Opponensi vélemény Kocsis Mihály doktorjelölt A hazai talajosztályozási rendszer talajváltozatainak termékenységi vizsgálata című PhD.

Átírás

1 Nyugat-magyarország Egyetem, Erdőmérnök Kar Környezet- és Földtudomány Intézet, Termőhelysmerettan Intézet Tanszék Dr. habl. Bdló András egyetem docens H-9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 4. T: , E-mal: Opponens vélemény Kocss Mhály doktorjelölt A haza talajosztályozás rendszer talajváltozatanak termékenység vzsgálata című PhD. értekezéséről Témaválasztás és célktűzések A haza földmnősítés rendszer az 1875-ben bevezetett Aranykorona rendszeren alapul. Az Aranykorona rendszer bevezetésekor korszerű volt, de ma már nem alkalmas a termőföldek értékének pontos kfejezésére, ezért a múlt század közepe óta több kezdeményezés s volt leváltása érdekében. Sajnos az 1990-es rendszerváltozás után megvalósuló kárpótlás a termőföldek az Aranykorona értéke alapján történt, am bebetonozta a rég rendszert. Ennek megfelelően a leváltását szolgáló kezdeményezések háttérbe szorultak. Az Aranykorona rendszerhez való vsszatérés, lletve az elmúlt évtzedekben a mezőgazdaság szakrányításban történő változások azzal jártak, hogy a korábban felhalmozott nagy mennységű tudás (pl. talaj felvételek), nem került rendszerezésre és felhasználásra, sőt egy része el s veszett. A földmnősítés és földértékelés rendszerének továbbfejlesztés érdekében, mntegy 20 éve ndult meg egy újabb kezdeményezés, amely egyk központja Keszthelyhez kapcsolódk. E munkának már több eredménye (pl. D-e-meterrendszer) kerül széles körben smertetésre, de bevezetésükre sajnos még nem került sor. E munkába lleszkedk be Kocss Mhály munkája, ak a meglévő talajtan és termésadatok felhasználásával, lletve részben újra rendszerezésével, valamnt ezen adatok kértékelésével kívánja pontosítan a haza talajosztályozás rendszer talajváltozatanak termékenység mutatót. A szerző célktűzése jók az egyes talajváltozatok termékenységét meghatározó tényezők megsmerése gen nagy fontosságú. A téma a fentek alapján gen aktuáls. A dolgozat hozzájárulhat egy új földmnősítés rendszer kalakításához s. A dolgozat felépítése Az értekezés felépítése és tagolása megfelel a tudományos művekkel szemben támasztott követelményeknek, talán az egyes fejezetek arányát lett volna érdemes végggondoln. A dolgozat 163 számozott oldalt tartalmaz, amely kegészül 23 oldalny táblázatokat és nagyrészt térképeket tartalmazó melléklettel. Az önálló kutatáson alapuló eredményeket a mellékletben szereplőkön kívül 40 ábra és 10 táblázat szemléltet. A szerző új tudományos eredményet 8 tézsben foglalja össze. A dolgozat kvtele, nyelvhelyessége megfelel az elvártaknak.

2 Bevezetés és célktűzések A szerző a munka bevezetésében jól vázolja fel a haza földmnősítés rendszer kalakulását és a Keszthelyen folyó munka főbb eredményet. A dolgozat elején megfogalmazott hpotézs jól tagolja a munkát hely és országos léptékű vzsgálatokra, és megsmerkedhetünk az elvégezendő (elvégzett) munkával s. Talán néhány szót érdemes lett volna arról s írn, hogy a szerző mért a fent témát választotta munkájának. Irodalm áttekntés A dolgozat egyk leghangsúlyosabb része a közel 50 oldalas rodalm áttekntés. A szerző széleskörű tájékozottságát mutatja, hogy munkájához 321 haza és nemzetköz rodalmat használt fel, amelyek jól bemutatják a téma eredményet és megalapozzák a szerző saját vzsgálatat. A fejezet első részében az alapfogalmakat tsztázza a szerző, majd a földmnősítés módszerek és eljárások csoportosítását mutatja be. Kedvező, hogy a földmnősítés eljárásokat egy közös táblázatban (1. táblázat) foglalja össze, amelyben külföld példák s megjelennek. Utóbbakról egy külön alfejezetben ad rövd áttekntést. A fejezet egyk leghangsúlyosabb része a haza földmnősítés rendszerek és ezek fejlődésének áttekntése, amelyben közel 20 oldalban smertet az elmúlt több, mnt 200 év legfontosabb változásat. Az alfejezet jól foglalja össze a fontosabb változásokat, krtkaként talán azt lehet felhozn, hogy az alfejezet nagy része nem kapcsolódk szorosan a kutatás tárgyához, bár jól megalapozza azt. A következő alfejezetben a haza talajtérkép és talajadatbázsok kerülnek bemutatásra, ezek közül sem használt mndent a szerző. A következő rész a talajtulajdonságok és a terméshozamok között korább vzsgálat eredményeket mutatja be. Érdekes része az alfejezetnek az dőjárás változékonyságok hatásának bemutatás a termékenységre, így a földmnősítésre. A fejezetben kssé hangsúlyosabb lehetett volna a szerző saját véleménye, lletve az egyes eljárások, módszerek értékelése. Összefoglalva megállapítható, hogy a szerző széleskörűen mutatja be a téma rodalmát. A bemutatás során talán a teljes áttekntés gény matt olyan részekre s ktér, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak a kutatás munkájához, lletve amelyet eredményebe nem épített be. Anyag- és módszer A fejezet első részében a vzsgált területek elhelyezkedését smerhetjük meg. A vzsgált területek jellemzése nagyrészt rodalm adatok elsősorban Dövény et. al., 2010 alapján történk. Bár ez a bemutatás s megfelel a célnak, talán érdemes lett volna az egyes tájakról szóló egyéb munkákat s felhasználn és az azokban leírtakat összehasonlítan. A szerző szúrópróbaszerűen ellenőrzte az üzem- és a földmnősítés térképek helyességét, am jó dolog, kár, hogy az eredményeket legalább a mellékletekben nem közl, gaz jól állapítja meg, hogy ez nem képezte a kutatásának a tárgyát. A dolgozatban részletesen megsmerhetjük, hogy mely térképek és adatok alapján készültek az elemzések, a szerző által végzett nagy munka már ebben a fejezetben s látszk, amkor utal arra, hogy a térképek nagy részét ő dgtalzálta és konvertálta egységes formátumba. Ezen részek, már részben az eredményekhez tartoznának, de természetesen tt s elfogadhatóak Jól

3 mutatja be a szerző az Agrár Környezetgazdálkodás rendszerből származó adatok feldolgozását, lletve alkalmazását. Kssé önkényesnek tűnk az egyes trágyázás (pl. NPK hatóanyag), lletve vízellátottság kategórák megállapítása. Számomra kérdéses, hogy a szerző az utóbbnál mért alkalmazott eltérő besorolást az egyes területeken (lásd 75. oldal). Ezután részletes smertetést kapunk az alkalmazott terácós (CHAID) módszerről. A módszer alkalmas a függő és a független változók között kapcsolat jellemzésére, így jól használható az adatállományok csoportosítására. A szerző részletesen smertet az elemzés menetét. A használt eljárás korszerű és a céloknak megfelelő. Külön smerhetjük meg a fejezetben az országos léptékű talajtermékenység vzsgálatok elvégzésének módszerét. Ezen vzsgálatok a három legfontosabb szántóföld növényre (ősz búza, kukorca és napraforgó) készültek el. Az elemzésekhez szükséges volt az egyes adatbázsok egységes térnformatka rendszerbe való szervezésére, am gen jelentős munka volt, amt jól mutat az elvégzett elemzések módszerének smertetése. Összefoglalva megállapítható, hogy az anyag és módszer fejezet jól megfelel az elvártaknak, ugyanakkor egyes eredményekkel már ebben a fejezetben megsmerkedhetünk. Eredmények Az eredmények bemutatása két részre tagolható, egyrészt a dél-alföld mntaterületeken, másrészt az országos értékelések során kapott eredményeket smerhetjük meg. A szerző jól mutatja be, hogy az egyes termőhely (talajtulajdonságok, klíma) tényezők mlyen hatással vannak a terméshozamokra. Az eredményeket szép kvtelű térképekkel s szemléltet a szerző. Érdekes eredmény, hogy míg a száraz években az öntözés sem képes kompenzáln a szárazság hatását, addg normál években növelte a termésszntet. Hasonlóan kemelendő a szkes talajok termékenységére vonatkozó megállapítás, amely szernt a szkes talajok termőképességét eddg alábecsülték. Krtkaként talán azt lehet megfogalmazn, hogy jó lett volna kfejten, hogy az eredmények statsztkalag mennyre megbízhatóak. A fejezet másodk felében az országos léptékű termékenység vzsgálatok eredményet smerhetjük meg. Sajnos, mként arra a szerző s rámutat, az egyes talajadatbázsok gyakran eltérő adatokat tartalmaznak ugyanarra a területre vonatkozóan, ugyanakkor az általa használt AIIR adatbázs az egyetlen, amely növénytermesztés adatokat s tartalmaz, így használata ndokolható, annak ellenére, hogy korább 80-as évek végéről származó adatokat tartalmaz. Az adatbázsok alapján a szerző elkészítette az egyes növények talajaszály-érzékenység térképét, amely bemutatja, hogy az ország mely területe azok, amely legnkább érzékenyek az aszályra az egyes növények vonatkozásában. Az eredményeket ebben az esetben s szép kvtelű térképek alapján smerhetjük meg. A kapott eredményeket a szerző rodalm adatokkal s alátámasztja, am erőssége a dolgozatnak. Kedvező, hogy megpróbálja megmagyarázn az eredményeket, így képet kaphatunk arról, hogy m okozhatja az egyes területek aszályérzékenységét. Jól mutatja be a szerző azt s, hogy az általa vzsgált növények esetén az azonos évek eltérő termékenységűek voltak, am a vízgényük eltérésével magyarázható. Igen érdekes része a dolgozatnak a magyarország tájak növény-specfkus aszályérzékenységére

4 vonatkozó rész. Ez jól mutatja be, hogy az egyes tájakon eltérő a növények termesztés lehetősége és az egyes aszályok különböző károkat okoznak. Az eredményeket jól foglalja össze a 10. táblázat. Krtkaként talán érdemes megjegyezn, hogy lyen jellegű táblázatnál a két tzedes használata (pl a területek esetén) felesleges és túlzó. A szerző külön tárgyalja az egyes talajparaméterek (pl. talaj főtípus, fzka féleség) hatását az aszályérzékenységre. Bár egyes megállapítása tapasztalat úton s smertek voltak (pl. homoktalajok aszályérzékenysége) új eredménye a munkának ezek számszerűsítése. Kedvező, hogy az eredményet tt s rodalm adatokkal hasonlította össze. Bár a tényezőket külön-külön mutatja be, jó, hogy utal arra, hogy ezek között összefüggés van (pl. a homoktalajok általában ks humusztartalmúak). A fejezetben szereplő megállapítása gyakorlat jelentőségűek. Összefoglalva megállapítható, hogy a szerző jó mutatja be elemzésenek főbb eredményet, megállapításaval nagyrészt egyetértek. Eredményenek értékelése megfelelő és ezek nagyban hozzájárulnak a tárgykörről szerzett smeretek bővítéséhez. Összefoglalás és az új tudományos eredmények bemutatása A dolgozatot, az elvárásoknak megfelelően összefoglalás, az új tudományos eredmények bemutatás, rodalomjegyzék és köszönetnylvánítás zárja. Az összefoglalásban a szerző megfelelően mutatja be az elvégzett munkát. A tézseket magyar és angol nyelven találjuk meg. A dolgozat értékelése A szerző eredményet jól tükrözk a dsszertácó témakörében megjelent publkácók. Ezek közül több mpakt faktoros, lletve lektorált folyóratban jelent meg. Jelentős számú a nemzetköz és haza konferencán, lletve konferenca kadványban megjelent publkácó. Kedvező, hogy a szerző többször hvatkozk művében a már korábban megjelent publkácóra. Összefoglalva megállapítható, hogy a szerző jelentős számú haza és nemzetköz publkácóban számolt be eredményeről. Hányosságként talán azt lehet felhozn, hogy nem jelent még meg nemzetköz, IFes folyóratban publkácója bár ez részben magyarázható a szerző által kutatott témával s, am elsősorban haza jelentőségű. Összefoglalva megállapítható, hogy Kocss Mhály PhD. értekezése alkalmas a nylvános vtára. A dolgozatban felsorolt tézsek a munka tagolásának megfelelően két részre bontotta. Az első négy tézs vonatkozk a mezoléptékű vzsgálat eredményekre. Ezen tézsek elfogadhatóak, azzal a megjegyzéssel, hogy a 2. tézsből a mezőség talajok részt khagynám. Az országos léptékű vzsgálatokra vonatkozó 4 tézst (4-8. tézs) elfogadom. Kérdésem: - Mként lehetne hasznosítan eredményet a várható klímaváltozás hatásának előrebecslésében a mezőgazdaságban?

5 - Mlyen rányban lehetne a haza földértékelés rendszert továbbfejleszten? - Eredménye alapján segíthet-e a földértékelés rendszer továbbfejlesztését, ha a haza talajosztályozás rendszerben áttérnénk a jelenleg használatos tájföldrajz-genetka elveken nyugvó osztályozásról a dagnosztka elveken nyugvó osztályozásra? Sopron, áprls 20. Bdló András egyetem docens