ÓDSZERTANI TANULÁNYOK HAGYOÁNYOS ÓDSZEREK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK AZ ÁGAZATON BELÜLI KERESKEDELE ÉRÉSÉBEN* ERDEY LÁSZLÓ Az ágazato belül kereskedelem témaköre az 960-as évekbe, az Európa Gazdaság Közösség létrehozásával került felszíre, bár már korábba s utal rá a szakrodalom. A kérdéskör jeletős lökést adott a emzetköz közgazdaságta elmélet és emprkus kutatásaak, eldítva az új kereskedelm elméletek gyűjtőéve smert paradgmát. Az első elmélet mukák a horzotáls, majd em sokkal később a vertkáls ágazato belül kereskedelem magyarázatára állítottak fel modelleket, amelyek mára ge agy számba létezek, redkívül változatos, a pac szerkezettel, skálahozadékkal, fogyasztó preferecákkal kapcsolatos előfeltevésekre építve. Az elméletekkel és a gyakorlattal párhuzamosa az ágazato belül kereskedelem méréséek módszertaa s folyamatosa fejlődött, a statsztka, közgazdaságta és módszerta elletmodások kküszöbölésébe jeletős előrelépések törtétek. Jele taulmáy ez utóbb kérdéskört tárgyalja részletese, értékel és redszerez a legújabb kutatásokat s. TÁRGYSZÓ: Nemzetköz kereskedelem. Ágazato belül kereskedelem. Alkalmazkodás költségek. Az parágo belül kereskedelemre (tra-dustry trade IIT) először az 960-as évekbe kezdtek fgyel Verdoor [960] és Dréze [960], [96] kutatása kapcsá. Az Európa Gazdaság Közösség kalakításakor az volt az általáos várakozás, hogy a tagok között kereskedelem lberalzácója erőteljes terdusztráls specalzácót hoz létre az országok gazdaságszerkezetébe, főkét az egyes országok hagyomáyosa skeres exportágazataba. Ez azt vetítette előre, hogy a legfejlettebb országok a magas hozzáadott értéket képző ágazatokra szakosodak, míg a kevésbé fejlettek az előbbek által meg-, vagy elhagyott szektorokba találják meg a helyüket. Verdoor (a Beelux-államok esetébe), lletve Dréze (md a hat tagállamot vzsgálva) azoba arra jutott, hogy a vámuó létrehozása em elsősorba az ágazatok között, haem dötőe ágazato belül szakosodással járt együtt, jeletőse ösztöözve a hasoló termékek kétráyú forgalmát. Az alkalmazkodás költségek ebbe az esetbe pedg jóval alacsoyabbak. * Köszöet llet Gáll Józsefet a ckk elkészítéséhez yújtott segítségéért, lletve Kovács Zoltá Ákost, a taulmáy szaklektorát, értékes megjegyzéseért. A jeleség leírására az ágazato belül, parágo belül és tradusztráls kereskedelem egyeértékű kfejezéseket haszálom a taulmáy sorá. A képletek bemutatásakor a szerzők eredet jelölését a kozszteca érdekébe sok esetbe megváltoztattam. Statsztka Szemle, 83. évfolyam, 2005. 3. szám
ERDEY: AZ ÁGAZATON BELÜLI KERESKEDELE ÉRÉSE 259 Több hpotézs s felmerült ezekbe az dőkbe, amelyek alkalmasak tűtek az ágazato belül áramlások magyarázatára, ezek közül s kemelkedk Dréze-é (uo.), ak a övekvő skálahozadékak és a termék-megkülöböztetések, Lderé [96], ak a fogyasztás szerkezetek hasolóságaak, lletve Veroé [966], ak a emzetköz termékéletcklusak tulajdoította ezt a jeleséget. Az parágo belül kereskedelem elevezést először Balassa [966] alkalmazta. A téma ezutá sokág értetleül hevert, a fordulatot Grubel és Lloyd 975-ös köyve hozta, amely a jeleséggel kapcsolatba olya kérdéseket vetett fel, amelyeket em lehetett a eoklasszkus kereskedelm elméletekkel megmagyaráz. Az ebbe az dőszakba uralkodó, a komparatív előyökö alapuló kereskedelm elméletek szert a emzetköz mukamegosztás az országok között feálló relatív termelékeység (rcardó modell), téyezőellátottságbel (Heckscher-Ohl-modell) külöbségekkel magyarázható. 2 A Heckscher Ohl Samuelso-modell 3 a emzetköz kereskedelem szerkezetéek jellemzőt lletőe több léyeges következtetést vot le: a) a kereskedelem, termelés téyezőket tektve, egymástól külöböző országok között fog zajla, b) a kereskedelem áruösszetétele tükröz fogja az országok relatív téyezőellátottság vszoyat, c) a relatív téyezőárak megfelelő feltételek mellett 4 kovergálak a kereskedelm parterek között, d) a kereskedelem ágazatok között zajlk. Az emprkus tapasztalatok azoba azt mutatták, hogy a emzetköz kereskedelem agy része hasoló termelékeység szte levő vagy téyezőadottságokkal redelkező országok között folyk és jeletős az ágazato belül áramlások súlya. A emzetköz közgazdaságtaba a fet elletmodások hatására kezdtek el kbotakoz az ú. új kereskedelm elméletek, amelyek a hagyomáyos modelleket a tökéletes versey feltételezéséek oldaláról feszítk szét. Az új kereskedelm elméletek, lletve az új gazdaságföldrajz szakítaak a tradcoáls elméletekkel, azt s meg kell jegyez azoba, hogy a kezdetektől fogva jele vaak olya törekvések s, amelyek az ágazato belül kereskedelmet a komparatív előyök elmélet kerete belül magyarázzák. Az új kereskedelm elméletek alapját a korább modellektől eltérő feltételezések adják, melyek közül a legfotosabb a termékdfferecácó, a övekvő skálahozadék és a tökéletle versey a kereslet vagy a kíálat oldalo. A formalzált modellek az 980-as évektől kezdve jeletek meg és szaporodtak el, redkívül sokszíűséget mutatva 5, előbb a horzotálsa, majd a vertkálsa dfferecált 6 termékek tradusztráls áramlásat magyarázva. ára egyértelműe leszögezhető, hogy a jeleség az elmélet és alkalmazott emzetköz közgazdaságta főáramáak részévé vált. A kutatások természetszerűleg a jeleség mérésével kapcsolatba s újabb és újabb khívásokat teremtettek és teremteek még ma s. 2 Az ágazato belül kereskedelem mérésére kdolgozott kora mutatók mt például Verdooré [960] s legalább ayyra a megylváuló komparatív előyök kmutatására szolgáltak, mt ameyre alkalmasak voltak az ágazato belül kereskedelem megragadására s. 3 El Heckscher és Bertl Ohl meglátásat Paul A. Samuelso fejlesztette matematka modellé. 4 Például specalzácó, termékár-kegyelítődés, a mukaerő hasoló képzettsége, azoos termelés eljárások (techológa), a kereskedelm akadályok háya. 5 Az elmélet modellek áttektését lásd például Erdey [2004a] taulmáyába. 6 A horzotálsa dfferecált termékek hasoló mőségűek, de a fogyasztók szempotjából fotos, egyéb karaktersztkákba szí, desg stb. külöbözek, a vertkálsa dfferecált termékváltozatok mőségükbe térek el egymástól.
260 ERDEY LÁSZLÓ A UTATÓRENDSZER ALAPJAINAK KIALAKULÁSA Az ágazato belül kereskedelem mérésére tett kísérletek az 960-as évekbe kezdődtek. Verdoor [960] mutatója: V = // az export és az mport -edk ágazato belül értékét hasolítja egymáshoz, és 0-tól végteleg változhat. Az egyél agyobb érték azt jelet, hogy az országak erős a pozícója a termék kereskedelmébe. él közelebb a mutató értéke egyhez, aál agyobb az ágazato belül kereskedelem értéke. Az dexszel kapcsolatos techka probléma, hogy ha >, az összes lehetséges érték 0 és között található. 7 chaely [962] dexe s alkalmas a jeleség megragadására. Itt az parágak száma, és az adott ország összexportja, lletve -mportja. D 0 és között mozoghat: = D = 2. /2/ A két szélső érték az export- és mportszerkezet teljes hasolóságát (külöbözőségét) jelet, megfelelve így az tra- (lletve ter-)dusztráls kereskedelemek. Kojma [964] egy olya blateráls dexet dolgozott k, amely adott termék kétráyú áramlásat hasolítja össze, mdg a ksebbet vszoyítva a agyobbhoz. ahol QP, ha PQ PQ K = PQ, ha PQ < QP QP QP, /3/ QP az -edk ágazat exportja Q országból P-be, pedg ugyaeek az parágak az exportja P-ből Q-ba. Az dex jellemző redkívül hasolóak a Verdoorféléhez, azzal a kvétellel, hogy eek a mutatóak az értéke 0 és között mozoghat. Kojma kdolgozta az dex totáls blateráls kereskedelemre voatkozó súlyozott formáját s: PQ QP PQ + QP, ha PQ PQ PQ = + QP K = PQ PQ + QP, ha PQ < = QP PQ + QP QP QP, /4/ 7 demellett em tartalmazza a haza termelést vagy felhaszálást, ezért agyo eltérő országokat mutathat hasoló ytottságúakak.
AZ ÁGAZATON BELÜLI KERESKEDELE ÉRÉSE 26 PQ QP ahol és P ország teljes Q-ból származó mportja, lletve fordítva, így összegük a két ország teljes blateráls kereskedelm forgalmát adja. A ma s haszálatosokhoz közelebb álló dexet először Balassa [966] fejlesztett k. A mutató az -edk ágazat ettó kereskedelmét vszoyítja aak összkereskedelméhez: E = +. /5/ Az dex az export és az mport átfedését mér, értéke 0 és közé esk, ahol a 0 tszta parágo belül, az -es érték pedg tszta parágak között kereskedelmet jelez. Balassa taulmáyába az adott országra voatkozó teljes dex kszámításához az parág dexek súlyozatla átlagát haszálta, mely a következőképpe írható fel, ha jelöl az ágazatok számát: E = E =. /6/ vel a mutató a külkereskedelm egyeleget az összkereskedelemhez és em a haza termeléshez vagy értékesítéshez vszoyítja, ha magas terdusztráls kereskedelmet jelez, ez em jelet feltétleül magas ágazatok között specalzácót s. Grubel Lloyd [975] ugyaeek az elmélet tartalomak egy más megfogalmazását javasolta: ( ) + GLI = 00 = 00 = ( E ) 00. + + /7/ GLI 0 és 00 között értékeket vehet fel. Az dex egy másk formája /8/ az IIT md a ma apg legáltaláosabba haszált mutatójává vált: Ez felírható a következőképpe s: GLI GL =. /8/ 00 [ ] 2m ; GL = +, /9/ azaz láthatjuk, hogy a mutató a ksebbk áramlás kétszeresét hasolítja az összkereskedelemhez. Az dex előye a Balassa által javasolthoz képest, hogy 0 GL értéke az ágazato belül kereskedelem háyáak esetébe lesz ulla és a másk szélső esetbe egy. A
262 ERDEY LÁSZLÓ totáls dexet tt megt csak az parág dexek súlyozott vagy súlyozatla átlaga adja. Az emprkus taulmáyokba leggyakrabba az alább súlyozott formát alkalmazzák: GL = wgl, ahol /0/ w = = ( + ) = +, // azaz a w súly az -edk ágazatak az összkereskedelembe való részesedéséből adódk. GL /0/ felírható a következőképpe s: GL = = ( + ) =. /2/ A UTATÓKKAL KAPCSOLATOS ELÉLETI ÉS STATISZTIKAI PROBLÉÁK Az ge elterjedt Grubel Lloyd-mutatók alkalmazásakor fgyelemmel kell leük arra, hogy felléphetek elmélet és statsztka problémák:. az ú. aggregácós vagy szektoráls torzítás, amely a mutató érzékeységéből adódk a termékosztályozásra, 2. a kegyesúlyozatla kereskedelemből származó torzítás, 3. az ú. földrajz torzítás, amely akkor következhet be, ha em szgorúa blateráls alapokról dulva számítuk globáls IIT-dexet, 4. a GL em képes a horzotáls és a vertkáls IIT elkülöítésére, 5. a GL változása egyk dőszakról a máskra em feltétleül áll kapcsolatba az ágazato belül kereskedelem változásával, tehát a damka kmutatására em alkalmas. A következőkbe a fet problémák részletet és a megoldásukra tett javaslatokat mutatom be, majd a taulmáy végé éháy új, ígéretes kutatás ráyra hívom fel a fgyelmet. Az aggregácós vagy szektoráls torzítás E problémakör alapkérdése az, hogy mely termékeket tektjük egy adott parághoz tartozóak, azaz a számításokhoz a termékcsoportosítás mely sztjét haszáljuk. Nylvávaló, hogy mél kevesebb csoportba soroljuk a külkereskedelembe részt vevő termékeket, az összkereskedelem aál agyobb része fog parágo belülek mősül, lletve fordítva. Ez a probléma vezetett ahhoz, hogy éháy közgazdász az ágazato belül kereskedelmet mesterséges, a csoportosításból adódó statsztka képződméyek ítélte,
AZ ÁGAZATON BELÜLI KERESKEDELE ÉRÉSE 263 mt például Fger [975], ak szert éppe ezért az IIT magyarázható a relatív téyezőellátottságo alapuló modellekkel 8. Fő érve, hogy az ágazat osztályozások olya javakat sorolak egy parágba, amelyeket eltérő téyezőfelhaszálással állítaak elő, így az ágazato belül kereskedelem em külöíthető el. Ebbe a felfogásba persze az s kérdéses, hogy azok a modellek, amelyek arra a feltételezésre építeek, hogy a külöböző mőségű dfferecált termékeket ugyaolya techka körülméyek között de eltérő téyezőaráyokkal állítják elő így tulajdoképpe a vertkálsa dfferecált termékek kereskedelmére összpotosítaak egyáltalá tekthetők-e az ágazato belül kereskedelem modelljeek. Itt a javak között külöbségtételre a kereslet oldalo kerül sor. (Davs [995], 205. old.) Eek a kétértelmű helyzetek a feloldására két út s kíálkozk: az egyk feltétleül az ágazato belül kereskedelem kora, emprkus megfgyeléseből táplálkozk, amely em mást kívát és volt képes elemez és mér, mt a szokásos parstatsztka osztályoko belül termékek cseréjét. Ezek az osztályok természetese korátsem homogéek a termelés oldal téyezőfelhaszálását tektve, ahogya ezt Fger és mások s kmutatták. eg lehet tehát próbál egy olya ágazat csoportosítást kalakíta, amely sokkal jobba megfelel az parág elmélet szempotból s kelégítő defícójáak. Az lye típusú kísérletek állapítja meg Fukasaku [992] mt például Balassáé [966], [986] Aquóé [978], lletve Balassáé és Bauwesé [987] s azzal az eredméyel jártak, hogy továbbra s jeletős IIT mutatkozott. demellett az parágak deáls kategorzácója s egy kokrét dőpllaatra voatkozk, amelyet a gyártmáy- és gyártásovácó, lletve a fogyasztó ízlésvlág gyors változása előbb utóbb elavulttá tesz, ezért a csoportokat folyamatosa újra és újra defál kell. Praktkus szempotok alapjá tehát láthatjuk, hogy a másk út a járható. Azzal, ha a csoportok számát jeletős mértékbe megemeljük, elkerülhetjük, hogy a kíálat és a kereslet oldal szempotjából s egymástól ge külöböző javakat például a vertkáls termelés lác külöböző fázsaak produktumat egy parághoz tartozóak tektsük. A kegyesúlyozatla kereskedelemből származó torzítás Két esetet kell megkülöböztetük. Az első esetbe a torzítás abból adódk, ha a teljes (blateráls) kereskedelem kegyesúlyozatla. Ekkor a GL-mutató értéke em érhet el az -et, mvel az export és az mport em fed tökéletese egymást mde parágba. A problémára már Grubel Lloyd [975] s kíált megoldást, bevezetve a következő mutatót: ( + ) = = GL adj =. /3/ ( + ) ( ) = = 8 Lásd még Lpsey [976] és Raymet [976], később Chpma [992]. Fger [975] híressé vált állítása szert az ágazato belül kereskedelem em más, mt statsztka képződméy, amely a termékosztályozás aomálából adódk, tudllk abból, hogy az osztályozás téyezőgéyesség szempotjából agyo eltérő javakat sorol ugyaabba az parágba. Sok később muka, köztük például Greeaway ler [983] cáfolja Fger megállapítását rámutatva arra, hogy bár ahogy egyre kevésbé aggregált adatokat haszáluk, az ágazato belül kereskedelem súlya aál alacsoyabbak mutatkozk, azoba em tűk el, haem valójába továbbra s jeletős.
264 ERDEY LÁSZLÓ GL adj Ebbe az esetbe az export és mport átfedését em a teljes, haem a kegyesúlyozott kereskedelemhez vszoyítjuk. A mutató mellett a leggyakrabba haszált, a fet torzítást kszűrő dex hoszszú deg az Aquo-mutató 9 volt, amelyek ks átalakításával tulajdoképpe a chaely-dex adódk. Aquo [978] az és értékekek az aggregált egyesúlytalaságot reprezetáló téyezővel való kgazítását javasolja az aggregált dex kszámítása előtt. Ezek az export, lletve az mport esetébe a következőképpe alakulak: lletve ebből következőe: AQ = = ekkor az Aquo-dex a következő: ( + ), /4/ 2 = AQ = = = ( + ), /5/ 0 2 AQ AQ = = 2= = = ( + ), /6/ A = AQ AQ ( + ) = = = ( + ). /7/ /4/, /5/, /6/ és /7/ alapjá pedg: ( + ) ( + ) = 2 = = = = 2 = ( + ) = = = A = =. /8/ 9 Loertscher Wolter [980], Bergstrad [983], lletve Balassa [986] s tett javaslatot a torzítás kküszöböléséek módszerére. 0 /4/ és /5/ tulajdoképpe az export és az mport olya elmélet értéket jelet, amelyek kegyesúlyozott kereskedelem mellett álláak elő, a kereskedelm többletet vagy defctet a termékcsoportok vagy ágazatok között egyelőe felosztva.
AZ ÁGAZATON BELÜLI KERESKEDELE ÉRÉSE 265 Ez pedg /2/ segítségével felírható úgy s, hogy: A = D. /9/ A teljes kereskedelemre voatkozó korrgált mutatókat ma már emge haszálják emprkus mukákba. Greeaway ler [98] megkérdőjelezk az Aquo-mutató érvéyességét, ameybe cs pror smeretük az áramlásokról. Kmutatják, hogy az dex ahelyett, hogy eltávolítaá a torzításokat a GL-ből, kább újabb torzításokat vsz bele. Hasoló eredméyekre jut Voa [99] s. egállapítja, hogy azzal, hogy a korrekcó sorá a kereskedelmet három részre:. ágazato belül, lletve 2. ágazatok között kereskedelemre, valamt 3. ettó exportra botjuk, majd utóbbt eltávolítjuk, a létrejövő mutató már em tükröz megfelelőe a kereskedelem szerkezetét. Ez az egyk doka aak, amért a legtöbb közgazdász a korrgálatla Grubel Lloyd-mutatót preferálja a korrgált (Grubel Lloyd- vagy Aquo-) dexszel szembe. Előbb ugyas azzal, hogy a ettó exportot az terdusztráls kereskedelem részéek tekt, a kereskedelm áramlásokat csak két, ter- és tradusztráls kategórába sorolja. (Fotagé Freudeberg [997] 26. old.) Érdemes Voa [99] egy másk érvét s megemlíte: a legtöbb emprkus muka a feldolgozóparra voatkozk. Semmlye elmélet alapja cs aak a feltételezések, hogy ebbe az ágazatba mde országak mde vszoylatba kegyesúlyozott kereskedelmet kell folytata. Hosszú távo s köye elképzelhető a feldolgozópar kereskedelm defctje vagy többlete s, amelyet más szektorok egyesúlyoz(hat)ak k. Aak elleére, hogy a korrgált mutatókat az elmélet és az emprkus rodalom dötő többsége elutasítja, Egger Egger Greeaway [2004], bár teljese más elmélet megfotolásból, mégs /3/ alkalmazását javasolják. egállapítják, hogy a tradcoáls Grubel Lloyd-dex torzításhoz vezet, ameybe emcsak kereskedelm kapcsolatok vaak a parterek között, haem multacoáls cégek s működek, hsze lyekor a GL-mutató em számol eze vállalatok repatrált proftjával, így alulbecsl az ágazato belül kereskedelem részaráyát. A torzítás jól látható egy egyszerű modellbe, amelybe két ország (P és Q) egyetle szektorba termel és a P-bel multacoáls vállalatok működtetek leáyvállalatot Q-ba. A fzetés mérlegből ekkor [ ] 2m, < + /20/ P P P P következk, ameybe a multacoáls vállalatok tevékeységéek köszöhetőe létezk repatrált proft. Ha /20/ feáll, akkor vszot /9/ szert GL P <, am elletmod az egyszektoros modellek, amelybe defícószerűe kzárólag csak ágazato belül kereskedelem létezhet. A gyakorlatba a vámstatsztká alapuló kereskedelm adatok alkalmazása eseté ez az elméletbe a zéró fuvarköltségek feltételezésétől való elszakadást jelet az export f.o.b. és az mport c..f. 2 partáso törtéő számbavétele matt s számoluk kell F.o.b. határpartáso kfejezett érték: a kvtt áru pac értéke az exportőr ország vámhatárá, beleértve az áruak a vámhatárg törtéő szállításával kapcsolatos összes költséget. 2 C..f. határpartáso kfejezett érték: a behozott áru pac értéke az mportőr ország vámhatárá, beleértve a vámhatárg törtéő szállítással kapcsolatos összes költséget és a szállítás alatt bztosítást.
266 ERDEY LÁSZLÓ hasoló torzítással. Ilyekor az mportárba megjeleek a termék árára rárakódó egyéb költségek s, következésképpe PQ QP, ahol PQ a P mportja Q-ból QP pedg Q exportja P-be. E torzítás feloldására Egger Egger Greeaway [2004] a multacoáls vállalatok tevékeységét s fgyelembe vevő GL EEG* = PQ = m PQ; m PQ; QP QP /2/ képletet javasolja, ahol jelöl az ágazatokat. A szerzők ökoometra vzsgálata kedvező perspektívát yújtaak az új mutató szélesebb körű elterjedéséek esélyet lletőe 3. A kegyesúlyozatla kereskedelemből származó torzítás másk esete, amely tulajdoképpe szektoráls típusúak s tekthető, akkor áll elő, ha az aggregácó sorá az alcsoportok kereskedelm egyelege ellekező előjelűek: lyekor a GL-mutató felfelé torzít. Az parágo belül kereskedelembe parágak között s keveredk. Greeaway ler [983] rámutat, hogy lyekor a Grubel Lloyd-formula átalakításával kszűrhető a torzítás mégpedg hasoló módo, mt amkor az a termékosztályozás hbából adódott a csoportok tovább botásával. Jelöljük -vel továbbra s a statsztka aggregácó egy adott s sztjé létező ágazat közül az -edket, k-val pedg aak az aggregácó alacsoyabb, s sztjé létező m alcsoportja közül a k-adkat. m k k k k G k= k= = = m ( ) + k + k k = m GL /22/ A mutató a statsztka aggregácó egy adott s sztjé vett -edk parág ágazato belül kereskedelméből úgy szűr k a torzítást, hogy az m számú, az aggregácó s sztjé számba vett alcsoportjáak kereskedelm áramlásat vesz fgyelembe a számlálóba. A torzítás ráyáak megfelelőe G G 0 GL GL /23/ relácók állak fe a GL és a GL között. Az továbbra s kérdéses, hogy a csoportosítás mely sztje a kíváatos. A legáltaláosabba elfogadott a háromszámjegyű SITC (Stadard Idustral Trade Classfcato) 4 szert botás mt mmum. Brülhart [2002] megjegyz, hogy ezt a választást sokkal kább a célszerűség és elérhetőség vezéyl, mtsem valamlye a pror meggyőződés eek helyessége felől, lletve azért arra s felhívja a fgyelmet, hogy ez az osztályozás a 3 Ez az dex sem képes kküszöböl azoba a torzítást, amely abból adódhat, hogy a tükörstatsztkák ugyaarra az áramlásra sokszor jeletőse eltérő adatokat közölek. 4 A SITC mellett egyes mukák a Harmozált Áruleíró és Kódredszert (HS), mások a termelés alapú ISIC-et (Iteratoal Stadard Idustral Classfcato) alkalmazzák, megehezítve az eredméyek összehasolítását.
AZ ÁGAZATON BELÜLI KERESKEDELE ÉRÉSE 267 téyezőgéyesség szempotjából elfogadható homogetást kíál. Greeaway ler [983] szert ez a csoportosítás a többél jobba közelít az parág kocepcójához, lletve rámutatak, hogy haszálatát tektve az elmélet mellett az ökoometra taulmáyokba s koszezus alakult k. Greeaway He [99] bzoyítja, hogy az országok és parágak IIT-teztás szert sorredje em agyo érzékey a csoportosítás sztjére. Brülhart caleese [995] ugyaerre az eredméyre jut az ágazato belül kereskedelem damkáját lletőe. dazoáltal azt s érdemes megjegyez, hogy a külöböző árumélységbe végzett számítások eredméyeek közvetle összehasolítása téves következtetésekhez vezete. A földrajz torzítás Ez a probléma akkor következk be, ha multlateráls export- és mportadatok segítségével számítjuk az IIT agyságát. Ekkor arra számíthatuk, hogy mutatók felfelé torzított lesz. Eek oka abba keresedő, hogy tradusztráls kereskedelemek mutatjuk k azt, ha egy adott parág termékét mportáljuk P országból, míg ugyaaak az ágazatak a termékét exportáljuk Q országba. A kereskedelem szerkezetéek lye alakulása azoba jól összeegyeztethető a tradcoáls kereskedelm elméletekkel (Bergstrad [983] vagy Deardorff [979]), ha számításba vesszük a szállítás költségeket vagy a vámokat s. Ilyekor az egység- és a szállítás költségeket (vámokat) tektve elképzelhető, hogy P-ek előye va velük szembe, míg Q-val szembe a másk termék esetébe m vagyuk előybe. Eek a torzításak a csökketése vszoylag egyszerű feladat: multlateráls helyett blateráls adatokkal kell számoluk. A horzotáls és vertkáls IIT elkülöítése A két típusak a mérés sorá törtéő megkülöböztetését több téyező dokolja: egyrészről külöbözek elmélet modelljek, másrészről az emprkus ökoometra taulmáyok eltérő okokkal hozzák őket összefüggésbe, harmadrészről em azoos alkalmazkodás költségekkel járak a ytást követőe specalzálódó országok számára. A kdolgozott módszerek közös elmélet alapoko yugszaak. Ezek közül kemelkedk Stgltz [987] mukája, amely rámutat, hogy plauzbls az a feltételezés, mszert a termékárak még tökéletle formácóellátottság mellett s a termékek vagy termékváltozatok között mőség külöbséget tükrözk, ha elegedőe mély az osztályozás. Az emprkus taulmáyok dötő többsége ezt a feltevést fogadja el alapul, amkor a mőség külöbségeket az egyes termékek (termékcsoportok) egységértékével (ut value UV) ragadja meg. Az egységérték a termékkategóra exportjáak vagy mportjáak értéke osztva a meységével, amely természetszerűleg egy átlagárat fog számukra ad. A meységek mértékegysége termékosztályokét változk, leggyakrabba az árat a tömeghez (klogramm, toa) vszoyítják. Előye eek a megközelítések hogy ha. ő a termék tartóssága, megbízhatósága, kompatbltása, alkalmazhatóságáak rugalmassága, 2. előállítása jobb alapayagokat, magasabb képzettséget géyel, 3. a keresletek jobba megfelel, 4. egy termék továbbfeldolgozása, fomítása törték,
268 ERDEY LÁSZLÓ 5. új fukcókkal ruházzák fel, vagy több szolgáltatást yújtaak hozzá, 6. jobb a desgja, többet vagy jobba reklámozzák, akkor tedecaszerűe ő ez az érték. (Agger [200] 5,. old.) Hátráya lehet, hogy a emzetköz statsztkákba a kereskedelm áramlások em elhayagolható részére háyozak az egységértékek, am akadályozza az átfogó elemzést. demellett bzoyos esetekbe a mőség és ár között kapcsolat s kétséges: az alacsoy árú termékek em feltétleül rossz mőségűek, az olcsóbb ár származhat alacsoyabb termelés költségekből, vagy ksebb árrésből, proftrésből; az árra hat a pac szerkezet, a cégek stratégája, a fogyasztók ízlése, vselkedése, befolyással lehetek rá az árfolyammozgások, lletve a kereskedelm akadályok (Fotagé Freudeberg [2000]). Átfogó alteratív eszköz háyába azoba mégs az egységérték a mőség közelítésére leggyakrabba alkalmazott mutató tárgykörükbe. Az egységértéket először Abd-el-Rahma [986], [99] alkalmazta a horzotáls (HIIT) és a vertkáls ágazato belül kereskedelem (VIIT) szétválasztására, eljárását Greeaway He ler [994], [995], lletve Fotagé Freudeberg [997] fejlesztette tovább. A kalakult új módszertat, a korább átfedéses megközelítéssel szembe, küszöbértékeke alapuló módszerkét címkézhetjük, hsze a mutatók számításáál em az ágazato belül export és mport átfedését vszoyítjuk az összexporthoz, haem bzoyos ktütetett értékek segítségével botjuk részekre a blateráls és eze belül az ágazato belül kereskedelmet. A ktütetett értékek megválasztása szubjektív, külöböző megfotolásokból azoba az rodalomba ezek leggyakrabba egy-két tpkus agyságot veszek fel. Greeaway He ler [994], [995] módszerüket a Grubel Lloyd-dexre építk: GL m G, R k = = ( ) R R R R k + k k k m k = ( + ) k k, /24/ ahol R a horzotáls (H) vagy a vertkáls (V) kereskedelmet jelöl 6. Az ágazato belül G, H G, V kereskedelem kettébotása horzotáls ( GL ) és vertkáls ( GL ) IIT-re a már említett egységértékek (UV) segítségével törték, a következőképpe: ahol GL G, H G G, H G, V = + GL GL GL, /25/ /24/ alapjá számítható az -edk ágazat azo k termékere, amelyek eseté- be az export egységértékére (UV k ) és az mport egységértékére ( között α érték mellett, teljesül az alább feltétel: k UV ), adott 0 és 5 Az egységérték mt mutató előyeről, korlátaról, a felmerülő statsztka problémákról lásd Bergstrad [983] vagy Deardorff [979]: Box 3.. 3. old. 6 A több jelölés megegyezk a /22/-be alkalmazottakkal.
AZ ÁGAZATON BELÜLI KERESKEDELE ÉRÉSE 269 UVk α + α. /26/ UV k GL G, V -t szté /24/ adja azokra a termékekre, amelyek esetébe: UV UV k k < α vagy /27/ UVk + α <. /28/ UV Horzotálsa dfferecált termékek kereskedelméről va tehát szó, ha az export és az mport egységértékéek eltérése em agyobb, mt egy bzoyos küszöbérték (0<α<), és vertkálsa dfferecáltakéról, ha meghaladja azt. Utóbbál /27/ esetébe az exportőr ország szemszögéből alacsoy mőségű (feror), /28/ esetébe magas mőségű (szuperor) vertkáls parágo belül specalzácóról beszélhetük. Leggyakorbb α-két a 5 és 25 százalékos értékek szerepelek, azoba a tapasztalatok szert (Greeaway He ler [994], [995]) az eredméyek em külöösebbe érzékeyek arra, hogy melyk tpkus értéke alapulak 7. Ezek az értékek kellőe agyok ahhoz, hogy a termékek között még tökéletle formácós köryezetbe s mőség külöbségek legyeek valószíűsíthetők. Összegzéskét megállapítható, hogy a Greeaway He ler módszer a horzotáls és a vertkáls ágazato belül kereskedelmet a bruttó kereskedelem aráyába adja meg. A Fotagé Freudeberg-féle [997] változatba 8 két küszöbértéket kell tekteük, az első (γ) az egy- és kétráyú kereskedelem elválasztásához, a már smert másodk (α) pedg a horzotáls és vertkáls kétráyú kereskedelem elkülöítéséhez szükséges. Szakítva a Grubel Lloyd-féle felfogással, az új módszer akkor tekt az -edk termék(csoport) kereskedelmét kétráyúak, ha teljesül a következő feltétel: k ( ; ) γ ax( ; ) >, /29/ ahol 0 γ <. Emprkus taulmáyokba leggyakrabba a 0 vagy 5 százalékos γ értékeket alkalmazzák (Fotagé Freudeberg [997] 0. old.). Ez azt jelet, hogy csak akkor tektjük a kereskedelm forgalmat kétráyúak (parágo belülek) ha az export és mport közül a ksebbk legalább tíz (tzeöt) százalékát elér a agyobbkak ekkor vszot mdkét ráyú forgalom teljes egészét kétráyúkét értelmezzük, emcsak az átfedő meységeket. Küszöbérték alatt aráy esetébe a ksebbk áramlás em szg- 7 Gullstrad [2002] tapasztal ém robusztusság problémát. 8 Ezt gyakra hívják CEPII-módszerek s (Cetre d Études Prospectves et d Iformatos Iteratoales), mvel a módszer kfejlesztő ehhez az tézméyhez tartozak. Szerves előzméykét mdeképpe megemlítedő Abd-el-Rahma [99], és Voa [99], akk ugyaezt a módszert alkalmazzák.
270 ERDEY LÁSZLÓ fkás, em strukturáls jellemzője (Voáál [99] γ=0) a blateráls kereskedelemek a forgalom egyráyúak mősül. Eek megfelelőe az egyes termékek emzetköz kereskedelmét három típusra botják szét: egyráyú, horzotáls kétráyú, lletve vertkáls kétráyú kereskedelemre, és ezek agyságát vszoyítják a termék blateráls összforgalmához. Fotagé Freudeberg [997] az egységértékek összehasolításáál /26/ és /27/ helyett, /28/ változatlasága mellett a következőket javasolja a kohereca fetartása végett 9 : UV + α + α UV, /30/ UV UV <. /3/ + α A blateráls kereskedelem három típusáak elkülöítését az. tábla szemléltet. Átfedés az export és az mport értékébe (Elér-e a ksebbk áramlás értéke a agyobbk γ százalékát?) A blateráls kereskedelem típusa. tábla Az export és az mport egységértékéek (UV) hasolósága (Az export és az mport egységértéke α százalékál ksebb mértékbe külöbözk?) Ige Nem Ige (horzotáls dfferecácó) Nem (vertkáls dfferecácó) Hasoló termékek kétráyú Vertkálsa dfferecált termékek kereskedelme kétráyú kereskedelme Egyráyú kereskedelem Forrás: Fotagé Freudeberg [997] 3. old. általáosításával. Az aggregált dexek a Fotagé Freudeberg-módszer esetébe az egyes kereskedelm típusok relatív súlyát mutatják a teljes kereskedelembe és a következőképpe számolhatók: FF Z = m k = m k = Z Z ( k + k ), /32/ ( + ) k k 9 Véleméyük szert a /26/-bel egyelőtleség bal oldala koheres a jobb oldalával. Az kohereca α értékek a övekedésével fokozódk. Például a 25 százalékos küszöbérték azt jelet, hogy az export egységértéke maxmum,25-szöröse lehet az mportéak, hogy a feltétel teljesüljö. Az alsó határ ebbe az esetbe 0,75, am azt jelet, hogy az mport egységértékéek el kell ére az export egységértékéek legalább 75 százalékát, am úgy s megfogalmazható, hogy az export egységértékek maxmum,33-szor (/0,75) lehetek agyobbak az mport egységértékekél, am kompatbls a jobb oldallal.
AZ ÁGAZATON BELÜLI KERESKEDELE ÉRÉSE 27 ahol Z az adott kereskedelm típus (egyráyú, horzotálsa vagy vertkálsa dfferecált termékek kétráyú kereskedelme). A módszer előye a szerzők szert, hogy az átfedése alapuló módszerekkel szembe, amelyek a agyobbk áramlásak a ksebbkkel átfedésbe levő részét ágazato belülkét, a maradékot ágazatok közöttkét értékelk, tehát ugyaarra a agyobbk áramlásra külöböző magyarázatot adak mde blateráls forgalomra egységes és egyértelmű meghatározáshoz jutuk. Aak elleére, hogy a Grubel Lloyd-típusú dexek az export és mport átfedéséek teztását, míg a Fotagé Freudeberg-módszer a külöböző kereskedelm típusokak az összkereskedelme belül relatív fotosságát mérk, a szerzők által elvégzett regresszóaalízs 20 szert a két dex majdem tökéletese magyarázza egymást 2 ( R = 97,% ). A külöböző módszerek, köztük az tt em részletezett Abd-el-Rahma-féle megközelítés grafkus bemutatása az. ábrá látható.. ábra. Az ágazato belül kereskedelem méréséek hagyomáyos és új megközelítése Forrás: Gullotreau [998] 2 35. old. A Greeaway He ler- és a Fotagé Freudeberg-módszer ge elterjedtté vált az emprkus kutatásokba, jeletős mértékbe előreledítve az elmélet modellek teszte- 20 Fotagé Freudeberg [997], 44. old., 7. jegyzet. Az EU teljes belső kereskedelmére voatkozó adatok alapjá vzsgálták a Grubel Lloyd-dex és a kétráyú kereskedelem összkereskedelemhez vszoyított aráyáak lleszkedését kvadratkus specfkácóba.
272 ERDEY LÁSZLÓ lését. vel fókuszuk émleg eltérő, em ayra helyettesítk, mtsem kább kegészítk egymást. A közelmúlt e területe végzett kutatása s kább lye kegészítésre törekszeek. Azhar Ellott [2004] a horzotáls és a vertkáls ágazato belül kereskedelem elkülöítésére ajál új, geometra megközelítést. Véleméyük szert az egységértékek háyadosáak /33/ haszálata, potosabba a kfejezések a parterországok szempotjából emszmmetrkus természete torzítást okoz. UV UV. /33/ Szemléltetésül a következő példát alkalmazzák. Legye UV = 00 és UV = 2. Ha /33/-at haszáljuk az export és az mport mőségéek összehasolítására, 50-es értéket kapuk, ha a másk ország szemszögéből vzsgáljuk a helyzetet, akkor aak recprokát, 0,02-ot. A haza (exportőr) ország ézőpotjából ez azt jelet, hogy az adott parágba magasabb mőségű terméket exportálak és alacsoyabb mőségűt mportálak, a másk országéból tektve éppe fordított a helyzet. A szerzők meglátása szert a számítások szempotjából az lee a kíváatos, ha a két ország ézőpotjából számított értékek egyre szmmetrkusabbak leéek. A probléma megoldásáak érdekébe a következő módszert javasolják a termékmőség mérésére és összehasolítására. Legye UV PQH = UV UV + UV, lletve /34/ UV PQV = + UV UV + UV. /35/ Ekkor 0 PQH, PQV 2 és PQH + PQV = 2. /36/ /34/-be és /35/-be olya dexekhez jutuk, amelyek 0 és 2 között értékeket vehetek fel és redelkezek a kívát szmmetratulajdosággal. A szerzők szert, ha az export és az mport költségéek amelyet egységértékük tükröz átfedése összköltségük aráyába legalább 85 százalékos, akkor horzotálsa dfferecált termékek ágazato belül kereskedelméről va szó, míg ha az átfedés aráya ksebb, akkor vertkálsa dfferecált termékekéről. Elkülöítésükre, a következő szabályokat állíthatjuk fel: ha PQH<0,85 (PQV>,5), akkor az exportőr ország szemszögéből magas mőségű (szuperor), PQH>,5 (PQV<0,85) esetébe pedg alacsoy mőségű (feror) vertkáls parágo belül specalzácóról beszélhetük. Ha 0,85 PQH,5 (0,85 PQV,5), akkor az tradusztráls áramlások hasoló mőségűek, azaz horzotálsa dffere-
AZ ÁGAZATON BELÜLI KERESKEDELE ÉRÉSE 273 cált termékek ágazato belül kereskedelmét fgyelhetjük meg. Az új eljárás megköyít az egyes termékcsoportok vagy ágazatok termékeek az általuk képvselt mőség szívoal alapjá törtéő összehasolítását. Azhar és Ellott [2004] új módszerét eddg valóságos blateráls kereskedelm adatokkal még em tesztelték. Érdekes kérdés az, hogy vajo meybe jutak eltérő eredméyre a horzotáls és vertkáls ágazato belül kereskedelem meghatározót vzsgáló ökoometra taulmáyok 2, ha a korább adatoko az új módszerrel s elvégzk a számításokat, övekszk-e vajo a modellek magyarázóereje. A margáls ágazato belül kereskedelem (IIT) Aak elleére, hogy a Grubel Lloyd-mutatók adott dőszakra voatkozó értéket összehasolíthatjuk egymással, ez em ad kellő tájékoztatást számukra a jeleség damkájáról. Brülhart [2002] megjegyz, hogy ez em jelet azt, hogy a GL-dexek dősoraak vzsgálata értelmetle, vagy félrevezető lee. Ha az elemzés statkus jellegű, és célja a kereskedelem struktúrájáak összehasolítása az egyes dőszakokra (évekre) voatkozóa, akkor a GL-dexek összevetése adekvát lehet. Caves [98] az ágazato belül kereskedelem magyarázataak elemzésekor felhívja a fgyelmet arra, hogy bár a külkereskedelm lberalzácó poztív hatással lehet az ágazato belül kereskedelemre, azoba ez em feltétleül jelek meg a Grubel Lloyddexekbe: ha az export és az mport s ugyaolya aráyba változk, az parágo belül kereskedelem agysága ő, azoba a Grubel Lloyd-típusú dexekkel mért aráya em változk, tehát a /37/ (ahol t és t jelzk az összehasolítadó dőszakokat) em ad megfelelő választ kérdésekre. IIT = GL GL = GL. 22 /37/ GLt,, t, t, t, Az parágo belül kereskedelem damkájáak vzsgálata az ú. sma alkalmazkodás hpotézse (Smooth Adjustmet Hypothess SAH) (Brülhart urphy Strobl [998/2004]) matt kemelt jeletőségű. E szert ha a külgazdaság lberalzácó hatására a kalakuló specalzácó kább ágazato belül, mt ágazatok között, akkor az alkalmazkodás költsége alacsoyabbak. Verdoor, Dréze, és Balassa kutatásara utalva korábba már megjegyeztem, hogy például a Közös Pac kalakításakor a szakosodás dötőe ágazatoko belül törtét, a vártál alacsoyabb gazodás ehézségeket okozva. 23 Vsszatérve tehát kduló problémákra, jól láthatóa szükség va olya módszerta apparátusra, amellyel meg tudjuk ragad az tradusztráls kereskedelem damkáját. Így következtetéseket vohatuk le az alkalmazkodás költségek alakulására ézve egy regoáls tegrácó kerete belül vagy egyéb téyezők motválta lberalzácó esetébe s. 2 Ezekről lásd például Erdey [2004a]. 22 A továbbakba, eltérő értelmezés háyába, W = W t W t azaz a jelölés egy W változó t-edk és t -edk dőszak meységéek külöbségét jelet. 23 Az ágazato belül kereskedelem és az alkalmazkodás költségek között kapcsolattal foglalkozó kutatások összefoglalását lásd például Erdey [2004b] taulmáyába.
274 ERDEY LÁSZLÓ Hamlto Kest [99] úttörő mukájukba a következő ú. margáls ágazato belül kereskedelm dexet vezetk be a GL-alapú mutatók korlátaak feloldására: IIT HK,, t t, t,, ha t, t, > t, t, > 0 t, t, t, t, =, ha t, t, > t, t, > 0 t, t,, ha t, t, = t, t, > 0 cs meghatározva, ha <, vagy < t, t, t, t,. /38/ Az dex az adott parág exportjáak és mportjáak dőbel övekedését vet össze, 0 és között értékkel jelezve azt, hogy például a lberalzácóból származó új kereskedelm áramlásokból mekkora az ágazato belül kereskedelem részesedése. 24 Greeaway He ler Ellott [994] többszörös krtkával llet ezt a mutatót, amely. jeletős formácóveszteséget okoz, mvel em meghatározott, ha vagy Y egatív; 2. em áll közvetle kapcsolatba az IIT hagyomáyos mérőszámaval; 3. jeletőse torzít flácós helyzetbe vagy ha a kereskedelem változása alacsoy fokú a létező szthez képest. A kedvezőtle statsztka jellemzők kküszöböléséek érdekébe új mutatót javasolak: IITGHE, t = t + t t t t + t t t = + /39/ Az flácó kszűrése céljából, akárcsak a továbbakba elemzedő mutatók esetébe a szerzők a omáls helyett valamlye deflátorral 25 korrgált, reáladatok alkalmazását javasolják. utatójuk már em redelkezk a fet hbákkal, azoba ugyaazokba a háyosságokba szeved kegyesúlyozatla kereskedelem esetébe, mt a GL alapú megközelítés, és em árul el semmt a margáls tra- és terdusztráls kereskedelem aráyáról sem. Hasoló, skálázatla mutatót vezet be Brülhart [994] C dex éve /40/, lletve eo Dxo [997] /4/ s, előbb a margáls ágazato belül, utóbb a margáls ágazatok között kereskedelem agyságát mutatja: IITBC, t = ( + ), lletve /40/ IITDU t =. /4/, dkét mutató emegatív, ömagukba való értelmezésük mvel abszolút értékeket adak az ágazato belül kereskedelem damkájára ehézkes, haszálatukat az 24 Az -es érték azt jelz, hogy a teljes új kereskedelem parágo belül, a 0-s pedg, hogy egészébe parágak között. 25 Az emprkus taulmáyokba ez a leggyakrabba a GDP-deflátor, de előfordul az export- és mportárdex, lletve a agykereskedelm árdex alkalmazása s.
AZ ÁGAZATON BELÜLI KERESKEDELE ÉRÉSE 275 dokolhatja mégs, hogy több külöböző változóhoz s összkereskedelem, parág termelés vagy értékesítés vszoyíthatjuk őket (Brülhart [2002]). Eze mérőszámok háyosságat a skálázott IIT mutatók küszöbölk k, melyekek két agyobb, a Dxo eo-, lletve a Bülhart-féle csoportjat smerjük. Bemutatásukat em dőredbe, haem elterjedtségük alapjá végzem. Dxo eo [997] első mutatója /42/ az ágazato belül kereskedelem bázsévsúlyozású százalékos övekedését adja meg, míg a másodk /43/ a ettó kereskedelem ugyalye változását írja le: IIT DIIT, t + = GLt 00 t t t + t és /42/ IIT DNT, t = ( GLt ) 00. /43/ t t dkét mutató értéke 00 és végtele közé eshet. Brülhart [2002] megállapítja, hogy míg a két mutató vozó tulajdosága, hogy összegük megadja az adott ágazat teljes kereskedelméek százalékos változását, addg hátráyuk, hogy em tudják kozsztese elválaszta az IIT-t a margáls ágazatok között kereskedelemtől 26. Brülhart [994] mérőszáma esetébe, mely Brülhart A dexe éve az emprkus 27 vzsgálatok egyk legépszerűbb mutatója lett, jórészt háyozak az előző dexek fogyatékossága: IIT BA,, t = +. /44/ A mutató legvozóbb tulajdosága, hogy az export és az mport változását strukturáls oldalról ragadja meg, lletve, hogy ge sok tektetbe hasolít a GL -dexre. de esetbe meghatározható, az parág méretétől függetle, 0 és között értéket vesz fel. Előbbt, ha a teljes margáls kereskedelem ágazatok között, utóbbt, ha parágo belül. Az egész gazdaságra voatkozó aggregált formája a következő: BA, t =, t BA,, t = IIT z IIT, ahol /45/ z t, + =. /46/ ( + ) = 26 Például olya esetbe, amkor a vzsgált peródusba az adott szektor külkereskedelm defctesből kegyesúlyozottá válk, aélkül, hogy az export megváltoza, előbb poztív, utóbb egatív értéket ad, aak elleére, hogy az alkalmazkodás ylvávalóa ágazatok között. 27 Shelbure [993] ugyaezt a formulát javasolta a margáls ágazato belül kereskedelem mérésére, azoba folyóáras kereskedelem adatokkal, míg Brülhart [994] csak a reáladatok változását vesz fgyelembe az flácó hatásaak kszűrése érdekébe.
276 ERDEY LÁSZLÓ Brülhart [994] egy az adott ágazat helyzetéek hatékoyabb megítélését lehetővé tévő dexet s bevezet ez a Brülhart-féle B dex /47/, hsze például az A dex egy alacsoy értékéből ömagába em látható, hogy az exportak vagy az mportak az elleráyú áramlásét meghaladó mértékű övekedése matt alakult-e k, azaz, hogy az adott ágazatba expazó vagy éppe összehúzódás zajlk-e le, vagy várható. Nem látható, hogya oszlaak meg az országok vagy szektorok között a kereskedelem által geerált előyök vagy hátráyok. IIT BB,, t = +, ahol /47/ IIT = IIT. /48/ BB,, t BA,, t Az dex és között értékeket vehet fel, mél magasabb a IIT, aál közelebbt 0-hoz. Az parágat értő kedvezőtle (kedvező) változásokat a egatív (poztív) értékek jelzk, hsze lyekor < ( < ). Az dexél, szembe a Brülhartféle A-val, az aggregácó em lehetséges, mvel a külöböző ágazatok esetébe potecálsa előforduló elletétes előjelű mutatók súlyozott átlaga az együttes damka téves terpretácójához vezete 28. Olveras Terra [997] az A dex statsztka tulajdoságat vzsgálva két fotosabb megállapításra jut:. az A dexre em jellemző a statsztka dezaggregácó emelkedésével övekvő lefelé való torzítás, lletve 2. em mutatható k általáos kapcsolat az egy adott peródusra voatkozó mutató és az eek alperódusara voatkozó mutatók között. Az alperódusokra voatkozó mutatók csak akkor aggregálhatók a főperóduséval megegyező A dexszé, ha a kereskedelem változásáak ettó egyelege ugyaolya előjelű mde alperódusba, am em túl valószíű. Szembe tehát a GL mutatóval, amely kozsztese aggregálható az dőbe és szsztematkus torzítással szektorálsa, az A dex em redelkezk ezekkel a tulajdoságokkal, így érzékey az aggregácó temporáls és ágazat sztjéek megválasztására. 29 Thom cdowell [999] krtkája szert az A dex em képes külöbséget te a horzotáls és vertkáls ágazato belül kereskedelem között, csak a horzotáls esetbe jelet relevás mérőszámot. 30 eglátásuk azoba azo alapszk, hogy em a legáltaláosabba elfogadott módo defálják a VIIT fogalmát, abba beleértk a termelés fo- 28 Brülhart [994] rámutat, hogya haszálható mégs a B dex egyél több ágazatra: úgy, hogy kszámítjuk a egatív és poztív (vagy bzoyos küszöbértékek például 0,5 és 0,5 alatt és felett) dexszel redelkező szektorok aráyát. 29 Brülhart [2000] a margáls ágazato belül kereskedelem és az alkalmazkodás költségek között összefüggés kapcsá vzsgálja az dőperódus megválasztásáak kérdését s és az egyéves változásoko alapuló A dexekkel ér el a legjobb eredméyt. 30 A következő mutatót vezetk be a probléma feloldására: IITT,, t =, ahol -edk m m j j j= j= parágba j jelöl azokat az alágazatokat, amelyek vertkálsa kapcsolódak.
AZ ÁGAZATON BELÜLI KERESKEDELE ÉRÉSE 277 lyamat külöböző vertkáls fázsa között áramlásokat, amelyek korább megállapításak, lletve az elmélet modellek és az emprkus elemzések dötő többsége szert em tartozak oda. 3 Egy lye kterjesztett defícó egyébkét vsszavezete beüket az előzőkbe tárgyalt aggregácós vagy szektoráls torzításokhoz s elég magas aggregácós szte ugyas elképzelhető, hogy egy termék előállítása sorá a közbülső és a végtermék ugyaahhoz az ágazathoz tartozk. egfelelő sztű dezaggregácó eseté vszot külöböző áruosztályok terméket sorolák egy csoportba. A mutató eek megfelelőe kább a emzetköz termelésmegosztás vagy más éve fragmetácó (Erdey [2004c]) jellemzésére lehet alkalmas. Azhar Ellott [2003] a következő, a Brülhart B-hez sok szempotból hasoló dexet javasolja: IIT AE,, t =. /49/ 2max ; utatójuk értelmezése megfelel a Brülhart-féle B-ek. Előye, hogy < 0, 0, lletve < 0, 0esetekbe 32, amkor az A dex mdg 0, a B pedg vagy, az AE dex a kereskedelm áramlások elletétes ráyú változásáak relatív agyságától függő értéket vesz föl. íg a szerzők szert a /49/ alapjá előálló ( ; 0,5) és (0,5; ) értékek a kereskedelemdukált alkalmazkodás yomás potosabb megítélését segítk elő, az lyekor polárs értéké lévő B dex vlágosa alul- vagy felülbecsl ezt a yomást, azaz mérés torzítással jár. Brülhart [2002] 33 szert vszot em vlágos, hogya lehet terpretál ezekbe az tervallumokba a tsztá parágak között margáls kereskedelem eltérő sztjet. A margáls ágazato belül kereskedelem mutatóredszere tehát azáltal, hogy megragadhatóvá tesz a kereskedelem szerkezetébe bekövetkező változásokat, lehetőséget ad arra, hogy következtessük az ezekkel együtt járó alkalmazkodás költségekre s. Ameybe az ágazatok között kereskedelem övekszk, am az export és mport aszmmetrkus változását jelet, az valószíűleg azzal jár, hogy erőforrás-átcsoportosítás (a termelés téyezők áramlása) dul meg a specalzácó következtébe a csökkeő kbocsátású ágazatokból a övekvő kbocsátásúak felé. él kább külöbözek az parágak a téyezőgéyességük vagy földrajz elhelyezkedésük szempotjából, az gazodás aál súlyosabb terheket ró a gazdaságra. A szakrodalomba a sma alkalmazkodás hpotézse éve elterjedt tétel amelyek megfogalmazásával Balassáál [966] találkozhatuk először vszot arra mutat rá, hogy ha a specalzácó kább ágazato belül, a téyezőgéyességbe, terület elhelyezkedésbe rejlő külöbségek valószíűleg csekélyebbek, am alacsoyabb alkalmazkodás költségeket jelethet. 34 Jeleleg még em redelkezük olya megfelelő módszerrel, amely az ágazato belül kereskedelem természetéhez (horzotáls vagy vertkáls) gazodva számítaá a margáls IIT-mutatót. Blaes [200] vzsgálatáak érdekessége, hogy, Spayolország gazda- 3 Lásd például Fotagé Freudeberg [997] 23. old. 32 Ilyekor cs ágazato belül kereskedelem. 33 A publkácók megjeleés dőpotja em mdehol tükrözk a kutatások dőbel sorredjét. 34 E kapcsolat sem emprkusa, sem elméletleg cs még megfelelőe tsztázva. (Lásd például Erdey [2004b].)
278 ERDEY LÁSZLÓ ságáak példájá mégs megpróbálja ezek hatását elkülöíte. 35 A éhol meglepő eredméyek részletes smertetése élkül tt s elmodható ay, hogy a korrelácó- és regresszóaalízs alátámasztja a sma alkalmazkodás hpotézsét, főkét a horzotáls IIT által domált ágazatok esetébe. A horzotáls és vertkáls margáls ágazato belül kereskedelem szétválasztásához Azhar Ellott [2004] legújabb kutatása szolgáltathatak perspektvkus kdulópotot. Az ágazato belül kereskedelem kterjesztése, új kutatás ráyok Az áruk tradusztráls kereskedelmével kapcsolatos kutatások mellett a közelmúltba más területeke s megdultak az ágazato belül áramlások mérésével és magyarázatával kapcsolatos vzsgálatok. Az egyk lye fotos terület a szolgáltatások emzetköz kereskedelme, amely az elmúlt 0-5 évbe tapasztalható damkus övekedéséek, lletve a kérdéskört szabályozó multlateráls egyezméy, a GATS (Geeral Agreemet o Trade Servces a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általáos Egyezméy) megszületéséek köszöhetőe külööse a fgyelem középpotjába került. Lee Lloyd [2002] 36 húsz OECD ország esetébe kszámította a korrgálatla Grubel Lloyd-dexet klec szolgáltatás ágazatba, és rámutatott az tradusztráls kereskedelem magas aráyára. A Brülhart A dex segítségével szemléltették azt s, hogy a szolgáltatáskereskedelem expazója ezekbe az országokba vszoylag alacsoy alkalmazkodás költségekkel járt. A szolgáltatások parágo belül kereskedelméek mérése esetébe az eddg megsmert mutatók jól alkalmazhatók, problémát elsősorba a megfelelő részletezettségű kereskedelm adatok háya jelet, melyek következméyekét számoluk kell az aggregácós torzítással. A fejlett, magas jövedelmű országok gazdaság trazakcóak jeletékey részét az ágazato belül kereskedelm és működőtőke-áramlások képezk. Azok között az országok között, amelyek tezíve kereskedek egymással, a tőkeáramlás s jeletős. Nem véletle tehát, hogy az elmélet és az ökoometra gyakorlat sztjé s jeletkezett az géy az áramlások együttes modellbe voására, amely a mérés számára s új khívásokat teremtett. 37 E khívásokra többféle válasz s született, melyeket alapvetőe befolyásoltak az egyes országokba redelkezésre álló vagy begyűjthető statsztka adatok. Dug [98], Dug Km L [200], lletve Seo Kag Km [2002] az ágazato belül FDI- (Itra-Idustry Foreg Drect Ivestmet IIFDI) áramlásokat és az ágazato belül kereskedelmet mérk, utóbbt a Grubel Lloyd-dexszel, előbbt agyo hasolóa: O I IIFDI = O + I, /50/ ahol O az -edk ágazat működőtőke-exportja, I pedg a működőtőke-mportja. Dug [98] kmutatja, hogy az ágazato belül kereskedelem és közvetle tőkebefektetés 35 Osztályozza az parágakat aszert, hogy a vertkáls vagy a horzotáls ágazato belül kereskedelem domacája jellemz-e őket, majd kszámítja és összehasolítja az A dexeket a létrehozott csoportokra. 36 A szolgáltatások ágazato belül kereskedelméről lásd még L oshra Sm [2003], [2004], lletve Sche Harmse [2004] mukát. 37 A külföld működőtőke-áramlás (FDI) kereskedelemelmélet magyarázataról lásd például Erdey [2004d].
AZ ÁGAZATON BELÜLI KERESKEDELE ÉRÉSE 279 meysége hasoló damkát követek, az IIFDI bzoyos sztű dőbe lemaradásával az IIT mögött. Seo, Kag és Km [2002] Korea esetébe em találak az IIT és az IIFDI között poztív kapcsolatot. arkuse és askus [200] 38 más szemszögből közelíteek a jeleséghez. utatójuk a multacoáls leáyvállalatok ágazato belül értékesítését (Itra-Idustry Afflate Sales IIAS) mér: IIAS PQ = AS AS PQ PQ AS + AS QP QP, /5/ ahol ASPQ a P ország Q-bel leáyvállalataak értékesítése az -edk parágba. 39 Általáos egyesúly modelle alapuló emprkus vzsgálatakba kmutatják, hogy az IIAS aál magasabb, mél magasabb az országok jövedelme, lletve mél hasolóbbak méretüket és relatív téyezőellátottságukat tektve. Greeaway Lloyd ler [998], [200] mutatójába egyszerre kap szerepet az parágo belül kereskedelem és a multacoáls leáyvállalatok tradusztráls értékesítése. Az ágazato belül kereskedelem Grubel Lloyd-típusú kterjesztett mutatóját E (Exteded Itra-Idustry Trade EIIT) ( ) a következőképpe értelmezk: legye ahol P és p a P ország exportja és mportja, 2 P a P ország külföld leáyvállalataak, Ekkor: GL P E 2 P P P = + és /52/ E 2 P P P = +, /53/ 2 P pedg más országok P-bel leáyvállalataak a termelése az -edk ágazatba. E E P E P GL P =. /54/ E E + P A szerzők [998] az Egyesült Államokra voatkozó emprkus vzsgálatak sorá kmutatják, hogy a emzetköz termelés és kereskedelem alkotta ágazato belül áramlások domás többségét az emzetköz termelés tesz k. A területe a legutóbb taulmáy Nelse és Pawlk [2004] evéhez fűződk, akk a leáyvállalatok ágazato belül kereskedelmét (Itra-Idustry Afflate Trade IIAT) vzsgálják. Az IIAT alkalmazása szembe a korább mutatókkal, amelyek a P 38 Lásd még Braard [993] és Ekholm [997] taulmáyát. 39 AS QP aalóg módo értelmezhető.