Turbulencia és modellezése. lohasz [at] ara.bme.hu. Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Turbulencia és modellezése. lohasz [at] ara.bme.hu. Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt"

Átírás

1 Dr. Márton Ph.D., külső óraadó lohasz [at] ara.bme.hu Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszék, GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt ősz

2 definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Reynolds egyenlet rész I Első előadás

3 Kivonat definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Reynolds egyenlet 1 definíciója és tulajdonságai 2 Tulajdonságok 3 Jelölések 4 Statisztikai leírás 5 Reynolds egyenlet

4 Bevezetés definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Reynolds egyenlet Miért foglalkozunk a turbulenciával egy numerikus áramlástan (CFD) kurzusban? Numerikus áramlástanban az egyenletek nagyrészt modell egyenletek jelensége a numerikus áramlástani alkalmazások 95%-ban jelen van A turbulenciát csak nagyon ritkán lehet szimulálni és általában modellezni kell alapjainak ismerete szükséges a modellek használatához

5 Korlátok, egyszerűsítések definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Reynolds egyenlet A következő hatásokat nem vesszük figyelembe: sűrűség változás (ρ = konst.) Lökéshullám és a turbulencia kölcsönhatását nem tárgyaljuk A felhajtóerő hatását a turbulenciára nem tárgyaljuk viszkozitás változás (ν = konst.) térerő hatása (g i = 0) Szabad-felszínű áramlások kivételével, a gravitációnak nincs hatása és beolvasztható a nyomásba

6 Definíció definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Reynolds egyenlet Precíz definíció? Eddig nem létezik a turbulencia definíciója Stabilitás- és káoszelmélet azok a tudományok amelyek szolgáltathatják majd a definíciót De a leíró PDE-eket sokkal bonyolultabb kezelni mint egy KDE-t A klasszikus fizika utolsó megoldatlan problémája ( Lehetséges-e egy elméleti modellt adni amely leírja a turbulens áramlások statisztikáit? ) A mérnökök mégis tudják kezelni a turbulenciát

7 Tulajdonságok definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Magas Re szám Rendezetlen, kaotikus Folytonos térbeli spektrum 3D jelenség Időfüggő Kontinuum jelenség Disszipatív Örvényes Diffúzív Történelme van Jelölések Definíció helyett tulajdonságai összefoglalhatóak Ezek a jellemzők felhasználhatóak: Különbséget tegyünk lamináris (akár időfüggő) és turbulens áramlás között Megértsük hogyan vizsgálható a turbulencia Megértsük a turbulencia a mérnöki gyakorlatban betöltött szerepét Statisztikai leírás Reynolds egyenlet

8 Magas Reynolds szám definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Magas Re szám Rendezetlen, kaotikus Folytonos térbeli spektrum 3D jelenség Időfüggő Kontinuum jelenség Disszipatív Örvényes Diffúzív Történelme van Jelölések Statisztikai leírás Reynolds egyenlet Reynolds szám Re = UL ν = F tehetlenségi F viszkózus magas Re szám viszkózus erők kicsik De a súrlódásmentes áramlás nem turbulens A Re szám szerepe A Reynolds szám az áramlás bifurkációs (stabilitási) paramétere Re cr 2300 csőben való áramlás esetén Re > Re cr áramlás instabil, turbulens

9 Rendezetlen, kaotikus definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Magas Re szám Rendezetlen, kaotikus Folytonos térbeli spektrum 3D jelenség Időfüggő Kontinuum jelenség Disszipatív Örvényes Diffúzív Történelme van Jelölések Statisztikai leírás Dinamikus rendszerek terminológiája A kezdeti (KF) és a perem feltételekre (PF) való erős érzékenység Az áramlás stabilitásáról való állítás A PDE-knek (parciális differenciál egyenleteknek) végtelenszer több szabadsági foka van mint a KDE-knek (közönséges differenciál egyenleteknek) Sokkal nehezebb kezelni őket definíciójának jelöltje lehet Eszköz amellyel megmagyarázható a turbulencia és a sima lamináris időfüggés közötti különbség Reynolds egyenlet

10 Folytonos térbeli spektrum Térbeli spektrum definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Magas Re szám Rendezetlen, kaotikus Folytonos térbeli spektrum 3D jelenség Időfüggő Kontinuum jelenség Disszipatív A térbeli spektrum analóg az időbelihez, Fourier transzformációval definiáljuk Praktikusan periodikus vagy végtelen nagy tartományt nehezebb találni Vizuálisan: Minden méretű (határok között) áramlási jelenség jelen van Örvényes Diffúzív Történelme van Jelölések Statisztikai leírás Reynolds egyenlet Ellen példa Az akusztikai hullámoknak csúcsos spektruma van al- és felharmonikusokkal.

11 3D jelenség definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Magas Re szám Rendezetlen, kaotikus Folytonos térbeli spektrum Örvény megnyúlás (lásd: Hő és áramlástan vagy Áramlástan válogatott fejezetei) csak 3D áramlásban van jelen. 2D-ben nincs az örvényesség irányába mutató sebességkomponens, amely meg tudná nyújtani azt. Felelős a méretek csökkenésért Felelős az örvényesség növekedésért 3D jelenség Időfüggő Kontinuum jelenség Disszipatív Örvényes Diffúzív Történelme van Jelölések Statisztikai leírás Reynolds egyenlet Az átlagáramlás lehet 2D Az időfüggő áramlás mindenképp 3D A (Reynolds, idő) átlagolt áramkép lehet 2D A keresztirányú fluktuációk zérusra átlagolódnak, de szükség van rájuk az áramlás irányú és a falra merőleges irányú ingadozások létrejöttében

12 Időfüggő definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Magas Re szám Rendezetlen, kaotikus Folytonos térbeli spektrum 3D jelenség Időfüggő Kontinuum jelenség Disszipatív Örvényes Diffúzív Történelme van Jelölések Statisztikai leírás A turbulens áramlások időfüggőek, az áramlás időfüggése nem jelenti azt, hogy turbulens Az időfüggő áramlások stabilitás szempontjából különbözőek lehetnek Egy csőben való időfüggő lamináris áramlásban (pl.: 500 < Re b (t) < 1000), a kis perturbációktól való függés sima és folytonos Egy csőben való időfüggő turbulens áramlásban (pl.: 5000 < Re b (t) < 5500), a kis perturbációktól való függés erős Reynolds egyenlet

13 Kontinuum jelenség definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Magas Re szám Rendezetlen, kaotikus Folytonos térbeli spektrum 3D jelenség Időfüggő Kontinuum jelenség Disszipatív Örvényes Diffúzív Történelme van Jelölések Statisztikai leírás Reynolds egyenlet Leírható a kontinuum Navier-Stokes (NS) egyenlettel Azaz molekuláris jelenségeknek nincs szerepe, ahogy ezt 100 évvel ezelőtt még gondolták egyesek Következmények 1 Szimulálható a NS egyenlet megoldásaként (közvetlen numerikus szimuláció = KNSZ, Direct Numerical Simulation = DNS) 2 A turbulenciának van egy legkisebb léptéke, ami általában jelentősen nagyobb mint a molekuláris léptékek 3 Van olyan eset is ahol a molekuláris hatások fontosak (pl. visszatérő kapszula) 4 A turbulenciát nem a molekuláris rezgések hajtják, hanem a turbulencia a NS egyenlet (stabilitás típusú)

14 Disszipatív definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Magas Re szám Rendezetlen, kaotikus Folytonos térbeli spektrum 3D jelenség Időfüggő Kontinuum jelenség Disszipatív Örvényes Diffúzív Történelme van Jelölések Disszipatív Def: A mechanikus (mozgási) energia hővé alakulása (hőmérséklet növelés) Mindig jelen van a turbulens áramlásokban legkisebb léptékén történik, viszkózus erők fontosak a tehetetlenségi erőkhöz képest Hullám mozgáshoz képest ez egy jelentős különbség, mivel ott a disszipációnak nincs elsőrendű jelentősége Statisztikai leírás Reynolds egyenlet

15 Örvényes definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Magas Re szám Rendezetlen, kaotikus Folytonos térbeli spektrum 3D jelenség Időfüggő Kontinuum jelenség A turbulens áramlások mindig örvényesek Az örvény megnyúlás felelős a méretek csökkenéséért A disszipáció a legkisebb skálákon jelentkezik Disszipatív Örvényes Diffúzív Történelme van Jelölések Statisztikai leírás Reynolds egyenlet

16 Diffúzív definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Magas Re szám Rendezetlen, kaotikus Folytonos térbeli spektrum 3D jelenség Időfüggő Kontinuum jelenség Disszipatív Örvényes Diffúzív Történelme van Jelölések Statisztikai leírás A diffúzív tulajdonság, mérnökileg fontos következmény Az átlagolt mennyiségeket tekintve a turbulencia általában növeli az átadásokat Pl. az átadási tényezők növekednek (pl.: λ) A Nusselt szám növekszik Az átlagolt mezőben a turbulencia általában növeli az átadási tényezőket A turbulens viszkozitás (az impulzus átadás) növekszik A turbulens hővezetési tényező növekszik A turbulens diffúziós tényező növekszik Reynolds egyenlet

17 Történelme van, A TURBULENCIA nem létezik definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Magas Re szám Rendezetlen, kaotikus Folytonos térbeli spektrum 3D jelenség Időfüggő Kontinuum jelenség Disszipatív Örvényes Diffúzív Történelme van Jelölések A klasszikus fizikai utolsó megoldatlan problémája szerint a turbulenciának nem tudtak általános elméletet kifejleszteni mostanáig. A turbulenciában semmilyen univerzalitást nem fedeztek fel A turbulens áramlások többfélék lehetnek, pl.: Peremfeltétel függő lehet A fel-vízi feltételeken múlik (térbeli történelem) Az időbeli történelemtől függ Statisztikai leírás Reynolds egyenlet

18 Jelölések Irányok definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Összegzési konvenció x: Áramlási irány y: Falra merőleges, legnagyobb gradiens iránya z: Bi-normális a x, y irányokra, keresztirány NS mint példa Statisztikai leírás Reynolds egyenlet Megfelelő sebességek u, v, w Index-es írásmód x = x 1, y = x 2, z = x 3 u = u 1, v = u 2, w = u 3

19 Jelölések (folyt.) definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Összegzési konvenció NS mint példa Statisztikai leírás Parciális deriváltak def j = x j def t = t Reynolds egyenlet

20 Összegzési konvenció definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Összegzési konvenció NS mint példa Statisztikai leírás Reynolds egyenlet Összegzést végzünk a dupla indexek esetén a három térbeli iránynak megfelelően. Alap példa Skalár szorzás: a i b i def = 3 a i b i (1) i=1

21 NS mint példa definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Összegzési konvenció NS mint példa Statisztikai leírás Reynolds egyenlet Kontinuitás egy. ha ρ = konst., akkor ρ t + div(ρv) = 0 (2) divv = 0 (3)

22 NS rövidítő írásmóddal definíciója és tulajdonságai ρ = konst. kontinuitás Tulajdonságok Jelölések Összegzési konvenció NS mint példa Statisztikai leírás Reynolds egyenlet Az összes mozgásegyenlet i u i = 0 (4) t u i + u j j u i = 1 ρ ip + ν j j u i (5)

23 Statisztikai leírás definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Statisztikai átlag Az átlagolás tulajdonságai Korreláció Reynolds egyenlet Az egyszerű megközelítés Turbulens áramlást az idő átlagával és ahhoz képesti ingadozással lehet jellemezni Ennek a megközelítésnek a problémái Milyen hosszú legyen az időátlagolás? Hogy különböztessük meg az időfüggést a turbulenciától?

24 Statisztikai leírás Példák definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Statisztikai átlag Az átlagolás tulajdonságai Korreláció Reynolds egyenlet Áramlási példák Turbulens csőáramlás (Re >> 2300), amelyet egy dugattyús szivattyú hajt meg (szinuszos időfüggés) Kármán örvénysor egy Re = 10 5 számú henger körüli áramlásban, ahol az örvények St = 0, 2 frekvenciával válnak le Nehéz különbséget tenni a turbulencia és az időfüggés között

25 Statisztikai átlag definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Statisztikai átlag Az átlagolás tulajdonságai Korreláció Reynolds egyenlet Miért kezelünk egy determinisztikus folyamatot statisztikailag? Az NS egyenletek determinisztikusak (legalábbis azt hisszük, de nincs általánosan bizonyítva) Azaz a megoldást egyértelműen megadják a KF-ek és PF-ek A statisztikai leírás hasznos a kaotikus viselkedés miatt A KF-ek és PF-ek re való nagyfokú érzékenység A hasonló KF és PF halmazokbeli megoldásokat statisztikailag lehet kezelni

26 Statisztika A megoldás mint egy statisztikai változó definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Statisztikai átlag Az átlagolás tulajdonságai Korreláció Reynolds egyenlet ϕ = ϕ(x, y, z, t, i) (6) Az i index különböző de hasonló KF-ekhez és PF-ekhez tartozik Sűrűség függvény Megmutatja ϕ értékének valószínűségét. f (ϕ) (7) Normálva van: f (ϕ) dϕ = 1 (8)

27 Átlag érték Várható érték definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás ϕ(x, y, z, t) = ϕ(x, y, z, t) ( ) f ϕ(x, y, z, t) dϕ (9) Statisztikai átlag Az átlagolás tulajdonságai Korreláció Átlag Reynolds egyenlet 1 ϕ(x, y, z, t) = lim N N N ϕ(x, y, z, t, i) (10) i=1

28 Reynolds átlagolás definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Statisztikai átlag Az átlagolás tulajdonságai Korreláció Reynolds egyenlet Reynolds felbontás Mivel a statisztikai átlagot Reynolds átlagnak is hívjuk, ezért a felbontást szintén Reynolds felbontásnak hívjuk Ingadozás ϕ = ϕ + ϕ (11) ϕ def = ϕ ϕ (12)

29 Az átlagolás tulajdonságai definíciója és tulajdonságai Linearitás Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Statisztikai átlag Az átlagolás tulajdonságai A Reynolds átlag csak egyszer hat aϕ + bψ = aϕ + bψ (13) Korreláció Reynolds egyenlet ϕ = ϕ (14)

30 Az átlagolás tulajdonságai (folyt.) definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Statisztikai átlag Az átlagolás tulajdonságai Az ingadozások átlaga zérus ϕ = 0 (15) Korreláció Reynolds egyenlet

31 Szórás definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Statisztikai átlag Az átlagolás tulajdonságai Korreláció Reynolds egyenlet Szórás Az ingadozás elsőrendű jellemzése σ ϕ = RMS-nek is hívják: ϕ rms def = σ ϕ ϕ 2 (16)

32 Kapcsolat az idő és a statisztikai átlag között definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Statisztikai átlag Az átlagolás tulajdonságai Korreláció Reynolds egyenlet Ergodicitás Ha az időbeli és statisztikai átlag azonos. Azaz ha függetlenek a kezdeti feltételektől. Az átlag azonos, és a szórás? ˆϕ (T ) def = 1 T ˆϕ (T ) = 1 T T 0 T 0 ϕ dt (17) ϕ dt = ϕ (18)

33 Korreláció definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Statisztikai átlag Az átlagolás tulajdonságai Korreláció Reynolds egyenlet Kovariancia R ϕψ (x, y, z, t, δx, δy, δz, τ) = ϕ (x, y, z, t)ψ (x + δx, y + δy, z + δz, t + τ) Auto kovariancia Ha ϕ = ψ akkor a kovariancia auto kovariancia Pl. Időbeli auto kovariancia: R ϕϕ (x, y, z, t, 0, 0, 0, τ) (19)

34 Korreláció definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Statisztikai átlag Az átlagolás tulajdonságai Korreláció Reynolds egyenlet Korreláció Dimenziótlan kovariancia ρ ϕψ (x, y, z, t, δx, δy, δz, τ) = R ϕψ σ ϕ(x,y,z,t) σ ψ(x+δx,y+δy,z+δz,t+τ) (20)

35 Integrál időlépték definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Integrál időlépték Jelölések Statisztikai leírás Statisztikai átlag Az átlagolás tulajdonságai Korreláció T ϕψ (x, y, z, t) = + ρ ϕψ (x, y, z, t, 0, 0, 0, τ) dτ (21) Reynolds egyenlet

36 Taylor-féle fagyott örvény hipotézis definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Statisztikai átlag Az átlagolás tulajdonságai Korreláció Reynolds egyenlet Sokkal könnyebb az integrál időléptéket mérni (hődrót), mint a hosszléptéket (két hődrót különböző távolságokra) Feltevések Az áramkép teljesen fagyott, az átlagsebességgel (U) jellemezhető Az áramlás-irányú hosszléptéket közelíteni lehet, a fagyott örvény időbeli haladását vizsgálva A Taylor szerint közelített áramlás-irányú hosszlépték L x = TU (22)

37 Reynolds egyenlet definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Levezetjük a NS egyenlet Reynolds átlagát, amelyet Reynolds egyenletnek fogunk hívni Reynolds egyenlet

38 Reynolds Átlagolt kontinuitás Az eredeti egyenlet definíciója és tulajdonságai i u i = 0 Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Reynolds egyenlet Levezetés: i u i = = i u i = i u i + u i = i u i 0 = i u i (23) Ugyanaz az egyenlet csak az átlagra!

39 Mozgásegyenlet definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Reynolds egyenlet Levezetés Ugyanazokat a szabályokat alkalmazzuk a lineáris tagokhoz A nemlineáris tagok különböznek

40 A nem-lineáris tagok átlagolása definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Reynolds egyenlet u j j u i = = j (u j u i ) = j u j u i = j (u j + u j )(u i + u i ) = j (u j u i + u i u j + u j u i + u j u i ) = j (u j u i + u j u i ( ) = j u j u i + j u j u i ) = u j j u i + j u i u j (24)

41 Reynolds egyenletek Kontinuitás egyenlet definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Reynolds egyenlet Mozgás egyenlet i u i = 0 t u i + u j j u i = 1 ρ ip + ν j j u i j u i u j (25) Reynolds feszültség tenzor Vagy ρ-val vagy 1-el szorozva u i u j (26)

42 Feszültségek definíciója és tulajdonságai Tulajdonságok Jelölések Statisztikai leírás Reynolds egyenlet Minden feszültség ami gyorsulást okoz: 1 ρ p δ ij + ν j u i u i u j (27)

43 léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek rész II Második előadás

44 Kivonat léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek 6 léptékei 7 k transzport egyenlete 8 Modellezés 9 Peremfeltételek

45 sok léptéke léptékei k transzport egyenlete különböző skálái egy keveredési rétegben sűrűség változással láthatóvá téve Modellezés Peremfeltételek Cél: Találjunk egy összefüggést a különböző méretű turbulencia tulajdonságaira

46 Mozgási (kinetikus) energia Mozgási energia: E def = 1 2 u iu i (28) léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek A Reynolds felbontása: A Reynolds átlaga: E = 1 2 u iu i = 1 2 (u i u i + 2u i u i + u i u i ) (29) E = 1 2 (u i u i ) + 1 }{{} 2 (u i u i ) = Ê + k (30) }{{} k Ê Az átlagos áramlás mozgási energiája: Ê mozgási energiája: k (Turbulens Kinetikus Energia, TKE)

47 Richardson-féle energia kaszkád Az örvények mérete Magas Re számú áramlást tekintünk léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek Az áramlás tipikus sebessége U Az áramlás tipikus hosszléptéke L A vonatkozó Reynolds szám (Re = UL ν ) nagy különböző méretű örvényekből áll Az örvények minden osztályának van: hosszléptéke: l sebesség léptéke: u(l) idő léptéke: τ(l) = l/u(l)

48 A Richardson energia kaszkád A nagy léptékek léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek Legnagyobb örvények jellemzői méret l 0 L sebesség u 0 = u 0 (l 0 ) u = 2/3k U Re = u 0l 0 ν szintén magas A nagy örvények darabolódása A nagy Re szám kis mértékű viszkózus stabilizációt jelent A nagy örvények instabilak A nagy örvények kisebbekké esnek szét

49 A Richardson energia kaszkád A kis léptékek felé léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek Tehetetlenségi kaszkád Amíg Re(l) nagy a tehetetlenségi erők dominálnak és a darabolódás folytatódik Kis léptékeken, ahol Re(l) 1 a viszkozitás kezd fontossá válni Az örvények mozgási energiája hővé disszipál

50 A Richardson energia kaszkád A vers léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek Richardson verse Big whorls have little whorls that feed on their velocity, and little whorls have smaller whorls and so on to viscosity. Lewis Fry Richardson F.R.S.

51 A Richardson energia kaszkád A kis és a nagy méretek közötti kapcsolat léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek A disszipáció megegyezik a produkcióval A disszipációt ε-al jelöljük A kaszkád miatt a nagy léptéken lévő mozgásokkal jellemezhető Disszipáció: ε mozg. energia időlépték Képlettel: ε = u2 0 l 0 /u 0 = u3 0 l0 a nagy léptékeken

52 k transzport egyenlete Definíciók 1. léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek Az NS szimbólum A levezetések leíráshoz érdemes bevezetni a következő NS szimbólumot: NS(u i ) def = t u i + u j j u i = 1 ρ ip + ν j s ij }{{} j t ij (31) ahol: s ij def = 1 2 ( iu j + j u i ) az (szimmetrikus=s) alakváltozás része a derivált tenzornak j u i.

53 k transzport egyenlete Definíciók 2. léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek Ismételjük meg a Reynolds egyenlet levezetését! NS(u i + u i ) [ (32) t u i + u j j u i = j 1 ] ρ p δ ij + νs ij u i u j (33) }{{} T ij

54 A TKE egyenlete léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek Vegyük (NS(u i ) NS(u i ) )u j (NS(u j) NS(u j ) ) + u i nyomát ] ( p t k + u j j k = a ij s ij + j [u ) j }{{} ρ + k νu i s ij Produkció }{{} Transzport Disszipáció: ε def = 2νs ij s ij def Anizotrópia tenzor: a ij = u i u j 1 3 u l u l }{{} (A Reynolds feszültség tenzor deviátor része) 2k δ ij ε }{{} Disszipáció (34)

55 A TKE egyenlet A tagok jelentése léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek Produkció Kifejezés: P def = a ij s ij A mozgási energia transzferje az átlagos áramlástól a turbulenciába Ugyanez a tag jelenik meg ellentétes előjellel az átlagsebesség mozgási energiájának egyenletében Ez a mechanizmus táplálja az energiát a Richardson kaszkádba A nagy skálákon történik

56 A TKE egyenlet A tagok jelentése (folyt.) léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek Disszipáció Kifejezés: ε def = 2νs ij s ij A turbulens kinetikus (mozgási) energia hővé alakulása A viszkózus feszültségek munkája a kis léptékeken (s ij ) Ez az energia elvonási mechanizmusa a Richardson kaszkádból A kis léptékeken történik P = ε ha a turbulencia homogén (izotrop), mint a Richardson kaszkádban

57 A TKE egyenlet A tagok jelentése (folyt.) léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek Transzport Kifejezés: j [u j ] ( ) p ρ + k νu i s ij A turbulens kinetikus energia térbeli transzportja A kifejezés divergenciás alakú ( j j ) A divergencia felületi integrállá alakítható (G-O tétel)

58 A RANS modellezés ötlete léptékei k transzport egyenlete Modellezés Örvény viszkozitás Két egyenlet modellek Peremfeltételek A Reynolds átlagolt NS egyenletet oldjuk meg az átlagolt változókra (u, v, w, p ) A Reynolds feszültség tenzor u i u j ismeretlen, így modellezni kell A modellezésnek az egyébként is felhasznált mennyiségeket (u, v, w, p ) kellene használnia Hasznosság Ha az átlagolt mennyiségek hasznosak a mérnökök számára azaz ha az ingadozások nem érdekesek csak a hatásuk az átlag áramképre A megfelelően pontos

59 Örvény viszkozitás modellezés léptékei k transzport egyenlete Modellezés Örvény viszkozitás Két egyenlet modellek Peremfeltételek Az ötlet hatása mint a mozgó molekulák hatása a kinetikus gázelméletben Az impulzus csere a különbözős sebességgel mozgó rétegek között a merőlegesen mozgó molekulák által jön létre A viszkózus feszültséget így számoljuk: Φ ij = 2νS ij

60 Örvény viszkozitás modell (folyt.) léptékei k transzport egyenlete Modellezés Örvény viszkozitás Két egyenlet modellek Peremfeltételek Egyenletekben... Csak a deviátor részt modellezzük A nyom (k) beolvasztható a nyomásban (modifikált nyomás), és nincs szükség a modellezésére A modifikált nyomást használjuk a nyomáskorrekciós módszerben a kontinuitás kielégítése céljából (lásd: nyomásra vonatkozó Poisson egyenlet) u i u j 2 3 kδ ij = 2ν t S ij (35)

61 Örvény viszkozitás léptékei k transzport egyenlete Modellezés Örvény viszkozitás Két egyenlet modellek Peremfeltételek A viszkozitás a hosszlépték (l ) és a sebesség ingadozás lépték (u ) szorzatával arányos A hosszléptéknek arányosnak kell lennie azzal a hosszal, amit a folyadék impulzusát megtartva megtesz A sebesség ingadozási léptéknek a mozgó folyadékrészek által okozott ingadozáshoz kell kötődnie ν t l u (36) Frissebb eredmények melyek a koncepciót támasztják alá koherens struktúra szemlélete megmutatta, hogy vannak folyadékrészek (örvények) amelyek mozgásuk során megtartják egy ideig tulajdonságaikat

62 Két egyenlet modellek léptékei k transzport egyenlete Modellezés Örvény viszkozitás Két egyenlet modellek Peremfeltételek A hossz (l ) és a sebességingadozás lépték (u ) az áramlás és nem a folyadék tulajdonsága, így helytől és időtől függenek PDE-kre van szükség, hogy a skálák fejlődését leírhassuk A léptékekre vonatkozó kritériumok Jól definiáltnak kell lennie Az alakulásra vonatkozó egyenleteket kell fejleszteni Numerikusan szépnek kell lennie Könnyen mérhetőnek kell lennie, hogy kísérleti validációra lehetőség legyen

63 k-e modell léptékei k transzport egyenlete Modellezés Örvény viszkozitás Két egyenlet modellek Peremfeltételek Sebesség ingadozás lépték A TKE jellemzi a sebesség ingadozást Izotrop (nincs kitüntetett irány) u k (37) Hossz lépték Az integrál hosszlépték jól definiált (lásd: korrelációk) Nem könnyű közvetlen egyenletet fejleszteni A hosszléptéket a disszipáción keresztül számoljuk Emlékeztető: ε = u3 0 l0 l k 3/2 ε

64 Az örvény viszkozitásra vonatkozó egyenlet léptékei k transzport egyenlete Modellezés Örvény viszkozitás Két egyenlet modellek Peremfeltételek k 2 ν t = C ν (38) ε C ν konstanst, melyet elmélet alapján vagy kísérletből kell meghatározni... A helyzet...? Két ismeretlenünk (k, ε) van az egy (ν t ) helyett

65 k modell egyenlet léptékei k transzport egyenlete Modellezés Örvény viszkozitás Két egyenlet modellek Peremfeltételek k egyenletet levezettük, de vannak benne ismeretlenek: ] ( p t k + u j j k = a ij s ij + j [u ) j }{{} ρ + k νu i s ij Produkció }{{} Transzport Produkció ε }{{} Disszipáció A produkció közvetlenül számítható, ha felhasználjuk az örvényviszkozitás hipotézist (39) P = a ij S ij = 2ν t S ij S ij (40)

66 k modell egyenlet léptékei k transzport egyenlete Modellezés Örvény viszkozitás Két egyenlet modellek Peremfeltételek Disszipáció Különálló egyenletet vezetünk le Transzport j T j Közelíthető a gradiens hipotézis segítségével T j = ν t σ k j k (41) σ k egy Schmidt szám típusú mennyiség mely átskálázza ν t -t, hogy megkapjuk a szükséges diffúziós tényezőt Kísérletileg meghatározandó

67 A k modell egyenlet összefoglalva léptékei k transzport egyenlete Modellezés Örvény viszkozitás Két egyenlet modellek Peremfeltételek ( νt ) t k + u j j k = 2ν t S ij S ij ε j j k σ k Minden közvetlenül számítható, kivéve ε A bal oldal k lokális és konvektív változása A konvekció egy fontos tulajdonsága a turbulenciának (így megfelelően kezeljük) (42)

68 ε modell egyenlete léptékei k transzport egyenlete Modellezés Örvény viszkozitás Két egyenlet modellek Peremfeltételek Feltesszük, hogy transzport egyenlet írja le Levezetés helyett, a k egyenleten alapul t ε + u j j ε = C 1ε P ε k C 2εε ε k j ( νt ) j ε σ ε A produkció és disszipációkat átskálázzuk ( ε k ) és feljavítjuk állandó együtthatókkal (C 1ε, C 2ε ) Gradiens diffúzióval modellezzük a transzportot Schmidt számot használva σ ε Az ε nem túlságosan pontos! :) (43)

69 A standard k-e modell állandói léptékei k transzport egyenlete Modellezés Örvény viszkozitás Két egyenlet modellek Peremfeltételek C ν = 0, 09 (44) C 1ε = 1, 44 (45) C 2ε = 1, 92 (46) σ k = 1 (47) σ ε = 1, 3 (48)

70 Példák az állandókra Homogén turbulencia léptékei k transzport egyenlete Modellezés Örvény viszkozitás Két egyenlet modellek Peremfeltételek d t k = P ε (49) d t ε = C 1ε P ε k C 2εε ε k (50)

71 Példák az állandókra Csillapodó turbulencia léptékei k transzport egyenlete Modellezés Örvény viszkozitás Két egyenlet modellek Peremfeltételek Mivel P = 0, az egyenlet rendszert könnyen meg lehet oldani: ( ) n k(t) = k 0 ε(t) = ε 0 ( t t 0 t t 0 ) n 1 n = 1 C 2ε 1 n könnyen mérhető

72 k-ω modell léptékei k transzport egyenlete Modellezés Örvény viszkozitás Két egyenlet modellek Peremfeltételek k egyenlet ugyanaz ω def = 1 ε C ν k (ω) az ω egyenlet hasonló a ε egyenlethez transzport egyenlet produkcióval, disszipációval és transzporttal a jobb oldalon Specifikus disszipáció, turbulens frekvencia az ω egyenlet jobb a falak közelében az ε egyenlet jobb a távol-térben az SST modell keveri a két fajta hosszlépték egyenletet a faltól való távolság függvényében

73 A szükséges peremfeltételek léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek Belépő perem feltételek modell PDE-ei transzport egyenletek hasonlóan az energia egyenlethez Lokális változás Konvekció Forrás tagok Transzport tagok

74 Belépő perem feltételek léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek Belépő perem feltételek Neumann, Dirichlet vagy kevert típusú peremfeltételeket lehet általában használni A belépés általában Dirichlet típusú (adott érték) Végső cél Hogyan adjuk meg k és ε vagy ω értékét a belépő peremeken?

75 A belépő peremfeltételek közelítése Turbulencia fok léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek Belépő perem feltételek Olyan mennyiségeket használjunk, amit könnyű becsülni Fejlesszünk egyenletet, amellyel k-t és ε-t vagy ω-t lehet számolni olyan mennyiségekből, amelyek mérnökök által becsülhetőek Turbulencia intenzitás Tu def = u u = 2/3k u

76 Belépő peremfeltételek közelítése Hossz lépték léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek Belépő perem feltételek Hossz lépték l k 3/2 ε ε Mérésből (Taylor hipotézist felhasználva) Faltörvény alapján Becsülhető hidraulikus átmérőből l 0.07d H

77 A belépő peremfeltételek fontossága Ha a turbulencia kormányozza az áramlást léptékei k transzport egyenlete Modellezés Peremfeltételek Belépő perem feltételek Példa: Atmoszferikus áramlás, ahol a geometria nagyon egyszerű (sík táj, domb), a turbulencia bonyolult az áramlás térbeli történelmén keresztül érdes felület felett felhajtó erő is szerepet játszik A belépő turbulenciára való érzékenységet ellenőrizni kell a szimuláció bizonytalanságát fel kell ismerni mérést is használni kell a szimulációs tartományt fel-vízi oldalon ki kell egészíteni

78 Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek rész III Harmadik előadás Nagy örvény szimuláció

79 Kivonat Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál 10 Nagy örvény szimuláció TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Nagy örvény szimuláció

80 Fali peremfeltételek Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Nagy örvény szimuláció Mind k-nak és ε-nak vagy ω-nak szüksége van peremfeltételekre a falnál Mielőtt bevezetnénk a peremfeltételeket és a közelítő peremkezelési technikákat, pár dolgot érdemes összefoglalni a fali határrétegek elméletéről

81 Csatorna áramlás Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Nagy örvény szimuláció Jellemzők Áramlás két végetelen síklap között teljesen kialakult Csatorna fél szélesség : δ def Átlag sebesség: U b = 1 δ δ 0 u dy def Reynolds szám: Re b = U b2δ ν Re b > 1800 jelenti a turbulenciát

82 Csatorna áramlás (folyt.) Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Nagy örvény szimuláció Áramlás irányú átlagolt mozgásegyenlet 0 = νd 2 1 y u d }{{ 2 y } u v }{{} ρ xp (51) d y τ l d y τ t A nyomásgradienssel (d x p w ) a két csúsztató feszültség tart egyensúlyt: τ = τ l + τ t Az eloszlás lineáris ( τ(y) = τ w 1 y ) (52) δ

83 Csatorna áramlás (folyt.) A kétféle csúsztató feszültség Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Nagy örvény szimuláció A két csúsztató feszültség A viszkózus feszültség a domináns a falnál A turbulens feszültség domináns a faltól távol Mindkét feszültség fontos a közbülső tartományban

84 A fali áramlás két léptéke Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Definíciók Súrlódási sebesség: u τ def = τwρ = Súrlódási Reynolds szám: Re τ def = uτ δ ν viszkózus hossz lépték: δ ν def = uτ ν δ ρ d xp w = δ δ ν Nagy örvény szimuláció Az általános faltörvény jellemezhető: d y u = u τ y Φ ( y δ ν, y δ ) (53) Φ egy később meghatározandó függvény!

85 Faltörvény A fal közelében Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Feltehető, hogy csak a fali léptékeknek van szerepe a fal közelében d y u = u ( τ y ) y Φ I for y δ (54) δ ν Fali dimenziótlanítás + Nagy örvény szimuláció u + y + def = u u τ (55) def = y δ ν (56)

86 Faltörvény Sebesség Viszkózus alapréteg Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Nagy örvény szimuláció Csak τ l számít u + = y + y + < 5 esetén Logaritmikus réteg A viszkozitás nincs benne a skálázásban Φ I = 1 κ amennyiben y δ és y + 1 Log-függvény: u + = 1 κ ln(y + ) + B Mérések alapján: κ 0.41 és B 5.2

87 Faltörvény Sebesség Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Nagy örvény szimuláció Külső réteg Φ csak y/δ-tól függ Az áramlások numerikus szimulációja során ki szeretnénk számolni! Nem kell vele foglalkozni.

88 Reynolds feszültség tenzor a falnál u τ skálázás Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Nagy örvény szimuláció Éles csúcs y + = 20-nál

89 Reynolds feszültség tenzor a falnál k skálázás Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Nagy örvény szimuláció Egy állandó tartomány figyelhető meg a logaritmikus törvény zónájában.

90 TKE mérleg a falnál Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Nagy örvény szimuláció P/ε 1 a logaritmikus törvény zónájában P/ε 1.8 a fal közelében

91 TKE mérleg a falnál Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Nagy örvény szimuláció nagyrészt az átmeneti tartományban keletkezik (5 < y + < 30) viszkózusan diffundál a falhoz erősen disszipálódik a falnál Következmény: ε = νd 2 y 2 k ha y = 0

92 A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Alacsony Re módszer Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Nagy örvény szimuláció Ebben a módszerben a teljes határréteget numerikusan felbontjuk Mikor használjuk? Alacsony Reynolds számú áramlásoknál, ha a felbontásra lehetőség van Ha a határréteg nem egyszerű, azaz nem írható le faltörvénnyel Hogyan csináljuk? Használjunk olyan turbulencia modellt amely figyelembe veszi a fal közeli viszkózus hatásokat is Használjunk megfelelő fali felbontást (y + < 1)

93 A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Magas Re módszer Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Nagy örvény szimuláció Ebben a megközelítésben az első cella magába foglalja a faltörvényt Mikor alkalmazzuk? Magas Reynolds számú áramlások esetén, ha lehetetlen felbontani a fal közeli réteget Ha a határréteg egyszerű, azaz a faltörvény jól leírja Hogyan csináljuk? Használjunk olyan turbulencia modellt amely tartalmaz faltörvényes peremfeltételt Használjunk megfelelő fali felbontást (30 < y + < 300)

94 A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Okos függvények Fali peremfeltételek Csatorna áramlás A fali áramlás két léptéke A fali sebesség törvény Reynolds feszültség tenzor a falnál TKE mérleg a falnál A fali réteg numerikus kezelése, tényleges peremfeltételek Nagy örvény szimuláció A két módszer keverékét fejlesztették ki hogy a mérnöknek ne kelljen foglalkozni a fali felbontással általában a két módszer keverékére van szükség, attól függően, hogy a számítási tartomány mely pontjában vagyunk Felbontásbeli követelemények Bármelyik módszer esetén a határréteg vastagságot (δ) 20 cellával kell fölbontani (szokásos másodrendű megoldó esetén), hogy megfelelő pontosságot érjünk el Legyünk tisztában mit használunk (képességek különbözőek)!

95 Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények Szimuláció A szimulációban a turbulencia jelenségét felbontjuk a numerikus módszerrel, oly módon, hogy megoldjuk a leíró egyenleteket Modellezés modellezésében a turbulencia hatásait elméleti és kísérleti eredményekre alapozva modellezzük A számításban a turbulenciának egy redukált leírását adjuk

96 Közvetlen numerikus szimuláció (DNS) Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények A NS egyenletet (amely teljesen leírja a turbulencia jelenségét) numerikusan megoldjuk Nehézségek Azok a skálák ahol a disszipáció lezajlik nagyon kicsik A legkisebb léptékek mérete Reynolds szám függő A szimuláció csak akadémiai esetekre lehetséges (pl.: HIT cellát használva)

97 A NÖSZ koncepciója Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség A RANS és a DNS közötti kompromisszum RANS: lehetséges, de pontatlan DNS: pontos, de lehetetlen KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények A nagy léptékeket fontos szimulálni nagy léptékei peremfeltétel függőek, ezért ezeket szimulálni kell kis léptékei többé-kevésbé univerzálisak és így könnyen modellezhetőek A kis léptékek eltávolítása a szimulációból jelentősen csökkenti a számítási igényt

98 Szűrés Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények Hogy vezessük le az egyenleteket? Hogy válasszuk szét a nagy és a kis léptékeket? Térbeli szűrés, simítás magfüggvényt használva ϕ (x j, t) def = G (r i ; x j ) ϕ(x j r i, t)dr i (57) V

99 Szűrő mag Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények G a szűrő mag, melynek tipikus mérete. G kompakt tartójú (az értelmezési tartomány azon része, ahol az érték nem nulla zárt) az első változójában Hogy egy konstans mező szűrtje önmaga legyen igaznak kell, hogy legyen: G (r i ; x j )dr i = 1 (58) V Ha G (r i ; x j ) homogén a második változójában és izotrop az első változójában akkor G ( r i ) egyváltozós függvény

100 Szűrő mag Példák Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények

101 Szűrés Fizikai térben Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények Ingadozás ϕ def = ϕ ϕ (59) ϕ 0: egyik különbség a Reynolds átlagoláshoz képest

102 Szűrés Spektrális tér Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények Emlékeztető: a vágási hullámszám (κ c ), az ami alatt modellezésre szükség van

103 Szűrt egyenletek Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség Ha a korábban definiált (homogén, izotrop) szűrőt használjuk Az átlagolás és a deriválás kommutatív (felcserélhető) KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények i u i = 0 (60) t u i + u j j u i = 1 ρ p + ν j j u i j τ ij (61) 3D (mivel a turbulencia 3D)) időfüggő (mivel a legnagyobb örvények is időfüggőek)

104 Hálóméret alatti feszültségek Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség τ ij -t hálóméret alatti (Sub-Grid Scale=SGS) feszültség-nek hívják még abból az időből amikor a szűrés közvetlenül a hálóhoz volt rendelve KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények τ ij def = u i u j ui u j A szűrt léptékek hatását reprezentálja Feszültség tenzor formája van Disszipatívnak kell lennie, hogy kifejezze a kis léptékeken lévő disszipációt (62)

105 Örvény viszkozitás modell Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Ugyanaz mint RANS-ban τ ij 1 3 τ kkδ ij = 2ν t sij (63) Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények A módszer itt (NÖSZ) pontosabb, mivel a kisebb léptékek univerzálisabbak (mint a nagyok amelyeket a RANS-ban modellez) Disszipatív ha ν t > 0.

106 Szmagorinszki model Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények ν t = (C s ) 2 S (64) S def = 2s ij s ij (65) C s Szmagorinszki konstans, amit meg kell határozni spektrális elmélete alapján valós áramlási esetek validálásával -t elő kell írni Meghatározza a számítási igényt (ha túl kicsi akkor magas) Meghatározza a pontosságot (alacsony ha a szűrő túl nagy) Az mozgási energia 80%-nak felbontása egy jó kompromisszum

107 Méret hasonlóság Méret hasonlóság modell Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Feltételezzük, hogy a levágott kis léptékek hasonlóak a megtartott nagyokhoz! Egy logikus modell: τ ij def = u i u j ui u j (66) Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények Tulajdonságok Nem elég disszipatív Alkalmas csúsztatófeszültségeket ad (tapasztalatok alapján) Logikus kombinálni a Szmag. modellel!

108 Dinamikus módszer Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények Az ötlet azonos a mérethasonlóság modellével Az elmélet bonyolultabb Bármely modell dinamikussá tehető A dinamikus Szmagorinszki széles körben használt (ötvözi az előnyöket)

109 Numerikus szempontok Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények A térbeli numerikus sémákat a határaiig használjuk (hullámhossz = cella méret), amennyiben a = h (h = cellaméret) A numerikus sémák jelentősen befolyásolják az eredményt Hálófüggetlenség h/ függvényként: praktikusan lehetetlen elvégezni

110 Peremfeltételek Periodicitás Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Periodicitást használunk a végtelen tartomány modellezésére A periodicitás hosszát a turbulencia hosszléptéke adja meg Eredmények

111 Peremfeltételek Belépés Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Sokkal bonyolultabb mint RANS-nál A turbulens struktúrákat kell visszaadni Örvényeket kell szintetizálni Külön előzetes számítás, ami igazi turbulenciát ad Eredmények

112 Peremfeltételek Fal Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Falaknál a tapadás törvénye alkalmazható, amennyiben megfelelő felbontást használunk (igazi LES) A szűkséges fali felbontás Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények y + 1 (67) x + 50 (68) z (69)

113 Eredmények Idő átlagolt mennyiségek Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Numerikus szempontok Hasonlóan felhasználható, mint RANS esetén. Szerencsés esetben pontosabb mint a RANS, de rossz használat esetén sokkal pontatlanabb! Peremfeltételek Eredmények

114 Eredmények Időfüggő struktúrák Nagy örvény szimuláció A modellezés és a szimuláció közötti különbség KNSZ A NÖSZ koncepciója Szűrés Szűrt egyenletek Örvény viszkozitás modell Az örvények mozgását követhetjük. Lehetőséget teremt a turbulencia befolyásolására Numerikus szempontok Peremfeltételek Eredmények

Turbulencia és modellezése I.

Turbulencia és modellezése I. és modellezése Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszék 2017. 2017. 1 / 44 Kivonat 1 2 3 A turbulencia definíciója és tulajdonságai 4 Tulajdonságok 5 6 i leírás 7 2017. 2 / 44 Történelem

Részletesebben

A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről

A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről Adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék 27..23. 27..23. / 7 Általános célú CFD megoldók alkalmazása

Részletesebben

Turbulencia és modellezése jegyzet. Lohász Máté Márton, Régert Tamás. Áramlástan Tanszék. Saját használatra

Turbulencia és modellezése jegyzet. Lohász Máté Márton, Régert Tamás. Áramlástan Tanszék. Saját használatra Turbulencia és modellezése jegyzet Lohász Máté Márton, Régert Tamás Áramlástan Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2010. tavasz Frissítve: 2010. október 13. Tartalomjegyzék

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID

SZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID SZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID 2010 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék SZÁRNY KÖRÜLI TURBULENS ÁRAMLÁS NUMERIKUS SZIMULÁCIÓJA NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVERREL VIRÁG

Részletesebben

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9. Differenciálegyenletek numerikus integrálása 2018. április 9. Differenciálegyenletek Olyan egyenletek, ahol a megoldást függvény alakjában keressük az egyenletben a függvény és deriváltjai szerepelnek

Részletesebben

Áramlástan kidolgozott 2016

Áramlástan kidolgozott 2016 Áramlástan kidolgozott 2016 1) Ismertesse a lokális és konvektív gyorsulás fizikai jelentését, matematikai leírását, továbbá Navier-Stokes egyenletet! 2) Írja fel a kontinuitási egyenletet! Hogyan egyszerűsödik

Részletesebben

Végeselem modellezés alapjai 1. óra

Végeselem modellezés alapjai 1. óra Végeselem modellezés alapjai. óra Gyenge alak, Tesztfüggvény, Lagrange-féle alakfüggvény, Stiness mátrix Kivonat Az óra célja, hogy megismertesse a végeselem módszer (FEM) alkalmazását egy egyszer probléma,

Részletesebben

Technikai áttekintés SimDay 2013. H. Tóth Zsolt FEA üzletág igazgató

Technikai áttekintés SimDay 2013. H. Tóth Zsolt FEA üzletág igazgató Technikai áttekintés SimDay 2013 H. Tóth Zsolt FEA üzletág igazgató Next Limit Technologies Alapítva 1998, Madrid Számítógépes grafika Tudományos- és mérnöki szimulációk Mottó: Innováció 2 Kihívás Technikai

Részletesebben

HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE

HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE Csécs Ákos * - Dr. Lajos Tamás ** RÖVID KIVONAT A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke megbízta a BME Áramlástan Tanszékét az M8-as

Részletesebben

Hő- és áramlástani feladatok numerikus modellezése

Hő- és áramlástani feladatok numerikus modellezése Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program Dr. Kalmár László Dr. Baranyi László Dr. Könözsy László Hő- és áramlástani feladatok numerikus modellezése Készült

Részletesebben

Felületi feszültség: cseppfolyós-gáz határfelületen a vonzerő kiegyensúlyozatlan: rugalmas hártyaként viselkedik.

Felületi feszültség: cseppfolyós-gáz határfelületen a vonzerő kiegyensúlyozatlan: rugalmas hártyaként viselkedik. Felületi feszültség: cseppfolyós-gáz határfelületen a vonzerő kiegyensúlyozatlan: rugalmas hártyaként viselkedik. Mérése: L huzalkeret folyadékhártya mozgatható huzal F F = L σ két oldala van a hártyának

Részletesebben

Írja fel az általános transzportegyenlet integrál alakban! Definiálja a konvektív és konduktív fluxus fogalmát!

Írja fel az általános transzportegyenlet integrál alakban! Definiálja a konvektív és konduktív fluxus fogalmát! Írja fel az általános transzportegyenlet integrál alakban! Definiálja a konvektív és konduktív fluxus fogalmát! Írja fel az általános transzportegyenletet differenciál alakban! Milyen mennyiségeket képviselhet

Részletesebben

Numerikus szimuláció a városklíma vizsgálatokban

Numerikus szimuláció a városklíma vizsgálatokban Numerikus szimuláció a városklíma vizsgálatokban BME Áramlástan Tanszék 2004. 1 Tartalom 1. Miért használunk numerikus szimulációt? 2. A numerikus szimuláció alapjai a MISKAM példáján 3. Egy konkrét MISKAM

Részletesebben

H08 HATÁRRÉTEG SEBESSÉGPROFIL MÉRÉSE TÉGLALAP KERESZTMETSZETŰ CSATORNÁBAN

H08 HATÁRRÉTEG SEBESSÉGPROFIL MÉRÉSE TÉGLALAP KERESZTMETSZETŰ CSATORNÁBAN H08 HATÁRRÉTEG SEBESSÉGPROFIL MÉRÉSE TÉGLALAP KERESZTMETSZETŰ CSATORNÁBAN 1. Elméleti bevezető: Határréteg alatt a viszkózus áramló folyadéknak azt a szilárd felület melletti rétegét értjük, amelyen belül

Részletesebben

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( ) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80 Fa: 463-30-9 http://www.vizgep.bme.hu Alap-ötlet:

Részletesebben

Simított részecskedinamika Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH)

Simított részecskedinamika Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH) Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH) Áramlások numerikus modellezése II. Tóth Balázs BME-ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Numerikus módszerek Osztályozás A numerikus sémák két csoportosítási

Részletesebben

A talajok összenyomódásának vizsgálata

A talajok összenyomódásának vizsgálata A talajok összenyomódásának vizsgálata Amit már tudni kellene Összenyomódás Konszolidáció Normálisan konszolidált talaj Túlkonszolidált talaj Túlkonszolidáltsági arányszám,ocr Konszolidáció az az időben

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,

Részletesebben

Folyami hidrodinamikai modellezés

Folyami hidrodinamikai modellezés Folyami hidrodinamikai modellezés Dr. Krámer Tamás egyetemi docens BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Numerikus modellezés 0D 1D 2D 3D Alacsony Kézi számítások Részletesség és pontosság Bonyolultság

Részletesebben

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú

Részletesebben

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása

Részletesebben

Valószínűségszámítás összefoglaló

Valószínűségszámítás összefoglaló Statisztikai módszerek BMEGEVGAT Készítette: Halász Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza

Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza odor@mfa.kfki.hu 1. Bevezetõ, dinamikus skálázás, kritikus exponensek, térelmélet formalizmus, renormalizáció, topológius fázis diagrammok,

Részletesebben

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső Kényszerek Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy kényszerek. Példák: 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső felületén mozog. Kényszerek Geometriai vagy

Részletesebben

Large Eddy Simulation FLUENT rendszerben, alkalmazás bordázott csatorna számítására

Large Eddy Simulation FLUENT rendszerben, alkalmazás bordázott csatorna számítására Large Eddy Simulation FLUENT rendszerben, alkalmazás bordázott csatorna számítására Lohász Máté Márton Konzulensek: Benocci C., Kristóf G., Rambaud P. BME Áramlástan Tsz., VKI EA Department 2004. December

Részletesebben

A mérési eredmény megadása

A mérési eredmény megadása A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk meg: a determinisztikus és a véletlenszerű

Részletesebben

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

Molekuláris dinamika I. 10. előadás Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,

Részletesebben

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk

Részletesebben

Hidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.

Hidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018. Hidraulika 1.előadás A hidraulika alapjai Szilágyi Attila, NYE, 018. Folyadékok mechanikája Ideális folyadék: homogén, súrlódásmentes, kitölti a rendelkezésre álló teret, nincs nyírófeszültség. Folyadékok

Részletesebben

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST Előszó a Fizika című tankönyvsorozathoz Előszó a Fizika I. (Klasszikus

Részletesebben

Reológia Mérési technikák

Reológia Mérési technikák Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test

Részletesebben

MECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája

MECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája Egészségügyi mérnökképzés MECHNIK I. rész: Szilárd testek mechanikája készítette: Németh Róbert Igénybevételek térben I. z alapelv ugyanaz, mint síkban: a keresztmetszet egyik oldalán levő szerkezetrészre

Részletesebben

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Izsák Ferenc 2007. szeptember 17. Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához 1 Vázlat Bevezetés: a vizsgált egyenlet,

Részletesebben

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi

Részletesebben

Matematikai geodéziai számítások 5.

Matematikai geodéziai számítások 5. Matematikai geodéziai számítások 5 Hibaterjedési feladatok Dr Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 5: Hibaterjedési feladatok Dr Bácsatyai László Lektor: Dr Benedek Judit Ez a modul a TÁMOP

Részletesebben

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér

Részletesebben

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1 Statisztika - bevezetés 00.04.05. Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc Bevezetés Véletlen jelenség fogalma jelenséget okok bizonyos rendszere hozza létre ha mindegyik figyelembe vehető egyértelmű leírás általában

Részletesebben

Molekuláris dinamika. 10. előadás

Molekuláris dinamika. 10. előadás Molekuláris dinamika 10. előadás Mirőlis szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok, gázok, szilárdtestek makroszkópikus

Részletesebben

Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások

Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Anyagtudományi Intézet Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások Dr.Krállics György krallics@eik.bme.hu

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1 Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező

Részletesebben

AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN. várfalvi.

AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN. várfalvi. AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN várfalvi. IDÉZZÜK FEL A STACIONER HŐVEZETÉST q áll. t x áll. q λ t x t λ áll x. λ < λ t áll. t λ áll x. x HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS INSTACIONER ESETBEN Hőáram, hőmérsékleteloszlás

Részletesebben

Jelek és rendszerek MEMO_03. Pletl. Belépő jelek. Jelek deriváltja MEMO_03

Jelek és rendszerek MEMO_03. Pletl. Belépő jelek. Jelek deriváltja MEMO_03 Jelek és rendszerek MEMO_03 Belépő jelek Jelek deriváltja MEMO_03 1 Jelek és rendszerek MEMO_03 8.ábra. MEMO_03 2 Jelek és rendszerek MEMO_03 9.ábra. MEMO_03 3 Ha a jelet méréssel kapjuk, akkor a jel következő

Részletesebben

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben Feladat: A háromtest probléma speciális megoldásai Arra vagyunk kiváncsiak, hogy a bolygó mozgásnak milyen egyszerű egyensúlyi megoldásai vannak három bolygó esetén. Az így felmerülő három-test probléma

Részletesebben

I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3

I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3 Tartalomjegyzék Előszó 1 I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3 1. Topológia R n -ben 5 2. Lebesgue-integrál, L p - terek, paraméteres integrál 9 2.1. Lebesgue-integrál, L p terek................... 9

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Kondor István

SZAKDOLGOZAT. Kondor István SZAKDOLGOZAT Kondor István 2008 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK CSATORNÁBAN LEJÁTSZÓDÓ HŐÁTADÁS NAGY ÖRVÉNY SZIMULÁCIÓJA Kondor István Konzulens: Lohász Máté Márton 2008

Részletesebben

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás Csillapított rezgés Csillapított rezgés: A valóságban a rezgések lassan vagy gyorsan, de csillapodnak. A rugalmas erőn kívül, még egy sebességgel arányos fékező erőt figyelembe véve: a fékező erő miatt

Részletesebben

A CFD elemzés minőségéről és megbízhatóságáról. Modell fejlesztési folyamata. A közelítési rendszer. Dr. Kristóf Gergely Október 11.

A CFD elemzés minőségéről és megbízhatóságáról. Modell fejlesztési folyamata. A közelítési rendszer. Dr. Kristóf Gergely Október 11. A CFD elemzés minőségéről és megbízhatóságáról Dr. Kristóf Gergely 2016. Október 11. Modell fejlesztési folyamata I. Ellenőrzés: Jól oldjuk-e meg a leíró egyenleteket? Teljesülnek-e az elvárt konvergencia

Részletesebben

Szabadsugár. A fenti feltételekkel a folyadék áramlását leíró mozgásegyenlet és a kontinuitási egyenlet az alábbi egyszerű alakú: (1) .

Szabadsugár. A fenti feltételekkel a folyadék áramlását leíró mozgásegyenlet és a kontinuitási egyenlet az alábbi egyszerű alakú: (1) . Szabadsugár Tekintsük az alábbi ábrán látható b magasságú résből kiáramló U sebességű sugarat. A résből kiáramló és a függőleges fal melletti térben lévő foladék azonos. A rajz síkjára merőleges iránban

Részletesebben

Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével

Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével IgyR - 3/1 p. 1/20 Integrált Gyártórendszerek - MSc Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével Hangos Katalin PE Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék IgyR - 3/1 p. 2/20

Részletesebben

Sergyán Szabolcs szeptember 21.

Sergyán Szabolcs szeptember 21. Éldetektálás Sergyán Szabolcs Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar 2009. szeptember 21. Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 1 / 28 Mit nevezünk élnek? Intuitív

Részletesebben

Többváltozós, valós értékű függvények

Többváltozós, valós értékű függvények TÖ Többváltozós, valós értékű függvények TÖ Definíció: többváltozós függvények Azokat a függvényeket, melyeknek az értelmezési tartománya R n egy részhalmaza, n változós függvényeknek nevezzük. TÖ Példák:.

Részletesebben

2. (b) Hővezetési problémák. Utolsó módosítás: február25. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

2. (b) Hővezetési problémák. Utolsó módosítás: február25. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék 2. (b) Hővezetési problémák Utolsó módosítás: 2013. február25. A változók szétválasztásának módszere (5) 1 Az Y(t)-re vonakozó megoldás: Így: A probléma megoldása n-re összegzés után: A peremfeltételeknek

Részletesebben

Turbulens áramlás modellezése háromszög elrendezésű csőkötegben

Turbulens áramlás modellezése háromszög elrendezésű csőkötegben Turbulens áramlás modellezése háromszög elrendezésű csőkötegben Mayer Gusztáv mayer@sunserv.kfk.hu 2005. 09. 27. CFD Workshop 1 Tartalom - Vzsgált geometra Motvácó Az áramlás jellemző Saját fejlesztésű

Részletesebben

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód:

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód: Név Matematika szigorlat 014. június 17. Neptun kód: 1.. 3. 4. 5. Elm. Fel. Össz. Oszt. Az eredményes szigorlat feltétele elméletből legalább 0 pont, feladatokból pedig legalább 30 pont elérése. A szigorlat

Részletesebben

SCHRÖDINGER-EGYENLET SCHRÖDINGER-EGYENLET

SCHRÖDINGER-EGYENLET SCHRÖDINGER-EGYENLET SCHRÖDINGER-EGYENLET A Scrödinger-egyenlet a kvantummecanika mozgásegyenlet, Newton II. törvényével analóg. Nem vezetető le korábbi elvekből, de intuitívan bevezetető. Egy atározott energiával és impulzussal

Részletesebben

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció

Részletesebben

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság 2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság Utolsó módosítás: 2015. március 10. Kezdeti érték nélküli problémák (1) 1 A fél-végtelen közeg a Az x=0 pontban a tartományban helyezkedik el.

Részletesebben

Numerikus módszerek 1.

Numerikus módszerek 1. Numerikus módszerek 1. 11. előadás: A Newton-módszer és társai Lócsi Levente ELTE IK 2013. november 25. Tartalomjegyzék 1 A Newton-módszer és konvergenciatételei 2 Húrmódszer és szelőmódszer 3 Általánosítás

Részletesebben

Atomok és molekulák elektronszerkezete

Atomok és molekulák elektronszerkezete Atomok és molekulák elektronszerkezete Szabad atomok és molekulák Schrödinger egyenlete Tekintsünk egy kvantummechanikai rendszert amely N n magból és N e elektronból áll. Koordinátáikat jelölje rendre

Részletesebben

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

A Hamilton-Jacobi-egyenlet A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P

Részletesebben

Modern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása

Modern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely

Részletesebben

Fotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése

Fotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése Fotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése Háber István Ervin Nap Napja Gödöllő, 2016. 06. 12. Bevezetés A fotovillamos modulok hatásfoka jelentősen függ a működési hőmérséklettől.

Részletesebben

Transzportjelenségek

Transzportjelenségek Transzportjelenségek Fizikai kémia előadások 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet lamináris (réteges) áramlás: minden réteget a falhoz közelebbi szomszédja fékez, a faltól távolabbi szomszédja gyorsít

Részletesebben

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását Lagrange egyenletek Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását megnehezíti a δr i virtuális elmozdulások egymástól való függősége. (F i ṗ i )δx i = 0, i = 1, 3N. (1) i 3N infinitezimális

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 4. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2012. február 27. MA - 4. óra Verzió: 2.1 Utolsó frissítés: 2012. március 12. 1/41 Tartalom I 1 Jelek 2 Mintavételezés 3 A/D konverterek

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1.(a) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1.(a) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1.(a) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 A deformálható testek mozgása (1) A Helmholtz-féle kinematikai alaptétel: A deformálható test elegendően

Részletesebben

Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel

Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel Segédlet az A végeselem módszer alapjai tárgy 4. laborgyakorlatához http://www.mm.bme.hu/~kossa/vemalap4.pdf Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu)

Részletesebben

HÍD METSZET ÁRAMLÁSTANI VIZSGÁLATA NAGY-ÖRVÉNY SZIMULÁCIÓVAL

HÍD METSZET ÁRAMLÁSTANI VIZSGÁLATA NAGY-ÖRVÉNY SZIMULÁCIÓVAL HÍD METSZET ÁRAMLÁSTANI VIZSGÁLATA NAGY-ÖRVÉNY SZIMULÁCIÓVAL Lohász Máté Márton * - Lajos Tamás ** RÖVID KIVONAT Az M8-as Duna-híd hosszirányban ismétlődő szeletének nagy-örvény szimulációját végeztük

Részletesebben

6. TURBULENS MODELLEZÉS A CFD-BEN

6. TURBULENS MODELLEZÉS A CFD-BEN 6. TURBULENS MODELLEZÉS A CFD-BEN Mi is a turbulencia? A turbulens áramlás a viszkóz áramlások egyik fajtája (3 fajta viszkóz áramlás létezik: lamináris, átmeneti és turbulens). Turbulens áramlás esetén

Részletesebben

Matematika (mesterképzés)

Matematika (mesterképzés) Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,

Részletesebben

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

Szívókönyökök veszteségeinek és sebességprofiljainak vizsgálata CFD szimuláció segítségével

Szívókönyökök veszteségeinek és sebességprofiljainak vizsgálata CFD szimuláció segítségével GANZ ENGINEERING ÉS ENERGETIKAI GÉPGYÁRTÓ KFT. Szívókönyökök veszteségeinek és sebességprofiljainak vizsgálata CFD szimuláció segítségével Készítette: Bogár Péter Háznagy Gergely Egyed Csaba Zombor Csaba

Részletesebben

Abszorpciós spektroszkópia

Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses

Részletesebben

BME HDS CFD Tanszéki beszámoló

BME HDS CFD Tanszéki beszámoló BME HDS CFD Tanszéki beszámoló Hős Csaba csaba.hos@hds.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CFD Workshop, 2007. június 20. p.1/16 Áttekintés Nyíltfelszínű áramlások Csatornaáramlások,

Részletesebben

RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT

RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT ÜTEMTERV VÁLTOZÁS Gyakorlat Hét Dátum Témakör Házi feladat Egyéb 1 1. hét 02.09 Ismétlés, bevezetés Differenciálegyenletek mérnöki 2 2. hét 02.16 szemmel 1. Hf kiadás 3 3.

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

Elektromágneses hullámok

Elektromágneses hullámok Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses

Részletesebben

Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai

Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai Mona Tamás Időjárás előrejelzés speci 3. előadás 2014 Differenciál, differencia Mi a különbség f x és df dx között??? Differenciál, differencia

Részletesebben

Turbulencia: Füstoszloptól a H-módig

Turbulencia: Füstoszloptól a H-módig Turbulencia: Füstoszloptól a H-módig Bencze Attila (Wigner FK RMI) MAFIHE Téli iskola 2017 1 Mi a turbulencia? Naiv megfogalmazás: egy állapot minőségileg turbulens: zavarok jelenléte, rendezetlen mozgások,

Részletesebben

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,

Részletesebben

Molekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben

Molekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben Energiatartalék Molekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben A termodinamika és a kinetika A termodinamika a lehetőség θ θ θ G = H T S A kinetika a valóság: 1. A fizikai rész: - a reaktánsoknak

Részletesebben

Az α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10

Az α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10 9.4. Táblázatkezelés.. Folyadék gőz egyensúly kétkomponensű rendszerben Az illékonyabb komponens koncentrációja (móltörtje) nagyobb a gőzfázisban, mint a folyadékfázisban. Móltört a folyadékfázisban x;

Részletesebben

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett

Részletesebben

Differenciálegyenletek. Vajda István március 4.

Differenciálegyenletek. Vajda István március 4. Analízis előadások Vajda István 2009. március 4. Függvényegyenletek Definíció: Az olyan egyenleteket, amelyekben a meghatározandó ismeretlen függvény, függvényegyenletnek nevezzük. Függvényegyenletek Definíció:

Részletesebben

Szárítás során kialakuló hővezetés számítása Excel VBA makróval

Szárítás során kialakuló hővezetés számítása Excel VBA makróval Szárítás során kalakuló hővezetés számítása Excel VBA makróval Rajkó Róbert 1 Eszes Ferenc 2 Szabó Gábor 1 1 Szeged Tudományegyetem, Szeged Élelmszerpar Főskola Kar Élelmszerpar Műveletek és Környezettechnka

Részletesebben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő

Részletesebben

Többváltozós, valós értékű függvények

Többváltozós, valós értékű függvények Többváltozós függvények Többváltozós, valós értékű függvények Többváltozós függvények Definíció: többváltozós függvények Azokat a függvényeket, melyeknek az értelmezési tartománya R n egy részhalmaza,

Részletesebben

Boros Zoltán február

Boros Zoltán február Többváltozós függvények differenciál- és integrálszámítása (2 3. előadás) Boros Zoltán 209. február 9 26.. Vektorváltozós függvények differenciálhatósága és iránymenti deriváltjai A továbbiakban D R n

Részletesebben

Differenciálegyenletek

Differenciálegyenletek DE 1 Ebben a részben I legyen mindig pozitív hosszúságú intervallum DE Definíció: differenciálegyenlet Ha D n+1 nyílt halmaz, f:d folytonos függvény, akkor az y (n) (x) f ( x, y(x), y'(x),..., y (n-1)

Részletesebben

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati ϕ t + j ϕ = 0 mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati sűrűsége j ϕ - a ϕ-hez tartozó áramsűrűség j ϕ = vϕ + j rev + j irr vϕ - advekció j rev - egyéb reverzibilis áram

Részletesebben

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006

Részletesebben

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1. (b) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 Síkhullámok végtelen kiterjedésű, szilárd izotróp közegekben (1) longitudinális hullám transzverzális

Részletesebben

Ejtési teszt modellezése a tervezés fázisában

Ejtési teszt modellezése a tervezés fázisában Antal Dániel, doktorandusz, Miskolci Egyetem Robert Bosch Mechatronikai Tanszék Szabó Tamás, egyetemi docens, Ph.D., Miskolci Egyetem Robert Bosch Mechatronikai Tanszék Szilágyi Attila, egyetemi adjunktus,

Részletesebben

Reakciókinetika és katalízis

Reakciókinetika és katalízis Reakciókinetika és katalízis k 4. előadás: 1/14 Különbségek a gázfázisú és az oldatreakciók között: 1 Reaktáns molekulák által betöltött térfogat az oldatreakciónál jóval nagyobb. Nincs akadálytalan mozgás.

Részletesebben

Hatványsorok, Fourier sorok

Hatványsorok, Fourier sorok a Matematika mérnököknek II. című tárgyhoz Hatványsorok, Fourier sorok Hatványsorok, Taylor sorok Közismert, hogy ha 1 < x < 1 akkor 1 + x + x 2 + x 3 + = n=0 x n = 1 1 x. Az egyenlet baloldalán álló kifejezés

Részletesebben

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 6. Differenciálegyenletekről röviden Debreceni Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csanád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Elsőrendű differenciálegyenletek Definíciók Kezdetiérték-probléma

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Typotex Kiadó, 2010

Tartalomjegyzék. Typotex Kiadó, 2010 Tartalomjegyzék 15. Elliptikus egyenletek 7 15.1. Bevezetés: Elliptikus egyenletek alkalmazott feladatokban... 7 15.2. Elméleti háttér.......................... 9 15.3. Véges dierencia eljárások II...................

Részletesebben