Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3.
|
|
- Renáta Szekeresné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/ Kutatási terv Határokon átnyúló közös, magyar-román társadalomtudományi panelkutatás AZ EU-CSATLAKOZÁS HATÁROKON ÁTNYÚLÓ HATÁSAI AZ AGRÁRIUM, ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRA KAPCSOLATRENDSZERÉRE ÉS IDENTITÁSTUDATÁRA TÉMAKÖRBEN A kutatási tervet a projekt keretében készítette az: Innoratio Kutatóintézet Gazdaság- és Társadalomtudományi Nonprofit Kft. és a Szórvány Alapítvány Szeged Temesvár, 2012 Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Két ország, egy cél, közös siker! 1
2 Tartalom Bevezetés, a kutatási téma megalapozása... 3 Területi háttéradatok, a kutatás akcióterületeinek általános jellemzése... 5 A panelkutatás első fordulójának legfontosabb eredményi és megállapításai... 9 A kutatás célja Kutatási probléma megfogalmazása Fókuszpontok: Módszertani leírás Kutatási módszer Adatfelvétel Mintavétel Elemzési eljárások Az adatfeldolgozás módszerei Várt eredmények A kutatás outputjai Irodalomjegyzék, bibliográfia
3 Szakirodalmi háttér Bevezetés, a kutatási téma megalapozása Magyarország 2004-ben Románia 2007-ben csatlakozott a kontinens utóbbi évtizedeit leginkább meghatározó szerveződéshez, az Európai Unióhoz. Mindkét állam jövőjét, nemzetközi kapcsolatait, és gazdasági potenciálját meghatározó lehetőség volt az Unióba való felvétel. Románia csatlakozása után sok egyéb más mellett lehetőség nyílt arra is, hogy a két ország üzleti kapcsolati hálója szélesebbé váljon, különös tekintettel a román-magyar határ mentén elterülő régiókra. 1 Panelkutatásunk két olyan határ menti megye (Temes és Csongrád) kereskedelmi és agrárvállalkozásainak helyzetét vizsgálja, melyek korábbi kutatások szerint a jelenleginél kisebb mértékben, de a rendszerváltás óta egyébként is eredményesen profitáltak a szomszédos országok nyújtotta értékesítési lehetőségekből, vásárlóerőből (pl.: Szeged szerbiai kereskedelmi kapcsolatai) 2, de a két ország EU taggá válása után a közösséghez tartozó többi országgal való kapcsolatok építése egyszerűbbé vált. Napjainkban Európa szerte a régiók fogalma gyakori kifejezés. E témát a Maastrichti Szerződés állította reflektorfénybe az 1990-es évek elején, amikor a "Régiók Európájának" gondolatával helyzetüket felértékelte. 3 A régiók nemcsak az Európai Unió támogatása miatt váltak népszerűvé, ismertségüket fokozta a területi szereplőknek az a közvetlen érdeke is, hogy részesüljenek a Közösségi alapokból, melyeknek a régiók a kedvezményezettjei. A források megszerzése a partnerség elve alapján a régiók területén lévő különböző szereplők széleskörű részvételén alapul. 4 A regionális politika fontos részét képezi a határokon átnyúló szerveződések támogatása, mint például az eurorégiók létrehozásának programja. Vest és Dél-Alföld térségek összekapcsolódása a határ mentiségből adódó sűrű kereskedelmi és turisztikai kapcsolatra vezethető vissza, melyek fontosságát hangsúlyozza az is, hogy e két régió - észak-szerbiai 1 ECOSTAT (2007): Gyorsítósávban a román gazdaság. 2 Pál Ágnes-Pál Viktor: A határ menti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. 3 Kruppa Éva (2003): Régiók a határon. Határ menti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában. 4 Kruppa Éva (2003): Régiók a határon. Határ menti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában. 3
4 területeket is hozzávéve- közösen alkotja a Duna-Kőrös-Maros Tisza (DKMT) elnevezésű eurorégiót. 5 A határ menti térségek kereskedelmi kapcsolatainak alakulása szempontjából az EU csatlakozás előtt meghatározó változásokat hozott a rendszerváltás, ebből adódóan a keletközép-európai határ menti területek kutatása az 1990-es évektől vált intenzívebbé. 6 Már e kezdeti kutatások is igazolták, hogy az államhatár menti fekvés valamilyen módon megváltoztatja az adott terület fejlődését. Több empirikus vizsgálat zajlott le a 90-es években a magyarországi határ különböző szakaszain, többek között a Romániával határos településeken is. 7 E kutatások elsősorban a gazdasági helyzet feltárását célozták, és arra a következtetésre jutottak, hogy a határ menti fekvés akkor előnyös, ha egy fejlett terület érintkezik relatíve fejlettel, ellenben ha a határ mindkét oldala gazdasági értelemben fejletlen, vagy túl nagy a fejlettségbeli különbség, akkor a határ menti fekvés konzerválja a periferikus jelleget. 8 A vizsgálatok azt állapították meg, hogy az osztrák-magyar határszakasz mentén fekvő települések többsége ígéretes fejlődésnek indult, de a többi határszakaszon csupán a nagyvárosok profitáltak a nyitott határokból. Tanács István ez évben megjelent cikkében a mellett érvel, hogy a román-magyar határ menti térségek esetén-bár a fejlődés nyilvánvaló, és a határok már eltűnni látszanak- a fejlődési tendenciák a nagyvárosokba és azok agglomerációs térségében koncentrálódnak, az elmaradottabb települések életébe - a korábbi várakozásokkal ellentétben- továbbra sem gyűrűznek be. 9 A 90-es évek vizsgálatai után az ezredfordulót követő kutatási eredmények is alátámasztják, hogy a határ menti területek összességében sem tekinthetők homogénnek, mivel az egész ország határvidékeire számított indikátorok nem igazolják a határ menti területek egységes fejlettségét vagy fejletlenségét Pál Ágnes (2004): A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Társadalmi és Gazdasági jellemzői. 6 Pál Ágnes-Pál Viktor: A határ menti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. 7 Bővebben lásd.: Pál Ágnes (1997): A magyar-jugoszláv-román határmenti térség városainak szerepe az interregionális együttműködésben. 8 Pál Ágnes-Pál Viktor: A határ menti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. 9 Tanács István (2012): "Hunnia régió" - a magyar-román határ marad, de hamarosan alig látszik: a nagyvárosi agglomerációkban lesz felemelkedés, az isten háta mögött nem. 4
5 Területi háttéradatok, a kutatás akcióterületeinek általános jellemzése A 2010-ben a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi és Temes megyei Igazgatósága kétnyelvű kiadvány formájában kísérletet tett a magyarországi Dél-alföldi, és a romániai Vest régió azonosságainak és különbségeinek feltárására statisztikai adatok szintjén földrajzi, társadalmi és gazdasági tényezőkre egyaránt koncentrálva. A régiós sajátosságok bemutatásán belül részletes információkat közöltek a régiókat alkotó megyékről is. A beszámoló legfontosabb megállapításainak összefoglalása: 11 Földrajzi adottságok: A Dél-alföldi régió, annak ellenére, hogy Magyarország legnagyobb kiterjedésű régiója, területét tekintve majdnem fele akkora (18 ezer km2) mint a Vest régió (32 ezer km2) Domborzati adottságok tekintetében a két tárgyalt megye leginkább síkvidéknek tekinthető, ez jellemzi a teljes magyarországi régiót is. A romániai régiónak Déva és Krassó-Szörény megyéi hegyvidéki fekvésűek, melynek hatása Temes megye egyes részein is érzékelhető. Településszerkezet: A két ország területi osztályozási rendszere némi eltérést mutat, hiszen Romániában a kistérségek megkülönböztetése nem ismert. A Dél-alföldi régió településszerkezete városokból, nagy területi kiterjedéssel és lakosságszámmal bíró, közigazgatásilag önálló községekből (óriásfalvak), és a homoki térség tanyavilágából tevődik össze. 12 Ezzel szemben Romániában a városok igen, de a falvak általában nem rendelkeznek önálló közigazgatással, hanem úgynevezett kommunákba tömörülnek (románul: Comuna), ami azt jelenti, 10 Kovács Csaba (2006): Az országhatármentiség értelmezésének földrajzi problémái. 11 Központi Statisztikai Hivatal (2010): Azonosságok és különbségek a magyarországi Dél-alföldi és a romániai Vest régiók között. 12 Salamin Géza- Radvánszki Ádám- Nagy András (2008): A magyar településhálózat helyzete. 5
6 hogy több kis település összevontan, egy központi településhez tartozik, ahol működik a közös képviselői testület. 13 Az urbanizáció mértéke Dél-Alföldön valamivel magasabb (legjelentősebb Csongrád megyében). Temes megye urbanizáció tekintetében a két régió átlagának megfelelő értékkel rendelkezik. Vest régióban összességében magasabb a lakosságszám, mint Dél-Alföldön, ami nyilvánvalóan adódik a területnagyságok különbségéből. A népsűrűség azonban a magyarországi régióban magasabb, azon belül legjelentősebb mértékben Csongrádban. A megyék összlakosságát vizsgálva a legtöbben Temes megyében élnek. Gazdasági mutatók: A korösszetétel különbségeiből adódik, hogy Vest régióban valamivel több a gazdaságilag aktívak száma (egyik oldalon 60, másik oldalon 63%), azonban Dél- Alföldön valamivel magasabb a munkanélküliségi ráta is (9%, míg a Vest régióban 6%). A bruttó hazai termék (GDP) nagysága 2007-ben a magyar régióban 9, a romániaiban 13 milliárd euró volt. A Vest régióban Temes megye potenciálja e tekintetben igazán jelentős, mivel saját régiójának GDP-jének 45%-át egymaga termelte, a másik három megye együttesen teszi ki a fennmaradó 55%-ot. A délalföldi régióban ekkora eltéréseket nem tapasztalunk (Bács-Kiskun 40%, Csongrád 35%, Békés 25%). Az egy lakosra jutó GDP aránya 2007-ben a román oldalon Temes, a magyar oldalon Csongrád megyében a legmagasabb. Az alkalmazásban állók gazdasági struktúrájáról elmondható, hogy mindkét régióban a szolgáltatás jellegű ágak túlsúlya jellemző. A szolgáltató szektorban dolgozik a Vest régió lakosságának fele, Dél-Alföld lakosságának valamivel több mint 60%-a. Fajsúlya az összes megye közül Csongrádban a legjelentősebb. Az ipar és az építőipar jelentősége Vest régióban magasabb, csaknem azonos a szolgáltató szektoréval, Dél-Alföldön csak egyharmad körüli (legalacsonyabb 13 Eurostat (2011): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2010/EU27. 6
7 Csongrádban). Temes megye értékei a gazdasági ágazatok tekintetében a régiós átlag körül mozognak azzal a különbséggel, hogy itt valamivel magasabb a szolgáltatások szerepe az ipar rovására, de mindössze néhány százaléknyi átlagtól való eltérés tapasztalható. A mezőgazdaság mutatószámai: Mindkét régió jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkezik saját nemzetgazdaságában. A dél-alföldi régió mindhárom megyéje fontos szerepet tölt be Magyarország mezőgazdasági termelésében, a Vest régión belül a természeti adottságok differenciáltsága miatt ugyanez csak Arad és Temes megyéről mondható el, hiszen a másik két megye hegyvidékes területen fekszik. A mezőgazdaságban dolgozók száma azonban egyik megyében sem éri el a 10%- ot. Összességében a munkavállalóknak Dél-Alföldön 6%, Vest régióban 3% -át alkalmazzák ebben a szektorban. Ezzel együtt meg kell állapítani, hogy mindkét régió mezőgazdasági termelésének a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulása magasabb országa átlagnál. A mezőgazdasági területek aránya magyar oldalon Békés megyében haladja meg a régiós átlagot (Csongrádban az átlaggal egyenlő), román oldalon Temes és Arad rendelkezik a teljes régió átlagát meghaladó értékkel. Az erdőterületek nagyságában, a régiók eltérő adottságai miatt nagyobb különbségeket találunk. A dél-alföldi régió erdősültsége 13%, míg a Vest régióé 34%. Megyei szinten vizsgálódva még markánsabbak az eltérések. A két szélsőértéket Békés (erdősültsége:3%) és Hunyad megye (52%) jelenti. Régió/megye Szántó és kert Gyümölcsös Szőlő Rét és legelő DÉL-ALFÖLD 79,4% 1,2% 1,9% 17,5% Csongrád 81,3% 1,4% 0,7% 16,5% VEST 57,4% 1,4% 0,5% 40,7% Temes 75,5% 1,3% 0,6% 22,6% 7
8 A mezőgazdasági ágak szerinti hasznosítás tekintetében egy hasonlóság mutatkozik regionális szinten: gyümölcs ész szőlőterületekkel mindkét régióban ritkán találkozhatunk. Ezzel együtt azonban érdemes kiemelni a Csongrád és Bács- Kiskun megyében termelt őszi és kajszibarack, valamint a feltörekvő és jól fejlődő homoki borok országos jelentőségét. Szintén kiváló minőségű borokat termelnek Temes és Arad megye dombos vidékein. A legmeghatározóbb szerepe a szántó művelési ágaknak van, különösen igaz ez a magyarországi régióra, a romániai oldalon átlagosan kisebb mértékben (Temes megye e tekintetben inkább a dél-alföldi régióhoz hasonul). A szántóterületeken belül a gabonafélék (különösen a búza) vetésterülete a legnagyobb mindkét régióban, de magyarországi megyékben vetésterületük nem éri el a 60%-t, míg Romániában 65%, ezzel együtt mindkét területen a gabonatermesztés van túlsúlyban. E mellett Dél-Alföldön az ipari növények, Vest régióban pedig egyes vidékeken zöldségtermesztés (azon belül különösen a burgonya) jelentős. A két régió mezőgazdaságát vizsgálva a legnagyobb különbségeket az állatállományok nagyságában fedezhetünk fel. Ezek közül legszembetűnőbb a juhállomány nagysága, ami a Vest régióban háromszorosa a dél-alföldinek. A lótenyésztés esetén az előzővel azonos eltéréseket látunk. A szarvasmarha állomány is jelentősebb a romániai oldalon, másfélszerese a vizsgált magyarországi megyék átlagának. A sertéstenyésztés a legjellemzőbb mindkét régióban, e tekintetben a két térség között nincs jelentős különbség. A baromfitartás terén pedig valamelyes jobban teljesít, mint keleti szomszédja. Megyei szinten vizsgálódva elmondhatjuk, hogy Temes megye igen jelentős juh, ló és kecske állománnyal rendelkezik, e tekintetben a régiójában is kiemelkedő. Sertés és szarvasmarha állomány tekintetében Temes és Csongrád megye hasonló adatokat produkált 2008-ban. Az agráriumra építő Temes vagy Csongrád megyei vállalkozásokat tehát ezen bemutatott sajátosságok alapján próbálhatnak meg érvényesülni, ebbe a mezőgazdasági térszerkezetbe illeszkednek bele. 8
9 A panelkutatás első fordulójának legfontosabb eredményi és megállapításai A 2010-es évben készült azonos című kutatási munka eredményeinek bemutatására tanulmánykötet készült, melyben a felmérés legfontosabb eredményei is bemutatásra kerültek. A legjelentősebb megállapítások összefoglalva a következők voltak: 14 A két tárgyalt megye gazdasági struktúrája jelentősen eltér, a romániai vállalkozások gazdasági formája leggyakrabban kft (93,8%), Csongrádban viszont a többség egyéni vállalkozást működtet (60,8%). A térség gazdasági súlypontja egyre inkább Temesvárra helyeződik át, a külföldi beruházók ugyanis elsősorban a számukra kedvező adó és bérpolitikai lehetőségeket keresik, így nem feltétlenül állnak meg és telepednek le Szegeden. A Temes megyei vállalkozók számára nem Magyarország a legfőbb cél, ez fordítva nagyobb valószínűséggel jellemző. Az agrártevékenységgel foglalkozó Csongrád megyei vállalkozások számára fontos értékesítési terület keleti szomszédunk egyik legfejlettebb megyéjének központja, Temesvár. A Temes megyei vállalkozások külföldi gazdasági kapcsolatai elsősorban Németországban (44,9%), másodsorban Magyarországon koncentrálódnak (40,8%), illetve jelentősek még az olaszországi kapcsolatok is (34,7%). Csongrád megye esetén a Romániai partnerek száma a legmagasabb (42,9%), és Németország (34,2%) a második. Ebből adódóan megállapítható, hogy a korábban volt Közép és Kelet-Európai piacra jellemző német hatás 2010-ben is érzékelhető, valamint Románia számára Magyarország nagyobb mértékben tranzit, mint célország. A rendszerváltás körül még érezni vélt fejlettségi és gazdasági különbség a határ két oldalán mára már eltűnni látszik. Temes megye Magyarország felé irányuló beszerzési kapcsolatai az EU csatlakozás előtti időszakról datálódnak, mindezt a csatlakozás fellendítette. Feltehetően a gazdasági válság az oka annak, hogy Románia EU-s tagfelvétele után bekövetkezett hirtelen növekedés nem emelkedett tovább. 9
10 A két ország üzleti kapcsolatainak építését azonban 2010-ben is nehezíti a nagymértékű állami bürokrácia, a két ország jogrendszerbeli különbségei, és a mindkét országra jellemző erős centralizáció. A kapcsolatok építésében központi szerepe van az állami szféra mellett a határon átnyúló együttműködéseket segítő szervezeteknek, azonban ezek nem működnek elég hatékonyan, ismertségük a vállalkozók körében viszonylag alacsony, a határ mindkét oldalán. Az EU csatlakozás egyik lényeges hozadéka az európai pályázati források lehívásának lehetősége, de határon átnyúló pályázatok viszonylag kis arányban vannak jelen. A pályázatok nyújtotta pénzügyi lehetőségek igen fontosak a vállalkozások számára, de több kritika is felmerült a működési mechanizmussal kapcsolatban. Problémát jelent az erős bürokratizáltság, az utófinanszírozás bevett gyakorlata, valamint olykor maguk a kiírások nem igazodnak a valódi igényekhez. Összességében egyértelműen megállapítható, hogy az EU csatlakozás megnövelte a határon átívelő gazdasági kapcsolatok lehetőségének tárházát, így a két megye közötti üzleti kapcsolati rendszer megerősödni látszik. A kutatás célja A kutatás az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásait vizsgáló, es alapkutatásra épülő panelkutatás. Az alapkutatás során képet kaptunk arról, hogy a határok szabad átjárhatósága milyen hatást gyakorolt az agrárium, a vállalkozói szféra kapcsolatrendszerére és identitástudatára. Ezen kutatás célját az alapkutatás során felmerült újabb kérdések megvilágítása jelenti. A kutatás akcióterülete Románia, Temes Megye Magyarország, Csongrád Megye 14 Reusearch (2010) : Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre 10
11 A kutatás célcsoportjai A kutatás célcsoportja az akcióterületen már működő szolgáltató, ipari és agrár-vállalkozások a mezőgazdasági őstermelőket is beleértve. A kutatás módszertani összefoglalója Kutatási probléma megfogalmazása A határnyitás után a tőke és szabad munkaerőáramlás, milyen irányú és mértékű hatást gyakorolt, a két szomszédos határmenti megye területén működő vállalkozások kereskedelmi kapcsolataira és regionális identitástudatára? Milyen irányú változás mutatható ki a kapcsolati hálóban és milyen irányt mutat az országos, regionális és megyei identitás? Fókuszpontok: 1. Változott-e a két megyében a vállalkozások struktúrája? 2. Hogyan alakul az idényjelleggel foglalkoztatottak aránya, helyzete, összetétele? 3. Hogyan alakulnak, változtak-e az országhatárokon átnyúló személyes kapcsolatok? 4. Hogyan hat jelenleg a térségek gazdasági életére az EU-hoz való csatlakozás? 5. Változott-e a támogató szervezeti környezet? 6. Hogyan használják ki a térségek az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket? 7. Milyen a határmenti EU-s pályázatokkal való elégedettség? 11
12 Módszertani leírás Kutatási módszer A vizsgálat a longitudinális vizsgálatok körébe tartozik. Ezeket a vizsgálatokat úgy tervezik meg, hogy hosszabb időn át folyik ugyanazon jelenségnek a megfigyelése. Ezen kutatás egy panelkutatás, azaz ez alkalommal is ugyanazokat az embereket vizsgáljuk, akiket az alapkutatás során. Adatfelvétel 1. lépcső: Statisztikai adatok másodelemzése A két ország Statisztikai Hivatalának adatai alapján végzett, megszakított idősoros elemzése, összehasonlítás a es helyzettel 2. lépcső: 1000 fős reprezentatív kérdőíves adatfelvétel A es kutatás során vett reprezentatív mintán, kérdezőbiztosok által történő személyes adatfelvétel. Az adatfelvételben kérdezőbiztosként és kutatóként részt vesznek a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságának munkatársai, kutatási asszisztensként és kérdezőbiztosként is a Temesvári Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének hallgatói, amely számukra egyben a tanterv részét képező kutatási gyakorlatot is jelenti, amelynek során egy valós kutatási projekt aktív résztvevőiként szerezhetnek szakmai gyakorlatot. Mintavétel 1000 vállalkozás kiválasztása többlépcsős rétegzett mintavételi módszerrel történt. A rétegképző attribútumok a két ország két határmenti megyéjén belül a következők voltak: Településtípus 1. Működő vállalkozások száma 12
13 2. A vállalkozás mérete (alkalmazottak száma, árbevétel) 3. A vállalkozások tevékenységi köre Elemzési eljárások 1. Survey-adatok elemzése, alapmegoszlások, statisztikai összefüggések 2. Kapcsolatháló elemzés 13
14 A kutatás időbeni ütemezése Előfinanszírozási szakasz Nyertes pályázat utáni szakaszok Előkészületek Feladat Projekt előkészítés Kutatási koncepció elkészítése, a partnerségi együttműködés feltételeinek biztosítása Forrásszerzés A kutatási projekt finanszírozási lehetőségeinek keresése, pályázatírás Elméleti és Kutatásihoz szükséges elméleti és gyakorlati módszertani kurzusok meghirdetése az egyetemi hallgatók felkészülés a kutatásra részére Regionális A kutatás központi irodájának infrastrukturális Kutatóközpont felszerelése felállítása Konceptualizálás Felkészülés az Egyetemi hallgatók és kutatók közös elméleti adatfelvételre és módszertan felkészülése 1. kutatási szakasz: Adatok másodelemzése KSH és önkormányzati adatok alapján a Statisztikai adatok vizsgált célcsoportokra vonatkozó adatok másodelemzése elemzése. Operacionalizálás (kérdőv szerkesztés) A kutatási kérdések összeállítása és a kérdőív megszerkesztése 1000 vállalkozást tartalmazó minta Mintaválasztás kiválasztása, a kérdőíves vizsgálat elvégzéséhez 2. kutatási szakasz: Reprezentatív kérdőíves adatfelvétel Adatfelvétel A mintába került személyek kérdezőbiztosok általi személyes felkeresése, és lekérdezése Adatfile-készítés Az adatkezelő számítógépes adatbázis elkészítése Adatrögzítés A survey-adatok rögzítése 3. kutatási szakasz: Hatástanulmány 14
15 Elemzés, tanulmányok A kérdőíves vizsgálat adatainak elemzése, a írása tanulmányok elkészítése 4. kutatási szakasz: Publikáció Tanulmánykötet A tanulmánykötet szerkesztése és a kiadás szerkesztése, kiadása előkészületei Projektzárás Projektzáró konferencia A kötet anyagát képező tanulmányok és Konferencia szervezése kutatási tapasztalatok közös konferencián való ismertetése ÖSSZES KÖLTSÉG (bruttó Ft) 15
16 Az adatfeldolgozás módszerei SPSS Statisztikai elemzőprogrammal A mérőeszköz készítésekor fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy a megfogalmazott kérdésekből nyerhető változók mérési szintje minél magasabb legyen. Az elemzéskor így lehetőségünk nyílik arra, hogy a kvantitatív módszerrel felvett 500 esetet tartalmazó adatbázison többváltozós paraméteres statisztikai elemzéseket végezhessünk. Ezen felül regressziós eljárások segítéségével próbálunk egy jövőbeli lehetséges modellt felvázolni. Várt eredmények Az idényjelleggel foglalkoztatottak aránya a 2008-as gazdasági válság következtében feltehetőleg változott, valószínűleg csökkent. A vállalkozások és a személyes kapcsolatok struktúráját tekintve nem találunk radikális eltéréseket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás pozitív hatása jelenleg is érződik. A támogató szervezeti környezet pozitív irányban fejlődik és az azzal való elégedettség nő. Az EU által nyújtott lehetőségek széleskörű, növekvőbb kihasználását feltételezzük. 16
17 A kutatás outputjai A kutatás során lekérdezett kérdőív adatait tartalmazó, tisztított, elemzésre alkalmas (1 db) adatbázis A kapott survey adatok gyorsjelentés jellegű elemzését tartalmazó dokumentum szerkeszthető (Microsoft Word) formátumban 17
18 Irodalomjegyzék, bibliográfia Felhasznált irodalom 1. Kovács Cs Az országhatármentiség értelmezésének földrajzi problémái. PhD értekezés. Kézirat, Szeged. 2. Pál Á A magyar-jugoszláv-román határmenti térség városainak szerepe az interregionális együttműködésben. Csongrád Megyei Statisztikai Tájékoztató 4. pp Pál Ágnes Pál Viktor: A határmenti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. In: 4. Tanács István (2012): "Hunnia régió" - a magyar-román határ marad, de hamarosan alig látszik: a nagyvárosi agglomerációkban lesz felemelkedés, az isten háta mögött nem. IN.: Egyenlítő folyóirat, 10 évf. 3. szám. 5. Kruppa Éva (2003): Régiók a határon. Határ menti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában Központi Statisztikai Hivatal (2010): Azonosságok és különbségek a magyarországi Dél-alföldi és a romániai Vest régiók között. KSH Szegedi Igazgatósága, Szeged. 7. Salamin Géza- Radvánszki Ádám- Nagy András (2008): A magyar településhálózat helyzete. IN.: Falu Város Régió folyóirat, szám. VÁTI Kht, Budapest. 8. Eurostat (2011): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2010/EU27. Forrás: Letöltés ideje: ECOSTAT (2007): Gyorsítósávban a román gazdaság. Forrás: Letöltés ideje: Eurostat (2007): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2006/EU Forrás: RA EN.PDF Letöltés ideje:
19 12. Reusearch (2010): Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre. 13. Pál Ágnes (2004): A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Társadalmi és Gazdasági jellemzői. 14. Forrás: Letöltés ideje: A kutatás sikeres megvalósításához az alábbi irodalmakat ajánljuk a kutatók figyelmébe 1. Balcsók István-Dancs László-Koncz Gábor: A Román határmenti kistérségek munkanélküliségi jellemzői és a határon átnyúló munkavállalási kapcsolatai. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged Baranyi Béla (szerk.): Közelítések. A határon átnyúló kapcsolatok kilátásai és a mezőgazdaság regionális kérdései az Európai Unió keleti peremén. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Debrecen Az utóbbi irodalomból az alábbi tanulmányok: Horváth Gyula: A Kárpát-medencei régiók közös kohéziós politikájáról Baranyi Béla: Eurorégiók és egyéb lehetséges határközi struktúrák dilemmái Magyarországon Sallai János: A Schengeni folyamat és a magyar-ukrán, magyar-román határ jövője Szabó Gyula: A határ menti együttműködést elősegítő és akadályozó tényezők empirikus vizsgálatok tükrében Raffay Zoltán: A határon átnyúló kapcsolatok új aspektusai egy prominenciavizsgálat tükrében a magyar-román határrégióban Vincze Szilvia Rőfi Miklós: Az Észak-alföldi régió versenyképességének statisztikai szempontú megközelítése Nyizsalovszki Rita: Hasonló adottságok eltérő struktúra: a mezőgazdaság terültehasználati és foglalkoztatási szerkezete a magyar-román határ két oldalán 3. Baranyi Béla: Schengenre várva: Határrégiók és az euroregionális szervezetekszerveződések Magyarország keleti államhatárai mentén In: Szónokyné Ancsin 19
20 Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged Baranyi Béla: Euroregionális szervezetek és új interregionális szerveződések Magyarország keleti államhatárai mentén. In: Magyar Tudomány, 2002/ Baranyi Béla (szerk.): Az Európai Unió külső határán. Együttműködések Magyarország keleti államhatárai mentén. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs Belanka Csaba: A DKMT eurorégión belüli gazdasági kapcsolatok erősítésének a lehetőségei a magyar-osztrák-szlovák határmenti együttműködések példáján. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és Eurorégiók. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. Szegedi Tudományegyetem Természettudomány Kar Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged Kádár Béla: Románia és a román-magyar gazdasági együttmûködés az európai integrációban. In: Európai Tükör, X. évf. 5.sz, 2005.május 8. Kovács Zoltán-Gasparetz András-Gasparetzné Erdei Jolán-Pató Gáborné Szűcs Beáta: Organizovanie hospodárskej spolupráce : spracované v rámci programu Phare CBC 2003 v projekte HU2003/ "Prieskum podnikatel'ských aktivít v Euroregióne Neogradiensis na osi Salgótarján - Lučenec". Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém Laky Ildikó-Bartucz Sarolta: Magyar-román határmenti térség fejlesztési koncepciója és programja : koncepció és program: egyeztetési anyag. Terra Studio Kft. Budapest Nagy Imre: A DKMT eurorégió stratégiájának főbb irányvonalai. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és Eurorégiók. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. Szegedi Tudományegyetem Természettudomány Kar Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged Pál Ágnes Pál Viktor: A határmenti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. In: Pál Ágnes: Dél-Alföldi határvidékek. A magyar-szerb-román határ menti települések társadalom- és gazdaságföldrajzi vizsgálata. Bornus Nyomda, Pécs Pál Ágnes: Határon átnyúló együttműködések motívumai a Dél-Alföld példáján. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged
21 14. Rechnitzer János: Határ menti együttműködések Európában és Magyarországon. In: Nárai Márta, Rechnitzer János (szerk.): Elválaszt és összeköt A határ. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs-Győr Rechnitzer János (szerk.): A nyitott határ: a gazdasági és szellemi erőforrások innovációorientált fejlesztése az osztrák-magyar határmenti régiókban. MTA Regionális Kutatások Központja Észak-Dunántúli Osztálya, Győr Dr. Süli Zakar István: Határok, határon átnyúló kapcsolatok a Kárpátok Eurorégióban In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged Szabó Pál: A NUTS rendszer ki- és átalakulása. Comitatus XV. évf. 8-9.sz.(aug.- szept.) 7-14.o. 18. Szónoky Ancsin Gabriella-Pál Viktor-Karancsi Zoltán (szerk.): A határok kutatója. Tanulmánykötet Pál Ágnes tiszteletére. Magyarságkutató Tudományos Társaság, Szabadka, Szeged- Szabadka Az utóbbi kötetből a következő tanulmányok: Kókai Sándor: A Bánát helye és szerepe a történelmi Magyarországon ( ). Süli Zakar István: A határmenti területek főbb területfejlesztési kérdései. Székely Andrea: A határokon átnyúló funkcionális városi területek kommunikációja Komárom példáján. Pál Viktor: Egészség, egészségügy, határmentiség. Baranyi Béla: Eurorégiók és egyéb határközi struktúrák Magyarországon 19. A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója. Fejlesztési Koncepció/IV.kötet In: Besenyi Sándor et al. (ford. Sütő-Udvari Magda et al.): Sapte ani in DKMT : rolul organizatiilor neguvernamentale in cooperarea transfrontaliera = Seven years in DKMT : the role of NGOs in cross-border cooperation. Free Minds, Timisoara A Hármas Duna-vidék eurorégió Alapító Okirata. Győr, január 25. o [ 21
Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3.
Két ország, egy cél, közös siker! Două Ńări, un scop, succes comun! Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. Kutatási terv
RészletesebbenFostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3.
Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. AZ EU CSATLAKOZÁS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSAI CSONGRÁD ÉS TEMES MEGYÉBEN -Kutatási
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenA Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
RészletesebbenKárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenRegulation (EC) No. 1080/2006
Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható
RészletesebbenFÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ
FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ Kézikönyv a svájci struktúrákról és a magyar hasznosíthatóságról Szerkesztette: HAJDÚ ZOLTÁN KOVÁCS SÁNDOR ZSOLT Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
Részletesebben1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek
1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek Az informatika alkalmazása a társadalomföldrajzban (TTGBL6520) gyakorlat 2018-2019. tanév A területi adatbázis A statisztikai jellegű információk
RészletesebbenTelepüléshálózati kapcsolatrendszerek
Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli
RészletesebbenA GDP területi különbségei Magyarországon, 2007
2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenA Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy
RészletesebbenHatáron átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében
Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye
RészletesebbenA szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása
A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint
RészletesebbenBIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS
BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN
ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek
RészletesebbenA határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére
Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenHogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon
RészletesebbenVÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN
VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz
RészletesebbenVédjegyintenzív ágazatok Magyarországon
Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok
RészletesebbenA BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
RészletesebbenBUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK
BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi
RészletesebbenÉszak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia
NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
Részletesebben2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot
GDP, 2007 2017 2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia bruttó hazai összterméke nominális lej értéken megduplázódott.
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
RészletesebbenBesorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai
Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan
RészletesebbenA KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 Miskolc 2008, szeptember Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-195-7
RészletesebbenA globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824
A globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824 A szorgalmi időszak utolsó hetében, december 19-én írásbeli elővizsga tehető.
RészletesebbenA vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN
Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenA társadalmi jól-lét regionális különbségei
A társadalmi jól-lét regionális különbségei Dr. Schuchmann Júlia, PhD MRTT XV. Vándorgyűlése Mosonmagyaróvár 2017. október 19-20. Előadás tárgya és céljai A társadalmi jól lét különbségeinek bemutatása
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan
RészletesebbenA Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. turizmusélénkítő hatása Kecskemét városára és vonzáskörzetére
Kecskemét, 2018.10.18-19. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. turizmusélénkítő hatása Kecskemét városára és vonzáskörzetére Készítette: Boros Kitti, PhD-hallgató Budapesti Corvinus Egyetem Város
RészletesebbenA MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001
A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenÖsszefoglaló beszámoló Észak-magyarországi régió
Összefoglaló beszámoló Észak-magyarországi régió DEPURE PROJEKT Regionális közigazgatási klaszter létrehozásának lehetőségei MISKOLCI EGYETEM Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Miskolc, 2006. október
RészletesebbenA BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN
A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető
RészletesebbenA térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Pénzes
RészletesebbenAZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK LOKÁLIS VETÜLETE
AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK LOKÁLIS VETÜLETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE DUALITÁSOK A REGIONÁLIS TUDOMÁNYBAN MOSONMAGYARÓVÁR, 2017. OKTÓBER 20. Dr. Gajzágó Éva Judit Docens,
RészletesebbenA MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001
A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,
RészletesebbenA TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN
KÖZEGESZSÉGÜGYI KÖZÖSSÉGI PROGRAM A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN A PROJEKT BEMUTATÁSA Az Erőforrások Fejlesztésének
RészletesebbenCsongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.
RészletesebbenTársadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében
Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében DR. KABAI GERGELY TÁRSADALOMKUTATÓ, SZAKPOLITIKAI ELEMZŐ (PANNON.ELEMZŐ IRODA KFT) EMBER A TÁJBAN A BALATONI TURIZMUS AKTUALITÁSAI ÉS THE WINE
RészletesebbenKOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.
PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenKAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823
Részletesebben1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek
1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat 2018-2019. tanév Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN
ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
RészletesebbenA munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I BUDAPEST 2009. október Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Gazdaságelemzési Igazgatóság
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
RészletesebbenA foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)
A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXI. évfolyam 4. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2016. augusztus 15-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenAz ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben
Kecskemét, 2018. október 18 19. Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben Előadók: Papp István, PhD-hallgató Apáti Norbert, PhD-hallgató Debreceni
Részletesebbenprojekt indult a Kodolányi János Főiskolán
"Társadalmi konfliktusok-társadalmi társadalmi jól-lét lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés" projekt indult a Kodolányi János Főiskolán Székesfehérvár, 2013. március 11. Elkezdődött
RészletesebbenHazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)
Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
Részletesebben2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. augusztus 11-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
Részletesebben1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok
1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.
RészletesebbenA felsőoktatás regionalitása
A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet
Részletesebben2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt
RészletesebbenErdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar
Erdély változó társadalmigazdasági térszerkezete Benedek József BBTE, Földrajz Kar Elméleti háttér strukturalista elméletek (polarizációs, függőségi elméletek): makrogazdasági és a makropolitikai tényezők,
RészletesebbenMUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002
MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztõbizottsága Fazekas Károly igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Jeney László Botond
adjunktus Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1994-1999 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenA szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei
A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei Pénzes János, PhD habil egyetemi adjunktus DE TTK Kárpát-medencei romakutatási fórum Debrecen 2019. március 28-29. Hátrányos
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
RészletesebbenNUTS 2 régiók helyzete Kelet- Közép-Európában
NUTS 2 régiók helyzete Kelet- Közép-Európában Az Európai Unió regionális politikája Európai Gazdasági Közösség 1957-es Római Szerződés Egységes piac, mint cél regionális politikák egyeztetése 1973 Dánia,
RészletesebbenStatisztikai Jelentések
XX. évfolyam, 3. szám, 2015 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2015. július 20-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
RészletesebbenMellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz
Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,
RészletesebbenA DUNA-KÖRÖS-MAROS-TISZA EURÓRÉGIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI JELLEMZŐI
A DUNA-KÖRÖS-MAROS-TISZA EURÓRÉGIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI JELLEMZŐI Bevezetés Pál Ágnes SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar A régiók (gazdasági körzetek) kutatása kutatás mindig célirányos erősen
RészletesebbenKoncz Gábor - PUBLIKÁCIÓS LISTA
Koncz Gábor - PUBLIKÁCIÓS LISTA Magyar nyelvű könyv, könyvrészlet 1. Baranyi Béla G. Fekete Éva Koncz Gábor: A roma szegregáció kutatásának területi szempontjai a halmozottan hátrányos helyzetű encsi és
RészletesebbenPublikációs jegyzék Szakfolyóiratokban megjelent publikációk: Tanulmánykötetben megjelent írások:
Publikációs jegyzék Szakfolyóiratokban megjelent publikációk: Szabó Sz. (2004): A közlekedési eredetű konfliktusok csoportosítása, és előfordulása Magyarországon. Comitatus önkormányzati szemle. 2004.
RészletesebbenA magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége
RECOM, Gazdaság-Kutatás-Innováció Szombathely, 2010. december 13. A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége Dr. Grosz András MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Az előadás felépítése
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése
A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos
RészletesebbenHatáron átnyúló együttműködési formák Közép- és Kelet- Európában
Határon átnyúló együttműködési formák Közép- és Kelet- Európában Szakáli István Loránd Partiumi Keresztény Egyetem Kárpát - Medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem Debrecen 2010. Július 27. Érintett
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenAz MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014
Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 1. Az MTA-DE Kutatócsoport munkájának keretében 2014-ben megjelent
Részletesebben