NEGYEDÉVES MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév Tolna megye január-március

2 A felmérés lényege A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai Tolna megyében I. negyedév I. negyedéve során a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja immár 35. alkalommal készítette el a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérését. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés elsıdleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Munkaügyi Központ, valamint a Járási Hivatalok Járási Munkaügyi Kirendeltségei (továbbiakban kirendeltség) közötti munkakapcsolat erısítése: a cégek várható munkaerı-keresletére történı gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentésekben érintett dolgozók mielıbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenő adatgyőjtése, melyben fıként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdıívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül, on-line történhet. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerı-piaci folyamatok iránt érdeklıdı pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A elsı negyedévére vonatkozó adatfelvételre január 6. és 21. között került sor. A kérdıívben a munkáltatók a december végi statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A rendelkezésünkre álló 428 db érvényes adatlap alapján a felmérésben résztvevı munkáltatók 3 hónapon belül összességében 1,6%-os csökkenést, egy év távlatában pedig 2,2%-os emelkedést prognosztizáltak. Ebben a létszámmozgásban mindkét idıtávban a közfoglalkoztatottak is benne vannak. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzıi Tolna megyében a KSH adatai alapján Népességi és a KSH munkaerı-felmérésének adatai Tolna megyében 1 Megnevezés Népesség száma a) (ezer fı) 231,5 229,9 Gazdaságilag aktívak b) (ezer fı) 95,6 94,4 Foglalkoztatottak száma b) (ezer fı) 86,4 89,6 Munkanélküliek száma b) (KSH, ILO) (ezer fı) 9,2 4,8 Alkalmazásban állók száma c) (ezer fı) 44,9 44,9 Inaktívak száma b) (ezer fı) 79,9 79,7 Aktivitási arány b) (%) 54,5 54,2 Foglalkoztatási ráta b) (%) 49,2 51,4 Munkanélküliségi ráta b) (%) 9,6 5,1 1 a) 2012, ill január 1-jén. b) és III. negyedéves adatok KSH stadat táblákból. c) A négy fınél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti és I-III. negyedéves adatai. 2

3 A munkaerı-piaci helyzet alakulása Az intézményi munkaügyi statisztikák szerint a megyében alkalmazásban állók létszáma I III. negyedévében összességében alig változott. A megyei székhelyő 4 fı feletti vállalkozásoknál, a megfigyelt nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési intézményeknél idén január szeptemberben átlagosan mintegy fı állt alkalmazásban, 0,2%-kal többen, mint az elızı év azonos idıszakában. (Országosan is csupán 0,1%-os bıvülést mértek.) A munkavállalók nagyobbik hányadát (63%-át) foglalkoztató versenyszférában a I III. negyedévinél 0,4%-kal több, összesen fı állt alkalmazásban. Ezen belül a létszám 71%- át adó fizikai munkakörben dolgozók létszáma 0,3%-kal mérséklıdött, a szellemi foglalkozásúaké 2,3%-kal nıtt. A költségvetés területén dolgozó fıs létszám 2,9%-kal bıvült a vizsgált idıszakban, ezen belül az állomány 64%-át kitevı szellemi foglalkozásúaké 3,3%-kal, a fizikai foglalkozásúaké 2,2%-kal emelkedett. A 18 gazdasági ág közül tízben 0,3 18,3% közötti létszámnövekedést regisztráltak, amely a tudományos és mőszaki tevékenység (18,3%) és az információ, kommunikáció (10,8%) területén volt a legszámottevıbb. A fennmaradó nyolc gazdasági ágban létszámcsökkenés következett be, közülük az építıiparban (12,4%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (11,8%) és a víz- és hulladékgazdálkodás (11,3%) területét lehet kiemelni, mint ahol jelentısebb létszámveszteség következett be. Az álláskeresık összetétele Az elhelyezkedési lehetıségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentısen befolyásolja a munkaerı-kínálat összetétele is. A nyilvántartott álláskeresık évi átlagos száma Tolna megyében fı volt, ami 925 fıvel, 6,5%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A létszám csökkenése egyértelmően a közfoglalkoztatás kiszélesítésével, elsısorban a téli közfoglalkoztatási program bevezetésével hozható összefüggésbe. Tolna megyében január-decemberben átlagosan a gazdaságilag aktív népesség 13,7%-át tették ki a regisztrált álláskeresık, a mutató az elızı évi megyei adattal megegyezett, ugyanakkor az országos átlagot 1,8%-ponttal meghaladta. A évi Tolna megyei átlagos mutató az ország összes megyéjét tekintve a 10. legkisebb értéket jelentette. Az álláskeresık elhelyezkedési esélyeit legnagyobb mértékben az iskolai végzettségük határozza meg. Komoly problémát jelent, hogy Tolna megyében év átlagában a regisztráltak 43,8%-a alacsony iskolázottságú, legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett volt, és ez az arány 0,4%-ponttal magasabb az egy évvel korábbinál. (Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy habár az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık aránya éves átlagban növekedett 2013-ban, a téli közfoglalkoztatással javában érintett decemberi hónap adatai már az alacsony iskolai végzettségőek arányának 2,6%-pontos csökkenését mutatták az éves átlaghoz képest.) A szakmunkás végzettségőek részaránya 30,6%-ot tett ki éves átlagban, ami 0,3%-ponttal kisebb az elızı évi átlagos mutatónál, a legalább érettségivel rendelkezıké ugyanakkor 0,1%- ponttal 21,7%-ra emelkedett. Fıiskolai, vagy egyetemi végzettséggel évben átlagosan a regisztráltak 3,9%-a rendelkezett, ez 0,3%-ponttal jelent alacsonyabb arányt az egy évvel korábbinál. 3

4 A regisztráltak nemek szerinti megoszlását tekintve a tárgyidıszakban a férfiak voltak 52,2%- os többségben. A vizsgált idıszakban a nyilvántartott álláskeresık 14,8%-a volt pályakezdı, havi átlagos létszámuk fıt tett ki, ami 132 fıvel (7,2%-kal) magasabb az elızı évinél. Az álláskeresık 29,7%-a (3.922 fı) egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban évben a munkáltatók Tolna megyében összesen fıre vonatkozó új munkaerıigényt jelentettek be a megyében mőködı munkaügyi kirendeltségeken, ez a megelızı évhez képest 25,0%-os növekedést jelent. Így a tárgyévben havonta átlagosan új állásajánlat állt rendelkezésre a munkát keresıknek az elızı évi 914-gyel szemben. Az új ajánlatok többsége, 82,6%-a (11.308) támogatott munkahelyekre vonatkozott, támogatás nélkül álláshely (17,4%) volt betölthetı. Ez utóbbi kategórián belül külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatását 84 álláshely célozta. A támogatott álláshelyek zöme közfoglalkoztatással függött össze, a különféle közmunkákra együttesen fıt kerestek Tolna megyében, ami az összes bejelentett álláshely 87,0%-át fedte le. Az elızı évhez képest 21,8%-kal nıtt a közfoglalkoztatottakra vonatkozó igény, mely egyértelmően tükrözi a közfoglalkoztatás kiszélesítését. A felmérés mintájának összetétele A I. negyedévi adatfelvételbe a Tolna megyében mőködı munkaügyi kirendeltségek összesen 428 munkáltatót vontak be, 1-gyel többet, mint negyedévvel korábban. Jelen felmérésünkben a körzetenként megadott mintanagyság 11 és 130 között mozgott. A megyei mintával érintett létszám 56,9%-a Paks és Szekszárd térségben megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. E térségekben a válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma sorrendben 98, illetve 55 fı volt, míg a második legtöbb céget bevonó Tamási esetében ez a mutató csak 23 fıt tett ki. A felméréssel megszólított munkaadók és az általuk foglalkoztatottak kirendeltségenkénti megoszlása A felmérésben résztvevı gazdálkodóknál Kirendeltségek Kitöltött adatlapok száma foglalkoztatottak (közfoglalkoztatottakkal együtt) száma (db) megoszlása (%) száma (fı) megoszlása (%) Bonyhád Dombóvár Paks Tamási Szekszárd Tolna Összesen: Vállalati méret alapján a 428 válaszadó szervezet legnagyobb része, 79,9%-a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, azonban ezek az érintett munkavállalóknak mindössze 18,2%- át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 16,1%-át tették ki és az itt foglalkoztatottak jelentették az érintett létszám harmadát. A minta csupán 4,0%-át alkották nagyvállalkozások, viszont a létszám mintegy 46,8%-ának voltak munkaadói. 4

5 A felmérésben résztvevı szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk vállalati méret szerint Vállalati méret Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma december 31.-én száma megoszlása Ebbıl: a közfoglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) (fı) (%) száma (fı) Mikro (0-9 fı) Kis (10-49 fı) Közép ( fı) Nagy (250 felett) Összesen: megoszlása (%) A felmérésbe vont 428 munkáltató december végén a közfoglalkoztatottak számával együtt fıt foglalkoztatott. Ez a létszám 1,4%-kal kevesebb a negyedévvel korábbi felvételben érintett 427 szervezet összlétszámánál. A KSH legfrissebb statisztikája alapján Tolna megyében I. félévében az alkalmazásban állók átlagos száma 44,9 ezer fı volt, így a felmérésünkben szereplı foglalkoztatotti létszám 48,8%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 428 gazdasági szervezet a szeptember végén regisztrált 2 37,8 ezer gazdasági szervezet 1,1%-át képviselte. A negyedéves felmérésben részt vevı gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (125 cég) kerültek ki, ahogy a megye gazdaságában is ezen ágazat szerepe a legmeghatározóbb. Emellett jelentıs számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjármőjavítás (104 cég), az építıipar (39 cég), a mezıgazdaság (31 cég) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területérıl (29 cég). A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (41 cég), az élelmiszergyártás (19 cég), a textília, ruházat, bır és bırtermék gyártása (17 cég), és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása ágazatoknak (15 cég) volt a legnagyobb az érintettsége. A jelen felmérésünkbe került regisztrált összlétszám 35,6%-át a feldolgozóipar adta, 12,8%-át a humán-egészségügyi, szociális ellátás, 12,0%-át a kereskedelem, gépjármőjavítás, 11,5%-át a villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás, szolgáltatta, de jelentısebb foglalkoztatóként említendı a mezıgazdaság is, ahonnan az alkalmazotti létszám 6,6%-a származott. A felmérés fıbb eredményei: Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés idıpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2013/I-III negyedév. 5

6 Három hónapon belüli létszámváltozás A felmérésben szereplı munkaadók 72,9%-a 3 hónap múlva a jelenlegihez képest változatlan létszámmal tervezi mőködését, 19,2%-uk növekedéssel, 7,9% pedig a létszám csökkenésével számol. A jelenlegi felmérésünk eredménye szerint, március végére a megkérdezett munkáltatói kör összességében létszámának 348 fıs, 1,6%-os növekedésére számít a december 31-i állapothoz képest, tehát összességében megyei szinten kismértékben növekedni fog a foglalkoztatottak száma az elızı negyedéves adatokkal összehasonlítva. A foglalkoztatotti létszám jelentısebb emelkedése a feldolgozott kérdıívek alapján a legnagyobb mértékben a feldolgozóiparból jelezték, itt összességében 207 fıs bıvülésrıl szól az elırejelzés. Emellett a mezıgazdaságból 66 fıs, az ingatlanügyletek ágazatból 36 fıs, míg a kereskedelem, gépjármőjavítás területérıl 27 fıs létszámfelvétel várható. Jelen adatok esetében fel kell hívnunk a figyelmet, hogy azok a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazzák! A három hónapos elırejelzést területenként tekintve, Tolna megye valamennyi kirendeltségén a foglalkozotti létszám emelkedésére lehet számítani. A foglalkoztatottak számában számottevı változás a Tamási munkaügyi körzetben várható, ahol 4,2%-kal emelkedhet a létszám. Dombóvár és Tolna térségében 1,8-1,8%-os, míg a Szekszárdi kirendeltség vonzáskörzetében 1,6%-os emelkedést prognosztizáltak a megkérdezett munkáltatók. A megye többi kirendeltségi körzetében 1%-nál kisebb mértékő elmozdulás, vagyis stagnálás valószínősíthetı. 6

7 A március végéig várható létszámváltozásokat méretkategóriánként vizsgálva a kis- és nagy vállalkozások stagnálásra (0,8-0,8%-os növekedésre), míg a mikro- és középvállalkozások 2,9-2,9%-os (25 illetve 221 fıs) bıvülésre számítanak az elıttük álló 3 hónap vonatkozásában. A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerı szakmánkénti mozgásáról is. A következı negyedévre összességében 619 belépést és 271 kilépést jeleztek a megkérdezett munkáltatók. (Lásd 2. sz. melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része szokás szerint betanított-, illetve segédmunkásokat takar, a elsı negyedév folyamán belépık 63,3%-a (392 fı), a kilépık 58,7%-a (159 fı) közülük kerülhet ki. Ezen kívül 10 fınél nagyobb felvétel a fém- és villamosipari foglalkozásúak (43 fı), a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúak (38 fı), a technikusok és hasonló mőszaki foglalkozásúak (25 fı), az élelmiszeripari foglalkozásúak (22 fı), a szolgáltatási foglalkozásúak (14 fı), valamint a könnyőipari foglalkozásúak (13 fı) körébıl várható. 10 fıt meghaladó kilépésre a már említett betanított illetve segédmunkásokon kívül a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúak (-20 fı), valamint a fém- és villamosipari foglalkozásúak (-11 fı) esetében lehet számítani. Az elkövetkezı 3 hónapra jelzett létszámmozgások összesített, 10 fıt elérı, vagy meghaladó egyenlegét foglalkozási csoportok szerint tekintve leginkább növekedésre lehet számítani. A legnagyobb, összességében 233 fıs bıvülést a betanított-, illetve segédmunkák körébıl prognosztizálták, emellett 32 fıvel bıvül várhatóan a fém- és villamosipari foglalkozásúak, 21 fıvel a technikusok és hasonló mőszaki foglalkozásúak, 18 fıvel a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúak, 12 fıvel pedig az építıipari foglalkozásúak száma. Az elıbbiekkel szemben 10 fıt meghaladó létszámcsökkenést egyetlen foglalkozási csoportból sem jeleztek a megkérdezett gazdasági szervezetek. A következı 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyő csoportokban (10 fı vagy afelett) jármővezetık és mobil gépek kezelıi építıipari foglalkozások kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások technikusok és hasonló mőszaki foglalkozások feldolgozóipari gépek kezelıi egyszerő szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások fém- és villamosipari foglalkozások összeszerelık egyszerő ipari, építıipari, mezıgazdasági foglalkozások Változás (fı) 7

8 12 hónap múlva várható létszámváltozás A 12 hónapra elırevetített létszámvárakozások is pozitív elmozdulásról (2,2%-os emelkedésrıl) tanúskodnak. A megkérdezett munkaadók 65,7%-a változatlan foglalkoztatotti létszámot feltételez 12 hónap vonatkozásában, 26,6%-uk növekedést jelzett elıre, 7,7%-uk pedig csökkenést prognosztizált. Ezek az arányok hasonlóak az elmúlt negyedévben adott válaszokhoz. Az összesített elırejelzések alapján egy év távlatában a felmérésben résztvevı cégek foglalkoztatotti létszáma a közfoglalkoztatásban résztvevık számával együtt fı lesz, ami a jelenlegihez képest 486 fıs emelkedést jelent. Ágazatonként tekintve jelentısebb létszámbıvülés a feldolgozóiparban (329 fı), a kereskedelem, gépjármőjavítás (65 fı), a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat (61 fı), az ingatlanügyletek (41 fı), az építıipar (18 fı), az egyéb szolgáltatás (17 fı), a szállítás, raktározás (13 fı), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékeny munkáltatóknál várható (12 fı). A feldolgozóiparon belül a textília, ruházat gyártása (111 fı), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása (92 fı), a villamos berendezés gyártása (78 fı) és az egyéb feldolgozóipar (53 fı) ágazatokban bıvülhet leginkább a munkavállalók száma. A foglalkoztatottak számának csökkenését az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (-58 fı), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-25 fı), valamint az információ és kommunikáció (-2 fı) területérıl jelezték. A cégek méretei alapján tekintve a 12 hónapos elırejelzéseket, a foglalkoztatottak száma valamennyi méretkategóriában emelkedést mutat. A mikrovállalkozások esetében 3,6%-os, a középvállalkozásoknál 3,1%-os létszámnövekedés várható, a kisvállalkozásoknál foglalkoztatottaké 1,9%-kal, míg a nagy cégeknél munkában állók száma 1,5%-kal bıvül egy év távlatában az elırejelzések alapján. Területi aspektusban vizsgálva a 12 hónapos prognózisokat, a megye munkaügyi körzeteiben vegyes a kép év végére a szekszárdi térségben 4,7%-kal, a bonyhádiban 2,7%-kal, a dombóváriban 2,5%-kal, míg Tamási környékén 2,0%-kal növekedhet az ott dolgozók létszáma. A Tolnai kirendeltség vonzáskörzetében 2,0%-kal csökkenhet a foglalkoztatotti létszám, míg Paks esetében stagnálási várakozásról tanúskodnak az összesített válaszok. 8

9 Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás jelentıs szereppel bír megyénk foglalkoztatásában év végéig megyei szinten sikeres közvetítés történt a közfoglalkoztatás különbözı formáira. Sajnos a feldolgozott adatokból látszik, hogy a negyedéves felmérésünk a közfoglalkoztatásról nem ad hiteles információt, hiszen a felvétel idıszakában év végén a megszólított munkáltatóknál mindössze 388-an dolgoztak közfoglalkoztatás keretében, jellemzıen a mezıgazdaság területén. Ez a létszám 1 év távlatában 428 fıre emelkedhet a felmérésben résztvevı munkáltatóknál elırejelzéseik alapján. A pályakezdık foglalkoztatásának jellemzıi Jelen felmérésünk utolsó kérdésében megkérdeztük a munkáltatókat a pályakezdık foglalkoztatásával kapcsolatban kialakult tapasztalataikról, véleményeikrıl is. Ezt tíz, a pályakezdı munkavállalókkal kapcsolatos állítás formájában tettük, s a cégeknek meg kellett jelölniük, amelyikkel egyetértenek. Az állítások egyik fele a fiatalok alkalmazásának elınyeit, míg másik fele inkább az azzal kapcsolatos hátrányokat emelte ki. A válaszokból levonható az a következtetés, hogy a vállalkozások szívesen alkalmaznak pályakezdıket, ha van rá módjuk. De az is kitőnik, hogy továbbra is meghatározó az állami foglalkoztatáspolitika szerepe, miszerint a pályakezdıket elsısorban azért részesítik alkalmazásuk során a cégek elınyben, mert az állam támogatásokat nyújt ehhez. Ezt a véleményt osztotta a nyilatkozó munkáltatók fele. Az egy évvel korábbi felmérés adataihoz viszonyítva a mostani válaszokban a pályakezdık alkalmazásával kapcsolatos hátrányok kicsit jobban felszínre kerültek. Jelentısen csökkent például azon választ helyeslık aránya, akik szerint könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok. 9

10 Az alábbi táblázatban összehasonlításképpen feltüntetésre került az egy évvel ezelıtti felméréskor ugyanezekre a kérdésekre adott válaszok és a jelen felméréskor adott válaszok aránya. A válasszal egyetértı munkáltatók aránya Pályakezdık foglalkoztatásával kapcsolatos válaszok I. negyedév I. negyedév azért éri meg ıket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk 54,1 49,3 olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerı 19,9 13,8 legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 20,1 15,4 hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 8,0 3,3 könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok 38,8 20,3 betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 31,1 21,7 nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 8,2 14,7 hosszú távon nem lehet rájuk számítani 20,1 12,9 betanításuk sok idıt vesz el 18,0 25,0 tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük 12,6 5,1 Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: Szőcsné dr. Füredi Szilvia igazgató 10

11 1.sz.melléklet A I. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplı cégeknél foglalkoztatottak száma (fı) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, I-III. negyedév 3 Reprezentációs arány (%) Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ,9 Feldolgozóipar ,1 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás ,4 Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyezıdésmentesítés ,6 Építıipar ,1 Kereskedelem, gépjármőjavítás ,9 Szállítás, raktározás ,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,9 Információ, kommunikáció ,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,2 Ingatlanügyletek ,0 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás , , ,1 Oktatás ,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,8 Mővészet, szórakoztatás, szabadidı ,1 Egyéb szolgáltatás ,8 Tolna megye összesen: ,7 3 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2013/I-III. negyedév 11

12 2. sz. melléklet A évi I. NMF-ben résztvevı szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (közfoglalkoztatottakkal együtt) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépı Kilépı Egyenleg (fı) (fı) (fı) 11 Törvényhozók, igazgatási és érdek-képviseleti vezetık Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetıi Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetıi Gazdasági tevékenységet segítı egységek vezetıi Mőszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi (felsıfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozások Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsıfokú képzettséghez kapcsolódó Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegő foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Technikusok és hasonló mőszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelık Egészségügyi foglalkozások Szociális gondozási és munkaerı-piaci szolgáltatási foglalkozások Üzleti jellegő szolgáltatások ügyintézıi, hatósági ügyintézık, ügynökök Egyéb ügyintézık Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezıgazdasági foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyőipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Építıipari foglalkozások Egyéb ipari és építıipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelıi Összeszerelık Jármővezetık és mobil gépek kezelıi Takarítók és hasonló jellegő egyszerő foglalkozások Egyszerő szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerő ipari, építıipari, mezıgazdasági foglalkozások Összesen:

13 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerı-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7.napját követı elsı hétfıtıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két fıcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerı) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthetı jövedelemszerzınek, ha annak eredménye jellemzıen piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülıket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelıen január 1-tıl a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérıen az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerı-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelıen a munkaerı-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétıl a munkaerı-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelıen 2003-tól módosítják a korábbi idıszakok adatait is. 13

14 Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejő teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendı, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítın keresztül érdeklıdött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerısöknél érdeklıdött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresık közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elısegítı támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévık, valamint gyedet igénybe vevık adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tıkejövedelmükbıl (ingatlan-, és pénztıke jövedelmébıl) élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyőjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 14