Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3."

Átírás

1 Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/ Kutatási terv Határokon átnyúló közös, magyar-román társadalomtudományi panelkutatás AZ EU-CSATLAKOZÁS HATÁROKON ÁTNYÚLÓ HATÁSAI AZ AGRÁRIUM, ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRA KAPCSOLATRENDSZERÉRE ÉS IDENTITÁSTUDATÁRA TÉMAKÖRBEN A kutatási tervet a projekt keretében készítette az: Innoratio Kutatóintézet Gazdaság- és Társadalomtudományi Nonprofit Kft. és a Szórvány Alapítvány Szeged Temesvár, 2012 Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Két ország, egy cél, közös siker! 1

2 Tartalom Bevezetés, a kutatási téma megalapozása... 3 Területi háttéradatok, a kutatás akcióterületeinek általános jellemzése... 5 A panelkutatás első fordulójának legfontosabb eredményi és megállapításai... 9 A kutatás célja Kutatási probléma megfogalmazása Fókuszpontok: Módszertani leírás Kutatási módszer Adatfelvétel Mintavétel Elemzési eljárások Az adatfeldolgozás módszerei Várt eredmények A kutatás outputjai Irodalomjegyzék, bibliográfia

3 Szakirodalmi háttér Bevezetés, a kutatási téma megalapozása Magyarország 2004-ben Románia 2007-ben csatlakozott a kontinens utóbbi évtizedeit leginkább meghatározó szerveződéshez, az Európai Unióhoz. Mindkét állam jövőjét, nemzetközi kapcsolatait, és gazdasági potenciálját meghatározó lehetőség volt az Unióba való felvétel. Románia csatlakozása után sok egyéb más mellett lehetőség nyílt arra is, hogy a két ország üzleti kapcsolati hálója szélesebbé váljon, különös tekintettel a román-magyar határ mentén elterülő régiókra. 1 Panelkutatásunk két olyan határ menti megye (Temes és Csongrád) kereskedelmi és agrárvállalkozásainak helyzetét vizsgálja, melyek korábbi kutatások szerint a jelenleginél kisebb mértékben, de a rendszerváltás óta egyébként is eredményesen profitáltak a szomszédos országok nyújtotta értékesítési lehetőségekből, vásárlóerőből (pl.: Szeged szerbiai kereskedelmi kapcsolatai) 2, de a két ország EU taggá válása után a közösséghez tartozó többi országgal való kapcsolatok építése egyszerűbbé vált. Napjainkban Európa szerte a régiók fogalma gyakori kifejezés. E témát a Maastrichti Szerződés állította reflektorfénybe az 1990-es évek elején, amikor a "Régiók Európájának" gondolatával helyzetüket felértékelte. 3 A régiók nemcsak az Európai Unió támogatása miatt váltak népszerűvé, ismertségüket fokozta a területi szereplőknek az a közvetlen érdeke is, hogy részesüljenek a Közösségi alapokból, melyeknek a régiók a kedvezményezettjei. A források megszerzése a partnerség elve alapján a régiók területén lévő különböző szereplők széleskörű részvételén alapul. 4 A regionális politika fontos részét képezi a határokon átnyúló szerveződések támogatása, mint például az eurorégiók létrehozásának programja. Vest és Dél-Alföld térségek összekapcsolódása a határ mentiségből adódó sűrű kereskedelmi és turisztikai kapcsolatra vezethető vissza, melyek fontosságát hangsúlyozza az is, hogy e két régió - észak-szerbiai 1 ECOSTAT (2007): Gyorsítósávban a román gazdaság. 2 Pál Ágnes-Pál Viktor: A határ menti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. 3 Kruppa Éva (2003): Régiók a határon. Határ menti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában. 4 Kruppa Éva (2003): Régiók a határon. Határ menti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában. 3

4 területeket is hozzávéve- közösen alkotja a Duna-Kőrös-Maros Tisza (DKMT) elnevezésű eurorégiót. 5 A határ menti térségek kereskedelmi kapcsolatainak alakulása szempontjából az EU csatlakozás előtt meghatározó változásokat hozott a rendszerváltás, ebből adódóan a keletközép-európai határ menti területek kutatása az 1990-es évektől vált intenzívebbé. 6 Már e kezdeti kutatások is igazolták, hogy az államhatár menti fekvés valamilyen módon megváltoztatja az adott terület fejlődését. Több empirikus vizsgálat zajlott le a 90-es években a magyarországi határ különböző szakaszain, többek között a Romániával határos településeken is. 7 E kutatások elsősorban a gazdasági helyzet feltárását célozták, és arra a következtetésre jutottak, hogy a határ menti fekvés akkor előnyös, ha egy fejlett terület érintkezik relatíve fejlettel, ellenben ha a határ mindkét oldala gazdasági értelemben fejletlen, vagy túl nagy a fejlettségbeli különbség, akkor a határ menti fekvés konzerválja a periferikus jelleget. 8 A vizsgálatok azt állapították meg, hogy az osztrák-magyar határszakasz mentén fekvő települések többsége ígéretes fejlődésnek indult, de a többi határszakaszon csupán a nagyvárosok profitáltak a nyitott határokból. Tanács István ez évben megjelent cikkében a mellett érvel, hogy a román-magyar határ menti térségek esetén-bár a fejlődés nyilvánvaló, és a határok már eltűnni látszanak- a fejlődési tendenciák a nagyvárosokba és azok agglomerációs térségében koncentrálódnak, az elmaradottabb települések életébe - a korábbi várakozásokkal ellentétben- továbbra sem gyűrűznek be. 9 A 90-es évek vizsgálatai után az ezredfordulót követő kutatási eredmények is alátámasztják, hogy a határ menti területek összességében sem tekinthetők homogénnek, mivel az egész ország határvidékeire számított indikátorok nem igazolják a határ menti területek egységes fejlettségét vagy fejletlenségét Pál Ágnes (2004): A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Társadalmi és Gazdasági jellemzői. 6 Pál Ágnes-Pál Viktor: A határ menti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. 7 Bővebben lásd.: Pál Ágnes (1997): A magyar-jugoszláv-román határmenti térség városainak szerepe az interregionális együttműködésben. 8 Pál Ágnes-Pál Viktor: A határ menti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. 9 Tanács István (2012): "Hunnia régió" - a magyar-román határ marad, de hamarosan alig látszik: a nagyvárosi agglomerációkban lesz felemelkedés, az isten háta mögött nem. 4

5 Területi háttéradatok, a kutatás akcióterületeinek általános jellemzése A 2010-ben a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi és Temes megyei Igazgatósága kétnyelvű kiadvány formájában kísérletet tett a magyarországi Dél-alföldi, és a romániai Vest régió azonosságainak és különbségeinek feltárására statisztikai adatok szintjén földrajzi, társadalmi és gazdasági tényezőkre egyaránt koncentrálva. A régiós sajátosságok bemutatásán belül részletes információkat közöltek a régiókat alkotó megyékről is. A beszámoló legfontosabb megállapításainak összefoglalása: 11 Földrajzi adottságok: A Dél-alföldi régió, annak ellenére, hogy Magyarország legnagyobb kiterjedésű régiója, területét tekintve majdnem fele akkora (18 ezer km2) mint a Vest régió (32 ezer km2) Domborzati adottságok tekintetében a két tárgyalt megye leginkább síkvidéknek tekinthető, ez jellemzi a teljes magyarországi régiót is. A romániai régiónak Déva és Krassó-Szörény megyéi hegyvidéki fekvésűek, melynek hatása Temes megye egyes részein is érzékelhető. Településszerkezet: A két ország területi osztályozási rendszere némi eltérést mutat, hiszen Romániában a kistérségek megkülönböztetése nem ismert. A Dél-alföldi régió településszerkezete városokból, nagy területi kiterjedéssel és lakosságszámmal bíró, közigazgatásilag önálló községekből (óriásfalvak), és a homoki térség tanyavilágából tevődik össze. 12 Ezzel szemben Romániában a városok igen, de a falvak általában nem rendelkeznek önálló közigazgatással, hanem úgynevezett kommunákba tömörülnek (románul: Comuna), ami azt jelenti, 10 Kovács Csaba (2006): Az országhatármentiség értelmezésének földrajzi problémái. 11 Központi Statisztikai Hivatal (2010): Azonosságok és különbségek a magyarországi Dél-alföldi és a romániai Vest régiók között. 12 Salamin Géza- Radvánszki Ádám- Nagy András (2008): A magyar településhálózat helyzete. 5

6 hogy több kis település összevontan, egy központi településhez tartozik, ahol működik a közös képviselői testület. 13 Az urbanizáció mértéke Dél-Alföldön valamivel magasabb (legjelentősebb Csongrád megyében). Temes megye urbanizáció tekintetében a két régió átlagának megfelelő értékkel rendelkezik. Vest régióban összességében magasabb a lakosságszám, mint Dél-Alföldön, ami nyilvánvalóan adódik a területnagyságok különbségéből. A népsűrűség azonban a magyarországi régióban magasabb, azon belül legjelentősebb mértékben Csongrádban. A megyék összlakosságát vizsgálva a legtöbben Temes megyében élnek. Gazdasági mutatók: A korösszetétel különbségeiből adódik, hogy Vest régióban valamivel több a gazdaságilag aktívak száma (egyik oldalon 60, másik oldalon 63%), azonban Dél- Alföldön valamivel magasabb a munkanélküliségi ráta is (9%, míg a Vest régióban 6%). A bruttó hazai termék (GDP) nagysága 2007-ben a magyar régióban 9, a romániaiban 13 milliárd euró volt. A Vest régióban Temes megye potenciálja e tekintetben igazán jelentős, mivel saját régiójának GDP-jének 45%-át egymaga termelte, a másik három megye együttesen teszi ki a fennmaradó 55%-ot. A délalföldi régióban ekkora eltéréseket nem tapasztalunk (Bács-Kiskun 40%, Csongrád 35%, Békés 25%). Az egy lakosra jutó GDP aránya 2007-ben a román oldalon Temes, a magyar oldalon Csongrád megyében a legmagasabb. Az alkalmazásban állók gazdasági struktúrájáról elmondható, hogy mindkét régióban a szolgáltatás jellegű ágak túlsúlya jellemző. A szolgáltató szektorban dolgozik a Vest régió lakosságának fele, Dél-Alföld lakosságának valamivel több mint 60%-a. Fajsúlya az összes megye közül Csongrádban a legjelentősebb. Az ipar és az építőipar jelentősége Vest régióban magasabb, csaknem azonos a szolgáltató szektoréval, Dél-Alföldön csak egyharmad körüli (legalacsonyabb 13 Eurostat (2011): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2010/EU27. 6

7 Csongrádban). Temes megye értékei a gazdasági ágazatok tekintetében a régiós átlag körül mozognak azzal a különbséggel, hogy itt valamivel magasabb a szolgáltatások szerepe az ipar rovására, de mindössze néhány százaléknyi átlagtól való eltérés tapasztalható. A mezőgazdaság mutatószámai: Mindkét régió jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkezik saját nemzetgazdaságában. A dél-alföldi régió mindhárom megyéje fontos szerepet tölt be Magyarország mezőgazdasági termelésében, a Vest régión belül a természeti adottságok differenciáltsága miatt ugyanez csak Arad és Temes megyéről mondható el, hiszen a másik két megye hegyvidékes területen fekszik. A mezőgazdaságban dolgozók száma azonban egyik megyében sem éri el a 10%- ot. Összességében a munkavállalóknak Dél-Alföldön 6%, Vest régióban 3% -át alkalmazzák ebben a szektorban. Ezzel együtt meg kell állapítani, hogy mindkét régió mezőgazdasági termelésének a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulása magasabb országa átlagnál. A mezőgazdasági területek aránya magyar oldalon Békés megyében haladja meg a régiós átlagot (Csongrádban az átlaggal egyenlő), román oldalon Temes és Arad rendelkezik a teljes régió átlagát meghaladó értékkel. Az erdőterületek nagyságában, a régiók eltérő adottságai miatt nagyobb különbségeket találunk. A dél-alföldi régió erdősültsége 13%, míg a Vest régióé 34%. Megyei szinten vizsgálódva még markánsabbak az eltérések. A két szélsőértéket Békés (erdősültsége:3%) és Hunyad megye (52%) jelenti. Régió/megye Szántó és kert Gyümölcsös Szőlő Rét és legelő DÉL-ALFÖLD 79,4% 1,2% 1,9% 17,5% Csongrád 81,3% 1,4% 0,7% 16,5% VEST 57,4% 1,4% 0,5% 40,7% Temes 75,5% 1,3% 0,6% 22,6% 7

8 A mezőgazdasági ágak szerinti hasznosítás tekintetében egy hasonlóság mutatkozik regionális szinten: gyümölcs ész szőlőterületekkel mindkét régióban ritkán találkozhatunk. Ezzel együtt azonban érdemes kiemelni a Csongrád és Bács- Kiskun megyében termelt őszi és kajszibarack, valamint a feltörekvő és jól fejlődő homoki borok országos jelentőségét. Szintén kiváló minőségű borokat termelnek Temes és Arad megye dombos vidékein. A legmeghatározóbb szerepe a szántó művelési ágaknak van, különösen igaz ez a magyarországi régióra, a romániai oldalon átlagosan kisebb mértékben (Temes megye e tekintetben inkább a dél-alföldi régióhoz hasonul). A szántóterületeken belül a gabonafélék (különösen a búza) vetésterülete a legnagyobb mindkét régióban, de magyarországi megyékben vetésterületük nem éri el a 60%-t, míg Romániában 65%, ezzel együtt mindkét területen a gabonatermesztés van túlsúlyban. E mellett Dél-Alföldön az ipari növények, Vest régióban pedig egyes vidékeken zöldségtermesztés (azon belül különösen a burgonya) jelentős. A két régió mezőgazdaságát vizsgálva a legnagyobb különbségeket az állatállományok nagyságában fedezhetünk fel. Ezek közül legszembetűnőbb a juhállomány nagysága, ami a Vest régióban háromszorosa a dél-alföldinek. A lótenyésztés esetén az előzővel azonos eltéréseket látunk. A szarvasmarha állomány is jelentősebb a romániai oldalon, másfélszerese a vizsgált magyarországi megyék átlagának. A sertéstenyésztés a legjellemzőbb mindkét régióban, e tekintetben a két térség között nincs jelentős különbség. A baromfitartás terén pedig valamelyes jobban teljesít, mint keleti szomszédja. Megyei szinten vizsgálódva elmondhatjuk, hogy Temes megye igen jelentős juh, ló és kecske állománnyal rendelkezik, e tekintetben a régiójában is kiemelkedő. Sertés és szarvasmarha állomány tekintetében Temes és Csongrád megye hasonló adatokat produkált 2008-ban. Az agráriumra építő Temes vagy Csongrád megyei vállalkozásokat tehát ezen bemutatott sajátosságok alapján próbálhatnak meg érvényesülni, ebbe a mezőgazdasági térszerkezetbe illeszkednek bele. 8

9 A panelkutatás első fordulójának legfontosabb eredményi és megállapításai A 2010-es évben készült azonos című kutatási munka eredményeinek bemutatására tanulmánykötet készült, melyben a felmérés legfontosabb eredményei is bemutatásra kerültek. A legjelentősebb megállapítások összefoglalva a következők voltak: 14 A két tárgyalt megye gazdasági struktúrája jelentősen eltér, a romániai vállalkozások gazdasági formája leggyakrabban kft (93,8%), Csongrádban viszont a többség egyéni vállalkozást működtet (60,8%). A térség gazdasági súlypontja egyre inkább Temesvárra helyeződik át, a külföldi beruházók ugyanis elsősorban a számukra kedvező adó és bérpolitikai lehetőségeket keresik, így nem feltétlenül állnak meg és telepednek le Szegeden. A Temes megyei vállalkozók számára nem Magyarország a legfőbb cél, ez fordítva nagyobb valószínűséggel jellemző. Az agrártevékenységgel foglalkozó Csongrád megyei vállalkozások számára fontos értékesítési terület keleti szomszédunk egyik legfejlettebb megyéjének központja, Temesvár. A Temes megyei vállalkozások külföldi gazdasági kapcsolatai elsősorban Németországban (44,9%), másodsorban Magyarországon koncentrálódnak (40,8%), illetve jelentősek még az olaszországi kapcsolatok is (34,7%). Csongrád megye esetén a Romániai partnerek száma a legmagasabb (42,9%), és Németország (34,2%) a második. Ebből adódóan megállapítható, hogy a korábban volt Közép és Kelet-Európai piacra jellemző német hatás 2010-ben is érzékelhető, valamint Románia számára Magyarország nagyobb mértékben tranzit, mint célország. A rendszerváltás körül még érezni vélt fejlettségi és gazdasági különbség a határ két oldalán mára már eltűnni látszik. Temes megye Magyarország felé irányuló beszerzési kapcsolatai az EU csatlakozás előtti időszakról datálódnak, mindezt a csatlakozás fellendítette. Feltehetően a gazdasági válság az oka annak, hogy Románia EU-s tagfelvétele után bekövetkezett hirtelen növekedés nem emelkedett tovább. 9

10 A két ország üzleti kapcsolatainak építését azonban 2010-ben is nehezíti a nagymértékű állami bürokrácia, a két ország jogrendszerbeli különbségei, és a mindkét országra jellemző erős centralizáció. A kapcsolatok építésében központi szerepe van az állami szféra mellett a határon átnyúló együttműködéseket segítő szervezeteknek, azonban ezek nem működnek elég hatékonyan, ismertségük a vállalkozók körében viszonylag alacsony, a határ mindkét oldalán. Az EU csatlakozás egyik lényeges hozadéka az európai pályázati források lehívásának lehetősége, de határon átnyúló pályázatok viszonylag kis arányban vannak jelen. A pályázatok nyújtotta pénzügyi lehetőségek igen fontosak a vállalkozások számára, de több kritika is felmerült a működési mechanizmussal kapcsolatban. Problémát jelent az erős bürokratizáltság, az utófinanszírozás bevett gyakorlata, valamint olykor maguk a kiírások nem igazodnak a valódi igényekhez. Összességében egyértelműen megállapítható, hogy az EU csatlakozás megnövelte a határon átívelő gazdasági kapcsolatok lehetőségének tárházát, így a két megye közötti üzleti kapcsolati rendszer megerősödni látszik. A kutatás célja A kutatás az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásait vizsgáló, es alapkutatásra épülő panelkutatás. Az alapkutatás során képet kaptunk arról, hogy a határok szabad átjárhatósága milyen hatást gyakorolt az agrárium, a vállalkozói szféra kapcsolatrendszerére és identitástudatára. Ezen kutatás célját az alapkutatás során felmerült újabb kérdések megvilágítása jelenti. A kutatás akcióterülete Románia, Temes Megye Magyarország, Csongrád Megye 14 Reusearch (2010) : Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre 10

11 A kutatás célcsoportjai A kutatás célcsoportja az akcióterületen már működő szolgáltató, ipari és agrár-vállalkozások a mezőgazdasági őstermelőket is beleértve. A kutatás módszertani összefoglalója Kutatási probléma megfogalmazása A határnyitás után a tőke és szabad munkaerőáramlás, milyen irányú és mértékű hatást gyakorolt, a két szomszédos határmenti megye területén működő vállalkozások kereskedelmi kapcsolataira és regionális identitástudatára? Milyen irányú változás mutatható ki a kapcsolati hálóban és milyen irányt mutat az országos, regionális és megyei identitás? Fókuszpontok: 1. Változott-e a két megyében a vállalkozások struktúrája? 2. Hogyan alakul az idényjelleggel foglalkoztatottak aránya, helyzete, összetétele? 3. Hogyan alakulnak, változtak-e az országhatárokon átnyúló személyes kapcsolatok? 4. Hogyan hat jelenleg a térségek gazdasági életére az EU-hoz való csatlakozás? 5. Változott-e a támogató szervezeti környezet? 6. Hogyan használják ki a térségek az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket? 7. Milyen a határmenti EU-s pályázatokkal való elégedettség? 11

12 Módszertani leírás Kutatási módszer A vizsgálat a longitudinális vizsgálatok körébe tartozik. Ezeket a vizsgálatokat úgy tervezik meg, hogy hosszabb időn át folyik ugyanazon jelenségnek a megfigyelése. Ezen kutatás egy panelkutatás, azaz ez alkalommal is ugyanazokat az embereket vizsgáljuk, akiket az alapkutatás során. Adatfelvétel 1. lépcső: Statisztikai adatok másodelemzése A két ország Statisztikai Hivatalának adatai alapján végzett, megszakított idősoros elemzése, összehasonlítás a es helyzettel 2. lépcső: 1000 fős reprezentatív kérdőíves adatfelvétel A es kutatás során vett reprezentatív mintán, kérdezőbiztosok által történő személyes adatfelvétel. Az adatfelvételben kérdezőbiztosként és kutatóként részt vesznek a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságának munkatársai, kutatási asszisztensként és kérdezőbiztosként is a Temesvári Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének hallgatói, amely számukra egyben a tanterv részét képező kutatási gyakorlatot is jelenti, amelynek során egy valós kutatási projekt aktív résztvevőiként szerezhetnek szakmai gyakorlatot. Mintavétel 1000 vállalkozás kiválasztása többlépcsős rétegzett mintavételi módszerrel történt. A rétegképző attribútumok a két ország két határmenti megyéjén belül a következők voltak: Településtípus 1. Működő vállalkozások száma 12

13 2. A vállalkozás mérete (alkalmazottak száma, árbevétel) 3. A vállalkozások tevékenységi köre Elemzési eljárások 1. Survey-adatok elemzése, alapmegoszlások, statisztikai összefüggések 2. Kapcsolatháló elemzés 13

14 A kutatás időbeni ütemezése Előfinanszírozási szakasz Nyertes pályázat utáni szakaszok Előkészületek Feladat Projekt előkészítés Kutatási koncepció elkészítése, a partnerségi együttműködés feltételeinek biztosítása Forrásszerzés A kutatási projekt finanszírozási lehetőségeinek keresése, pályázatírás Elméleti és Kutatásihoz szükséges elméleti és gyakorlati módszertani kurzusok meghirdetése az egyetemi hallgatók felkészülés a kutatásra részére Regionális A kutatás központi irodájának infrastrukturális Kutatóközpont felszerelése felállítása Konceptualizálás Felkészülés az Egyetemi hallgatók és kutatók közös elméleti adatfelvételre és módszertan felkészülése 1. kutatási szakasz: Adatok másodelemzése KSH és önkormányzati adatok alapján a Statisztikai adatok vizsgált célcsoportokra vonatkozó adatok másodelemzése elemzése. Operacionalizálás (kérdőv szerkesztés) A kutatási kérdések összeállítása és a kérdőív megszerkesztése 1000 vállalkozást tartalmazó minta Mintaválasztás kiválasztása, a kérdőíves vizsgálat elvégzéséhez 2. kutatási szakasz: Reprezentatív kérdőíves adatfelvétel Adatfelvétel A mintába került személyek kérdezőbiztosok általi személyes felkeresése, és lekérdezése Adatfile-készítés Az adatkezelő számítógépes adatbázis elkészítése Adatrögzítés A survey-adatok rögzítése 3. kutatási szakasz: Hatástanulmány 14

15 Elemzés, tanulmányok A kérdőíves vizsgálat adatainak elemzése, a írása tanulmányok elkészítése 4. kutatási szakasz: Publikáció Tanulmánykötet A tanulmánykötet szerkesztése és a kiadás szerkesztése, kiadása előkészületei Projektzárás Projektzáró konferencia A kötet anyagát képező tanulmányok és Konferencia szervezése kutatási tapasztalatok közös konferencián való ismertetése ÖSSZES KÖLTSÉG (bruttó Ft) 15

16 Az adatfeldolgozás módszerei SPSS Statisztikai elemzőprogrammal A mérőeszköz készítésekor fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy a megfogalmazott kérdésekből nyerhető változók mérési szintje minél magasabb legyen. Az elemzéskor így lehetőségünk nyílik arra, hogy a kvantitatív módszerrel felvett 500 esetet tartalmazó adatbázison többváltozós paraméteres statisztikai elemzéseket végezhessünk. Ezen felül regressziós eljárások segítéségével próbálunk egy jövőbeli lehetséges modellt felvázolni. Várt eredmények Az idényjelleggel foglalkoztatottak aránya a 2008-as gazdasági válság következtében feltehetőleg változott, valószínűleg csökkent. A vállalkozások és a személyes kapcsolatok struktúráját tekintve nem találunk radikális eltéréseket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás pozitív hatása jelenleg is érződik. A támogató szervezeti környezet pozitív irányban fejlődik és az azzal való elégedettség nő. Az EU által nyújtott lehetőségek széleskörű, növekvőbb kihasználását feltételezzük. 16

17 A kutatás outputjai A kutatás során lekérdezett kérdőív adatait tartalmazó, tisztított, elemzésre alkalmas (1 db) adatbázis A kapott survey adatok gyorsjelentés jellegű elemzését tartalmazó dokumentum szerkeszthető (Microsoft Word) formátumban 17

18 Irodalomjegyzék, bibliográfia Felhasznált irodalom 1. Kovács Cs Az országhatármentiség értelmezésének földrajzi problémái. PhD értekezés. Kézirat, Szeged. 2. Pál Á A magyar-jugoszláv-román határmenti térség városainak szerepe az interregionális együttműködésben. Csongrád Megyei Statisztikai Tájékoztató 4. pp Pál Ágnes Pál Viktor: A határmenti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. In: 4. Tanács István (2012): "Hunnia régió" - a magyar-román határ marad, de hamarosan alig látszik: a nagyvárosi agglomerációkban lesz felemelkedés, az isten háta mögött nem. IN.: Egyenlítő folyóirat, 10 évf. 3. szám. 5. Kruppa Éva (2003): Régiók a határon. Határ menti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában. 6. Központi Statisztikai Hivatal (2010): Azonosságok és különbségek a magyarországi Dél-alföldi és a romániai Vest régiók között. KSH Szegedi Igazgatósága, Szeged. 7. Salamin Géza- Radvánszki Ádám- Nagy András (2008): A magyar településhálózat helyzete. IN.: Falu Város Régió folyóirat, szám. VÁTI Kht, Budapest. 8. Eurostat (2011): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2010/EU27. Forrás: Letöltés ideje: ECOSTAT (2007): Gyorsítósávban a román gazdaság. Forrás: Letöltés ideje: Eurostat (2007): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2006/EU Forrás: RA EN.PDF Letöltés ideje:

19 12. Reusearch (2010): Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre. 13. Pál Ágnes (2004): A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Társadalmi és Gazdasági jellemzői. 14. Forrás: Letöltés ideje: A kutatás sikeres megvalósításához az alábbi irodalmakat ajánljuk a kutatók figyelmébe 1. Balcsók István-Dancs László-Koncz Gábor: A Román határmenti kistérségek munkanélküliségi jellemzői és a határon átnyúló munkavállalási kapcsolatai. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged Baranyi Béla (szerk.): Közelítések. A határon átnyúló kapcsolatok kilátásai és a mezőgazdaság regionális kérdései az Európai Unió keleti peremén. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Debrecen Az utóbbi irodalomból az alábbi tanulmányok: Horváth Gyula: A Kárpát-medencei régiók közös kohéziós politikájáról Baranyi Béla: Eurorégiók és egyéb lehetséges határközi struktúrák dilemmái Magyarországon Sallai János: A Schengeni folyamat és a magyar-ukrán, magyar-román határ jövője Szabó Gyula: A határ menti együttműködést elősegítő és akadályozó tényezők empirikus vizsgálatok tükrében Raffay Zoltán: A határon átnyúló kapcsolatok új aspektusai egy prominenciavizsgálat tükrében a magyar-román határrégióban Vincze Szilvia Rőfi Miklós: Az Észak-alföldi régió versenyképességének statisztikai szempontú megközelítése Nyizsalovszki Rita: Hasonló adottságok eltérő struktúra: a mezőgazdaság terültehasználati és foglalkoztatási szerkezete a magyar-román határ két oldalán 3. Baranyi Béla: Schengenre várva: Határrégiók és az euroregionális szervezetekszerveződések Magyarország keleti államhatárai mentén In: Szónokyné Ancsin 19

20 Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged Baranyi Béla: Euroregionális szervezetek és új interregionális szerveződések Magyarország keleti államhatárai mentén. In: Magyar Tudomány, 2002/ Baranyi Béla (szerk.): Az Európai Unió külső határán. Együttműködések Magyarország keleti államhatárai mentén. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs Belanka Csaba: A DKMT eurorégión belüli gazdasági kapcsolatok erősítésének a lehetőségei a magyar-osztrák-szlovák határmenti együttműködések példáján. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és Eurorégiók. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. Szegedi Tudományegyetem Természettudomány Kar Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged Kádár Béla: Románia és a román-magyar gazdasági együttmûködés az európai integrációban. In: Európai Tükör, X. évf. 5.sz, 2005.május 8. Kovács Zoltán-Gasparetz András-Gasparetzné Erdei Jolán-Pató Gáborné Szűcs Beáta: Organizovanie hospodárskej spolupráce : spracované v rámci programu Phare CBC 2003 v projekte HU2003/ "Prieskum podnikatel'ských aktivít v Euroregióne Neogradiensis na osi Salgótarján - Lučenec". Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém Laky Ildikó-Bartucz Sarolta: Magyar-román határmenti térség fejlesztési koncepciója és programja : koncepció és program: egyeztetési anyag. Terra Studio Kft. Budapest Nagy Imre: A DKMT eurorégió stratégiájának főbb irányvonalai. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és Eurorégiók. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. Szegedi Tudományegyetem Természettudomány Kar Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged Pál Ágnes Pál Viktor: A határmenti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. In: 12. Pál Ágnes: Dél-Alföldi határvidékek. A magyar-szerb-román határ menti települések társadalom- és gazdaságföldrajzi vizsgálata. Bornus Nyomda, Pécs Pál Ágnes: Határon átnyúló együttműködések motívumai a Dél-Alföld példáján. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged

21 14. Rechnitzer János: Határ menti együttműködések Európában és Magyarországon. In: Nárai Márta, Rechnitzer János (szerk.): Elválaszt és összeköt A határ. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs-Győr Rechnitzer János (szerk.): A nyitott határ: a gazdasági és szellemi erőforrások innovációorientált fejlesztése az osztrák-magyar határmenti régiókban. MTA Regionális Kutatások Központja Észak-Dunántúli Osztálya, Győr Dr. Süli Zakar István: Határok, határon átnyúló kapcsolatok a Kárpátok Eurorégióban In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged Szabó Pál: A NUTS rendszer ki- és átalakulása. Comitatus XV. évf. 8-9.sz.(aug.- szept.) 7-14.o. 18. Szónoky Ancsin Gabriella-Pál Viktor-Karancsi Zoltán (szerk.): A határok kutatója. Tanulmánykötet Pál Ágnes tiszteletére. Magyarságkutató Tudományos Társaság, Szabadka, Szeged- Szabadka Az utóbbi kötetből a következő tanulmányok: Kókai Sándor: A Bánát helye és szerepe a történelmi Magyarországon ( ). Süli Zakar István: A határmenti területek főbb területfejlesztési kérdései. Székely Andrea: A határokon átnyúló funkcionális városi területek kommunikációja Komárom példáján. Pál Viktor: Egészség, egészségügy, határmentiség. Baranyi Béla: Eurorégiók és egyéb határközi struktúrák Magyarországon 19. A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója. Fejlesztési Koncepció/IV.kötet In: 20. Besenyi Sándor et al. (ford. Sütő-Udvari Magda et al.): Sapte ani in DKMT : rolul organizatiilor neguvernamentale in cooperarea transfrontaliera = Seven years in DKMT : the role of NGOs in cross-border cooperation. Free Minds, Timisoara A Hármas Duna-vidék eurorégió Alapító Okirata. Győr, január 25. o [http://www.euroregio.sk/hu/?module=news&action=getfile&fid=9545] 21

Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3.

Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. Két ország, egy cél, közös siker! Două Ńări, un scop, succes comun! Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. Kutatási terv

Részletesebben

Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3.

Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. AZ EU CSATLAKOZÁS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSAI CSONGRÁD ÉS TEMES MEGYÉBEN -Kutatási

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN KÖZEGESZSÉGÜGYI KÖZÖSSÉGI PROGRAM A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN A PROJEKT BEMUTATÁSA Az Erőforrások Fejlesztésének

Részletesebben

Összefoglaló beszámoló Észak-magyarországi régió

Összefoglaló beszámoló Észak-magyarországi régió Összefoglaló beszámoló Észak-magyarországi régió DEPURE PROJEKT Regionális közigazgatási klaszter létrehozásának lehetőségei MISKOLCI EGYETEM Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Miskolc, 2006. október

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában A gazdasági válság hatása a szervezetek működésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Gazdaság-és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottság Budapest, 2012. november

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok 1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági kapcsolatok a Szeged-Szabadka térségben. 2012. február 24. DitranS Nyitókonferencia

Társadalmi-gazdasági kapcsolatok a Szeged-Szabadka térségben. 2012. február 24. DitranS Nyitókonferencia Társadalmi-gazdasági kapcsolatok a Szeged-Szabadka térségben P A P Á G I G A Z D A S Á G - É S T Á R S A D A L O M F Ö L D R A J Z T A N S Z É K S Z E G E D I T U D O M Á N Y E G Y E T E M 2012. február

Részletesebben

Erdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar

Erdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar Erdély változó társadalmigazdasági térszerkezete Benedek József BBTE, Földrajz Kar Elméleti háttér strukturalista elméletek (polarizációs, függőségi elméletek): makrogazdasági és a makropolitikai tényezők,

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Koncz Gábor - PUBLIKÁCIÓS LISTA

Koncz Gábor - PUBLIKÁCIÓS LISTA Koncz Gábor - PUBLIKÁCIÓS LISTA Magyar nyelvű könyv, könyvrészlet 1. Baranyi Béla G. Fekete Éva Koncz Gábor: A roma szegregáció kutatásának területi szempontjai a halmozottan hátrányos helyzetű encsi és

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3.

Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. JÖVŐKUTATÁS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS -KUTATÁSI TERV- A kutatási tervet a projekt keretében

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET TARTALOM Makrogazdasági folyamatok Szlovákiában 2008-2014 Gazdasági különbségek a határrégió szlovákiai oldalán

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem B ó I v Mu - m m y v ó mu ó m b m y y, m A mu ü m j v y m y m m y v m y m b, - b m ó ó m u mu - y ó u m y, j, u- ó b. m. A mu m v y v y y y v m ub, v y m y b y m v, mu ü v m y j - um umb bb. L - y ó m

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység Keresztély Tibor Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Statisztika Tanszék 1093 Budapest, Fővám tér 8. Telefon: 06-1-482-5183, 06-1-373-7027, 06-20-776-1152 Email: tibor.keresztely@uni-corvinus.hu,

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Politikatudományi

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015

AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015 Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015 HORVÁTH GYULA TELJESÍTMÉNYMUTATÓK

Részletesebben

A DUNA-KÖRÖS-MAROS-TISZA EURÓRÉGIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI JELLEMZŐI

A DUNA-KÖRÖS-MAROS-TISZA EURÓRÉGIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI JELLEMZŐI A DUNA-KÖRÖS-MAROS-TISZA EURÓRÉGIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI JELLEMZŐI Bevezetés Pál Ágnes SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar A régiók (gazdasági körzetek) kutatása kutatás mindig célirányos erősen

Részletesebben

Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral Study Programs HURO/0901/097/2.3.1

Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral Study Programs HURO/0901/097/2.3.1 www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu Az esemény tartalma nem feltétlenül képviseli az Európai Unió hivatalos álláspontját. A project címe: Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata

A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata Józsa Klára Szegedi Tudományegyetem Szeged, 2014. június 24. Problémafelvetés, aktualitás, indokoltság Irodalmi áttekintés Differenciált faluállomány

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

KULTURÁLIS TANULMÁNYOK TANSZÉK

KULTURÁLIS TANULMÁNYOK TANSZÉK KULTURÁLIS TANULMÁNYOK TANSZÉK 1. A Kodolányi János Főiskolán végzett kutatások Tananyagfejlesztés Várható eredmények vagy célok; részeredmények Kutatás kezdete és várható befejezési ideje Cseke Henrietta

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben