Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3.

Átírás

1 Két ország, egy cél, közös siker! Două Ńări, un scop, succes comun! Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/ Kutatási terv Határokon átnyúló közös, Magyar-Román társadalomtudományi panelkutatás AZ EU-CSATLAKOZÁS HATÁROKON ÁTNYÚLÓ HATÁSAI AZ AGRÁRIUM, ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRA KAPCSOLATRENDSZERÉRE ÉS IDENTITÁSTUDATÁRA TÉMAKÖRBEN A kutatási tervet a projekt keretében készítette az: Innoratio Kutatóintézet Gazdaság- és Társadalomtudományi Nonprofit Kft. és a Szórvány Alapítvány Szeged Temesvár, 2012

2 Tartalom Szakirodalmi háttér... 3 Bevezetés, a kutatási téma megalapozása... 3 Területi háttéradatok, a kutatás akcióterületeinek általános jellemzése... 5 A panelkutatás első fordulójának legfontosabb eredményi és megállapításai... 9 A kutatás célja A kutatás akcióterülete A kutatás célcsoportjai A kutatás módszertani összefoglalója Kutatási probléma megfogalmazása Fókuszpontok: Módszertani leírás Kutatási módszer Adatfelvétel Mintavétel Elemzési eljárások A kutatás időbeni ütemezése Az adatfeldolgozás módszerei Várt eredmények A kutatás outputjai Irodalomjegyzék Felhasznált irodalom Témában releváns további irodalmak

3 Szakirodalmi háttér Bevezetés, a kutatási téma megalapozása Magyarország 2004-ben Románia 2007-ben csatlakozott a kontinens utóbbi évtizedeit leginkább meghatározó nemzetközi szervezıdéshez, az Európai Unióhoz. Mindkét állam jövıjét, nemzetközi kapcsolatait, és gazdasági potenciálját meghatározó lehetıség volt az Unióba való felvétel. Románia csatlakozása után sok egyéb más mellett lehetıség nyílt arra is, hogy a két ország üzleti kapcsolati hálója szélesebbé váljon, különös tekintettel a román-magyar határ mentén elterülı régiókra. 1 Panelkutatásunk két olyan határ menti megye (Temes és Csongrád) kereskedelmi és agrárvállalkozásainak helyzetét vizsgálja, melyek korábbi kutatások szerint a jelenleginél kisebb mértékben, de a rendszerváltás óta egyébként is eredményesen profitáltak a szomszédos országok nyújtotta értékesítési lehetıségekbıl, vásárlóerıbıl (pl.: Szeged szerbiai kereskedelmi kapcsolatai 2 ), de a két ország EU taggá válása után a közösséghez tartozó többi országgal való kapcsolatok építése egyszerőbbé vált. Napjainkban Európa szerte a régiók fogalma gyakori kifejezés. E témát a Maastrichti Szerzıdés állította reflektorfénybe az 1990-es évek elején, amikor a "Régiók Európájának" gondolatával helyzetüket felértékelte. 3 A régiók nemcsak az Európai Unió támogatása miatt váltak népszerővé, ismertségüket fokozta a területi szereplıknek az a közvetlen érdeke is, hogy részesüljenek a Közösségi alapokból, melyeknek a régiók a kedvezményezettjei. A források megszerzése a partnerség elve alapján a régiók területén lévı különbözı szereplık széleskörő részvételén alapul. 4 A regionális politika fontos részét képezi a határokon átnyúló szervezıdések támogatása, mint például az eurorégiók létrehozásának programja. Vest és Dél-Alföld térségek összekapcsolódása a határ mentiségbıl adódó sőrő kereskedelmi és turisztikai kapcsolatra 1 ECOSTAT (2007): Gyorsítósávban a román gazdaság. 2 Pál Ágnes-Pál Viktor: A határ menti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. 3 Kruppa Éva (2003): Régiók a határon. Határ menti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában. 4 Kruppa Éva (2003): Régiók a határon. Határ menti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában. 3

4 vezethetı vissza, melyek fontosságát hangsúlyozza az is, hogy e két régió - észak-szerbiai területeket is hozzávéve- közösen alkotja a Duna-Kırös-Maros Tisza (DKMT) elnevezéső eurorégiót. 5 A határ menti térségek kereskedelmi kapcsolatainak alakulása szempontjából az EU csatlakozás elıtt meghatározó változásokat hozott a rendszerváltás, ebbıl adódóan a keletközép-európai határ menti területek kutatása az 1990-es évektıl vált intenzívebbé.6 Már e kezdeti kutatások is igazolták, hogy az államhatár menti fekvés valamilyen módon megváltoztatja az adott terület fejlıdését. Több empirikus vizsgálat zajlott le a 90-es években a magyarországi határ különbözı szakaszain, többek között a Romániával határos településeken is. 7 E kutatások elsısorban a gazdasági helyzet feltárását célozták, és arra a következtetésre jutottak, hogy a határ menti fekvés akkor elınyös, ha egy fejlett terület érintkezik relatíve fejlettel, ellenben ha a határ mindkét oldala gazdasági értelemben fejletlen, vagy túl nagy a fejlettségbeli különbség, akkor a határ menti fekvés konzerválja a periferikus jelleget. 8 A vizsgálatok azt állapították meg, hogy az osztrák-magyar határszakasz mentén fekvı települések többsége ígéretes fejlıdésnek indult, de a többi határszakaszon csupán a nagyvárosok profitáltak a nyitott határokból. Tanács István ez évben megjelent cikkében a mellett érvel, hogy a román-magyar határ menti térségek esetén-bár a fejlıdés nyilvánvaló, és a határok már eltőnni látszanak- a fejlıdési tendenciák a nagyvárosokba és azok agglomerációs térségében koncentrálódnak, az elmaradottabb települések életébe - a korábbi várakozásokkal ellentétben- továbbra sem győrőznek be. 9 A 90-es évek vizsgálatai után az ezredfordulót követı kutatási eredmények is alátámasztják, hogy a határ menti területek összességében sem tekinthetık homogénnek, mivel az egész 5 Pál Ágnes (2004): A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Társadalmi és Gazdasági jellemzői. 6 Pál Ágnes-Pál Viktor: A határ menti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. 7 Bővebben lásd.: Pál Ágnes (1997): A magyar-jugoszláv-román határmenti térség városainak szerepe az interregionális együttműködésben. 8 Pál Ágnes-Pál Viktor: A határ menti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. 9 Tanács István (2012):"Hunnia régió" - a magyar-román határ marad, de hamarosan alig látszik: a nagyvárosi agglomerációkban lesz felemelkedés, az isten háta mögött nem. 4

5 ország határvidékeire számított indikátorok nem igazolják a határ menti területek egységes fejlettségét vagy fejletlenségét. 10 Területi háttéradatok, a kutatás akcióterületeinek általános jellemzése A 2010-ben a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi és Temes megyei Igazgatósága kétnyelvő kiadvány formájában kísérletet tett a Dél-alföldi, és a romániai Vest régió azonosságainak és különbségeinek feltárására statisztikai adatok szintjén földrajzi, társadalmi és gazdasági tényezıkre egyaránt koncentrálva. A régiós sajátosságok bemutatásán belül részletes információkat közöltek a régiókat alkotó megyékrıl is. A beszámoló legfontosabb megállapításainak összefoglalása: 11 Földrajzi adottságok: A Dél-alföldi régió, annak ellenére, hogy Magyarország legnagyobb kiterjedéső régiója, területét tekintve majdnem fele akkora (18 ezer km2) mint a Vest régió (32 ezer km2) Domborzati adottságok tekintetében a két tárgyalt megye leginkább síkvidéknek tekinthetı, ez jellemzi a teljes magyarországi régiót is. A romániai régiónak Déva és Krassó-Szörény megyéi hegyvidéki fekvésőek, melynek hatása Temes megye egyes részein is érzékelhetı. Településszerkezet: A két ország területi osztályozási rendszere némi eltérést mutat, hiszen Romániában a kistérségek megkülönböztetése nem ismert. A Dél-alföldi régió településszerkezete városokból, nagy területi kiterjedéssel és lakosságszámmal bíró, közigazgatásilag önálló községekbıl (óriásfalvak), és a 10 Kovács Csaba (2006): Az országhatármentiség értelmezésének földrajzi problémái. 11 Központi Statisztikai Hivatal (2010): Azonosságok és különbségek a magyarországi Dél-alföldi és a romániai Vest régiók között. 5

6 homoki térség tanyavilágából tevıdik össze.12 Ezzel szemben Romániában a városok igen, de a falvak általában nem rendelkeznek önálló közigazgatással, hanem úgynevezett kommunákba tömörülnek (románul: Comuna), ami azt jelenti, hogy több kis település összevontan, egy központi településhez tartozik, ahol mőködik a közös képviselıi testület.13 Az urbanizáció mértéke Dél-Alföldön valamivel magasabb (legjelentısebb Csongrád megyében). Temes megye urbanizáció tekintetében a két régió átlagának megfelelı értékkel rendelkezik. Vest régióban összességében magasabb a lakosságszám, mint Dél-Alföldön, ami nyilvánvalóan adódik a területnagyságok különbségébıl. A népsőrőség azonban a magyarországi régióban magasabb, azon belül legjelentısebb mértékben Csongrádban. A megyék összlakosságát vizsgálva a legtöbben Temes megyében élnek. Gazdasági mutatók: A korösszetétel különbségeibıl adódik, hogy Vest régióban valamivel több a gazdaságilag aktívak száma (egyik oldalon 60, másik oldalon 63%), azonban Dél- Alföldön valamivel magasabb a munkanélküliségi ráta is (9%, míg a Vest régióban 6%). A bruttó hazai termék (GDP) nagysága 2007-ben a magyar régióban 9, a romániaiban 13 milliárd euró volt. A Vest régióban Temes megye potenciálja e tekintetben igazán jelentıs, mivel saját régiójának GDP-jének 45%-át egymaga termelte, a másik három megye együttesen teszi ki a fennmaradó 55%-ot. A délalföldi régióban ekkora eltéréseket nem tapasztalunk (Bács-Kiskun 40%, Csongrád 35%, Békés 25%). Az egy lakosra jutó GDP aránya 2007-ben a román oldalon Temes, a magyar oldalon Csongrád megyében a legmagasabb. 12 Salamin Géza- Radvánszki Ádám- Nagy András (2008): A magyar településhálózat helyzete. 13 Eurostat (2011): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2010/EU27. 6

7 Az alkalmazásban állók gazdasági struktúrájáról elmondható, hogy mindkét régióban a szolgáltatás jellegő ágak túlsúlya jellemzı. A szolgáltató szektorban dolgozik a Vest régió lakosságának fele, Dél-Alföld lakosságának valamivel több mint 60%-a. Fajsúlya az összes megye közül Csongrádban a legjelentısebb. Az ipar és az építıipar jelentısége Vest régióban magasabb, csaknem azonos a szolgáltató szektoréval, Dél-Alföldön csak egyharmad körüli (legalacsonyabb Csongrádban). Temes megye értékei a gazdasági ágazatok tekintetében a régiós átlag körül mozognak azzal a különbséggel, hogy itt valamivel magasabb a szolgáltatások szerepe az ipar rovására, de mindössze néhány százaléknyi átlagtól való eltérés tapasztalható. A mezıgazdaság mutatószámai: Mindkét régió jelentıs mezıgazdasági potenciállal rendelkezik saját nemzetgazdaságában. A dél-alföldi régió mindhárom megyéje fontos szerepet tölt be Magyarország mezıgazdasági termelésében, a Vest régión belül a természeti adottságok differenciáltsága miatt ugyanez csak Arad és Temes megyérıl mondható el, hiszen a másik két megye hegyvidékes területen fekszik. A mezıgazdaságban dolgozók száma azonban egyik megyében sem éri el a 10%- ot. Összességében a munkavállalóknak Dél-Alföldön 6%, Vest régióban 3% -át alkalmazzák ebben a szektorban. Ezzel együtt meg kell állapítani, hogy mindkét régió mezıgazdasági termelésének a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulása magasabb országa átlagnál. A mezıgazdasági területek aránya magyar oldalon Békés megyében haladja meg a régiós átlagot (Csongrádban az átlaggal egyenlı), román oldalon Temes és Arad rendelkezik a teljes régió átlagát meghaladó értékkel. Az erdıterületek nagyságában, a régiók eltérı adottságai miatt nagyobb különbségeket találunk. A dél-alföldi régió erdısültsége 13%, míg a Vest régióé 34%. Megyei szinten vizsgálódva még markánsabbak az eltérések. A két szélsıértéket Békés (erdısültsége:3%) és Hunyad megye (52%) jelenti. 7

8 Régió/megye Szántó és kert Gyümölcsös Szılı Rét és legelı DÉL-ALFÖLD 79,4% 1,2% 1,9% 17,5% Csongrád 81,3% 1,4% 0,7% 16,5% VEST 57,4% 1,4% 0,5% 40,7% Temes 75,5% 1,3% 0,6% 22,6% A mezıgazdasági ágak szerinti hasznosítás tekintetében egy hasonlóság mutatkozik regionális szinten: gyümölcs ész szılıterületekkel mindkét régióban ritkán találkozhatunk. Ezzel együtt azonban érdemes kiemelni a Csongrád és Bács- Kiskun megyében termelt ıszi és kajszibarack, valamint a feltörekvı és jól fejlıdı homoki borok országos jelentıségét. Szintén kiváló minıségő borokat termelnek Temes és Arad megye dombos vidékein. A legmeghatározóbb szerepe a szántó mővelési ágaknak van, különösen igaz ez a magyarországi régióra, a romániai oldalon átlagosan kisebb mértékben (Temes megye e tekintetben inkább a dél-alföldi régióhoz hasonul). A szántóterületeken belül a gabonafélék (különösen a búza) vetésterülete a legnagyobb mindkét régióban, de magyarországi megyékben vetésterületük nem éri el a 60%-t, míg Romániában 65%, ezzel együtt mindkét területen a gabonatermesztés van túlsúlyban. E mellett Dél-Alföldön az iparinövények, Vest régióban pedig egyes vidékeken zöldségtermesztés (azon belül különösen a burgonya) jelentıs. A két régió mezıgazdaságát vizsgálva a legnagyobb különbségeket az állatállományok nagyságában fedezhetünk fel. Ezek közül legszembetőnıbb a juhállomány nagysága, ami a Vest régióban háromszorosa a dél-alföldinek. A lótenyésztés esetén az elızıvel azonos eltéréseket látunk. A szarvasmarha 8

9 állomány is jelentısebb a romániai oldalon, másfélszerese a vizsgált magyarországi megyék átlagának. A sertéstenyésztés a legjellemzıbb mindkét régióban, e tekintetben a két térség között nincs jelentıs különbség. A baromfitartás terén pedig valamelyes jobban teljesít, mint keleti szomszédja. Megyei szinten vizsgálódva elmondhatjuk, hogy Temes megye igen jelentıs juh, ló és kecske állománnyal rendelkezik, e tekintetben a régiójában is kiemelkedı. Sertés és szarvasmarha állomány tekintetében Temes és Csongrád megye hasonló adatokat produkált 2008-ban. Az agráriumra építı Temes vagy Csongrád megyei vállalkozásokat tehát ezen bemutatott sajátosságok alapján próbálhatnak meg érvényesülni, ebbe a mezıgazdasági térszerkezetbe illeszkednek bele. A panelkutatás elsı fordulójának legfontosabb eredményi és megállapításai A 2010-es évben készült azonos címő kutatási munka eredményeinek bemutatására tanulmánykötet készült, melyben a felmérés legfontosabb eredményei is bemutatásra kerültek. A legjelentısebb megállapítások összefoglalva a következık voltak: 14 A két tárgyalt megye gazdasági struktúrája jelentısen eltér, a romániai vállalkozások gazdasági formája leggyakrabban kft (93,8%), Csongrádban viszont a többség egyéni vállalkozást mőködtet (60,8%). A térség gazdasági súlypontja egyre inkább Temesvárra helyezıdik át, a külföldi beruházók ugyanis elsısorban a számukra kedvezı adó és bérpolitikai lehetıségeket keresik, így nem feltétlenül állnak meg és telepednek le Szegeden. A Temes megyei vállalkozók számára nem Magyarország a legfıbb cél, ez fordítva nagyobb valószínőséggel jellemzı. Az agrártevékenységgel foglalkozó Csongrád megyei vállalkozások számára fontos értékesítési terület keleti szomszédunk egyik legfejlettebb megyéjének központja, Temesvár. 14 Reusearch (2010) : Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre 9

10 A Temes megyei vállalkozások külföldi gazdasági kapcsolatai elsısorban Németországban (44,9%), másodsorban Magyarországon koncentrálódnak (40,8%), illetve jelentısek még az olaszországi kapcsolatok is (34,7%). Csongrád megye esetén a Romániai partnerek száma a legmagasabb (42,9%), és Németország (34,2%) a második. Ebbıl adódóan megállapítható, hogy a korábban volt Közép és Kelet-Európai piacra jellemzı német hatás 2010-ben is érzékelhetı, valamint Románia számára Magyarország nagyobb mértékben tranzit, mint célország. A rendszerváltás körül még érezni vélt fejlettségi és gazdasági különbség a határ két oldalán mára már eltőnni látszik. Temes megye Magyarország felé irányuló beszerzési kapcsolatai az EU csatlakozás elıtti idıszakról datálódnak, mindezt a csatlakozás fellendítette. Feltehetıen a gazdasági válság az oka annak, hogy Románia EU-s tagfelvétele után bekövetkezett hirtelen növekedés nem emelkedett tovább. A két ország üzleti kapcsolatainak építését azonban 2010-ben is nehezíti a nagymértékő állami bürokrácia, a két ország jogrendszerbeli különbségei, és a mindkét országra jellemzı erıs centralizáció. A kapcsolatok építésében központi szerepe van az állami szféra mellett a határon átnyúló együttmőködéseket segítı szervezeteknek, azonban ezek nem mőködnek elég hatékonyan, ismertségük a vállalkozók körében viszonylag alacsony, a határ mindkét oldalán. Az EU csatlakozás egyik lényeges hozadéka az európai pályázati források lehívásának lehetısége, de határon átnyúló pályázatok viszonylag kis arányban vannak jelen. A pályázatok nyújtotta pénzügyi lehetıségek igen fontosak a vállalkozások számára, de több kritika is felmerült a mőködési mechanizmussal kapcsolatban. Problémát jelent az erıs bürokratizáltság, az utófinanszírozás bevett gyakorlata, valamint olykor maguk a kiírások nem igazodnak a valódi igényekhez. Összességében egyértelmően megállapítható, hogy az EU csatlakozás megnövelte a határon átívelı gazdasági kapcsolatok lehetıségének tárházát, így a két megye közötti üzleti kapcsolati rendszer megerısödni látszik. 10

11 A kutatás célja A kutatás az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásait vizsgáló, es alapkutatásra épülı panelkutatás. Az alapkutatás során képet kaptunk arról, hogy a határok szabad átjárhatósága milyen hatást gyakorolt az agrárium, a vállalkozói szféra kapcsolatrendszerére és identitástudatára. Ezen kutatás célját az alapkutatás során felmerült újabb kérdések megvilágítása jelenti. A kutatás akcióterülete Románia, Temes Megye Magyarország, Csongrád Megye A kutatás célcsoportjai A kutatás célcsoportja az akcióterületen már mőködı szolgáltató, ipari és agrár-vállalkozások a mezıgazdasági ıstermelıket is beleértve. A kutatás módszertani összefoglalója Kutatási probléma megfogalmazása A határnyitás után a tıke és szabad munkaerıáramlás, milyen irányú és mértékő hatást gyakorolt, a két szomszédos határmenti megye területén mőködı vállalkozások kereskedelmi kapcsolataira és regionális identitástudatára? Milyen irányú változás mutatható ki a kapcsolati hálóban és milyen irányt mutat az országos, regionális és megyei identitás? 11

12 Fókuszpontok: 1. Változott-e a két megyében a vállalkozások struktúrája? 2. Hogyan alakul az idényjelleggel foglalkoztatottak aránya, helyzete, összetétele? 3. Hogyan alakulnak, változtak-e az országhatárokon átnyúló személyes kapcsolatok? 4. Hogyan hat jelenleg a térségek gazdasági életére az EU-hoz való csatlakozás? 5. Változott-e a támogató szervezeti környezet? 6. Hogyan használják ki a térségek az Európai Unió nyújtotta lehetıségeket? 7. Milyen a határmenti EU-s pályázatokkal való elégedettség? Módszertani leírás Kutatási módszer A vizsgálat a longitudinális vizsgálatok körébe tartozik. Ezeket a vizsgálatokat úgy tervezik meg, hogy hosszabb idın át folyik ugyanazon jelenségnek a megfigyelése. Ezen kutatás egy panelkutatás, azaz ez alkalommal is ugyanazokat az embereket vizsgáljuk, akiket az alapkutatás során. Adatfelvétel 1. lépcsı: Statisztikai adatok másodelemzése A két ország Statisztikai Hivatalának adatai alapján végzett, megszakított idısoros elemzése, összehasonlítás a es helyzettel 2. lépcsı: 1000 fıs reprezentatív kérdıíves adatfelvétel A es kutatás során vett reprezentatív mintán, kérdezıbiztosok által történı személyes adatfelvétel. Az adatfelvételben kérdezıbiztosként és kutatóként részt vesznek a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságának 12

13 munkatársai, kutatási asszisztensként és kérdezıbiztosként is a Temesvári Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének hallgatói, amely számukra egyben a tanterv részét képezı kutatási gyakorlatot is jelenti, amelynek során egy valós kutatási projekt aktív résztvevıiként szerezhetnek szakmai gyakorlatot. Mintavétel 1000 vállalkozás kiválasztása többlépcsıs rétegzett mintavételi módszerrel történt. A rétegképzı attribútumok a két ország két határmenti megyéjén belül a következık voltak: Településtípus 1. Mőködı vállalkozások száma 2. A vállalkozás mérete (alkalmazottak száma, árbevétel) 3. A vállalkozások tevékenységi köre Elemzési eljárások 1. Survey-adatok elemzése, alapmegoszlások, statisztikai összefüggések 2. Kapcsolatháló elemzés 13

14 A kutatás idıbeni ütemezése Elıfinanszírozási szakasz Nyertes pályázat utáni szakaszok Elıkészületek Feladat Projekt elıkészítés Kutatási koncepció elkészítése, a partnerségi együttmőködés feltételeinek biztosítása Forrásszerzés A kutatási projekt finanszírozási lehetıségeinek keresése, pályázatírás Elméleti és Kutatásihoz szükséges elméleti és gyakorlati módszertani kurzusok meghirdetése az egyetemi hallgatók felkészülés a kutatásra részére Regionális A kutatás központi irodájának infrastrukturális Kutatóközpont felszerelése felállítása Konceptualizálás Felkészülés az Egyetemi hallgatók és kutatók közös elméleti adatfelvételre és módszertan felkészülése 1. kutatási szakasz: Adatok másodelemzése KSH és önkormányzati adatok alapján a Statisztikai adatok vizsgált célcsoportokra vonatkozó adatok másodelemzése elemzése. Operacionalizálás (kérdıv szerkesztés) A kutatási kérdések összeállítása és a kérdıív megszerkesztése 1000 vállalkozást tartalmazó minta Mintaválasztás kiválasztása, a kérdıíves vizsgálat elvégzéséhez 2. kutatási szakasz: Reprezentatív kérdıíves adatfelvétel Adatfelvétel A mintába került személyek kérdezıbiztosok általi személyes felkeresése, és lekérdezése Adatfile-készítés Az adatkezelı számítógépes adatbázis elkészítése 14

15 Adatrögzítés A survey-adatok rögzítése 3. kutatási szakasz: Hatástanulmány Elemzés, tanulmányok A kérdıíves vizsgálat adatainak elemzése, a írása tanulmányok elkészítése 4. kutatási szakasz: Publikáció Tanulmánykötet A tanulmánykötet szerkesztése és a kiadás szerkesztése, kiadása elıkészületei Projektzárás Projektzáró konferencia A kötet anyagát képezı tanulmányok és Konferencia szervezése kutatási tapasztalatok közös konferencián való ismertetése ÖSSZES KÖLTSÉG (bruttó Ft) 15

16 Az adatfeldolgozás módszerei SPSS Statisztikai elemzıprogrammal A mérıeszköz készítésekor fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy a megfogalmazott kérdésekbıl nyerhetı változók mérési szintje minél magasabb legyen. Az elemzéskor így lehetıségünk nyílik arra, hogy a kvantitatív módszerrel felvett 500 esetet tartalmazó adatbázison többváltozós paraméteres statisztikai elemzéseket végezhessünk. Ezen felül regressziós eljárások segítéségével próbálunk egy jövıbeli lehetséges modellt felvázolni. Várt eredmények Az idényjelleggel foglalkoztatottak aránya a 2008-as gazdasági válság következtében feltehetıleg változott, valószínőleg csökkent. A vállalkozások és a személyes kapcsolatok struktúráját tekintve nem találunk radikális eltéréseket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás pozitív hatása jelenleg is érzıdik. A támogató szervezeti környezet pozitív irányban fejlıdik és az azzal való elégedettség nı. Az EU által nyújtott lehetıségek széleskörő, növekvıbb kihasználását feltételezzük. 16

17 A kutatás outputjai A kutatás során lekérdezett kérdıív adatait tartalmazó, tisztított, elemzésre alkalmas (1 db) adatbázis A kapott survey adatok gyorsjelentés jellegő elemzését tartalmazó dokumentum szerkeszthetı (Microsoft Word) formátumban 17

18 Irodalomjegyzék Felhasznált irodalom 1. Kovács Cs Az országhatármentiség értelmezésének földrajzi problémái. PhD értekezés. Kézirat, Szeged. 2. Pál Á A magyar-jugoszláv-román határmenti térség városainak szerepe az interregionális együttmőködésben. Csongrád Megyei Statisztikai Tájékoztató 4. pp Pál Ágnes Pál Viktor: A határmenti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. In: 4. Tanács István (2012): "Hunnia régió" - a magyar-román határ marad, de hamarosan alig látszik: a nagyvárosi agglomerációkban lesz felemelkedés, az isten háta mögött nem. IN.: Egyenlítı folyóirat, 10 évf. 3. szám. 5. Kruppa Éva (2003): Régiók a határon. Határ menti együttmőködés az Európai Unióban és Közép-Európában Központi Statisztikai Hivatal (2010): Azonosságok és különbségek a magyarországi Dél-alföldi és a romániai Vest régiók között. KSH Szegedi Igazgatósága, Szeged. 7. Salamin Géza- Radvánszki Ádám- Nagy András (2008): A magyar településhálózat helyzete. IN.: Falu Város Régió folyóirat, szám. VÁTI Kht, Budapest. 8. Eurostat (2011): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2010/EU27. Forrás: Letöltés ideje: ECOSTAT (2007): Gyorsítósávban a román gazdaság. Forrás: Letöltés ideje: Eurostat (2007): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2006/EU Forrás: RA EN.PDF Letöltés ideje:

19 12. Reusearch (2010): Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre. 13. Pál Ágnes (2004): A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Társadalmi és Gazdasági jellemzıi. 14. Forrás: Letöltés ideje: Témában releváns további irodalmak 1. Balcsók István-Dancs László-Koncz Gábor: A Román határmenti kistérségek munkanélküliségi jellemzıi és a határon átnyúló munkavállalási kapcsolatai. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged Baranyi Béla (szerk.): Közelítések. A határon átnyúló kapcsolatok kilátásai és a mezıgazdaság regionális kérdései az Európai Unió keleti peremén. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Debrecen Az utóbbi irodalomból az alábbi tanulmányok: Horváth Gyula: A Kárpát-medencei régiók közös kohéziós politikájáról Baranyi Béla: Eurorégiók és egyéb lehetséges határközi struktúrák dilemmái Magyarországon Sallai János: A Schengeni folyamat és a magyar-ukrán, magyar-román határ jövıje Szabó Gyula: A határ menti együttmőködést elısegítı és akadályozó tényezık empirikus vizsgálatok tükrében Raffay Zoltán: A határon átnyúló kapcsolatok új aspektusai egy prominenciavizsgálat tükrében a magyar-román határrégióban Vincze Szilvia Rıfi Miklós: Az Észak-alföldi régió versenyképességének statisztikai szempontú megközelítése Nyizsalovszki Rita: Hasonló adottságok eltérı struktúra: a mezıgazdaság terültehasználati és foglalkoztatási szerkezete a magyar-román határ két oldalán 3. Baranyi Béla: Schengenre várva: Határrégiók és az euroregionális szervezetekszervezıdések Magyarország keleti államhatárai mentén In: Szónokyné Ancsin 19

20 Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged Baranyi Béla: Euroregionális szervezetek és új interregionális szervezıdések Magyarország keleti államhatárai mentén. In: Magyar Tudomány, 2002/ Baranyi Béla (szerk.): Az Európai Unió külsı határán. Együttmőködések Magyarország keleti államhatárai mentén. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs Belanka Csaba: A DKMT eurorégión belüli gazdasági kapcsolatok erısítésének a lehetıségei a magyar-osztrák-szlovák határmenti együttmőködések példáján. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és Eurorégiók. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. Szegedi Tudományegyetem Természettudomány Kar Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged Kádár Béla: Románia és a román-magyar gazdasági együttmûködés az európai integrációban. In: Európai Tükör, X. évf. 5.sz, 2005.május 8. Kovács Zoltán-Gasparetz András-Gasparetzné Erdei Jolán-Pató Gáborné Szőcs Beáta: Organizovanie hospodárskej spolupráce : spracované v rámci programu Phare CBC 2003 v projekte HU2003/ "Prieskum podnikatel'ských aktivít v Euroregióne Neogradiensis na osi Salgótarján - Lučenec". Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém Laky Ildikó-Bartucz Sarolta: Magyar-román határmenti térség fejlesztési koncepciója és programja : koncepció és program: egyeztetési anyag. Terra Studio Kft. Budapest Nagy Imre: A DKMT eurorégió stratégiájának fıbb irányvonalai. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és Eurorégiók. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. Szegedi Tudományegyetem Természettudomány Kar Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged Pál Ágnes Pál Viktor: A határmenti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. In: Pál Ágnes: Dél-Alföldi határvidékek. A magyar-szerb-román határ menti települések társadalom- és gazdaságföldrajzi vizsgálata. Bornus Nyomda, Pécs

21 13. Pál Ágnes: Határon átnyúló együttmőködések motívumai a Dél-Alföld példáján. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged Rechnitzer János: Határ menti együttmőködések Európában és Magyarországon. In: Nárai Márta, Rechnitzer János (szerk.): Elválaszt és összeköt A határ. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs-Gyır Rechnitzer János (szerk.): A nyitott határ: a gazdasági és szellemi erıforrások innovációorientált fejlesztése az osztrák-magyar határmenti régiókban. MTA Regionális Kutatások Központja Észak-Dunántúli Osztálya, Gyır Dr. Süli Zakar István: Határok, határon átnyúló kapcsolatok a Kárpátok Eurorégióban In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged Szabó Pál: A NUTS rendszer ki- és átalakulása. Comitatus XV. évf. 8-9.sz.(aug.- szept.) 7-14.o. 18. Szónoky Ancsin Gabriella-Pál Viktor-Karancsi Zoltán (szerk.): A határok kutatója. Tanulmánykötet Pál Ágnes tiszteletére. Magyarságkutató Tudományos Társaság, Szabadka, Szeged- Szabadka Az utóbbi kötetbıl a következı tanulmányok: Kókai Sándor: A Bánát helye és szerepe a történelmi Magyarországon ( ). Süli Zakar István: A határmenti területek fıbb területfejlesztési kérdései. Székely Andrea: A határokon átnyúló funkcionális városi területek kommunikációja Komárom példáján. Pál Viktor: Egészség, egészségügy, határmentiség. Baranyi Béla: Eurorégiók és egyéb határközi struktúrák Magyarországon 19. A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója. Fejlesztési Koncepció/IV.kötet In: 21

22 20. Besenyi Sándor et al. (ford. Sütı-Udvari Magda et al.): Sapte ani in DKMT : rolul organizatiilor neguvernamentale in cooperarea transfrontaliera = Seven years in DKMT : the role of NGOs in cross-border cooperation. Free Minds, Timisoara A Hármas Duna-vidék eurorégió Alapító Okirata. Gyır, január 25. o [ 22. Alexandru Ioan (1999): AdministraŃia publică, Teorii. RealităŃi. Perspective. Ed. Lumina Lex, Bukarest 23. Arjun Appadurai: Modernity at Large. Cultural Dimensions of Globalization. Minneapolis, University of Minnesota Press, idézi Böröcz: i. m., 136. o. 24. Babbie, Earl (1996 [1989]): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó 25. Berényi Sándor (2003): Az európai közigazgatási rendszerek intézményei, Rejtjel Budapest 26. Bodó Barna (2008): Határtérség és együttmőködés, In: Bodó Barna (szerk.): Romániai Magyar Évkönyv , Szórvány-Marineasa, Temesvár, old. 27. Böröcz József: A határ: társadalmi tény. Replika, 13. évf., sz. (2002. június) 133. o. 28. Central European Service for Cross-Border Initiatives: Eurorégiók listája alfabetikus sorrendben. [ 29. Chelcea, Septimiu, (2004) Metodologia cercetării sociologice Metode cantitative şi calitative, Ed. Economică, Bukarest 30. Éger György: Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában. Szempontok a határrégiók vizsgálatának elméleti megközelítéséhez. PhD értekezés (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem). Budapest, o. [ gyorgy.pdf] 31. Europrosperitas 2010 Alapítvány honlapját: euroregio (Evaluation of Cross Border Activities in the European Union): List of Euroregions and similar bodies in the European Union. [ 22

23 33. Euroregiuni în care România este partener. [Eurorégiók Románia részvételével.] [ CARE%20ROMANIA%20ESTE%20PARTENER.doc] 34. Georg Simmel: Brücke und Tür. In Georg Simmel: Das Individuum und die Freiheit. Essais. Frankfurt am Main, Fischer Taschenbuch Verlag, o. idézi Böröcz: i. m., 134. o. 35. Hajdú-Bihar Bihor eurorégió: Az eurorégió története. [ 36. HaŃegan, I.- Pîrşe, M.C. (2009) Premiere şi priorităńi timişorene, Timişoara: Ed. Banatul 37. HaŃegan, Ioan (2010) Premiere şi priorităńi timişorene 2, 2010, Timişoara: Ed. Banatul 38. Helyi szintő EGTC-fejlemények Többletérték és problémák megoldása. Összefoglaló. Európai Unió, o. [ US/Publications/Documents/EGTC%20Developments%20on%20the%20ground/f_cdr _etu_hu.pdf] 39. Illés Iván: Határok és határmenti együttmőködés Közép- és Délkelet-Európában. [ cikk2h.htm] 40. IluŃ, Petru, (1997) Abordarea calitativă a socio-umanului, Ed. Polirom, Iaşi 41. Imre Gabriella: Kárpátalja gazdasági fejlıdésének perspektívái az Európai Unió keleti bıvítésének a tükrében. EU Working Papers /Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar/, 11. évf. /2008/, 1. sz., 80. o., [ 42. Kistérségi eurorégió alakult. Népújság, LIV. évf., 87. sz. /2002. április 16. kedd/ [ 2nu0416t.htm] 43. King G., Keohane R., Verba S., (2000) Fundamentele cercetării sociale, Ed. Polirom, Iaşi 44. Kruppa Éva: Régiók a határon. Határmenti együttmőködés az Európai Unióban és Közép- Európában. PhD értekezés (Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem). Budapest, o. [ 23

24 45. Lelkes Gábor: Határ menti együttmőködés a kisebbségi identitás megırzésének eszköze. In Bakó Boglárka Szoták Szilvia (szerk.): Magyarlakta kistérségek és kisebbségi identitások a Kárpát-medencében. Budapest, Gondolat Kiadó MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, o. [ kistersegek/kisterseg_lelkes_gabor.pdf] 46. Lırincz Lajos (2005): A közigazgatás alapintézményei. HVG-ORAC, Budapest 47. Majoros András: A többszintő területi együttmőködés lehetıségei és akadályai. A Duna Körös Maros Tisza Eurorégió esete. Mőhelytanulmány (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány). Budapest, o. [ data/files/ pdf] 48. Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája: [ s]. 24