A KÉSZLETGAZDÁLKOZÁS ÉS A LELTÁROZÁS FOLYAMATÁNAK BEMUTATÁSA A BOS BT. GYAKORLATÁBAN

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A KÉSZLETGAZDÁLKOZÁS ÉS A LELTÁROZÁS FOLYAMATÁNAK BEMUTATÁSA A BOS BT. GYAKORLATÁBAN Belső konzulens: Pordán Krisztina Külső konzulens: Demkóné Hatos Csilla Világi Ariella Nappali Tagozat Pénzügy - számvitel szak Számvitel szakirány 2013

2 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

3 NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról A hallgató neve: Világi Ariella Szak/szakirány: Pénzügy - számvitel szak, Számvitel szakirány Neptun kód: V09EF6A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): 2013 A szakdolgozat pontos címe: A készletgazdálkodás és a leltározás folyamatának bemutatása a BOS Bt. gyakorlatában. Belső konzulens neve: Pordán Krisztina Külső konzulens neve: Demkóné Hatos Csilla Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan: készletek készletnyilvántartás leltár leltározás készletgazdálkodás Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított I titkosított. (Kbjük a megfelelőt aláhúzni! Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolat készítés céuára átadni.) Hozzájárulok I nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Ké/jük a megfelelőt aláhúznif) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya núndenhen eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tattalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal., 2,() X::>' OA O ~S Datum:... c..... cl ~ tca 1<1~ c\--.,( vl \.c'-. hallgató aláírása A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom,.---,.f / \ /,. I /"~í}jv /'.1';' Dátum: könyvtári mun'katárs... /:. l/!,:,:.::... J.;).. :.. :.... BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg! H-8900 Zalaegerszegi Gasparich M. u.18ia. I Telefon: (+36-92) Fax; (+36-92) I www_pszfz.bgf.hu/gkz

4 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, témavázlat indoklása BOS Bt. bemutatása Cégtörténet A BOS Automotive Products Magyarország Bt. tevékenysége BOS Automotive Products Magyarország Bt. szervezeti felépítése, vállalati struktúrája Készletek Készletek fogalma, mérlegben való megjelenítése, csoportosítása A készletek bekerülési értéke Saját termelésű készletek bekerülési értéke Vásárolt készletek bekerülési értéke Készletek nyilvántartása Készletek értékelése Készletnyilvántartás a BOS Bt-nél Saját termelésű készletek Saját termelésű készletek bekerülési értéke Saját termelésű készletek nyilvántartása Vásárolt készletek Bekerülési értéke Vásárolt készletek nyilvántartása Készletváltozások Egyéb készletek a cégnél A leltárról és a leltározási tevékenységről általában A leltár és leltározás alapfogalmai A leltárral szemben támasztott alaki és tartalmi követelmények A leltározás időpontja Számviteli törvény a leltározásról A leltározás előszítése és végrehajtása Leltározás a BOS Bt-nél Anyagraktár bemutatása

5 6.2. A leltározási szabályzat és a leltározási ütemterv Leltározási Szabályzat Leltározási ütemterv A leltározás személyi feltételeinek biztosítása A leltározás bizonylati rendje A leltározás előkészítése A leltározás menete az SAP rendszerében Készletek értékelése Késztermékek leltározásában bekövetkezett változások Összefoglalás Irodalomjegyzék Képjegyzék: Ábrajegyzék: Diagramjegyzék: Táblázatjegyzék:

6 1. Bevezetés, témavázlat indoklása A vállalkozásoknak a készletnyilvántartással kapcsolatban számos követelménynek meg kell felelnie. Nagyon fontos a vevők elégedettsége, amelyet a rövid szállítási idővel, valamint a szállítások megbízhatóságával lehet elérni. Napjainkban az információ feldolgozása számítógép nélkül már elképzelhetetlen. A termelési egységek fejlesztésére nagy hangsúlyt kell fektetni, ezért szükség van a cégeknél a korszerű technológia használatára. Gyakorlatom a BOS Automotive Products Magyarország Bt-nél töltöttem. A gyakorlati helyem fő profilja a termékgyártás, ezért ez nagyban befolyásolta a témaválasztásomat. A cégnél a termékszerkezet nagyon sokrétű, valamint az egész nyilvántartási rendszert a külföldi testvércégek mintájára alakították ki. Úgy gondolom, hogy egy termelő tevékenységet folytató cég életében nagyon fontos a készletnyilvántartás és a leltározás folyamata, ugyanis egy termelő vállalkozásnál a sikeres működéshez hozzátartozik, hogy a készletekről a vállalkozás pontos és megbízható képet tudjon mutatni évközben és év végén is. Gondolok itt a nyilvántartások folyamatos vezetésére, valamint a készletek bekerülési értékének a számviteli törvényben előírt szabályozás szerinti megállapítására, a készletek értékelésére, valamint a mérleget alátámasztó leltár elkészítésére év végén. A cég zavartalan működéséhez elengedhetetlen egy olyan szoftver használata, amely a vállalkozás számára bármely időpontban valós képet tud mutatni a készletekről. A BOS Automotive Products Magyarország Bt. választása az SAP Business One programra esett. Ez a program a vállalkozás valamennyi üzleti funkcióját integrálja. 1 Dolgozatom első részében a cég történetét, fő tevékenységi körét, szervezeti felépítését, valamint a szervezeti struktúráját szeretném bemutatni. A cég bemutatása után a készletnyilvántartás és a leltár, leltározási folyamat elméleti áttekintését fogom ismertetni. Azaz a számviteli törvény milyen szabályokat szab a vállalkozásoknak ezen területekkel kapcsolatban. A fő része a szakdolgozatomnak a készletnyilvántartás és a leltározás folyamatának részletes bemutatása a BOS Bt. gyakorlatában. Ezen

7 fejezetekben kitérek a készletek bekerülési értékének meghatározására, nyilvántartására, valamint a készletekben bekövetkezett készletváltozások eseteire. A leltározás menetét az SAP Business One program segítségével mutatom be

8 2. BOS Bt. bemutatása 2.1. Cégtörténet A BOS egy nemzetközi cégcsoport, amelynek székhelyei Kelet- és Nyugat Európában, Észak- Amerikában és Ázsiában helyezkednek el. Így elmondhatja magáról, hogy a termelőüzemei világszerte jelen vannak. Összesen 17 leányvállalat alkotja a cégcsoportot, ebből 4 Németországban található. Európán belül Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Magyarországon is van leányvállalata. Ázsiában 5, Amerikában pedig 2 leányvállalattal rendelkezik. A vállalat nemzetközi székhelye Stuttgart (Ostfildern), innen történik a stratégiai irányítás. 1. kép: A BOS cégcsoport vállalatai (forrás: ) A mosonszolnoki leányvállalat: A mosonszolnoki üzem átadására 1993-ban került sor. A cég a SAMA fantázianevet kapta. A cél egy 1250 m 2 nagyságú gyártócsarnok, egy m 2 nagyságú raktárcsarnok és egy ezekhez csatlakozó 450 m 2 nagyságú szociális épület megépítése volt. Az üzem megépítését követően kirajzolódott, hogy körülbelül 100 fő fizikai és

9 fő szellemi dolgozót tudnak foglalkoztatni. Ezután megkezdődött a próbagyártás, az első késztermék egy MAN Frontscheibenrollo volt (kamionra gyártott első ablak roló). A SAMA fantázia nevet 2002-ben BOS Automotive Products Magyarország Bt. névre változtatta. Időközben a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre több munkahelyet teremtettek ben új 2000 m 2 üzemet építettek Mosonszolnokon, így újabb 100 embernek tudtak munkahelyet biztosítani. A társaság a környék legnagyobb munkaadójának számít, Mosonszolnokon kívül Győr, Csorna és Mosonmagyaróvár környékéről számos embernek nyújt munkalehetőséget.a német tulajdonú cég 2004-ig, amíg Magyarország nem volt az Európai Unió tagja vámszabad területként működött. Hazánk egyik legnagyobb exportot lebonyolító vállalata közé tartozik. Termékeit kizárólag külföldre értékesíti. A gyártáson kívül adminisztráció, termékfejlesztés és minőségbiztosítás folyik. 2. kép: A BOS Automotive Products Magyarország Bt. látképe (forrás: vállalkozástól kapott kép) - 6 -

10 2.2. A BOS Automotive Products Magyarország Bt. tevékenysége A mosonszolnoki gyár fő tevékenységi köre a következőkből tevődik össze: Napfényvédő roló rendszerek Csomagtér borító és biztosító rendszerek Belső térelválasztó rendszerek, innovatív műanyag alkatrészek Kartámaszok, kartámaszokban integrált rendszerek 3.kép: A vállalkozásnál gyártott késztermékek (forrás: A vállalkozástól kapott kép) A BOS a legtöbb közép- és felsőkategóriás autókat gyártó vállalatnak beszállítója, a teljesség igénye nélkül. Pl.: Audi, Alfa Romeo, Bentley, Chevrolet, Citroen, Daewoo, Fiat, Ford, GM, Honda, Hyundai, Jaguar, Lexus, Opel, Porsche, Toyota, Volvo stb. Legfőbb üzleti partnerei: Daimler Chrysler (DC) BMW (BayerischeMotorenWerke) VW (Volkswagen)

11 1. diagram: Vevők megoszlása (forrás: saját szerkesztés vállalati dokumentumok alapján) A fő tevékenységi körön kívül a cég melléktevékenységeket is folytat, melyek a következők: Raktározás és tárolás Egyéb természettudományi, műszaki kutatás fejlesztés Gépjárműalkatrész-és szerszámgép-nagykereskedelem Szerszámgyártás, fémmegmunkáló szerszámgép gyártás Fémmegmunkálás - 8 -

12 2.3. BOS Automotive Products Magyarország Bt. szervezeti felépítése, vállalati struktúrája Szervezeti felépítés: Egy vállalat hatékony működéséhez elengedhetetlen a megfelelő szervezeti felépítés. A szervezeti felépítés meghatározza egy vállalaton belül a dolgozók feladatkörét és hatáskörét. A szervezeti ábra jól mutatja az egyes alá fölé rendeltségi viszonyokat, valamint leolvasható róla az is, hogy az egyes feladatok végrehajtásához kire/kikre van szükség. 1. ábra Szervezeti felépítés Logisztika Minőségbiztosítás TEC KBR Minőségbiztosítás Készülékgyártás GDE HSE Cégvezető Kaisen Munkavédelem Személyügy Pénzügy Controlling Fejlesztés (forrás: saját szerkesztés vállalati dokumentumok alapján) Fontos, hogy a cégvezető mögött egy olyan csoport álljon, akik szakértelmükkel segítik a cég gazdaságos működésést, fejlődését. A BOS-nál a termelési rendszer középpontjában a dolgozók állnak, akik munkájukkal biztosítják a folyamatos fejlődést. Ezért fontos, hogy a megfelelő ember kerüljön a megfelelő helyre

13 Vállalati struktúra: A BOS vállalati kultúrájának talán legfontosabb része az 5S (a Kaizen módszerek egyike), amely alkalmas a vállalati fejlesztést és a fejődést egyenletessé és dinamikussá tenni úgy, hogy a vállalkozás mindennemű befektetései (anyagok, humán erőforrás, gépek-berendezések) hatékony módszerek bevezetésével a vevők minél nagyobb elégedettségét biztosítsa. Az 5S fegyelmezett és pontos módszert nyújt a biztonságos, hatékony és tiszta munkakörnyezet fenntartásához, valamint a szükséges szabályok kialakításához. Elemei: - Seiri: A szükségtelen dolgok eltávolítása - Seiton: A szükséges dolgok rendezése - Seiso: A szennyeződések megszüntetése - Seiketsu: A szabványok kialakítása - Shitsuke: Személyes példamutatás, képzés Az 5 S műveletek rendszeres végrehajtása biztosítja a vállalatot, hogy környezete mindig tiszta, rendezett képet mutat, egyszerűbb és átláthatóbb munkafolyamatot eredményez a minőség folyamatos javulása mellett

14 3. Készletek 3.1. Készletek fogalma, mérlegben való megjelenítése, csoportosítása Készletek: olyan forgóeszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve, (általában egy évnél rövidebb ideig) szolgálják, rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, eredeti megjelenési formájukat elveszítik, illetve változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat. Valamint ide tartoznak az állatok is a tenyészállatokat kivéve (függetlenül attól, hogy a vállalkozás tevékenységét mennyi ideig szolgálják) 2 A mérleg fordulónapra készül, a vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja. A mérleg eszközoldala mutatja a vállalkozás mérleg fordulónapon meglévő vagyonát. Az eszközöket a vállalkozónak kell besorolni a befektetett- és forgó eszközök közé, mivel ő ismeri az eszközök elhasználódási idejét, élettartamát. A forgóeszközök közé besorolás legfontosabb kritériuma, hogy mennyi ideig szolgálják az eszközök a vállalkozás tevékenységét. A forgóeszközök közé soroljuk: Készlet Követelés Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Tulajdoni részesedést jelentő befektetések Pénzeszközök Az előbbi felsorolásból is látszik, hogy a készleteket a forgóeszközök közé soroljuk. A készleteket további csoportokra bontjuk a mérlegben. 2 Róth J. Adorján Cs. Lukács J. Veit J. (2008): Pénzügyi Számvitel 129. o

15 B. Forgóeszközök A készletgazdálkodás és a leltározás folyamatának bemutatása a BOS Bt. gyakorlatában 2. ábra: A készletek megjelenése a mérlegben B.1. Anyagok B.2.Befejezetlen termelés és félkész termékek B. I. Készletek B.3. Növendék, hízó és egyéb állatok B.4. Késztermékek B.5. Áruk B.6. Készletekre adott előleleg (forrás: saját szerkesztés a mérleg tagolása alapján) Egy vállalkozást általában minél nagyobb árbevétel elérése érdekében alapítanak, a fő bevétel szolgáltatásnyújtásból és termékértékesítésből ered. Számviteli értelemben terméknek minősül a saját termelésű készlet, anyagkészlet és az áru. A saját termelésű készleteket azért állítja elő a vállalkozó, hogy értékesítse, az előállítási költségnél magasabb áron. Az árut magasabb áron történő továbbértékesítési célból vásárolja, az anyagkészletnek pedig a termelésben és a szolgáltatásnyújtásban van szerepe. Lehet azonban olyan, hogy az anyagkészletet a vállalkozás továbbértékesíti, ilyenkor az anyagkészlet számviteli elszámolás szempontjából áruként fog viselkedni. Ugyanazon eszköz besorolása az egyes gazdálkodóknál különböző módon történik, mivel ahol az eszközt előállítják a saját termelésű eszközök közé sorolják, azonban akik megvásárolják már vásárolt készletként tartják nyilván. A készletek között megkülönböztethetünk termelési célú és eladási célú készleteket is. 3 3 Korom E. Ormos M. Veress A. (2005): Bevezetés a számvitel rendszerébe

16 A készleteket két csoportba sorolhatjuk: Saját termelésű készletek Vásárolt készletek Saját termelésű készletek: minden olyan készletet a saját termelésű készletek közé sorolunk, amelyet a vállalkozás saját maga állít elő. Az értékesítést megelőzően valamilyen termelési folyamatban részt vesznek, vagy vettek. Továbbfelhasználásra vagy értékesítésre várnak. A tenyészállatok kivételével az állatok is a saját termelésű készletek csoportjába tartoznak, függetlenül attól, hogy a vállalkozás tevékenységét hány évig szolgálják 3. ábra: A saját termelésű készletek csoportosítása Saját termelésű készletek Befejezetlen termelés és félkész termékek Késztermékek Növendék, hízó és egyéb állatok (forrás: saját szerkesztés a évi C törvény alapján) Befejezetlen termelés: azokat a termékeket soroljuk ide, amelyeken már egy számottevő megmunkálási folyamatot elvégeztek. Az előkészítő műveletek nem minősülnek számottevő munkaműveletnek. A vállalkozásoknak a számviteli politikájukban kell meghatározni, hogy mi számít számot tevő munkaműveletnek. Ide soroljuk még az év végén ki nem számlázott szolgáltatások teljesítményeit is

17 Félkész termékek:olyan termékek, amelyek már egy teljes megmunkálási folyamaton átmentek a vállalkozáson belül és ilyen formában raktárra vették őket, vagy raktárra vehetők, azonban készterméknek még nem minősülnek. 5 Késztermékek:azok a termékek, amelyeken már az összes megmunkálási folyamatot elvégezték, a minőségi előírásoknak megfelelnek és a raktárra vétel után értékesíthetők. 4. Növendék, hízó és egyéb állatok: speciális készletek, csak azok az állatok sorolhatók ide, amelyek a termelési, tartási költség eredményeként növekednek, függetlenül attól, hogy meddig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A tenyészállatokat a számviteli törvény szerint nem lehet a készletek közé sorolni, ezeket a mérlegben a tárgyi eszközök között kell kimutatni. 5 Vásárolt készletek:ezeket a készleteket nem a vállalkozó állítja elő. Más vállalkozótól szerezi be, termelési- és továbbértékesítési célból. Ide tartoznak még a készletekre adott előlegek. 4. ábra: A vásárolt készletek csoportosítása Vásárolt készletek Anyagok Áruk Készletekre adott előlegek (forrás: saját szerkesztés a 2000.évi C törvény alapján) Anyagok: az anyagok elhasználódási ideje egy évnél rövidebb, függetlenül attól, hogy hány megmunkálási folyamatban vettek részt. A vállalkozó az anyagokat termelési céllal vásárolja (termék előállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz). A termelés során eredeti 4 dr. Szakács I.(2009): Számvitel A-tól Z-ig 5 Róth J. Adorján Cs. Lukács J. Veit J. (2008): Pénzügyi Számvitel

18 alakjukat elveszítik, értékük az előállított termék, vagy nyújtott szolgáltatás értékében jelenik meg. Lehetnek: Alapanyag Segédanyag Üzem- és fűtőanyag Alkatrészek ( amelyek a vállalkozás tevékenységét egy évnél rövidebb ideig szolgálják Áruk: olyan készletek, amelyeket a vállalkozó általában értékesítési céllal szerez be, változatlan formában értékesíti. Értékük azonban változhat. Megkülönböztetünk: Kereskedelmi áruk: Értékesítési céllal beszerzett készletek Úton lévő áruk Nem számlázott áruk Bérmunkára átadott áruk Bizományba átadott áruk Az áruval együtt kezelt csomagolóanyag, és a külön felszámított csomagolóanyag Közvetített szolgáltatások Betétdíjas göngyölegek Készletekre adott előlegek: nem tartalmazza az előzetesen felszámított áfát, azokat az előlegeket kell ilyen címen kimutatni, amelyeket a vállalkozó a szállítónak, az importálást végzőknek valamint a szolgáltatást nyújtónak kifizet. 6 6 dr. Szakács I. (2009): Számvitel A-tól Z-ig

19 3.2 A készletek bekerülési értéke 7 A vállalkozás birtokában lévő készletek bekerülési értékének tartalmaznia kell az összes átalakítási költséget, beszerzési költséget, valamint minden olyan költséget, amely azért merült fel, hogy a készlet a megfelelő állapotban, a megfelelő helyre kerüljön Saját termelésű készletek bekerülési értéke A saját termelésű készletek bekerülési értékének meghatározása sokkal bonyolultabb, mint a vásárolt készleteké, mivel a vásárolt készleteknél a vételár egy biztos kiindulási pont, addig a saját termelésű készleteknél csak részletes számításokkal lehet meghatározni a bekerülési értéket. Ez az érték az előállítási önköltség, amely pénzben fejezi ki, hogy a vállalkozásnak mennyi költségébe került az adott termék előállítása. Ez a költség három részből tevődik össze: olyan költségek, amelyek azonosíthatók, hogy az adott termék előállításánál ténylegesen, közvetlenül felmerültek azok a költségek, amelyek az eszköz termelésével szoros kapcsolatban voltak valamit azok a költségek, amiket az előbbi két csoportba nem lehet besorolni, de az előállított termékre elszámolhatók és a megfelelő mutatók segítségével feloszthatók Az önköltségszámítás nagyon fontos, hiszen kihat a vállalkozás számvitelének pontosságára. Ugyanis ha a közvetlen költségeket a vállalkozó az egyes termékeknél nem pontosan határozza meg, vagy a költségeket rosszul osztja fel, akkor a termék előállításának önköltsége nem a tényleges értéket fogja mutatni, így a nyereség megállapítása is helytelen lesz. 7 Kardos P. Kapásiné dr. Búza M. Pankucsi Z. Tóth M. Varga K. (2004): Regisztrált mérlegképes könyvelők kézikönyve

20 Az önköltségszámításnál először meg kell határozni az önköltségszámítás tárgyát, amely a kalkulációs egység. A kalkulációs egységhez meg kell határozni egy mérőszámot, amely lehet: mértékegység, vagy műszaki- gazdasági mutató. A kalkulációs egység meghatározásánál fontos szempont, hogy azonosíthatóak legyenek a közvetlenül felmerülő költségek. Az önköltségszámítás fajtái: a termelés tömegszerűsége és a termelés átfutási ideje szerint készíthető egyedi kalkuláció: sorozat kalkuláció időszaki kalkuláció az önköltségszámítás elkészítésének időpontjától függően előkalkuláció norma szerinti kalkuláció terv kalkuláció közbenső kalkuláció utókalkuláció Az önköltségszámítás módszerei: Az önköltségszámításnál a legfontosabb számadat a közvetlen egységköltség, mivel ez ad pontos tájékoztatást arról, hogy a vállalkozásnak mennyibe került egy termék kalkulációs egységének előállítása. Az egységköltséget úgy lehet kiszámítani, ha a termék előállítás során felmerült költségeket elosztjuk az elkészült termékek között. A felmerült költségek szétosztására különböző költségszámítási módszerek vannak: Osztókalkuláció: egyszerű osztókalkuláció egyenérték számos osztókalkuláció fázisonkénti osztókalkuláció pótlékoló kalkuláció Normatív kalkuláció

21 A számviteli törvény előírja, hogy a vállalkozó köteles számviteli politikát készíteni. Mivel a számviteli törvényben rengeteg választási lehetőség van, ezért a számviteli politika kialakításakor a vállalkozó eldöntheti, hogy a számviteli törvény adta lehetőségek közül mit választ, azonban ezután a választott eljárástól eltérni nem lehet. A számviteli politika részeként különböző szabályzatokat kell készíteni a gazdálkodónak, ilyen szabályzat az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat. Önköltség számítási szabályzatot kötelező készítenie azon vállalkozónak,akinek: az értékesítésének az eladott áruk beszerzési értékével, valamint a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az 1 milliárd forintot meghaladja ha valamely üzleti évben a költségnemek szerinti költségek együttes összege meghaladja az 500 millió Forintot Ha az előbbiekben felsorolt értékhatárok valamelyikét eléri a cég valamelyik üzleti évben, a következő évtől utókalkulációval kell megállapítania a saját termelésű készletek, valamint a végzett szolgáltatások önköltségét. Ha törvényben meghatározott értékhatárokat a vállalkozás meghaladja és így utókalkulációval kell megállapítani a saját termelésű készletek értékét, abban az esetben is el kell készíteni az önköltség számítási szabályzatot, de csak az utókalkuláció keretein belül lévő változatok közül választhat. Mivel a törvény előírja, hogy a vállalkozás akkor sem választhat más módszert az önköltség kiszámítására, ha a feltételek ismét teljesülnek, így ebből következik, hogy ha valaki a törvényi előírások miatt átáll az utókalkulációs önköltség megállapítására az végleges. Nem kell önköltség számítási szabályzatot készíteni annak a gazdálkodónak, aki: egyszerűsített beszámolót, vagy egyszerűsített éves beszámolót készít nem éri el a törvényben meghatározott értékhatárokat

22 Az önköltség számítási szabályzat szerkezetére vonatkozóan, nincsenek törvényi előírások, de van tartalmi követelmény: önköltségszámítás célja és fogalma kalkuláció tárgya kalkulációs séma kalkulációs időszak költségelszámolás, utalványozás, a kalkuláció bizonylati rendje önköltségszámítás módszere könyvvitellel való egyeztetés rendje felelősök megjelölése Vásárolt készletek bekerülési értéke Az anyag- és árukészlet bekerülési értéké a következőkből tevődik össze: Számlázott (el is fogadott: kivetett) összeg o forintban o devizában a teljesítés napján érvényes deviza választott árfolyamon számított értékben, barter ügylet esetén az első ügylet árfolyamán Engedményekkel, felárakkal módosított összeg (helyesbítő számla is) o kivétel: az engedmény, ha az konkrét anyaghoz csak közvetve kapcsolódik, és nem számlázták le, mert ilyenkor egyéb bevétel lesz Szállítási, rakodási, szerelési költségek Közvetítői, bizományi díjak, (esetleg opciós díj) Valamint az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó: o illetékek, adók (beszerzéskor fizetett fogyasztási adó, jövedéki adó) o vám, vámpótlék, vámkezelési díj o jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak o egyéb hatósági, szolgáltatási eljárási díjak (környezetvédelmi termékdíj) o le nem vonható általános forgalmi adó

23 o a hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett bankgarancia díja o a hitel, kölcsön igénybevétele miatt fizetett kezelési költség, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék, a hitelszerződés közjegyzői hitelesítésének díja o a raktárba történő beszállításig felmerült hitelkamat, biztosítási díj A beszerzési ár tartalma speciális esetben a fentiektől eltérő is lehet: pl. apportként átvételkor a társasági szerződés szerinti érték, követelés fejében történő átvételkor a kiváltott piaci érték, vagy más jogszabályban meghatározott érték Készletek nyilvántartása A saját termelésű készleteket közvetlen önköltségen kell kimutatni. A vállalkozó eldöntheti, hogy év közben folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet, vagy esetleg csak mennyiségi nyilvántartást..a saját termelésű készletek közé sorolt befejezetlen és félkész termékekről a gazdálkodónak nem szükséges analitikus nyilvántartást vezetni. Ezeket évzáráskor kell készletre venni a leltár alapján. Az anyagokat és árukat, tehát a vásárolt készleteket az éves beszámoló készítéséhez egyedileg, vagy csoportosan kell kimutatni. Ezen készleteknél a gazdálkodó eldöntheti, hogy év közben vezet e folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, vagy évközben nem vezet értéknyilvántartást. Ha nem vezet évközben nyilvántartást, akkor év végén a készletek értékelésekor, vagy a mennyiségi nyilvántartás alapján, ha azonban ilyet sem vezet, akkor a leltár alapján tudja meghatározni a mérlegbe tartozó anyagkészletet. Ha a vállalkozás elszámoló árat alkalmaz, arról külön nyilvántartást kell vezetni, melyben elő kell írnia az elszámoló ár képzését, valamit megváltoztatási szabályait. Ha a gazdálkodó elszámoló árat használ, akkor ezt a főkönyvi számlákon, vagy a 8 Róth J. Adorján Cs. Lukács J. Veit J. (2008): Pénzügyi Számvitel oldal

24 mennyiségi és értékadatokat tartalmazó analitikában lehet nyilvántartani. Szükség van arra, hogy pontosan meg lehessen határozni, hogy az elszámoló ár- különbözet mely készletcsoporthoz tartozik, ugyanis ez alapján lehet megállapítani a tényleges beszerzési árat. Az elszámoló árat szükséges időnként összehasonlítani a tényleges beszerzési árral, ugyanis ha a két ár között jelentős eltérést lát a gazdálkodó, az elszámoló árat módosítani kell, erre év közben is van lehetőség. Módosításkor az anyagkészlet összértéke nem változhat, ezért az elszámoló ár- különbözetet is meg kell változtatni, tehát amennyivel növeljük az elszámoló árat, annyival csökkentjük a különbözetet és fordítva Készletek értékelése 10 A gazdálkodónak a számviteli politikájában rögzítenie kell, hogy a saját termelésű készleteit és a vásárolt készleteit hogyan számolja el, valamint hogyan tartja nyilván. A készletek értékelésekor a vállalkozónak a saját termelésű készleteit előállítási önköltségen, a vásárolt készleteit beszerzési áron kell aktiválnia. Év közben bekerülési értéken tartjuk nyilván a számlákon a készleteket, míg év végén a könyv szerinti értéken kerülnek kimutatásra. Vásárolt készletek beszerzési árának meghatározása történhet tényleges beszerzési ár, valamint átlagos beszerzési ár alkalmazásával. Tényleges beszerzési ár: a készleteket a vállalkozás tényleges előállítási költségen illetve beszerezési áron tartja nyilván, amennyibe az a vállalkozásnak ténylegesen került. Az év közben előállított és beszerzett készletek egyedileg a tényleges bekerülési értéken kerülnek rögzítésre a vállalkozás főkönyvi számláin. 9 Kardos P. Szakács I. Tóth M. (2012): A számvitel nagy kézikönyve A%2F%2Fusers.atw.hu%2fFnyfgtfk%2Ffelev4%2Fsza%2Fkeszletek-eloadas.doc&ei=dgHVUM- KOpHIswaS4IGQDw&usg=AFQjCNGTFt3iJ6XM4zgh0jZY6xJUNPn2ZA&sig2=8VND3nky01bqNjuB u6xtnq&bvm=bv ,d.yms

25 Tényleges beszerzési ár esetén a készletértékelési eljárások összehasonlítása: 1. táblázat: A készletértékelési eljárások összehasonlítása Megnevezés FIFO LIFO Angol elnevezés firstin first out lastin first out Jelentése először beérkezett készlet utolsónak beérkezett kerül először készlet kerül először felhasználásra felhasználásra (kivezetésre) (kivezetésre) Zárókészlet utolsó árakon első árakon Átlagárhoz képest: ha az ár nő felértékel leértékel ha az ár csökken leértékel felértékel A számviteli törvény Legjobb: Nem jó: szerint árcsökkenésnél áremelkedésnél jó kimondottan jó lenne áremelkedésnél árcsökkenésénél az ugyan felértékel, de átlagárhoz képest megfelel a felértékel, de törvénynek, mert az felértékel a átlagárhoz képest tényleges értékel fel, de a beszerzési árhoz tényleges képest is, ami a beszerzési árnál Szt.-nek nem felel nem értékel meg. magasabbra (folytatás a következő oldalon)

26 (az 1.táblázat folytatása az előző oldalról) Megnevezés LOFO HIFO Angol elnevezés lowestin first out highestin first out Jelentése a legalacsonyabb a legmagasabb árukészlet árukészlet kerül először kerül először felhasználásra (kivezetésre) felhasználásra (kivezetésre) Zárókészlet legmagasabb áron legalacsonyabb áron Átlagárhoz képest felértékel leértékel A számviteli törvény ártendenciától ártendenciától szerint függetlenül mindig függetlenül felértékel az aláértékel az átlagárhoz képest átlagárhoz képest mindig a a Szt.-nek nem felel legmagasabb áron meg beszerzett készlet a valódiság elve marad raktáron, ami alapján a értékelési mérlegérték szempontból a Szt.- jelentősen eltérhet a nek nem felel meg piaci értéktől (forrás: Róth J. Adorján Cs. Lukács J. Veit J. (2008): Pénzügyi Számvitel 131.o.) Átlagos beszerzési ár: külön kell kezelni a tényleges beszerzés értékét, valamint a készletek raktárra vételekor használt értéket. Olyan vállalkozóknál érdemes alkalmazni, ahol több szállítótól származik a beszerzés, így az egyes termékek beszerzési értéke eltér. Ebben az esetben a készletek tényleges bekerülési értékét számolással lehet megállapítani: 1. Súlyozott átlagár: a bekerülési értéket minden alkalommal a beszerzett mennyiség és annak egységár szorzata adja meg. Felhasználáskor számított beszerzési értéket állapítanak meg a felhasználásra jutó mennyiségre és ezen az értéken könyvelik le a felhasználást. A számított átlagos beszerzési ár lehet: csúsztatott átlagár: minden beszerzés után újra kiszámítják az átlagos beszerzési árat és a készletcsökkenések értékét ez alapján határozzák meg

27 éves átlagár: az átlagos beszerzési árat időszakonként újraszámítják és ez alapján határozzák meg a készletcsökkenések értékét 2. Elszámoló ár: a gazdálkodó egy előre meghatározott elszámoló áron veszi raktárra a készleteit, ebben az esetben minden készlemozgás ezen az áron kell lekönyvelni. Az elszámoló ár és a beszerzési ár közötti különbözetet az árkülönbözet számlán mutatja ki a vállalkozás

28 4. Készletnyilvántartás a BOS Bt-nél 4.1. Saját termelésű készletek A vállalkozás tevékenységét tekintve termelő cég. Ezért nagy hangsúlyt fektet a saját termelésű készletekre. Ezen készletek önköltségének meghatározása euróban történik, mert a vevői csak külföldi cégek, így egyszerűbb a számlázás Saját termelésű készletek bekerülési értéke Mivel a vállalkozás értékesítésének az eladott áruk beszerzési értékével, valamint a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele meghaladja az 1 milliárd Forintot és a költségnemek szerinti költségek együttes összege meghaladja az 500 millió Forintot ezért a számviteli törvény előírása szerint a saját termelésű készletek önköltségét utókalkulációval kell megállapítania. Utókalkuláció: az elkészült termékek közvetlen önköltségét a termelés befejezése után állapítják meg. Az utókalkuláció a valós költségeket, azaz a termék előállításához valóban felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értékét tartalmazza. 11 A késztermékek és a félkész termékek közvetlen önköltségének megállapításánál a vállalkozás az anyagköltséget, a bérköltséget és a gépköltséget veszi alapul. Bérköltség= idő(hány percet dolgoznak vele)*1 egységre jutó euró Gépköltség függ: adott évi tarifa (ez minden évben változik) az önköltség számításánál az is fontos, hogy melyik géppel történik az adott termék megmunkálása, hiszen ez alapján is változik az önköltség 11 Kardos P. Kapásiné dr. Búza M. Pankucsi Z. Tóth M. Varga K. (2004): Regisztrált mérlegképes könyvelők kézikönyve

29 Anyagköltség: mindig az előállított készlet értéke, a kalkulált anyagköltségnek meg kell egyezni az eredménykimutatás anyagköltségének összegével. 1-2%-s eltérés azonban lehet közte. A vállalkozásnál a kalkuláció az SAP rendszerén belül történik, itt van egy külön módusz amely a kalkulációt elvégzi. 4. kép: Kalkulációs tábla az SAP programon belül (forrás: SAP Business One) Ezen kalkulációs táblában pontosan látni, hogy a termék előállításához milyen alapanyagokat használtak fel. Az alapanyagok árai önköltségszámításnál a csúsztatott átlagárak. Az alapanyagok cikkszáma, mennyiségi egysége és a mennyisége, valamint

30 az önköltségszámításhoz tartozó gépköltség és bérköltség értéke is látszik. Ezekből számolja ki a program az adott termék önköltségét. Lehetséges azonban, hogy létező félkész illetve késztermék önköltségét kell újra kalkulálni. Erre olyan esetben van szükség ha a termék összetételében változás következik be, azaz több vagy kevesebb anyag kerül felhasználásra. A program ilyenkor ugyanúgy kalkulál, mintha új lenne a késztermék, vagy félkész termék. Újrakalkulálásnál az önköltség magasabb és alacsonyabb is lehet a termék összetétel változásától függően. Minden év elején a termékek önköltségét újra kell kalkulálni, hiszen a tarifák évről évre változnak. Erre azért van szükség, hogy a rendszerben az árak valós értéken legyenek nyilvántartva Saját termelésű készletek nyilvántartása A vállalkozás saját termelésű készleteiről mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet év közben az SAP rendszerén belül. A saját termelésű készleteket közvetlen önköltségen kell kimutatnia a vállalkozásnak évközben. A saját termelésű készletek analitikája tartalmazza a készlet megnevezését, méretét és mennyiségi egységét. Valamit a tényleges mennyiségét és a mennyiségében bekövetkezett változásokat. A nyilvántartási árat, ami a saját termelésű készletek esetében a közvetlen önköltség. A készlet értékét és az értékének változásait, ez a változás származhat értékvesztésből, vagy értékvesztés visszaírásából. A bevételezés dátumát, a kivételezés dátumát. 12 A befejezetlen és félkész termékekről a vállalkozás évközben vezeti a készletszámlákat, valamint ezen termékekről is évközben mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. 12 Kardos P. Szakács I. Tóth M. (2012): A számvitel nagy kézikönyve

31 4.2. Vásárolt készletek A BOS Bt. árbevételét euróban realizálja, mivel az anyavállalatának euróban kell jelentéseket adnia, valamint a vevők és a szállítók nagy részével euróban számol el, így megalakuláskor az euro alapú könyvelést választotta. Így nagyon minimális a forint alapú könyvelés, olyan számláknál alkalmazzák, amelyeknél nem lehetséges az euróban történő számlázás.a forintban kiállított számlák esetében az átváltás a valuta könyv szerinti árfolyama alapján történik Bekerülési értéke A BOS. Bt-nél a vásárolt készletek bekerülési értékének részét a számlán feltüntetett engedményekkel csökkentett, felárral növelt számlázott ár, valamint az áthárított csomagolási költség képezi. A beszerzési árhoz kapcsolódó további költségek és díjak év végén kerülnek felosztásra. Azonban év végén már nem anyagcsoportra külön-külön osztják fel a: szállítási költséget bizományi díjakat beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségeket beszerzéshez kapcsolódó adókat és díjakat, vámköltségeket vámköltségen kívüli egyéb vámterheket, illetékeket, bérmunkadíjakat egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjakat jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjakat előzetesen felszámított, de le nem vonható áfát készlet beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett bankgarancia díjat, kezelési költséget, folyósítási jutalékot, időarányos hitelkamatot

32 Ezeket együttesen osztják fel. Az anyagfelhasználásra eső rész az anyagköltséget növeli. A többit a zárókészletre osztják fel, ez megnöveli a készlet értékét. Ezt a költséget a készlet mellékköltségek számlára vezetik át év végén Vásárolt készletek nyilvántartása A vállalkozás vásárolt készleteiről évközben mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. Vásárolt készletek analitikus nyilvántartásának tartalmaznia kell a következő információkat: a készletek megnevezését, mennyiségét, valamint a készletekben bekövetkezett változásokat mennyiségben és értékben a beszerzés időpontját a készletek értékét beszerzési áron az anyagok értékvesztését és ezek visszaírását 4.3. Készletváltozások Alapanyag beszerzés: alapanyag beszerzésnél az illetékes beszerző megköti a szükséges keretszerződéseket. A beszerzések az alapján történnek, hogy a fogyási listán milyen termékek jelennek meg. Ez nagyon fontos, hiszen így naprakész információt kap a vállalkozás azzal kapcsolatban, hogy az egyes alapanyagaiból milyen mértékű a fogyás. A fogyási lista pontossága úgy érhető el, hogy egy adott alapanyag cikkszámához beállítanak egy minimális készletmennyiséget. Meg kell adni a szükséges raktárkészletet, valamint a minimális készletszintet. Ezeket az elmúlt évek fogyásának adataiból könnyedén kiszámolhatják és rögzíthetik. Ha a darabszámok rögzítése a tételeknél megtörtént egy lekérdezés elindításával megjelenik a szükséges alapanyag rendelések listái. Amikor beérkezik az anyag, megnézik tényleges az jött e be, majd ezután az SAP erre alkalmas móduszában a raktárosok bekönyvelik

33 Értékesítés: A vevőkért az értékesítők a felelősek. A vevők általában hetente küldenek egy lehívást, melyben tájékoztatják a vállalkozást arról, hogy milyen késztermékekre lenne szüksége. Ezt a lehívást befogadja az SAP rendszere, majd az arra alkalmas személy készít egy kiszállítási tervet, tehát egy szállítólevelet. Ezen szállítólevél alapján kikönyvelik a rendszerből az eladott készterméket. Értékvesztés: Lassú mozgó alkatrészek: ha egy évig nem volt mozgás a készletszámlán, akkor a vállalkozásnak le kell írnia 50%-kal Tartalék alkatrészek: mivel az autóiparban szükség van tartalék alkatrészekre, ezért a vállalkozásnak ha már nem is gyártják az adott terméket akkor is kell raktáron tartania belőle. Azonban ha a gyártás befejeződik egy adott terméknél azonnal le kell írni 50%-kal, de 10 évig kötelező tárolni. Elfekvő készlet: ezek azok a készletek, amiket szinte 100%, hogy a vállalkozás már nem fog felhasználni, leginkább selejtezésre várnak. Ezeket le kell írni 0-ra 2 év után a BOS Szabályzat szerint. Ez nehézséget okoz a cégnek ugyanis a BOS Szabályzat külföldi szabályok alapján készült és e szerint le kell értékelni a készletet. A magyar számviteli törvény erről azonban máshogy rendelkezik. Értékvesztés visszaírása: Tartalék alkatrész: eladásánál a terméket visszaértékeli a vállalkozás, hiszen el tudja adni. Selejtezés: minőségi kifogás esetén a készletet le kell selejtezni, amelyről selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni. A fizetés annak a függvénye, hogy a minőségi kifogás a vállalat hibája, vagy a beszállítóé. Készletcsökkenés:készletcsökkenésként jelenik meg a vállalkozásnál, ha egy adott termékből mintát szállít a vevőnek, ugyanis ezt a készletek a vevő érték nélkül kapja meg. Készletnövekedés: készletnövekedést jelent a vállalkozásnak, ha a beszállítók küldenek neki mintát, ugyanis ez pénzcsökkenéssel nem jár

34 4.4. Egyéb készletek a cégnél 13 Úton lévő készletek: a szállítók és a vevők vonatkozásában is értelmezhető. Szállítóknál: azokat az árukat fél- illetve késztermékeket nevezzük úton lévő készleteknek, amelyeknél a fordulónapig megtörténik a kiszállítás a vevő telephelyére, de a vevő valamilyen oknál fogva nem vette át. Így a teljesítés nem történhetett meg, ezért a mérlegben a szállítónak kell kimutatni, ugyanis még az ő tulajdonában van. Vevőknél: ha a készlet december 31.-ig nem érkezik be a vevő raktárába, de a számlát viszont megkapta, akkor a vevőnek kell szerepeltetni a mérlegében az úton lévő készletet, függetlenül attól, hogy a raktárába megérkezett e vagy semexworks paritás esetén. Nem számlázott szállítások: Azon készleteket soroljuk ide, amelyek a fordulónapig a vállalkozás raktárába beérkeztek, de a számla december 31.-ig nem érkezett meg hozzá. Mivel a teljesítés helye a vevő telephelye ezért a teljesítés megtörtént és a vevő el is fogadta azt. Problémát jelent azonban, a helyes készletérték meghatározása, mivel a számla nem érkezett meg, de mindenképpen a vevő mérlegében kell szerepeltetni ezen készleteket. Ilyenkor útmutatást adhat a szerződésben meghatározott összeg. Ha a számla beérkezésekor a számlán feltüntetett összeg jelentősen eltér a korábban megállapított értéktől, akkor meg kell vizsgálni, hogy a készlet még raktáron van, már felhasználták, vagy esetleg már értékesítették. Ennek függvényében kell elvégezni a módosításokat. Ha azonban a két összeg között az eltérés nem jelentős, akkor az egyéb bevételekre, vagy az egyéb ráfordításokra kell elszámolni az összeget. A vállalkozás ide sorolja még a beszállítóktól kapott mintákat, valamint a vevőknek küldött mintákat. Bizományba bérmunkára átadott készletek:a BOS Bt-nek bizományba átadott készlete nincs. A vállalkozás bérmunkára vásárolt készleteket (termelési alapanyagokat) ad át. A kiadás során megmunkáló helyenként (bérmunka cégenként) egy raktárhelyre kitárolják 13 Róth J. Adorján Cs. Lukács J. Veit J. (2008): Pénzügyi Számvitel

35 a kiszállított mennyiséget. Amikor megmunkálás után visszajön a raktárhelyről visszakönyvelik. Ezzel a módszerrel ellenőrizhető, hogy minden kiszállított anyag visszaérkezik-e a megmunkáló cégtől. Ha a bérmunkára kiadott anyag beérkezik a vállalkozáshoz optimális megoldásként új cikkszámot kellene, hogy kapjon, mivel ez is alapanyag, és ezen cikkszám bekerülési értékébe bele kellene venni az eredeti cikkszám értékét, így a bérmunka értéke automatikusan hozzáadódna a készlet értékéhez. Gondot okoz azonban, ha félkész cikkszámon jön vissza a vállalkozás tulajdonába. Ez olyan termékeknél fordulhat elő amelyeket valamikor a vállalkozás saját maga készít, viszont valamikor kiadja bérmunkára. Ezen gond elkerülése érdekében a megoldás az lenne, ha az adott munkafolyamatot mindig bérmunkára adnák ki. Idegen helyen tárolt készletek:ide sorolja a vállalkozás a konszignációs raktárakban tárolt készleteket és az idegen helyen tárolt saját gyártású készleteket is. Konszignációs raktárakban tárolt saját termelésű készlet: a vállalkozás kiviszi a saját raktárába azt a mennyiséget, amelyre a vevőnek várhatóan szüksége lesz. Ezen készlet kiszállításkor nem kerül kiszámlázásra. Amikor a vevőnek szüksége van az úgynevezett konszis készletre kivételezési bizonylat alapján ki tud venni akkora mennyiséget a készletből amelyre ténylegesen szüksége van. Konszignációs raktárban tárolt vásárolt készletek: a BOS Bt belföldi és külföldi beszállító partnerei több konszignációs raktárt üzemeltetnek a cég telephelyén. Célja, hogy a termeléshez szükséges alapanyagok mindig megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljanak és ezen készletek ne a cég anyagkészletét növeljék. A beszállítók között vannak heti és havi elszámolók. Az elszámolás folyamata: Nyitó készlet + Beszerzés Felhasználás A konszignációs raktárakban tárolt készleteket a vállalkozások nem értékben tartják nyilván, hanem csak mennyiségben. Amikor a termelésbe felhasználják, akkor kerül a vevő készletébe és ez alapján számláz a szállító. Ha valami minőségi hibás lecsökkenti a bejövő készletet, ilyenkor a vevő ezt visszaküldi a vállalkozásnak, hiszen a készletnek még nincs értéke. Azonban ha a vevő

36 akkor talál hibát amikor már kiadták a termelésnek, tehát már leszámlázták, akkor jóváírást kell írni, mivel a fogyásban a készlet már benne van

37 5.A leltárról és a leltározási tevékenységről általában 5.1.A leltár és leltározás alapfogalmai A leltár olyan tételes jegyzékszerű kimutatás, amely részletesen feltünteti a vállalkozó vagyonelemeit összetétel ( azaz eszköz) és eredet (azaz forrás) szerint, egy adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozóan, mennyiségben és/vagy értékben. Másképpen fogalmazva, a leltár olyan kimutatás, amely meghatározott napra vonatkoztatva tételesen és ellenőrizhető módon, főkönyvi számlánkénti, illetve mérlegtételenkénti csoportosításban tartalmazza az eszközök mennyiségét, az eszközök és források értékét ábra: Leltározás fajtái ( forrás: saját szerkesztés A leltározás, a leltárértékelés, a selejtezés rendje 2004 könyv alapján) 14 Sztanó I. (2006): A számvitel alapjai 220 oldal

38 Tartalma szerint: 15 Részleltár:a vállalkozás egy- egy készletcsoportjáról, eszközeinek és forrásainak egy részéről készített leltárt nevezzük részleltárnak. Teljes leltár: a társaság valamennyi eszközeit és forrásait tartalmazza, egy kijelölt időpontban, függetlenül attól, hogy az adott eszköz a vállalkozás telephelyén van e. Célja szerint: 16 Vagyonmegállapító leltár: a vállalkozás vagyonának megállapítására szolgáló leltár Elszámoltató leltár: az eszközökért, készletekért anyagilag felelős alkalmazottak elszámoltatására és tevékenységük szakszerűségének ellenőrzésére írják elő, hajtják végre. Főként kiskereskedelmi cégeknél alkalmazzák ezt a leltározási fajtát. Időpontja szerint: 16 Évközi leltár: Nyitóleltár: megalakuláskor készítik a vállalkozások a nyitóleltárt, ez támasztja alá a nyitómérleget, minden eszközt tényleges mennyiségi felvétel alapján kell szerepeltetni, valamint értékben kell nyilvántartásba venni. Működő vállalkozás nyitó leltárt nem készít, ugyanis az előző évi záró leltára megegyezik a következő évi nyitó leltárával. Átadás- átvételkori leltár: akkor van szükség ilyen leltár elkészítésére, ha a raktárosok, üzletvezetők személyében változás következik be Elszámoltató leltár: célja az ellenőrzés, az eszközökért és forrásokért felelős személyek elszámoltatására szolgál ezen leltár elkészítése Folyamatos leltározás: lényege, hogy a vállalkozás tulajdonában lévő minden eszközt és forrást legalább félévente kell leltározni, a belső szabályzatban kell meghatározni, hogy mely eszközöket kívánja a gazdálkodó folyamatosan leltározni, valamint a leltár időpontját is 15 Adó Szaklap XIII. évfolyam 2009/14. szám november

39 Fordulónapi leltározás: előre meghatározott napon végzik a leltározást a vállalkozásnál, ilyenkor a leltárfelvételi helyen minden eszközfajtát le kell leltározni Idegen leltár: a vállalat területén lévő idegen eszközökről készített leltár. Az idegen eszközökről készített leltárt, a tulajdonosoknak meg kell küldeni egyeztetés céljából. A leltár a számviteli mérleghez hasonlóan egy vagyonkimutatás. A mérleget alátámasztó alapdokumentum. Egy meghatározott időpontban elvégzett leltározási tevékenység alapján összeállított dokumentum, amelynek célja a vállalkozás vagyonának a számbavétele. 16 A mérleg és a leltár közötti egyezőségek: 17 adott időpontra vonatkozik teljes körű a számviteli dokumentum valódiságát a vállalkozás felelős vezetőjének aláírásával szükséges igazolni A mérleg és leltár közötti eltérések: 17 míg a leltár mennyiségi és értékbeni adatokat is tartalmaz, addig a mérlegben csak értékbeni adatokat szerepeltetnek a leltár tagolására nincs előírás, a mérleg tagolását a számviteli törvény előírja 5.2. A leltárral szemben támasztott alaki és tartalmi követelmények 17 A leltárral szemben támasztott alaki követelmények: A teljesség azt jelenti, hogy a leltárnak a vállalkozás összes eszközét és forrását tartalmaznia kell. Függetlenül attól, hogy a vállalkozás telephelyén, vagy idegen helyen tárolják. A vállalkozásnál lévő idegen eszközöket a 16 Adó Szaklap XIII. évfolyam 2009/14. szám november 17 Dr. Verő I. (2004) : A leltározás, a leltárértékelés és a selejtezés rendje

40 leltárban érték nélkül kell kimutatni, majd az eszközök tulajdonosának ki kell küldeni ezeket a leltárakat. A leltár valódisága mintegy előfeltétele a mérleg valódiságának. Ezért a leltárnak a ténylegesen megállapított mennyiséget és értéket kell tükröznie, ez azonban csak úgy lehetséges, ha betartják az előírásokat. A leltár világossága azt jelenti, hogy a leltárnak részletesen kell mutatni a gazdálkodó eszközeit és forrásai (fajta, méret, minőség, típus) szerint, valamint meg kell határozni, hogy az eszközök, források hol találhatók. A világosság követelménye egyben a bruttó- elv érvényesítését is jelenti, azaz az adósok és hitelezők követeléseit és tartozásait tételesen kell kimutatni a leltárban. Ha több követelése vagy tartozása van ugyanazon hitelezőnek, vagy adósnak akkor sem szabad őket összevonni, hanem bruttó módon kell elszámolni. Az egyedi értékelés elve szerint a vállalkozás tulajdonában lévő eszközöket és forrásokat a könyvvezetés, valamint a beszámoló készítése során egyedileg kell értékelni. A leltárral szemben támasztott tartalmi követelmények: A leltárnak tartalmaznia kell: a leltározásban résztvevő személyek aláírását a vállalkozás, telephely megnevezését, a leltározási helyet a leltár fordulónapját, a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját a bizonylatok sorszámát az eszközök megjelölését, a ténylegesen talált mennyiséget a számviteli törvényben előírt módon a leltározott eszközök és források egységárát, valamint összértékét a leltártöbbletet és a leltárhiányt

41 5.3. A leltározás időpontja 18 A számviteli törvény csak a beszámoló letétbe helyezésének határidejét írja elő. A mérleg elkészítésének határidejét nem, így a leltár elkészítésének időpontja is szabadon választott. Azonban a beszámolót alátámasztó leltárnak fordulónapra kell vonatkoznia akkor is ha nem akkor készül el ténylegesen. A vállalkozónak figyelembe kell venni, hogy a leltár a mérleg alapbizonylata, tehát a leltárt a mérlegkészítés előtt össze kell állítania. A leltározás időpontjainak meghatározásánál fontos szempontok: az eszközök és készletek leltározása minél közelebbi időpontban van a mérleg összeállításához, annál pontosabb adatokat fog tartalmazni a mérleg olyan időpontban a legcélszerűbb elvégezni a leltározást, amikor a legkevesebb a leltározandó készlet az időpontok meghatározásánál, fontos szempont, hogy ne, vagy csak minimálisan zavarja a vállalkozás tevékenységét, ezért ha lehetőség van rá a leltározást érdemes munkaszüneti napokra tenni Évközi leltározás körébe tartoznak a következő leltározási módok, amelyeket a vállalkozás speciális okokból rendelhet el: nyitóleltár átadási-átvételkori leltár elszámoltató leltár Folyamatos leltározás: A folyamatos leltározás előnye, hogy a munkafolyamatok megoszlanak. Belső szabályzatban kell rögzíteni, mely eszközöknél alkalmazza a vállalkozás a folyamatos leltározási tevékenységet. 18 Dr. Verő I. (2004): A leltározás, a leltárértékelés és a selejtezés rendje

42 A folyamatos leltározás előfeltételei: a vállalkozásnak a leltározás időpontjában a főkönyvi könyveléssel egyező analitikus nyilvántartást kell vezetni, hogy a hiányok és a többletek a nyilvántartás alapján azonnal megállapíthatók legyenek az azonos eszközcsoportok leltárfelvételét célszerű azonos időpontban elvégezni ha a vállalkozás folyamatos leltározást végez gondoskodni kell a személyi feltételekről. valamint arról, hogy a folyamatos leltározást rendszeresen ellenőrizzék Fordulónapi leltározás: A belső szabályzatban azon eszközök körét, amelyeket a vállalkozás fordulónapon akar leltározni rögzíteni kell. Egyeztetni kell az analitikus nyilvántartást a leltárfelvétel adataival, valamint a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartás adatait is. Az év utolsó napján a leltár adatai alapján helyesbített és a főkönyvi számlákkal egyeztetett analitikus nyilvántartás tekinthető véglegesnek. Kevés azon eszközök és források köre, amelyeket a mérleg fordulónapján kell leltározni. Ide tartoznak: befejezetlen termelés úton lévő készletek váltók, értékpapírok, kötvények és egyéb befektetett eszközök munkavállalók tartozása adósok és a hitelezők tartozása megmunkálás céljából átvett idegen készletek a TB, az APEH és a vámhatóság felé történő elszámolások nyilvántartása házipénztárak pénzkészletei

43 5.4. Számviteli törvény a leltározásról 19 A számviteli törvény 69 -a foglalkozik a leltárral szemben felállított követelményekkel. Eszerint a könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, de legfőképpen a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt szükséges elkészíteni, amely tételesen tartalmazza a mérleg fordulónapján a vállalkozás eszközeit és forrásait. Lehetősége van arra a vállalkozónak, hogy a mérleg fordulónapját megelőző vagy az azt követő negyedévben ellenőrizze az árukészleti nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait mennyiségi felvétellel. Ha az utóbbit választja a gazdálkodó a mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló változásokat a mérleg fordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni. Nem alkalmazhatja ezt az a vállalkozó, aki év közben sem mennyiségi sem értékbeni nyilvántartást nem vezet. Ahhoz, hogy ezeket a feltételeket teljesíteni tudja, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatait egyeztetnie kell az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan. Ha a vállalkozó év közben folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, akkor a leltár elkészítését megelőzően köteles meggyőződni leltározással a leltárba bekerülő adatok valódiságáról. Az a vállalkozás aki eszközeiről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, annak ezen eszközeiről a Leltározási Szabályzatban meghatározott időszakonként, de legalább 3 évente elég mennyiségi felvétellel elvégezni a leltározást. Azonban a többi eszköznél és forrásnál évente kell elvégezni az egyeztetéssel történő leltározást. A gazdálkodó választhatja azt a lehetőséget is, hogy év közben nem vezet folyamatos mennyiségi nyilvántartást, ilyenkor az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel kell elkészítenie. Az értékben kimutatott eszközökről és kötelezettségekről, az idegen helyen tárolt eszközökről, valamint a dematerializált értékpapírokról az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan egyeztetéssel kell elvégezni a leltárt. 19 A számviteli törvény

44 5.5. A leltározás előszítése és végrehajtása 20 A leltározási tevékenység végrehajtása minden vállalatnál szinte azonos módon történik. Ezt azonban befolyásolja, hogy a vállalkozás tulajdonában milyen eszközök lelhetők fel, valamint a vállalkozás nagysága. Hiszen teljesen más volumenű feladatokat jelent egy kisvállalkozás leltározása és adatainak értékelése, mint ugyanezen feladatok elvégzése egy nagy vállalatnál. Eltérések különösen a munka előkészítésében, végrehajtásában, valamint a személyi és tárgyi feltételek biztosításában jelentkezhetnek. A leltározás végrehajtásának főbb feladatai: a Számviteli Politika részeként köteles elkészíteni a Leltározási Szabályzatot a Leltározási Szabályzat alapján az időpontok meghatározása érdekében szükséges elkészíteni a Leltározási Ütemtervet a leltározás előkészítése: a leltározásban résztvevők időben történő megbízása célszerű elvégezni a szükséges selejtezéseket a szükséges tárgyi és technikai feltételek biztosítása a leltározáshoz szükséges bizonylatok biztosítása gondoskodni kell a tárgyi eszközök és a forgóeszközök helyes elkülönítéséről szobaleltárak aktualizálása idegen helyen tárolt eszközök leltárfelvételének előkészítéséről gondoskodni kell a készleteket mérhető állapotba kell hozni göngyölegek leltározásának előkészítése során biztosítani kell, hogy ezek könnyen megszámlálhatók legyenek a leltározás személyi feltételeinek biztosítása a leltározásban részt vevők felkészítése leltárfelvétel végrehajtása egyeztetés, a leltári adatok értékelése Ezen feladatok részletes bemutatását a későbbiekben fogom kifejteni, a BOS Bt. leltározásának tükrében. 20 Adó Szaklap XIII. évfolyam 2009/14. szám november

45 6. Leltározás a BOS Bt-nél 6.1. Anyagraktár bemutatása 6. ábra: Alapanyagraktár termékcsoportok szerinti felosztása a BOS Bt-nél HSI TEC GDE RAKTÁR HSE KBR ABR (forrás: saját szerkesztés vállalati dokumentumok alapján) HSI: Heckscheibenrollointegriert GDE: Glasdachrolloelektr. KBR: Kombirollo ABR: Abdeckrollo HSE: Heckscheibenrolloelektr. TEC: Technologie

46 Minden részlegnek van külön polcrendszere, külön tárhellyel. A 6 raktár közül van olyan ahol az anyagok saját csomagolásukban, ahogy érkeznek kerülnek be a raktárba, azonban vannak olyan anyagok, amelyeket a az egyszerűbb elosztás végett kicsomagolnak és méretre szabott ládákban tárolnak. A raktárban a vásárolt készletek bevételezése a szállítólevél alapján az SAP rendszerben történik. Feltüntetik a darabszámot a megrendelésszámot, a céget, a cikkszámot, valamit egy négy jegyű kódot ami útmutatást ad azzal kapcsolatban, hogy a 6 raktár közül hova kerül a készlet. Ha az adatokat felvitték ezt a dokumentumot kinyomtatják, majd ez kerül rá a termékekre, így később egyszerűbben megtalálható a készlet. A késztermékek raktározása HU kezelt raktárakban történik. Ennek lényege,hogy a terméken feltüntetett címkén nem a termék mennyisége és cikkszáma látható, hanem egy úgynevezett holding unit számot kap. Ha ezt a számot beírjuk a készletnyilvántartó rendszerbe, láthatjuk a termék cikkszámát és mennyiségét. A vállalkozás a vevőinél, valamint a szállítók a vállalkozás telephelyén rendelkeznek konszignációs raktárakkal. Ennek lényege, hogy az adott szállító kiviszi a konszignációs raktárába, azt az alapanyag mennyiséget, amelyre a vevőnek várhatóan szüksége lesz A leltározási szabályzat és a leltározási ütemterv Leltározási Szabályzat A számviteli törvény 14 -a előírja, hogy a számviteli politika keretében szükséges leltározási szabályzatot készíteni a vállalkozásoknak. Leltározási Szabályzat elkészítésére azért van szüksége a cégnek, hogy a vállalkozás leltározási kötelezettsége, valamint a feladatai egységes elvek alapján kerüljenek végrehajtásra

47 A BOS Bt. Leltározási Szabályzata a következő részekből tevődik össze: A leltár előkészítésének feladatai: 1.1. Általános rész: a szakirodalom alapján készül el, tartalmazza a leltár fogalmát, a leltározás időpontjait, a leltár tárgyi feltételeinek biztosítására kinevezett személyek megnevezését, az informatikai részleg feladatait, a leltározandó anyag leltárra való előkészítésének folyamatát. Röviden ismerteti a bizonylatok tartalmát, és formai és tartalmi követelményét, és a leltározás módját Fogalmak: a számviteli fogalmak pontos ismertetése 1.3. Alapanyagraktár: ezen részben kell megjelölni az utolsó árufogadás dátumát és az első beérkezés időpontját 1.4. Gyártásközi raktár és befejezetlen termelés: ebben a fejezetben kerül előírásra, hogy a számolási pontokat a leltár megkezdéséig 0-ra kell beállítani 1.5. Készáruraktár: itt ismertetik, hogy a leltár megkezdését megelőző utolsó árukiadás és számlakiállítás dátuma milyen időpontra esik 1.6. Selejtraktár: bemutatja, hogy a selejtezésre váró saját termelésű készletekkel és a vásárolt készletekkel leltározás előtt mi a teendő 1.7. Idegen helyen tárolt készletek: tartalmazza az alvállalkozók és konszignációs raktárak elérhetőségeit 1.8. Idegen tulajdonú készletek: a leltározással kapcsolatos tudnivalókat ismerteti 1.9. Tárgyi eszközök leltározása: a tárgyi eszközök leltározásával kapcsolatos információk szerepelnek az 1.9.-es pontban Idegen tulajdonú tárgyi eszközök: ezen eszközök leltározásának menetét mutatja be 2. Leltározás menete: 2.1. A leltározás módja, bizonylatai: a leltározás módjait ismerteti, valamint a bizonylatok fajtáit, tartalmi és forma követelményét 2.2. Leltározás menete: a leltározás végrehajtásának folyamatát írja le 2.3. A Kézi leltárívek kitöltésére vonatkozó előírások: a kitöltéssel kapcsolatos tudnivalókat ismerteti 22 BOS Automotive Products Magyarország Bt. Leltározási Szabályzata

48 2.4. A raktár és a termelési leltár ellenőrzése: az ellenőrzés menetéről ad tájékoztatást 2.5. Leltárkészletek értékelése: a számviteli politikában előírt értékelési módokat ismerteti 2.6. Leltárjelentés: a leltárjelentés fogalmát ismerteti 2.7. A leltárhoz szükséges erőforrások: a személyi felelősöket jelöli ki a leltározáshoz 2.8. A leltár dokumentumainak megőrzése 3. Feladatok a leltárutasításhoz: tartalmazza az egyes tevékenységekhez tartozó felelősök nevét, határidejét Leltározási ütemterv A vállalkozásnak szükséges a leltározási szabályzat alapján leltározási ütemtervet készíteni. Ez a terv részletesen ismerteti a leltározás előkészítésével, a leltározás folyamatával, az értékeléssel, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos időpontokat, valamint a munkafolyamatok elvégzéséért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét. 23 Míg a vállalkozás a Leltározási Szabályzatot több évre is készítheti, addig a leltározási ütemtervet minden évben a leltár elkészítése előtt el kell készíteni. Erre azért van szükség, mert a leltározási feladatok évről évre változhatnak, valamint az időpontok is változnak. Az ütemterv biztosítja a vállalkozás leltározásának tervszerű megvalósítását. A betéti társaságnál a leltározási időpontok a számviteli törvény, valamint a vagyonvédelem alapján kerülnek kiválasztásra. A vállalkozás a készletek leltározását minden évben december hónap végén hajtja végre. Az időpontok kijelölésénél figyelembe veszik a jogszabályban előírt határidőket, valamint a leltározással kapcsolatos munkafolyamatok időigényességét. 23 Dr. Verő I. (2004): A leltározás, a leltárértékelés és a selejtezés rendje

49 6.3. A leltározás személyi feltételeinek biztosítása 24 A leltározás megkezdése előtt szükség van arra, hogy a vállalkozás felmérje a leltározáshoz szükséges munkaerő szükségletét. A leltározáshoz rendelkezésre álló, valamint szükséges munkaerő figyelembe vételével alakítja ki a leltározás személyi szervezetét ábra: A leltározás személyi feltételei (forrás: saját szerkesztés a Leltározási Szabályzat alapján) A vállalkozás vezetője felelős a számviteli politika és a leltározási szabályzat elkészítéséért és módosításáért. Évente el kell készítenie a leltározási ütemtervet, illetve kijelölnie a leltározás fő felelősét. A leltározás megkezdése előtt ő adja ki a leltárutasításokat, a leltárhiánynál ő dönt a leltárhiány megtérítéséről. Utasításokat ad, 24 Adó Szaklap XIII. évfolyam 2009/14. szám november 25 Dr. Verő I. (2004) : A leltározás, a leltárértékelés és a selejtezés rendje

50 hogy a hiányosságokat a jövőben hogyan lehetne megszüntetni, ezekhez milyen intézkedések szükségesek. Műszaki vezető feladatai közé tartozik a leltár lebonyolításához szükséges tárgyi, technikai feltételek és a műszaki képzettségű dolgozók felkészítése. A befejezetlen és félkész termelés helyes felmérésének biztosítása. A leltárkörzetek kijelölése, valamint azok előkészítése Gazdasági vezető a leltározás fő felelőse, tehát ő felel az előkészítő és a lebonyolító tevékenységek megszervezéséért. Feladatai közé tartozik a leltárértekezlet összehívása, levezetése, a leltározási szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése, szakmai tájékoztatás nyújtása és a leltárellenőrök, valamint a leltárfelelősök kijelölése. Leltárfelelősök felelősek a leltározás gyakorlati lebonyolításáért. A leltározási szabályzat és a leltározási ütemtervben foglalt elvégzendő feladatok előkészítéséért. Feladatuk a leltározás menetének meghatározása, a leltári nyomtatványok, valamint a leltározáshoz szükséges technikai eszközök biztosítása. Ők ellenőrzik, hogy a kiadott feladatokat végrehajtották e. A leltározókcsoportba beosztva a leltári csoportvezetők irányításával elvégzik a leltározandó eszközök azonosítását, az adminisztrációs munkákat, valamint ellenőrzik a leltározandó eszközök teljes körűségét. Termelési leltárnál az adatrögzítéshez 4 fő, a fizikai számoláshoz gyártósoronként 2 fő, valamint ellenőrzéshez 1 fő szükséges. Raktári leltárnál az adatrögzítéshez legalább 3 fő, fizikai számoláshoz 4 fő, valamint ellenőrzéshez gyártósoronként 1 fő szükséges A leltárellenőrök feladata a leltározás ellenőrzése, valamint az ellenőrzés során tapasztalt eltéréseket jelenteniük kell és az ellenőrzésük tényét az ellenőrzött bizonylatokon aláírásukkal igazolják

51 6.4. A leltározás bizonylati rendje A leltárfelvétel végrehajtását leltárbizonylatok segítségével kell elvégezni. Ezen bizonylatokat a számviteli törvény előírásai szerint kell elkészíteni. A leltározás során használt bizonylatokat számviteli bizonylatnak kell tekinteni. Ezek lehetnek vásárolt, vagy a gazdálkodó által előállított bizonylatok. A leltárbizonylatok szigorú számadási kötelezettség alá kell, hogy tartozzanak, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodónak nyilvántartást kell vezetni róluk. Sorszámmal kell ellátni, kizárólag számítógéppel vagy tollal lehet kitöltetni. A nyomtatványok átadása, átvétele csak elismervénnyel történhet. A vállalkozásnak a leltározás bizonylatait a leltárral együtt 8 évig kell megőriznie. A leltárfelvétel befejezése után, a leltárívek eredeti példányát el kell juttatni a kijelölt vezetőnek. A készletek leltározásának alapbizonylata az SAP számítógépes rendszer által biztosított leltárív. Ezen leltáríveket minden szegmens önállóan nyomtatja ki. Ilyen leltárív kerül kiküldésre az idegen tulajdonban lévő készletek leltározásához is. A leltárív tartalma: raktárhely megnevezése dátum leltárív sorszáma sorszám cikkszám megnevezés egység mennyiség megjegyzés leltározó és leltárellenőr aláírásának helye A tárgyi eszközök leltározásának alapbizonylata a kontrolling által kiadott üres leltárív

52 A tárgyi eszköz leltározásához kapcsolódó bizonylat tartalma: szervezeti egység megnevezése dátum leltár sorszáma sorszám eszköz megnevezése azonosító száma leltározó és leltárellenőr aláírásának helye A fellelt idegen tulajdonú tárgyi eszközök leltározásához kapcsolódó bizonylat tartalma: leltározás helye dátum leltár sorszáma sorszám eszköz megnevezése azonosító száma tulajdonosa fellelt helye becsült értéke felelős leltározó és leltárellenőr aláírásának helye Leltárfelvételi ívek kiadási bizonylat tartalma: induló sorszám utolsó sorszám felelős átvette aláírás, dátum visszavette aláírás, dátum

53 6.5. A leltározás előkészítése A leltár időpontjának meghatározás után a vállalkozás elkezdheti a leltár megszervezését. A vállalkozásnál külön időpontokban leltározzák a készleteket és a tárgyi eszközöket. Míg a tárgyi eszközök és az IT eszközök, valamint az irodai tárgyi eszközök leltározása november hónapban történik, addig a készleteket december végén leltározzák. Ennek okát, már az előzőekben említettem. A kijelölt időszak alatt kötelesek elvégezni a leltárt a leltározásban résztvevő területeken. Szükség van a tárgyi feltételek (íróeszközök, mérőeszközök, anyagmozgató gépek, leltárjegy és leltári címke) biztosítására. Ezen eszközök biztosítása a leltárfelelősök feladata. A raktárvezető feladata a targoncabeosztás elkészítése, valamint egyeztetése a Factory Managerekkel. Az informatikai részleg feladata gondoskodni az SAP rendszer elérhetőségéről és használhatóságáról, valamint a belépőkódok használhatóságáról. A leltározásban résztvevő személyeket időben meg kell bízni a rájuk bízott feladatokkal, hogy legyen idejük a felkészülésre, a tanfolyamokon való részvételre. Az SAP adatrögzítők nevét a leltár előtt le kell adni az informatika osztály részére, hogy azok felkészítését időben el tudják végezni. A leltározás napján a termelési és a raktári leltározás esetén a délelőttös és a délutános műszak részére is tájékoztatót kell tartania a logisztikai menedzsernek. A tájékoztató témája a mérés és az ellenőrzés módszerei. A vásárolt készleteket felül kell vizsgálni a leltározás előkészítése során. A minőségileg hibás és felesleges készleteket át kell tárolni és könyvelni a selejtraktárba. A szállítónak minőségi kifogás miatt visszaküldött árukat lehetőleg a leltár megkezdése előtt vissza kell küldeni. A saját termelésű készletek selejtezését a leltár megkezdése előtt el kell végezni. A selejtraktárban tárolt készleteket a leltározás kezdete előtt meg kell semmisíteni, ugyanis a selejtraktárban készlet nem maradhat. Leltározás ideje alatt a készletek nem minősíthetők. A tárgyi eszközöket és a forgóeszközöket el kell különíteni egymástól, a szobaleltárakat aktualizálni kell, valamint a készleteket mérhető állapotba kell hozni. Gondoskodnia

54 kell még a vállalkozásnak az idegen helyen tárolt készletek leltárfelvételének előkészítéséről, valamint a cég területén lévő idegen tulajdonú eszközök elkülönítéséről A leltározás menete az SAP rendszerében 8. ábra: Leltározás menete (forrás: saját szerkesztés vállalati dokumentumok alapján) A BOS Bt. készleteit mennyiségben és értékben is nyilvántartja. Azonban a leltározást a nyilvántartástól függetlenül tényleges méréssel, számbavétellel kell elvégezni. A vállalkozás leltárának elkészítése az SAP rendszerében történik. Az alapanyagok, a

55 késztermékek, valamint a beszállítói konszignációs készletek a VM modulban leltározandók. Első lépésként zárolni kell azon raktárt, amelyben leltározni szeretnének. A VM modulon belül az LI06 móduszban történik a raktár zárolása. Itt a program felkínálja magától a vállalkozásnál meglévő raktárakat, így a leltározó könnyen kiválaszthatja azt a raktárt, amelyben a leltározást fogja végezni. Ettől az időponttól anyagmozgás nem lehetséges. 5. kép: Raktár zárolása (forrás: SAP Business One) A raktár zárolása után az LX15 tranzakcióban a dátum és a zárolt raktári szám megadása után elindul a leltár. Ezután a program ad a leltárnak egy számot, amelyre a későbbiekben szüksége lesz a leltározónak

56 6. kép: A leltárív nyomtatási folyamata az SAP rendszerében (forrás: SAP Business One) A leltárív nyomtatása is az S0AP rendszeréből történik, ez a LI04 móduszon belül érhető el. Itt az előbb kapott leltárszám beírása után a program generál egy leltárívet

57 7. kép: Leltárív nyomtatása az SAP rendszerében (forrás: SAP Business One) Ezen leltáríveket adja ki számolásra a leltárfelelős. Ez a leltárív üres, tehát a raktárszámon, a dátumon, és a sorszámon kívül semmi nem látszik rajta. Úgynevezett vak leltározás folyik a cégnél, ami azt jelenti, hogy az üres leltárívekre azt írják be amit ténylegesen találtak. A felleltározott készletekre leltárcímkét raknak, amelyen feltűntetik a termék cikkszámát, darabszámát és a saját aláírásukat. A leltározás első bizonylataként kitöltik a leltárjegyet, ezután a kitöltött leltárjegyet keresztben átlósan áthúzva jelzik, hogy a rajta szereplő mennyiség felvitelre kerül a leltárívre. A leltárfelvétel során szúrópróbaszerű ellenőrzés történik, azaz leellenőrzik, hogy a megszámolt tételen szereplő mennyiség helyes-e. Ha az eltérés +/-5%, akkor elég a mennyiséget kijavítani, azonban ennél nagyobb eltérés esetén újra kell számolni. A leltárfelvevők beírják, hogy miből mennyit találtak, majd ezen bizonylat alapján összesítik a készletek, majd egy Excel táblába felviszik a termék megnevezését,

58 cikkszámát, mennyiségi egységét és a mennyiségét. Az Excel táblában történő felvitel után egy második ellenőrzést tartanak, melynek lényege, hogy a kézi Excel lista összege egyezik e a gépi Excel lista összegével, azaz a leltárívre felvezetett adatok egyeznek e a fizikaiakkal. A felelős által aláírt hiánytalan leltárívek leadási határideje mindig az adott leltár utolsó napja. A leltár lezárása után a kontrolling leltárjelentést készít. A leltárjelentés tartalmazza a leltárt megelőző és a leltárt követő készletek mennyiségi és értékbeni eltérését, raktáranként és termékcsoportonként. Ezután a talált készletmennyiséget a leltárívek alapján felviszik az SAP rendszerén belül az LI11N móduszában. 8. kép: LI11N módusz (forrás: SAP Business One) Az SAP rendszerében nyilvántartott készletmennyiségekhez beírják a megtalált mennyiségeket. Felvezetik az újonnan talált készletek cikkszámát és mennyiségét

59 Harmadik ellenőrzésként az SAP-s leltárív rögzítése után az eltéréslista alapján az első 30 és az utolsó 30 legnagyobb darabszámú eltérést kell ellenőrizni. Ha az eltérés 5%-nál nagyobb, akkor újraszámolást kell elrendelni. Ha újraszámolást rendelnek el az SAP rendszeréből az LI04 móduszban ki kell nyomtatni az után számolási leltáríveket. 9. kép: LI04 módusz (forrás: SAP Business One) Az újabb leltározás végeztével, az új adatokat felviszik az SAP-ba. Itt be kell írni az elején kapott leltárszámot, így a program előhívja a már kitöltött leltárívet. Ezen leltárívbe a hiányzó adatokat felviszik az eltéréseket módosítják

60 10. kép: Eltérések módosítása (forrás: SAP Business One) A készleteket a VM modul LI20 tranzakciójábán lekönyvelik, itt be lehet állítani egy korlátot amelynél magasabb eltérést nem akarnak könyvelni. Ebben az esetben a program csak a korláton belül eső raktárhelyeket ajánlja fel könyvelésre. Az LX22 móduszban lehetőség van arra, hogy a leltározó ellenőrizze leltárfelvitel közben, esetleg leltározás után a leltár állapotát

61 11. kép: Leltár állapotának vizsgálata (forrás: SAP Business One) Lehetőség van a leltár felvitel közben is és után is a leltárív módosítására. A leltározás befejeztével a raktárhelyek zárolását fel kell oldani. A beszállítói konszignációs készletek leltározása ugyanúgy történik, mint az anyagok és a késztermékek leltározása, annyi különbséggel, hogy a leltáríven látszik a konszignációs beszállító azonosítója, valamint a K konszignációs készlet jele. Az SAP rendszerén belül az MM modulban leltározza a vállalkozás: Gyártóhelyek, QS raktárak Csomagolóanyagok TMK raktárak

62 Vevői konszignációs készletek Bérmunkás, beszállítói készletek 6.7. Készletek értékelése Év végén az alapanyagokat csúsztatott átlagáron értékeli a vállalkozás az SAP program segítségével. A befejezetlen és félkész termékeket valamint a késztermékek ára önköltség számítással kerül elszámolásra az SAP-ban. Az önköltség az anyagköltségből és a közvetlen önköltségekből tevődik össze. A közvetlen önköltségek tartalmát a fentiekben már ismertettem. Az 51. héten a kalkulációs programot újra kell futtatni, mivel csúsztatott átlagárral számolnak Késztermékek leltározásában bekövetkezett változások A évtől kezdve a vállalkozás a késztermékek leltározásánál egy új módszert vezetett be. Ennek lényege, hogy nem leltárfelvételi íveken történik a leltározás, hanem kidolgozott egy olyan programot melynek segítségével a leltározás sokkal megbízhatóbb, ugyanis kevesebb a hibázási lehetőség, valamint a leltározási idő hossza is lecsökkent. Az alapanyagraktár bemutatása című résznél már leírtam, hogy a késztermékek raktározása HU kezelt raktárban történik. Ennek légyege, hogy a késztermékek egy úgynevezett holding unit számot kapnak. A raktárakban a címkéken a holding unit szám és a tárhely van feltűntetve. Egy szkennelő gép segítségével leolvassák a holding unit számot, valamint a tárhelyet és ez a gép egy Excel táblázatba rakja automatikusan a leolvasott adatokat. Így nincs szükség a leltáríven történő leltározásra és ténylegesen azok a mennyiségek kerülnek a táblázatba amelyek fellelhetők az adott tárhelyeken

63 Ezen folyamatot egymás után kétszer kell elvégezni a pontos és hibátlan leltározás érdekében. Ha a két felvétel megegyezik, abban az esetben elfogadható az első felvétel. Mivel a program saját magától generál egy Excel táblát, így azon hibalehetőségek sem merülhetnek fel, hogy amikor a leltárívekről diktálással felviszik a számítógépbe az adatokat esetlegesen elírják, vagy rosszul diktálják be. Ezután az SAP-ban nyilvántartott készletekhez hozzá kell keresni az Excel táblázatba lévő adatokat. Majd fordítva is meg kell ismételni a folyamatot, azaz az Excel táblához keresni az SAP-ban lévő késztermékeket. Erre azért van szükség, mert lehetséges, hogy van olyan holding unit szám ami nincs készleten, de fizikálisan a raktárban van. Ha ezeket a leltározó elvégezte a leltározás további tevékenysége megegyezik az alapanyag leltározás folyamatával

64 7. Összefoglalás Szakdolgozatomban a BOS Automotive Products Magyarország Bt. készletgazdálkodásának és leltározási folyamatának bemutatását tűztem ki célul. Véleményem szerint ez nagyon fontos téma egy termelő tevékenységet folytató cégnél. Fontosnak tartom kiemelni a BOS Automotive Products Magyarország Bt. szoftverválasztását. Ugyanis a vállalkozás a készletgazdálkodással és a leltározással kapcsolatos folyamatok, teendők elvégzését ezen szoftver segítségével tudja végrehajtani. Az SAP Business One szoftver segítséget nyújt a vállalkozásnak abban, hogy zavartalanul, sikeresen tudja ellátni a készletnyilvántartással kapcsolatos feladatait. Tehát ezen szoftveren belül képes árajánlatok készítésére, ügyfélmegrendelések bevitelére, szállítások szervezésére, készletszintek, állapotok monitorozására, figyelésére, számlák és vevőállományok kezelésére, beszerzési megrendelések kiadására, készletinformációk frissítésére, import tételek értékszámítására, beszerzési mellékköltségek kezelésére, visszáruk és jóváírások kezelésére, fizetések feldolgozására, raktárgazdálkodás kezelésre, szükséglettervezésre, gyártáshoz kapcsolódó folyamatok kezelésre, a raktári készletekről jelentés készítésére. Az SAP program alakiságában a cégcsoporton belül azonos azonban a mosonszolnoki cég által használt modulok a magyar számviteli szabályoknak megfelelő algoritmusok alapján funkcionálnak. 26 A BOS Automotive Products Magyarország Bt. napfényvédő roló rendszerek, csomagtér borító és biztosító rendszerek, belső térelválasztó rendszerek, innovatív műanyag alkatrészek és kartámaszok, kartámaszokban integrált rendszerek gyártásával és értékesítésével foglalkozó vállalat. Melléktevékenységként raktározási és tárolási, egyéb természettudományi, műszakik kutatás-fejlesztési, gépjárműalkatrész- és szerszámgép nagykereskedelem, szerszámgépgyártási, szerszámgyártási, valamint fémmegmunkálási tevékenységet folytat. Az előző fejezetekben részletesen bemutattam a vállalkozás készletgazdálkodását, valamint a leltározás folyamatának lépéseit az SAP szoftver segítségével

65 Készletnyilvántartással kapcsolatos észrevételeim: Úgy gondolom az SAP Business Program használata a készletnyilvántartáshoz megfelelő, ugyanis a vállalkozás a készletnyilvántartással kapcsolatos feladatait ezen szoftveren belül zavartalanul el tudja végezni és valós képet kap a készletszintekről. Fontosnak tartom kiemelni a vállalkozás készletnyilvántartásával kapcsolatosan, hogy a BOS Bt. mennyiségi és értékbeni nyilvántartást alkalmaz. Ez véleményem szerint optimális döntés volt, hiszen így a törvény szabta előírások közül van lehetősége a választásra leltározásnál. A saját termelés készletek önköltségszámításánál a vállalkozás az utókalkulációs önköltségszámítást alkalmazza, így az elért értékhatárok miatt a törvényi előírásoknak eleget tesz. A konszignációs raktárak létrehozását a vevőknél, és a vállalkozásnál jó döntésnek tartom. A raktározás módszere megfelelő, hiszen az alapanyagok csoportosításának következtében a kiadás a termelés részére gyors. A leltározással kapcsolatos észrevételeim: A leltározási szabályzat elkészítése a számviteli törvény előírásai szerint történik. A dolgozók a leltározás megkezdése előtt egy meghatározott időpontban részt vesznek egy tájékoztatáson, hogy a leltározást zavartalanul működjön. A dolgozók a rájuk bízott feladatokat megpróbálják maradéktalanul teljesíteni. A cégnél mindig megtörténik a selejtezendő eszközök leselejtezése a leltározási tevékenység megkezdése előtt. A leltárbizonylatokat szigorú számadású bizonylatként kezelik. Az elkészített leltár megfelel a mérleg alátámasztó bizonylatának A késztermékek leltározásában bekövetkezett változásokat az előbbiekben részletesen bemutattam. Javasolnám az alapanyag raktáraknál is bevezetni ezen leltározási módszert. Az új módszer használatával a leltározási időt valamint a leltározáshoz szükséges személyek számát jelentősen le lehetne csökkenteni, valamint a hibázási lehetőség is kevesebb lenne

66 Irodalomjegyzék Szakirodalom: 1. Róth József Adorján Csaba Lukács János VeitJózsef : Pénzügyi Számvitel (Magyar könyvvizsgálói Kamara Oktatási központ, Budapest 2008) 2. Korom Erik Ormos Mihály Veress Attila: Bevezetés a számvitel rendszerébe (Akadémia Kiadó, Budapest 2005) 3. Szakács Imre: Számvitel A-tól Z-ig (Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató 9. átdolg. kiad., Budapest 2009) 4. Kardos Péter Kapásiné dr. Búza Mária PankucsI Zoltán Tóth Mihály Varga Katalin: Regisztrált Mérlegképes Könyvelők Kézikönyve (Saldo, Budapest 2004) 5. Kardos Péter Szakács Imre Tóth Mihály: A számvitel nagy kézikönyve (Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató, Budapest 2012) 6. Sztanó Imre: A számvitel alapjai Perfekt, Budapest 2006) 7. Verő Ivánné: A leltározás, a leltárértékelés, a selejtezés rendje 2004 (Unió Kiadó, Budapest 2004) 8. A számviteli törvény 2012 (Perfekt, Budapest 2012) Internetes forrás: 1. QFjAA&url=http%3A%2F%2Fusers.atw.hu%2Fnyfgtfk%2Ffelev4%2Fsza%2Fkesz letek-eloadas.doc&ei=dghvum- KOpHIswaS4IGQDw&usg=AFQjCNGTFt3iJ6XM4zgh0jZY6xJUNPn2ZA&sig2= 8VND3nky01bqNjuBu6xTNQ&bvm=bv ,d.Yms(letöltve: ) 2. (letöltve: ) 3. (letöltve: ) )

67 Jogszabályok: évi C. törvény a számvitelről Szaklap: 1. Adó Szaklap XIII. évfolyam 2009/14. szám november A vállalkozás belső dokumentumai: 1. BOS Automotive Products Magyarország Bt. Leltározási Szabályzata

68 Képjegyzék: 1. számú kép: A BOS cégcsoport vállalatai 2. számú kép: A BOS Automotive Products Magyarország Bt. látképe 3. számú kép: A vállalkozásnál gyártott késztermékek 4. számú kép: A kalkulációs programom belül 5. számú kép: Raktár zárolása 6. számú kép: A leltárív nyomtatásának folyamata az SAP rendszerében 7. számú kép: Leltárív nyomtatása az SAP rendszerében 8. számú kép: LI11N módusz 9. számú kép: LI04 módusz 10. számú kép: Eltérések módosítása 11. számú kép: Leltár állapotának vizsgálata Ábrajegyzék: 1. számú ábra: Szervezeti felépítés 2. számú ábra: A készletek megjelenése a mérlegben 3. számú ábra: A saját termelésű készletek csoportosítása 4. számú ábra: A vásárolt készletek csoportosítása 5. számú ábra: Leltározás fajtái 6. számú ábra: Alapanyagraktár termékcsoportok szerinti felosztása a BOS Bt-nél 7. számú ábra: A leltározás személyi feltételei 8. számú ábra: A leltározás menete Diagramjegyzék: 1. számú diagram: Vevők megoszlása Táblázatjegyzék: 1. A készletértékelési eljárások összehasonlítása

69 NYILATKOZAT Alulírott Világi Ariella büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei.a szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam.ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Zalaegerszeg, 2012.december.27. Világi Ariella sk. hallgató aláírása

70 Közszolgálati Intézeti Tanszéki Osztály ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: Világi Ariella Születési hely, év: Mosonmagyaróvár, NEPTUN kód: V09EF6 Szak: Pénzügy és számvitel Konzulens neve: Pordán Krisztina Szakirány: számvitel Beosztása: főiskolai adjunktus A záró dolgozat címe: A készletnyilvántartás és a leltározás folyamatának bemutatása a BOS Bt. gyakorlatában. Tanszéki konzultációk igazolása Konzultáció Konzultáció témája időpontja Tanszéki konzulens aláírása A készletekkel és leltározással kapcsolatos elméleti rész áttekintése A készletnyilvántartás és a leltározás gyakorlati bemutatásának áttekintése Végső simítások a majdnem kész dolgozaton. Hivatkozások pontosítása. Összefoglalás. A záró dolgozat benyújtható! Zalaegerszeg, december Tanszéki konzulens aláírása