A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai Tolna megyében III. negyedév. A felmérés lényege

Átírás

1 Munkaügyi Központja A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai Tolna megyében III. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az NFSZ legnagyobb volumenő adatgyőjtése, melyben fıként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdıívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felméréssel helyi és megyei szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat győjthetünk a munkáltatók létszámgazdálkodási tervérıl, és elısegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerı-piaci folyamatok iránt érdeklıdı pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2011 második negyedévére vonatkozó adatfelvételre július 5. és július 25. között került sor. A kérdıívben a munkáltatók a június végi statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzıi Tolna megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerı felmérésének adatai szerint 2011 II. negyedévében Tolna megyében 85,0 ezer fıt foglalkoztattak, ez az elızı év azonos idıszakához viszonyítva 0,5%-os csökkenést jelent. A munkanélküliek száma II. negyedévének átlagában 8,1 ezer fı volt, egy év alatt 1,2%-kal csökkent. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 0,2%-ponttal 47,8%-ra, az aktivitási ráta 0,1%-ponttal 52,3%-ra nıtt az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. (Mindkét mutató elmaradt az országos átlagtól.) Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája 8,7%-ot tett ki, ami 0,1%-ponttal alacsonyabb az elızı év azonos idıszakinál. Tolna megye legalább 5 fıt foglalkoztató gazdasági szervezeteinél I. félévében átlagosan 45,3 ezren álltak alkalmazásban, ez 2,3%-kal (1019 fıvel) kevesebb az egy évvel korábbinál Szekszárd, Szent István tér Telefon: (36 74) Fax: (36 74) tolnakh-mk@lab.hu Honlap: kozig.tolnamegye.hu

2 Népességi és a KSH munkaerı-felmérésének adatai Tolna megyében 1 Megnevezés II. n.év II. n.év II. n.év II. n.év a megye népességének %-ában Népesség száma a) (ezer fı) 235,9 233,6 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma a) (ezer fı) 184,3 182,5 78,1 78,1 Gazdaságilag aktívak b) (ezer fı) 93,6 93,1 39,7 39,9 Foglalkoztatottak száma b) (ezer fı) 85,4 85,0 36,2 36,4 Munkanélküliek száma b) (KSH, ILO) (ezer fı) 8,2 8,1 3,5 36,4 Alkalmazásban állók száma c) (ezer fı) 44,3 45,3 18,7 19,4 Inaktívak száma b) (ezer fı) 85,8 84,9 36,4 36,3 A különbözı gazdasági ágak létszámindexei jelentısen differenciáltak voltak I. félévében a versenyszférában alkalmazásban állók száma közel tizedével (9%-kal) emelkedett az elızı év azonos idıszakához képest, a költségvetési szférában viszont 6,2%-os csökkenés következett be, ami fıként a humán-egészségügyi, szociális ellátás és a közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítási ágakban regisztrált létszámcsökkenésekre vezethetı vissza. A legnagyobb súlyú feldolgozóipar alkalmazottainak száma 12,2%-kal több volt a bázis idıszakhoz képest, a szállítás, raktározás ágazatban 5,3%-os, az építıiparban, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység valamint az oktatás esetében 2,4%-os emelkedés következett be. Az elıbbiekkel ellentétben az egy évvel korábbi azonos idıszaki adatokhoz viszonyítva csökkent az alkalmazásban állók száma a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-5,3%-kal), a közigazgatás (-3,2%-kal), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-2,9%-kal) és a kereskedelem, javítás (-2,7%-kal) ágazatokban. A mezıgazdaságban stagnálást mutatnak az idei elsı féléves foglalkoztatási adatok március végén Tolna megyei székhelyő gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1,1%-kal többet az egy évvel korábbinál. A társas vállalkozások száma az elızı év azonos idıszakához viszonyítva 6,6%-kal (540-nel) csökkent, az egyéni vállalkozásoké 1%-kal (266- tal) bıvült, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a nonprofit szervezetek száma jelentısen, mintegy 30%-kal megnıtt. A gazdasági szervezeteken belül a vállalkozások száma , a nonprofit szervezeteké 2.769, a költségvetési szerveké 469 volt. A vállalkozásokon belül 22,7%-ot tettek ki a társas, 77,3%-ot pedig az egyéni vállalkozások. 1 a) 2010, ill január 1-jén. b) II. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy fınél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti I. féléves adatai. 2

3 A regisztrált társas vállalkozások fı tevékenység szerinti megoszlását tekintve legnagyobb hányaduk a kereskedelem, gépjármőjavítás (23,5%) nemzetgazdasági ágba volt bejegyezve. Ezen kívül meghatározó a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység (14,2%), az építıipar és a feldolgozóipar (12-12%), valamint a mezıgazdaság (6%) területén mőködı cégek részesedése is. A munkaerı-piaci helyzet alakulása Az elhelyezkedési lehetıségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentısen befolyásolja a munkaerı-kínálat összetétele is elsı félévében havonta átlagosan álláskeresı szerepelt a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában. Ez a létszám az elızı évi átlagnál 497 fıvel (3%-kal) kevesebb volt. Tolna megyében elsı félévében átlagosan a gazdaságilag aktív népesség 15,3%-át tették ki a regisztrált álláskeresık, ez 0,4%-ponttal kedvezıbb a azonos idıszaki mutatónál. Az elhelyezkedési esélyek szempontjából a legfontosabb tényezı a legmagasabb iskolai végzettség. Komoly problémát jelez, hogy a Tolna megye területén nyilvántartott álláskeresık átlagosan 43,8%-a (6.854 fı) legfeljebb 8 osztályt végzett. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık aránya 31,8%-os volt, 20,2% középiskolában szerzett érettségit, felsıfokú végzettséggel pedig 4,2% keresett munkát. A I. félévi átlagos állománnyal egybevetve azt tapasztaljuk, hogy 1,9%-ponttal csökkent a szakmunkás végzettségőek aránya, emelkedett ugyanakkor (0,9%-ponttal) az érettségizettek és (0,7%-ponttal) a diplomások aránya. A vizsgált idıszakban a nyilvántartott álláskeresık 9,4%-a volt pályakezdı, havi átlagos létszámuk fıt tett ki, ami 18 fıvel (1,2%-kal) alacsonyabb az elızı év azonos idıszakinál. Az álláskeresık 25,6%-a (4.008 fı) egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, a I. félévihez képest 0,5%-ponttal mérséklıdött a mutató értéke. Tolna megyében II. negyedévében a munkáltatók összesen fıre vonatkozó új munkaerıigényt jelentettek be a megyében mőködı munkaügyi kirendeltségeken, ez kétszerese a azonos idıszakinak. Így a tárgyévben havonta átlagosan 691 új állásajánlat állt rendelkezésre a munkát keresıknek, az elızı év azonos idıszaki 338-cal szemben. Az új ajánlatok többsége, 82,8%-a (3436) támogatott munkahelyekre vonatkozott, támogatás nélkül 711 álláshely (17,2%) volt betölthetı. Külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatását mindössze 14 álláshely célozta. A támogatott álláshelyek 74,7%-a közfoglalkoztatást jelentett, 6,2%-os volt a bértámogatás, 19,1%-os pedig a többi támogatott állás aránya. A felmérés eredményei A III. negyedévi adatfelvételbe a Tolna megyében mőködı munkaügyi kirendeltségek összesen 302 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 30 és 100 között mozgott. A megkeresett szervezetek 98,3%-a, mintegy 297 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. A 297 munkáltató június végén fıt foglalkoztatott, ez csaknem megegyezik az II. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámával. 3

4 A KSH legfrissebb statisztikája alapján Tolna megyében 2011 I. félévében az alkalmazásban állók átlagos száma 45,3 ezer fı volt, így ez 43,8%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 297 gazdasági szervezet a március végén regisztrált 2 37 ezer gazdasági szervezet 0,8%-át képviselte. A negyedéves felmérésben részt vevı gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (107 cég) kerültek ki, ahogy a megye gazdaságában is ezen ágazat szerepe a legmeghatározóbb. Emellett jelentıs számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjármőjavítás (66 cég), az építıipar (29 cég) és a mezıgazdaság (21 cég) területérıl. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (30 cég), a textília, ruházat, bır és bırtermék gyártása (19 cég), az élelmiszergyártásnak és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása ágazatoknak (13-13 cég), valamint a villamos berendezés gyártása ágazatoknak (9 cég) volt legnagyobb az érintettsége. A felmérésben a regisztrált összlétszám 36%-át a feldolgozóipar adta, 22%-át a kereskedelem, 10%-át az építıipar szolgáltatta, de jelentısebb foglalkoztatóként említendı a mezıgazdaság is, ahonnan a foglalkoztatottak 7%-a származott. A közfoglalkoztatás jelentıs szereppel bír megyénk foglalkoztatásában elsı félévében megyei szinten mintegy an léptek a rendszerbe. Legjellemzıbb foglalkoztatók e téren az önkormányzatok, így kijelenthetjük, hogy e terület meghatározó nemzetgazdasági ága a közigazgatás. A negyedéves prognózis kapcsán megkérdezett munkáltatók közé csupán 2 önkormányzat került, így ebbıl a forrásból nem kaphatunk képet a közfoglalkoztatásról. Felmérésünk idıszakában június végén a megszólított munkáltatóknál összesen 218 fı dolgozott, ami a válaszadóinknál foglalkoztatottak mindössze 1%-át képviseli. A legtöbb közfoglalkoztatottat (139 fıt) a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ágazatban alkalmazták, a mintába került két önkormányzatnál 36 fı, a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén 22 fı, az építıiparban pedig 19 fı közfoglalkoztatottnak biztosítottak munkalehetıséget. A 3 hónapos elırejelzést tekintve, megkérdezettjeinknél várhatóan 25 fıvel (11,5%-kal) mérséklıdni fog a közfoglalkoztatottak száma a júniusi adatokhoz viszonyítva. A csökkenésre teljes egészében a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ágazatban fog sor kerülni a szezonhatásnak köszönhetıen. Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve (lásd túloldali táblázat) elmondható, hogy a feldolgozóipar, az egyéb szolgáltatás, a kereskedelem, gépjármőjavítás, és a szállítás, raktározás az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a mintában. A humán-egészségügyi, szociális ellátás és a mezıgazdaság reprezentációja közelíti az átlagost, ugyanakkor a mővészet, szórakoztatás, szabadidı, az információ, kommunikáció, a közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a felmérésben. 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 4

5 A III. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplı cégeknél foglalkoztatottak száma (fı) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, I. fv Reprezentációs arány (%) Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ,5 Bányászat, kıfejtés 0.. X Feldolgozóipar ,6 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyezıdésmentesítés X ,2 Építıipar ,7 Kereskedelem, gépjármőjavítás ,8 Szállítás, raktározás ,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 Információ, kommunikáció ,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,8 Ingatlanügyletek ,0 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység ,9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,1 Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás ,8 Oktatás ,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,5 Mővészet, szórakoztatás, szabad idı ,6 Egyéb szolgáltatás ,6 Tolna megye összesen: ,8 A megyei mintával érintett létszám kétharmada Szekszárd és Paks térségben megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. E térségekben a válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma sorrendben 92, illetve 112 fı volt, míg legtöbb céget bevonó Tamási esetében ez a mutató csak 31 fıt tett ki. Vállalati méret szerint tekintve a megkérdezett cégeknél dolgozók 44%-a nagy, 39%-a közepes, 14%-a kis, 3%-a pedig mikro-vállalkozásoknál állt alkalmazásban. 5

6 A felmérésben résztvevı munkáltatók száma és megoszlása, Tolna megyében Nemzetgazdasági ág Mikro (0-9 fı) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fı) Közép ( fı) Nagy (249 fı felett) Összesen =100% db % db % db % db % Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat 4 1,3 8 2,7 8 2,7 1 0,3 21 Feldolgozóipar 25 8, ,2 29 9,8 8 2,7 107 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bır és bırtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Gumi-, mőanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozás Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Jármőgyártás 3 1,0 7 2,4 2 0,7 1 0, ,3 8 2,7 8 2,7 2 0, ,0 9 3,0 1 0,3 0 0, ,3 4 1,3 0 0,0 0 0, ,0 11 3,7 8 2,7 2 0, ,3 1 0,3 2 0,7 1 0, ,7 0 0,0 6 2,0 1 0, ,7 2 0,7 0 0,0 0 0, ,3 1 0,3 0 0,0 1 0,3 3 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, 2 0,7 2 0,7 2 0,7 0 0,0 6 berendezés javítása Villamosenergia-, gáz-, gızellátás 0 0,0 3 1,0 1 0,3 1 0,3 5 Vízellátás; szennyvíz győjtése 0 0,0 1 0,3 3 1,0 0 0,0 4 Építıipar 10 3,4 16 5,4 3 1,0 0 0,0 29 Kereskedelem, gépjármőjavítás 25 8, ,4 10 3,4 0 0,0 66 Szállítás, raktározás 4 1,3 4 1,3 0 0,0 1 0,3 9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5 1,7 6 2,0 0 0,0 0 0,0 11 Információ, kommunikáció 3 1,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 3 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 0 0,0 1 0,3 0 0,0 0 0,0 1 Ingatlanügyletek 1 0,3 0 0,0 1 0,3 0 0,0 2 Szakmai, tudományos, mőszaki tev. 5 1,7 3 1,0 1 0,3 0 0,0 9 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 3 1,0 2 0,7 1 0,3 1 0,3 7 Közigazgatás, védelem; kötelezı társ.bizt. 1 0,3 0 0,0 1 0,3 0 0,0 2 Oktatás 1 0,3 0 0,0 6 2,0 0 0,0 7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 1 0,3 0 0,0 5 1,7 2 0,7 8 Mővészet, szórakoztatás 1 0,3 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 Egyéb szolgáltatás 2 0,7 2 0,7 1 0,3 0 0,0 5 Összesen 91 30, , ,6 14 4,7 297 Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés idıpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. 6

7 A felmérésben résztvevı szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva Db % db % Csökkenı 27 9, ,1 Stagnáló , ,6 Növekedı 76 25, ,3 Válaszadók száma , ,0 A megszólított cégek 65,3%-a 3 hónap múlva is, 54,6%-a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi mőködését. Ugyanakkor nagyon valószínő, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják elırebecsülni a változást. Létszámcsökkentési elképzelésrıl 3 hónap távlatában a megkérdezettek 9,1%-a, 12 hónapos idıtávban 12,1 %-a számolt be, a bıvíteni szándékozók aránya elıbbi idıintervallumra vonatkozóan 25,6%-ot, éves távlatban 33,3%-ot tett ki II. negyedévének munkaerı-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkozatási tendenciák mint már megszokhattuk másként alakultak, mint ahogy azt munkáltatóink várták. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban (2011 II. negyedévében) 949-en léptek be új munkavállalóként és 865 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát valójában 84 fıvel növekedett a bevont cégek összlétszáma. Ezzel szemben az áprilisban lebonyolított elızı felmérésünk alkalmával, ugyanerre az idıszakra tehát 2011 II. negyedévére a bekövetkezettnél lényegesen kevesebb, mintegy 358 belépést és mindössze 309 fıs kilépést prognosztizált az akkor megkérdezett 1 munkáltatóval kevesebb de nagyjából ugyanennyi foglalkoztatottal bíró és zömében a mostanival megegyezı cégekbıl álló munkáltatói kör. Mostani felmérésünk eredménye szerint, szeptember végére a megkérdezett munkáltatói kör összességében létszámának 100 fı körüli növekedésére számít a június 30-i állapothoz képest. A munkakörönkénti elırejelzés szerint 466 új belépés mellett 356 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszámadatai a III. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál kirendeltségenként Létszám (fı) aktuális létszám: június 30. várható létszám 3 hónap múlva várható létszám egy év múlva Bonyhád Dombóvár Paks Szekszárd Tamási 7

8 A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következı három hónapban a stagnálás jellemzi az ágazatokat. Minimális létszámnövekedés várható a feldolgozóiparban (+66 fı), a közigazgatás (+28 fı), és a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag gyártás, fémfeldolgozás (+44 fı), és villamos berendezés gyártása (+28 fı) ágazatokban számítanak említésre méltó létszámemelkedésre. Az elıbbiekkel szemben létszámcsökkenést a kereskedelem, gépjármőjavítás (-51 fı) és a mezıgazdaság (-13 fı) területérıl prognosztizáltak a megkérdezett munkáltatók. A három hónapos elırejelzés szerint, a foglalkoztatottak számát illetıen a kirendeltségek többségére a kismértékő emelkedés lesz jellemzı, kivéve Tamási körzetét, ahol 5,6%-os csökkenést valószínősítettek a megkérdezett foglalkozatók. A közepes és nagymérető szervezetek létszáma március végén is várhatóan a megkérdezéskori szinten marad, ugyanakkor a kismérető cégeké 1,5%-kal, a legfeljebb 9 fıs mikro vállalkozásoké 2,7%-kal bıvül. A 12 hónapos elırejelzés alapján, megyei szinten 1,5%-kal (293 fıvel) emelkedik a megkeresett cégeknél foglalkoztatottak száma. A kirendeltségenkénti változások közül legjelentısebb a szekszárdi 3%-os és a dombóvári 3,9%-os emelkedés, illetve a bonyhádi körzetben várható 3,7%-os csökkenés. Létszámnagyság alapján 12 hónap távlatában, valamennyi méretkategóriában létszámnövekedést prognosztizáltak a megszólított munkáltatók. A mikro-cégek 19,7%-os (102 fıs), a kisméretőek 1,6%-os, a közepes és nagymérető vállalkozások 1% körüli létszámbıvülést valószínősítenek az elkövetkezı egy év vonatkozásában. 8

9 1 Szakmacsoportok szerinti elırejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerı szakmánkénti mozgásáról is. A következı negyedévre jelzett 466 belépés és 356 kilépés 227 munkakört érint várhatóan. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része szokás szerint a betanított-, illetve segédmunkásokat takar, a harmadik negyedév folyamán belépık fele (239 fı), a kilépık 74%-a (264 fı) közülük kerülhet ki. Ezen kívül 20 fınél nagyobb felvétel a fém- és villamosipari foglalkozásúak (63 fı), és a kereskedelmi foglalkozásúak (29 fı) körébıl várható, 20 fıt meghaladó kilépést viszont a már említett betanított illetve segédmunkásokon kívül más foglalkozási csoportból nem jeleztek. A következı 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyő csoportokban (20 fı felett) kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúak szolgáltatási foglalkozásúak egyszerő ipari, ép.ipari, mg.-i foglalkozásúak fém-és villamosipari foglalkozásúak Változás (fı) egyszerő szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozásúak 9

10 A következı három hónapra prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve a legnagyobb mértékben a fém- és villamosipari foglalkozásúak létszáma növekedhet, 51 fıvel. Ezen kívül az egyszerő ipari, építıipari, mezıgazdasági foglalkozásúak (41 fı), szolgáltatási foglalkozásúak (29 fı) és a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (22 fı) számíthatnak felvételre. 20 fıt meghaladó csökkenési várakozást az egyszerő szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozásúak (-77 fı) körébıl jeleztek. Szolgáltatásaink és az aktív eszközök felhasználása a válaszadók körében A munkaerı-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél arra kértük a munkáltatókat, jelöljék meg, hogy az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásai és aktiváló eszközei közül melyeket használják, és egyben rangsorolják is ıket fontosságuk sorrendjében. A legfontosabbnak három szolgáltatást ítéltek a munkáltatók: a bér-és bérjellegő támogatásokat, a START kártya család nyújtotta lehetıségeket és a munkaközvetítést. A bér-jellegő támogatások a leghasznosabb és legnépszerőbb aktív eszköz a munkaadók szerint. Mintegy 38,4%-uk az elsı, 57,2%-uk pedig az elsı három közé sorolta. A START kártya a második leghasznosabb eszköz a kérdıívet kitöltık körében, 56,2%-uk sorolta a három legfontosabb közé. Az említett eszközök kedveltségére utal, hogy mindkettı esetében a válaszadóknak csupán 6-7%-a nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri, vagy még nem használta az említett szolgáltatást, illetve aktív eszközt. A harmadik legfontosabb szerep a munkaközvetítésnek jutott, a válaszadók 53,5%-ánál ez szerepelt az elsı három leggyakrabban igénybevett szolgáltatásként, a foglalkoztatási szabályok ismertetése pedig a negyedik legnépszerőbb volt a felmérésben résztvevı gazdálkodók között. Ez utóbbit a cégek 35,7%-a sorolta a három legfontosabb eszköz közé. Az elmúlt években több válságkezelı munkaerı-piaci program indult, amelyek célja a leépítések megelızése, illetve a munkájukat elvesztık újbóli munkába helyezése volt. Ezeknek a programoknak az ismertsége és fontossága az elmúlt évekhez képest jelentısen megnıtt. Ennek köszönhetı, hogy speciális válságkezelı munkaerı-piaci programjainkat a megkérdezett munkáltatók 30%-a sorolta a legfontosabbak egyikének. Hatodik, hetedik, illetve nyolcadik helyre került a munkaerıpiacról való tájékoztatás (27,3%), a munka melletti képzést támogató lehetıségek alkalmazása (24,9%) és a létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás lehetısége (22,2%). A kis- és középvállalkozásoknak, illetve a civil szervezeteknek nyújtott járulékkedvezményeket ötöd részük említette az elsı helyeken, az álláskeresık összetételérıl való tájékoztatást 17,5%-uk. Szekszárd, augusztus 31. Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: Keller Anikó mb.igazgató 10

11 Melléklet A évi III. NMF-ben résztvevı szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fı) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépı Kilépı Egyenleg 12 Gazdasági, költségvetési szervek vezetıi Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetıi Gazdasági tevékenységet segítı egységek vezetıi Mőszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi (felsıfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozások 24 Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegő foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézık Technikusok és hasonló mőszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális és munkaerı-piaci szolgáltatási foglakozások Üzleti jellgő szolgáltatások ügyintézıi Mővészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézık Irodai, ügyviteli foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezıgazdasági foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyőipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Építıipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelıi Összeszerelık Helyhez kötött gépek kezelıi Jármővezetık és mobil gépek kezelıi Takarítók és hasonló jellegő egyszerő foglalkozások Egyszerő szolgált., szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerő ipari, építıipari, mezıgazdasági foglalkozások Összesen:

12 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerı-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7.napját követı elsı hétfıtıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két fıcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerı) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthetı jövedelemszerzınek, ha annak eredménye jellemzıen piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülıket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelıen január 1-tıl a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérıen az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerı-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelıen a munkaerı-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétıl a munkaerı-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelıen 2003-tól módosítják a korábbi idıszakok adatait is. 12

13 Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejő teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendı, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítın keresztül érdeklıdött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerısöknél érdeklıdött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresık közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elısegítı támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévık, valamint gyedet igénybe vevık adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tıkejövedelmükbıl (ingatlan-, és pénztıke jövedelmébıl) élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyőjtés); a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. a közületi eltartottak; 13