Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Átírás

1 Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés, mely III. negyedévétıl kezdıdıen az Állami Foglalkoztatási Szolgálat teljes szervezetére nézve felhasználásra került. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenő adatgyőjtése, melyben fıként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt. A válaszadás a kitöltött kérdıívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül, on-line történhet. A felmérés során egy rövid kérdıívet juttatunk el a bevont munkáltatókhoz, amely a vállalatok aktuális, valamint a három hónap és egy év múlva várható statisztikai állományi létszámára, az elızı három hónap tényleges és a következı három hónap várható munkaerıforgalmára vonatkozó, valamint egy negyedévente változó kérdést tartalmaz. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat győjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervérıl, és elısegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erısítését is szolgálja. A 2008 elsı negyedévére vonatkozó adatfelvételre január között került sor. A beérkezett 948 kérdıív 35%-át on-line módon, a többit kézzel töltötték ki, ez utóbbiakat a kirendeltségi kollégák rögzítették. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzıi a dél-dunántúli régióban a KSH adatai alapján A KSH munkaerı felmérésének adatai szerint 2007 III. negyedévében a dél-dunántúli régióban 336,5 ezer fıt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma 35,7 ezer volt III. negyedévének átlagában a foglalkoztatottak száma 5,3%-kal csökkent, a munkanélküliek száma ugyanakkor 5,6%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási arány (45,3%) és az aktivitási ráta is (50,1%) romlott az elızı év azonos idıszakához viszonyítva, elıbbi 2,4, utóbbi 2,1%-ponttal. Ez utóbbi mutatók kedvezıtlenebbek voltak az országos átlagnál is. Az ugyanezen adatforrás szerinti munkanélküliségi ráta 9,6%-ot tett ki, ami 0,9 %-ponttal magasabb az elızı év azonos idıszakában tapasztaltnál Szekszárd, Szent István tér Telefon: (74) , Fax: (74) , tolnammk@lab.hu, Internet:

2 Népességi és a KSH munkaerı-felmérésének adatai a dél-dunántúli régióban 1 (15-74 éves népességre) Megnevezés I-III I-III I-III I-III. negyedév negyedév negyedév negyedév a régió népességének %-ában Népesség száma, (ezer fı) a) Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fı) a) 761,4 743,4 78,4 76,8 Gazdaságilag aktívak, (ezer fı) b) ,2 40,1 38,5 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) b) 355,2 336,5 36,6 34,8 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fı) b) 33,8 35,7 3,5 3,7 Alkalmazásban állók száma (ezer fı) c) 212,2 203,8 21,9 21,1 Inaktívak száma (ezer fı) b) 356,0 370,9 36,7 38,3 A dél-dunántúli székhelyő, legalább 5 fıt foglalkoztató szervezeteknél I-III. negyedévében átlagosan 203,8 ezren álltak alkalmazásban, 8,5 ezer fıvel kevesebben, mint egy évvel korábban. A különbözı gazdasági ágak létszámindexei differenciáltak voltak. Létszámnövekedést ebben az idıszakban mindössze három gazdasági ágban regisztráltak, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén 6,4%-kal, a villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás gazdasági ágban pedig 0,5%-kal emelkedett az alkalmazottak létszáma. Létszámemelkedés mutatkozik az oktatás területén is, de itt nem valós létszámnövekedésrıl van szó, hanem technikai átsorolásról. Egyes megyei fenntartású (oktatási, illv. szociális) intézmények a közigazgatás területérıl átsorolódtak az oktatás gazdasági ágba, ez okozta azt, hogy az oktatásban a valós csökkenés helyett létszámnövekedést, a közigazgatásban viszont 18,3%-os csökkenést mutatnak a KSH alkalmazásban állókra vonatkozó adatai. Jelentısen csökkent a foglalkoztatottak száma az építıipar (13,8%-kal) és a mezıgazdaság (9,2%-kal) területén is. Az alkalmazásban állók 91%-át teljes munkaidıben foglalkoztatták. E körben 3,8%-kal csökkent a létszám az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, a részmunkaidısök száma viszont ennél nagyobb mértékben, mintegy 6,2%-kal mérséklıdött I-III negyedévében 116,6 ezer dél-dunántúli székhelyő gazdasági szervezetet tartottak nyilván, ezen belül a vállalkozások száma , a nonprofit szervezeteké 8152, a költségvetési szerveké 1914 volt. A vállalkozásokon belül 33,6%-ot tettek ki a társas, 66,4%- ot pedig az egyéni vállalkozások. Ezer lakosra vetítve 2007 I-III negyedévében 73 egyéni vállalkozás és 37 társas vállalkozás jutott. 1) Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató ill. Statisztikai tükör (2006. I-III. negyedév és I-III. negyedév ). a) 2006, illv január 1-jén. b) III. negyedéves adatok. c) A négy fınél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti féléves adatai. 2

3 A regisztrált gazdasági szervezetek fı tevékenysége szerint legnagyobb hányaduk az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (29,8%), a kereskedelem, javítás (14,7%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (11,7%) és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (11,1%) gazdasági ágakba voltak bejegyezve, de meghatározó az építıipari (7,2%) és a mezıgazdasági (6,3%) cégek részesedése is. A munkaerı-piaci helyzet alakulása évben A regisztrált álláskeresık száma a dél-dunántúli régióban 2007-ben havonta átlagosan fı volt, az elızı év azonos idıszakinál 5,4%-kal (2938 fıvel) több. A nyilvántartottak számának emelkedése a régió mindhárom megyéjében nyomon követhetı. A legnagyobb álláskeresı létszámot Somogy megyében tartották nyilván, fıt, amely az elızı évihez képest 1615 fıvel (7,8%-kal) emelkedett. A Baranya megyében élı, munka nélkül lévık éves átlagos száma fı volt, amely a évit 966 fıvel (4,6%-kal) haladta meg. Tolna megyében fıt regisztráltak havi átlagban, e térségben az állástalanok száma 3%-os emelkedést mutatott az egy évvel korábbihoz képest. A nyilvántartott álláskeresık gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya december végén 14,3% volt a Dél-Dunántúlon, ezzel az ország hét régiója közül a 3. legkedvezıtlenebb helyzetőnek számított (csak Észak-Magyarország és Észak-Alföld rátája volt magasabb). A mutató a régió mindhárom megyéjében meghaladta az országos átlagot (10,1%), de jelentıs különbségekkel. Somogyban volt a legmagasabb a ráta, 17,3%-os, Baranyában 13,4%-os, Tolnában viszont csak 11,9%-ot tett ki. (Somogy az ország negyedik legrosszabb munkaerı-piaci helyzető megyéjének számított december végén.) 2007 év átlagában a nyilvántartott álláskeresık 85,2%-a fizikai munkaerı volt, többségükben szakmunkás (36%), betanított munkát 23,5%-uk, segédmunkát valamivel több, mint negyed részük keresett. Iskolai végzettségüket tekintve a regisztráltak 45,8%-a legfeljebb az általános iskolát járta ki, harmad részük szakmunkás végzettségő volt, 18,2%-uk érettségivel, 3,5%-uk pedig diplomával rendelkezett. A vizsgált idıszakban a nyilvántartott álláskeresık 9,1%-a volt pályakezdı, havi átlagos létszámuk 5128 fıt tett ki. Az álláskeresık 30,5%-a egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, amely mutató szintén a régió kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzetét tükrözi III. negyedévének során havonta átlagosan 2304, negyedéves szinten összesen 6911 állásbejelentés érkezett a Dél-Dunántúlon mőködı munkaügyi kirendeltségekhez. Az álláshelyek 41,1%-a (2842 fıre vonatkozó) nem támogatott, mintegy 54,6%-a (3772) pedig támogatott volt, míg 4,3% (297 fı) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozott. A támogatott álláshelyek 84,4%-a közhasznú-, közcélú-, vagy közmunkákat jelentett, 11%-os volt a bértámogatás, 4,6%-os pedig a többi támogatott állás aránya szeptember végén 1515 db üres álláshely szerepelt összesen a régió kirendeltségeinek nyilvántartásában, így a 2007 harmadik negyedéve során bejelentett 6911 álláshellyel együtt összesen 8426 db állt a munkát keresık rendelkezésére, melybıl szeptember végéig 1465 db maradt betöltetlen. A régió három megyéjében 2007 utolsó negyedévében 14 csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz, amelyek összesen 644 munkavállaló tervezett elbocsátásról adtak számot. A negyedév folyamán a legnagyobb számú munkahely megszőnését a komlói Városi Önkormányzati Kórház jelentette be 186 fıre vonatkozóan. Ezen kívül 87 fıs tömeges elbocsátást hajtott végre a szekszárdi székhelyő, bırtermék gyártásával foglalkozó Samsonite Hungária Bırönd Kft, 85 fıset pedig somogyi Betonút Zrt. 3

4 A Magyar Aszfalt Kft. 72 fıtıl vált meg, a Kaposi Mór Oktató Kórház 57 fıvel csökkentette létszámát a vizsgált idıszakban. A felmérés eredményei A I. negyedévi adatfelvételbe a régióban mőködı munkaügyi kirendeltségeink összesen 1056 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 21 és 107 között mozgott. A megkeresett szervezetek 89,8%-a, mintegy 948 munkáltató válaszolt kérdéseinkre, ezen belül 942 kérdıív volt feldolgozható. A 942 munkáltató 2008 januárjában összesen 69,7 ezer fıt foglalkoztatott, ez 5,7%-kal kevesebb a IV. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. A KSH statisztikája alapján a dél-dunántúli régióban I-III. negyedévében az alkalmazásban állók átlagos száma 203,8 ezer fı volt, így ez 34,2%-os reprezentáltságot jelent. (A KSH évi mikrocenzusa szerint a foglalkoztatottak száma régiónkban 346,1 ezer fı volt, ha ehhez viszonyítunk, akkor csak 20,1%-os arányszámot kapunk.) A válaszadó 942 cég a régióban szeptember végén regisztrált 2 összes ( ) gazdasági szervezet 0,8%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevı gazdálkodók legnagyobb számban az elızı felmérésekhez hasonlóan most is a feldolgozóiparból (294 cég), a kereskedelem, javítás területérıl (168 cég), a mezıgazdaságból (91 cég) és az építıipar (74 cég) nemzetgazdasági ágakból kerültek ki. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (64 cég), az élelmiszeriparnak (54 cég), a fafeldolgozásnak (36 cég) és a textília, textiláru gyártása ágazatnak (31 cég) volt legnagyobb az érintettsége. A regisztrált összlétszám 33,9%-át a feldolgozóipar, 11-11%-át a kereskedelem és az egészségügyi, szociális ellátás adta. Jelentısebb létszám származott az oktatásból a mezıgazdaságból, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások területérıl és a szállítás, raktározás gazdasági ágakból, e területek egyenként az összes felmérésben szereplı foglalkoztatotti létszám 6-7%-át szolgáltatták. A feldolgozóiparon belül a villamos gép, mőszergyártás ágazat volt a legnagyobb foglalkoztató, az összlétszám 8,8%-a dolgozott e területen. Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a mostani felmérésben az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, a villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás, a kereskedelem, javítás és az egészségügyi szociális ellátás az átlagosnál nagyobb mértékben voltak reprezentáltak, ugyanakkor a közigazgatás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás valamint az oktatás, területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a mintában. 2) Forrás: KSH Statisztikai Tükör I-III. negyedév. 4

5 A I. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplı cégeknél foglalkoztatottak száma (fı) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, 2007 I. félév (fı) Reprezentációs arány (%) Mezıgazdaság, vad-, erdı-, halgazdálkodás ,9 Bányászat X 4 Feldolgozóipar ,8 Villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás ,1 Építıipar ,4 Kereskedelem, javítás ,6 Szálláhely-szolgáltatás, vendéglátás ,7 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,7 Pénzügyi közvetítés 493 X Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,1 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás ,4 Oktatás ,0 Egészségügyi, szociális ellátás ,4 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,8 Dél-dunántúli régió összesen: ,2 A mintával érintett létszám 40,7%-a ( fı) Somogy, 33,1%-a ( fı) Baranya, 28,2%-a ( fı) pedig Tolna megyében megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. A válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma régiós szinten 74 fı volt, megyénként tekintve Somogyban 91, Baranyában 67, Tolna megyében pedig 65 fıt tett ki. A megkérdezett cégeknél dolgozók 47%-a nagy, 37%-a közepes, 14%-a kis, 2%-a pedig mikro-vállalkozásoknál állt alkalmazásban. Az elızı negyedévi felméréshez hasonlítva a mintában kismértékben csökkent a nagy mérető szervezeteknél dolgozók aránya (1%-ponttal), a közepes szervezeteknél munkát végzık száma ugyanakkor ugyanennyivel emelkedett. A mikro és a kisvállalkozások kategóriájában nem történt változás a három hónappal ezelıtti felméréshez viszonyítva. Jelölés értelmezés: 3)= Nem közölhetı adat. 4)= A mutató nem értelmezhetı. 5

6 A felmérésben résztvevı munkáltatók száma és megoszlása Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság,vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálokodás Mikro (0-9 fı) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fı) Közép ( fı) Nagy (249 fı felett) db % db % db % db % Összesen =100% 24 2,5 40 4,2 25 2,7 2 0,2 91 Energiahordozó bányászata 0 0,0 1 0,1 1 0,1 0 0,0 2 Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohány gyártása 13 1,4 23 2,4 15 1,6 3 0,3 54 Textilia, textiláru gyártása 4 0,4 11 1,2 12 1,3 4 0,4 31 Bır, bırtermékek, lábbeli gyártása 1 0,1 3 0,3 9 1,0 0 0,0 13 Fafeldolgozás 16 1,7 15 1,6 5 0,5 0 0,0 36 Papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 2 0,2 3 0,3 2 0,2 0 0,0 7 Vegyi anyag, termékek gyártása 0 0,0 3 0,3 0 0,0 0 0,0 3 Gumi mőanyag termékek gyártása 3 0,3 8 0,8 2 0,2 0 0,0 13 Nemfém ásványi termékek gyártása 1 0,1 7 0,7 4 0,4 1 0,1 13 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 18 1,9 29 3,1 16 1,7 1 0,1 64 Gép berendezés gyártása 2 0,2 6 0,6 2 0,2 3 0,3 13 Jármőgyártás 3 0,3 1 0,1 2 0,2 2 0,2 8 Villamosgép, mőszer gyártása 4 0,4 3 0,3 10 1,1 6 0,6 23 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 5 0,5 7 0,7 4 0,4 0 0,0 16 Villamos energia, gáz és vízellátás 1 0,1 4 0,4 11 1,2 2 0,2 18 Építıipar 24 2,5 45 4,8 4 0,4 1 0,1 74 Kereskedelm, javítás 75 8,0 63 6,7 27 2,9 3 0,3 168 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 19 2,0 20 2,1 5 0,5 0 0,0 44 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 8 0,8 10 1,1 2 0,2 5 0,5 25 Pénzügyi közvetítés 0 0,0 3 0,3 4 0,4 0 0,0 7 Ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 24 2,5 11 1,2 6 0,6 2 0,2 43 Közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosít 16 1,7 21 2,2 15 1,6 3 0,3 55 Oktatás 0 0,0 9 1,0 29 3,1 4 0,4 42 Egészségügyi, szociális ellátás 2 0,2 10 1,1 19 2,0 6 0,6 37 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 10 1,1 20 2,1 11 1,2 1 0,1 42 Összesen , , ,7 49 5,2 942 Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés idıpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. 6

7 A felmérésben résztvevı szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva Db % db % csökkenı , ,7 stagnáló , ,5 növekedı , ,8 Válaszadók száma , ,0 A vállalatok 52%-a 3 hónap múlva is, 45,5%-a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi mőködését. Ugyanakkor az is valószínősíthetı, hogy a bizonytalan üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják elırebecsülni a változást. A létszámcsökkentési elképzelésrıl 3 hónapos idıtávban a megkérdezettek 14%-a, 12 hónapos távlatban 16,7%-a számolt be, ugyanakkor a bıvíteni szándékozók aránya 3 hónapra vonatkozóan 34%, egy évre elıretekintve pedig 37,8%-os volt. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban 3352-en léptek be új munkavállalóként és 4529 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát összességében 1177 fıvel csökkent a bevont cégek összlétszáma. A rövidtávú munkaerı-felmérések egyik problémájára mutat rá az az adat, hogy az októberben lebonyolított elızı felmérésünk alkalmával, a következı három hónapra tehát IV. negyedévére csak 2013 belépést és 2429 fıs kilépést, tehát összességében 416 fıs létszámcsökkenést prognosztizált az akkor megkérdezett 23-mal nagyobb elemszámú és 4,2 ezerrel több foglalkoztatottat reprezentáló, de zömében azonos cégekbıl álló munkáltatói kör. A korábbi felméréseinknél is azt tapasztaltuk, hogy a valóságban bekövetkezı munkaerımozgásnak csak durván a felét, harmadát tudták voltak hajlandóak három hónapra elıre jelezni a megkérdezett gazdálkodó szervezetek, így volt ez a mostani felvétel alkalmával is. Az elkövetkezı negyedévben a felmérésben résztvevı 942 munkáltató összességében létszámának 954 fıs (1,4%-os) növekedésére számít. A munkakörönkénti elırejelzés szerint 2223 új belépés mellett 1269 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszámadatai a I. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Foglalkoztatottak száma (fı) várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva aktuális létszám: január 7

8 A jelzett létszámmozgások egyenlegeként a következı három hónapban a foglalkoztatotti létszám említésre méltó emelkedésére a feldolgozóiparban (559 fı), és az építıiparban (155 fı) számítanak. A feldolgozóiparon belül az elızı negyedévhez hasonlóan leginkább a villamosgép-, mőszergyártása (161 fı) és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (147 fı) területén várható a foglalkoztatottak számának növekedése. A többi létszámtöbbletet feltételezı nemzetgazdasági ágban a létszámnövekedés mértékét 100 fı alattira becsülték. Szemben az elıbbiekkel, az elkövetkezı három hónapban a foglalkoztatás 100 fı feletti mérséklıdésére egyetlen ágazatban sem számítanak. A létszám legnagyobb mértékő csökkenését az egészségügy, szociális ellátás területérıl jelezték (-28 fı). A három hónapos elırejelzés adatait megyénként vizsgálva az tapasztalható, hogy március végén a foglalkoztatottak száma kismértékben ugyan, de várhatóan emelkedik: Baranyában 1%-kal, Somogyban 1,6%-kal, Tolnában 1,5%-kal. Ez nyilván azzal van összefüggésben, hogy a szezonális munkák megkezdıdésének köszönhetıen az év elsı negyedévében jelentısebb létszámfelvételek történnek a munkáltatók részérıl. A mikro-vállalkozások, a nagy mérető szervezetek létszáma 3 hónap távlatában is várhatóan a megkérdezéskori szinten marad (a létszámváltozás mértéke 0,2%-os), többi méretkategóriában viszont emelkedést valószínősítenek: a mikro szervezeteknél 13,7%-ost (de ez mindössze 207 fıt jelent), a kis mérető cégeknél 1,6%-osat, a közepes méretőeknél 1,6%-osat. 8

9 A 12 hónapos elırejelzés adataiból úgy tőnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az idıintervallumban sem változik jelentısen. A megkérdezett cégek összesített elırejelzése ugyanis 744 fıs (1,1%-os) létszámnövekedés várakozásáról ad számot az elıttünk álló egy év vonatkozásában. Ezen belül Tolna megyében 1,4%-os, Baranyában és Somogyban 0,9-0,9%- os létszámnövekedést valószínősítenek. Létszámnagyság alapján a mikro-, a kis-, és a közepes mérető vállalkozások prognosztizáltak létszámnövekedést 12 hónap távlatában, a nagy szervezeteknél a létszám 0,8%-os (276 fıs) visszaesésére számítanak. A mikro-cégeknél 19,4%-os (87 fıs) foglalkoztatás-bıvülés várható, a kis- és középvállalkozások ennél mérsékeltebb, 2,6, illetve 1,9%-os létszámbıvülést jeleztek elıre az elkövetkezendı egy év vonatkozásában. Szakmacsoportok szerinti elırejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerı szakmánkénti mozgásáról is. A következı negyedévre jelzett 2223 belépés és 1269 kilépés 1057 munkakört érint várhatóan, és jellemzıen csak cserélıdésrıl lesz szó. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része betanított-, illetve segédmunkásokat érint majd: a belépık 45%-a, kilépık 35%-a közülük kerülhet ki. Ezen kívül 100 fınél nagyobb felvétel a vas- és fémipari foglalkozásúak (240 fı), a szolgáltatási jellegő foglalkozásúak (232 fı), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (140 fı) és az építıipari foglalkozásúak (134 fı) körébıl várható. 9

10 1 A jelentısebb kilépések nagy részét szintén az elıbb említett foglalkozási csoportokból jelezték: a szolgáltatási jellegő foglalkozásúak esetében 163 fı, a vas- és fémipari foglalkozásúaknál 135 fı, az élelmiszeripari foglalkozásúak esetében 131 fı, a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak körébıl 117 fıs létszámcsökkenéssel számolnak. A következı 3 hónapra jelzett 50 fı, vagy afeletti létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyő csoportokban élelmiszeripari foglalkozások nem anyagi jellegő szolgáltatási foglalkozások mobil gépek kezelıi könnyőipari foglalkozások szolgáltatási jellegő foglalkozások építıipari foglalkozások vas és fémipari foglalkozások egyszerő szog. Jellegő foglalkozások feldolgozóipari gépek kezelıi Változás (fı) A következı három hónapra prognosztizált létszámmozgások munkakörönkénti egyenlegét tekintve 50 fınél nagyobb mértékő létszámbıvülést 8 foglalkozási csoportból jeleztek. A feldolgozóipari gépek kezelıinek száma 293 fıvel emelkedik majd, e csoporton belül az elızı negyedévi felméréshez hasonlóan gyártósori összeszerelıket keresnek túlnyomó többségben (183 fıt). Az egyszerő szolgáltatás jellegő foglalkozásúak esetében a felmérés 213 fıs létszámnövekedést jelez, ennek 70%-a az egyéb segédmunkások létszámnövekedésének köszönhetı. A vas- és fémipari foglalkozásúak körében a belépések és a kilépések mérlege 105 fıs többletet mutat e körben fémmegmunkálókra, felületkezelıkre (49 fı) és hegesztıkre, lángvágókra (31 fı) lesz szükség leginkább. Az építıipari foglalkozásúak esetében 83 fıs létszámnövekedést becsültek elıre a megkérdezett munkáltatók, e körben kımőveseket keresnek fıként (47 fı). A szolgáltatási foglalkozásúak számában 69 fıs, a könnyőipari foglalkozásúaknál 63 fıs, a mobil gépek kezelıinél 60 fıs, a nem anyagi jellegő foglalkozásúak körében pedig 50 fıs létszámbıvülést jeleztek a következı három hónapra a kérdıívet kitöltı szervezetek. A legjelentısebb létszámcsökkenést az élelmiszeripari foglalkozásúak csoportjából jelezték (46 fı). E foglalkozási csoporton belül a tartósítóipari munkások, gyümölcs- és zöldségfeldolgozók létszáma várhatóan 80 fıvel csökken a következı három hónap folyamán. Az említett 80 fıt egy cég tervezi elküldeni, aki a szezonalitástól függıen veszi fel, illetve építi le a foglalkoztatottak egy részét. (Május körül ismét létszámfelvételt tervez.) A többi foglalkozási alcsoportban I. negyedévében a létszám csökkenése minimális, 20 fı alatti lesz elıreláthatóan. 10

11 Rendezvények, események A Patrónus (pályaválasztási és mentor tanár) munkaerı-piaci program keretében megkezdıdött A Dél-dunántúli Régió pályaválasztási koncepció megvalósíthatósági tervezetének elkészítése programrész szakmai megvalósítása. Ez a koncepció alapját jelenti annak a pályaorientációs rendszernek, amely szervezett és egyénre szabott segítséget kell, hogy nyújtson mind a fiataloknak, mind a felnıtteknek a sikeres pályaválasztás elısegítése érdekében. Másrészt olyan információs és szakmai segítı rendszer kialakítását is feltételezi, amely megfelelı alapot biztosít a régióban a pályaválasztás és a munkaerı-piaci igények közötti összhang megteremtéséhez. A pályaválasztási rendezvénysorozat részeként október án Pécsett került sor a Mi a pálya? elnevezéső pályaválasztási kiállításra. Kaposváron október án, Szekszárdon pedig november között zajlott hasonló nagyszabású rendezvény, amelyekre megyei szinten szervezték a kiállítókat és a résztvevıket. A régió számos kistérségében került sor pályaválasztási programokra, üzem- és intézménylátogatásokra, szakmabemutatókra. Több kistérségben is sor került az ıszi börzék megtartására. Kiemelkedett ezek közül az október 11-én Pécsett megrendezett regionális Képzési és Állásbörze, amelyen 80 munkáltató és közel 3000 álláskeresı vett részt, valamint 14 képzı cég jelent meg kiállító standdal. Beérkeztek az elsı kérelmek a Munkát mielıbb elnevezéső válságkezelı program támogatásaira. Azok a munkáltatók vehetnek igénybe bérköltség támogatást, amelyek olyan munkáltatókat alkalmaznak, akik jelentıs csoportos létszámleépítés miatt vesztették el munkahelyüket. Szekszárd, február 28. Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: dr. Brebán Valéria fıigazgató 11

12 12 Melléklet A évi I. NMF-ben résztvevı szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fı) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépı Kilépı Egyenleg Területi, helyi önkormányzati, közigazgatási, igazságszolgáltatási érdekképviseleti vezetık Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetıi Gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetıi Mőszaki és természettudományi foglalkozások Egészségügyi - egyetemi, fıiskolai képzettséghez kapcsolódó 22 foglalkozások Szociális és munkaerı-piaci szolgáltatási foglalkozások Szakképzett pedagógusok Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás Kulturális, sport-, mővészeti és vallási foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézık Technikusok és hasonló mőszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális és munkaerı-piaci szolgáltatási foglakozások Pedagógus foglalkozások Igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi ügyintézık Gazdasági, pénzintézeti ügyintézık Egyéb ügyintézık Irodai jellegő foglalkozások Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Közlekedési, Postai és Hírközlési foglalkozások Nem anyagi jellegő szolgáltatási foglalkozások Mezıgazdasági foglalkozások Erdı- és vadgazdálkodási foglalkozások Halászati foglalkozások Bányászati foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyőipari foglalkozások Vas- és fémipari foglalkozások Háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások, 75 laboránsok Építıipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelıi Egyéb helyhez kötött gépek kezelıi Mobil gépek kezelıi Egyszerő szolgált. jellegő foglalkozások Egyszerő mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások Összesen:

13 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerı-felmérés fogalmai Módszertani kiegészítés A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7.napját követı elsı hétfıtıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két fıcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerı) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthetı jövedelemszerzınek, ha annak eredménye jellemzıen piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülıket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelıen január 1-tıl a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérıen az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerı-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelıen a munkaerı-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétıl a munkaerı-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelıen 2003-tól módosítják a korábbi idıszakok adatait is. 13

14 Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejő teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendı, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítın keresztül érdeklıdött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerısöknél érdeklıdött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresık közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elısegítı támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévık, valamint gyedet igénybe vevık adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tıkejövedelmükbıl (ingatlan-, és pénztıke jövedelmébıl) élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyőjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak 14

15 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új fogalma Nyilvántartott álláskeresı: Az Flt november 1-jei módosításával összefüggésben azok a személyek, akik a korábban alkalmazott regisztrált munkanélküli fogalomnak megfelelnek, és a munkaügyi szervezet illetékes kirendeltségével új típusú álláskeresési megállapodást kötöttek. (Az átmeneti idıszakban ide értjük azokat a regisztrált munkanélkülieket is, aki esetében ez a megállapodás még nem köttetett meg.) 15