Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály

Átírás

1 Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés III. negyedév 1. A munkaerı-gazdálkodási felmérés célja, a felmérésben résztvevık köre A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés az ÁFSZ modernizációja során kifejlesztett eszköz. A felméréssel rövid távú információkat kívánunk összegyőjteni a munkaerıpiacról annak érdekében, hogy minél magasabb szintő szolgáltatásra nyíljon lehetıség mind a munkáltatók, mind a munkanélküliek számára. A felmérés során a megyei munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy gyorsan kitölthetı, négy kérdést tartalmazó kérdıívet juttatnak el. A négy kérdés közül három állandó, egy pedig negyedévente változik. A júliusi adatfelvétel során az állandó kérdések mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy a munkáltatók a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által biztosított szolgáltatások, és aktív eszközök közül melyeket veszik igénybe. Mivel a felmérésben a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, az itt bemutatott adatok nem tekinthetık reprezentatívnak, azaz nem jellemzik a megye munkaerıpiacának egészét. A júliusi felmérés lebonyolításában 29 kirendeltségi munkatárs vett részt. A felkeresett szervezetek száma 355, az áprilisinál hárommal kevesebb. A válaszadási arány 61,7% az áprilisi 62,8%-kal szemben. A negyedéves munkaerı-piaci felmérés fıbb adatai kirendeltségenként július Kirendeltség Közremőködı munkatársak száma, fı Felkeresett szervezetek száma, db Válaszoló szervezetek száma, db Válaszadási arány, % Székesfehérvár ,3 Dunaújváros ,0 Mór ,0 Bicske ,4 Gárdony ,0 Sárbogárd ,9 Ercsi ,0 Enying ,7 Megye összesen , Székesfehérvár, Sörház tér 1. Tel: (22) , fax: (22) kdrmk@lab.hu 1

2 A felmérésbe az értékelhetı adatlapok alapján 218 munkáltató került be, a náluk foglalkoztatott létszám fı, az elemzés ezek adataira vonatkozik. A felmérés az alkalmazásban állók 12,9%-át érintette. 2. A terület, népesség foglalkoztatottság, gazdasági szervezetek jellemzıi A Közép-dunántúli régió Magyarország egyik legjobb gazdasági helyzetben levı régiója. Ezen belül Fejér megye fejlettségi szintje megközelíti az országos átlagot. A megye területe 4358,8 km 2, lakónépessége január 1-jén 426 ezer fı volt. A megye településszerkezetére a nagyobb mérető községek, illetve városok a jellemzık. A 108 településbıl kettı megyei jogú város. A megyeszékhely, Székesfehérvár 102 ezer lakosával az ország 9. legnépesebb települése, Dunaújváros lakossága 51 ezer fı. A megye földrajzi fekvése kedvezı, a fıváros közelsége, a kiépített infrastruktúra jó alapot biztosít a gazdaság fejlıdéséhez. A megye gazdaságában az ipar ezen belül a feldolgozóipar - a meghatározó. Az egyoldalú fejlıdés azonban a gazdaság sérülékenységével jár. A gazdasági válság következtében a munkaerı-piaci helyzet jelentısen romlott, a regisztrált álláskeresık átlagos száma 2008-ról 2009-re ugrásszerően 7,2 ezer fıvel emelkedett ben az álláskeresık számának növekedési üteme lassult, az átlagos létszám 2,2 ezer fıvel haladta meg az egy évvel korábbit I. félévében havonta átlagosan fı szerepelt a regisztrációban, az elızı év azonos idıszakánál fıvel (4,5%-kal) kevesebb I. negyedévében a megyei székhelyő, 49 fınél többet foglalkoztató ipari vállalkozások termelésének volumene az egy évvel korábbihoz képest 12%-kal emelkedett. Az export 17%-kal, a belföldi értékesítés 4,4%-kal nıtt. A megye ipari termelését csaknem teljes egészében a feldolgozóipar adta. Az ipari termelékenység 11%-kal nıtt I. negyedévéhez viszonyítva. Az építıipar hosszabb ideje tartó visszaesése mérsékelt ütemben folytatódott, termelése 3,8%-kal csökkent az elızı év azonos idıszakához képest. Ugyanebben az idıszakban a kereskedelmi szálláshelyeken fogadott vendégek száma 30%- kal, a vendégéjszakák száma 37%-kal emelkedett. A megyei székhelyő gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke I. negyedévében 30,4 milliárd forint volt, ami folyóáron az elızı évit 65%-kal haladta meg. A regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én 60 ezer volt, az elızı évinél 2,6%-kal több. A regisztrált vállalkozások 34%-a társas, 66%-a egyéni vállalkozás. Az alkalmazásban állók száma 109 ezer fıt tett ki, ami 0,2%-kal volt több az egy évvel korábbinál. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 195 ezer forint, havi nettó átlagkeresete 130 ezer forint volt. Az elıbbi 0,9%-kal, az utóbbi 1,1%-kal több az elızı év azonos idıszakánál. A KSH II. negyedéves munkaerı-felmérése szerint a éves, gazdaságilag aktív népesség száma Fejér megyében 189,6 ezer fı, az elızı negyedévinél 3 ezer fıvel (1,6%-kal) több. Az elızı negyedévhez képest a régióban összességében 0,9%-os, országos szinten 1,1%-os növekedés következett be. A foglalkoztatottak száma Fejér megyében 300 fıvel (0,2%-kal) 171,1 ezer fıre emelkedett, ami 52,5%-os foglalkoztatási szintet eredményezett. 2

3 Ez 2,9%-ponttal meghaladja az országos mutatót, de a régiósnál 0,4%-ponttal alacsonyabb. Az aktivitási arány javult, az elızı negyedévi 57,2%-kal szemben 58,1%-os aktivitási arányt mérhettünk, ami a régió mutatójánál 0,2%-ponttal alacsonyabb, az országos (55,6%) adatnál viszont 2,5%-ponttal magasabb. A KSH által mért munkanélküliségi ráta Fejér megyében az elızı negyedévhez viszonyítva 1,2%-ponttal 9,7%-ra emelkedett II. negyedévében a régió munkanélküliségi rátája 9,3%, az országos 10,8%, a megye mutatója a régiós rátánál magasabb, de az országosnál kedvezıbb. A KSH munkaerı-felmérés adatai (15-74 éves népességre) II. negyedév Forrás: ksh.hu Megnevezés Fejér megye Közép- Dunántúl Országosan Foglalkoztatottak (ezer fı) 171,1 446,1 3808,8 Munkanélküliek (ezer fı) 18,5 45,5 460,7 Gazdaságilag aktívak (ezer fı) 189,6 491,6 4269,5 Gazdaságilag inaktívak (ezer fı) 136,6 351,3 3406,7 Aktivitási arány (%) 58,1 58,3 55,6 Foglalkoztatási arány (%) 52,5 52,9 49,6 Munkanélküliségi ráta (%) 9,7 9,3 10,8 3. Fejér megye munkaerı-piaci helyzetének alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján Fejér megyében a nyilvántartott álláskeresık száma a márciusi fıvel szemben júniusban fıt tett ki, ami 3807 fıs (14,9%-os) csökkenésnek felel meg. Állományuk az elızı hónaphoz viszonyítva a II. negyedév mindhárom hónapjában folyamatosan fogyott. Áprilisban 5,7%-kal, májusban 6,2%-kal, júniusban 3,7%-kal voltak kevesebben az elızı havinál. A fogyás részben a szezonális munkák (mezıgazdasági, építıipari, idegenforgalmi tevékenységek) beindulásának következménye, részben a feldolgozóipar helyzetének javulásából adódott I. félévében Székesfehérvár, Dunaújváros és Bicske kivételével a megye térségeiben folyamatos javulás tapasztalható az álláskeresık számában. A válság újabb hulláma azonban tükrözıdik abban, hogy a fogyás üteme júniusban már csökkent, júliusban pedig az elızı hónaphoz képest ismét növekedett (281 fıvel, 1,3%-kal) a regisztrációban szereplık száma II. negyedévében összesen 6939 fı lépett be a regisztrációba, az egy évvel korábbinál 1,7%-kal (119 fıvel) kevesebb június végén a gazdaságilag aktív népesség 11,5 %-a szerepelt álláskeresıként a megye kirendeltségeinek nyilvántartásában. Arányuk a májusinál 0,5%-ponttal, az elızı év azonos idıszakánál 0,2%-ponttal volt alacsonyabb. 3

4 A megyén belül június hónapban is Enying és Sárbogárd térsége volt munkaerı-piaci szempontból a legrosszabb helyzetben. Az elıbbi körzet mutatója 21,0%-ot, az utóbbié 20,2%-ot tett ki. Ezeken túl Ercsi térségében haladta meg a mutató értéke a megyei átlagot, ahol 13,3%, volt az álláskeresık aránya. A többi körzetben a megyei átlagnál alacsonyabb értékeket mérhettünk. Továbbra is Mór térsége a legkedvezıbb helyzető a megyében, ahol a mutató értéke 8,6%, ezt követi a gárdonyi körzet 9,0%-kal. A pályakezdı fiatalok helyzete romlott II. negyedévében havonta átlagosan 1813 fı szerepelt a regisztrációban az egy évvel korábbi 1744 fıvel szemben, ami 4,0%-os növekedést jelent. Míg II. negyedévében az álláskeresık 7,1%-a volt pályakezdı, addig II. negyedévében már 7,9%-a június végén 1733 fı pályakezdıt tartottak nyilván a kirendeltségek, az egy évvel korábbinál 7,3%-kal többet. Arányuk az álláskeresıkön belül 7,1%-ról 7,9%-ra emelkedett. Pályakezdık Álláskeresık Az álláskeresık és pályakezdık iskolai végzettség szerinti megoszlása,% június 32,5 37,7 19,7 32,0 28,1 16,6 12,5 7,0 8,3 5,4 8 általános vagy kevesebb Szakmunkásképzı, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium 0% 20% 40% 60% 80% 100% Fıiskola, egyetem Az álláskeresık egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni, ezért egyre nı a regisztrációban eltöltött idı hossza. A nyilvántartott álláskeresık több mint egynegyede 12 hónapnál régebben szerepel folyamatosan a regisztrációban. A regisztrációban folyamatosan eltöltött idı hosszának alakulása >12 26,7 24, hónap 24,5 24, június június <=6 hónap 48,7 51,

5 4. A felmérés eredményei A felmérésben résztvevık száma, és megoszlása Létszám-kategória Válaszoló szervezetek száma, db megoszlása, % Mikro (0-9 fı) 55 25,2 Kis (10-49 fı) ,7 Közepes ( fı) 47 21,6 Nagy (249 fı felett) 12 5,5 Összesen ,0 A felmérésben résztvevı szervezetek negyede mikro-, közel fele kisvállalkozás. A közepes mérető cégek aránya meghaladja az egyötödöt, a nagy 249 fı feletti létszámot foglalkoztatók aránya 5,5%. A munkáltatók 26,6%-a a megyére jellemzı feldolgozóiparból került ki, a mezıgazdaság területén mőködık aránya 10,1%, az építıipar területén mőködıké 7,8%, a kereskedelmi tevékenységet végzıké 14,7%, de szinte valamennyi nemzetgazdasági ág képviselve van. A következı három hónapban várható változások A következı három hónapban a válaszadó 218 cég hattizede (134 cég) stagnál, sem létszámfelvételt, sem létszámleépítést nem tervez. Csökkenéssel a cégek 11,9%-a (26 cég) számol, növekedést 26,6%-a (58 munkáltató) feltételez. Megyei szinten 263 fıs (1,9%-os) növekedés várható a következı három hónapban a válaszadó munkáltatóknál. Csökkenést két körzetbıl jeleztek, de annak mértéke minimális. Bicske körzetében várhatóan egy fıvel, Gárdony térségében két fıvel lesznek kevesebben három hónap múlva. A növekedést jelzı munkáltatók is mindössze néhány fıvel növelik várhatóan létszámukat. Ez alól Mór körzete a kivétel, ahol 181 fıvel lesznek többen. A jelenlegi és a három hónap múlva várható létszám Székesfehérvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ jelenlegi létszám (fı) három hónap múlva várható létszám (fı) Változás (fı) Változás (%) ,7 Dunaújvárosi Kirendeltség ,6 Móri Kirendeltség ,4 Bicskei Kirendeltség ,3 Gárdonyi Kirendeltség ,2 Sárbogárdi Kirendeltség ,3 Ercsi Kirendeltség ,9 Enyingi Kirendeltség ,7 Fejér ,9 5

6 A következı három hónapban a cégek összesen 427 fı felvételét jelezték. A felvételre kerülık több mint fele (54,6%) a nagyvállalatoknál jelenik meg. A kisvállalkozások a felvenni tervezett létszám 15,5%-át, a közép vállalatok a 20,8%-át, a mikro vállalkozások a 9,1%-át alkalmazzák. A munkáltatók fıként gépkezelık, összeszerelık felvételét tervezik. Az összes felvétel több mint felét az ı alkalmazásuk adja. Várhatóan 162 fı feldolgozóipari gépkezelıt és 50 fı összeszerelıt fognak alkalmazni. A jármővezetık és mobil gépek kezelıinek csoportja 15 fı felvételét 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 A be- és kilépık arányának alakulása vállalati méret szerint, % III. negyedév foglalja magában. A felvételre kerülık valamivel több, mint egyötöde ipari és építıipari foglalkozású. Ezen belül nagyobb létszámot a könnyőipari foglalkozásúak (53 fı), a fém- és villamosipari foglalkozásúak (20 fı), valamint az élelmiszeripari foglalkozásúak (13 fı) felvétele jelent. A szakképzettséget nem igénylı, egyszerő foglalkozások 38 fınek biztosítanak várhatóan munkát, ami az összes felvétel kevesebb mint egytizede. A következı három hónapban összesen 166 fıvel csökken a válaszadók által foglalkoztatott létszám. A létszámkiáramlás kétötöde a legmagasabb létszám-kategóriába tartozóknál, egyharmada a közepes mérető munkáltatóknál valósul meg. A kilépık több mint egyötöde kisvállalkozásokból kerül ki, a mikro vállalkozásoknál a létszám kiáramlás mindössze 3,6%-a jelenik meg. A legnagyobb mértékő csökkenés az ipari és építıipari foglalkozásoknál várható, ahol 55 fıvel csökken a létszám. Ezen belül a szabó, varrónı, munkakörbıl 31 fınek szőnik meg várhatóan a munkaviszonya. Mivel ilyen munkakörben 50 fı felvétele is várható, ez inkább minıségi cserére utal. A szakképzettséget nem igénylı, egyszerő foglalkozásoknál 33 fıs csökkenés várható, ami az összes kiáramlás egyötödét jelenti. Legalább 10 fı leépítésére kerül sor ezen felül a következı munkakörökben: feldolgozóipari gépkezelı (17 fı), összeszerelık (10 fı), élelmiszeripari foglalkozásúak (15) fı. A foglalkoztatásban új elemként jelenik meg a közfoglalkoztatás. A felmérésben résztvevık közül Székesfehérvár és Enying körzetébıl jeleztek ilyen foglalkoztatást. Június végén 189 fı közfoglalkoztatott dolgozott a válaszadóknál, számuk szeptember végén várhatóan 191 fı lesz. Mindkét idıszakban a foglalkoztatottak létszámának 1,3%-át adták. 9,1 3,6 15,5 22,9 20,8 33,1 54,6 Mikro Kis Közép Nagy Belépık Kilépık 40,4 A közfoglalkoztatottak számának várható alakulása jelenlegi létszám (fı) három hónap múlva várható létszám (fı) Változás (fı) Változás (%) Székesfehérvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ ,3 Enyingi Kirendeltség ,8 Összesen ,1 6

7 Az egy év múlva várható változások Az egy évre elıre jelzett várakozások közel azonosak a három hónapra elıre jelzettekkel. Megyei szinten 259 fıvel (1,8%-kal) foglalkoztatnak több dolgozót a válaszadóknál, mint jelenleg. A legnagyobb változás az iparilag egyik legfejlettebb körzetben Mór térségében várható. Ott 367 fıvel fog emelkedni a foglalkoztatottak száma, ami 8,9%-os növekedést jelent. Székesfehérvár körzetébıl 175 fıs (3,3%-os), Enying térségébıl 38 fıs (6,5%-os), Bicske körzetébıl 16 fıs (5,3%-os) fogyást jeleztek a válaszadók, a többi körzetben mindössze néhány fıs bıvülés várható. A változások eredményeként a jelenlegi fıvel szemben 259 fıvel többet, várhatóan fıt foglalkoztatnak egy év múlva a válaszadók. A jelenlegi és a 12 hónap múlva várható létszám Székesfehérvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ jelenlegi létszám (fı) tizenkét hónap múlva várható létszám (fı) Változás (fı) Változás (%) ,3 Dunaújvárosi Kirendeltség ,9 Móri Kirendeltség ,9 Bicskei Kirendeltség ,3 Gárdonyi Kirendeltség ,3 Sárbogárdi Kirendeltség ,6 Ercsi Kirendeltség ,9 Enyingi Kirendeltség ,5 Fejér ,8 7

8 5. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat támogatásainak, szolgáltatásainak ismertsége, illetve igénybevétele a válaszadók körében A III. negyedéves felmérés során a munkaügyi szervezet szolgáltatásainak és támogatásainak ismertségét és igénybevételét mértük fel. A negyedik kérdésre az adatlapot kitöltık közel fele válaszolt. Összességében elmondható, hogy a cégek ismerik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott támogatásokat és szolgáltatásokat. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott támogatások és szolgáltatások ismertsége Megnevezés Egyáltalán nem használja Legfontosabb Fontos Kevésbé fontos Nem ismeri Nem válaszolt Munkaközvetítés 5,6 30,6 22,7 4,2 0,0 37,0 Uniós munkaközvetítés 19,4 1,9 2,8 11,1 6,5 58,3 (EURES) Tájékoztatás a munkaerıpiacról 8,8 5,6 26,4 6,9 0,5 51,9 Foglalkoztatási jogszabályok 6,5 11,1 26,9 2,3 0,0 53,2 ismertetése Munka melletti képzést 7,9 3,2 22,7 9,3 1,4 55,6 támogató lehetıségek Tájékoztatás a 12,0 0,9 17,1 10,2 0,0 59,7 munkanélküliek összetételérıl START kártya család 2,8 20,4 28,7 2,8 0,0 45,4 Bér- jellegő támogatások 3,2 30,6 24,1 1,4 0,0 40,7 Létszámleépítéssel 14,4 6,5 13,9 8,3 2,3 54,6 kapcsolatos segítségnyújtás Járulékkedvezmény KKV-k 11,6 8,3 10,6 7,9 4,6 56,9 és civil szervezeteknek Munkahelymegırzı / 7,4 11,1 13,0 9,3 3,2 56,0 válságkezelı programok Egyéb (jelölheti a megjegyzésben) 7,4 0,5 0,0 0,5 0,5 91,2 A kérdıíven felsorolt lehetıségek közül a legfontosabbnak a munkaközvetítést és a bérjellegő támogatásokat tartották a válaszadók. Mindkettıt azonos arányban, a munkáltatók háromtizede jelölte meg, és nem volt olyan, aki nem ismerte ezeket. A második helyre a START kártya család került, amit a felmérésben résztvevık ötöde tartott a legfontosabbnak. A START kártyákkal járó kedvezményeket szintén mindenki ismerte. A válaszadók több mint egytizede a foglalkoztatási jogszabályok ismertetését és a munkahelymegırzı, illetve válságkezelı programokat tartja a legfontosabbaknak. Bár nem az elsı helyen jelölte meg, de fontosnak tartja a munkáltatók közel háromtizede a Start kártyák által nyújtott elınyöket. Negyedük számára lényeges, hogy tájékoztatást kapjanak a munkaerı-piac alakulásáról, a foglalkoztatási jogszabályokról és a bérjellegő támogatásokról. A munkaközvetítés és a munka melletti képzést támogató lehetıségek állnak a második helyen a válaszadók több mint egyötödénél. A munkanélküliek összetételérıl nyújtott tájékoztatást 17,1%-uk, a létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtást 13,9%-uk tartotta fontosnak. A munkáltatók 19,4%-a nem veszi igénybe az Uniós munkaközvetítést, 14,4%-a pedig a létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtást. 8

9 5. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésben elıforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 1. A KSH fogalmi rendszere 1.1. A lakossági munkaerı-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7. napját követı elsı hétfıtıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két fıcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kaláka munka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthetı jövedelemszerzınek, ha annak eredménye jellemzıen piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülıket az 1995 novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelıen január 1-tıl a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérıen az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerı-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) 9

10 fogalmi rendszerének megfelelıen a munkaerı-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétıl a munkaerı-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelıen 2003-tól módosítják a korábbi idıszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejő teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendı, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítın keresztül érdeklıdött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerısöknél érdeklıdött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévık, valamint gyedet igénybevevık adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tıkejövedelmükbıl (ingatlan-, és pénztıke jövedelmébıl) élık; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyőjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. Egyéb statisztikai meghatározások Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Munkavállalási korú népesség: a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak összességét jelenti. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: 10

11 - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Állami Foglalkozatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak: Nyilvántartott álláskeresı: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresı tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttmőködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresıként nyilvántart. Pályakezdı álláskeresı: a 25. életévét - felsıfokú végzettségő személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezı, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskeresı, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követıen nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthetı pályakezdı álláskeresınek, aki: 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetıleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. elızetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. tartalékos katonai szolgálatot teljesít. Mutatószámok: melyek a munkaerı-piaci helyzet relatív színvonalának mérésére szolgálnak: - a nyilvántartott álláskeresık aktuális számának aránya a KSH által közölt, megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belül, mely mérıszám térségi, megyei, régiós és országos szinten számolható, - a nyilvántartott álláskeresık számának aránya a KSH által megadott munkavállalási korú népesség számán belül, mely település, térségi, megyei, régiós, országos szinten számolható. Székesfehérvár, augusztus