitelezési gyakorlatnak köszönhetıen már ebben az évben jelentısen csökkent a minısített követelések állománya. A három konszolidációs hullám eredményeként a Bank több mint 12 Mrd Ft-ot kapott adósságaiért cserébe és a tıkeemelés illetve a kapott alárendelt kölcsöntıke értéke meghaladta a 43 Mrd Ft-ot. [Várhegyi, 2002] A Bank konszolidációja után modernizációs programot hajtott végre, végleg levált a MNB rendszereirıl, elektronikus adatátviteli rendszert épített ki, megtette az elsı lépéseket a GIRO rendszerhez való csatlakozáshoz is. Tovább fejlesztette az adós- és befektetésminısítési rendszerét. Kidolgozta a hitelezési kézikönyvet, mely a nyugati bankok gyakorlatának megfelelıen tartalmazza a hitelmonitoring eszközét. [K&H éves jelentés, 1994] Az 1995-re lezáruló az adós- és a bankkonszolidáció eredményeként a bank jegyzett tıkéje 10,4 Mrd Ft-ra csökkent, hitelportfoliójának minısége viszont sokat javult. A Bank állami tulajdonrészesedésének értékesítésére, azaz a privatizációra ben került sor. A bankprivatizáció elsı lépéseként, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 30 millió dollár értékő alárendelt kölcsöntıkét nyújtott a Banknak, hogy a tıkehelyzetét megerısítse. Meghívásos, kétfordulós pályázattal értékesítette az ÁPV Rt. a K&H Bankot. A 35 komoly érdeklıdı közül csak hat jutott el a meghívotti státuszig és csak két konzorcium került át a második fordulóba. E két konzorcium a belga-ír Kredietbank-Irish Life és a Bank of Ireland Group volt. A licitversenyt a belga ír páros nyerte és a K&H 10%-os tulajdoni részesedéséért 567 %-os rekordárfolyamon 30 millió dollárt fizettek. A 8

9 Kredietbank és az Irish Life egyaránt 23,1 százalékosaz EBRD pedig 18,2 százalékos részesedést tudhatott magáénak. Az államnál maradt részesedést (7,6 Mrd Ft értékő) nyilvánosan akarták a tızsdén értékesíteni, de a bizonytalan piaci helyzet miatt ezt kétszer is el kellett halasztani. [Csáky-Macher, 1998] A tıkeemelést követıen egy nemzetközi viszonylatban is stabil tartalékokkal rendelkezı bank jött létre. A Bank tulajdonosi szerkezetében 1999-ben újabb változás történt, amikor az EBRD részvényeit értékesítette. A vevık a KBC Bank és Biztosító csoport (a Kredietbank, a Cera Bank és az AAB Biztosítótársaság fúziójával jött létre 1998-ban) és az ES Asset Administration Ltd. portugál bank voltak. [K&H éves jelentés, 1999] A maradék állami tulajdon értékesítésére 2000-ben került sor, amikor a KBC Bank 120%-os árfolyamon megvásárolta az ÁPV Rt. tulajdonában lévı 29,66%-os részvénycsomagot. A Bank belga tulajdonosa azt a célt tőzte ki maga elé hogy egyesíti a Bankot a holland ABN AMRO magyarországi érdekeltségével. Az egyesülés elıtt még meg akarta erısíteni tulajdonosi pozícióját, ezért a KBC élt a tulajdonostársaival kötött opciós szerzıdéssel és 2001 februárjában részvénycsomagjaik megszerzésével 98,51 százalékra növelte részesedését a K&H Bankban. A bankok részvényesei a április 27-i, párhuzamos éves közgyőléseiken megadták jóváhagyásukat az egyesüléshez, a részvényesek új igazgatóságot is választottak. 1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Versenyhivatal engedélyezését követıen, a Cégbíróság július 1-jével jegyezte be az egyesült K&H Bankot, melyben a KBC Bank 59 százalékos, az ABN Amro Bank pedig 40 százalékos tulajdonnal rendelkezik. Ez az egyesülés kiterjedt a Bankok leányvállalataira is, az Argosz Biztosító, a LeasePlan és a Mébit Biztosító kivételével. Az egyesülés eredményeként Magyarország egyik legnagyobb pénzintézete jött létre, amely a vállalati banki üzletágban piacvezetı helyet foglalt el. A Bank összesített fiókhálózata 220 tagúra növekedett, a 650 ezer lakossági ügyféllel pedig már nem csak a vállalati szegmensben meghatározó, de a lakossági üzletágban is, az OTP mögött a második helyre lépett elı. A két bank egyesítése racionális döntés volt, mivel szolgáltatásaik és ügyfélkörük kiegészítik egymást, és ezzel illeszkedtek a Bank expanzív stratégiájában. [Magyar Bankszövetség, 2005] 1 9

10 A 2003-as év ellentmondásos év volt a Bank történetében, bár továbbra is folytatódott a mőködési eredmény növekedése és a hatékonyság is tovább javult a K&H Equitiesnél elkövetett visszaélések okozta veszteségek fedezetére képzett 8,6 Mrd Ft-os céltartalék a nyereséget 8,1 Mrd Ft-ra csökkentette. A nyereség csökkenésénél talán jelentısebb a bank hírnevének csorbulása és az ügyfelek bizalmának megingása. A Bank az érintett ügyfelekkel igyekezett megállapodni és az eset által feltárt ellenırzési hiányosságokat kijavította. Folytatódott a hitelportfolió minıségének javulása is, a problémamentes hitelek aránya 95,3 %-ot tett ki, ebben jelentıs szerepe volt az alacsony kockázatú jelzáloghitel-állomány arányának növekedésének. [K&H éves jelentés, 2003] június elsején a Bank arculatot váltott, ugyanezen a napon szintén új külsıt kapott a nevet is cserélı Argosz Biztosító, amelyet ekkortól K&H Általános Biztosítónak hívnak. Az új vizuális világ megegyezik a többségi tulajdonos, belga KBC Csoport által használttal. A belga KBC Csoport kommunikációs és márkastratégiája szerint egységesíti jelenlétét a régió országaiban úgy, hogy az egyes országokban a többségi tulajdonában álló márkák közül a legerısebbet ernyımárkává teszi. Valamennyi piacon megtartja a legismertebb és elismertebb helyi márkanevet, de annak vizuális arculatát saját megjelenéséhez igazítja. Üzleti stratégiájának alappillérét pedig a bankbiztosítás nyújtja. Ez azt jelenti, hogy a KBC tulajdonában lévı magyar érdekeltségek üzleti együttmőködését minden tekintetben erısíti. A jövıben tehát még nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a K&H nemcsak banki, de biztosítási kérdésekben is a piac egyik legnagyobb szereplıjévé váljon. 2 A Bank hitel- és betétállománya is dinamikusan növekedett az elmúlt egy évben. Az elızı év azonos idıszakához képest a hitelállomány 204 milliárd forinttal nıtt, és elérte az milliárd forintot. A betétállomány 18,8%-kal nıtt és a szeptember végi 928 milliárd forinthoz képest harmadik negyedévre meghaladta az milliárdot. A Bank adózás elıtti eredménye a szeptember 30-i 20,3 milliárd forinthoz képest 23%-kal csökkent, és 15,5 milliárd forint lett. Az adózás utáni nyeresége 11,5 milliárd forint volt, ez 32%-kal kevesebb az egy évvel ezelıttinél. A csökkenés fı oka a specifikus céltartalék magasabb értéke és a logóváltás költségei

11 A piaci részesedések szinte minden területen nıttek. Az részesedés a vállalati hitelek piacán a harmadik negyedév végén elérte a 12,8%-ot. Kiemelkedı mértékben nıtt a Bank lakossági fogyasztási hiteleinek és betéteinek piaci részesedése. Az elızı negyedévhez hasonlóan a teljes lakossági hitelpiacon a Bank tovább erısített és elérte a 9,7%-os piaci részesedést. A kis-, és középvállalkozások hitelállománya szintén jelentıs mértékben nıtt az elmúlt év hasonló idıszakához képest; a közel 43%-os növekedéssel a negyedévet 59 milliárd forinttal zárta. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is kiváló a K&H Bank hitelportfoliója. A problémamentes hitelek aránya jóval meghaladja a bankszektori átlagot (K&H Bank: 95,2%, bankszektor elızı negyedév: 87,9%). A Bank portfoliójában lévı külön figyelendı hitelek aránya óta a legalacsonyabb az elmúlt negyedévben és 1,5% lett. 3 A K&H Bank ma Magyarország második legnagyobb pénzintézete 1935 milliárd forintos mérlegfıösszeggel. Banki és biztosítási termékeket egyaránt kínáló pénzintézetként országszerte mintegy 160 fiókkal a pénzügyi szolgáltatások teljes választékát kínálja ügyfeleinek. Ezek között a hagyományos lakossági és vállalati banki termékeken kívül (számlavezetés, befektetések, megtakarítások, hitelek, bankgaranciák, bankkártya szolgáltatások, letétkezelés, treasury, projektfinanszírozás, stb.) megtalálható a prémium banki szolgáltatás, a befektetési alapkezelés, a lízing, az életbiztosítás, a nyugdíjpénztári szolgáltatás, a vagyonbiztosítás és az értékpapír kereskedelem, melyeket a Bank leányvállalatain és testvérvállalatán keresztül biztosít ügyfeleinek. 4 A Bank a következı 3 évben legalább 30 további fiókot nyit országszerte, így fiókjainak száma év végére eléri a 190-et. A hálózat bıvítésének oka a lehetı legoptimálisabb lefedettség elérése

12 3. Vállalat finanszírozása általánosan Egy vállalakozás mőködéséhez, sikeréhez elengedhetetlen a megfelelı mennyiségő tıke biztosítása. Ez fıleg a kis- és középvállalatoknak okoz nehézséget, bár nagyvállalatoknak is akadhatnak finanszírozási gondjai. Bár dolgozatom témája a devizahitelezés szerepe a vállalati finanszírozásban szeretném felvázolni a vállalatfinanszírozás egyéb lehetıségeit is, azért, hogy világossá váljon miért is fordul egyre több vállalat a devizahitelek felé A vállalkozások finanszírozásának lehetséges forrásai A finanszírozási rendszer felépítését mutatja az 1. sz. ábra. 1. sz. ábra A finanszírozási rendszer FINANSZIROZÁS Belsı finanszírozás (önfinanszírozás) Külsı finanszírozás Közvetlen finanszírozás Közvetett finanszírozás Nem-monetáris közvetítık Monetáris közvetítık Forrás: Vékás, 1992 Belsı finanszírozásról beszélünk, amikor a vállalkozás meglévı forrásait használja a finanszírozásban. Ilyen források: adózás utáni nyereség 12

13 számlakövetelés állománya állóeszköz-értékesítésbıl származó jövedelem. [Vékás, 1992] Ezeknek a súlya vállalkozásonként változik, de bizonyos hányad elengedhetetlen a biztonságos mőködéshez. A belsı finanszírozás a források kisebb hányadát teszik ki a kisés középvállalatoknál. Ennek legfıbb oka az, hogy a vállalkozások alig tudnak nyereséget felmutatni és jövedelemtermelı képességük is rossz, ez fıleg igaz a kezdı vállalkozások esetében. Nagy vállalatok esetén ez az arány nagyobb, de náluk a finanszírozási igény is többszöröse lehet, mint egy kisvállalkozásnak, ezért ez a finanszírozási forma egyedül messze nem biztosít elég tıkét egy vállalkozás mőködéséhez. Multinacionális cégek leányvállalatai támaszkodhatnak anyacégük pénzügyi forrásaira, fıleg a hazai piacra való betörés elsı pár évében tapasztalható veszteségek átvészelésére. Közvetlen külsı finanszírozásról akkor beszélünk, amikor a megtakarítások közvetlenül áramolnak a beruházóhoz. A vállalkozás saját nevében vesz kölcsön más alanyoktól. Ennek technikai formája a saját értékpapír kibocsátása, ezeket a közvetlenül a beruházóra szóló értékpapírokat elsıdleges (primer) értékpapíroknak nevezzük. [Vékás, 1992] A kötvény- és részvénykibocsátás útján történı tıkebevonás lehetısége a kisvállalkozások számára ma szinte járhatatlan út. Ezt tükrözi, hogy a vállalkozási forrásokban kibocsátott kötvények még az 1%-os arányt sem érik el. A nagyvállalatok számára ez a módszer kecsegtetı, és fejlettebb nyugati országokban a finanszírozás bevett módja. Magyarországon a részvénykibocsátás a bizonytalan gazdasági és pénzpiaci helyzet miatt kockázatos kezdeményezésnek tőnik, és csak a legnagyobb, ismert és elismert vállalatok vállalakoznak rá. A magyar tızsde elmúlt pár évi szárnyalását látván valószínőleg egyre több nagy- és esetleg közepes vállalat fog emellett a finanszírozási forma mellett dönteni, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a magyar értékpapírpiac külföldi függıségét se. Egy rossz monetáris döntés arra a lépésre késztetné a külföldi befektetıket, hogy kivonuljanak Magyarországról, a szárnyalás könnyen mélyrepüléssé válhat. Közvetett külsı finanszírozás esetén a megtakarító és a beruházó közé közvetítı ékelıdik, amely az esetek nagy részében hitelintézet. A pénzügyi közvetítés koncentrálja 13

14 az egyéni megtakarításokat, garanciát kínál a befektetık számára, lebonyolítja az értékpapírok kibocsátásával kapcsolatos teendıket. A pénzintézetek által kibocsátott értékpapírokat másodlagos (szekunder) értékpapíroknak nevezzük. Kétféle közvetítı lehet: Pénzügyi közvetítık Nem pénzügyi közvetítık A két közvetítıtípus között a különbség az, hogy a második nem teremt pénzt, hanem a meglévı pénz összegyőjtésével és átcsoportosításával fogalakoznak. [Vékás, 1992] Egy kisvállalkozás számára a kereskedelmi hitel (egymással áruszállítási, szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások közötti halasztott fizetés), a banki hitel és a kockázati tıke bevonása az, ami elérhetı és megszerezhetı lehet A kis- és középvállalkozások sajátos finanszírozási szükségletei Mielıtt leírnám a KKV-k forrásgyőjtési nehézségeit szükségesnek látom ezen vállalkozások európai uniós meghatározását ismertetni. 1. A mikro- kis- és középvállalkozások (KKV-k) olyan vállalkozások, amelyek kevesebb mint 250 személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót és/vagy éves mérlegfıösszege nem haladja meg a 43 millió eurót. 2. A KKV-k kategóriáján belül a kisvállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 50-nél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyeknek éves forgalma és/vagy éves mérlegfıösszege nem haladja meg a 10 millió eurót. 3. A KKV-k kategóriáján belül a mikrovállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 10-nél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyeknek éves forgalma és/vagy éves mérlegfıösszege nem haladja meg a 2 millió eurót

15 A kis és középvállkozások kialakulásának és mőködésének egyik legjelentısebb akadálya a tıkéhez, hitelekhez való jutás nehézsége. A KKV-k hitelezését a bankok többsége hasonlóan kockázatosnak tartja, mint a lakossági hiteleket, ami könnyen érthetı a szükséges biztosítékok hiánya és erıs piaci érzékenység miatt. Ezért a bankok magas kamatokkal súlytják az amúgy is nehéz helyzetben lévı vállalkozásokat. A KKV-k banki forrásszerzésének mégsem a magas kamatok a fı akadályai, hanem az egyre óvatosabb banki hitelpolitika. Minden bank próbálja a maximálisan biztosítani kihelyezéseinek visszanyerését. Ezért szígorítják a hitelbírálati rendszerüket, nagyobb hangsúlyt kapnak a garanciák és a megfelelı biztosítékok. Tehát a kockázatok vállalásához a hitelezıknek már nem elegendı a magasabb, kockázati felárral növelt, kamat a kockázatosabb hiteleket szigorúbb fedezet- és garanciakövetelményekhez kötik. Ezen az állapoten az elmúlt pár évben komoly változások voltak tapasztalhatóak. A bankok a nagyvállalkozások finanszírozási növekedési üteménét meghaladó dinamikával növelték a KKV-k hitelezését. Ennek eredményeként és között a szektor részesedése a teljes vállalkozói hitelállományból 19,3 %-ról 48,2 %-ra nıtt. [GKM, 2005] A banki hitelek mellett jelentıs a kisvállalakozásoknál a szállítói hitelek aránya is. Az áruvásárlást és szolgáltatást finanszírozó hitelek késedelmes törlesztése vagy vissza nem fizetése esetén körbetartozás alakul ki, ami a vállalatok között a kötelezettségek nem teljesítéséhez vezet ben a kettıs könyvelést végzı vállalatok 75%-a és az egyszeres könyvvitelő vállalatoknak pedig 90%-a nem használt hitelt finanszírozásában, a fejlett országokban a vállalkozások 40-90%-a banki hitelekbıl finanszírozza tevékenységét. Azon vállalatok melyek nem használtak hiteleket, finanszírozásukat közvetlenül a tulajdonosok vagyonából, magánszemélyektıl felvett kölcsönökbıl oldották meg. [Ácsné, 2004] A KKV-k finanszírozását az állam az egészséges gazdasági struktúra fennmaradása, és a gazdasági feszültségek elkerülése érdekében kedvezményes hitelekkel és a hitelezıknek nyújtott garanciákkal próbálja megkönnyíteni. A nagyvállalakozások, multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai teljesen más szituácóban vannak. İk erısebb pozícióból tárgyalnak a bankokkal, tudják hogy 15

16 elvesztésüket legtöbb bank nem engedheti meg magának. A nagyvállalati hitelezést a bankok kevésbé kockázatosnak ítélik, ezért kisebb, egyedileg kalkulált kamatot szabnak ki rájuk. Itt meg kell jegyezni, hogy bár a nagyvállalatoknál a hitel nemteljesítésének valószínősége kisebb mint a kis vállalatoknál, ha mégis bekövetkezik a kár sokkal nagyobb. Egy nagyvállalati hitelcsıd láncreakciót válthat ki és más vállalatokat is magával ránthat ami, újabb hitelek visszafizetését veszélyeztetheti. A külföldi taulajdonú vállalatok forrásokhoz legolcsóbban az anyacégétıl vagy annak külföldi bankjától juthat, ezen a foráásszerzési lehetıség hasonló gyorsan bıvül mint a banki források növekedése, bár a kamatkülönbségek csökkenésének köszönhetıen lassul. A kockázatitıke társaságok is a nagyvállalatok finanszírozását részesítik elınyben A kisvállalkozások hitelezésének nehézségei Mint láttuk a kisvállalkozások finanszírozási lehetıségei szőkösek, gyakorlatilag két lehetséges tıkeforrásuk létezik. Az elsı a KKV-k mögött álló magánszemélyek saját vagyona, ami belsı finanszírozást jelent. A második a bankhitelek alkalmazása, melyek a néhány évvel ezelıtt még elérhetetlenek voltak számukra. A nagyvállalati hitelpiacon a rendszerváltás óta kiélezett verseny folyik és ez a piac telítıdéséhez és a marzsok csökkenéséhez vezetett, ezért a bankok fokozatosan a kockázatosabb, de épp ezért jövedelmezıbb KKV-s hitelezés felé fordultak. A KKV-s hitelek legnagyobb akadálya eddig nem is a magas kamatok voltak, hanem a szigorú banki biztosítéki követelmények voltak. A verseny erısödése miatt ezeken a bankok lazítottak és lehetıvé tették a KKV-k jövedelemfedezete melletti hitelezését is. Ugyancsak nehézség volt a KKV-k és a bankok lejárati preferenciájának különbözısége is. Míg a hitelfelvevık jellemzıen hosszú lejáratú hiteleket keresnek, addig a bankok rövid távú kihelyezésekben voltak érdekeltek mivel forrásaik nagy része rövid lejáratú, vagy látraszóló volt. Ezen a területen is jelentıs változások mentek végbe a hosszú távú hitelek felé való fordulás irányába. 16

17 Az állami támogatások formái Általános vélemény szerint a KKV-k a gazdaság motorja és kis méretük és rugalmasságuk miatt ık tudnak leggyorsabban alkalmazkodni a piaci változásokhoz. A nemzetgazdaság fejlıdéséhez nélkülözhetetlenek a KKV-k, ezért az állam számos programot dolgozott ki a segítségükre. A következı alpontban az állami finanszírozási támogatásokat mutatom be. A vállalkozások rendelkezésére álló kedvezményes hitelek A vállalkozások finanszírozási forráshoz jutását szolgáló jelentısebb hitelprogramok a Mikrohitel Program, Széchenyi Kártya, az újonnan meghirdetett Sikeres Magyarországért Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram melynek részét képezi a kizárólag mikrovállalkozások fejlesztéseit elısegítı Mikrohitel Plusz Program. 7 Az állami tıkeprogramokról a következı alpontban lesz majd szó. Az állami támogatott hitelkonstrukciók jellemzıi: Céljuk a KKV-k hitelhez jutásának könnyítése Az igényelhetı hitelkeret millió forintig terjed Kamatuk alsó határai a jegybanki alapkamat-3%, illetve a 3 havi Euribor+4% Futamidejük a likviditást javító rövid távú hitelektıl, a 15 éves beruházási hitelekig terjed 3.3. Kockázatitıke-befektetések a vállalkozások finanszírozásának jövıbeni megoldása? Számos fejlett ország tapasztalata bizonyítja, hogy a kockázati tıke elengedhetetlen segítséget jelent a kis-és középvállalkozások finanszírozásában

18 Hazánkban a kockázati tıke csak a kilencvenes évek közepén jelent meg, mint finanszírozási alternatíva. A késı megjelenés ellenére a kihelyezések állománya rohamosan növekedett, fıleg a nagyvállalati finanszírozásban. A nyugat európai jelenséggel összhangban Magyarországon is kínálati többlet tapasztalható. Míg a nagyvállalatokba kockázatitıke-társaságok invesztálnak, addig a KKV-k finanszírozása az úgynevezett üzleti angyalokra hárul. A vállalkozók és az üzleti angyalok egymásra találása az információs csatornák fejletlensége miatt még a régi európai uniós tagországokban sem kielégítı. A közösség országaiban a megvalósult befektetések többszöröse áll rendelkezésre, de a magánbefektetık ismeretlensége miatt a források és a befektetési lehetıségek egymásra találása nagyon költséges és idıigényes. A kockázatitıke-társaságokat szabályozó törvényt március 16-án fogadta el az Országgyőlés. A hazai KKV-k számára ezért ez a finanszírozási forma kifejezetten elınyös lehet a banki hitelkonstrukciókkal szemben. Releváns kockázatitõke-piac azonban még nem alakult ki. Ennek kínálati és keresleti okai is vannak. [Ácsné, 2004] A kínálati oldalon a hazai kockázatitõke-piac szereplıi az intézményi befektetõk, az üzleti angyalok és a vállalatközi fejlesztıtıke-befektetést végzı vállalkozások. [GKM, 2005] A kockázati tıke társaságok nem a vállalat múltjából indulnak ki befektetésük mérlegelésekor, hanem a jövıbeli potenciális fejlıdésre fektetik a hangsúlyt. Elvárásaik 20-30%-os éves forgalomnövekedés és emelkedı pozitív cash-flow. A piaci szereplık közti információ és bizalomhiány, illetve a tıketársaságok méretgazdaságosságra, kockázatkerülésre való törekvése akadályozza meg a további elterjedését. A kínálati oldal legerısebb visszatartó ereje a méretgazdaságosságra való törekedés, nagyobb tıketársaságok ügyleti alsó limitje 1 milliárd Ft, és a befektetıknek csak mintegy tizede nyitott a kisvállalkozások finanszírozására, de az alsó ügyletérték esetükben is millió Ft. A keresleti oldalon a vállalkozások azért tartanak a kockázati tıke felhasználásától, mert vagy nincsenek tisztában annak mőködési mechanizmusával, vagy torz információkkal rendelkeznek róla. 18

19 Pedig a társaságok szemszögébıl nézve nagy lehetıségek rejlenek a finanszírozás ebben a formájában. A befektetett tıkét a hitelekkel ellentétben nem kell visszafizetni és kamatot sem kell utána fizetni. A tıkés tıkekivonása után sem változik közvetlenül a vállalat tıkehelyzete, mivel ez úgy valósul meg, hogy a kockázatitıke-társaság eladja tulajdoni hányadát más befektetınek. Ha pedig a vállalkozást nem terheli törlesztési kötelezettség, akkor gyorsabban nı tıkeereje és ezzel párhuzamosan hitelképessége is, ami azt jelenti, hogy vonzó befektetési lehetıséggé válva esetleg más forrásból is újabb tıkét tud bevonni. Magyar Kockázatitıke és Magántıke Egyesület (MKME) adatai szerint az 1990-tıl 2004-ig megvalósult 1,5 milliárd befektetés mellett még 3,5 4 milliárd kínálati tıkeállományt tartanak nyilván a különbözı alapokban. [Ácsné, 2004] Az állam felismerte a kockázati-tıkében rejlı lehetıségeket és több hasonló elv alapján mőködı programot indított. Ilyen a Kisvállalkozás-fejlesztı Pénzügyi Rt., a Corvinus Rt., a Beszállítói Befektetı Rt., az Informatikai Kockázati Tıkealap, a Corvinus Elsı Innovációs Kockázati Tıkealap és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. Fejlesztés Tıkebefektetési Programja. 8 Jellemzıik: Céljuk a KKV-k tıkeellátottságának, versenyképességének javítása A tulajdonszerzés maximálisan 49% lehet terjed A befektetett tıke összege 10 milliótól a milliárdos nagyságrendig A befektetés idıtartama 3-7 év

20 4. A vállalkozás-finanszírozás banki gyakorlata Mint az elızı fejezetben bemutattam a banki hitelek meghatározó szerepet játszanak a KKV-k és a nagyvállalatok finanszírozásában is. A vállalati hitelek más mechanizmusok alapján mőködnek, más követelményeknek kell megfelelniük, mások a vállalatokkal szembeni elvárások, mint a lakossági hitelek esetén. A következı fejezetben a bankok vállalati hitelezési eljárását szeretném vázolni. Mivel a vállalati devizahiteleket a forinthitelek egy speciális formájaként is tekinthetjük a következıkben bemutatásra kerülı eljárások rájuk is érvényesek A bankok hitelezési politikáját befolyásoló sajátos tényezık A bankok és pénzintézetek hitelezési tevékenységét hitelpolitikai irányelvek szabályozzák. A politikák irányelvek a banki mőködésben, és bár magas szintőek, és általánosak ezeket az elveket kell a bankoknak szem elıtt tartaniuk, hogy a bank küldetését tejesíteni tudja. A bankok hitelezési politikájának kialakításához a törvényi szabályozás nyújt keretet, és ehhez járulnak hozzá a bank stratégiájától és a piactól függı egyéb tényezık. [Price Warethouse, 1993] Törvényi rendelkezések A hitelezés általános szabályairól a hitelintézeti törvény rendelkezik. Az évi CXII. törvény 77 (1) bekezdése szerint a hitelintézet köteles a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottsága, áttekinthetısége, a kockázatok felmérésének ellenırzése és csökkentése érdekében belsı szabályzatokat kidolgozni és alkalmazni. A hitelintézeteknek a hitelezési szabályzatban meg kell határoznia a hitelezési tevékenységhez kapcsolódó döntési jogköröket, illetve feladatelhatárolásokat, valamint az ellenırzési követelményeket. A hitelintézeti törvény a pénzintézetek hitelezési tevékenységével kapcsolatban garanciális szabályokat is felállít, ezek a következık: a pénzintézet kockázattal járó ügyletei, így hitelügyletet is kizárólag írásbeli szerzıdés alapján köthet, 20