Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés) Varga-Haszonits Zoltán Varga Zoltán

2 Az előadás témakörei 1. Bevezető gondolatok 2. Az aszály fogalma 3. Az aszályt befolyásoló (éghajlati) tényezők 4. A növények vízellátottsága

3 Bevezető gondolatok az éghajlatról Az emberiség a glaciális gyermeke, az emberi civilizációt viszont az interglaciális hozta létre. Egy nagy civilizáció nem győzhető le kívülről, míg belülről meg nem gyengíti magát. (Will Durant) Történelmi példák: maja civilizáció VIII.-IX. század, Angkor XV. század Éghajlatváltozás - éghajlati változékonyság

4 Hogyan alakul ki az aszály? Ezzel kapcsolatban Wilhite és Glantz (1987) idézi Tannehill 1947-ben leírt, de napjainkban is nagyon találó gondolatait: "Az aszályra nincsen jó definíció. Valójában ritkán ismerhetjük meg az aszályt, csak akkor, amikor találkozunk eggyel. Először üdvözöljük a csapadékos időszak utáni első derült napot. Majd ahogy a csapadékmentes napok folyatódnak, örülünk a hosszabb, kellemes időjárásnak. Amikor ez már tovább tart, elkezdünk kissé aggódni. Napokkal később pedig már kezdjük bajban érezni magunkat. A kellemes időjárás első csapadékmentes napja azonban éppúgy hozzájárul az aszályhoz, mint az utolsó nap, de senki nem tudja megmondani milyen erősségű lesz, míg az utolsó nap be nem következik, ami után ismét megjön az eső..."

5 Az aszály formái - az aszály kialakulásához az első lépés az, hogy napokon keresztül nem esik csapadék, meteorológiai szempontból tehát az aszály tartós csapadékhiány - a tartós csapadékhiány meleg időszakban együtt jár a párolgás fokozatos csökkenésével, s ezért egyre csökken a levegő vízgőztartalma: ha ez elér egy jelentős szárazsági szintet, akkor légköri aszályról beszélünk - a csapadékhiány mellett végbemenő párolgás következtében csökken a folyók, tavak, víztározók vízszintje is, vagyis létrejön a hidrológiai aszály - ugyancsak csökken a talaj felső rétegének a víztartalma, ami talajaszályhoz vezet - a növények így nehezen jutnak vízhez (s emiatt a tápanyagokhoz is) kialakul a mezőgazdasági aszály

6 Az aszály számszerűsítése, aszálydefiníciók Az aszályra vonatkozó meghatározásoknak az a fő jellemzője, hogy azt egy kritikus értéknél nagyobb vízhiánnyal határozza meg. Az egyes definíciók pedig abban térnek el egymástól, hogy: - a csapadék, - a csapadék és párolgás vagy - a talajnedvesség adataira épülnek (Urbán 1993; Busai et al. 1999; Pálfai 2004). Az agrometeorológiában a Palmer (1965) féle definíció terjedt el, amely szerint: az aszály tartós és jelentős vízhiány. E meghatározás egyszerű, világos és rugalmas. Nem tartalmaz semmi megkötést arra vonatkozóan, hogy mit értünk vízhiányon, sem arra vonatkozóan, hogy mikor tekintjük jelentősnek és tartósnak. Így egy adott vizsgálat során maga a kutató határozhatja meg a jelentős vízhiányt jelentő küszöbértéket, s azt is, hogy ezt milyen hosszú időszakra vonatkozóan elemzi. Emiatt az adott definíció rugalmasan alkalmazható különböző vizsgálatok esetén. Ez persze nem mindig jelentkezik előnyként.

7 Az aszályt létrehozó és befolyásoló tényezők sémája

8 Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága Havi és évi csapadékösszegek Megfigyelőhely Év Budapest Debrecen Iregszemcse Kaposvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Pápa Pécs Szeged Szombathely Zalaegerszeg Átlag 32,6 32,5 35,1 48,6 63,4 74,0 66,0 61,5 51,4 49,4 54,5 43,9 613,0

9 Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága Az évi csapadékmennyiségek középértékeinek ingadozása Megfigyelőhely Maximum Átlag Minimum Max-Átl Átl-Min Max-Min Budapest Debrecen Iregszemcse Kaposvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Pápa Pécs Szeged Szombathely Zalaegerszeg

10 Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága Évi csapadékösszegek (mm) 1000 Szeged Évek

11 Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága Csapadékos és csapadékmentes napok száma 300 Szeged Évek Csapadékos napok száma Csapadékmentes napok száma

12 Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága Évi csapadékösszeg (mm) 1000 Szombathely Évek

13 sípídékos és csapadékmentes napok Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága 300 Szombathely Évek Csapadékos napok Csapadékmentes napok

14 Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága 200,0 180,0 160,0 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 12 állomás havi átlagos csapadékmennyiségei , Minimum Középértékek Maximum

15 Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága Milics Gábor szerkesztése

17 Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága Különböző módszerrel számított párolgásösszegek

18 Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága Átlag Havi és évi párolgásösszegek Megfigyelőhely Év Budapest Debrecen Iregszemcse Kaposvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Pápa Pécs Szeged Szombathely Zalaegerszeg

19 Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága Az évi potenciális párolgás középértékeinek ingadozása Megfigyelőhely Maximum Átlag Minimum Max-Átlag Átl-Min Max-Min Budapest Debrecen Iregszemcse Kaposvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Pápa Pécs Szeged Szombathely Zalaegerszeg

20 Potenciális párolgás évi összeg (mm) Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága állomás átlaga Évek Potenciális párolgás Lineáris (Potenciális párolgás) Polinom. (Potenciális párolgás)

21 Havi potenciális párolgásösszegek (mm) Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága 12 állomás havi átlagos potenciális párolgásmennyiségei Hónapok Minimumok Középértékek Maximumok

24 Havi összegek (mm) Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága 12 állomás csapadék- és párolgásösszegeinek átlagai Hónapok Csapadék Párolgás

25 Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága Havi és évi PVE értékek Év Budapest Debrecen Iregszemcse Kaposvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Pápa Pécs Szeged Szombathely Zalaegerszeg Átlag

26 Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága Havi és évi nedvességi index értékek Év Budapest 5,83 2,62 0,97 0,62 0,51 0,41 0,30 0,27 0,33 0,63 1,84 4,18 0,57 Debrecen 8,00 3,56 1,11 0,71 0,56 0,53 0,38 0,39 0,40 0,73 1,88 4,78 0,66 Iregszemcse 6,00 3,08 1,19 0,79 0,64 0,55 0,43 0,47 0,52 0,87 2,10 4,45 0,76 Kaposvár 5,71 3,25 1,39 0,93 0,73 0,66 0,48 0,48 0,59 1,03 2,28 4,33 0,86 Kecskemét 5,60 3,00 1,03 0,67 0,50 0,43 0,30 0,28 0,37 0,65 1,82 4,10 0,57 Miskolc 6,75 3,50 1,07 0,70 0,61 0,63 0,43 0,44 0,48 0,74 1,96 4,75 0,70 Nyíregyháza 7,25 3,63 1,07 0,68 0,52 0,53 0,41 0,42 0,43 0,74 1,84 5,00 0,66 Pápa 5,67 2,91 1,23 0,81 0,63 0,54 0,49 0,47 0,57 0,87 2,00 3,91 0,77 Pécs 4,63 2,47 1,05 0,81 0,56 0,49 0,36 0,35 0,43 0,74 1,80 3,43 0,65 Szeged 5,00 2,50 0,97 0,63 0,47 0,44 0,30 0,29 0,34 0,58 1,47 3,42 0,55 Szombathely 5,40 2,89 1,40 0,87 0,77 0,67 0,63 0,60 0,66 1,00 2,22 4,75 0,88 Zalaegerszeg 5,83 2,92 1,45 1,02 0,80 0,71 0,63 0,60 0,71 1,07 2,30 4,36 0,95 Átlag 5,43 2,95 1,13 0,76 0,60 0,54 0,42 0,41 0,48 0,80 1,95 4,39 0,71

27 Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága Havi és évi relatív talajnedvesség átlagai Év Békéscsaba 0,86 0,91 0,90 0,85 0,74 0,65 0,62 0,49 0,45 0,47 0,57 0,72 0,69 Budapest 0,85 0,90 0,86 0,77 0,62 0,54 0,52 0,42 0,40 0,45 0,58 0,74 0,64 Debrecen 0,89 0,94 0,92 0,84 0,71 0,62 0,61 0,49 0,47 0,48 0,59 0,76 0,69 Győr 0,86 0,90 0,89 0,84 0,70 0,60 0,60 0,50 0,48 0,51 0,62 0,77 0,69 Iregszemcse 0,91 0,94 0,92 0,87 0,76 0,67 0,67 0,55 0,54 0,57 0,67 0,81 0,74 Kecskemét 0,90 0,94 0,90 0,80 0,65 0,56 0,54 0,42 0,42 0,46 0,60 0,78 0,66 Kompolt 0,85 0,90 0,89 0,82 0,69 0,61 0,59 0,48 0,45 0,48 0,59 0,74 0,68 Miskolc 0,85 0,89 0,88 0,83 0,73 0,67 0,67 0,56 0,53 0,54 0,63 0,75 0,71 Nyíregyháza 0,87 0,92 0,90 0,83 0,67 0,59 0,59 0,50 0,49 0,51 0,61 0,76 0,69 Pécs 0,87 0,90 0,88 0,84 0,74 0,65 0,64 0,49 0,49 0,51 0,62 0,76 0,70 Szeged 0,82 0,87 0,86 0,80 0,67 0,58 0,55 0,45 0,43 0,44 0,54 0,70 0,64 Szolnok 0,83 0,88 0,87 0,80 0,69 0,60 0,56 0,45 0,44 0,46 0,56 0,71 0,65 Szombathely 0,93 0,94 0,93 0,89 0,79 0,74 0,75 0,63 0,61 0,65 0,76 0,87 0,79 Zalaegerszeg 0,97 0,97 0,94 0,90 0,80 0,74 0,76 0,65 0,65 0,70 0,82 0,93 0,82 Átlag 0,87 0,92 0,89 0,83 0,71 0,63 0,62 0,51 0,49 0,52 0,63 0,77 0,70

28 Békéscsaba 0,93 0,73 0,45 0,20 0,28 0,48 Budapest 0,91 0,68 0,42 0,23 0,26 0,49 Debrecen 0,95 0,74 0,47 0,21 0,27 0,48 Győr 0,91 0,73 0,49 0,18 0,24 0,42 Iregszemcse 0,95 0,78 0,55 0,17 0,23 0,39 Kecskemét 0,94 0,71 0,43 0,23 0,28 0,51 Kompolt 0,91 0,72 0,46 0,19 0,26 0,45 Miskolc 0,91 0,74 0,52 0,17 0,23 0,39 Móvár 0,96 0,79 0,56 0,17 0,23 0,40 Nyíregyháza 0,93 0,72 0,48 0,21 0,24 0,45 Pécs 0,91 0,74 0,50 0,17 0,24 0,41 Szeged 0,89 0,68 0,43 0,20 0,25 0,46 Szolnok 0,89 0,70 0,45 0,19 0,25 0,44 Szombathely 0,95 0,82 0,63 0,13 0,19 0,32 Zalaegerszeg 0,98 0,85 0,68 0,12 0,17 0,29 Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága A relatív talajnedvesség évi értékeinek ingadozása Megfigyelőhely Maximum Átlag Minimum Max-Átl Átl-Min Max-Min

29 Relatív talajnedvesség Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága 0,95 0,90 0,85 14 állomás évi relatív talajnedvességeinek átlagértékei ,80 0,75 0,70 0,65 0,60 0,55 0, Évek

30 Az aszályt befolyásoló tényezők idő- és térbeli változékonysága 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 A relatív talajnedvesség statiszikai értékei , Minimum Középérték Maximum

31 Az aszály és a növények Az őszi búza tenyészidőszakának 30 évi átlagos időpontjai Megfigyelőhely Év Vetés Teljes érés Tenyészidőszak Debrecen 1954/ /84 Október 19 Július nap Iregszemcse 1954/ /84 Október 14 Július nap Kompolt 1954/ /84 Október 13 Július nap Mosonmagyaróvár 1954/ /84 Október 16 Július nap Székkutas 1954/ /84 Október 17 Július nap Szombathely 1954/ /84 Október 16 Július nap Tordas 1954/ /84 Október 14 Július nap

32 Talaj hasznos víztartalma 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,60 0,55 0,50 0,45 0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00 Az aszály és a növények Zalaegerszeg: őszi búza Dekádok (Október 2.dekád-Július 2. dekád) Maximum Minimum

33 Az aszály és a növények A kukorica tenyészidőszakának 26 évi átlagos időpontjai Megfigyelőhely Év Vetés Érés Tenyészidősz ak Debrecen Április Szeptember 152 nap Iregszemcse Április Október nap Kaposvár Április Október nap Mátételke Április Szeptember 153 nap Székkutas Április Szeptember 149 nap Szombathely Május 1 Október nap

34 A talaj hasznos víztartalma 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,60 0,55 0,50 0,45 0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00 Az aszály és a növények Zalaegerszeg: kukorica Kukorica Dekádok (Április 2. dekád-október 2.dekád) Maximum

35 A talaj hasznos víztartalma 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,60 0,55 0,50 0,45 0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00 Az aszály és a növények Kecskemét: kukorica Kukorica Dekádok (Április 2.dekád-Október 2. dekád) Maximum Minimum

36 Köszönöm a figyelmet!