Végeselem modellezés. Bevezetés 2012.02.20.



Hasonló dokumentumok
2014/2015-ös tanév II. féléves tematika

2010/2011 es tanév II. féléves tematika

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Néhány szó a mátrixokról

Vektortér fogalma vektortér lineáris tér x, y x, y x, y, z x, y x + y) y; 7.)

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

időpont? ütemterv számonkérés segédanyagok

DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár RÁCSOS TARTÓK

Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

1. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár.) Matematikai összefoglaló, kiinduló feladatok

1. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár.) Matematikai összefoglaló, kiinduló feladatok

DEBRECENI EGYETEM, MŰSZAKI KAR, ÉPÍTŐMÉRNÖKI TANSZÉK. Acélszerkezetek II. IV. Előadás

Végeselemes analízisen alapuló méretezési elvek az Eurocode 3 alapján. Dr. Dunai László egyetemi tanár BME, Hidak és Szerkezetek Tanszéke

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

Lineáris egyenletrendszerek

Algebrai struktúrák, mátrixok

1. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) Matematikai összefoglaló

Vektorok. Vektoron irányított szakaszt értünk.

Házi feladatok megoldása. Harmadik típusú nyelvek és véges automaták. Házi feladatok megoldása. VDA-hoz 3NF nyelvtan készítése

1. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) Matematikai összefoglaló

Mátrixok 2017 Mátrixok

7. tétel: Elsı- és másodfokú egyenletek és egyenletrendszerek megoldási módszerei

Absztrakt vektorterek

3. el adás: Determinánsok

1. függelék. Mátrixszámítási praktikum-i. Mátrixaritmetikai eljárások

M. 2. Döntsük el, hogy a következő két szám közül melyik a nagyobb:

Törésmechanika. Statikus törésmechanikai vizsgálatok

Excel. Feladatok Geotechnikai numerikus módszerek 2015

Házi feladatok megoldása. Automaták analízise, szintézise és minimalizálása. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása

II. A számtani és mértani közép közötti összefüggés

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

IV. Algebra. Algebrai átalakítások. Polinomok

2. Gauss elimináció. 2.1 Oldjuk meg Gauss-Jordan eliminációval a következő egyenletrendszert:

Tartószerkezetek modellezése

Vektoralgebra. Ebben a részben a vektorokat aláhúzással jelöljük

Műveletek mátrixokkal. Kalkulus. 2018/2019 ősz

Gyakorlati útmutató a Tartók statikája I. tárgyhoz. Fekete Ferenc. 5. gyakorlat. Széchenyi István Egyetem, 2015.

Vektoralgebra előadás fóliák. Elméleti anyag tételek, definíciók, bizonyítás vázlatok. Bércesné Novák Ágnes 1. Források, ajánlott irodalom:

1. Végezd el a kijelölt mûveleteket a betûk helyére írt számokkal! Húzd alá azokat a mûveleteket,

Lineáris egyenletrendszerek

FELVÉTELI VIZSGA, július 15.

VEKTOROK ÉS MÁTRIXOK

Minta feladatsor I. rész

Lineáris algebra LI 1. Lineáris algebra. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

A vezetői munka alapelemei - Döntéselmélet, döntéshozatal lehetséges útjai

Mátrixok és determinánsok

Mátrixok. 3. fejezet Bevezetés: műveletek táblázatokkal

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek

TERMÉKSZIMULÁCIÓ. Dr. Kovács Zsolt. Végeselem módszer. Elıadó: egyetemi tanár. Termékszimuláció tantárgy 6. elıadás március 22.

n m dimenziós mátrix: egy n sorból és m oszlopból álló számtáblázat. n dimenziós (oszlop)vektor egy n sorból és 1 oszlopból álló mátrix.

Bevezetés az algebrába 1

DEBRECENI EGYETEM Műszaki Kar GYAKORLATI FELADATOK Hajdu Sándor MŰSZAKI MECHANIKA I.

5. Logaritmus. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 125 -öt kapjunk. A 3 5 -nek a 3. hatványa 5, log. x Mennyi a log kifejezés értéke?

I. VEKTOROK, MÁTRIXOK

Kinematika: A mechanikának az a része, amely a testek mozgását vizsgálja a kiváltó okok (erők) tanulmányozása nélkül.

Determinánsok. A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel. szolgáltat az előbbi kérdésekre, bár ez nem mindig hatékony.

Gyökvonás. Hatvány, gyök, logaritmus áttekintés

1. Laboratóriumi gyakorlat ELMÉLETI ALAPFOGALMAK

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Informatika alapjai Tantárgyhoz Kidolgozott Excel feladatok

Ellenállás mérés hídmódszerrel

Gauss elimináció, LU felbontás

Aszimmetrikus hibák számítási módszere, a hálózati elemek sorrendi helyettesítő vázlatai. Aszimmetrikus zárlatok számítása.

Mátrixok, mátrixműveletek

Gyakorlati útmutató a Tartók statikája I. tárgyhoz. Fekete Ferenc. 4. gyakorlat. Széchenyi István Egyetem,

A végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Exponenciális és Logaritmusos feladatok

Lajk o K aroly Kalkulus II. Debreceni Egyetem Matematikai es Informatikai Int ezet

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 2. óra: Stackelberg-oligopólium

Középiskolás leszek! matematika. 13. feladatsor

1. Mátrixösszeadás és skalárral szorzás

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

Pere Balázs október 20.

2. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Mátrixok Mátrixműveletek Speciális mátrixok, vektorok Norma

Diszkrét matematika I. gyakorlat

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, mátrixegyenlet

12. előadás. Egyenletrendszerek, mátrixok. Dr. Szörényi Miklós, Dr. Kallós Gábor

Lemez- és gerendaalapok méretezése

MUNKAGÖDÖR TERVEZÉSE

Versenyautó futóművek. Járműdinamikai érdekességek a versenyautók világából

Lineáris algebra (10A103)

Matematika példatár 6.

a b a leghosszabb. A lapátlók által meghatározott háromszögben ezzel szemben lesz a

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei

Felvonók méretezése. Üzemi viszonyok. (villamos felvonók) Hlatky Endre

Szerkezetek numerikus modellezése az építőmérnöki gyakorlatban

SZENT ISTVÁN EGYETEM Gépészmérnöki Kar. Orova Lászlóné dr. Számítástechnika I. Tantárgyhoz Kidolgozott Excel feladatok. Gödöllő, 2004.

4. Hatványozás, gyökvonás

V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M É R N Ö K I M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I

Vektorok (folytatás)

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

Határozzuk meg, hogy a következő függvényeknek van-e és hol zérushelye, továbbá helyi szélsőértéke és abszolút szélsőértéke (

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27

Szöveges feladatok a mátrixaritmetika alkalmazására

1144 PROGRAMOZÁSMÓDSZERTAN, PROGRAMOZÁSI NYELVEK

TERMOELEKTROMOS HŰTŐELEMEK VIZSGÁLATA

CONSTEEL 8 ÚJDONSÁGOK

2. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Erők eredője, fölbontása

Átírás:

Végeselem modellezés Bevezetés 1 21222

Számítógéppel segített szerkezettervezés Szerkezetmegdás, CAD rjzolás dtbevitel módosítás Méretezés, tervezés VEM dtbevitel ellenőrzés Részletek kidolgozás AutoCAD (műszki rjzok) ArchiCAD (építészet) Komplex tervezőrendszerek: AxisVM (áltlános VEM) ConSteel (cél méretezése) Ansys Abqus Vbexpress (vslásszerkesztő) Tekl Structures (cél szerkesztése) Nemetschek (műszki rjzok + építészet + áltlános VE + vslásszerkesztés) Fem Design (műszki rjzok + áltlános VE + vslásszerkesztés) 2 21222

Bevezetés Az utóbbi évtizedek ngy htékonyságú számítástechniki módszere z ún végeselem-módszer = finite element method VEM (FEM) Az építőmérnöki gykorlton kívül más műszki és tudományos területen is lklmzzák A végeselemek módszere bonyolult feldtok megoldását teszi lehetővé Végeselem progrmok: Axis VM Ansys (Multiphysics, Structurl Mechnics, Fluid Dynmics, Explicit Dynmics, Electromgnetics) Abqus FEM design StruSoft NGSolve PAXIS Finite Element Code for Soil nd Rock Anlys Osys GSA ConSteel Nemetschek Allpln 21222

A végeselem módszer A végeselem módszerben vizsgált szerkezetet véges méretű részekre osztjuk elemek A feldt típusától és dimenzió számától függően többféle elemet hsználhtunk Az elemek lkját mindig srokpontji, csomópontji htározzák meg rúd (BAR) elem: 6 szbdságfok 4 21222

Példák 5 21222

Egyéb lklmzási példák 6 21222

A sttiki számítás: modelllkotás + számítás A sttiki váz megválsztás, úgy, hogy z legjobbn közelítse tényleges szerkezetet A terhek és htások figyelembevétele A sttiki váz megoldás mértékdó teherállásokr Eredmények: igénybevételek és lkváltozások A kpott eredmények kiértékelése Méretezés, ellenőrzés 7 Szükség esetén új méretfelvétel 21222

Modelllkotás A számítási modell meglkotását két, ellentétes kívánlom teljesítése befolyásolj: 1 modell minél jobbn helyettesítse vlóságos testet és nnk körülményeit; 2 mechniki jellemzők lehetőleg kevés időráfordítássl jó közelítéssel meghtározhtók legyenek A szerkezet vizsgált során közelítésekkel élünk = modellezünk Pl cél gerendrács modellje: áltlábn tengelyvonl geometrii és szilárdsági jellemzőkkel vló felruházás Tljr helyezett gerendrács esetén fenti modell elhnygolást jelent Elhnygolás: h gerendák tengelyvonlát ruházzuk fel geometrii és szilárdsági tuljdonságokkl, tlpfeszültség számításánál ténylegesnél ngyobb tlpfelületet vennénk számításb 8 21222

Számítás A szerkezeti modell lehet Folytonos (kontinuum) nlitikus megoldás Nem folytonos (diszkrét) numerikus megoldás (mátrixlgebr) Sttiki szerkezetek vizsgáltár két lpvető módszer: Erőmódszer Elmozdulás módszer Sttiki modell véges méretű, illeszkedő elemekre bontás Átvágási helyeken folytonosság biztosítás folytonossági követelményeket trtlmzó egyenletrendszer 9 21222

Végeselem módszer (VEM) Finite Element Method (FEM) A vizsgált szerkezetet véges méretű, illeszkedő elemre bontjuk Az egyes elemek tuljdonságit z nlízis eszközeivel, z elemre vontkozón htározzuk meg A kpcsolási pontokon ( csomópontokon) értelmezett prméterekkel fejezzük ki Az elemek rendszerének kpcsoltát csomóponti mennyiségek zonosságánk előírásávl biztosítjuk 1 21222

Mtemtiki lpok MÁTRIXOK - Alpfoglmk 11 21222

Mtemtiki lpok - Mátrixlgebr A mátrix definíciój: Az m nméretű mátrixnk m sor és n oszlop vn A = 11 21 1 m1 12 22 2 m2 1 2 m 1n 2n n mn = [ ] ij i= 1, 2,,, n j= 1, 2,,, m 12 21222

Mtemtiki lpok - Mátrixlgebr Például: Adott egy ismeretlenes lineáris egyenletrendszer 11 x 1 + 12 x 2 + 1 x = 21 x 1 + 22 x 2 + 2 x = 1 x 1 + 2 x 2 + x = hol x i = ismeretlenek ij =ismeretlenek együtthtói 11 12 1 A = 21 22 2 1 2 együtthtó mátrix 1 21222

Mtemtiki lpok - Mátrixlgebr Például: Adott egy ismeretlenes lineáris egyenletrendszer 9 x 1 + 1 x 2 5 x = hol x i = ismeretlenek 7 x 1 2 x 2 + 12 x = ij =ismeretlenek -15 x 1 + x 2 + 8 x = együtthtói 9 1 5 A = 7 2 12-15 8 x-s együtthtó mátrix 14 21222

Nevezetes mátrixok A sorok és z oszlopok felcserélésével kpott mátrix z eredeti trnszponáltj A = 11 12 1 21 22 2 A T = 11 12 1 21 22 2 15 21222

Nevezetes mátrixok Az egydimenziós mátrix neve vektor = 11 21 m 1 Alphelyzetben vektor oszlopvektort jelöl, sorvektort (neki megfelelő) oszlopvektor trnszponáltjként értelmezzük 1 T = [ ] 11 12 1 1m 16 21222

Nevezetes mátrixok Kvdrtikus (négyzetes) mátrix: h mátrix sorink és oszlopink szám megegyezik A kvdrtikus mátrix sorink ill oszlopink szám mátrix rendje Például: nxn = x-s kvdrtikus mátrix: 9 1 5 A = 7 26 12-15 8 17 21222

Nevezetes mátrixok Kvdrtikus (négyzetes) mátrix: h mátrix sorink és oszlopink szám megegyezik A kvdrtikus mátrix sorink ill oszlopink szám mátrix rendje Például: nxn = x-s kvdrtikus mátrix: A = 9 1 5 7 26 12-15 8 FŐÁTÓ 18 21222

Nevezetes mátrixok Kvdrtikus (négyzetes) mátrix: h mátrix sorink és oszlopink szám megegyezik A kvdrtikus mátrix sorink ill oszlopink szám mátrix rendje Például: nxn = x-s kvdrtikus mátrix: A = 9 1 5 7 26 12-15 8 MEÉKÁTÓ 19 21222

Nevezetes mátrixok Digonális mátrix: h kvdrtikus mátrixnk csk főátlójábn vn zérustól különböző elem Például: 2 A = A = 11 22 9 26 8 nn = [ ] ij 21222

Nevezetes mátrixok Egységmátrix: h mátrix főátlójánk minden eleme 1, z összes többi zérus Ezzel szorozv szorzt mátrix z eredeti tényező-mátrixot dj vissz) [ ] 1 1 1 1 = = E Például: E = 1 1 1 [ ] 1 1 = = E 21222 21

= Egyszerű mátrixműveletek Összedás-kivonás: műveleteket rendre megfelelő elemeken kell végrehjtni! Csk zonos méretű mátrixok vonhtók össze! A±B=C [ ij ] ± [ b ij ] = [ c ij ] 11 21 12 22 + b b 11 21 b b 12 22 = 11 + b11 12 + b 21 + b21 22 + b Mátrix szorzás konstnssl: konstnssl minden elem külön-külön szorzndó k D = [k d ij ] 2 Pl: 4 = 6 1 8 24 12 22 12 4 22 21222

Egyszerű mátrixműveletek Két mátrix szorzt: A mátrix-szorzásbn tényezők nem felcserélhetők! A szorzás csk kkor értelmezhető, h z első tényező oszlopink és második tényező sorink szám megegyezik Ilyenkor szorztmátrix ij indexű eleme z első tényező i-ik soránk (mint sorvektornk) és második tényező j-ik oszlopánk (mint oszlopvektornk) skláris szorzt r A B = C c kl =Σ( kj b jl ) (m,r) (r,n) (m,n) j=1 2 21222

Egyszerű mátrixműveletek Sor és oszlopvektor szorzt: Egy sor- és egy oszlopvektor kkor szorozhtó össze, h elemszámuk megegyezik Ilyenkor (sklár)szorztuk eredménye egy SZÁM (1,n) Σ n (n,1) (1,1) i=1 T b = c hol c = Σ ( i b i ) c 24 21222

Egyszerű mátrixműveletek Oszlop- és sorvektor szorzt: Egy oszlop- és egy sorvektor mindenképp összeszorozhtó, szorzt egy MÁTRIX, melyben sorok szám z első tényező elemszámávl, z oszlopok szám második tényező elemszámávl egyezik meg b T = C hol c i,j = i b j (m,1) (1,n) (m,n) 25 21222

Inverzmátrix Mátrixokt osztni nem lehet inverzmátrix: A -1 Csk kvdrtikus mátrixnk vn inverze H mátrix determináns nem zérus: reguláris mátrix létezik mátrix inverze H mátrix determináns zérus: szinguláris mátrix nem létezik inverzmátrix z inverzmátrixnk z eredeti mátrixszl képzett szorzt z egységmátrix: A A -1 = A -1 A = E 26 21222

Mátrix összedásánk és szorzásánk tuljdonsági: A mátrixok szorzás nem kommuttív! A B B A A mátrixok szorzás sszocitív, h műveletek mindkét oldlon elvégezhetők! (A B) C = A (B C ) A mátrixok szorzás disztributív: (A+B) C = A C+B C D (A+B) = DA + DB 27 21222

ineáris egyenletrendszerek mátrixlpú megoldás: ineáris egyenletrendszerek mátrixlpú megoldás: 11 x 1 + 12 x 2 + 1 x = b 1 21 x 1 + 22 x 2 + 2 x = b 2 1 x 1 + 2 x 2 + x = b A x = b A -1 A x = A -1 b E E x = A -1 b x = A -1 b 28 21222

Rúdelemek modellezése A végeselem módszer lépései 29 21222

A végeselemmódszer lépései: 1 A vizsgált trtomány elemekre osztás (geometrii finitizálás), kitüntetett pontok (csomópontok) számozás Az elemekhez lokális koordinát-rendszer válsztás, z elem csomópontjink lokális számozás 2 Az elemek k i merevségi mátrixánk előállítás lokális rendszerben, trnszformálás globális rendszerbe Az elemekre htó terhek redukálás z elem kitüntetett pontjár lokális rendszerben, trnszformálás globális rendszerbe 21222

A végeselemmódszer lépései: 4 A szerkezet merevségi mátrixánk (K) előállítás z elemek merevségi mátrixából megtámsztások (peremfeltételek) figyelembevételével 5 A szerkezet kitüntetett pontjir redukált teher vektoránk (q) összeállítás 6 A Kv = q lineáris egyenletrendszer megoldás 7 A szerkezet csomópontjink elmozdulási (v) ismeretében elemenként másodlgos ismeretlenek meghtározás 1 21222

Az egyensúlyi feltételt biztosító mátrix egyenletrendszer Végeselem módszer lklmzáskor csomóponti elmozdulásokt potenciális energi szélsőérték tétele lpján htározzuk meg q terhelő erő [kn] k rugó merevsége [kn/m] e q htásár keletkező összenyomódás (elmozdulás) 2 21222

Az egyensúlyi feltételt biztosító mátrix egyenletrendszer A rugóbn felhlmozott belső energi: A q terhelő erő helyzeti energiánk csökkenése: A teljes potenciális energifüggvény: 21222

Az egyensúlyi feltételt biztosító mátrix egyenletrendszer Minden folymt z energi minimális szintjének elérésére irányul: Szerkezet esetén: K e = q K v = q e = K -1 q v = K -1 q 4 21222

1 lépés geometrii finitizálás A szerkezet jellegének megfelelő elemekre bontás! A csomópontokt elfordulás és eltolódás ellen rögzítjük A támszok kezelése szempontjából kétféleképpen vehetjük fel trtó modelljét 5 21222

Szerkezetek számítási modelljei ) A támszcsomópontokt is besoroljuk csomópontok közé (csk befogott rúdelemek) b) A támszcsomópontok külső csomópontként kezelendők, melyek nem vesznek részt számításbn (z ide cstlkozó rudkt kényszerkpcsoltuknk megfelelően kpcsoljuk külső csomóponthoz) Hátrány: bonyolult számítási lgoritmus, Előny: csomópontok szám kevesebb ismeretlenek szám is kisebb 6 21222

Szerkezetek számítási modelljei Mindkét modellnél betrtndó, hogy minden belső csomóponthoz leglább egy rúdnk mereven kell kpcsolódni, kkor is, h csomópontbn rudk csuklóbn tlálkoznk A csomópontr rjzolt üres négyzetek z elfordulás és eltolódás elleni rögzítést jelentik (befogás) Minden belső csomópont szerepel számításbn, z ismeretlenek ezek elmozdulás-komponensei (v) Rúdelemek modelljei: befogott-befogott, befogott-csuklós, csuklósbefogott, csuklós-csuklós Konzol: terhet cstlkozó csomópontr redukáljuk 7 21222

A csomópontok számozás A csomópontok sorszámozás meghtározz teljes számítási folymtot A rudk számozás: célszerű z áltluk összekötött csomópontok számivl jellemezni őket Globális koordinát rendszer: xyz okális koordinát rendszer: ξη A lokális koordinátrendszer origój rúd kisebbik sorszámú végén lévő km súlypontjábn vn A ξ tengely egybeesik rúd tengelyével, és ngyobb sorszámú csp felé mutt 8 21222

2 lépés: Az elemek k ij merevségi mátrixánk előállítás A szerkezet (elem) merevsége mindig egy elmozdulás/elmozdítás nyomán keletkező belső erőt, igénybevételt jelent ( merevség szerkezet ellenállás z elmozdítássl szemben) A merevségi mátrix két rúdvégen beiktthtó három-három elmozdulás-komponensből ébred(het)ő három-három belső dinámot trtlmzz, zz egy 6 6 méretű mátrix k ij k k k ii ij ij ij = ji jj ij k ij (négy -s méretű blokk z egyes rúdvégeken ébredő erőket dj meg, sját ill másik vég lehetséges elmozdulási htásár) A háromféle típusú trtóelem megoldás erőmódszer szerint vn végrehjtv (támszelmozd) (TS: csomóponti erők, VEM: rúdvégi e) 9 21222

Mindkét végén befogott rúd merevségi rekciói A rúdvégek egységnyi elmozdítás során ébredő rúdvégi erők és nyomtékok: i EA/ u iη =1 η EA 12 / 6 / 2 6 / 2-12 / j ξ -EA/ i -EA/ EA -6 / 2 u jξ =1 j EA/ u jη =1-12 / 12 / -6 / 2 ϑ i =1 4 / 6 / 2 2 / u iξ =1-6 / 2 6 / 2 2 / -6 / 2 ϑ j =1 4 / 4

Egy síkbeli rúdelem merevségi mátrix A mindkét végén befogott rúdelem merevségi mátrix: EA EA 2 6 4 6 6 12 6 12 2 2 = EA EA k ij 4 6 2 6 6 12 6 12 2 6 4 6 2 2 2 2 2 2 41

i A csuklós-befogott végű rúd merevségi rekciói A rúdvégek egységnyi elmozdítás során ébredő rúdvégi erők és nyomtékok: u iξ =1 η EA j ξ i EA u jξ =1 EA/ -EA/ -EA/ EA/ u / 2 iη =1 - / / ϑ i 1 EI EI j u jη =1 - / / - / 2 / 2 EI EI ϑ j =1 / 42 - / 2

A kezdőpontbn csuklós, végpontbn befogott rúdelem merevségi mátrix: EA EA 2 Egy síkbeli rúdelem merevségi mátrix = EA EA k ij 2 2 2 4

A befogott-csuklós végű rúd merevségi rekciói A rúdvégek egységnyi elmozdítás során ébredő rúdvégi erők és nyomtékok i u iξ =1 η EA j ξ i EA u jξ =1 EA/ -EA/ -EA/ EA/ u iη =1 / 2 ϑ i 1 / 44 / / 2 - / - / 2 - / 2 - / / j u jη =1 ϑ j =1

A kezdőpontbn befogott, végpontbn csuklós rúdelem merevségi mátrix: 2 EA EA Egy síkbeli rúdelem merevségi mátrix 45 = 2 2 2 EA EA k ij

A mindkét végén csuklós rúdelem merevségi mátrix: EA EA Egy síkbeli rúdelem merevségi mátrix 46 = EA EA k ij

A szerkezet K merevségi mátrix A teljes szerkezet merevségi K mátrixát csomópontok egységnyi elmozdulásiból keletkező csomóponti erők lkotják A teljes szerkezet merevségi mátrix z egyes rúdelemek merevségi mátrixiból tevődik össze A szerkezet merevségi mátrix összeállítás előtt z egyes rúdelemek lokális merevségi mátrixit globális koordinát-rendszerbe kell trnszformálni koordináttrnszformáció 47

4 lépés: A szerkezet K merevségi mátrixánk előállítás A teljes szerkezet merevségi mátrix z egyes rúdelemek merevségi mátrixiból tevődik össze A főátlóbn hely és z ok zonos, tehát itt csomópontb befutó rudk számávl megegyező számú rudnkénti merevségi mátrix blokk összege dj teljes merevségi mátrix elemet (blokkot) A többi (hiper)mátrixelem esetében hely és z ok nem zonos, tehát vizsgált helyen (csomópontbn) ébredő htás egy másik csomóponti elmozdulás mitt keletkezik h z illető pontpár között nincs rúd zéruselemek h z illető pontpár között vn rúd k ij 48

4 lépés: A szerkezet K merevségi mátrixánk előállítás A főátlóbn lévő hipermátrix-elemek mindig leglább két blokk összegeként jelennek meg, többi elem pedig vgy zérus, vgy egyetlen blokk ( csomópontok közötti vlós kpcsolt lététől függően) K = Σk 11 k12 k 1 k 21 Σk 22 k 2 k 1 k 2 Σk k n1 k n2 k n k1n k k Σk 2n n nn 49

lépés: terhek csomópontr redukálás A csomópontokr htó erők következők lehetnek: közvetlen csomóponti erő közvetlen csomóponti nyomték rúdról (rudkról) csomópontr átdódó erő (ez szármzht rúd erőterheléséből, rúd kinemtiki terheléséből) rúdról (rudkról) csomópontr átdódó nyomték (ez szármzht rúd erőterheléséből, rúd kinemtiki terheléséből) 5

lépés: terhek csomópontr redukálás Áltlános (térbeli) esetben csomópontr működő erőhtások és csomópont elmozdulási ( csomópont elmozdulási szbdságfokánk megfelelően) htfélék lesznek: F ix, F iy, F iz, M ix, M iy, M iz, ill e ix, e iy, e iz, φ ix, φ iy, φ iz Síkbeli (pl xy síkbeli) szerkezet esetében csomóponti erők-elmozdulások következők: F ix, F iy, M iz, ill e ix, e iy, φ iz Ezek z erő- ill elmozdulás-összetevők vektorokb rendezhetők erő- és elmozdulás vektorok 51

lépés: terhek csomópontr redukálás A rúdelemekre közvetlenül htó terheket rúd két végpontjár koncentráljuk, kár erő, kár elmozdulás, vgy lkváltozás jellegű teherről vn szól Adott esetben rúdelem tehervektorit teljes tehervektorb vló beillesztés előtt trnszformálni kell 52

lépés: terhek csomópontr redukálás A csomóponti terhek vektor: q, mely z egyes csomópontokhoz trtozó q i tehervektorból tevődik össze: q1 q2 q = qi qn hol q i F = F M ix = iy iz Adott esetben rúdelem tehervektorit teljes tehervektorb vló beillesztés előtt trnszformálni kell 5

5 lépés: redukált tehervektor (q) összeállítás Az elmozdulás-mentesnek feltételezett csomópontokr összegzett erők és nyomtékok szolgálttják csomóponti kiegyensúlyoztln dinámok vektorát, zz tehervektort q = q 1 q2 qi qn q i = F F M ix iy iz 54 Trtók Sttikáj I

6 lépés: A Kv = q lineáris egyenletrendszer megoldás A tehervektor és merevségi mátrix ismeretében felírhtó mátrix feltételi egyenletrendszer: K: globális merevségi mátrix K v = q v: ismeretlen csomóponti elmozdulások q: csomópontokr redukált terhek vektor v = K -1 q (A megoldási módszerek számos változtát dolgozták már ki) A v megoldásvektor elemei z egyensúlyi állpothoz trtozó csomóponti elmozdulás-összetevők lesznek 55

7 lépés: Igénybevételek, rekcióerők számítás A v elmozdulások ismeretében kiszámíthtó rúdelemek S igénybevételei és rekcióerői Ez rúdelemek k ij merevségi mátrixink felhsználásávl történik: S = k ij v Ehhez dott esetben csomópontok v elmozdulás-vektorit globális rendszerből lokálisb kell trnszformálni 56