A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai Baranya megyében III. negyedév. A felmérés lényege

Átírás

1 A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai Baranya megyében III. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenő adatgyőjtése, melyben fıként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdıívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat győjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervérıl, és elısegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerıpiaci folyamatok iránt érdeklıdı pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2011 harmadik negyedévére vonatkozó adatfelvételre július 5. és július 20. között került sor. A kérdıívben a munkáltatók a június 30.-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzıi Baranya megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerı felmérésének adatai szerint II. negyedévében Baranya megyében 142,9 ezer fıt foglalkoztattak, ez az elızı év azonos idıszakához viszonyítva 3,4%-os csökkenést jelent. A munkanélküliek száma II. negyedévének átlagában 20,2 ezer volt, egy év alatt 10,2%-kal csökkent. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 1,6%-ponttal csökkenve 47,0%-ra alakult, az aktivitási ráta 2,4%-ponttal süllyedve 53,7%-ra csökkent az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. (Mindkét mutató lényegesen elmaradt az országos átlagtól.) Az ugyanezen adatforrás szerinti a megye munkanélküliségi rátája 12,4%-ot tett ki, ami 0,8%-ponttal alacsonyabb az elızı év azonos idıszakinál, az országos átlagnál viszont kedvezıtlenebb 1,6%-ponttal.

2 A megye legalább 5 fıt foglalkoztató gazdasági szervezeteinél I. negyedévében átlagosan 78,0 ezren álltak alkalmazásban, ez 1,6%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Népességi és a KSH munkaerı-felmérésének adatai Baranya megyében 1 Megnevezés 2010.II II II II. n.év n.év n.év n.év a népesség %-ában Népesség száma, (ezer fı) a) 393,8 391,0 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fı) a) 304,2 304,6 77,2 77,9 Gazdaságilag aktívak, (ezer fı) b) 170,4 163,1 43,3 41,7 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) b) 147,9 142,9 37,6 36,5 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fı) b) 22,5 20,2 5,7 5,2 Alkalmazásban állók száma (ezer fı) c) 78,9 78,0 20,0 19,9 Inaktívak száma (ezer fı) b) 133,4 140,7 33,9 36,0 A különbözı gazdasági ágak létszámindexei differenciáltak voltak. Jelentısebb létszámnövekedést a KSH adatai szerint ebben az idıszakban több gazdasági ágban is regisztráltak. A humán-egészségügyi ellátás területérıl is jelentıs 27,6%-os emelkedést jeleztek, ahol az összes alkalmazott 11,6%-a jelent meg. Az egy évvel korábbihoz képest az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység és az egyéb szolgáltatás területén (elıbbi esetben 54%-kal, utóbbinál 67%-kal) is számottevı a létszámnövekedés, bár ezen a két területen az összlétszámnak csak kisebb hányada (4,3%-a) összpontosul. Az ipar után a legnagyobb súlyú ágazat oktatás, az alkalmazottak közel egy ötödét tömöríti (17,7%-át), ahol 6,4%-kal dolgoztak többen. Az ingatlanügyletek terén 2,6%-os, a szállítás, raktározás ágazatban pedig 1,5%-os a létszámnövekmény. A foglalkoztatottak száma jelentısebb arányban csökkent a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység (14,7%-kal), a közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás (18,1%) területén, mérsékeltebb a csökkenés a mezıgazdaság (6%-kal), a vízellátás, szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás (7%-kal) ágazatokban. A legnagyobb súlyú feldolgozóiparban 16,9 ezer fıt alkalmaztak a tárgyidıszakban, kevesebbet (1,4%-kal), mint egy évvel korábban. 1 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, ill. Statisztikai tükör (2010. II. n.év. és II. n.év. a) 2010, ill január 1-jén. b) II. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy fınél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti I. negyedéves adatai. 2

3 Az alkalmazásban állók 87,1%-át teljes munkaidıben foglalkoztatták, létszámuk 1,3%-kal emelkedett az elızı évihez hasonlítva. A részmunkaidısök esetében viszont jelentısen, 6,7%- kal nıtt a létszám az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva év végén 62,1 ezer baranyai székhelyő gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 4,5%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az egyéni vállalkozások száma az elızı év azonos idıszakához viszonyítva 5,2%-kal (1 878 vállalkozással) bıvült, a társas vállalkozásoké 2,4%-kal (465 vállalkozással) nıtt. A vállalkozásokon belül az egyéni és társas vállalkozások aránya nem változott, 34%-ot tettek ki a társas, 66%-ot pedig az egyéni vállalkozások. A regisztrált társas vállalkozások fı tevékenység szerinti megoszlását tekintve legnagyobb hányaduk a kereskedelem, gépjármőjavítás (23,1%) nemzetgazdasági ágba volt bejegyezve. Ezen kívül meghatározó az építıipar és a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység 12,5%- kal, a feldolgozóipar (10%), az ingatlanügyletek (8,7%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (5,8%) területén mőködı cégek részesedése is. A munkaerı-piaci helyzet alakulása Az elhelyezkedési lehetıségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentısen befolyásolja a munkaerı-kínálat mennyisége és összetétele is. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában I. félévében átlagosan álláskeresı szerepelt, az elızı évihez képest a létszám fıvel, vagyis 5,8%-kal emelkedett. A növekedés megyénkben jóval nagyobb, mint amit a régióban összességében tapasztaltunk (2,2%), s országosan is csak 2,3%-os mértékő többlet mutatható ki. A június 20-i zárónapon már kevesebb, álláskeresı szerepelt a regisztrációban, a nagyarányú közfoglalkoztatásnak köszönhetıen. A nyilvántartott álláskeresık gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 17,5% elsı félévében átlagosan, a régiós átlagnál alacsonyabb ugyan, de az országos átlagot 3,4%- ponttal haladja meg. A június havi ráta 15,8% volt Baranyában, amely a megyék sorában a nyolcadik legmagasabb. A megyén belül ugyanakkor jelentıs különbségek tapasztalhatók az egyes térségek munkaerı-piaci helyzetében. Az álláskeresık aránya a hét kirendeltség közül csak egyben, a pécsiben, mondható viszonylag kedvezınek, 10,9%, amely az országos átlagnál is 3,3%-ponttal alacsonyabb. A sellyei körzet relatív helyzete a legkritikusabb, ahol 32,1%-os a nyilvántartott álláskeresık a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya, amely közel háromszorosa az országos átlagnak. A júniusi értékhez képest a hét kirendeltség közül leginkább a legkritikusabb helyzető sellyei térségben csökkent az álláskeresési ráta, a siklósi és mohácsi körzetekben pedig emelkedett. Az álláskeresık iskolai végzettség szerinti megoszlására jellemzı tendencia a legalacsonyabb iskolai végzettségőek számának és arányának növekedése. Az elhelyezkedési esélyek szempontjából továbbra is komoly problémát jelent, hogy megyénkben a legfeljebb 8 általánost végzettek teszik ki az álláskeresık zömét, létszámuk 2011 elsı félévében átlagosan fı, arányuk 43,1%, az elızı évinél magasabb. Az általános iskolát sem fejezte be fı, 5,1%-uk. Szakmunkás-bizonyítvánnyal az álláskeresık 31,1%-a rendelkezett, középiskolában szerzett érettségit a regisztráltak 20,9%-a, míg a diplomával munkát keresık 3

4 aránya 4,5%-os volt. A nyilvántartott álláskeresık 83,9%-a fizikai munkaerı volt, többségükben szakmunkás (37%), betanított munkát 21,9%-uk, segédmunkát 25,0%-uk keresett I. félévében a nyilvántartott álláskeresık 8,7%-a volt pályakezdı fiatal, létszámuk havonta átlagosan fıt tett ki. Az álláskeresık 28%-a (8 638 fı) egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban. A megye kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzetére utal, hogy ez mutató is magasabb az országos átlagnál. Tovább rontja a helyzetet, hogy közülük havonta átlagosan fı (45,7%-uk) már több, mint két éve megszakítás nélkül, folyamatosan regisztrált álláskeresı. A nyilvántartottak több mint egyötöde (22,3%), havonta átlagosan fı, az 50 év feletti korosztályhoz tartozik, amely a munkavállalás szempontjából szintén hátrányt jelent számukra. Az elızı évihez viszonyítva 14,3%-kal nıtt létszámuk elsı félévében a munkáltatók összesen 12,8 ezer fıre vonatkozó új munkaerıigényt jelentettek be a Baranyában mőködı munkaügyi kirendeltségeken, ugyanezen idıszakában 5,5 ezer fıs állásigényt regisztráltunk. Tárgyév I félévében az új ajánlatok többsége, 85%-a (10 886) támogatott munkahelyekre vonatkozott, támogatás nélkül csak álláshely volt betölthetı. Külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatására az ajánlatok töredéke, mindössze 82 álláshely vonatkozott. A támogatott álláshelyek 90%-a közfoglalkoztatást jelentett, a bértámogatás és járulékátvállalás pedig, 10%-ot tett ki es év elsı negyedévében Baranyából 8 leépítési döntésrıl érkezett bejelentés, és 402 dolgozó szerepelt az elbocsátásra várók listáján. A 8 bejelentés közül 6 pécsi (229 fı) székhelyő vállalat, 1 komlói (143 fı), 1 szigetvári (30 fı) cég szerepelt. Az említett létszámcsökkentések leginkább a feldolgozóipar (173 fı), az oktatás (114 fı), az egészségügy (45 fı) területét érintették. A felmérés eredményei A III. negyedévi adatfelvételbe a Baranyában mőködı munkaügyi kirendeltségeink összesen 335 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 28 és 70 között mozgott. A megkeresett szervezetek 90,7%-a, mintegy 304 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. A megkérdezett cégek 71,8%-a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a gazdálkodók az érintett munkavállalók mindössze 16,6%-át foglalkoztatták a felmérés idıpontjában, június 30-án. A közepes létszámnagyságú vállalkozások egynegyedét alkották a mintának, de az itt foglalkoztatottak az érintett létszám közel felét (46,4%-át) jelentették. A nagyvállalkozások a minta kis hányadát teszik ki, emellett az érintett munkavállalók 37%-át foglalkoztatják. (Az adatok a közfoglalkoztatás létszámát nem tartalmazzák). 4

5 A felmérésben résztvevı munkáltatók és az általuk foglalkoztatottak száma vállalati nagyság szerinti bontásban Vállalati méret felmérésben résztvevı munkáltatók foglalkoztatottak száma (db ) megoszlása (%) száma (fı) megoszlása (%) Mikro (0-9 fı) , ,2 Kis (10-49 fı) , ,4 Közép ( fı) 75 24, ,4 Nagy (250 fı felett) 11 3, ,0 Összesen , ,0 Az elızı felméréshez képest összességében 3,2%-kal (10 cég) csökkent a választ adó munkáltatók száma. A 304 megkérdezett munkáltató június végén 18,1 ezer fıt foglalkoztatott (közfoglalkoztatottak nélkül), ez 6,4%-kal kevesebb a II. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. Az elızı negyedévi felméréshez képest a közepes szervezeteknél foglalkoztatottak aránya 4,6%-ponttal emelkedett, míg a nagy szervezeteknél alkalmazottak hányada 3,5%-ponttal, a kis kategóriájú szervezeteknél foglalkoztatottak hányada 1,2%-ponttal esett vissza. A mikro vállalkozásoknál alkalmazottak száma stagnál. A KSH legfrissebb statisztikája alapján Baranyában I-IV. negyedévében az alkalmazásban állók száma 82,3 ezer fı volt, így ez 22%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 304 gazdasági szervezet a december végén regisztrált 2 62,1 ezer gazdasági szervezet 0,5%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevı gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (80 cég) kerültek ki, Baranya gazdaságában ez az ágazat a legmeghatározóbb. Emellett jelentıs számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjármőjavítás (63 cég), a mezıgazdaság (36 cég), az építıipar (24 cég) és a szálláshely-szolg., vendéglátás (22 cég) területérıl. A feldolgozóipart leginkább az élelmiszergyártás (16 cég), a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (13 cég), a textília, ruházat, bır és bırtermék gyártása (12 cég), a gumi, mőanyag termékek gyártása (9 cég), valamint fafeldolg., papírtermék gyártása (9 cég) reprezentálja. 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató IV. n.év. 5

6 A felmérésben résztvevı munkáltatók száma és megoszlása Nemzetgazdasági ág Mikro (0-9 fı) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fı) Közép ( fı) Nagy (249 fı felett) db % db % db % db % Összesen =100% Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat 13 4,3 14 4,6 8 2,6 1 0,3 36 Bányászat, kıfejtés 1 0,3 0 0,0 1 0,3 0 0,0 2 Feldolgozóipar 20 6, ,5 24 7,9 1 0,3 80 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3 1,0 7 2,3 6 2,0 0 0,0 16 Textília, ruházat, bır és bırtermék gyártása 3 1,0 5 1,6 4 1,3 0 0,0 12 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 2 0,7 6 2,0 1 0,3 0 0,0 9 Vegyi anyag, termék gyártása 0 0,0 4 1,3 0 0,0 0 0,0 4 Gumi-, mőanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2 0,7 3 1,0 4 1,3 0 0,0 9 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 4 1,3 4 1,3 5 1,6 0 0,0 13 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,3 1 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 Gép, gépi berendezés gyártása 1 0,3 2 0,7 2 0,7 0 0,0 5 Jármőgyártás 1 0,3 2 0,7 2 0,7 0 0,0 5 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 4 1,3 2 0,7 0 0,0 0 0,0 6 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás 0 0,0 1 0,3 3 1,0 1 0,3 5 Vízellátás; szennyvíz győjtése 0 0,0 1 0,3 4 1,3 1 0,3 6 Építıipar 7 2,3 13 4,3 4 1,3 0 0,0 24 Kereskedelem, gépjármőjavítás 35 11,5 21 6,9 7 2,3 0 0,0 63 Szállítás, raktározás 1 0,3 1 0,3 0 0,0 3 1,0 5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 12 3,9 8 2,6 2 0,7 0 0,0 22 Információ, kommunikáció 3 1,0 1 0,3 0 0,0 0 0,0 4 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 1 0,3 2 0,7 1 0,3 0 0,0 4 Ingatlanügyletek 1 0,3 2 0,7 1 0,3 0 0,0 4 Szakmai, tudományos, mőszaki tev. 5 1,6 2 0,7 2 0,7 0 0,0 9 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 5 1,6 1 0,3 0 0,0 1 0,3 7 Közigazgatás, védelem; kötelezı társ.bizt. 1 0,3 3 1,0 3 1,0 0 0,0 7 Oktatás 0 0,0 0 0,0 10 3,3 1 0,3 11 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 0,7 2 0,7 3 1,0 2 0,7 9 Mővészet, szórakoztatás 0 0,0 1 0,3 0 0,0 0 0,0 1 Egyéb szolgáltatás 2 0,7 1 0,3 2 0,7 0 0,0 5 Összesen , , ,7 11 3,

7 A felmérésben résztvevı cégeknél foglalkoztatott összlétszám többségét, 32,4%-át a feldolgozóipar adta, a szállítás, raktározás 13%-os súllyal, az oktatás 9,5%-os, a mezıgazdaság 7,6%-os hányaddal szerepel. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatban volt a legnagyobb a foglalkoztatott létszám, 11,5%. Jelentısebb munkaadóként említhetı még a kereskedelem, gépjármőjavítás területe (7,1%), valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás (6%). Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a mezıgazdaság; a feldolgozóipar; a villamosenergia-, gáz-, gızellátás; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; a pénzügyi, biztosítási tevékenység; a szállítás, raktározás; az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a felkeresett mintában. Az építıipar; az oktatás; a humán-egészségügyi ellátás; az információ, kommunkáció; a szálláshely-szolg vendéglátás; a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység; területe az átlagosnál kisebb arányban szerepel a felmérésben. A III. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplı cégeknél foglalkoztatottak száma (fı, közfogl.nélkül) 7 Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, dec. 30. (fı) Reprezentációs arány (%) Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ,5 Bányászat, kıfejtés ,0 Feldolgozóipar ,7 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás ,0 Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyezıdésmentesítés ,0 Építıipar ,1 Kereskedelem, gépjármőjavítás ,3 Szállítás, raktározás ,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4 Információ, kommunikáció ,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,1 Ingatlanügyletek ,3 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység ,3 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,4 Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás ,4 Oktatás ,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,3 Mővészet, szórakoztatás, szabad idı ,4 Egyéb szolgáltatás ,6 Baranya megye összesen: ,0

8 A mintában érintett válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma Baranyában (közfoglalk. nélkül) 60 fıt tett ki. Ennél nagyobb átlagos létszám csak a megyeközpont körül, Pécs körzetében fordul elı (152 fı). A többi térségben mindenhol ennél jóval alacsonyabb. Az átlagost leginkább a szigetvári körzetben közelíti meg, a foglalkoztatotti létszám 53 fı, a szentlırinci körzetben pedig már csak átlagosan 14 fıs cégek vannak. A megkeresett cégek és a foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban Kirendeltségek felmérésben résztvevı munkáltatók száma foglalkoztatottak száma Átlagos foglalkoztatotti létszám (db ) (fı) (fı) Pécs Komló Mohács Siklós Sellye Szigetvár Szentlırinc Összesen Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés idıpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevı szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenı 32 10, ,1 Stagnáló , ,9 Növekedı 55 18, ,0 Válaszadók száma , ,0 A vállalatok többsége, 71,4%-a, 3 hónap múlva is változatlan létszámmal tervezi mőködését, de egy év múlva a stagnálást elırejelzık hányada már jelentısen csökken 59,9%-ra. Ugyanakkor nagyon valószínő, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják elırebecsülni a változást. A változatlan létszámmal számolók hányada az elızı negyedévi felméréshez képest növekedett. 8

9 Az alkalmazott létszám szőkítését 3 hónapos távlatban prognosztizálók hányada csak 10,5%, emelkedett az elızı negyedévi 8,6%-hoz képest. A létszám bıvítését tervezık hányada ugyanakkor 18,1%, 4,8%-ponttal kisebb, mint az elızı felmérésnél volt. Egyéves idıtávban a megkérdezettek 16,1%-a számolt be létszámcsökkentési elképzelésrıl. A bıvíteni szándékozók aránya, 24%. Az elızı felméréshez képest emelkedett a létszám csökkenést tervezık hányada (1,8%-pont), ugyanakkor szőkült az optimisták, a növekedést becslık aránya (3,4%-pont). A megkérdezett munkaadók június végén 729 fıs létszámot jelentettek, akik közfoglalkoztatás keretein belül dolgoztak. Ennek háromnegyedrésze a pécsi megyeszékhely körzetében jelent meg. A közfoglalkoztatás leginkább a nagy vállalkozásokra volt jellemzı, 49,8%-ukat a legnagyobb munkaadók, egyharmadukat a közepes cégek alkalmazták és csak 17,3%-uk állt a mikro- és kisvállalkozásoknál alkalmazásban. Nemzetgazdasági áganként a közfoglalkoztatottak többsége az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (31,4%), a közigazgatás, védelem és kötelezı társadalombiztosítás (30%) területén tevékenykedik, valamint a mezıgazdaság (22,1%) tekinthetı még fı foglalkoztatónak. Egy tizedüknél az építıipar és a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazat jelenik meg foglalkoztatóként. A közfoglalkoztatottak 3 hónap múlva várható létszáma és összetétele szinte ugyanennyi. Összességében a foglalkoztatottak száma fı volt a II. negyedévi zárónapon (közfoglalkoztatással együtt) II. negyedévének munkaerı-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkoztatási tendenciák mint már megszokhattuk másként alakultak, mint ahogy azt munkáltatóink várták. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban (2011. II. negyedévében) 708- an léptek be új munkavállalóként és 874 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát valójában 166 fıvel csökkent a bevont cégek összlétszáma. Ezzel szemben a március végén lebonyolított elızı felmérésünk alkalmával, ugyanerre az idıszakra tehát II. negyedévére a bekövetkezettnél lényegesen kevesebb, 509 belépést és 301 fıs kilépést prognosztizált az akkor megkérdezett 10 munkáltatóval és fıvel több foglalkoztatottal bíró munkáltatói kör. Mostani felmérésünk eredménye szerint, szeptember végére a megkérdezett munkaadók összességében a létszám 656 fıs (-3,6%) csökkenésére számítanak a június 30.-i állapothoz képest. A munkakörönkénti elırejelzés szerint 280 új belépés mellett 936 kilépés várható. 9

10 A foglalkoztatottak létszáma a III. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Baranya megyében várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva aktuális létszám: jún. 30-án fı A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következı három hónapban a foglalkoztatotti létszám jelentısebb csökkenésére a feldolgozóiparban lehet számítani: összesen 634 fı. Ezen belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén várható létszám csökkenés (-680 fı), amit némileg enyhít az élelmiszeripar és a textilipar néhány fıs létszámbıvülése (53 fı). Ezen túl, 10 fı feletti létszámváltozást (bıvülést) a kereskedelem gépjármőjavítás ágazatban jelentettek. A többi ágazat néhány fıs változása jelentéktelen, nem számottevı. A három hónapos elırejelzés létszámadatait kirendeltségi körzetenként vizsgálva a legnagyobb változás a Pécs térségében tervezett 666 fıs, valamint a Siklós körzetében várható 50 fıs létszámcsökkenés. A foglalkoztatás stagnálását prognosztizálták a szentlırinci kirendeltség munkaadói (10 fıs létszám felvétel és ugyancsak 10 fıs elbocsátási szándék mellett). A komlói és mohácsi munkáltatók körében a belépık és kilépık egyenlege a foglalkoztatás növekedését jelzi, amely mindkét területen 24 fı. A sellyei és szigetvári cégek pedig 6-6 fıs létszám gyarapodással számolnak. 10

11 A foglalkoztatott létszám 3 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > = 3% +1,0% Komló 0% < X < 3% X = 0 % Szigetvár +0,3% 0% Szentlırinc Pécs -6,8% Mohács -3% < X < 0% +3,6% X < -3% Sellye +0,7% Siklós -2,7% Méretkategóriánként tekintve 3 hónap távlatában prognosztizált létszámcsökkenést a nagy cégek jelentették (-672 fı), a közép mérető vállalkozások esetében nem számottevı a csökkenés (-10 fı). A mikroszervezetek jelezték a foglakoztatás emelkedését, 11 fıvel, a kis mérető vállalkozások pedig 15 fıs létszám bıvülést várnak. A 12 hónapos elırejelzés adataiból kitőnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az idıintervallumban sem javul. A megkérdezett cégek összesített tervei szerint ugyanis, közel ezer fıs (903 fı) 5%-os létszámcsökkenési várakozásról adott számot az elıttünk álló egy év vonatkozásában. Kirendeltségenként vizsgálva eltérı nagyságú, ellentétes irányú létszámmozgások tapasztalhatók a megye hét körzetében. Létszám csökkenés várható a pécsi munkáltatók körében 915 fı, Siklós térségében 31 fı, a mohácsi foglalkoztatók pedig csak 18 fıvel kisebb létszámot valószínősítenek. Létszámgyarapodással számolnak Komló körzetében (45 fı), Siklós körzetében (31 fı), valamint a szigetvári térségben (11 fı). 11

12 Létszámnagyság alapján a 12 hónapra elıre vetíthetı létszámcsökkenés Pécs és Szigetvár körzetében található nagy foglalkoztatók körében fordul elı (872 fı), de a közepes vállalkozások is létszámszőkítést terveznek (66 fı) egy év távlatában. Ezt némileg enyhíti a mikro- és kisvállalkozások szerény mértékő bıvítési szándéka (35 fı). Szakmacsoportok szerinti elırejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerı szakmánkénti mozgásáról is. A harmadik negyedévre a munkáltatók 280 belépést és 936 kilépést prognosztizáltak különbözı munkakörökben. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része szokás szerint a betanított-, illetve a segédmunkásokat takar, a harmadik negyedév folyamán belépık 38%-a (107 fı), a kilépık 57%-a (532 fı) közülük kerülhet ki. Nagyobb létszámfelvétel az irodai foglalkozások körében várható, 34 fı (postai kézbesítı és ügyfélkapcsolati jellegő foglalkozásúak). Az ipari jellegő foglalkozásúak közül kiemelhetık a pék (11 fı), lakatos (10 fı), szabó varró (11 fı) munkakörökben jelentett felvételek, valamint 12

13 eléri a 10 fıt a felvenni tervezett bolti eladók száma is. Különféle oktatók felvétele 12 fıt érint várhatóan. Ezek a felvételek azonban nem jelentenek minden esetben létszám növekedést, hiszen nagyjából ugyanennyi megjelenik a kilépık oldalán is (kivéve a szabó, varrókat). A várható kilépések zöme (közel hétszáz) egy céghez köthetı, a pécsi székhelyő Elcoteq mőködése került veszélybe, ezért az itt dolgozók helyzete bizonytalan, a dolgozók leépítésére kényszerül a munkáltató. Irodai, ügyviteli, adminisztrátori munkakörben dolgozók 165-en, villamos gépek mőszerészei 90-en, egyéb feldolgozóipari gépkezelık 410-en kerülnek elbocsátásra. A következı 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR 2 számjegyő csoportokban (10 fı felett) mobil gépek kezlıi feldol.ip.gépkezelık építıip. fogl. vas és fémip.fogl. könnyőip.fogl. élelmiszerip. fogl. ker.vendl.ip.fogl. irodai ügyviteli fogl. pedagógusok kilépık belépık f 100 ı A következı három hónapra prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve 10 fıs nagyságot elérı létszámbıvülésrıl csak a szabó varrók (komlói körzet) és csomagoló, címkézı gépkezelık (mohácsi körzet) esetében beszélhetünk. Inkább jellemzı a létszámleépítési szándék, amely érinti a gépkezelıket (-409 fı), a mőszerészeket (-90 fı), irodai adminisztrátori (-121 fı), ügyviteli (-46 fı) foglalkozásokat, de ipari tev-et folytató egység vezetıi (-15 fı) munkakört is. A munkakörök zömében csak néhány fıs pozitív ill. negatív egyenleg, vagy stagnálás jelenik meg a megszólított munkáltatók részérıl. Szolgáltatásaink és az aktív eszközök felhasználása a válaszadók körében A munkaerı-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél arra kértük a munkáltatókat jelöljék meg, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásai és aktiváló eszközei közül melyeket használják, és egyben rangsorolják is ıket fontosságuk sorrendjében. 13

14 A legfontosabbnak három szolgáltatást ítéltek a munkáltatók: a bér-és bérjellegő támogatásokat, a start kártya család nyújtotta lehetıségeket és a munkaközvetítést. A bér-jellegő támogatások a leghasznosabb és legnépszerőbb aktív eszköz a munkaadók szerint. A foglalkoztatók közel fele 48,7%-a a legfontosabbak közt, az elsı helyen tartja számon, további 20%-uk pedig az elsı három közé sorolta. A start kártya szerepel a második leghasznosabb eszközként a kérdıívet kitöltık körében, 32,6%-uk sorolta elsı helyre és 35%- uk a három fontosabb közé. Az említett eszközök kedveltségére utal, hogy mindkettı esetében a válaszadóknak csupán 4-7%-a nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri, vagy még nem használta az említett szolgáltatást, illetve aktív eszközt. A harmadik legfontosabb szerep a munkaközvetítésnek jutott, a válaszadók 22,4%-ánál az elsı legfontosabb és 34,2%-nál a három leggyakrabban igénybevett szolgáltatásként jelent meg. A foglalkoztatási szabályok ismertetése pedig a negyedik legnépszerőbb volt a felmérésben résztvevı gazdálkodók között. A cégek 41,5%-a ítélte a fontosabb eszközök közé. A kis- és középvállalkozásoknak, illetve a civil szervezeteknek nyújtott járulékkedvezményt a cégek 34%-a fontosnak tartja. A válság enyhítését célzó munkahelymegırzı, válságkezelı programokat a munkaadók 32,9%-a sorolta a fontosabbak közé. A munkaerı-piaci tájékoztatást a vállalkozások 28,3%-a ítélte fontosnak. A foglalkoztatók körében a legkevésbé ismert, ill egyáltalán nem használatos eszközök illetve szolgáltatások: az uniós munkaközvetítés, a létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás, valamint az álláskeresık összetételérıl való tájékoztatás. Pécs, Készítette: Schleer Lászlóné Jóváhagyta: Janovics László igazgató 14

15 Melléklet A évi III. NMF-ben résztvevı szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépı Kilépı Egyenleg 13 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetıi Mőszaki és természettudományi foglalkozások Egészségügyi - egyetemi, fıiskolai képzettséghez kapcsolódó foglalkozások Szociális - egyetemi, fıiskolai képzettséghez kapcsolódó foglalkozások Szakképzett pedagógusok Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás Egyéb magasan képzett ügyintézık Technikusok és hasonló mőszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális és munkaerı-piaci szolgáltatási foglalkozások Gazdasági, pénzintézeti ügyintézık Egyéb ügyintézık Irodai jellegő foglalkozások Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Nem anyagi jellegő szolgáltatási foglalkozások Mezıgazdasági foglalkozások Erdı- és vadgazdálkodási foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyőipari foglalkozások Vas- és fémipari foglalkozások Építıipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelıi Egyéb helyhez kötött gépek kezelıi Mobil gépek kezelıi Egyszerő szolgált. jellegő foglalkozások Egyszerő mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások Összesen: (fı) 15

16 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerı-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7.napját követı elsı hétfıtıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két fıcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerı) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthetı jövedelemszerzınek, ha annak eredménye jellemzıen piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülıket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelıen január 1-tıl a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérıen az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerı-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelıen a munkaerı-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétıl a munkaerı-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelıen 2003-tól módosítják a korábbi idıszakok adatait is. 16

17 Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejő teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendı, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítın keresztül érdeklıdött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerısöknél érdeklıdött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresık közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elısegítı támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévık, valamint gyedet igénybe vevık adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tıkejövedelmükbıl (ingatlan-, és pénztıke jövedelmébıl) élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyőjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 17

18 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új fogalma Nyilvántartott álláskeresı: Az Flt november 1-jei módosításával összefüggésben azok a személyek, akik a korábban alkalmazott regisztrált munkanélküli fogalomnak megfelelnek, és a munkaügyi szervezet illetékes kirendeltségével új típusú álláskeresési megállapodást kötöttek. (Az átmeneti idıszakban ide értjük azokat a regisztrált munkanélkülieket is, aki esetében ez a megállapodás még nem köttetett meg.) 18