Munkaügyi Központ III. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fı u Telefon: (82) Fax: (82) somogykh-mk@lab.hu Honlap: vagy vagy

2 A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyik legnagyobb volumenő adatgyőjtése, melyben fıként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A felmérés során egy rövid kérdıívet juttatunk el a bevont munkáltatókhoz, amely a vállalatok aktuális, valamint a három hónap és egy év múlva várható statisztikai állományi létszámára, az elızı három hónap tényleges és a következı három hónap várható munkaerıforgalmára vonatkozó, valamint egy negyedévente változó kérdést tartalmaz. A válaszadás a kitöltött kérdıívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A 2011 harmadik negyedévére vonatkozó adatfelvételre július 4. és július 15. között került sor. A kérdıívben a munkáltatók a június 30-i statisztikai állományi létszámukat közölték, és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdasági aktivitás alakulása Somogy megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerı-felmérésébıl származó adatok alapján Somogy megyében a éves népesség körében II. negyedévében a foglalkoztatottak száma 110,4 ezer fıt számlált, ami 2,6%-kal elmaradt az elızı év azonos idıszakának adatától. A munkanélküliek száma ugyanezen idıszakban 7,6%-kal 16,9 ezer fıre gyarapodott. A foglalkoztatási ráta II. negyedévében 44,8%-os volt, ami 1,4 százalékpontos apadást jelentett a hasonló idıszaki adathoz képest, a II. negyedévi országos adattól pedig 4,8 százalékponttal volt kedvezıtlenebb. A munkanélküliségi ráta ebben az idıszakban 1,1 százalékponttal 13,3%-ra növekedett, ami 2,5 százalékponttal magasabb értéket jelentett az országos átlagnál. Mindezek következtében a éves népesség gazdasági aktivitását tükrözı mutató Somogyban 51,7%-ot tett ki, 0,9 százalékponttal kevesebbet, mint azonos idıszakában, és 3,9 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól is. A 4 fınél többet foglalkoztató Somogy megyei székhelyő gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók száma I. negyedévében 66,1 ezer fı volt, amely 0,7%-kal kevesebb volt a azonos idıszakinál, míg országos viszonylatban ugyanekkora mértékő létszámgyarapodás következett be. A megelızı év hasonló idıszakához képest bekövetkezett átlagos 0,7%-os csökkenésen belül a versenyszférában alkalmazásban állók 41,9 ezer fıs létszáma 4,5%-kal gyarapodott, ezzel szemben a költségvetési szférában alkalmazásban álló 22,5 ezer fı 9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. 2

3 Népesség és a KSH munkaerı-felmérésének adatai Somogy megyében 1 Megnevezés II. negyedév II. negyedév Népesség száma (ezer fı) 2 320,6 317, éves népesség száma (ezer fı) 245,3 246,2 Gazdaságilag aktívak száma (ezer fı) 129,0 127,3 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) 113,3 110,4 Alkalmazásban állók száma (ezer fı) 3 66,6 66,1 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fı) 15,7 16,9 Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fı) 116,3 118,9 Aktivitási arány (%) 52,6 51,7 Foglalkoztatási arány (%) 46,2 44,8 Munkanélküliségi ráta (%) 12,2 13, március 31-én a Somogy megyében nyilvántartott gazdasági szervezetek száma 58,4 ezret számlált, ami az egy évvel korábbi adatot 2,4%-kal meghaladta. A vállalkozások száma 53,6 ezer volt, így ezer lakosra 169 vállalkozás jutott, 2-vel több az elızı évi megyei adatnál, valamint az országos átlagtól is 7-tel magasabb volt. A regisztrált gazdasági szervezeteknek mindössze 18,7%-a volt társas vállalkozás, arányuk lényegesen alacsonyabb volt az országos viszonylatú közel egyharmados (32,5%- os) aránynál. A minta nagysága és összetétele A harmadik negyedévre vonatkozó adatfelvétel során a nyolc Somogy megyei illetékességő munkaügyi kirendeltség összesen 318 munkáltatót kért fel az adatlap kitöltésére. Közülük a visszaérkezett és a felmérés szempontjából érvényes adatlapok száma 294 darab volt. A felmérésben résztvevı munkáltatók és az általuk foglalkoztatott munkavállalók számának Vállalati méret vállalati méret szerinti összetétele Adatlapot kitöltı munkáltatók Az adatlapot kitöltı munkáltatóknál foglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) száma (fı) megoszlása (%) Mikro (0-9 fı) 55 18, ,2 Kis (10-49 fı) , ,7 Közép ( fı) 85 28, ,7 Nagy (250 fı felett) 20 6, ,4 Összesen , ,0 1 Forrás: KSH stadat-táblák; Statisztikai tájékoztató - Somogy megye, 2010/1; Statisztikai tájékoztató - Somogy megye, 2011/ , illetve január 1-jén , illetve I. negyedéves adat 3

4 A negyedéves felmérésben részt vevı gazdálkodók mintegy 64%-a a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a felmérésben érintett munkavállalók mindössze 14%-át foglalkoztatták az adatfelvétel idıpontjában. A legalább 50 fıs alkalmazotti létszámmal rendelkezı munkáltatók a minta kicsit több mint egyharmadát (35,7%-át) tették ki, ennek ellenére az érintett munkavállalók 86%-a ezeknél a cégeknél állt alkalmazásban. A felmérésben résztvevı munkáltatók száma és gazdasági ágak szerinti megoszlása Gazdasági ág Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat száma (db) A NMF-ben résztvevı szervezetek megoszlása (%) Regisztrált gazdasági szervezetek 4 száma (db) megoszlása (%) Minta aránya a reg. gazd. szervezetek számához (%) 29 9, ,5 0,2 Bányászat, kıfejtés Feldolgozóipar 75 25, ,9 4,4 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 5 1,7 81 0,1 6,2 Építıipar 20 6, ,6 0,8 Kereskedelem, gépjármőjavítás 43 14, ,7 0,8 Szállítás, raktározás 7 2, ,7 0,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 13 4, ,1 0,1 Információ, kommunikáció 3 1, ,3 0,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 5 1, ,5 0,4 Ingatlanügyletek ,8 - Szakmai, tudományos, mőszaki tev. 3 1, ,8 0,1 Adminisztratív és szolg. tám. tev. 2 0, ,6 0,1 Közigazgatás, védelem, kötelezı tb , ,0 7,4 Oktatás 17 5, ,9 1,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 17 5, ,6 1,8 Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 3 1, ,1 0,2 Egyéb szolgáltatás 9 3, ,7 0,3 Egyéb tevékenységek ,1 - Összesen , ,0 0,5 A válaszadó 294 szervezet a Somogy megyében március végén regisztrált 58,4 ezer gazdasági szervezet 0,5%-át tette ki. 4 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató - Somogy megye, 2011/1 (Részletes megyei adatok) 4

5 A felmérésben résztvevı munkáltatók és a Somogy megyében március 31-én nyilvántartott gazdasági szervezetek ágazati szerkezete között jelentıs eltérés tapasztalható, hiszen a közigazgatás, a vízellátás, hulladékgazdálkodás, a feldolgozóipar, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén mőködı cégek jelentısen felülreprezentáltak a felmérés mintájában. Gazdasági ág A felmérésben résztvevı munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati reprezentációja Az NMF-ben szereplı cégeknél foglalkoztatottak száma (fı) Alkalmazásban állók száma a KSH adatai szerint I. negyedév (fı) A felkeresett munkáltatók több mint egynegyede a feldolgozóiparban mőködött, de jelentıs súlyban (10-15% közötti arányban) szerepeltek még a mintában a kereskedelem, gépjármőjavításban, a közigazgatásban, illetve a mezıgazdaságban tevékenykedı munkaadók is. Az építıipar, az oktatás, illetve a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén mőködı cégek súlya 6-7% körüli mértéket tett ki, míg a többi gazdasági ágba tartozó foglalkoztatók aránya egyenként 5% alatt maradt. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (28%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (16%), a fafeldolgozás, papírtermék gyártása (12%) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (10,7%) ágazatokból került ki a legtöbb válaszadó. (Lásd melléklet!) Reprezentációs arány (%) Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ,8 Bányászat, kıfejtés Feldolgozóipar ,3 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás Vízellátás, hulladékgazdálkodás ,5 Építıipar ,8 Kereskedelem, gépjármőjavítás ,6 Szállítás, raktározás ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4 Információ, kommunikáció ,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,4 Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, mőszaki tev ,2 Adminisztratív és szolg. tám. tev ,9 Közigazgatás, védelem, kötelezı tb ,2 Oktatás ,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,1 Mővészet, szórakoztatás, szabad idı ,9 Egyéb szolgáltatás ,1 Összesen ,9 5 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató - Somogy megye, 2011/1 (Részletes megyei adatok) 5

6 A felmérésben résztvevı 294 munkáltató június 30-án 25,1 ezer fıt foglalkoztatott, melyet a I. negyedévben megyei szinten alkalmazásban állók 66,1 ezer fıs számához viszonyítva mintegy 38%- os reprezentációs arányt kapunk. A kiküldött kérdıívre válaszoló cégeknél foglalkoztatottak 35,3%-a a feldolgozóiparban dolgozott. A felmérésben résztvevıknél alkalmazásban állók 14,1%-a a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén tevékenykedett, míg a közigazgatás, a vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, az oktatás, valamint a kereskedelem gazdasági ágak egyenként az összes felmérésben szereplı foglalkoztatotti létszám 7-11% közötti mértékét adták. A feldolgozóiparban alkalmazásban állók 36,2%-a a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, 18,8%-a pedig az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban dolgozott. További két jelentıs létszámú ágazat a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék, valamint a villamos berendezés gyártása volt, elıbbi a foglalkoztatottak 12,3%-ának, utóbbi 10,2%-ának adott munkát. A mintában lévı cégeknél foglalkoztatottak számát a megyében alkalmazásban állók létszámával összevetve látható, hogy az egyes ágazati reprezentációs arányok között jelentıs különbségek vannak. A vízellátás, hulladékgazdálkodás, az egyéb szolgáltatás, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, illetve a közigazgatás az átlagosnál jóval nagyobb mértékben reprezentáltak a mintában. Ezzel szemben az ingatlanügyletek, a mővészet, szórakoztatás, szabad idı, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, az információ, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az építıipar, valamint az oktatás területén dolgozók reprezentációja jelentısen elmaradt az átlagos mértéktıl. A felmérésben résztvevıknél június végén foglalkoztatott létszámból 883-an közfoglalkoztatottak voltak, így a cégeknél a nem közfoglalkoztatás keretében alkalmazásban állók száma fıt tett ki. A felmérésben résztvevı munkáltatók és az általuk foglalkoztatott munkavállalók számának Kirendeltség kirendeltségi összetétele Adatlapot kitöltı gazdálkodók Az adatlapot kitöltı gazdálkodóknál foglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) száma (fı) megoszlása (%) Barcs 38 12, ,6 Kaposvár 66 22, ,8 Marcali 36 12, ,7 Nagyatád 27 9, ,9 Siófok 39 13, ,1 Balatonboglár 38 12, ,2 Csurgó 23 7, ,0 Tab 27 9, ,7 Összesen , ,0 6

7 Az adatlapot kitöltı foglalkoztatók száma körzetenként 23 és 66 között alakult. A kérdıíves lekérdezés legnagyobb mértékben Kaposvár és vonzáskörzete munkáltatóit érintette, melyet a siófoki munkaügyi kirendeltség gazdálkodói követtek. A megkérdezett gazdasági egységek június végi létszámának több mint felét ebben a két térségben foglalkoztatták, ebbıl mintegy 37%-os volt a kaposvári körzet részesedése, míg minden ötödik személy a siófoki kirendeltség illetékességi területérıl került ki. A tabi, a nagyatádi és a marcali körzetben dolgozott a mintába került alkalmazottak 9-10%-a, míg a többi kirendeltség területérıl válaszadóknál munkaviszonyban állók aránya egyenként 7% alatti volt. A kérdıívet kitöltı gazdálkodók átlagos létszáma a megyeszékhely térségében volt a legmagasabb (140 fı), melyet a siófoki (129 fı) követett, míg a legalacsonyabb létszámmal (35 fı) a balatonboglári körzet válaszadó szervezetei rendelkeztek. A felmérés eredményei Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés idıpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. Három hónapon belüli létszámváltozás A felmérésben résztvevı munkáltatók 57,8%-a 3 hónap múlva a jelenlegihez képest változatlan létszámmal tervezi mőködését, 18%-uk létszámcsökkenést jelzett, míg 24,2%-os volt a létszámnövelési elképzelésrıl beszámolók aránya. Az elmúlt év azonos idıszakában készült felmérésben ezek az arányok a következıképpen alakultak: a gazdálkodók 61,8%-a stagnálással számolt, míg 15,9%-uk csökkenést, 22,3%-uk pedig létszámgyarapodást jelzett 3 hónapos intervallumon belül. A jelenlegi felmérésben megkérdezett munkáltatói kör összességében a szeptember 30-i létszámát fıre prognosztizálta, ez a június végi alkalmazotti létszám minimális (27 fıs, 0,1%-os) csökkenését jelentené. Egy a kaposvári térségben mőködı fı közötti alkalmazotti létszámú közigazgatással foglalkozó munkáltató létszámának mintegy 100 fıs csökkenését jelezte elı szeptember végére, azonban ez nem jelent tényleges munkaviszony megszőnést, csak a közoktatási intézmény átszervezése miatt más lesz a munkáltató. Ha ezt a létszámcsökkenést figyelmen kívül hagyjuk, akkor összességében megyei szinten szeptember végére az alkalmazotti létszám kismértékő bıvülésére lehet számítani. A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következı három hónapban a foglalkoztatotti létszám 10 fıt meghaladó emelkedését a feldolgozóiparból (103 fı), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területérıl (29 fı), valamint az építıiparból (22 fı) jeleztek. Ezzel szemben 10 fınél nagyobb létszámot érintı csökkenésre a közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás gazdasági ágban (-156 fı), a mővészet, szórakoztatás, szabad idı (-15 fı), illetve a kereskedelem területén (-14 fı) számítanak. A többi ágazatra leginkább a stagnálás lesz jellemzı. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai, 7

8 optikai termék gyártása (52 fı), az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (37 fı) és a textília, ruházat, bır és bırtermék gyártása (18 fı) ágazatokban számítanak említésre méltó létszámemelkedésre, míg ennek ellenkezıje a fafeldolgozás, papírtermék gyártása alágban várható (-32 fı). A szeptember végéig várható létszámalakulásokat méretkategóriánként tekintve a mikrovállalkozások 6 fıs (2%-os), a nagy vállalatok pedig 81 fıs (0,6%-os) létszámgyarapodást jeleztek, ezzel szemben a kisvállalatoknál 36 fıs (1,1%-os), a közepes vállalatoknál pedig 78 fıs (0,9%-os) létszámcsökkenésre számítanak. A három hónapos elırejelzés adatait kirendeltségenként vizsgálva az tapasztalható, hogy szeptember végéig a tabi, a marcali és a siófoki körzet munkáltatói számítanak 1%-ot meghaladó létszámnövekedésre, amely sorrendben 32, 27, illetve 57 fıs bıvülést jelentene. Ezen kívül a nagyatádi térség munkáltatóinak összesített várakozásának egyenlege pozitív még, itt 10 fıs (0,4%-os) gyarapodás várható. A többi kirendeltség illetékességi területén a válaszadók összességében az alkalmazotti létszám csökkenését prognosztizálták, amelynek mértéke a barcsi körzetben 2 fıs (0,1%- os), a kaposváriban 33 fıs (0,4%-os), a balatonbogláriban pedig 20 fıs (1,5%-os) volt. Mind létszámában, mind pedig arányában a legnagyobb csökkenést a csurgói munkáltatók jelezték, ahol az alkalmazott létszám szeptember végére 98 fıvel (9,8%-kal) lehet kevesebb. (A várható létszámalakulásokat kirendeltségenként bemutató táblázat a mellékletben található.) A felmérésben résztvevık június végi alkalmazotti létszámának 3,5%-a, 883 személy közfoglalkoztatott volt. A közfoglalkoztatottak mintegy 85%-a a közigazgatásban dolgozott. Ezen kívül 5%-os volt a vízellátás területén, 3,9%-os a mezıgazdaságban, 2,6%-os az építıiparban alkalmazott 8

9 közfoglalkoztatott, míg a többi gazdasági ágban dolgozó közfoglalkoztatottak együttes aránya nem érte el a 4%-ot. A megkérdezett cégek a náluk dolgozó közfoglalkoztatottak szeptember végi létszámát 829 fıben jelezték elıre, ami 54 fıs (6,1%-os) apadást jelentene. Az ágazati elırejelzéseket vizsgálva megállapítható, hogy a közigazgatásban 58 fıs (7,7%-os) létszámcsökkenéssel számolnak, az oktatásban 5 fıs gyarapodás várható, de a gazdasági ágak többségében változatlan marad a közfoglalkoztatottak száma. (A várható létszámalakulásokat kirendeltségenként bemutató táblázat a mellékletben található.) Amennyiben a válaszadóknál alkalmazott közfoglalkoztatottak számát nem vesszük figyelembe, úgy az elırejelzések alapján a Somogy megyébıl a felmérésben résztvevı cégek június végi fıs alkalmazotti körének nagyon kis mértékő (27 fıs, 0,1%-os) bıvülése várható szeptember végére. (A várható létszámalakulásokat kirendeltségenként bemutató táblázat a mellékletben található.) A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerı szakmánkénti mozgásáról is. A következı negyedévben a közfoglalkoztatottak nélküli alkalmazotti kört érintıen 483 belépés és 456 kilépés várható összesen 277 munkakörben. A következı három hónapra prognosztizált létszámmozgások összesített egyenlegét tekintve a foglalkozási csoportok nagyobb részében létszámbıvítési várakozás jelenik meg a megszólított munkáltatók részérıl. A legjelentısebb létszámot jelentı növekedést az összeszerelık, valamint a fémés villamosipari foglalkozások esetében prognosztizálták (42, illetve 38 fı). Ezen kívül egyenlegét 9

10 tekintve 20 fınél nagyobb létszámgyarapodás az élelmiszeripari foglakozások (23 fı) és a feldolgozóipari gépek kezelıi esetében (21 fı) várható. Ezzel szemben 64 fıvel csökkenhet az oktatók, pedagógusok száma (ami a már korábban említett iskola átszervezés miatt nem jelent tényleges megszőnést), valamint az egyszerő szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozásúak létszáma is 39 fıvel kevesebb lehet. (A várható létszámalakulásokat foglalkozási csoportok szerint bemutató táblázat a mellékletben található.) A következı 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR 2 számjegyő csoportokban (20 fı felett) Egy szerő ipari, építıipari, mezıgazdasági f oglalkozások Élelmiszeripari f oglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelıi Kereskedelmi és v endéglátó-ipari f oglalkozások Fém- és v illamosipari f oglalkozások Összeszerelık Takarítók és hasonló jellegő egy szerő f oglalkozások Oktatók, pedagógusok Egy szerő szolgáltalási, szállítási és hasonló f oglalkozások Belépı (fı) Kilépı (fı) A fenti grafikonon szereplı foglalkozási csoportokon belül egyenlegét tekintve 20 fıt elérı létszámbıvülést egyéb termék összeszerelı (33 fı), valamint lakatos (21 fı) munkakörökben jeleztek, ezzel szemben az általános iskolai tanár, tanítók körében 48 fıs, a rakodómunkás munkakörben pedig 35 fıs csökkenés várható, elıbbi az iskolaátszervezés miatt csak a munkáltató megváltozását takarja. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás A megkérdezett gazdálkodók 52,4%-a egy éven belül létszámának stagnálására számít, 22,4%-os volt a csökkenést jelzık hányada, míg a válaszadók 25,2%-a létszámának növelését tervezi. Az elızı év azonos idıszaki válaszokkal összehasonlítva a gyarapodásra számítók aránya 1,9 százalékponttal több lett, míg a létszámcsökkenést és a stagnálást valószínősítık aránya 0,2, illetve 1,7 százalékponttal mérséklıdött. A 12 hónapos elırejelzés adataiból úgy tőnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az idıintervallumban sem változik jelentısen. A megkérdezett cégek összesített elırejelzése alapján statisztikai állományi létszámuk június 30-ra várhatóan fıs lesz, ami 262 fıs (1%-os) létszámcsökkenést jelentene. (Ebbıl 100 fıs apadás a már korábban említett közoktatási intézmény átszervezése miatt következik be, de nem jelent tényleges megszőnést, csak a munkáltató személye változik meg.) 10

11 Egy év távlatában a legnagyobb létszámfogyás a közigazgatásban várható, ahol az elırejelzések szerint 202 fıvel fog apadni a létszám. A mezıgazdaságban 27 fıvel, az oktatásban 23 fıvel, a feldolgozóiparban 21 fıvel csökkenhet az alkalmazásban állók száma, míg a kereskedelemben 27 fıs gyarapodásra lehet számítani a foglalkoztatottak számának vonatkozásában. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazat a legnagyobb bıvítı (134 fı), míg a villamos berendezés gyártása területén várhatóan 193 fıvel csökken az alkalmazottak állománya. A felmérésben résztvevı munkáltatók körében 12 hónap távlatában a mikro cégek lényegében stagnálásra számítanak (+2 fı, 0,7%), míg az ennél nagyobbaknál létszámcsökkentı várakozások tapasztalhatók: a kisvállalatoknál 88 fıs (2,8%-os), a közepes szervezeteknél 122 fıs (1,4%-os), míg a nagyvállalatoknál 54 fıs (0,4%-os) létszámfogyás várható. Ha az elırejelzéseket az egyes munkaügyi kirendeltségek munkáltatói szerint nézzük, akkor tabi körzet foglalkoztatói a legoptimistábbak, hiszen összességében az alkalmazotti létszám 4%-os bıvülésére számítanak, míg a siófoki térségben 1,4%-os létszámgyarapodást prognosztizáltak. A többi kirendeltség illetékességi területén tevékenykedı gazdálkodók foglalkoztatás csökkenést jeleztek elıre, amely a barcsi térségben a legnagyobb (4,5%-os). A kaposvári munkaügyi kirendeltség illetékességi területén 2,9%-os, a csurgóiban 2,5%-os apadást jósoltak, a marcali és a balatonboglári körzetben hasonló mértékő (1,3, illetve 1,4%-os) létszámcsökkenés várható, míg a nagyatádiban ennek mértéke 0,7%-os lesz. (A várható létszámalakulásokat kirendeltségenként bemutató táblázat a mellékletben található.) 11

12 A NFSZ szolgáltatásainak és aktiváló eszközeinek rangsorolása A felmérés során megkértük a munkáltatókat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott szolgáltatások és aktiváló eszközök rangsorolására is, melyek fontosságát egy 1-tıl 5-ig terjedı skálán értékelhették, 1-gyel jelölve a legfontosabbat 5-tel pedig a legkevésbé fontosat. Ezen túl az ismeretlen és a nem használt eszközök megkülönböztetésére is lehetıség nyílt. Az adott szolgáltatást, támogatást fontosnak tartó szervezetek száma (a megkérdezettek százalékában) Egyéb (jelölheti a megjegyzésben) Munkahelymegırzı / válságkezelı programok Járulékkedvezmény KKV-k és civil szervezeteknek Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás Bér- jellegő támogatások START kártya család Tájékoztatás a munkanélküliek összetételérıl Munka melletti képzést támogató lehetıségek Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése Tájékoztatás a munkaerı-piacról Uniós munkaközvetítés (EURES) Munkaközvetítés 7,5 1,7 0,3 Nem használja, nem ismeri 12,9 28,6 A legfontosabb 3 között van 10,5 Legfontosabb 17,0 18,4 6,5 14,6 15,3 4,4 5,4 50,3 29,9 6,1 43,2 14,3 14,3 14,6 3,1 12,2 23,8 4,8 5,1 33,7 10,5 6,1 27,2 4,4 31,6 4,1 1,4 5,8 42,9 22,1 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 A megkérdezett munkáltatóink egyértelmően legnagyobb jelentıségőnek a bérjellegő támogatásaink igénybevételének lehetıségét tartják, s második legfontosabbként említik a munkaerı közvetítést. Harmadik helyre kerültek a rangsorban a START-kártya család által nyújtott lehetıségek. Minden tizedik munkáltatónk számára a munkahelymegırzı/válságkezelı programok, valamint a foglalkoztatási jogszabályok ismertetése minısült a legfontosabbnak. A kérdéscsoportba bevont szolgáltatások közül az Uniós munkaközvetítést (EURES) használják legkevésbé a megkérdezett munkáltatóink, emellett a járulékkedvezmények lehetıségével, a létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtással, valamint a munkanélküliek összetételérıl 12

13 kapcsolatos tájékoztatással kapcsolatban nyilatkozott úgy a válaszadók nagyobb hányada (14-17%-a), hogy ezeket nem használja, vagy nem ismeri. Kaposvár, szeptember 8. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Jóváhagyta: Dr. Szikra László igazgató 13

14 Melléklet A felmérésben résztvevı munkáltatók gazdasági ág és vállalati méret szerinti megoszlása Gazdasági ág Vállalati létszámnagyság-kategória Mikrovállalkozás (1-9 fı) Kisvállalat (10-49 fı) Közepes vállalat ( fı) Nagyvállalat (249 fı felett) Összesen Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Bányászat, kıfejtés Feldolgozóipar Ebbıl: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bır és bırtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Vegyi anyag, termék gyártása Gumi-, mőanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Egyéb feldolgozóipari tevékenység Villamosenergia-, gáz-, gızellátás Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, mőszaki tev Adminisztratív és szolg. tám. tev Közigazgatás, védelem, kötelezı tb Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı Egyéb szolgáltatás Összesen

15 Melléklet Az alkalmazotti létszámok jelenlegi, valamint a három hónap és az egy év múlva várható alakulása az egyes munkaügyi kirendeltségek területérıl a felmérésben részvett munkáltatóknál Kirendeltség Aktuális létszám ( ) 3 hónap múlva várható létszám változása az aktuális (fı) létszámhoz (%) 1 év múlva várható létszám (fı) változása az aktuális létszámhoz (%) Barcs , ,5 Kaposvár , ,9 Marcali , ,3 Nagyatád , ,7 Siófok , ,4 Balatonboglár , ,4 Csurgó , ,5 Tab , ,0 Összesen , ,0 A közfoglalkoztatottként alkalmazottak létszámának jelenlegi, valamint a három hónap múlva várható alakulása az egyes munkaügyi kirendeltségek területérıl a felmérésben részvett munkáltatóknál Kirendeltség Aktuális létszám ( ) 3 hónap múlva várható létszám változása az aktuális (fı) létszámhoz (%) Barcs ,8 Kaposvár ,8 Marcali ,4 Nagyatád Siófok ,3 Balatonboglár ,3 Csurgó ,0 Tab 8 8 Összesen ,1 15

16 Melléklet A közfoglalkoztatottak nélküli alkalmazotti létszámok jelenlegi, valamint a három hónap múlva várható alakulása az egyes munkaügyi kirendeltségek területérıl a felmérésben részvett munkáltatóknál Kirendeltség Aktuális létszám ( ) 3 hónap múlva várható létszám változása az aktuális (fı) létszámhoz (%) Barcs ,4 Kaposvár ,7 Marcali ,8 Nagyatád ,5 Siófok ,2 Balatonboglár ,2 Csurgó ,9 Tab ,3 Összesen ,1 16

17 Melléklet A re vonatkozó munkaerı-gazdálkodási felmérésben résztvevı szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépı Kilépı Egyenleg 11 Törvényhozók, igazgatási és érdek-képviseleti vezetık Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetıi Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetıi Gazdasági tevékenységet segítı egységek vezetıi Mőszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások (felsıfokú képzettséghez kapcsolódó) Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsıfokú képzettséghez kapcsolódó) Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegő foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális, sport-, mővészeti és vallási foglalkozások (felsıfokú képzettséghez kapcsolódó) Egyéb magasan képzett ügyintézık Technikusok és hasonló mőszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelık Egészségügyi foglalkozások Oktatási asszisztensek Szociális gondozási és munkaerı-piaci szolgáltatási foglalkozások Üzleti jellegő szolgáltatások ügyintézıi, hatósági ügyintézık, ügynökök Mővészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézık Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátói-pari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezıgazdasági foglalkozások Erdıgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Könnyőipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézmőipari foglalkozások Építıipari foglalkozások Egyéb ipari és építıipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelıi Összeszerelık Helyhez kötött gépek kezelıi (fı) 17

18 Melléklet 84 Jármővezetık és mobil gépek kezelıi Takarítók és hasonló jellegő egyszerő foglalkozások Egyszerő szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerő ipari, építıipari, mezıgazdasági foglalkozások Összesen:

19 Módszertani kiegészítés Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerı felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerı felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7. napját követı elsı hétfıtıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két fıcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerı) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthetı jövedelemszerzınek, ha annak eredménye jellemzıen piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülıket az 1995 novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelıen január 1 tıl a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérıen az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerı felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelıen a munkaerı felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból 19

20 Módszertani kiegészítés származó létszámadataival korrigálták IV. félévétıl a munkaerı felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelıen 2003 tól módosítják a korábbi idıszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002 ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejő teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendı, ha valaki állami vagy magán munkaközvetítın keresztül érdeklıdött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerısöknél érdeklıdött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévık, valamint gyedet igénybe vevık adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tıkejövedelmükbıl (ingatlan, és pénztıke jövedelmébıl) élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyőjtés); 20

21 Módszertani kiegészítés a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. a közületi eltartottak; 2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszere Nyilvántartott álláskeresık: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévı álláskeresı, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb keresı tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttmőködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresıként nyilvántart. Nyilvántartott álláskeresık aránya: a nyilvántartott álláskeresık aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában. 21